[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 60 artiklit

civil
I [civilt, civilek, civilen] tsiviil-, era-; civil élet eraelu; civil ruhában erariides
II [civilt, civilje, civilek]
1 eraisik, tsiviilisik; civilben eraelus
2 tsiviilriietus; civilben erariides

egyéni
I [egyénit, egyéniek, egyénileg]
1 isiklik, era-; egyéni tulajdon eraomand; egyéni vállalkozás üksikettevõte; egyéni vállalkozó üksikettevõtja
2 isiklik, individuaalne; egyéni vélemény isiklik arvamus; egyéni tanulás individuaalõpe
3 isikupärane, individuaalne; egyéni stílus isikupärane stiil
4 sp individuaal(ne); egyéni verseny individuaalvõistlus
II [egyénit, egyénije, egyénik] sp individuaalvõistlus, individuaalala

e∙helyett selle asemel et, selmet; ehelyett inkább tanulhatna selle asemel võiks ta parem õppida

élénk [élénket, élénkek, élénken]
1 elav, vilgas, reibas; élénk gyerek elav laps; élénk érdeklődés elav huvi; élénk forgalom elav liiklus; élénk stílus hoogne stiil
2 kirgas, erk, ere; élénk színek kirkad värvid
3 terav, tugev; élénk szél tugev tuul; élénk tiltakozás terav protest; élénk taps tugev aplaus ◊ élénkebben! tee kähku!; kiiruga!

evező
I sõudev
II [evezőt, evezője, evezők]
1 sõudja, aerutaja
2 mõla, aer; egytollú evező ühelabaline aer

evező∙lapát
1 mõla, aer
2 aerulaba

extra
I [extrát, extrák, extrán] lisa(nd)erakorraline, eri-, lisa-, ekstra; extra kiadások erakorralised väljaminekud; extra méret ekstrasuurus
II [extrát, extrája, extrák] lisa(nd)

fajlagos [fajlagos(a)t, fajlagosak, fajlagosan]
1 liigiomane
2 füüs eri-; fajlagos térfogat erikaal; fajlagos sűrűség eritihedus
3 jur fajlagos kötelem erimaks

fele∙más [felemás(a)t, felemásak, felemásan]
1 (teine) teisest paarist, eri paarist; felemás zokni eri paarist sokid; sp felemás korlát eri(neva) kõrgusega rööbaspuud pl
2 ebamäärane, segane, poolik; felemás politika ebamäärane poliitika

házasít [házasított, házasítson]
1 vkit paari panema, naitma, mehele panema, kellelegi naist võtma
2 eri veinisorte kokku segama

hogy2
1 et; jó, hogy jössz hea, et sa tuled; világos, hogy tévedtél on selge, et sa eksisid
2 kas; kérdezte, hogy elmegyek-e ta küsis, kas ma tulen
3 kui; aközben, hogy sel ajal, kui

hogy∙sem et; túl drága az időm ahhoz, hogysem itt vesztegessem el liiga kallis on mu aeg selleks, et seda siin raisata

i. e. lüh → időszámításunk előtt e.m.a (enne meie ajaarvamist)

jog∙harmonizáció jur seaduste harmoniseerimine/ühtlustamine (EU seadusandlusega)

ki∙vételes [kivételes(e)t, kivételesek, kivételesen]
1 erandlik, eri-; kivételes állapot eriolukord; tegnap kivételesen otthon maradt ta jäi eile erandkorras koju
2 erakordne; kivételes tehetség erakordne anne

korántsem mitte/ei sugugi, üldsegi/sugugi mitte; korántsem mindegy, mit csinálunk pole sugugi ükskõik, mida me teeme

könyv∙jegy
1 ex libris
2 kirjastuse logo

külön
I
1 eraldi, lahus; külön él a feleségétől ta elab naisest lahus
2 eraldi, ükshaaval; külön becsomagol eraldi pakkima
3 ekstra, eriliselt; külön megmondtam neked ütlesin sulle ekstra
II
1 eraldi (olev); külön bejáratú szoba eraldi sissekäiguga tuba; külön borítékban eraldi ümbrikus
2 eriline, ekstra; külön kiadások ekstra kulutused; külön engedély eriluba
3 eri(nev); a szónak három külön jelentése van sõnal on kolm eri tähendust

külön∙álló [különállót, különállóak, különállóan]
1 eraldi, omaette; különálló épületben eraldi hoones
2 eri; különálló vélemény eriarvamus

különös [különös(e)t, különösek, különösen]
1 omapärane, isemoodi, veider
2 eriline, eri-

magán∙természetű [magántermészetűt] era-, eraviisiline

maszek kõnek
I [maszekot] era-; maszek cukrászda erapagariäri
II [maszekot, maszekja, maszekok] eraomanikust väiketootja või -kaupmees

még∙sem ikkagi ei; sokáig kereste, mégsem találta ta otsis seda/teda kaua, aga ikkagi ei leidnud

mint∙hogy sest et, kuna; minthogy nem tudott angolul sest ta ei osanud inglise keelt

mi∙szerint et; közölte, miszerint.. ta teatas, et..

