[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

embama <'emba[ma emma[ta 'emba[b emma[tud 29 v> átkarol, ölel, megölel, körülölel, átölel; (teineteist) ölelkezik

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hingeline <hingeline hingelise hingelis[t hingelis[se, hingelis[te hingelis/i 12 s, adj>
1. s (elusolend, inimene) lélek, ember ♦ õues pole ühtegi hingelist egy lélek sincs kint; nad olid esimesed hingelised, keda kohtasime ők voltak az első emberek, akikkel találkoztunk
2. adj (-liikmeline) -tagú ♦ kolmehingeline perekond háromtagú család
3. adj (hingeeluline, psüühiline) lelki ♦ hingeline lähedus lelki közelség; hingeline tasakaal lelki egyensúly; hingeline trauma lelki trauma; hingeline vapustus lelki megrázkódtatás

hüpikaken <s> felugró ablak

idee <id'ee id'ee id'ee[d -, id'ee[de id'ee[sid_&_id'e[id 26 s> (mõte, plaan, kavatsus) ötlet, idea ♦ geniaalne idee zseniális ötlet; hiilgav idee óriási/remek ötlet; valitsevad ideed uralkodó ideák; liberaalsed ideed liberális ideák; loominguline idee kreatív ötlet; algidee alapötlet; humanismiideed, humanistlikud ideed humanista ötletek; kinnisidee rögeszme; valgustusideed a felvilágosodás eszméi; romaani idee a regény ötlete; teose idee a mű ötlete; ideede võitlus ideák harca; uute ideede sünd új ötletel születése; ideest vaimustuma lenyűgözte az ötlet; {kellele} ideed andma vkinek ötletet ad; idee ei ole veel kuju võtnud az ötlet még nem alakult ki; see idee on ta täielikult haaranud ez az ötle teljesen magával ragadta; ta pea kubises uutest ideedest a feje tele van ötletekkel; teadus rikastus uute ideedega új ötletekkel gazdagodott a tudomány
■LS: idee+ ♦ ideedraama kirj ötlet dráma; ideesisu ideális tartalom

ideestik <id'eest'ik id'eestiku id'eest'ikku id'eest'ikku, id'eestik/e_&_id'eest'ikku[de id'eest'ikk/e_&_id'eest'ikku[sid 25 s> ötlet

inimene <inimene inimese inimes[t inimes[se, inimes[te inimes/i 12 s> ember, lélek, fő; (isik, isiksus) személy; (elanik) lakos ♦ korralik inimene becsületes ember, rendes ember; kade inimene irigy ember; kuldne inimene aranyember; kohusetruu inimene lekiismeretes ember; heatahtlik inimene jóindulatú ember; pikk inimene magas ember; jõukas inimene jómódú/tehetős ember; kohalikud inimesed a helyi emberek; kirjandusinimene irodalmár; kunstiinimene művész; lihtinimene átlagember; linnainimene városi; lumeinimene jeti; maainimene falusi; mõistuseinimene racionális ember; nüüdisinimene kortárs; omakandiinimene helybeli; perekonnainimene családos; seltskonnainimene társasági ember; teoinimene aktív/cselekvő ember; ürginimene ősember; viis inimest öt ember; käputäis inimesi egy maroknyi ember; mõni üksik inimene egyesek; inimese igakülgne areng az ember sokoldalú fejlődése; inimeste seltsis v keskel társaságban; inimeste hulka tulema emberek közé megy; ta väldib inimesi kerüli az embereket; oma inimeste eest ta seisab kiáll az embereiért; teda ei peetud inimeseks nem vették emberszámba; ta ei saa inimestega läbi nem jön ki az emberekkel; väljak on inimesi täis a tér tele van emberekkel; on alles inimesed! hlv micsoda emberek!; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa

inimhing <+h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. lélek ♦ inimhinge salasopp az emberi lélek titkos bugyrai
2. (inimene) lélek ♦ pole näha ühtki inimhinge egy lelket sem látni

