[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

ágazat [ágazatot, ágazata, ágazatok]
1 võra, puu oksad, oksastik
2 ülek haru, sektor; gazdasági ágazatok majandusharud
3 relig a hit ágazatai usuvoolud

ahogy
1 (nii) nagu, kuidas; ahogy akarod nagu tahad; úgy, ahogy volt nii, nagu oli; ahogy vesszük kuidas võtta; lesz, ahogy lesz saab, mis saab
2 (kohe) kui; ahogy belépett kohe kui ta sisse astus; ahogy lehet kohe kui võimalik

barack [barackot, barackja, barackok] bot
1 kajszi/sárgabarack aprikoos (Prunus armeniaca)
2 őszibarack virsik (Prunus persica)
3 ülek nips; barackot nyom a fiú fejére laskis poisile nipsu pähe
4 → barackpálinka

be∙gombol kinni nööpima, nööpe kinni panema; begombolja a kabátját paneb mantlinööbid kinni

bliccel [bliccelt, blicceljen] kõnek
1 jänest sõitma
2 poppi tegema

búb [búbot, búbja, búbok]
1 lagi, tipp; a feje búbja pealagi; a kemence búbja ahjupealne
2 hari, tutt (linnul)

búza [búzát, búzája, búzák] bot nisu (Triticum)

csúcs [csúcsot, csúcsa, csúcsok]
1 tipp, ka ülek; a hegy csúcsa mäetipp; a háromszög csúcsa kolmnurga tipp; pályája csúcsán karjääri tipul
2 (puu)latv
3 haripunkt; röppálya csúcsa lennutrajektoori haripunkt
4 sp rekord; olimpiai csúcs olümpiarekord; csúcsot felállít rekordit püstitama
5 tippkohtumine
6 orgasm
7 kõnek ez csúcs! lahe!

dáma [dámát, dámája, dámák]
1 daam
2 kabe, tamka(mäng)
3 emand (kaardimängus)
4 lipp (males)

delelő
I lõunat pidav
II [delelőt, delelője, delelők]
1 astr seniit; a nap delelőn áll päike on seniidis
2 lõunapaus
3 kõrghetk, tipp; pályája delelőjén karjääri tipul

dohány [dohányt, dohánya, dohányok]
1 bot tubakas (Nicotiana tabacum); dohányt termeszt tubakat kasvatama
2 sl raha, sl papp; egy rakás dohány hunnik pappi ◊ kevés a vágott dohánya ta on möku; nem adnék érte egy pipa dohányt ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi; tele van dohánnyal jõukas /heal järjel olema

él2 [élt, éle, élek]
1 tera; a kés éle noatera
2 serv; a hasáb élei prisma servad
3 eesosa, eesots, tipp; vminek az élén áll millegi eesotsas olema; vkit vminek az élére állít kedagi millegi etteotsa panema; élre tör etteotsa trügima; élen jár teed näitama; a lista élén áll nimekirja alguses olema
4 püksiviik; élt vasal pükse viikima, viike pressima
5 ülek teravus; elveszi a dolog élét midagi leevendama/nõrgendama ◊ élére rakja a garast ihnsalt elama, koonerdama; élére állítja a dolgot asja teravaks ajama

el∙bliccel vmit kõnek poppi tegema, pausi panema, põhjuseta puuduma; elblicceli az előadást/órát loengust/tunnist poppi tegema

el∙hasad
1 lõhenema, pooleks minema (puu)
2 rebenema (riie)

el∙ránt
1 vkit/vmit lahti rebima/tõmbama; elrántotta a kezét tõmbas oma käe lahti
2 päästikule vajutama
3 (kiiresti/äkki) keerama (näit autorooli)
4 majdnem elrántott ta tõmbas peaaegu pikali

elsőség [elsőséget, elsősége, elsőségek]
1 → elsőbbség
2 sp võit, esimene koht; elsősége nyilvánvaló tema võit on ilmselge
3 eeskäsi (näit kaardi- või dominomängus)

el∙zsibbad ära surema, nõelu/pinde täis olema (jäseme kohta); elzsibbadt a lábam mu jalg suri ära; elzsibbadtam ma olen (nagu) nõelu täis

él∙vonalbeli [élvonalbelit, élvonalbeliek] juhtiv, tipp-; élvonalbeli zenészek tippmuusikud; élvonalbeli sportoló tippsportlane

eres [ereset, eresek, eresen]
1 sooniline, sooneline
2 pahklik (puu)
3 vöödiline (marmor)
4 el -sooneline; háromeres kábel kolmesooneline kaabel

