[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aader <'aader 'aadri 'aadri[t -, 'aadri[te 'aadre[id 02 s> ér ♦ {kellel} aadrit laskma {vkin} eret vág

aar <'aar aari 'aari 'aari, 'aari[de 'aari[sid_&_'aar/e 22 s> (pindalaühik) ár [100 m²] ♦ kuue aari suurune aiamaa hat ár nagyságú kert

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastaringselt <s> egész éven át

ah <'ah interj> ó!, á!, juj, jé, jaj

ahh <s> ó, oh

ahhaa <ahh'aa interj>, ka ahaa aha, á!

alghind <s> alapár, kikiáltási ár

apelleerima <apell'eeri[ma apell'eeri[da apelleeri[b apelleeri[tud 28 v> jur (edasi kaebama); (kelle poole pöörduma, millele toetuma) apellál, fellebbezéssel él, megfellebbez, fellebbez, apelláta

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

boheemitsema <boheemitse[ma boheemitse[da boheemitse[b boheemitse[tud 27 v> bohém életet él

džemm <dž'emm džemmi dž'emmi dž'emmi, dž'emmi[de dž'emmi[sid_&_dž'emm/e 22 s> (moos) dzsem, íz, gyümölcsíz ♦ õunadžemm almaíz

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

ekstsellents <ekstsell'ents ekstsellentsi ekstsell'entsi ekstsell'entsi, ekstsell'entsi[de ekstsell'entsi[sid_&_ekstsell'ents/e 22 s> (viisakustiitel) excellencia, exellenciás úr ♦ vastuvõtt Tema Ekstsellentsi härra presidendi auks fogadás az elnök úr őexcellenciája tiszteletére

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elatuma <elatu[ma elatu[da elatu[b elatu[tud 27 v> (end ülal pidama) él, megél ♦ oma tööst elatuma a saját munkájából él

elutsema <elutse[ma elutse[da elutse[b elutse[tud 27 v> (elama, elunema) él ♦ saarmas elutseb jõgedes ja järvedes va idra folyókban és tavakban él

energeetikaminister <+min'ister min'istri min'istri[t -, min'istri[te min'istre[id 02 s> energia- és áramfejlesztési miniszter

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

epopöa <epop'öa epop'öa epop'öa[d -, epop'öa[de epop'öa[sid 26 s> kirj (ulatuslik eepiline teos); piltl (suursündmused) eposz, epikai mű ♦ kangelaslik epopöa hőstörténet

faleristika <faler`istika faler`istika faler`istika[t -, faler`istika[te faler`istika[id 01 s> (ordeneid, medaleid ja märke uuriv numismaatika haru) falerisztika, rendjel- és kitüntetéstan

farmakognoosia <farmakogn'oosia farmakogn'oosia farmakogn'oosia[t -, farmakogn'oosia[te farmakogn'oosia[id 01 s> (droogiõpetus) farmakognózia, gyógynövény- és drogismeret

fillumeenia <fillum'eenia fillum'eenia fillum'eenia[t -, fillum'eenia[te fillum'eenia[id 01 s> (tikutoosietikettide v tikutooside kogumine) gyufásdoboz- és címke gyűjtés

finišeeruma <finiš'eeru[ma finiš'eeru[da finiš'eeru[b finiš'eeru[tud 27 v> célba ér

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

haar <h'aar haara h'aara h'aara, h'aara[de h'aara[sid_&_h'aar/u 22 s>
1. (haru) ág ♦ vana paju murdunud haar öreg fűz leszakadt ága; teine teehaar viis vasakule az út másik ága balra vezetett
2. mat (kolmnurga külg, üks kiir nurka moodustavate kiirte paarist) szár ♦ kolmnurga haarad a háromszög szárai; nurga haar a szög egyik szára

haru <haru haru haru h'arru, haru[de haru[sid 17 s>
1. (tervikust hargnev iseseisev osa) ág, elágazás ♦ keeleteadusharu nyelvészeti tudományág; hangu kolm haru a villa három ága; jõeharu folyóág; puuharu faág; püksiharu a nadrág szára; raudteeharu vasútelágazás; teeharu útelágazás; teerada lahkneb siin kahte harru az ösvény itt ketté válik
2. (tegevuspiirkonna eri osa) ág, ágazat ♦ kunstiharu művészeti ág; majandusharu gazdasági ágazat; teadusharu tudományág; tootmisharu termelési ág; tööstusharu iparág
■LS: haru+ ♦ harukarp el doboz; harukontor kirendeltség, fiókiroda; harujõgi mellékfolyó

