[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aader <'aader 'aadri 'aadri[t -, 'aadri[te 'aadre[id 02 s> ér ♦ {kellel} aadrit laskma {vkin} eret vág

aaker <'aaker 'aakri 'aakri[t -, 'aakri[te 'aakre[id 02 s> (pindalaühik) angol hold (acre) ♦ kahesaja aakri suurune tubakaväli kétszáz holdas dohányültetvény

aar <'aar aari 'aari 'aari, 'aari[de 'aari[sid_&_'aar/e 22 s> (pindalaühik) ár [100 m²] ♦ kuue aari suurune aiamaa hat ár nagyságú kert

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aastaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. biol évgyűrű
2. az évek körforgása ♦ aastaring on jälle täis saamas megint eltelt egy év

aastaringselt <s> egész éven át

abielunaine <+naine naise n'ais[t -, nais[te n'ais/i 12 s> férjes asszony, férjes nő

ad hoc ad hoc (csak ezért/azért, éppen ez/az okból)

aegumistähtaeg <s> a lejárat időpontja

aga <aga konj, adv; aga aga aga -, aga[de aga[sid 17 s>
1. konj (vastandav) pedig, de, azonban ♦ uskumatu, aga tõsi hihetetlen, de igaz; aga sa ju lubasid! de megígérted!
2. adv (rõhutav sõna) pedig ♦ päeval töötab, õhtul aga õpib nappal dolgozik, este pedig tanul
3. s bökkenő, de ♦ siin on üks väike aga van itt egy kis bökkenő; ei mingeid agasid! csak semmi de!

ah <'ah interj> ó!, á!, juj, jé, jaj

ahh <s> ó, oh

ahhaa <ahh'aa interj>, ka ahaa aha, á!

ahjaa <s> ja

ahsoo <s> ja

aianurk <s> a kert szöglete

aidaa <aid'aa interj> kõnek (läki, siva, viuhti) pá!

ajahammas <+hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s> az idő vasfoga

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

ajavaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> a kor szelleme

aktsiaselts <+s'elts seltsi s'eltsi s'eltsi, s'eltsi[de s'eltsi[sid_&_s'elts/e 22 s> részvénytársaság, rt.

alghind <s> alapár, kikiáltási ár

all+2 al ♦ allasutus alárendelt intézmény; allkomisjon albizottság; allkorrus földszint, alsó szint; all-linn alsóváros; allmärkus lábjegyzet; allosakond alosztály; alltöövõtja alvállalkozó; allüürnik albérlő

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

allilmaliider <+l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s> az alvilág főnöke

alljärgnevalt <s> az alábbiakban

Alpid pl az Alpok

alternatiivteenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> az alternatív polgári szolgálat

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

ampiir <amp'iir ampiiri amp'iiri amp'iiri, amp'iiri[de amp'iiri[sid_&_amp'iir/e 22 s> kunst (kunstisuund, stiil) empire (stílus)
■LS: ampiir+ ♦ ampiirstiil kunst empire stílus

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

anduma <'andu[ma 'andu[da 'andu[b 'andu[tud 27 v> adja magát / a fejét, átadja magát

apelleerima <apell'eeri[ma apell'eeri[da apelleeri[b apelleeri[tud 28 v> jur (edasi kaebama); (kelle poole pöörduma, millele toetuma) apellál, fellebbezéssel él, megfellebbez, fellebbez, apelláta

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

armastatu <armastatu armastatu armastatu[t -, armastatu[te armastatu[id 01 s> vkinek a szerelme

armeenia <arm'eenia ag> örmény (nyelv) ♦ armeenia keel örmény

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

AS rt.

asetäitja <+t'äitja t'äitja t'äitja[t -, t'äitja[te t'äitja[id 01 s> (ametikohaline) h., helyettes ♦ direktori asetäitja igazgatóhelyettes

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

asjakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> a dolog menete

asjaosaline <+osaline osalise osalis[t osalis[se, osalis[te osalis/i 12 s, adj>
1. s érintett fél, érdekelt (fél), illetékes
2. adj érintett ♦ asjaosalised pooled érintett felek

astendus <astendus astenduse astendus[t astendus[se, astendus[te astendus/i 11 s>
1. mat (astendamine) a hatványra emelés
2. (astmeline tõus, gradatsioon) lépésenkénti emelés

avar <avar avara avara[t -, avara[te avara[id 02 adj> (ruumikas) bő, tágas, tág, szellős ♦ avar korter tágas lakás; avar kleit bő ruha; avar silmaring széles látókör

avariiteenistus <s> segélyszolgálat, hibabejelentő (szolgálat)

bakalaureus <bakal'aureus bakal'aureuse bakal'aureus[t bakal'aureus[se, bakal'aureus[te bakal'aureus/i 11 s> (madalaim teaduslik kraad) baccalaureus, BA