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juhm <j'uhm juhmi j'uhmi j'uhmi, j'uhmi[de j'uhmi[sid_&_j'uhm/e 22 adj, s> (rumal, kohtlane) balek, nehéz felfogású, ostoba, kuka, kába, gyengeelméjű, botor, bárhogy(an), bárgyú; (vähese taibuga) buta, nehéz felfogású; (ogar, juhmistunud) ostoba, hülye ♦ harukordselt juhm rendkívül ostoba; juhm pilk bamba arc; suurest rõõmust pisut juhm elvesztette az eszét a nagy örömtől; jäin juhmina seisma döbbenten álltam ott

jäme <jäme jämeda jämeda[t -, jämeda[te jämeda[id 02 adj>
1. (esemete, kehaosade kohta) darabos, vastag, vaskos, pallérozatlan, otromba, nyers, közönséges, goromba, gyalulatlan, faragatlan, durva, drasztikus ♦ jäme niit vastag cérna; jäme nöör vastag zsinór; jämedad jalad vastag lábak; jämedad sõrmed vastag ujjak
2. (ühesuguste suurte osiste v nendest koosnevate ainete kohta) durva, darabos, nagy szemű ♦ jäme rahe nagy szemű jég; jäme vihm nagy szemű eső; jäme jahu dara; jäme sool durva só
3. (lihtlabane, rohmakas, ebaviisakas, ränk, lubamatu, üldjooneline, pealiskaudne) közönséges, goromba; (tahumatu, rohmakas) faragatlan; (hääle kohta: madal, sügav) durva, mély, öblös ♦ jäme inimene faragatlan/közönséges ember; jäme kohtlemine durva bánásmód; jäme nali vaskos tréfa; jäme toon durva hangnem; liikluseeskirjade jäme rikkumine a közlekedési szabályok súlyos megszegése; jäme hääl vastag hang
■LS: jäme+ ♦ jämejahvatus tehn durva őrlés; jämesool anat vastagbél

kaelustama <kaelusta[ma kaelusta[da kaelusta[b kaelusta[tud 27 v> (meg)ölel, megölelget ♦ nad kaelustasid teineteist hellalt gyöngéden megölelték egymást

kallistama <kallista[ma kallista[da kallista[b kallista[tud 27 v> ölel, megölel, átölel; (õrnutsema) ölelkezik ♦ poiss kallistab tüdrukut a fiú magához öleli a lányt; kallistav pilk piltl az ölelő tekintet

krunt <kr'unt krundi kr'unti kr'unti, kr'unti[de kr'unti[sid_&_kr'unt/e 22 s>
1. (piiristatud maatükk) telek ♦ ehituskrunt építési telek, építési parcella; suvilakrunt nyaralótelek
2. (kattekihi alus, alusvärv) alapozás

kume <kume kumeda kumeda[t -, kumeda[te kumeda[id 02 adj>
1. (kumisev) tompa, öblös ♦ kume gongilöök tompa gongütés; tema kume bassihääl öblös basszusa
2. (kumav) derengő ♦ kume kuuvalgus derengő holdfény

kumisev <s> tompa, öblös

kviitung <kv'iitung kv'iitungi kv'iitungi[t -, kv'iitungi[te kv'iitunge[id 02 s> (tähik, vastuvõtutõend) nyugta, elismervény, blok ♦ maksekviitung bizonylat

loputama <loputa[ma loputa[da loputa[b loputa[tud 27 v> öblít, öblöget ♦ pesu loputama kiöblíti a mosott ruhát; klaase loputama elöblíti a poharakat; juukseid loputama leöblíti a haját

luuk <l'uuk luugi l'uuki l'uuki, l'uuki[de l'uuki[sid_&_l'uuk/e 22 s> (põranda-, katuse- vm ava, seda sulgev kate) kis (toló)ablak, (csapó)ajtó; (ava) nyílás ♦ kassaluuk pénztárablak; katuseluuk tetőablak; keldriluuk csapóajtó

läbimõtlemata <s> ötletszerű, ötlik

muuhulgas <+hulgas adv> (muide) egyebek között, többek közt/között; (möödaminnes) mellékesen

mõte <mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s>
1. (mõtlemise üksikakt v tulemus) gondolat ♦ absurdne mõte képtelen ötlet; sünged mõtted sötét gondolatok; mõtteid vahetama véleményt cserél; mõtteid koguma összeszedi a gondolatait; kuidas ta sellisele mõttele tuli? hogyan jutott arra a gondolatra?; mõttesse v mõtetesse v mõtteisse vajuma gondolataiba merül
2. (kavatsus, plaan, nõu, idee) ötlet, szándék ♦ mul tekkis hea mõte támadt egy jó ötletem; mõtet teoks tegema megvalósítja szándékát; mul pole mõtteski eszem ág ában sincs
3. (tähendus, sisu) értelem ♦ lause mõte a mondat jelentése; mitmes mõttes sok szempontból; laiemas mõttes tágabb értelemben; mõnes/teatud mõttes bizonyos értelemben
4. (otstarve, eesmärk, olulisus, tähtsus) értelem ♦ elumõte az élet értelme; vahelduse mõttes a változatosság kedvéért; mis mõte sellel on? mi értelme van ennek?; sel pole mõtet ennek nincs értelme
■LS: mõtte+ ♦ mõtteavaldus véleménynyilvánítás; mõttejooks észjárás; mõttekoda szellemi műhely, agytröszt; mõttekujutus képzelet; mõttekäik gondolatmenet; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás; mõttepaus gondolatkihagyás, rövidzárlat; mõtteseos logikai kapcsolat; mõttesähvatus sziporka; mõttetera aforizma; mõttevabadus a gondolat szabadsága, a gondolkodás szabadsága, gondolatszabadság; mõttevaegus gondolathiány; mõttevahetus eszmecsere; mõtteviis gondolkodásmód, szemlélet