hauduma2 <h'audu[ma h'audu[da h'au[b h'au[tud 28 v>
1. (loote arenemiseks mune soojendama) kikölt, kotlik, tojáson ül ♦ kana haub kolm nädalat a tyúk három hétig kotlik; hani pandi hauduma megültették a libát; pesal hauduv lind a fészkében költő madár
2. (soojuse ja niiskusega mõjutama) áztat, párol; (pehmeks) puhít
3. piltl (sepitsema, plaanitsema) tervel, forral, forgat a fejében vmit vki ellen ♦ kurja hauduma rosszat forral; haun ärasõitu töprengek az induláson

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

helindama <helinda[ma helinda[da helinda[b helinda[tud 27 v> (filmile muusikat looma) zenét szerez, zenét ír ♦ ta on helindanud mitut filmi több filmhez is írt zenét

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hingehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> (ülikõrge hind) szédületes ár, aranyár ♦ hingehinda maksma aranyárat fizet

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

hr úr

härra <härra härra härra[t -, härra[de härra[sid 16 s> úr, uraságod; (peen mees) finom ember; (isand, käskija) úr, uraság ♦ härra president elnök úr; lugupeetud daamid ja härrad! tisztelt hölgyeim és uraim!; riides nagu tõeline härra úgy öltözik, mint egy igazi úr; elab härra elu úri életet él; armuline härra, lubage lahkuda kegyelmes uram, engedelmével távozom

igasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (kõiksugune) mindenféle, minden rendű és rangú, többféle, szedett-vedett, mindennemű; (kõik, iga) mind ♦ igasugune abi mindennemű segítség; igasugused kaubad mindenféle áru; igasugused mõtted mindenféle gondolatok; igasugune kaasabi bárilyen segítség; väljaspool igasugust kahtlust minden kétségen kívül; see ületab juba igasuguse piiri túlmegy minden határon; lõpetas minuga igasuguse vahekorra minden kapcsolatot megszakított velem
2. s bármi ♦ elus tuleb igasugust ette az életben bármi történhet

iiri <iiri ag> ír ♦ iiri keel ír; iiri setter ír szetter

Iiri ír

iirlane <'iirlane 'iirlase 'iirlas[t 'iirlas[se, 'iirlas[te 'iirlas/i_&_'iirlase[id 12_&_10? s> ír

iluasi <+asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s> (nipsasi) dísztárgy; (ehe) dísz, ék, ékesség

isaliin <+l'iin liini l'iini l'iini, l'iini[de l'iini[sid_&_l'iin/e 22 s> apai ág

isand <isand isanda isanda[t -, isanda[te isanda[id 02 s> úr; (saks) uraság, úriember ♦ olen ise enda isand a magam ura vagyok; oma isanda truu teener ura hű szolgája; soliidne hallipäine isand szolid ősz úriember; isandate villad az urak villái; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni

ise1 <ise adv, adj>
1. adv (iseenesest) maga, önmaga, ön-, saját; kõnek (oma olemuselt, iseenesest) magától ♦ küünal kustus ise a gyertya magától elaludt; hambavalu läks ise üle a fogfájás magától megszűnt
2. adv (iseseisvalt, omal jõul) maga, egyedül ♦ tulen ise toime én magam csinálom; laps oskab juba ise käia a baba már magától jár; õpilane lahendas ülesande täiesti ise a diák teljesen egyedül oldotta meg a feladatot; tulin siia ise, omal vabal tahtel magam jöttem ide, a saját akaratomból; teise maali ostsin ise a másik festményt magam vettem
3. adj (eri, isesugune) külön, más ♦ ise sissekäik külön bejárat; hilinesime tundi ise põhjustel mindenki más okból késett az óráról; me sõime ise lauas külön asztalnál ettünk
■LS: ise+ ♦ isekarastumine tehn önedződés; isekuumenemine önmelegedés; isekülgne mat különböző oldalú; isekülv[umine] bot, mets önvető; iselaadiv öntöltő; iseliikuv önjáró; isemürgistus med autointoxikáció; isenakatus, isenakatumine med autoinfekció; isenäoline különböző; isepuhastus öntisztítás; iseregistreeriv tehn önregisztráló; isesüttimine öngyulladás; isetekkimine ősnemzés; iseterituv önélező, önmagától való keletkezés; isetolmleja bot önmegporzó; isetolmlemine bot önmegporzás; isetühjenev önürítő; isevaruja önbeszerző; iseviljastumine bot önmegtermékenyítés

