[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

dől [dőlt, dőljön]
1 kalduma, viltu vajuma; jobbra dől paremale kalduma; hátrafelé dőlnek a betűi ta kiri on tagurpidi kaldu; javára dőlt a per kohtuasi pöördus tema kasuks
2 langema, kukkuma, varisema; dől a fa! puu langeb!; ágynak dől haigevoodisse jääma; csak úgy dől a nevetéstől naerust kõveraks jääma; romba dől kokku varisema, rusudeks purunema
3 voolama, levima, valguma; csak úgy dőlt belőle a pálinkaszag ta haises paalinka järele; dől róla a veríték higi voolab tal; dől a nép a moziból rahvas valgub kinost välja; dől a füst suitseb, tossab ◊ csak úgy dől hozzá a pénz tal voolab raha ojadena

durva [durvát, durvák, durván]
1 kare, karm; durva arcvonások karmid näojooned; durva felület kare pind; durva kezek karedad käed; durva szőrű karmikarvaline; sl ez durva volt see oli liiga raske (nt töö)
2 jäme, sõre; durva szemcséjű jämedateraline; durva liszt sõre jahu
3 ligikaudne, üldine; durva vázlat esialgne visand, mustand
4 labane, matslik, toores; durva beszédű labase jutuga/suuga; durva ember jõhkard; sp durva játék jõhker/toores mäng; durva munka rohmakas töö; durva vicc labane nali; durva kifejezés vulgarism
5 jäme, ränk, karm; durva nyelvi hiba jäme keeleviga ◊ durva, mint a pokróc labane/lame inimene

ész [eszet/észt, esze]
1 aru, mõistus; józan (paraszti) ész kaine (talupoja) mõistus; filos a tiszta ész puhas mõistus; ész nélkül mõtlematult
2 tark(pea); a falu esze külatark; az osztály esze klassi tarkpea ◊ észbe kap taipama; nem vagy eszeden/észnél sa pole mõistuse juures; észre/észhez tér mõistusele tulema; nincs észnél arust ära olema; észre/észhez térít vkit kedagi mõistusele tooma; hosszú haj, rövid ész pikk juus, lühike aru; esze ágában sincs tal ei ole mõtteski; úgy vág az esze, mint a borotva tal pea lõikab, nagu habemenuga; megáll az ember esze! uskumatu!; máson/másutt jár az esze ta mõte liigub mujal; eszébe jut meelde tulema, pähe turgatama; amióta az eszemet tudom nii kaua kui mäletan; legyen eszed! mõtle hästi järele!, võta mõistus kokku!; kõnek elment az eszed? segi oled või?

fájlal [fájlalt, fájlaljon] vmit
1 kurtma, kaebama, kaeblema; a beteg fájlalja a hátát haige kaebab oma selga/ selja üle
2 kahetsema; nagyon fájlalom, hogy így történt mul on väga kahju, et nii läks

fakaszt [fakasztott, fakasszon]
1 vmit voolama panema; vizet fakasztott a sziklából pani vee kalju seest voolama
2 vkit ajama; ez hahotára fakasztotta see ajas teda naerma; könnyekre/sírásra fakaszt vkit kedagi nutma ajama

félni∙való: [félnivalót, félnivalója] nincs félnivalóm mul pole midagi karta; van félnivalója tal on, mida karta

ki∙hámoz
1 vmit (kaunviljalisi) lüdima/teritama
2 vkit (vmiből) ülek (riideid) seljast ära võtma, lahti riietama; kihámozza a gyereket a kabátból võtab lapsel mantli seljast
3 ülek aru saama, kindlaks tegema, arusaamiseni jõudma, järeldama; nehéz kihámozni, mit akar mondani raske on aru saada, mida ta tahab ütelda

úgy
1 nii, nõnda; csak maradjon úgy las jääb nii; így is, úgy is nii ja naa; niikuinii; hagyd úgy, ahogy van jäta nii, nagu on; úgy látom, hogy.. näen, et..; úgy látszik, hogy.. paistab nii, et..; úgy legyen olgu nii; úgy történt, hogy.. juhtus nõnda, et..; úgy tudom(, hogy) tean et..; minu teada; úgy tűnik, igen tundub, et jah; nem úgy van see pole nii
2 nii väga, niivõrd, sedavõrd, nõnda; úgy fáj a lába, hogy alig tud járni ta jalg on nii valus, et ta vaevu suudab käia; úgy szeretlek armastan sind nii väga; úgy sajnálom mul on väga kahju
3 umbes, nii; úgy 10 óra felé umbes kella kümne paiku; úgy harmincéves lehet ta võib olla nii kolmekümne aastane
4 nii, niimoodi, sedasi; úgy van! nii see on; úgy ám/bizony! just niimoodi!; úgy? kas nii?; vagy úgy! ah nii!, või nii!