[UES] Ungari-eesti sõnaraamat

ágaz [ágaztam, ágazott, ágazzon] laasima, oksi lõikama

ász [ászt, ásza, ászok]
1 äss (kaardimängus)
2 kõnek võtmeisik, liider
3 sp äss (tennises)

bíz [bíztam, bízott, bízzon] vkire/vmire
1 usaldama, lootma; a rád bízott feladat sinule usaldatud ülesanne
2 (kellegi) hoolde/hooleks jätma; vkinek a gondjaira bíz vmit midagi kellegi hooleks jätma; a véletlenre van bízva juhuse hooleks jäetud
3 bízza magát vkire/vmire toetuma kellelegi/millelegi

dísz [díszt, dísze, díszek]
1 kaunistus, ehe; díszére válik vkinek on kellelegi auks
2 hiilgus, uhkus, toredus; teljes díszben täies hiilguses

élez [éleztem, élezett, élezzen]
1 teritama; kést élez nuga teritama
2 ülek teravdama; tovább élezi a feszültséget pinget tõstma

érez [éreztem, érzett, érezzen]
1 vmit tundma; fájdalmat érez valu tundma; semmit sem fogsz érezni sa ei tunne mitte midagi; vkinek/vminek a hiányát érzi kellestki/millestki puudust tundma; érzed a különbséget? kas tunned/märkad vahet?; érezni rajta, hogy ivott temast on tunda, et ta on joonud
2 vmit aimama, (kellelgi) on tunne/aimdus; veszélyt érez ohtu aimama; éreztem, hogy baj lesz mul oli halb aimdus; úgy érzem, ez nem helyes mul on tunne, et see pole õige
3 vkivel együtt érez kellelegi kaasa tundma
4 vmit vminek (midagi milleksksi) pidama, lugema; kötelességének érez vmit midagi oma kohuseks lugema
5 vhogyan; érzi magát end tundma; jól érzi magát ta tunneb end hästi; rosszul érzed magad? on sul halb?; sértve érzi magát ta tunneb end solvatuna; érezd jól magad! lõbutse hästi!
6 vminek/vmilyennek; érzi magát (kellena/millena/millisena) end tundma; újra kislánynak érzem magam tunnen end taas väikse tüdrukuna; feleslegesnek érzi magát ta tunneb end liigsena

ész [eszet/észt, esze]
1 aru, mõistus; józan (paraszti) ész kaine (talupoja) mõistus; filos a tiszta ész puhas mõistus; ész nélkül mõtlematult
2 tark(pea); a falu esze külatark; az osztály esze klassi tarkpea ◊ észbe kap taipama; nem vagy eszeden/észnél sa pole mõistuse juures; észre/észhez tér mõistusele tulema; nincs észnél arust ära olema; észre/észhez térít vkit kedagi mõistusele tooma; hosszú haj, rövid ész pikk juus, lühike aru; esze ágában sincs tal ei ole mõtteski; úgy vág az esze, mint a borotva tal pea lõikab, nagu habemenuga; megáll az ember esze! uskumatu!; máson/másutt jár az esze ta mõte liigub mujal; eszébe jut meelde tulema, pähe turgatama; amióta az eszemet tudom nii kaua kui mäletan; legyen eszed! mõtle hästi järele!, võta mõistus kokku!; kõnek elment az eszed? segi oled või?

fád [fádat, fádak, fádan] igav, veniv; fád ember igav inimene

fa∙gáz puugaas

fa∙ház puumaja

fáj [fájt, fájjon]
1 valutama; fáj a feje ta pea valutab, tal valutab pea; nagyon fáj, hogy mul on väga kahju, et; jaj, de fáj! ai, kui valus!
2 vmi vkinek ülek muretsema; ne fájjon ez neked! ära selle pärast muretse ◊ éppen erre fájt a fogam mul oli hammas verel just selle järele

fá(j)in [fá(j)int, fá(j)inak, fá(j)inul] kõnek korralik, suurepärane, lahe

fájl [fájlt, fájlja, fájlok] info fail

fájó [fájót, fájó(a)k, fájó(a)n] valus, valulik, valutav, hell, ka ülek; fájó pont hell koht; fájó szívvel raske südamega