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

issand <'issand 'issanda 'issanda[t -, 'issanda[te 'issanda[id 02 s; 'issand interj> (ristiusu jumal) isten, úr; (hüüatustes) istenem ♦ issanda muutumine relig az Úr átalakulása; issand olgu sinuga isten veled; issand seda teab tudja isten; issanda teed on imelikud isten útjai kifürkészhetetlenek; sa tuletad seda mulle iga issanda päev meelde ezt minden áldott nap eszembe juttatod; sa issand, kui ilus ta on! istenem, de szép!; oh issand, kui kiiresti aeg lendab istenem, milyen gyorsan repül az idő

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jne s.í.t.

jooksul <jooksul postp [gen]> (vältel, keskel) alatt, során, közepette, közben, keresztül, idején, hosszat, folyamán, belül, át ♦ aja jooksul az idők során; aasta jooksul az éven, az év folyamán; nädala jooksul a héten, a hét folyamán; suve jooksul a nyár folyamán; kogu elu jooksul élete során; vestluse jooksul a beszélgetés során

jt és mások

julgestama <julgesta[ma julgesta[da julgesta[b julgesta[tud 27 v> biztosít; (turvaliseks tegema) biztosít, fedez, (meg)véd, (meg)óv ♦ alpinisti julgestama hegymászót biztosít; võimlejat julgestas treener az edző védte a tornászt; tuli oma elupaika julgestada biztosítanom kellett az otthonom

jumalapärast <+pärast adv>, ka jumala pärast az ég szerelmére, az isten szerelmére ♦ ära sellest jumala pärast v jumalapärast kellelegi räägi az ég szerelmére, el ne mondd senkinek

jutustus <jutustus jutustuse jutustus[t jutustus[se, jutustus[te jutustus/i 11 s>
1. (jutustamine, jutt) elbeszélés, történet ♦ õpetaja jutustus oli sisukas ja elav a tanár története tartalmas és élénk volt; lapsed kuulasid vanaema jutustust a gyerekek hallgatták a nagymama történetét; jutustuses lubas ta endale vahel ebatäpsusi mesélés közben apró pontatlanságokat engedett meg magának
2. kirj (proosateos) prózai mű; (pikem lugu) történet; (algselt suuline) mese; (pärimuslik) szájhagyomány ♦ ajalooline jutustus történelmi elbeszélés; dokumentaaljutustus tényeken alapuló történet; minajutustus én-elbeszélés; nimijutustus névadó elbeszélés; raamjutustus kerettörténet; värssjutustus verses elbeszélés

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

ka <ka adv>
1. (samuti) is; (isegi, koguni) sem ♦ kas sina olid ka seal? te is ott voltál?; keegi ei suutnud aidata, ka arst mitte senki sem tudott segíteni, még az orvos sem; oli ka selliseid päevi voltak olyan napok is
2. (etteheite, pahameele jne rõhutamisel) is ♦ see ka mõni mees! na ez is egy férfi!; oled ikka ka! na te is!
3. kõnek (tugevdab eelnevat sõna v lauseosa) is, és ♦ miks ka mitte! miért is ne!; mis teil ka uudist on? na és nálatok mi újság?

kaar <k'aar kaare k'aar[t k'aar[de, kaar[te k'aar[i 13 s>
1. ív; (võlv) boltív ♦ elektrikaar el villamos ív; roidekaar anat bordaív; sillakaar ehit a híd íve; taevakaar égív; teravkaar ehit csúcsív; triumfikaar aj, ehit diadalív; kaares kulmud ívelt szemöldök; viskas oda suure kaarega gyönyörű ívben dobta a gerelyt
2. mer (laeva ribi) borda ♦ paadikaared a csónak bordái
3. (ilmakaar) égtáj, világtáj ♦ idakaar kelet; lõunakaar dél; läänekaar nyugat; põhjakaar észak; kust kaarest on täna tuul? melyik irányból fúj a szél ma?
4. (heinakaar) rend ♦ tihe kaar sűrű rend; niidukaar lekaszált fű
■LS: kaar+ ♦ kaaraken ehit íves ablak; kaarhall hangár; kaarpall sport ívelt labda; kaarkeevitus tehn ívhegesztés; kaarlamp el ívlámpa; kaarsild ehit ívhíd; kaarvõlv ehit boltív