ne
1 ära/ärge/ärgu/ärgem; ne jöjj! ära tule!; (ugyan) ne mondd/beszélj! mis sa räägid!
2 ei; nem mehetek el anélkül, hogy ne szólna ma ei lähe ära, ilma et ta öelnud oleks; lehetetlen, hogy ne láttam volna võimatu, et ma seda näinud pole(ks)
3 ega, kas; ne menjünk moziba? ega me ei läheks kinno?

ne∙hogy et mitte/ei; futottam, nehogy lekéssem a buszt jooksin, et bussist mitte maha jääda

nyelv∙lecke (era) keeletund

nem1
I
1 ei; kérsz kávét? – köszönöm, nem! kas sa kohvi soovid? – tänan, ei!
2 ei ole, pole; az ott az anyukád, nem igaz? see seal on su ema, kas pole?; ez nem nagy különbség see pole suur erinevus; csak nem? ega ometi?; még mit nem! see veel puudus!; ei tule kõne allagi!
3 mitte(-); nem, természetesen nem ei, muidugi mitte; nem hivatalos látogatás mitteametlik visiit
II [nemet, neme, nemek] ei(-sõna); egyértelmű nem ühemõtteline ei; igennel vagy nemmel szavaz poolt või vastu hääletama; továbbra is nemet mond oma ei-le kindlaks jääma; nemet mond vmire millelegi eitavalt vastama

nem∙hogy
1 ammugi mitte; egy napig sem várok, nemhogy egy évig! ma ei oota päevagi, ammugi mitte aastat
2 selle asemel et, selmet; nemhogy nem fizet, de egyre több pénzt kér selmet maksta, küsib ta üha rohkem raha

nincs(en) ei (ole), pole; nincs(en) itthon kenyér kodus ei ole leiba; nincs(en) hely pole kohti/ruumi; nincs(en) pénze tal pole raha; nincs(en) kedvem hozzá mul pole selleks tuju; még nincs(en) dél pole veel lõuna; nincs(en) jól vki keegi tunneb end halvasti; nincs(en) mit! pole tänu väärt!; nincs(en) mit tenni pole midagi parata ◊ nincs(en) mese! pole midagi parata!

nuku kõnek ei ole; ei tohi; pénz nuku! raha pole!

privát [privátot, privátok]
1 privaatne, omaette; privát bejárat omaette sissekäik
2 era-; privát beszélgetés eravestlus

rikító [rikítót, rikító(a)k, rikítóan] räige, karjuv, kriiskav, ere; rikító piros krellpunane

rosszul∙esik vmi vkinek (miski) ei meeldi/istu (kellelegi); (midagi) solvavaks pidama

se ei, ega, ka mitte; azért se! ka sellepärast mitte; semmi esetre se mitte mingil juhul; semmire se jó see pole millekski hea, see ei kõlba kuhugi; se .., se.. ei .. ega; egy szót se! a) vaikust! b) mitte sõnagi sellest! ◊ se pénz, se posztó ei villa ega nahka; → sem

se∙hogy(an) ei/mitte kuidagi; sehogy(an) se sikerül mitte kuidagi ei õnnestu

sem
1 ega, ei, mitte; egy(ik) sem mitte ükski; egyikünk sem mitte ükski meist; én sem ka mina mitte; senki sem mitte keegi; semmi sem mitte miski; csak azért sem! just seepärast mitte!; szóba sem jöhet / szó sem lehet róla ei tule kõne allagi; szóra sem érdemes pole kõne väärt; hallani sem akar róla ta ei taha sellest kuuldagi; egy cseppet sem mitte sugugi; távolról sem ammugi mitte
2 sem.., sem .. ei..ega; sem több, sem kevesebb mitte rohkem ega vähem; erre nincs sem időm, sem pénzem selleks pole mul ei aega ega raha

sem∙hogy kui et; inkább meghal, semhogy bevallja pigem ta sureb, kui et seda tunnistab