FÁK lüh → Független Államok Közössége Sõltumatute Riikide Ühendus (lüh SRÜ)

falaz [falaztam, falazott, falazzon]
1 müüri laduma, müürima; téglával falaz telliseid müüri laduma
2 sl katet tegema

fáma [fámát, fámája, fámák] kõnek kuuldus, kuulujutt, kõmu; a fáma szerint räägitakse, et

fánk [fánkot, fánkja, fánkok] kok sõõrik, keedisepall, pontšik, berliiner

fás [fásat, fásak, fásan]
1 metsane, metsaga kaetud
2 puine, puitunud; fás retek puitunud redis; fássá válik puituma

fasz [faszt, fasza, faszok] pejor
1 türa, munn
2 sitapea

fa∙váz ehit puitkonstruktsioon, puitraamistik

fedez [fedeztem, fedezett, fedezzen]
1 vkit/vmit katma, katet tegema, ka sp; fedezi a visszavonulást taganemist katma
2 vkit/vmit varjama, kaitsma; fedezi a cinkosát kaasosalist kaitsma
3 vmit kulusid katma; ki fedezi a költségeket? kes katab kulud?; ez alig fedezi a szükségletet see vaevu katab vajadused
4 paarituma
5 sp, sõj joonduma, rivistuma; fedezz! joondu!

fék [féket, féke, fékek]
1 pidur; rálép a fékre pidurit vajutama
2 valjad pl; féken tart vkit/vmit kedagi/midagi ohjes hoidma, ohjeldama, talitsema

fékez [fékeztem, fékezett, fékezzen] pidurdama, ohjeldama; fékezi a haragját ta hoiab oma viha tagasi

fél1 [félt, féljen] vkitől/vmitől (kedagi, midagi) kartma, pelgama; félt az apjától kartis oma isa; fél a vizsgától eksamit kartma; (attól) félek, hogy esni fog kardan, et hakkab sadama ◊ jobb félni, mint megijedni parem karta, kui kahetseda

fél2 [felet, fele, felek]
I
1 pool; fél alma pool õuna; fél áron poole hinnaga; fél négykor kell pool neli
2 üks (paariskehaosade ja riietusesemete puhul); fél zokni üks sokk; fél lábbal a sírban van ta on ühe jalaga hauas; fél fülére süket ta on ühest kõrvast kurt; fél füllel hallottam olen seda poole kõrvaga kuulnud; fél kézzel ühe käega; fél lábon ugrál ühel jalal hüppama
3 poolik; félmegoldás poolik lahendus; fél szóból is ért mõistab poolelt sõnalt; nem szeretek félmunkát végezni mulle ei meeldi viletsat/poolikut tööd teha
II pool; fele sem igaz see pole pooltki tõsi; fele bor, fele víz pooleks vein ja vesi; felére csökken poole peale langema; fél múlt öt perccel pool läbi viis minutit; az óra felet üt kell lööb pool(t); a bal felemen minu vasakul poolel; az út másik fele tee teine pool; a vitázó felek vaidlevad (osa)pooled; a mi felünkön van ta on meie poolel; érdekelt fél (asjast) huvitatud (osa)pool; jur a szerződő felek lepingupooled ◊ ennek a fele sem tréfa see pole sugugi nii naljakas; ennek a fele sem igaz selles pole pooltki tõtt

-féle
I
1 -taoline, -sarnane, -sugune; három-féle kolme sorti; más-féle teistsugune; két-féleképpen kahte moodi; magam-féle ember minusugune inimene
2 a Newton--féle elmélet Newtoni teooria
II liik, sort; valami madár-féle mingi lind; zöldség-félék juurviljad, köögiviljad; macska-félék kaslased

felez [feleztem, felezett, felezzen] vmit poolitama, pooleks tegema; maksame pooleks!; kõnek felezzünk! teeme pooleks!

félő: félő, hogy.. karta on, et..