ohmu <ohmu ohmu ohmu[t -, ohmu[de ohmu[sid 16 s, adj> kõnek
1. adj balek, bárgyú, szamár, süsü, palimadár, lüke, botor, trotli ♦ oled sa vast ohmu mees te aztán nagy szamár vagy
2. s bolond, ostoba ♦ nemad, ohmud, jäid uskuma elhitték, az ostobák; ta on viimane ohmu utolsó bolond

planeerimata <s> ötletszerű, ötlik

puitaken <+aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> fa ablak

puksima <p'uksi[ma p'uksi[da puksi[b puksi[tud 28 v> ([hrl peaga v sarvedega] müksima) öklel, (meg)tol, (meg)lök

puskima <p'uski[ma p'uski[da pusi[b pusi[tud 28 v> (korduvalt puskama) öklel

pusklema <p'uskle[ma pusel[da p'uskle[b pusel[dud 30 v> (vastastikku puskima) öklel

pähe torkama eszébe ötlik

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

sealhulgas <+hulgas adv> (muu[de] hulgas) többek között, beleértve, ideértve

silma torkama feltűnik, szembe ötlik/tűnik

sisemus <sisemus sisemuse sisemus[t sisemus[se, sisemus[te sisemus/i 11 s>
1. belső rész, belseje; (inimese sisikond) belső szervek ♦ maja sisemus a ház belseje
2. (hing, sisemaailm) lélek

sisikond <sisik'ond sisikonna sisik'onda sisik'onda, sisik'onda[de sisik'onda[sid_&_sisik'ond/i 22 s> belek, zsiger; (loomal ka) belsőség, zsiger ♦ kala sisikond halbelsőségek; võttis pardil sisikonna välja kizsigerelte a kacsát

soolestik <soolest'ik soolestiku soolest'ikku soolest'ikku, soolestik/e_&_soolest'ikku[de soolest'ikk/e_&_soolest'ikku[sid 25 s> anat (soolkond) belek

sugulashing <+h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s> rokon lélek, lelki társ

suubuma <s'uubu[ma s'uubu[da s'uubu[b s'uubu[tud 27 v> (sisse voolama) torkollik, ömlik ♦ jõgi suubub merre a folyó a tengerbe ömlik

sülekoer <s> öleb

sülelema <sülele[ma sülel[da sülele[b sülel[dud 31 v; sülele[ma sülele[da sülele[b sülele[tud 27 v> (embama, kaisutama) átölel, (meg)ölel

tobu <tobu tobu tobu -, tobu[de tobu[sid 17 s, adj> (tobe, napakas inimene, ohmu) balek, tökfilkó, palimadár, fajankó, tökfej, együgyű, bárgyú, bamba, balfasz, balfácán

tolgus <tolgus tolguse tolgus[t -, tolgus[te tolguse[id 09 s> hlv (rumal inimene, tola, tobu) balek

tulvama <t'ulva[ma tulva[ta t'ulva[b tulva[tud 29 v> (meg)árad, özönlik, ömlik, elönt ♦ Doonau tulvab üle kallaste megárad a Duna; süda tulvab vihast piltl a szívét elárasztja a düh; jaamahoone tulvab inimestest piltl az állomás zsúfolásig tele van emberekkel

uhtma <'uht[ma 'uht[a uha[b uhe[tud, 'uht[is 'uht[ke 34 v>
1. (rohke veega loputama, pesema) (le)öblít, (el)öblít ♦ nõusid uhtma edényeket öblít le
2. (liikuva vee kohta v selle [ära]kandva toime kohta) elmos ♦ vihm uhab tänavad tolmust puhtaks az eső tisztára mossa a poros utcákat
3. (kulda vm voolava vee abil jõeliivast vms eraldama) mos ♦ kullaliiva uhtma aranyat mos

uhtuma <'uhtu[ma 'uhtu[da uhu[b uhu[tud 28 v>
1. (lainetava v voolava vee, sademete vm kohta: korduvalt üle käima, vastu loksuma) sodródik; (minema uhtuma) (el)sodor ♦ paat uhuti kaldale a csónak a partra sodródott; lained uhtusid ühe laiba kaldale a hullámok egy holttestet sodortak a partra
2. (suure veega loputama) (el)öblít; (maha) leöblít