sem∙mi
I ei/mitte mingi, ei/mitte ükski; semmi értelme sel pole mingit mõtet; semmi esetre (sem) mitte mingil juhul; semmi kedvem mul pole (mingit) tuju; nincs ellene semmi kifogásom mul ei ole selle vastu midagi; senkinek semmi köze hozzá kellelgi pole sellega asja; semmi módon mitte kuidagi
II [semmit, semmije, semmik] ei/mitte midagi, ei/mitte miski, olematus; nincs benne semmi sellest pole midagi; semmi egyéb? (kas) veel midagi?; semmi különös mitte midagi erilist; a semmibe mered tühjusesse vahtima; semmibe vesz vkit/vmit ei pea (kedagi/midagi) millekski, kedagi/midagi eirama; sok hűhó semmiért palju kära eimillestki; nem tesz semmit! see ei tee midagi!; sellest pole midagi!; semmitől sem riad vissza ei kohku millestki tagasi; jobb a semminél parem kui mitte midagi

sem∙mikor ei/mitte kunagi/iialgi

sem∙milyen ei/mitte mingi(sugune); a gyógyszernek semmilyen hatása nem volt rohul polnud mitte mingisugust mõju

sem∙mint kui/mitte et; kétszer is megkérdezi, semmint (hogy) félreértse ta küsib kaks korda üle, et mitte valesti mõista

sen∙ki [senkit, senkije, senkik] ei/mitte keegi, ei/mitte ükski; senki más mitte keegi teine; senki se tudja a választ keegi ei tea vastust; közülük senki mitte keegi neist; senkim sincs mul pole mitte kedagi; senki földje eikellegimaa

sincs(en) ei ole (ka); ő sincs(en) itthon ka teda pole kodus; szó sincs(en) róla see ei tule kõne allagi; fogalmam sincs(en) (róla) mul pole (sellest) aimugi; nekem sincs(en) cigarettám ka mul pole sigarette; semmije sincs(en) tal pole midagi; még kenyér sincs(en) itthon/otthon isegi leiba pole kodus

soha ei/mitte kunagi/iialgi/iganes/ealeski; ezt soha nem fogom elfelejteni ma ei unusta seda iial; még soha veel mitte kunagi, mitte kunagi varem; soha többé enam mitte kunagi

soha∙sem ei/mitte kunagi/iialgi/iganes/ealeski

sose(m) ei/mitte kunagi/iialgi/iganes/ealeski

speciális [speciális(a)t, speciálisak, speciálisan] spetsiaalne, eriline, eri-

szemes [szemeset, szemesek, szemesen]
1 szemes kávé oakohv; szemes termény teravili
2 teraline; szemes takarmány terasööt
3 terane, erk, ärgas

szét∙húz
1 vmit laiali tõmbama
2 ülek eri meelt olema

ugyan∙is
I nimelt; ez ugyanis egyáltalán nem így volt nimelt polnud see üldse nii
II sest (et); nem tudtam jönni, ugyanis beteg voltam ma ei saanud tulla, sest et olin haige

úgy∙hogy nii et; fáradt voltam, úgyhogy otthon maradtam olin väsinud, nii et jäin koju

úgy∙sem nagunii mitte, nagunii ei; úgysem tudott volna segíteni nektek ta poleks niikuinii saanud teid aidata

úgy∙sincs niikuinii ei ole; ne keresd, úgysincs otthon ära otsi, teda pole niikuinii kodus

ö-zik [ö-ztem, ö-zött, ö-zzön] keel öötamine (teatud ungari murretes e asemel ö hääldamine)

üt [ütött, üssön] vkit/vmit
1 lööma; pofon/arcul üt näkku lööma; szöget üt a falba naela seina lööma; tojást üt vmibe muna millegi sisse lööma; ököllel az asztalra üt rusikaga lauale lööma; a hálóba ütötte a labdát lõi palli võrku; a falba ütöttem a fejem lõin pea vastu seina ära; lovaggá üt vkit kedagi rüütliks lööma; üti a taktust/dobot takti/trummi lööma; rést üt vmin millegi sisse auke lööma
2 lööma (kell); négyet ütött az óra kell lõi neli
3 lööma (kaardimäng, male); aduval üt trumbiga lööma; a királynővel üti a bástyát lööb lipuga vankri
4 (kaks asja/värvi) ei sobi (omavahel) kokku; ezek a színek ütik egymást need kaks värvi ei sobi kokku; a blúz meg a szoknya üti egymást pluus ja seelik ei sobi omavahel kokku
5 sátort/tábort üt telki/laagrit püsti/üles panema
6 vkire sarnanema; egészen az apjára ütött a gyerek laps on täpselt oma isa nägu ◊ mi ütött belé(d)? mis sinuga lahti on?; addig üsd a vasat, amíg meleg tao rauda, kuni raud on kuum; azt hitte, ütött a végórája ta uskus, et tema viimne tund on tulnud/käes; vkinek pénz üti a markát (keegi) saab suurt raha