félsz nalj hirm; nagy benne a félsz hirm on temas suur

félt [féltett, féltsen]
1 vkit/vmit (kellegi/millegi pärast) kartma, muretsema; félti a bőrét oma naha pärast kartma
2 armukadetsema; félti a feleségét ta on oma naisele armukade ◊ úgy félti, mint a szeme világát hoiab teda nagu oma silmatera

fém [fémet, fémje, fémek] metall; fémet megmunkál metalli töötlema

fény [fényt, fénye, fények]
1 valgus; északi fény virmalised pl
2 sära; a szeme fénye a) ta silmade sära b) ülek silmatera ◊ fény derül vmire miski tuleb päevavalgele; fényt derít vmire millelegi valgust heitma; fényt visz vki életébe kellegi ellu valgust tooma; rossz fényben tüntet fel vkit/vmit kedagi/midagi halvas valguses näitama; rossz fényt vet vkire/vmire kellelegi/millelegi (halba) varju heitma

fér [fért, férjen]
1 vmibe (kuhugi) mahtuma; több már nem fér a bőröndbe rohkem ei mahu enam kohvrisse; ülek nem fér a fejembe see ei mahu mulle pähe
2 vmihez juurde/ligi pääsema; nem fér a pénztárhoz ta ei pääse kassa juurde
3 ülek kétség/gyanú/szó fér vmihez selles võib kahelda
4 rám fér(ne) egy kis pihenés mul oleks vaja/tarvis natuke puhata; mulle kuluks ära väike puhkus
5 nem férnek (meg) egymással nad ei saa omavahel läbi ◊ nem fér a bőrébe(n) ta ei suuda end vaos hoida

férc [fércet, férce, fércek]
1 traagelniit
2 traageldus

férj [férjet, férje, férjek] abielumees, abikaasa; férjhez ad mehele andma; férjhez megy mehele minema; férjnél van mehel olema

fésű [fésűt, fésűje, fésűk] kamm

fez [fezt, feze, fezek] fess (idamaine müts)

fogaz [fogaztam, fogazott, fogazzon] tehn hammastama, hammastega varustama

fóka [fókát, fókája, fókák] zool hüljes (Phoca)

fokoz [fokoztam, fokozott, fokozzon] vmit
1 suurendama, lisama, võimendama; fokozza az iramot tempot lisama
2 teravdama; a végsőkig fokozza a feszültséget viimse piirini pinget teravdama
3 keel kompareerima

főz [főztem, főzött, főzzön]
1 keetma (suppi, moosi, seepi, kohvi, teed)
2 süüa tegema, toitu valmistama, kokkama; jól főz ta teeb hästi süüa
3 ajama (viina)
4 pruulima (õlut)
5 vkit ülek moosima, töötlema
6 ülek hauduma, plaanitsema

frász [frászt, frásza, frászok]
1 krambihoog, langetõbi
2 frászban van pabistama; a frászt hozza vkire kelleski õudu tekitama; frászt kap (ära) ehmatama, rabandust saama; majd kitöri a frász pabinasse minema; (egy) frászt! ah, jama!
3 kõrvakiil

fríz
I [frízet, frízek, frízül] friisi
II [frízt, fríze, frízek]
1 friislane
2 friisi keel

fúga [fúgát, fúgája, fúgák] muus fuuga

fugáz [fugáztam, fugázott, fugázzon] ehit vuukima

fúj [fújt, fújjon]
1 puhuma; erősen fúj a szél puhub tugev tuul; fújja a tüzet tuld ergutama; fújta a trombitát ta puhus pasunat
2 nuuskama; zsebkendőbe fújja az orrát nina taskurätikusse nuuskama
3 vkire (kellegi peale) turtsuma ◊ ugyanazt (a nótát) fújja oma joru ajama; ha esik, ha fúj sadagu või pussnuge

fúl [fúlt, fúljon] → fullad

fúr [fúrt, fúrjon]
1 puurima; lyukat fúr a falba auku seina puurima; fogat fúr hammast puurima
2 kõnek kiusama
3 vmibe fúrja magát millessegi süüvima/sekkuma ◊ vmi fúrja az oldalát väga uudishimulik olema