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kardiovaskulaarsüsteem <s> szív- és keringési rendszer

kaudu <k'audu postp>
1. postp [gen] (mingist kohast läbi) keresztül, át ♦ akna kaudu ablakon keresztül; läksin tööle pargi kaudu parkon át mentem munkába; suu kaudu hingama szájon át lélegzik
2. postp [gen] (kelle-mille vahendusel) által, révén ♦ ta on mulle isa kaudu sugulane az apám révén rokonom
3. postp [part] (mööda, pidi) úton ♦ seda teed kaudu azon az úton

keeli <keeli adv> -ul/-ül

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kiil2 <k'iil kiilu k'iilu k'iilu, k'iilu[de k'iilu[sid_&_k'iil/e 22 s> (tööriist, kolmnurkne riidesiil) ék ♦ kellegi vahele kiilu lööma éket ver vkik közé
■LS: kiil+ ♦ kiillabidas mets ékásó; kiilmehhanism tehn ékszerkezet; kiilluu anat ékcsont; kiilrihm tehn ékszíj

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kirjama <k'irja[ma kirja[ta k'irja[b kirja[tud 29 v> (mustriga kaunistama) ír; (välja õmblema) hímez ♦ kirjatud kindad hímzett kesztyű

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kirre <kirre k'irde kirre[t -, kirre[te k'irde[id 06 s> északkelet, ÉK ♦ kirde pool, kirdes északkeleten; kirde poole v suunas, kirdesse északkeletre; tuul puhub kirdest északkeletről fúj
■LS: kirde+ ♦ kirdemurre északkeleti nyelvjárás; kirdeosa északkeleti rész; kirdepoolne északkeleti; kirdetuul északkeleti szél

kirvehind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> piltl (ülemäärase hinna kohta) marha drága ár

koguhind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> teljes ár

kokku elama (vabaabielus olema) együtt él

komandeering <komandeering komandeeringu komandeeringu[t -, komandeeringu[te komandeeringu[id 02 s> (lähetus) kiküldetés, üzleti út ♦ kolmepäevane komandeering három napos kiküldetés

koolitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (kooliskäimise tee) út az iskolába
2. (koolis käimine, koolis õppimine) iskola, tanulmányok ♦ poeg alustab tänavu kooliteed a fiam idén iskolába megy; ta jätkas kooliteed linnas a városban folytatta tanulmányait

koos elama együtt él

korduvalt <k'orduvalt adv> többször, több ízben, ismételten, újra és újra, ismétlődő módon

kummatigi <kummatigi adv>
1. (ometi, siiski) mégis, azonban ♦ epideemiale suudeti kummatigi piir panna a járványt mégis meg tudták fékezni
2. (ammuks, liiatigi) bizony
3. (lisaks kõigele, pealegi) ám

kunst+2
1. (tehis-) mű ♦ kunsthammas műfog; kunstjää műjég; kunstkarusnahk műszőrme; kunstkiud műrost, műszál; kunstkivi műkő; kunstkäsi műkéz; kunstlilled művirágok; kunstnahk műbőr; kunstsiid habselyem, műselyem; kunstsilm műszem; kunstvill műgyapjú; kunstväetis põll szervetlen trágya, műtrágya
2. (loova inimtegevusega sotud) mű ♦ kunstluule műköltészet; kunstmuinasjutt műmese

kõlksama <k'õlksa[ma kõlksa[ta k'õlksa[b kõlksa[tud 29 v>
1. (kõlksatama) koccan ♦ vikat kõlksas vastu kivi a kasza a kőhöz koccant
2. (lööma) vet, üt

kõnnitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tänava ääres) járda, gyalogjáró; (maantee ääres) az út széle ♦ kitsas kõnnitee keskeny járda
2. (pargis) gyalogút

kõrbemaitse <+maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s> égett íz

kõrgvesi <+vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s> (suurvesi) árvíz, ár, áradat; geogr (vee kõrgseis) magas vízállás ♦ kevadine kõrgvesi tavaszi árvíz