Baltimaad pl, ka Balti riigid, Baltikum a balti országok, a balti államok

bemoll <bem'oll bemolli bem'olli bem'olli, bem'olli[de bem'olli[sid_&_bem'oll/e 22 s> muus (märk heli madaldamiseks pooltooni võrra) bé

bluffima <bl'uffi[ma bl'uffi[da blufi[b blufi[tud 28 v> blöfföl, adja a bankot

boheemitsema <boheemitse[ma boheemitse[da boheemitse[b boheemitse[tud 27 v> bohém életet él

cm cm

CV CV, önéletrajz

deklineerima <deklin'eeri[ma deklin'eeri[da deklineeri[b deklineeri[tud 28 v> keel (käänama) ragoz (névszót)

dekreet <dekr'eet dekreedi dekr'eeti dekr'eeti, dekr'eeti[de dekr'eeti[sid_&_dekr'eet/e 22 s>
1. jur (valitsusvõimu käskakt) (törvényerejű) rendelet ♦ maadekreet földrendelet; dekreeti välja andma rendeletet kiad
2. kõnek (dekreetpuhkus) gyes ♦ dekreeti minema gyesre megy

delta <delta delta delta[t -, delta[de delta[sid 16 s>
1. geogr (hargsuudmeala) torkolatvidék, delta ♦ Niiluse delta a Nílus deltája
2. (kreeka täht) delta (a görög ábécéje negyedik betűje)
■LS: delta+ geogr ♦ deltarannik geogr delta partja; deltasete geol torkolat üledéke
delta+ mat, füüs ♦ deltafunktsioon mat delta változás; deltakiirgus füüs deltasugarzás; deltalihas anat deltaizom

departemang <departem'ang departemangu departem'angu departem'angu, departem'angu[de departem'angu[sid_&_departem'ang/e 22 s> (halduspiirkond, ministeerium, ametiasutuse osakond) megye (Franciaországban), minisztérium, osztály ♦ riigidepartemang külügyminisztérium (USA-ban)

dl dl

dm dm

do <do do do[d -, do[de do[sid 26 s> muus (esimese alusheli silpnimetus) C ♦ alumine do alsó C

dr dr.

dzeeta <dzeeta dzeeta dzeeta[t -, dzeeta[de dzeeta[sid 16 s> dzéta (Ζ ζ) a görög ábécé hatodik betűje

džemm <dž'emm džemmi dž'emmi dž'emmi, dž'emmi[de dž'emmi[sid_&_dž'emm/e 22 s> (moos) dzsem, íz, gyümölcsíz ♦ õunadžemm almaíz

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

eelkäija <+k'äija k'äija k'äija[t -, k'äija[te k'äija[id 01 s>
1. (eespool kõndija) előző, előd
2. előd
3. (hrl pl) (eellane, esivanem) előd, ős

eellane <'eellane 'eellase 'eellas[t 'eellas[se, 'eellas[te 'eellas/i_&_'eellase[id 12_&_10? s> ős ♦ soome-ugri rahvaste eellased a finnugor népek ősei

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eelnimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, fent említett, fenti ♦ eelnimetatud isikud az előbb említett személyek

eeluurimisalune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj a nyomozás alatti ♦ eeluurimisalune isik nyomozás alatt való személy
2. s a nyomozás alatti

eemale <'eemale adv> vt ka eemal, eemalt távolra, távolabbra, el ♦ läks eemale eltávolodott; minge kõik eemale menjetek mind távolabbra!; käed eemale! el a kezekkel!; hoidub teistest eemale távol tartja magát a többiektől

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eesistujamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> elnökség, az elnökséget adó ország

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

eestimaalane <+m'aalane m'aalase m'aalas[t m'aalas[se, m'aalas[te m'aalas/i_&_m'aalase[id 12_&_10? s> észtországi (lakos)

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

eKr Kr. e.