fúró [fúrót, fúrója, fúrók] puur

fűz1 [fűztem, fűzött, fűzzön]
1 siduma, punuma; koszorúba fűzi a fokhagymát küüslaugust pärga punuma
2 brošeerima; fűzve kerges köites
3 cérnát fűz a tűbe niiti nõela taha ajama
4 vkit/vmit vkihez/vmihez ülek (kedagi/midagi kellegagi/millegagi) siduma, ühendama; nagy reményeket fűz a találkához kohtumisele suuri lootusi panema; barátság fűz hozzá sõprus seob mind temaga
5 karját vhova fűzi kellegi käe alt kinni võtma

fűz2 [füzet, füze, füzek] bot paju (Salix)

fűz(fa) paju (Salix); fehér fűz hõberemmelgas, hõbepaju (Salix alba); kecskefűz raagremmelgas (Salix caprea); kenderfűz vitspaju, korvipaju (Salix viminalis)

föl1 [fölt, föle, fölök]
1 koor (värskel piimal); ülek koorekiht
2 nahk (keedetud piimal)

föl2 → fel

föld [földet, földje, földek]
1 astr Maa
2 maa, maapind; hazai földön kodumaa pinnal; a földbe tesz vkit kedagi mulda sängitama
3 maismaa; föld a láthatáron! maa paistab!
4 maa(omand), põllumaa; földhöz juttat maad andma; kimegy a földjére põllule minema ◊ mintha a föld nyelte volna el ta on kadunud nagu tina tuhka; földön jár ta on kahe jalaga maa peal; (a) földbe gyökerezik a lába üllatusest tarduma; buta, mint a föld loll kui saabas; senki földje eikellegi maa; a föld alá bújik/süllyed szégyenében häbist maa alla vajuma; a föld alól (is) előkerít/előteremt vkit/vmit kedagi/midagi kasvõi maa alt üles/välja otsima; vmit a földdel tesz egyenlővé midagi maatasa tegema; a sárga földig leszid vkit kedagi maapõhja kiruma; a sárga földig leissza magát end maani täis jooma

fölé
I kohale, peale; a gödör fölé fektette a deszkát pani kraavi kohale laua; pulóvert vesz a blúz fölé paneb kampsuni pluusi(le) peale
II [fölém, föléd, fölé(je), fölénk, fölétek, föléjük] selle/tema peale/kohale; fölénk költöztek meie peale/kohale koliti

fölöz [fölöztem, fölözött, fölözzön] piima koorima

fönn → fenn

fönt → fent

füge [fügét, fügéje, fügék] viigimari ◊ fügét mutat trääsa näitama; fügét kap pika ninaga jääma

függ [függtem, függött, függjön]
1 rippuma; a kép a falon függ pilt ripub seinal
2 vkitől/vmitől (kellestki/millestki) sõltuma, olenema; csak tőled függ see sõltub vaid sinust

fül [fület, füle, fülek]
1 kõrv; süket a bal fülére vasakust kõrvast kurt
2 kuulmine; jó füle van tal on hea kuulmine
3 kõrv, sang; a bőrönd füle kohvrisang ◊ a fülébe jut vmi miski ulatub kellegi kõrvu; hegyezi a fülét kõrvu kikitama/teritama; nem hisz a saját fülének ta ei usu oma kõrvu; csupa fül vagyok kuulan sind; se füle, se farka ei saba ega sarvi; a fülén ül ei tee kuulmagi; vmi van a fül mögött (kellelgi) on midagi varjata; rágja vkinek a fülét kellelegi peale/pinda käima; a fül botját se mozdítja keegi ei tee kuulmagi; az egyik fülén be(megy), a másikon ki ühest kõrvast sisse, teisest välja; fülig szerelmes vkibe kellessegi kõrvuni armunud; kutya/macska füle! ei tule kõne allagi!

