[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arvamus <'arvamus 'arvamuse 'arvamus[t 'arvamus[se, 'arvamus[te 'arvamus/i 11 s> (seisukoht, mõte) vélemény, nézet, felfogás ♦ avalik arvamus közvélemény; üldine arvamus közvélemény; minu isiklik arvamus egyéni véleményem; eriarvamus különvélemény; valearvamus, väärarvamus téveszme, tévhit; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma arvamust kujundama véleményt alkot vkiről/vmiről; oma arvamust välja ütlema megmondja a véleményét; oma arvamust muutma felülbírálja a véleményét, megváltoztatja a véleményét; arvamusi vahetama véleményt cserél vkivel; toetama kellegi arvamust támogatja vkinek a véleményét; oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik

avaldama <avalda[ma avalda[da avalda[b avalda[tud 27 v>
1. (väljendama) nyilvánít, bejelent; (esitama, välja ütlema) kifejez; (teatama, teatavaks tegema) (le)közöl, kihirdet ♦ tänu avaldama meghálál; uudist ajalehes avaldama leközli a hírt az újságban; kaastunnet avaldama részvétét nyilvánítja; kahetsust avaldama sajnálkozik; lootust avaldama reménykedik; rahulolematust avaldama elégedetlenkedik; oma arvamust avaldama kinyilvánítja a véleményét; oma seisukohta avaldama színt vall
2. (publitseerima) közzétesz, kiad, megjelentet, közread ♦ artiklit avaldama cikket megjelentet; uurimust trükis avaldama közzéteszi tanulmányát
3. (ilmutama, osutama) tanúsít ♦ vastupanu avaldama ellenállást tanúsít; huvi avaldama millegi vastu érdeklődést tanúsít vmi iránt
4. mat (avaldisena esitama) kifejez

dikteerima <dikt'eeri[ma dikt'eeri[da dikteeri[b dikteeri[tud 28 v>
1. (ette ütlema) diktál, tollba mond vmit
2. piltl (ette kirjutama, käskima) diktál, parancsol

ette ütlema súg

härratama <härrata[ma härrata[da härrata[b härrata[tud 27 v> (kõnetlemisel härra ütlema) uraz

jahhetama <jahheta[ma jahheta[da jahheta[b jahheta[tud 27 v> (korduvalt jah ütlema) igenlés; (järele kiites) buzdít, biztat

kihvatama <kihvata[ma kihvata[da kihvata[b kihvata[tud 27 v>
1. (järsku vihaseks saama) felfortyan, hörcsögösködik ♦ iga tühja-tähja peale kihvatama minden semmiségért felfortyan
2. (vihaselt ütlema, nähvama) felfortyan

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

korrutama <korruta[ma korruta[da korruta[b korruta[tud 27 v>
1. (lõnga) sodor ♦ lõnga korrutama fonalat sodor
2. (ühte ja sama ütlema) csépel, hajtogat ♦ alati sama juttu korrutama mindig ugyanazt hajtogatja
3. mat megszoroz, szoroz ♦ kui korrutame kaks kolmega, saame kuus ha a kettőt megszorozzuk hárommal, hatot kapunk

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kähvama <k'ähva[ma kähva[ta k'ähva[b kähva[tud 29 v> (järsult ütlema, nähvama) rárivall

käratama <kärata[ma kärata[da kärata[b kärata[tud 27 v> (kurja häälega ütlema) mordul, ráförmed, rivall, ripakodik ♦ käratas koerale peale mordult a kutyára

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

lahti ütlema elpártol, megtagad, lemond

lausuma <l'ausu[ma l'ausu[da lausu[b lausu[tud 28 v>
1. (ütlema, sõnama) ejt, szól ♦ tänusõnu lausuma köszön; tõtt lausuma az igazat megvallja; ta ei lausunud sõnagi egy szót sem szólt; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól
2. folkl (sõnuma, loitsima) varázsol

leping <leping lepingu lepingu[t -, lepingu[te lepingu[id 02 s> szerződés, megállapodás, egyezmény, megegyezés ♦ rahvusvaheline leping nemzetközi egyezmény; abieluleping jur házassági szerződés, frigy; kahjulik leping hátrányos szerződés; kinkeleping jur ajándékozási szerződés; kollektiivleping jur kollektív szerződés; koostööleping együttműködési szerződés; mittekallaletungileping pol megnemtámadási szerződés; ostuleping adásvételi szerződés; rahuleping békeszerződés; rendileping bérleti szerződés; tööleping munkaszerződés; töövõtuleping vállalkozási szerződés; üürileping bérleti szerződés; lepingut sõlmima megállapodik, szerződést köt; lepingule alla kirjutama szerződést aláír; lepingut murdma v rikkuma megszegi a szerződést; lepingut üles ütlema szerződést bont, visszalép a szerződéstől, felbontja/felmondja a szerződést
■LS: lepingu+ ♦ lepingumurdmine szerződésszegés; lepingutingimused szerződési feltételek

