[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

béke [békét, békéje, békék]
1 pol rahu, rahuleping; a szatmári béke Szatmári rahuleping (1711); békéről tárgyal rahuläbirääkimisi pidama; békét köt rahu(lepingut) sõlmima
2 rahu; béke hamvaira/poraira! rahu tema põrmule!; nyugodjék békében! puhka rahus!; örök béke igavene rahu; a házi béke kedvéért kodurahu huvides; hagyj békében/békén! jäta mind rahule!

biztonság [biztonságot, biztonsága, biztonságok] kindlus, turvalisus, ohutus, julgeolek; a biztonság kedvéért kindluse mõttes, igaks juhuks; biztonságban érzi magát end turvaliselt tundma; forgalmi biztonság liiklusohutus; teljes biztonsággal állíthatom väidan täie kindlusega

egyszerűség [egyszerűséget, egyszerűsége] lihtsus; az egyszerűség kedvéért lihtsuse mõttes

él-hal [élt-halt, éljen-haljon] vkiért/vmiért (kellestki/millestki) vaimustuma / sisse võetud olema, (millegi järele) hull olema; él-hal a zenéért ta on muusikast vaimustuses

el∙végzés
1 lõpetamine
2 täideviimine, tegemine; a javítások elvégzéséért paranduste tegemiseks
3 õpingute lõpetamine

forma [formát, formája, formák]
1 vorm, kuju; verses forma luulevorm; telt formák täidlased vormid; kellő formában sobival kujul; a forma kedvéért vormi täiteks
2 mat kujund; mértani forma geomeetriline kujund
3 (füüsiline/loominguline) vorm; formába lendül/jön vormi minema; (jó) formában van (heas) vormis olema
4 sp vormel
5 valuvorm, koogivorm; formába önt vormi valama; formában süti a tortát vormitorti küpsetama
6 tíz éves forma gyerek umbes kümneaastane laps; egy ócska cipő forma volt tundusid ühed viletsad kingad olevat

gyenge
I [gyengét, gyengék, gyengén]
1 nõrk; a gyengébb nem õrnem sugu; gyenge szél nõrk tuul
2 lahja; gyenge dohány lahja tubakas
3 kehv, vilets; gyenge fizetés kehv palk; gyenge film vilets film
II [gyengét, gyengéje, gyengék]
1 nõrkus, nõrk külg; vkinek/vminek a gyengéje kellegi/millegi nõrk külg, nõrkus; gyengéje a számolás arvutamine on tema nõrk külg; gyengéje a töltött káposzta kapsarullid on tema nõrkuseks
2 a gyengébbeknek fogja a pártját asuma nõrgemate poolele ◊ a gyengébbek kedvéért puust ja punasest ette tegema

kedv [kedvet, kedve]
1 tuju; nincs jó kedvében ta pole heas tujus; rossz kedve/kedvében van halvas tujus; jó kedvre derít tuju tõstma
2 tahtmine, isu; (nagy) kedvvel csinál/végez vmit midagi meelsasti tegema; nincs kedved vmit inni? kas sa ei taha midagi juua?; a kedvében jár vkinek kellelegi meele järele olema; kedvét leli vmiben millestki innustust leidma; semmi kedvem sincs hozzá mul pole mingit isu seda teha; ahogy/ha kedved tartja nagu/kui sa soovid; elmegy a kedve vmitől millegi isu läheb üle; vállalkozó kedv ettevõtlikkus
3 vkinek/vminek a kedvéért kellegi/millegi meeleheaks; a biztonság kedvéért kindluse mõttes, igaks juhuks; a tréfa kedvéért nalja viluks

kincs [kincset, kincse, kincsek] aare, vara(ndus); az egészség a legdrágább kincs tervis on kalleim vara; természeti kincsek loodusvarad; a világ minden kincséért sem mitte mingi hinna eest; kincsem! mu kullake!

látszat [látszatot, látszat(j)a]
1 välimus; a látszat csal välimus petab; csalóka látszat petlik välimus
2 näilisus; látszatra näiliselt; látszat és valóság näilisus ja tegelikkus; minden látszat ellenére vastupidiselt arvatule; a látszat kedvéért moepärast; azt a látszatot kelti, hogy.. see/ta tekitab mulje, et..

