[UES] Ungari-eesti sõnaraamat


Päring: osas

Sama päring eesti-ungari sõnaraamatus

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 19 artiklit

annyian nii paljukesi, nii mitmekesi; annyian vannak, mint mi neid on sama palju kui meid

együtt∙véve kokku; együttvéve tízen voltak kokku oli neid kümme

el∙rak
1 vmit kohale/ära panema; elrakja a játékait paneb oma mänguasjad ära
2 vmit sisse tegema; sok barackot rakott el az idén tänavu tegi palju aprikoose sisse
3 vmit kõrvale/tallele panema; elraktam a szemüvegemet, sehol nem találom panin oma prillid ära, nii et ei leia neid kusagilt
4 vkit kõnek kere/naha peale andma; az apja gyakran elrakta isa andis talle sageli kere peale

el∙távolít [eltávolított, eltávolítson]
1 vmit eemaldama; fogkövet eltávolít hambakivi eemaldama
2 vkit lahti laskma, vallandama
3 vkit vkitől võõrutama, võõraks muutma, kaugendama; az évek eltávolították őket egymástól aastad on neid teineteisest kaugendanud

említ [említett, említsen] vkit/vmit mainima; nem (is) említve azt, hogy.. mainimata seda, et..nem lehet őket egy napon említeni neid ei saa omavahel võrrelda

érint [érintett, érintsen]
1 vkit/vmit puudutama, puutuma, riivama; az érintő érinti a kört tangens puudutab ringi; ujjheggyel érint vmit midagi sõrmeotsaga puudutama; a magasugró érintette a lécet kõrgushüppaja riivas latti
2 vkit/vmit ülek puudutama, puutuma, riivama; ami engem érint mis minusse puutub; ez kellemetlenül érint see riivab mind ebameeldivalt; ez súlyosan/kínosan érint see puudutab mind valusalt; az új rendelkezés mindenkit érint uus määrus puudutab kõiki
3 mainima, puudutama; az előadó nem érintette ezt a pontot esineja ei puudutanud seda punkti
4 läbima; a vonat érinti ezeket a falvakat is rong läbib ka neid külasid

gönc [göncöt, gönce, göncök]
1 kaltsud pl, pulstid pl, räbalad pl; ezt a göncöt nem veszem fel neid pulste ma küll selga ei pane; leveti a vizes göncöket heidab märjad kaltsud seljast
2 koli, kraam, krempel, träni; kidobja a régi göncöt vana koli välja viskama

intéz [intéztem, intézett, intézzen]
1 vmit korraldama; hivatali ügyeit intézi oma ametiasju ajama/korraldama
2 ära korraldama; úgy kell intéznünk, hogy előttük érjünk oda peame nii tegema, et me enne neid sinna jõuaks(ime)
3 vmit vkihez (millegagi kellegi poole) pöörduma; levelet intéz a miniszterhez kirjaga ministri poole pöörduma
4 vmit vki/vmi ellen ette võtma; támadást intéz a csapatok ellen vägede vastu rünnakut ette võtma

láncol [láncolt, láncoljon]
1 vkit/vmit vmihez aheldama, ketti panema, ketiga lukustama; a kerítéshez láncolja a biciklit jalgratast aia külge lukustama
2 vkit vkihez ühendama, siduma; egymáshoz láncolta őket az élet elu on neid teineteisega sidunud; magához láncol vkit kedagi endaga siduma
3 hangeldama, sahkerdama

meg∙törik
1 murduma; a hó súlya alatt sok ág megtört palju oksi on lume raskuse all murdunud
2 ülek murduma; ezen szavak után megtört az ellenállása pärast neid sõnu murdus tema vastupanu
3 kokku vajuma/varisema; az apa teljesen megtört a halálhírre isa vajus surmateate peale täiesti kokku

ők [őket, nekik] nemad, nad; ők maguk nemad ise; láttad őket? kas sa nägid neid?