kõrvalt vaatama
1. (midagi tegevusetult pealt vaatama) tétlenül ül, kívülről szemlél
2. piltl (abielu rikkuma) félrelép

kõõlus <kõõlus kõõluse kõõlus[t -, kõõlus[te kõõluse[id 09 s> anat (künnap) ín ♦ kannakõõlus, Achilleuse kõõlus Achilles-ín; kõõluse rebend ínszakadás
■LS: kõõluse+ ♦ kõõlusepõletik med íngyulladás; kõõlusetupp anat ínhüvely

käik <k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. (käimine, kõnd) menés; (astumine) lépés
2. (kõnnak) járás
3. (kuskil käimine) látogatás; (retk) túra, út ♦ ametikäik színészbejáró; kontrollkäik ellenőrző körút; poeskäik bevásárlás; teatriskäik színházlátogatás; õppekäik tanulmányút
4. (areng, kulg) menet, lefolyás ♦ mõttekäik gondolatmenet; sündmuskäik, sündmuste käik az események menete; teenistuskäik pálya, pályafutás; lahingu käik a harc lefolyása
5. (kulgemistee, läbikäik) köz, folyosó ♦ maaalune käik földalatti folyosó; kaevanduskäik tárna, vájat; väline kuulmekäik anat külső hallójárat
6. (males, kabes, kaardimängus) lépés ♦ avakäik nyitólépés; matt kolme käiguga matt három lépésben
7. tehn (jõuülekandeaste mehhanismides) járat ♦ edasikäik előremenet; tühikäik üresjárat
8. (võte, manööver) ♦ taganemiskäik visszavonulás
■LS: käigu+ ♦ käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó; käigukast auto sebességváltó

käskija <k'äskija k'äskija k'äskija[t -, k'äskija[te k'äskija[id 01 s> parancsoló; (isand, võimukandja) mester, úr, parancsnok ♦ tema on meie isand ja käskija ő a mi urunk és parancsolónk

kätetöö <+t'öö t'öö t'öö[d -, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s> (kätevaev) munka, mű; (kellegi poolt korda saadetud tegu) tett ♦ see on jumala kätetöö ez az Úr keze; sinu kätetöö? a kezed munkája?; kuradi kätetöö az ördög / a sátán műve

leegitsema <leegitse[ma leegitse[da leegitse[b leegitse[tud 27 v> (leekima, loitma); piltl (lõõmama, lõkendama) lángol, lánggal ég

lihtaasta <+'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> közönséges év

luuletama <luuleta[ma luuleta[da luuleta[b luuleta[tud 27 v>
1. (luuletust kirjutama, värsse looma) verseket költ, verset ír, versel
2. (välja mõtlema, luiskama) költ ♦ mida kõike ta kokku ei luuleta mindenfélét összehord

lõkendama <lõkenda[ma lõkenda[da lõkenda[b lõkenda[tud 27 v> (leegitsema) ég, lángol; (lõkendama hakkama) izzik ♦ tuli lõkendab kaminas a tűz lángol a kandallóban; põsed v palged lõkendavad häbist lángol az arca a szégyentől; nägu lõkendab vihast haragtól izzik az arca

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi saama
1. (läbi ajama, toime tulema) boldogul, kijön ♦ olen harjunud vähesega läbi saama hozzászoktam, hogy kevés pénzzel is boldoguljak, hozzászoktam, hogy kevés pénzből is kijöjjek
2. (suhtlemises toime tulema) kijön vkivel ♦ ta ei saanud oma ämmaga läbi nem tudott kijönni az anyósával
3. (lõppema) véget ér ♦ talv saab varsti läbi hamarosan véget ér a tél
4. (läbi pääsema) keresztül jut; (eksami puhul) átmegy

lähetus <lähetus lähetuse lähetus[t lähetus[se, lähetus[te lähetus/i 11 s> (lähetamine, komandeering) kiküldetés, hivatalos/szolgálati út; (suunamine) kirendelés
■LS: lähetus+ ♦ lähetuskulud kiküldetési költségek