loobuma <l'oobu[ma l'oobu[da l'oobu[b l'oobu[tud 27 v> (lahti v ära ütlema) lemond vmiről, megválik vmitől, eláll vmitől, eltekint vmitől, felad vmit, visszalép vmitől ♦ pärandusest loobuma lemond az örökségről; liikmesriigid loobuvad oma kohustusest a tagállamok eltekintenek a kötelezettségétől; suitsetamisest loobuma lemond a dohányzásról; oma vanast mööblist loobuma megválik régi bútoraitól; kavatsusest loobuma eláll a szándékától

mainima <m'aini[ma m'aini[da maini[b maini[tud 28 v> (nimetama, märkima) (meg)említ; (ütlema, lausuma) mond ♦ mainisin talle asjast megemlítettem neki a dolgot; ta pole sellest sõnagi maininud egy szóval sem említette; peab mainima v tuleb mainida ka seda, et ... meg kell említeni azt is, hogy ...; [eespool] mainitud põhjustel fent említett okokból

meelitus <meelitus meelituse meelitus[t meelitus[se, meelitus[te meelitus/i 11 s>
1. (meelitamine) hízelgés ♦ on see kiitus või meelitus? ez dicséret vagy hízelgés?
2. (meelitussõnad) bók ♦ meelitusi ütlema bókol, bókokat mond

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nipsama <n'ipsa[ma nipsa[ta n'ipsa[b nipsa[tud 29 v>
1. (kergelt lööma, nipsu laskma) legyint, fricskáz, pöccint ♦ ma kõvasti ei löönud, paar korda nipsasin nem ütöttem erősen, csak párszor meglegyintettem; nipsab sõrmega sigareti otsast tuhka lepöccintette a cigarettáról a hamut
2. (nipsakalt ütlema) visszavág ♦ nipsas mulle teravalt vastu v vastuseks élesen visszavágott nekem
3. (ära näpsama) csíp, kap ♦ tihane nipsas seemne peopesalt a cinke elcsípte a markomból a magot; koer nipsas mul sardelli käest a kutya elkapta a kezemből a virslit

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nähvama <n'ähva[ma nähva[ta n'ähva[b nähva[tud 29 v>
1. (näuhti lööma) rácsap, meglegyint; (tagant ajades) hajt ♦ nähvas hobusele nuudiga meglegyintette a lovat az ostorral; nähvas poisile siraka vastu parajat paika meglegyintette a fiút a megfelelő helyen
2. (nähvakalt ütlema) visszavág ♦ nähvas mulle midagi vastuseks valamit visszavágott válaszul
3. (napsama) elragad; (käest) kiragad, kikap ♦ keegi oli talt käekoti [ära] nähvanud valaki kikapta a táskát a kezéből

perifraseerima <perifras'eeri[ma perifras'eeri[da perifraseeri[b perifraseeri[tud 28 v> (ümber ütlema) körülír, átfogalmaz

poetama <p'oeta[ma p'oeta[da p'oeta[b p'oeta[tud 27 v>
1. (pistma) belop ♦ poetas kirja lauasahtlisse belopta a levelet az asztalfiókba
2. (pillama) (le)ejt ♦ poetab midagi põrandale leejt vmit a padlóra
3. (pudistama) szór ♦ pilv poetab vihma az eső cseperegni kezd
4. (lüdima) (ki)fejt ♦ poeta herned ära! fejtsd ki a borsót
5. (märkamatult kuhugi pugema) belopódzik
6. (möödaminnes midagi ütlema) kibök ♦ poetab paar sõna kibök néhány szót

raksama <r'aksa[ma raksa[ta r'aksa[b raksa[tud 29 v>
1. (hooga lööma) (le)csap, vág ♦ kirves raksas vastu kivi a balta kőbe csapott
2. (järsult ütlema) odavág ♦ raksas midagi vastuseks valami választ odavágott

salgama <s'alga[ma sala[ta s'alga[b sala[tud 29 v> (varjama) titkol; (eitama) letagad; (lahti ütlema) tagad, eltagad, megtagad ♦ miks Peetrus salgas Kristuse? miért tagadta meg Péter Krisztust?; salgab kõik maha, mida varem ütles mindent letagad, amit korábban mondott

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

sinatama <sinata[ma sinata[da sinata[b sinata[tud 27 v> („sina“ ütlema) tegez vkit, tegeződik vkivel ♦ sellest hetkest hakkasime üksteist sinatama attól a perctől fogva elkezdtünk tegeződni; õpetaja sinatab õpilasi a tanár tegezi a diákokat

sõnama <sõna[ma sõna[da sõna[b sõna[tud 27 v> (ütlema, lausuma, mainima) szól, mond

sähvama <s'ähva[ma sähva[ta s'ähva[b sähva[tud 29 v>
1. (midagi järsku ja teravalt ütlema, nähvama) visszavág, replikázik
2. (järsku lööma, äigama) odacsap, odaüt
3. (välgatama, sähvatama) átcikázik
4. (järsku meelde tulema, pähe torgatama) (be)villan, átcikázik ♦ üks mõte sulle sähvas talle pähe átcikázott az agyán egy gondolat