értekezik [értekeztem, értekezett, értekezzen]
1 vkivel nõu pidama, läbi rääkima
2 vmiről käsitlema, uurima

fa [fát, fája, fák]
1 puu; lombos/lombhullató fa lehtpuu; tűlevelű fa okaspuu; a fiú felmászott a fára poiss ronis puu otsa
2 puit, puu; aprított/hasított fa lõhutud puud pl; tűzifa küttepuud pl; fából farag puust nikerdama; fát vág puid raiuma
3 sp keeglikurikas
4 kõnek mitterahuldav hinne; fát kapott ta sai kahe ◊ nagy fába vágja a fejszéjét liiga suurt suutäit hammustama; más/kemény fából faragták / van faragva ta on teisest/kõvast puust tehtud; fából vaskarika tobedus, jaburus; azt se tudja, mi fán terem tal pole asjast aimugi; rossz fát tesz a tűzre midagi valesti tegema; maga alatt vágja a fát saeb oksa, millel istub; fát vághatnak a hátán rahumeelne, paksu nahaga; nem látja a fától az erdőt ei näe puude taga metsa; nem esik messze az alma a fájától käbi ei kuku kännust kaugele; mi fán terem? mis (asi) see (veel) on?

guba2
1 kok mákos guba mooniseemnetega saiavorm
2 sl raha, papp; sok gubája van tal on palju pappi
3 → gubacs

hegy2
1 tera (nt pliiatsil)
2 tipp (nt mäel, keelel)
3 ots (nt odal, sõrmel, ninal, nõelal)

hegyén-hátán
1 segamini nagu puder ja kapsad
2 egymás hegyén-hátán üksteise kukil

hetente iga nädal, kord nädalas; hetente kétszer kaks korda nädalas

iskola∙példa tüüpiline näide; iskolapéldája annak, hogyan nem szabad (el)intézni a dolgokat see/ta on tüüpiline näide selle kohta, kuidas ei tohi asju korraldada

karton [kartont, kartonja, kartonok]
1 papp
2 sitsriie
3 blokk; egy karton cigaretta blokk suitsu
4 kartoteegikaart

kebel [keblet, keble, keblek]
1 rind; keblére ölel/szorít vkit kedagi embama, rinnale suruma
2 põu, rind; keblébe rejti a levelet kirja põue peitma
3 ülek rüpp; visszatér az egyház keblébe kiriku rüppe tagasi pöörduma ◊ Ábrahám keblében/keblén van surnud olema; dagad a keble boldogságtól rind paisub rõõmust

kemény∙papír papp

kétszeres
I [kétszeres(e)t, kétszeresek, kétszeresen] kahekordne; kétszeres bajnok kahekordne meister
II [kétszerest, kétszerese]
1 kahekordne hulk, topelt kogus
2 segavili (nisu ja rukki segu)

ki∙hív vkit/vmit
1 välja kutsuma
2 välja/kohale/appi kutsuma; kihívja az orvost arsti kutsuma
3 sp välja kutsuma; kihívtam párbajra kutsusin ta duellile
4 kihív maga ellen vmit provotseerima; kihívta a sorsot maga ellen ta esitas väljakutse saatusele
5 kool vastama kutsuma

ki∙lóg
1 välja rippuma; kilóg az inge a nadrágból ta särk ripub pükstest välja; kilóg a nyelve ta keel ripub suust välja
2 erinema, eristuma; kilóg a társaságból seltskonnast erinema
3 kool poppi tegema, põhjuseta puuduma
4 kilógja magát riie sirgub rippudes ◊ kilóg a lóláb (kellegi) kavatsused paistavad läbi

király∙nő
1 kuninganna (valitseja)
2 lipp (males)

ki∙tapos
1 (teed) sisse tallama; ösvényt kitapos jalgrada sisse tallama
2 (kingi) sisse kandma
3 (kingi) lääpa tallama
4 vmit vkiből/vmiből välja pressima, ka ülek

klasszis [klasszist, klasszisa, klasszisok]
1 kõrgtase, tipptase
2 sp tipp

léc [lécet, léce, lécek]
1 (aia)lipp, latt, liist
2 sp latt
3 sp (värava)latt
4 sp suusk; felcsatolja a léceket suuski alla panema

leg∙teteje [legtetejét] tipp, (millegi) kõrgeim osa; feláll a dobogó legtetejére pjedestaali kõrgeimale astmele seisma; a szemtelenség legteteje häbematuse tipp

lobogó [lobogót, lobogója, lobogók] lipp; lobogót felvon lippu heiskama; állami lobogó riigilipp