lencse [lencsét, lencséje, lencsék]
1 bot lääts (Lens culinaris)
2 med sünnimärk
3 tehn lääts; a szemüveg lencséje prilliklaas ◊ egy tál lencséért läätseleeme eest

meg∙fizet
1 vmit (ära) maksma, tasuma; megfizeti a tartozását võlga ära maksma
2 vmiért (millegi eest) maksma/tasuma; megfizetett a könnyelműségéért ta maksis oma kergemeelsuse eest
3 vkinek vmiért (kellelegi millegi eest) maksma; ezért duplán megfizetek neked maksan sulle selle eest topelt
4 vkit kinni maksma

meg∙őrül [megőrült, megőrüljön]
1 hulluma, hulluks minema
2 vkiért/vmiért (kellegi/millegi järele) hull olema; megőrül a csokoládéért ta on hull šokolaadi järele

példa [példát, példája, példák]
1 eeskuju, näide, näidis; például / a példa kedvéért / példának okáért näiteks; példa erre näide sellest; példát ad/mutat eeskuju näitama; példákat hoz vmire millegi kohta näiteid tooma; példát vesz vkiről kellestki eeskuju võtma
2 mat ülesanne; öt példából kettőt tud megoldani ta oskab viiest ülesandest kaks ära lahendada

rá∙kérdez vmire üle küsima; a biztonság kedvéért még egyszer rákérdezek kindluse mõttes küsin veel korra üle

rend [rendet, rendje, rendek]
1 kord; a rend kedvéért korra huvides; rendbe hoz vmit midagi korda tegema; rendbe jön korda saama; rendben van! kõik on korras/hästi!, hea küll!; itt valami nincs rendben siin ei ole miski korras, siin ei klapi miski; rendet csinál korda looma; rendet tart korda pidama
2 pol, aj kord, süsteem; hűbéri rend feodaalkord
3 seisus, klass; főúri rend aristokraatia; nemesi rend aadliseisus, aadelkond
4 ordu; ferencesek rendje frantsisklaste ordu; templomos rend templiordu
5 (heina)kaar, loog
6 biol selts; ragadozók rendje kiskjaliste selts
7 järjekord, järjestus; ábécérendben tähestiku järjekorras
8 egy rend ruha riietus, rõivakomplekt ◊ rend a lelke mindennek kord on kõige alus; annak rendje és módja szerint nagu kord ja kohus; ez az élet rendje elu on selline

reszket [reszkettem, reszketett, reszkessen]
1 vmitől värisema, vabisema; reszket a hidegtől külmast värisema; egész testében reszket kogu kehast värisema
2 vkitől/vmitől kartma, värisema; reszket az apjától ta kardab oma isa; reszket a vizsgától eksamit kartma
3 vkiért/vmiért kartma, muretsema; reszket az életéért (kellegi) elu pärast muretsema ◊ reszket, mint a nyárfalevél väriseb nagu haavaleht

tál [tálat, tála, tálak]
1 liud, vaagen, kauss; vesz a tálból liualt/vaagnalt/kausist võtma
2 käik, roog, söök; két tál volt ebédre lõuna(söök) oli kahekäiguline ◊ egy tál lencséért odaad vmit läätseleeme eest maha müüma / ära andma; nem jó vkivel egy tálból cseresznyézni kellegagi on raske asju ajada

teljesség [teljességet, teljessége]
1 täielikkus, terviklikkus; a teljesség kedvéért täpsuse mõttes
2 teljességgel täiesti, täitsa, üldse, päris, lihtsalt; teljességgel hülye ta on lihtsalt loll

változatosság [változatosságot, változatossága]
1 vaheldus; a változatosság kedvéért vahelduseks, vahelduse mõttes; szereti a változatosságot vaheldust armastama
2 mitmekesisus, vaheldusrikkus, varieeruvus

világ [világot, világa, világok]
1 maailm; a harmadik világ kolmas maailm; világ körüli útra megy ümbermaailmareisile minema; a mai világban tänases maailmas; az egész világon terves/kogu maailmas, üle maailma; a világ minden tájáról igast maailma nurgast; sokfelé megfordult a világban ta on maailmas palju ringi rännanud, ta on maailma näinud; világra hoz vkit kedagi ilmale tooma, sünnitama; világra jön ilmale tulema, sündima; a világ vége maailmalõpp, viimnepäev; mit mond a világ? mida inimesed ütlevad?; érzelmi világ tundemaailm; az álmok világa unistuste maailm
2 van valgus; a hold világa kuuvalgus; világot gyújt valgust süütama; vkinek a szeme világa silmavalgus ◊ a világért sem / a világ minden kincséért sem mitte mingi hinna eest, ei ilmaski; a világ közepe maailma naba; kicsi a világ! maailm on väike!; éli világát mõnusat elu elama; míg a világ világ (lesz) igavesest ajast igavesti; egy világ dől/omlik össze vkiben kellegi maailm variseb kokku; ez a világ sor(j)a nii need maailmaasjad on; ez nem a világ see pole maailmalõpp, see on tühiasi; világgá megy laia maailma minema; ez nem mehet így a világ végéig see ei või nii igavesti kesta; egy nap nem a világ üks päev ei otsusta midagi

össze∙hasonlítás [összehasonlítást, összehasonlítása, összehasonlítások] võrdlemine, võrdlus; az összehasonlítás kedvéért võrdluseks, võrdluse mõttes