vaim <v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s>
1. (sisemaailm) szellem ♦ ärksa vaimuga inimene élénk szellemű ember; mul tuli vaim peale megjött az ihletem; terves kehas terve vaim ép testben ép lélek; see kõik on tühi töö ja vaimu närimine relig mindez hiábavalóság és szélkergetés
2. (mõtteviis, meelsus) szellem ♦ vanemad kasvatasid teda isamaalises vaimus a szülei hazafias szellemben neveltek; ajastu vaim a kor szelleme
3. (inimene, isik, hing) szellem ♦ rahutu vaim nyugtalan szellem; inimkonna suured vaimud az emberiség nagy elméi; vanaema oli meie maja hea vaim a nagymama a jó házi tündérünk volt
4. (surnu hing, kummitus, viirastus) szellem, árny, kísértet ♦ surnute vaimud az elhúnytok szellemei; ta on kurjast vaimust vaevatud relig gonosz lélek szállta meg
5. relig (jumala v tema loova, eluandva väe kohta) lélek ♦ Isa, Poja ja Püha Vaimu nimel az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében
■LS: vaimu+ ♦ vaimuanded szellemi adottságok; vaimueliit értelmiség; vaimuelu szellemi élet; vaimuerksus szellemi élénkség; vaimuhaige elmebajos, elmebeteg; vaimuhaigla elmegyógyintézet; vaimuhaigus elmebetegség, elmebaj; vaimuhiiglane szellemóriás; vaimuilm gondolatvilág, szellemi világ; vaimujõud lelkierő; vaimumaailm elmevilág; vaimupimedus tudatlanság, elmaradottság, obskurantizmus; vaimupuue szellemi fogyatékosság; vaimusuurus (suurvaim) szellemi nagyság; vaimusünnitis, vaimusünnitus agyszülemény, szellemi termék; vaimuteravus éleselméjűség; vaimutoit piltl szellemi/lelki táplálék; vaimutöö szellemi munka; vaimuvaene szellemtelen, ötletszegény; vaimuvalgus piltl műveltség

valguma <v'algu[ma v'algu[da v'algu[b v'algu[tud 27 v>
1. (vedeliku, peeneteralise aine kohta: allapoole, madalamale voolama) ömlik, omlik, tolul ♦ haavast valgub verd a sebből ömlik a vér; silmist valguvad pisarad a szeméből könnyek omlanak; suu valgus sülge täis a szája megtelt nyállal; nisu valgub kotist välja kiömlik a búza a zsákból; veri valgub näkku piltl vér tolul az arcába
2. (hulgana tulema) áramlik, tolul, tódul, özönlik ♦ rahvahulk valgub väljakule a tömeg a térre tolul
3. ([aegamööda] levima) áramlik ♦ põhjast valguvad meile külmad õhumassid északról hideg légtömegek áramlanak felénk

voolama <v'oola[ma voola[ta v'oola[b voola[tud 29 v> (vee vms kohta: ühes suunas edasi liikuma) árad, özönlik, ömlik, zuhog, zúdul, szóródik, rázúdul, ráborul, pereg, hömpölyög, folyik, folydogál, elfolyik, dől, csorog, beleömlik, áramlik ♦ enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán

ärkel <'ärkel 'ärkli 'ärkli[t -, 'ärkli[te 'ärkle[id 02 s> (ülakorruste kõrgusel seinast eenduv hooneosa) erkély; (katusest eenduv aken, uuk) tetőfelépítményes ablak
■LS: ärkli+ ♦ ärkliaken arhit tetőablak; ärklikorrus tetőtér; ärklituba padlásszoba

ümar <ümar ümara ümara[t -, ümara[te ümara[id 02 adj> (ümmargune, ümarik) dundi, öblös, kerekded, kerek, gömbölyű, golyós ♦ ümar nägu dundi arc; ümar pea kerek fej
■LS: ümar+ ♦ ümarlaud kerekasztal; ümarpalk gömbfa; ümarsulud kerek zárójel

ümarik <ümar'ik ümariku ümar'ikku ümar'ikku, ümarik/e_&_ümar'ikku[de ümar'ikk/e_&_ümar'ikku[sid 25 adj> (kujult ümmargune, ümar) öblös

ümmargune <ümmargune ümmarguse ümmargus[t ümmargus[se, ümmargus[te ümmargus/i 12 adj> (ringi-, sõõrikujuline) gömbölyű, öblös, kerekded, kerek ♦ ümmargune laud kerek asztal