fürj [fürjet, fürje, fürjek] zool põldvutt (Coturnix coturnix)

fürt [fürtöt, fürtje, fürtök]
1 kobar; egy fürt szőlő viinamarjakobar
2 kihar, lokk
3 õiekobar
4 kobar, salk, rühm

füst [füstöt, füstje, füstök] suits ◊ egy füst alatt samal ajal, ühe hingetõmbega; füstbe megy ebaõnnestuma; nässu minema; a terv füstbe ment plaan läks vett vedama; nagyobb a füstje, mint a lángja palju kära, vähe villa

gáz [gázt, gáza, gázok] gaas; gázzal fűt gaasiga kütma; gázt ad gaasi andma; sl gáz van! jama!; tiszta gáz täitsa/täielik jama; nincs gáz kõik on okei

géz [gézt, géze, gézek] marli, marliside

ház [házat, háza, házak]
1 maja; kertes ház aiaga maja; családi ház ühepereelamu, eramu; házról házra majast majja; háztól házig ukselt uksele; Kiss úr házon kívül van härra Kiss pole majas/kohal
2 kodu, majapidamine, elamine; van a háznál kalapács? kas majapidamises on haamrit?; felforgatja a házat kogu elamist segi pöörama; házhoz szállít vmit koju kätte toimetama; házon kívül étkezik väljas sööma
3 perekond; jó házból való/származik heast perekonnast pärinema; a ház ura perekonnapea; házába fogad vkit kedagi oma perekonda vastu võtma
4 pol koda, parlament; Tisztelt Ház Parlament; a lordok háza lordide koda
5 dünastia, suguvõsa; az Árpád-ház Árpádide dünastia
6 telt/táblás ház täismaja (teatris)
7 (teo) koda ◊ ahány ház, annyi szokás kuidas küla, nõnda kombed; odébbáll egy házzal lahkuma; akkora, mint egy ház suur nagu elevant/hobune; mindenki a maga/saját háza előtt söpörjön igaüks pühkigu oma ukseesist

húsz [húszat] kakskümmend

húz [húztam, húzott, húzzon]
1 vkit/vmit tõmbama; partra húzza a csónakot paati kaldale tõmbama; közelebb húzza a széket tooli lähemale tõmbama; feszesre húz pingule tõmbama; magára húzza a takarót tekki peale tõmbama; vonalat húz joont tõmbama; fogat húz hammast tõmbama
2 vedama; a lovak húzták a szekeret hobused vedasid vankrit; jól húz a motor mootor veab hästi
3 vmit vmire panema, tõmbama; csizmát húz saapaid jalga tõmbama; gyűrűt húz az ujjára sõrmust sõrme panema
4 lööma; jót húz vkinek a fenekére kellelegi vastu tagumikku lööma
5 venitama; húzza a tárgyalást nõupidamist venitama
6 egyet/jót húz rüüpama
7 mängima, tõmbama; csárdást húz tšaardašit mängima
8 vkit narrima, pilkama; húzza a társait kaaslasi narrima
9 (tuul) tõmbab
10 käima, käiku tegema (males)
11 pingutama; húz a csavaron kruvi pingutama
12 húzz el innen! kao siit! ◊ húzza a száját nina kirtsutama; nem sokáig húzza ta viskab varsti vedru välja

íz1 [ízt, íze, ízek]
1 maitse, maik; milyen íze van? mis maitsega see on?; mis maitse sellel on?; semmilyen íze nincs sel pole mingit maitset
2 moos, džemm ◊ se íze, se bűze mõttetu, tühine; vkinek a szája íze szerint kellegi meele järele; érez vminek az ízére millegi maitset suhu saama; ízig-vérig läbini(sti), läbi ja lõhki, üdini