ekskavaatorijuht <+j'uht juhi j'uhti j'uhti, j'uhti[de j'uhti[sid_&_j'uht/e 22 s> a kotrógép vezetője

eksliibris <eksliibris eksliibrise eksliibris[t -, eksliibris[te eksliibrise[id 09 s> ex libris

eksmatrikuleerima <eksmatrikul'eeri[ma eksmatrikul'eeri[da eksmatrikuleeri[b eksmatrikuleeri[tud 28 v> (üliõpilaste nimekirjast kustutama) elbocsát az egyetemről

eksmatt <'eksm'att 'eksmati 'eksm'atti 'eksm'atti, 'eksm'atti[de 'eksm'atti[sid_&_'eksm'att/e 22 s> elbocsátás az egyetemről

ekstsellents <ekstsell'ents ekstsellentsi ekstsell'entsi ekstsell'entsi, ekstsell'entsi[de ekstsell'entsi[sid_&_ekstsell'ents/e 22 s> (viisakustiitel) excellencia, exellenciás úr ♦ vastuvõtt Tema Ekstsellentsi härra presidendi auks fogadás az elnök úr őexcellenciája tiszteletére

ekvaator <ekv'aator ekv'aatori ekv'aatori[t -, ekv'aatori[te ekv'aatore[id 02 s> az Egyenlítő ♦ taevaekvaator astr égi egyenlítő

EL EU

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elatuma <elatu[ma elatu[da elatu[b elatu[tud 27 v> (end ülal pidama) él, megél ♦ oma tööst elatuma a saját munkájából él

elektririist <s> villamos (háztartási) készülék

elukallidus <+k'allidus k'alliduse k'allidus[t k'allidus[se, k'allidus[te k'allidus/i 11 s> az élet drágasága, megélhetési költségek

elukool <+k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s> piltl az élet iskolája

elukuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s> az élet hónapja ♦ 6.–12. elukuu vahel 6-12 hónapos kor között; teisel elukuul az élete második hónapjában

eluküünal <+küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> piltl az élet gyertyája

elulained pl <+laine l'aine laine[t -, laine[te l'aine[id 06 s> az élet hullámai

elulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. piltl (elu) az élet fonala
2. bot (vääntaim Clematis) iszalag ♦ harilik elulõng bot (Clematis vitalba) erdei iszalag; püstine elulõng bot (Clematis recta) felálló iszalag

elumeri <+meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> piltl az élet vihara

elunähtus <+n'ähtus n'ähtuse n'ähtus[t n'ähtus[se, n'ähtus[te n'ähtus/i_&_n'ähtuse[id 11_&_09 s> (tegelikkusega seotud) az élet jelensége; (elutegevusega seotud) életjelenség

elupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev elusolendi elus) életének a napja
2. (pl) (elu, eluaeg) élet, életkor ♦ „Meie elupäevi on seitsekümmend aastat…" „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő…"; oma elupäevade jooksul életem során

elurada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> piltl az élet ösvénye, életút

eluring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (keskkond) lakókörnyezet
2. (elu) az élet körforgása

elutsema <elutse[ma elutse[da elutse[b elutse[tud 27 v> (elama, elunema) él ♦ saarmas elutseb jõgedes ja järvedes va idra folyókban és tavakban él

elutõde <+tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> (tegelik elu) az élet ténye

eluvaldkond <+v'aldk'ond v'aldkonna v'aldk'onda v'aldk'onda, v'aldk'onda[de v'aldk'onda[sid_&_v'aldk'ond/i 22 s> az élet területe

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

emb-kumb <'emb-k'umb emma-kumma 'emba-k'umba 'emba-k'umba, 'emba[de-k'umba[de 'emba[sid-k'umba[sid_&_'emb/i-k'umb/i 22 pron> egyik-másik, valamelyik/bármelyik/egyik (a kettő közül) ♦ emmal-kummal on aega az egyiküknek van ideje; emb-kumb teist az egyikötök; emmal-kummal päeval valamelyik nap

enamik <enam'ik enamiku enam'ikku enam'ikku, enamik/e_&_enam'ikku[de enam'ikk/e_&_enam'ikku[sid 25 s> többség, a legtöbb, zöm ♦ enamik inimesi a legtöbb ember, az emberek többsége; enamikes liikmesriikides a legtöbb tagállamban; enamik nõustus temaga a legtöbben egyetértettek vele; enamikul juhtudel több esetben, az esetek zömében, az esetek többségében

enamsoodustusrežiim <+rež'iim režiimi rež'iimi rež'iimi, rež'iimi[de rež'iimi[sid_&_rež'iim/e 22 s> a legnagyobb kedvezményes elbánás

end (saját) maga/magát

endiselt <'endiselt adv> továbbra is, még mindig, korábbi módon ♦ taevas on endiselt selge az ég még mindig derűs; kodus on kõik endiselt otthon minden korábbi módon van

energeetikaminister <+min'ister min'istri min'istri[t -, min'istri[te min'istre[id 02 s> energia- és áramfejlesztési miniszter

