[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

fortuuna <fortuuna fortuuna fortuuna[t -, fortuuna[de fortuuna[sid 16 s> (õnn, saatus) fortuna, szerencse ♦ fortuuna hellik Fortuna kegyeltje; fortuuna naeratas talle Fortuna rámosolygott; fortuuna teda ei hellitanud nem kényeztette el a szerencse

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

heitlik <h'eitl'ik h'eitliku h'eitl'ikku h'eitl'ikku, h'eitlik/e_&_h'eitl'ikku[de h'eitl'ikk/e_&_h'eitl'ikku[sid 25 adj>
1. (muutlik, vahelduv) változékony, szeszélyes ♦ heitlik ilm változékony időjárás, szeszélyes időjárás; heitlik uni nyugtalan alvás; heitlik loomus változékony jellem, ingadozó jellem; heitlik meeleolu változkony hangulat; heitlik tuul változékony szél; heitlik õnn változékony szerencse
2. (kergesti kohkuv) ijedős ♦ heitlik lambatall ijedős kisbárány

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

jumal <jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s>
1. (kõrgeim üleloomulik olend v jõud) isten; (jumalus) istenség ♦ muistsed jumalad ősi istenek; paganajumalad pogány istenek; peajumal fő istenség; päikesejumal napisten; sõjajumal a háború istene; tulejumal a tűz istene; jumalaid kummardama imája az isteneket; jumalaid appi hüüdma segítségül hívja az isteneket; jumalatele ohverdama az isteneknek áldoz; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; seisab nagu puujumal áll, mint egy faszent; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni
2. (ainsuses) (ristiusu jumal ka suurtäheliselt) Isten; (looja) Teremtő; (Issand) Isten; (kõigeväeline) Mindenható ♦ suur jumal nagy isten; Issand jumal Istenem; mu jumal és istenem; armas jumal, halasta istenem irgalmazz; jumalale lootma Istenre támaszkodik, Istenbe bízik; end jumala hoolde andma Isten kezébe adja magát; jumal olgu neile armuline Isten irgalmazzon nekünk; jumalat eitama megtagadja az istent; jumalat teotama istenkáromló; jumalast taganema hitetlenné válik; jumala nimel paluma az isten nevében kér; jumalast mahajäetud istenhagyta; kunstnik jumala armust művész Isten kegyelmével; annaks jumal, et kõik hästi läheks adja isten, hogy minden jól menjen; iga jumala päev minden istenadta nap; istub jumala rahus úgy ül, mintha semmi sem történt volna; see on jumala õnn, et sa tulid hála istennek, hogy jöttél
■LS: jumala+ ♦ jumalaand isten ajándéka; jumalakoda templom; jumalakuju istenkép; jumalalaps Isten gyermeke; jumalaloomake Isten teremtménye; jumalasõna Isten szava, szentírás; jumalateener Isten szolgája; jumalateotus istenkáromlás, istenkísértés

kaasa1 <k'aasa adv>
1. (ühes, seltsis, koos) -val/-vel ♦ tulen teiega kaasa veletek megyek; võta asjad kaasa vidd magaddal a holmid; sul on raske, tunnen kaasa úgy sajnállak, hogy milyen nehéz neked; õnn kaasa! legyen szerencséd!
2. (märgib ürituses osalemist) ♦ ta on kaasa teinud mitmes filmis több filmben szerepelt, több filmben is közreműködött
3. (märgib tegevuse v mõjusfääri haaramist) beleértve, bennefoglalva, bennefoglaltan ♦ tulid kõik, lapsed kaasa arvatud mindenki eljött, a gyerekeket is beleértve

maha jätma
1. (loobuma, hülgama) elhagy, abbahagy ♦ mahajäetud maja elhagyott ház; õnn on ta maha jätnud megfordult a kocka
2. (mitte kaasa võtma) otthagy

naeratama <naerata[ma naerata[da naerata[b naerata[tud 27 v> (ainult näoilmega naerma) elmosolyodik, rámosolyog, mosolyog; (tavaliselt irooniliselt, pilkavalt) gúnyosan osolyog ♦ naeratas andeksandvalt megbocsátóan mosolyog; nägu lõi tõsiseks, ainult silmad naeratasid arca komoly volt, csak a szeme mosolygott; neile naeratas õnn piltl rájuk nevetett a szerencse

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

pilvitu <pilvitu pilvitu pilvitu[t -, pilvitu[te pilvitu[id 01 adj>
1. (pilvedeta, selge) derült, felhőtlen ♦ pilvitu taevas derült ég
2. piltl (muretu) derült, felhőtlen ♦ pilvitu õnn felhőtlen boldogság

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

selg <s'elg selja s'elga s'elga, s'elga[de s'elga[sid_&_s'elg/i 22 s>
1. (inimesel, loomal) hát ♦ sirge selg egyenes hát; küürus seljaga mees hajlott hátú ember; selg valutab fáj a háta; selili ujuma háton úszik; hobuse selga istuma felül a lóra; nuga selga lööma hátba döf; sipelgad jooksevad üle selja megborsódzik a háta; paneb kleidi selga felveszi a ruhát; (riideid) selga panema felöltözik; võtab mantli seljast leveszi a kabátot; tal on pintsak seljas zakó van rajta; riideid seljast võtma levetközik; seljaga ukse poole háttal az ajtónak; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; ta annab või viimase särgi seljast odaadná az (utolsó) ingét is; vanajumala selja taga az isten háta mögött; õnn on talle selja pööranud megfordult a kocka; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; istub talle nagu sea selga sadul úgy áll rajta, mint tehénen a gatya
2. (selga meenutav osa esemel, kehaosal, loodusobjektil) hát ♦ kirveselg, kirve selg a fejsze háta; käeselg, käe selg a kéz háta; raamatuselg, raamatu selg a könyv háta, könyvgerinc; mägede seljad a hegyek háta; tooli selg a szék háta
■LS: selja+ ♦ seljauim hátúszó, hátuszony; seljavalu hátfájás

taevalik <t'aeval'ik t'aevaliku t'aeval'ikku t'aeval'ikku, t'aevalik/e_&_t'aeval'ikku[de t'aeval'ikk/e_&_t'aeval'ikku[sid 25 adj>
1. (taevariigi, jumalustega seotud) égi, mennyei ♦ taevalik vägi mennyei hatalom
2. (suurepärane, oivaline, võrratu) mennyei ♦ taevalik hääl mennyei hang; taevalik ilu mennyei szépség; taevalik olevus mennyei lény; taevalik õnn mennyei boldogság

vedamine <vedamine vedamise vedamis[t vedamis[se, vedamis[te vedamis/i 12 s> (vedu) szállítás, vontatás; (õnn, kordaminek) szerencse, mázli

õnn <'õnn õnne 'õnne 'õnne, 'õnne[de 'õnne[sid_&_'õnn/i 22 s>
1. (õnnelik olek, õnnesoovides ja ütlustes) boldogság, üdv, szerencse, mázli ♦ perekonnaõnn házi boldogság; õnnest särama sugárzik az örömtől; õnn kaasa! sok/jó szerencsét!
2. (kordaminek, vedamine) ♦ õnn on talle selja pööranud v ta maha jätnud piltl megfordult a kocka
■LS: õnne+ ♦ õnnekütt piltl szerencsevadász, kalandor; õnnenumber (õnnearv) szerencseszám; õnneratas szerencsekerék; õnnetäht szerencsecsillag