lóg [lógtam, lógott, lógjon]
1 vmin rippuma, ripnema, tilpnema; a lámpa lóg a mennyezetről lóg lamp ripub laes
2 ringi aelema, hängima, tilpnema; hol lógtál egész nap? kus sa terve päeva aelesid?
3 kõnek poppi tegema/panema, tööluusi tegema; lóg az iskolából koolist poppi tegema
4 kõnek jänest sõitma; mindig lóg a vonaton ta sõidab rongis alati jänest
5 vhova kõnek salaja minema
6 vkin kõnek; rajtam lógott ta lasi minu seljas liugu
7 vkinek kõnek võlgu olema ◊ lóg az eső (lába) kohe hakkab sadama; lóg az orra tal on nina norgus; lóg vmi a levegőben midagi on õhus

lóvé kõnek raha, plekk, papp

meg∙tárgyal vmit arutama, läbi rääkima, nõu pidama; fontos ügyet megtárgyal tähtsat asja arutama; közösen megtárgyalnak vmit millegi üle ühiselt nõu pidama

nyerő [nyerőt, nyerő(e)k]
I kõnek soodus, kasulik; nyerő megoldás kasulik lahendus; nyerő sorsjegy võiduloos
II
1 võitja
2 kõnek popp, tegija, cool; most ez a cucc a nyerő see hilp on praegu popp

ne∙tovább [netovábbot, netovábbja] tipp; ez a szemtelenség netovábbja see on häbematuse tipp

orom [ormot, orma, ormok]
1 hari, latv, tipp
2 ehit viil, otsaviil

packázik [packáztam, packázott, packázzon]
1 kool, van näppude pihta lööma
2 vkivel jultunult käituma; nem hagy magával packázni ta ei lase ennast kamandada

pap [papot, papja, papok] vaimulik, (protestantliku kiriku) pastor, (kiriku)õpetaja; (katoliku/õigeusu) preester, (õigeusu) papp ◊ a jó pap (is) holtig tanul inimene õpib kuni surmani; kinek a pap, kinek a papné kellele ema, kellele tütar

papír∙lemez papp

példa [példát, példája, példák]
1 eeskuju, näide, näidis; például / a példa kedvéért / példának okáért näiteks; példa erre näide sellest; példát ad/mutat eeskuju näitama; példákat hoz vmire millegi kohta näiteid tooma; példát vesz vkiről kellestki eeskuju võtma
2 mat ülesanne; öt példából kettőt tud megoldani ta oskab viiest ülesandest kaks ära lahendada

perceg [percegett, percegjen] särisema (rasv), krabisema (pliiats), kribisema, prõksatama (puu)

pipál [pipált, pipáljon] piipu tõmbama ◊ ilyet még nem pipáltam ma pole sellist veel näinud/kuulnud

pipázik [pipáztam, pipázott, pipázzon] piipu tõmbama, piibutama

popó [popót, popója, popók] lastek pepu

puha∙fa pehme puu/puit

rá∙gyújt vmire
1 sigaretti/sigarit/piipu süütama/põlema panema; rágyújthatok? kas ma tohin suitsetada?
2 ülek rágyújt egy nótára laulu alustama

rang∙első kool, sõj parim õppur, oivik

réti [rétit]
1 aasa-, niidu-; réti virág aasalill; réti csenkesz harilik aruhein (Festuca pratensis); réti ecsetpázsit rebasesaba (Alopecurus pratensis); réti here punane ristik (Trifolium pratense)
2 soo-

rongy
I [rongyot, rongya, rongyok]
1 kalts, narts, räbal, lapp; ronggyal tisztítja a padlót kaltsuga põrandat puhastama; portörlő rongy tolmulapp
2 kõnek kaltsud pl (rõivas); ezt a rongyot nem veszem fel neid kaltse ma selga ei pane
3 kõnek raha, 1000-forintine rahatäht; ezért a pár rongyért nem dolgozom sandikopikate eest ma ei tööta
II [rongyot/rongyat, rongyak, rongyul]
1 kehv, vilets, niru; rongy ebéd kehv lõunasöök; rongy élet vilets elu
2 alatu, nurjatu; rongy ember nurjatu tüüp ◊ rázza a rongyot hooplema, suurustama, laiama

sekk [sekket] kõnek (lipu) tuli!, šahh!, gardez! (males)

sógor∙nő naiseõde/käli, meheõde/nadu, vennanaine

spicc2 [spiccet, spicce, spiccek]
1 teravik, tipp; ülek spiccen van ta on oma edu tipul
2 kinganina
3 varbaots; spiccre áll varvasseisu(s) seisma