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

lüli <lüli lüli lüli -, lüli[de lüli[sid 17 s>
1. (järk, osa) láncszem ♦ keti tugevuse määrab selle nõrgim lüli a lánc is csak olyan erős, mint a leggyengébb láncszem
2. anat, zool csigolya ♦ kaelalüli anat nyakcsigolya; nimmelüli anat ágyéki csigolya; selgroolüli hátcsigolya; sõrmelüli anat ujjízület; varbalüli anat lábujjízület; õndralüli anat farkcsigolya
3. bot (kõrre sõlmevahe) szártag, íz
■LS: lüli+ ♦ lülijalgsed zool (Arthopoda) ízeltlábúak

maalima <m'aali[ma m'aali[da maali[b maali[tud 28 v>
1. (maali looma) (meg)fest, lefest ♦ portreed maalima arcképet fest; kuradit seinale maalima (a) falra festi az ördögöt; ei ole hea kuradit seinale maalida nem jó az ördögöt a falra festeni
2. kõnek (värvima) fest; (võõpama, minkima) kifest ♦ nägu pähe maalima kifesti magát
3. kõnek (aeglaselt ja hoolikalt v vaevaliselt kirjutama) ír
4. piltl (kujutluspilte looma) fest
■LS: maalimis+ ♦ maalimispukk festőállvány

maik <m'aik maigu m'aiku m'aiku, m'aiku[de m'aiku[sid_&_m'aik/e 22 s> kõnek (suuga tajutav maitse); piltl (iseloomuliku kõrvaltooni, varjundi, värvingu kohta) íz ♦ mõru maik keserű íz; suus oli vastik maik rossz íz volt a számban; tunnen suus juba auhinna maiku a számban érzem a győzelem ízét; maiku suhu saama rájön az ízére

maitse <maitse m'aitse maitse[t -, maitse[te m'aitse[id 06 s>
1. (maitsmisaistingut esile kutsuv aine omadus) íz ♦ magus maitse édes íz; hapu maitse savanyú íz; soolane maitse sós íz; kibe maitse keserű íz; vastiku maitsega rossz ízű; kohvi maitse a kávé íze; millegi maitset suhu saama rájön vminek az ízére
2. (esteetiliste väärtushinnangute kogum) ízlés ♦ muusikaline maitse zenei ízlés; peen maitse kifinomult ízlés; meil on ühesugune maitse egyforma az ízlésünk; maitse järgi ízlés szerint; sel (toidul) pole mingit maitset se íze, se bűze; maitse üle ei vaielda (az) ízlések és (a) pofonok különbözőek, ízlésekről nem lehet vitatkozni; ta pole minu maitse nem az én ízlésem
■LS: maitse+ ♦ maitseasi, maitseküsimus gusztus dolga, ízlés kérdése, ízlés dolga; maitsetaim fűszernövény

mekk <m'ekk meki m'ekki m'ekki, m'ekki[de m'ekki[sid_&_m'ekk/e 22 s> kõnek (maik) íz

metsauuendus <+uuendus uuenduse uuendus[t uuendus[se, uuendus[te uuendus/i 11 s> mets
1. (noor metsapõlvkond) új erdő
2. (metsakultuuride rajamine) újraerdősítés

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mina2 <mina mina mina -, mina[de mina[sid 17 s> s (inimese olemuse kohta) én ♦ minu parem mina a jobbik énem; kirjaniku teine mina az író másik énje

mister <m'ister m'isteri m'isteri[t -, m'isteri[te m'istere[id 02 s> (härra inglise keele maadel, ka üldisemalt) úr

moos <m'oos moosi m'oosi m'oosi, m'oosi[de m'oosi[sid_&_m'oos/e 22 s> dzsem, lekvár, (gyümölcs)íz ♦ aprikoosimoos baracklekvár; kirsimoos meggylekvár; ploomimoos szilvalekvár; vaarikamoos málnaíz; õunamoos almaíz; moosi keetma v tegema lekvárt főz
■LS: moosi+ ♦ moosipirukas bukta, lekváros bukta; moosipurk lekvárosüveg

muru <muru muru muru -, muru[de muru[sid 17 s> (maad kattev madal tihe rohi) fű, pázsit, gyep ♦ muru pügama füvet nyír
■LS: muru+ ♦ murulapp gyep; murumätas gyeptégla; muruplats (looduslik) pázsit; muruseeme fűmag; muruvaip piltl gyepszőnyeg; muruväljak füves pálya, gyeptér

musttuhat <+tuhat tuhande tuhande[t -, tuhande[te tuhande[id 02 num, pron> (väga suur hulk) ezer és egy, rengeteg, számtalan ♦ musttuhat sääske rengeteg szúnyog