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

taganema <tagane[ma tagane[da tagane[b tagane[tud 27 v>
1. (tahapoole, tagasi liikuma, eemalduma, tagasi tõmbuma, taanduma) visszavonul, visszalép, retirál, (meg)hátrál ♦ armee taganeb a hadsereg visszavonul; talvekülm taganeb visszavonul a téli hideg; taganes paar sammu kettőt visszalépett
2. (loobuma, lahti ütlema, ära salgama) eláll, visszalép, visszakozik ♦ oma nõudmistest taganema eláll a követeléseitől; riik taganeb lepingust az állam visszalép a megállapodásból

teravmeelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (midagi teravmeelset, vaimukat ütlema, vaimutsema) élcelődik

toost <t'oost toosti t'oosti t'oosti, t'oosti[de t'oosti[sid_&_t'oost/e 22 s> pohárköszöntő, tószt ♦ toosti ütlema pohárköszöntőt mond

torkama <t'orka[ma torga[ta t'orka[b torga[tud 29 v>
1. (millegi teravat otsa kuskile sisse suruma, teravaotsalise esemega pistma) (meg)szúr, döf, bök ♦ keppi maasse torkama beleszúrja a botot a földbe
2. (midagi teravalt v järsult ütlema, salvama, nähvama) szúr, bök ♦ iga ta sõna torkab minden szava szúr

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat

tähendama <tähenda[ma tähenda[da tähenda[b tähenda[tud 27 v>
1. (tähendust, sisu, mõtet kandma) jelent ♦ mis v mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; vaikimine tähendab nõusolekut a hallgatás beleegyezést jelent
2. (järelikult) jelent, tehát ♦ pileteid pole, tähendab, me ei sõida nincs jegy, tehát nem utazunk
3. (ütlema, mainima, [ära] märkima) említ ♦ pean ära tähendama, et... azt kell említenem, hogy...; olgu ära tähendatud, et ... legyen említve, hogy...
4. (kirja panema, [üles] märkima, üles tähendama) feljegyez ♦ tähendas aadressi oma märkmikku feljegyezte a telefonszámot noteszébe

tööleping <+leping lepingu lepingu[t -, lepingu[te lepingu[id 02 s> munkaszerződés ♦ töölepingut sõlmima munkaszerződést köt; töölepingut üles ütlema felbontja a munkaszerződést

umbropsu <+r'opsu adv> (järelemõtlematult) átgondolatlanul; (huupi) találomra, vaktában ♦ midagi umbropsu ütlema hasból beszél vmit

vastu väitma (vastu vaidlema v rääkima v ütlema) ellenvet

ära ütlema
1. (keelduma) elhárít, visszamond, elutasít, elmond ♦ ütles ära talle pakutud korterist elutasította a felkínált lakást; uhke tüdruk ütles kõigile kosilastele ära a büszke lány minden kérőnek kosarat adott/kérőt kikosarazott; ega sa ära ei ütle, kui kutsun sind kaasa? ugye nem mondasz nemet, ha magammal hívlak?
2. (sõnades väljendama, välja ütlema) kimond, elmond ♦ ma ütlesin kõik otse ära, mis ma temast arvan őszintén elmondtam mindent, amit róla gondolok
3. kõnek (ära kaebama) megmond ♦ kui mind veel kiusad, ütlen emale ära! ha tovább szekálsz, megmondalak anyának!

üles ütlema
1. (teatama teisele lepinguosalisele lepingu, kokkuleppe tühistamisest) bont, felmondja a szolgálatot, csütörtököt mond, visszalép, felmond, felbont
2. (rikki, katki, töökorrast ära minema) ♦ pidurid ütlesid üles a fék felmondta a szolgálatot; mu närvid ütlevad üles felmondják az idegeim a szolgálatot; (miski) ütleb üles (vmi) bemondja az unalmast

ütlema <'ütle[ma ütel[da_&_'öel[da 'ütle[b ütel[dud_&_'öel[dud 30 v>
1. (sõnama, lausuma) átszól, szól, mondogat, mond, megszólal, megsúg, megmond, kiszól, hozzátesz
2. (oma arvamust, seisukohta, otsust millegi kohta ütlema, väitma) ♦ oma arvamust mitte välja ütlema állig begombolkozik
3. (tegelikku olukorda ja inimeste suhtumist kajastavates väljendustes) mond, szól ♦ tõtt öelda az igazat megvallva/megmondva; ausalt öelda v öeldes őszintén szólva; pehmelt öelda v öeldes enyhén szólva; omavahel öeldes magunk közt szólva