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

ennegi <ennegi adv; 'ennegi adv> korábban is

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

ent <'ent konj> de, viszont, azonban, márpedig ♦ uskumatu, ent tõsi hihetetlen, de igaz; mets oli vaikne, ent siiski mitte elutu az erdő csendes volt, de nem élettelen

epilepsia <epil'epsia epil'epsia epil'epsia[t -, epil'epsia[te epil'epsia[id 01 s> med (langetõbi) epilepszia, (nehéz) kórság ♦ epilepsiat põdema epilepsziában szenved

epileptik <epil`eptik epil`eptiku epil`eptiku[t -, epil`eptiku[te epil`eptiku[id 02 s> med epilepsziás (beteg)

epopöa <epop'öa epop'öa epop'öa[d -, epop'öa[de epop'öa[sid 26 s> kirj (ulatuslik eepiline teos); piltl (suursündmused) eposz, epikai mű ♦ kangelaslik epopöa hőstörténet

erootikaäri <+äri äri äri -, äri[de äri[sid 17 s> az erotika területe

esilinastama <+linasta[ma linasta[da linasta[b linasta[tud 27 v> a film ősbemutatóját tart

esilinastus <+linastus linastuse linastus[t linastus[se, linastus[te linastus/i 11 s> a film ősbemutatója

esivanem <+vanem vanema vanema[t -, vanema[te vanema[id 02 s (hrl pl)> ős, előd ♦ kauged esivanemad őseink; eestlaste esivanemad az észtek ősei

esmas+ (esimene) első; (peamine) fő ♦ esmassünnitus med első szülés; esmasülesanne elsődleges feladat

eurone <eurone eurose euros[t -, euros[te eurose[id 10 adj> eurós (pénzérme)

fa <f'a f'a f'a[d -, f'a[de f'a[sid 26 s> muus (neljanda alusheli silpnimetus) F ♦ fa-diees fisz; fa-minoor f-moll

faleristika <faler`istika faler`istika faler`istika[t -, faler`istika[te faler`istika[id 01 s> (ordeneid, medaleid ja märke uuriv numismaatika haru) falerisztika, rendjel- és kitüntetéstan

familiaarsus <famili'aarsus famili'aarsuse famili'aarsus[t famili'aarsus[se, famili'aarsus[te famili'aarsus/i_&_famili'aarsuse[id 11_&_09 s> (liigne sõbralikkus, semutsemine, ülepakutud kodusus) (tolakodó) bizalmaskodás

farmakognoosia <farmakogn'oosia farmakogn'oosia farmakogn'oosia[t -, farmakogn'oosia[te farmakogn'oosia[id 01 s> (droogiõpetus) farmakognózia, gyógynövény- és drogismeret

fii <f'ii f'ii f'ii[d -, f'ii[de f'ii[sid 26 s> fi

filler <s> f, fillér

fillumeenia <fillum'eenia fillum'eenia fillum'eenia[t -, fillum'eenia[te fillum'eenia[id 01 s> (tikutoosietikettide v tikutooside kogumine) gyufásdoboz- és címke gyűjtés

filmima <f'ilmi[ma f'ilmi[da filmi[b filmi[tud 28 v> filmre vesz, (filmet) forgat, filmez ♦ uue kinokaameraga filmima új kamerával filmez; üht stseeni filmima egy jelenetet forgatni; seda mängufilmi filmiti mägedes ezt a játékfilmet hegyekben forgatták
■LS: filmimis+ ♦ filmigrupp vetítőcsoport; filmimiskoht forgatási helyszín; filmimisseadmed, filmimistehnika filmezési technika

finišeeruma <finiš'eeru[ma finiš'eeru[da finiš'eeru[b finiš'eeru[tud 27 v> célba ér

fänniklubi <s> a kemény mag

Fääri saared pl Feröer (szigetek)

gamba <gamba gamba gamba[t -, gamba[de gamba[sid 16 s> muus (endisaegne poogenpill) viola da gamba, gamba

ganglion <g'anglion g'anglioni g'anglioni g'anglioni, g'anglioni[de g'anglion/e 19 s; g'anglion g'anglioni g'anglioni[t -, g'anglioni[te g'anglione[id 02 s>
1. anat (närvisõlm) idegdúc
2. med (kooljaluu) ganglion, tömlő (az izület vagy ínhüvely környékén)

grimeerija <grim'eerija grim'eerija grim'eerija[t -, grim'eerija[te grim'eerija[id 01 s> (jumestaja) (színházi) sminkes

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

haar <h'aar haara h'aara h'aara, h'aara[de h'aara[sid_&_h'aar/u 22 s>
1. (haru) ág ♦ vana paju murdunud haar öreg fűz leszakadt ága; teine teehaar viis vasakule az út másik ága balra vezetett
2. mat (kolmnurga külg, üks kiir nurka moodustavate kiirte paarist) szár ♦ kolmnurga haarad a háromszög szárai; nurga haar a szög egyik szára

hadž <hadž hadži hadži -, hadži[de hadži[sid 22 s> (Meka palverännak) haddzs, a mekkai zarándoklat

hahetama <haheta[ma haheta[da haheta[b haheta[tud 27 v> (koidu eel nõrgalt valendama) virrad, hajnalodik, pitymallik, dereng a hajnal ♦ väljas hahetab juba virrad már odakint; idataevas lõi hahetama keleten pitymallik, keleten dereng a hajnal

halisema <halise[ma halise[da halise[b halise[tud 27 v> (nuttes kaebama) nyüszít, siránkozik, sápítozik, rí; (kurtma) panaszkodik ♦ halises oma elu üle siránkozik az életén; haliseb saatuse pärast siránkozik a sorsán; ära halise iga tühja-tähja pärast ne siránkozz minden apróságon

halvim <halvim halvima halvima[t -, halvima[te halvima[id 02 adj> a legrosszabb ♦ halvimal juhul a legrosszabb esetben

hammastama <hammasta[ma hammasta[da hammasta[b hammasta[tud 27 v> (hammaste, sakkidega varustama) fogaz, fogazattal lát el ♦ hammastatud saeleht fogazott fűrész; hammastatud postmargid fogazott szélű bélyegek

haridus <haridus hariduse haridus[t haridus[se, haridus[te haridus/i 11 s> (iskolai) végzettség, képzettség, műveltség, képzés, oktatás ♦ tal on hea haridus jó végzettsége van; mitmekülgne haridus sokszínű oktatás; madal haridus alacsony képzettség; tasuline haridus fizetős oktatás; tasuta haridus ingyenes oktatás; algharidus elemi végzettség; eriharidus szakmai képzettség; humanitaarharidus bölcsészképzés; keskharidus középfokú végzettség; keskeriharidus középfokú szakirányú végzettség; kooliharidus iskolai végzettség; kunstiharidus művészeti képzettség; kutseharidus szakképzés; kõrgharidus felsőoktatás; muusikaharidus zenei képzettség; üldharidus közoktatás, általános műveltség; haridust tõendav dokument végzettséget igazoló okirat; hariduseta inimene műveletlen ember; tal on hariduses suured lüngad hiányos a képzettsége, hiányos a műveltsége; missugune v mis haridus teil on? milyen képzettséggel rendelkezik?; mul on põhiharidus alapfokú végzettségem van; kes te hariduselt olete? mi a végzettsége?; ta sai hiilgava hariduse kitűnő képzést kapott
■LS: haridus+ ♦ haridusasutus oktatási intézmény; hariduselu oktatási élet; haridusjanu művelődésszomj; hariduskeskus oktatási központ; hariduskulud oktatási kiadások, oktatási költség; haridusministeerium oktatásügyi minisztérium; haridusminister oktatásügyi miniszter; hariduspoliitika oktatáspolitika; haridusreform oktatási reform; haridussüsteem oktatási rendszer; haridustase képzettségi szint, műveltségi szint; haridustee iskolai pályafutás; haridustöö oktatói munka

haru <haru haru haru h'arru, haru[de haru[sid 17 s>
1. (tervikust hargnev iseseisev osa) ág, elágazás ♦ keeleteadusharu nyelvészeti tudományág; hangu kolm haru a villa három ága; jõeharu folyóág; puuharu faág; püksiharu a nadrág szára; raudteeharu vasútelágazás; teeharu útelágazás; teerada lahkneb siin kahte harru az ösvény itt ketté válik
2. (tegevuspiirkonna eri osa) ág, ágazat ♦ kunstiharu művészeti ág; majandusharu gazdasági ágazat; teadusharu tudományág; tootmisharu termelési ág; tööstusharu iparág
■LS: haru+ ♦ harukarp el doboz; harukontor kirendeltség, fiókiroda; harujõgi mellékfolyó