mõhn <m'õhn mõhna m'õhna m'õhna, m'õhna[de m'õhna[sid_&_m'õhn/u 22 s>
1. (kühm, mügar, muhk) csomó, pók, göcs, göb, dudor
2. (pinnavorm) óz

naaskel <n'aaskel n'aaskli n'aaskli[t -, n'aaskli[te n'aaskle[id 02 s, adj>
1. s (aukude torkimiseks) ár ♦ sadulsepa naaskel szíjgyártó ár; naaskliga auku tegema lyukat fúr az árral; hüppab nagu naaskliga torgatult püsti felugrik, mint akit árral szúrtak meg, felugrik, mint akit bolha/darázs csípett
2. s piltl (terane, tragi inimene, eriti laps) értelmes ♦ poisinaaskel értelmes fiú
3. adj (terane, tragi) eszes ♦ naaskel poiss eszes fiú

nahkne <n'ahkne n'ahkse n'ahkse[t -, n'ahkse[te n'ahkse[id 02 adj>
1. (nahast) bőr ♦ nahksed püksid bőrnadrág; nahkne tugitool bőrfotel; hülgenahkne fókabőr; rebasenahkne rókabőr; toornahkne nyersbőr
2. (nahkjas, nahataoline) bőrszerű
3. (kuivetunud, kõhn) csont és bőr, sovány ♦ raugalikult nahksed käed öregesen sovány kezek

naised-lapsed pl <naine-l'aps naise-lapse n'ais[t-l'as[t -, nais[te-las[te n'ais/i-l'aps[i 14 s> nők és gyerekek

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

narkootikum <narkootikum narkootikumi narkootikumi narkootikumi, narkootikumi[de narkootikum/e 19 s>
1. med (narkoosiks kasutatav) altatószer, érzéstelenítő
2. (narkomaaniat tekitav) kábítószer, drog, fű ♦ narkootikumid kábítószerek
■LS: narkootikumi+ ♦ narkootikumisõltlane kábítószerfüggő; narkootikumiuim kábítószeres kábulat

niinimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (niinimetet) úgynevezett, ún.

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

nn ún.

noatera <+tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (noa õhuke lõikav põhiosa) késpenge, a kés éle
2. (selle teritatud lõikav serv) él ♦ kõnnib v käib noateral piltl késélen táncol; pääses üle noatera piltl egy hajszálon múlt az élete, épphogy csak megmenekült

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

nõelasilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> a tű foka ♦ piklik nõelasilm hosszúkás tűfok; ümar nõelasilm kerek tűfok; torkas niidi nõelasilmast läbi átdugta a cérnát a tű fokán

nõeljas <n'õeljas n'õelja n'õelja[t -, n'õelja[te n'õelja[id 02 adj> (nõelakujuline) tű alakú, tűszerű ♦ nõeljad kristallid tű alakú kristályok; nõeljad lehed tűszerű levelek; kiriku nõeljas torn a templom tű alakú tornya

nõndanimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> (niinimetatud) úgynevezett, ún.

nüü <n'üü n'üü n'üü[d -, n'üü[de n'üü[sid 26 s> keel (kreeka täht) nű

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

ohh <s> ó, oh

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

okas <okas 'okka okas[t -, okas[te 'okka[id 07 s>
1. tüske, tövis, tűlevél, tű; (ohe) szálka; (okaspuudel kogunimena) tüske ♦ teravad okkad hegyes tüskék; kuuse tumerohelised okkad a fenyő sötétzöld tüskéi; kaktuse okkad a kaktusz tüskéi; siili okkad a sün tüskéi; okassea okkad a sül tüskéi
2. (okaskarv) felszőr ♦ sinirebase nahal on ilus okas a kékrókának szép felszőre/bundája van
3. piltl tövis ♦ okast südames v hinges kandma tövis maradt a lelkében; pole roosi ilma okasteta nincsen rózsa tövis nélkül
■LS: okas+ ♦ okaskera piltl sün; okasmets fenyőerdő; okaspuit fenyőfa

oks <'oks oksa 'oksa 'oksa, 'oks[te_&_'oksa[de 'oksa[sid_&_'oks/i 23_&_22? s> ág, gally ♦ rabedad oksad törékeny gallyak; pehkoks puidut korhadt ág; õunapuuoks az almafa ága; oksi laasima gallyazza a kivágott fát; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrott; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát; haljale oksale jõudma zöld ágra vergődik
■LS: oksa+ ♦ oksakoht görcs; oksalõikur mets gallyazó; oksaraag gally; oksarisu, oksaräga ág törmeék; oksasaag aiand ágfűrész

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omahind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> maj önkültségi ár ♦ toodangu omahind a termék önköltségi ára; alla omahinna müüma áron alul ad

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

oojaa <+j'aa adv, interj> (väljendab jaatust, möönmist, kinnitust) ó igen ♦ oojaa, ma tean ó igen, tudom; kas tuled kaasa? -- oojaa, hea meelega! velünk jössz? - ó igen, szívesen

oos <'oos oosi 'oosi 'oosi, 'oosi[de 'oosi[sid_&_'oos/e 22 s> geogr (vallseljak) óz

originaalitruu <s> hű

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsa lõppema véget ér, elfogy

otsas <otsas postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealmisel pinnal, ülemise osa peal, millegi küljes, peal) rajta, -n, -en, -on, -ön ♦ nagi otsas a fogason; linnupesa on puu otsas a madárfészek a fán van; kedagi rihma otsas pidama vkit pórázon tart
2. postp [gen] kõnek (midagi omades) -ban, -ben ♦ elab rikkuse otsas gazdagságban él; elavad suure õnne otsas nagy boldogságban élnek
3. adv (lõpul, läbi) elfogy ♦ raha on otsas elfogyott a pénz; minu kannatus on otsas elfogyott a türelmem; ega mehed maailmas otsas ole nem fogytak el a férfiak a világból
4. adv (tervislikult halvas seisundis, kurnatud) kimerült, elcsigázott ♦ vanaisa on väga otsas nagyapa nagyon kimerült; oli raske töö pärast päris otsas elcsigázott volt a kemény munkától

otsa saama
1. (hukkuma) meghal, elpusztul ♦ laev uppus, kõik laevamehed said otsa elsüllyedt a hajó, a legénység minden tagja meghalt; ta sai otsa juhuslikust kuulist egy véletlen golyó ölte meg; loom sai otsa elpusztult az állat
2. (lõppema) elfogy, véget ér ♦ raha hakkab otsa saama a pénz kezd elfogyni; mu kannatus sai otsa elfogyott a türelmem; lühike suvi on otsa saamas a rövid nyár kezd véget érni; rada saab otsa, padrik on vastas vége az ösvénynek, előttünk a bozót

peal <p'eal postp, adv> vt ka peale, pealt
1. postp [gen]; adv (ülalpool, kõrgemal, mille-kelle pealispinnal) felett, -on/-en/-ön ♦ laua peal az asztalon
2. postp [gen]; adv (viitab kohale, tegevusele, seisundile) -on/-en/-ön, -ban/-ben ♦ maa peal ja taevas a földön és az égben
3. postp [gen] (viitab mingile seosele) ♦ kell on kolme peal három órára jár az idő

peremees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (talu-) gazda, úr, házigazda
2. (täieõiguslik valitseja, käsutaja) úr ♦ olukorra peremees (olema) ura a helyzetnek
pere+mehe+ ♦ peremehetunne felelősségtudat

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

pikeerima1 <pik'eeri[ma pik'eeri[da pikeeri[b pikeeri[tud 28 v> (järsult alla lendama, nii ründama) zuhanórepülésbe megy át

poogen1 <p'oogen p'oogna p'oogna[t -, p'oogna[te p'oogna[id 02 s> (teatud suurusega paberileht) papírlap; (trüki-) ív ♦ korrektuurpoogen trük próbanyomat, kefelenyomat

poogen2 <p'oogen p'oogna p'oogna[t -, p'oogna[te p'oogna[id 02 s>
1. muus (poogenpillil heli tekitamise vahend) vonó ♦ viiulipoogen hegedűvonó
2. (kaar) ív

prospekt <prosp'ekt prospekti prosp'ekti prosp'ekti, prosp'ekti[de prosp'ekti[sid_&_prosp'ekt/e 22 s>
1. (lai sirge tänav) út ♦ Nevski prospekt Peterburis Nyevszkij proszpekt Szentpéterváron
2. (tutvustav trükis, raamatu kavand) prospektus

pseudo+ (vale-, eba-, võlts-) ál ♦ pseudoteadus áltudomány