orosz
I [oroszt, oroszok, oroszul] vene; oroszul vene keeles
II [oroszt, orosza, oroszok]
1 venelane
2 vene keelannyian vannak, mint az oroszok neid on nagu kirjuid koeri

rekeszt [rekesztett, rekesszen] tõkestama, sulgema, eraldamaDunát lehetne velük rekeszteni neid on nagu kirjuid koeri

rongy
I [rongyot, rongya, rongyok]
1 kalts, narts, räbal, lapp; ronggyal tisztítja a padlót kaltsuga põrandat puhastama; portörlő rongy tolmulapp
2 kõnek kaltsud pl (rõivas); ezt a rongyot nem veszem fel neid kaltse ma selga ei pane
3 kõnek raha, 1000-forintine rahatäht; ezért a pár rongyért nem dolgozom sandikopikate eest ma ei tööta
II [rongyot/rongyat, rongyak, rongyul]
1 kehv, vilets, niru; rongy ebéd kehv lõunasöök; rongy élet vilets elu
2 alatu, nurjatu; rongy ember nurjatu tüüprázza a rongyot hooplema, suurustama, laiama

szám [számot, száma, számok]
1 mat arv; egyjegyű szám ühekohaline arv; egész szám täisarv; páratlan szám paaritu arv; páros szám paaris arv
2 hulk, arv; a lakosság száma elanike arv; teljes számban/számmal täies koosseisus; szép számmal kenake hulk; szám szerint negyvenen voltak arvuliselt/arvult oli neid nelikümmend
3 number; a hívott szám foglalt valitud (telefoni)number on hõivatud; az ötös szám number viis; iktatási szám (dokumendi) registreerimisnumber; vmi ellát számmal nummerdama, numereerima; a Kossuth tér 4. szám alatt Kossuthi väljak (maja) number 4
4 lugu, number (tsirkuses, varietees); most az utolsó lemezünkről játszunk egy számot nüüd esitame ühe loo meie viimaselt plaadilt
5 number (ajalehel, ajakirjal); a lap első száma ajalehe esimene number
6 suurusnumber; van ebből a ruhából egy számmal nagyobb? kas seda kleiti on number suuremat?
7 keel arv; a magyar nyelvben két szám van: egyes és többes szám ungari keeles on kaks arvu: ainsus ja mitmusszámba vesz vmit midagi arvesse võtma; számon kér vmit vkitől kelleltki millegi kohta aru pärima; számot tart vmire millegagi arvestama; számon tart vmit millegi kohta arvet pidama; számba se jön ei tule kõne allagi; számot ad vmiről millegi kohta aru andma; számba vehető arvestatav; (ő) egy külön szám ta on üks eriline tüüp; vki/vmi nem nagy szám keegi/miski pole suur number/asi

vagy
I või, ehk; így vagy úgy nii või naa; vagy ez, vagy az kas see või teine; vagy úgy või nii; jössz vagy nem? kas tuled või ei?; vagy ma vagy holnap kas täna või homme; most vagy soha! kas nüüd või mitte kunagi!; tanító vagy másként nevelő õpetaja ehk kasvataja
II umbes; vagy három hete umbes kolm nädalat tagasi; vagy százan voltak neid oli umbes sadavagy megszoksz, vagy megszöksz meeldib või mitte, sellega pead leppima
III (sina) oled; → van 1

ver [vert, verjen]
1 vkit/vmit lööma, peksma, taguma; veri a dobot trummi lööma; földbe vervmit midagi maasse lööma/taguma; szöget ver a falba naela seina lööma; veri a feleségét oma naist peksma; az eső veri az ablakot vihm peksab vastu akent; veri a taktust takti lööma; gyökeret ver juuri ajama; habbá ver vmit midagi vahtu/vahule lööma, midagi vahustama; hidat ver vmi fölé millegi kohale silda ehitama; sátrat ver telki üles panema; ülek vkinek vmit a fejébe ver kellelegi midagi pähe taguma; dobra ver vmit midagi oksjonil maha müüma; bilincsbe ver vkit kellelgi käsi raudu panema; adósságba/költségbe veri magát võlgadesse sattuma; kõnek ripityára ver vmit midagi pihuks ja põrmuks peksma
2 vkit/vmit lööma, võitma; sorra verte az ellenfeleit lõi vastaseid üksteise järel; öt egyre vertük őket me võitsime neid viis null
3 peksma, pekslema, taguma; ver a szívem mu süda peksleb/taob
4 csipkét ver (pitsi) niplama; pénzt ver münte vermima

össze∙csiszol
1 vmit (kokku)sobivaks lihvima, kokku klapitama
2 vkit ühte/kokku liitma; összecsiszolta őket a sors saatus liitis neid ühte

össze∙fűz
1 vmit kokku siduma/sõlmima
2 vmit (kokku) köitma
3 vkit siduma, liitma; szoros barátság fűzi őket össze neid seob tihe sõprus


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur