[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

kihevil <kihevil adv, adj> vt ka kihevile (ärevil, elevil) pezsgésben ♦ kihevil linn pezsgésben levő város; ta kogu keha on ootusest kihevil egész teste bizsereg a várakozástól

põnevil <põnevil adv, adj> vt ka põnevile (ootuslikult ärevil) felajzott

õhevil <õhevil adv, adj> vt ka õhevile (elevil, ärevil, õhinas) izgatott ♦ õhevil olek izgatottság

ähmis <'ähmis adv, adj> (ähmi täis) zavart, nyugtalan ♦ ähmis näoga zavart arccal; tormas tuppa, ähmis ja ärevil berohant a szobába, zavarttan és izgatottan

ärevil <ärevil adv, adj> vt ka ärevile (ärevuses, erutatud olekus, pinevil) izgatott, zaklatott, feldúlt, feszült, aggódó ♦ ärevil olema izgatott; kodus mind juba oodati, oldi ärevil már vártak otthon, mindenki izgatott volt; ärevil pilk zaklatott/aggódó tekintet; terve linn on ärevil az egész város izgatott

ärevile <ärevile adv> vt ka ärevil (ärevusse, erutatud olekusse, pinevile) izgatott, feszült ♦ ärevile minema izgatottá válik; kuulujutud ajasid küla ärevile a pletykák felkavarták a falut