íz2
1 anat lüli; az ujjak ízei sõrmelülid
2 minden ízében katona läbi ja lõhki sõjaväelane; minden ízében remeg üle keha värisema
3 põlvkond; harmadízig(len) kolmanda põlveni ◊ ízekre szed/tép pihuks ja põrmuks tegema

jász1
I jaasi
II [jászt, jásza, jászok] jaas (13.-14. saj Ungarisse elama asunud iraani-alaani hõimu liige)

jász2 [jászt, jásza, jászok] zool säinas (Leuciscus idus)

kész [készet, készek, készen]
1 valmis; kész a vacsora õhtusöök on valmis; kész öltöny valmisülikond; kész(en) vagyok ma olen valmis; kész(en) van munkával tööga valmis olema; kész tények elé állít vkit kedagi sündinud faktide ette seadma/panema; velem jössz, és kész! tuled minuga ja kõik!
2 vmire (millekski) valmis (olema); startra kész stardivalmis
3 kész orvos väljaõppinud arst
4 (abi)valmis; kész segíteni valmis/nõus aitama
5 lausa, täitsa; kész bolond täitsa loll; kész hülyeség lauslollus; ez kész nevetség/röhej naera ennast ribadeks
6 a készből él tagavaradest elama
7 väsinud, võhmal; a nehéz munka után teljesen készek voltunk pärast rasket tööd olime täiesti läbi
8 sp vigyázz, kész, rajt! tähelepanu, valmis olla, läks!

kéz [kezet, keze, kezek] käsi; bal kéz vasak käsi; jobb kéz parem käsi; kezet mos käsi pesema; kezet fog vkivel kellelgi kätt suruma; kéz a kézben käsikäes; kezeket fel! käed üles!; puszta kézzel paljaste kätega; üres kézzel tühjade kätega; kezet rá! lööme käed!; kézre kerül kätte sattuma; kézről kézre jár käest kätte käima; biztos kézzel kindla käega; el a kezekkel! käed eemale!; kézzel írott käsitsi kirjutatud; keze ügyébe esik käeulatusse sattuma ◊ jó kezekben van heades kätes olema; első kézből esmasest allikast; szabad kezet ad vkinek jätab kellelegi vabad käed; karba tett kézzel käed risti rinnal; ölbe tett kézzel käed rüpes; két kézzel kap vmin kiiresti võimalust ära kasutama; széttárja a kezét käsi laiutama; vkinek a keze alá dolgozik kellelegi tööd ette tegema; kéz alatt (kellegi) käe all; Isten keze Jumala sõrm; benne van a keze a dologban tema käsi on mängus; két bal keze van ta on (igavene) kobakäpp; messze ér a keze ta käsi ulatub kaugele; ragad(ós)/enyves a keze pikanäpumees; megégeti a kezét (vmivel) näppe põletama; nalj itt a kezem, nem disznóláb! minu käsi selle peale; kezét csókolom tere! (nii tervitavad lapsed täiskasvanuid, mehed naisi); kéz kezet mos käsi peseb kätt; kéznél van käepärast olema; kézről kézre käest kätte

kösz(i) kõnek aitäh, aituma, aitüma

köz1 [közt, köze, közök]
1 vahemaa
2 käik, kang (tänav)
3 geogr a Duna–Tisza köze Doonau ja Tisza vaheline maa-ala

köz2 [közt, köze]
1 avalikkus; a köz érdekében avalikkuse huvides
2 semmi közöd hozzá sul pole sellega mingit pistmist; mi közöm hozzá? mis see minusse puutub?; nincs többé közünk egymáshoz meie vahel pole enam midagi

küsz [küszt, küsze, küszök] zool viidikas (Alburnus alburnus)

láz [lázat, láza, lázak]
1 palavik; magas láza van tal on kõrge palavik
2 erutus; lázba jön erutuma; lázba hoz vkit kedagi erutama
3 palavik, hullu(stu)s; vásárlási láz ostupalavik; utazási láz reisipalavik

lösz [löszt, lösze] geol löss

máz [mázat, máza, mázak]
1 glasuur, vaap, email
2 kok glasuur, võõp, vaap
3 ülek väline sära

mész1 [meszet, mesze]
1 lubi
2 kaltsium ◊ nem ettem meszet ma pole lolliks läinud