szív2 [szívet, szíve, szívek]
1 süda, ka ülek; a szív dobog süda lööb/tuksub/klopib; szív- és keringési rendszer med kardiovaskulaarsüsteem; szív alakú südamekujuline; helyén van a szíve tal on süda õige koha peal; (a) szíve mélyén südamepõhjas; szívem legmélyéről/legmélyéből südamepõhjast; nehéz a szíve tal on süda raske; ez volt a szíve vágya see oli ta südamesoov; a torkában dobog a szíve süda klopib/taob kurgus; majd megszakad a szíve süda lõhkeb; nincs szíve vmit megtenni ei ole südant midagi teha; szívébe vésődik mällu sööbima; szívbe markoló / szívhez szóló südantliigutav; szívből kívánom, hogy.. soovin südamest, et..; szívből örül/nevet südamest rõõmustama/naerma; szívéhez nőtt vmi/vki miski/keegi on kasvanud ta südame külge; szívet tépően sír südantlõhestavalt nutma; szívére vesz vmit midagi südamesse võtma; eszem a szívedet! armastan sind!; vmi nyomja a szívét miski rõhub ta südant; szívvel csinál vmit midagi südamega tegema; elszorul/összefacsarodik a szíve süda tõmbub kokku; nehéz/vérző szívvel raske südamega
2 keskus, süda; Budapest szívében Budapesti südalinnas
3 ärtu (kaardimast, vastab ungari mastile „piros“); szív az adu ärtu on trump; → kőr
4 kallike, südameke, arm; édes szívem! minu kullake! ◊ ami a szívén, az a száján mis meelel, see keelel; millest süda täis, sellest suu räägib

zászló [zászlót, zászlója/zászlaja, zászlók] lipp; nemzeti zászló rahvuslipp; zászlót felhúz/felvon lippu heiskama; zászlót bevon lippu langetama; félárbocra vonja a zászlót lippu poolde masti tõmbama; kitűzi a fehér zászlót valget lippu välja panema

zászlós
I [zászlós(t), zászlósak, zászlósan]
1 lipu-
2 bot zászlós zab türgikaer, lipukaer (Avena orientalis)
II [zászlóst, zászlósa, zászlósok]
1 sõj staabiveebel
2 sõj vanemallohvitser

zenit [zenitet, zenitje]
1 astr seniit
2 ülek tipp, lagi

zsozsó [zsozsót, zsozsója] kõnek raha, papp, plekk

tanácskozik [tanácskoztam, tanácskozott, tanácskozzon] vkivel nõu pidama, läbi rääkima; ebben az ügyben vele is szeretnék tanácskozni selles asjas tahaksin ka temaga nõu pidada

tárgyal [tárgyalt, tárgyaljon]
1 vmit/vmiről nõu/aru pidama, arutama, kõnelusi/läbirääkimisi pidama; szlovák–magyar együttműködésről tárgyaltak arutati Slovakkia–Ungari koostöö üle
2 vmit jur arutama; az ő ügyét tárgyalja a bíróság tema asja arutab kohus
3 vmit käsitlema; (a) disszertációjában a munkanélküliség problémáját tárgyalja oma väitekirjas käsitleb ta tööpuuduse probleemi

tető [tetőt, teteje, tetők]
1 katus; lapos tető lamekatus; nyitható tető lahtikäiv katus (autol)
2 (mäe)tipp; a hegy tetején mäetipus
3 (puu)latv
4 ülek tipp; ez mindennek a teteje see on kõige tipp; tetőtől talpig pealaest jalatallani; a szekrény tetején kapi otsas/peal ◊ ennek nincs (semmi) teteje sel pole mingit mõtet; tető alá hoz vmit millegagi valmis saama; tető alá kerül vmi miski saab katuse alla

tető∙pont tipp, kõrgpunkt

úgy∙mint nii nagu; a baromfiak, úgymint a tyúk, a kacsa, a liba.. kodulinnud, nii nagu kana, part, hani..

úm. lüh → úgymint nii nagu

vacak kõnek
I [vacakot, vacakok, vacakul] nigel, kehv, niru, vilets; vacak fizetés niru palk; vacak kaja kehv söök
II [vacakot/vackot, vacakja/vacka, vacakok/vackok] kraam, sodi, rämps; te csakugyan minden vacakot megveszel kõike rämpsu sa ka ostad

vezér [vezért, vezére, vezérek]
1 juht
2 sõj ülem, komandör
3 aj (ungarlaste) hõimupealik; a hét vezér seitse hõimupealikut
4 kõnek ülemus, boss, pealik
5 lipp (males)

vetemedik [vetemedtem, vetemedett, vetemedjen]
1 vmire julgema, söandama, endale lubama; hazugságra vetemedik ta söandab valetada
2 kõveraks/viltu kiskuma, kõverduma, kaarduma (puu kohta)

össze∙gombol vmit kinni nööpima, nööpe kinni panema

öt∙hetenként iga viies nädal, viie nädala tagant