mész2 lähed; → megy

méz [mézet, méze, mézek] mesi; mézet perget mett vurritama

nász [nászt, násza, nászok]
1 van pulmad pl
2 ülek paaritumine

néz [néztem, nézett, nézzen]
1 vkit/vmit vaatama; filmet néz filmi vaatama; hadd nézzem las ma vaatan
2 otsima, (ringi) vaatama; állás/munka után néz tööd otsima
3 vkit vminek pidama; minek nézel engem? kelleks sa mind pead?; húszévesnek néztem pidasin teda kahekümneaastaseks
4 vmit arvestama, arvesse võtma, silmas pidama; ha nem nézném a korodat kui ma ei võtaks arvesse sinu vanust; csak a maga hasznát nézi ta peab silmas ainult omakasu
5 vmire avanema (aken, uks); az ablakok a kertre néznek aknad jäävad aia poole
6 nagyott nézett ta oli üllatunud/imestunud ◊ jobbra nézz! paremale vaat!; no nézd csak! ennäe!

ónoz [ónoztam, ónozott, ónozzon] vmit tinakihiga katma

pénz [pénzt, pénze, pénzek] raha; nincs nálam pénz mul pole raha kaasas; pénzt keres/szerez raha teenima/hankima; pénzt átutal raha üle kandma; pénzzé tesz vmit midagi rahaks tegema ◊ az idő pénz aeg on raha; se pénz, se posztó tühjade kätega jääma; pénz áll a házhoz saame raha; rossz pénz nem vész el umbrohi ei hävine; ez kidobott pénz see on maha visatud raha; a pénznek nincs szaga raha ei haise; annyi vkinek a pénze, mint a pelyva/szemét kellelgi on raha nagu raba

póz [pózt, póza, pózok] poos; teátrális pózt vesz fel teatraalset poosi sisse võtma; pózba vágja magát poosi võtma

ráz [ráztam, rázott, rázzon]
1 raputama; fejét rázza pead raputama; ráz a hintó tõld raputab; kezet ráz vkivel kellelgi kätt suruma
2 vkit raputama, vappuma panema; a hideg rázza tal on külmavärinad
3 kõnek tantsima; jössz rázni?/ rázunk egyet? tuled sa tantsima?

rész [részt, része, részek]
1 osa; az ország nyugati része maa lääneosa; felerészben pooleldi; nagyobb részben suuremas osas; túlnyomórészt enamasti, enamalt jaolt; két részből álló kahest osast koosnev; részekre oszt vmit midagi osadeks jagama
2 osa, jagu; köteles rész jur sundosa; megkapja a maga részét ta saab oma osa; vki részére kellegi jaoks/osaks; része van valamiben milleski osaline olema; részt vesz vmiben millestki osa võtma, milleski osalema
3 pool; a dolognak ez a része asja see pool/külg; anyai/apai részről ema/isa poolt; mindkét részről mõlemalt/kummaltki poolt
4 a maga részéről tema omalt poolt; részemről minu poolt/poolest; részedről sinu poolt/poolest; részemről a szerencse rõõm on minu poolel

réz [rezet, reze]
1 (punane) vask; rézből való vasest; rézből készült pénzérme vaskmünt; rézzel von be vmit midagi vasetama
2 messing, valgevask ◊ kivágta a rezet ta andis oma parima

sóz [sóztam, sózott, sózzon] soolama

zúz [zúztam, zúzott, zúzzon] vkit/vmit
1 puruks lööma, purustama; darabokra zúz tükeldama, tükkideks lööma; ízzé-porrá zúz vmit midagi puruks peksma; porrá zúz pulbriks peenestama
2 (end) ära lööma; kékre-zöldre / véresre zúzza a térdét põlve siniseks/veriseks lööma

tíz [tízet] kümme; tíz ember kümme inimest; tízkor kell kümme; tíz perc szünet kümneminutiline paus

túsz [túszt, túsza, túszok] pantvang; túszként fogva tart vkit kedagi pantvangis pidama; túszul ejt vkit kedagi pantvangiks võtma

váz [vázat, váza, vázak]
1 karkass, sõrestik, toestik, raam
2 skelett, kõnek luukere