[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aaker <'aaker 'aakri 'aakri[t -, 'aakri[te 'aakre[id 02 s> (pindalaühik) angol hold (acre) ♦ kahesaja aakri suurune tubakaväli kétszáz holdas dohányültetvény

aegumistähtaeg <s> a lejárat időpontja

ah <'ah interj> ó!, á!, juj, jé, jaj

ahh <s> ó, oh

ahhaa <ahh'aa interj>, ka ahaa aha, á!

aianurk <s> a kert szöglete

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

ajavaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> a kor szelleme

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

alles <alles adv>
1. (säilinud) megvan ♦ teie asjad on kõik alles megvannak a cuccaitok; kogu raha on alles az egész pénz megvan
2. (äsja) csak ♦ alles oli kevad, ja nüüd juba sügis käes még csak tavasz volt, és már itt az ősz
3. (oodatust hiljem) csak ♦ ah alles homme jaj, csak holnap
4. (ikka veel) még (csak) ♦ poiss on alles väike a fiú még kicsi; kell on alles kolm még csak három óra van
5. (ikka, vast) aztán ♦ on alles uudis! ez aztán a hír!

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

ampiir <amp'iir ampiiri amp'iiri amp'iiri, amp'iiri[de amp'iiri[sid_&_amp'iir/e 22 s> kunst (kunstisuund, stiil) empire (stílus)
■LS: ampiir+ ♦ ampiirstiil kunst empire stílus

anduma <'andu[ma 'andu[da 'andu[b 'andu[tud 27 v> adja magát / a fejét, átadja magát

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

armastatu <armastatu armastatu armastatu[t -, armastatu[te armastatu[id 01 s> vkinek a szerelme

armeenia <arm'eenia ag> örmény (nyelv) ♦ armeenia keel örmény

asetäitja <+t'äitja t'äitja t'äitja[t -, t'äitja[te t'äitja[id 01 s> (ametikohaline) h., helyettes ♦ direktori asetäitja igazgatóhelyettes

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

asjakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> a dolog menete

asjaosaline <+osaline osalise osalis[t osalis[se, osalis[te osalis/i 12 s, adj>
1. s érintett fél, érdekelt (fél), illetékes
2. adj érintett ♦ asjaosalised pooled érintett felek

astendus <astendus astenduse astendus[t astendus[se, astendus[te astendus/i 11 s>
1. mat (astendamine) a hatványra emelés
2. (astmeline tõus, gradatsioon) lépésenkénti emelés

avariiteenistus <s> segélyszolgálat, hibabejelentő (szolgálat)

Baltimaad pl, ka Balti riigid, Baltikum a balti országok, a balti államok

bluffima <bl'uffi[ma bl'uffi[da blufi[b blufi[tud 28 v> blöfföl, adja a bankot

deklineerima <deklin'eeri[ma deklin'eeri[da deklineeri[b deklineeri[tud 28 v> keel (käänama) ragoz (névszót)

dekreet <dekr'eet dekreedi dekr'eeti dekr'eeti, dekr'eeti[de dekr'eeti[sid_&_dekr'eet/e 22 s>
1. jur (valitsusvõimu käskakt) (törvényerejű) rendelet ♦ maadekreet földrendelet; dekreeti välja andma rendeletet kiad
2. kõnek (dekreetpuhkus) gyes ♦ dekreeti minema gyesre megy

delta <delta delta delta[t -, delta[de delta[sid 16 s>
1. geogr (hargsuudmeala) torkolatvidék, delta ♦ Niiluse delta a Nílus deltája
2. (kreeka täht) delta (a görög ábécéje negyedik betűje)
■LS: delta+ geogr ♦ deltarannik geogr delta partja; deltasete geol torkolat üledéke
delta+ mat, füüs ♦ deltafunktsioon mat delta változás; deltakiirgus füüs deltasugarzás; deltalihas anat deltaizom

departemang <departem'ang departemangu departem'angu departem'angu, departem'angu[de departem'angu[sid_&_departem'ang/e 22 s> (halduspiirkond, ministeerium, ametiasutuse osakond) megye (Franciaországban), minisztérium, osztály ♦ riigidepartemang külügyminisztérium (USA-ban)

do <do do do[d -, do[de do[sid 26 s> muus (esimese alusheli silpnimetus) C ♦ alumine do alsó C

dzeeta <dzeeta dzeeta dzeeta[t -, dzeeta[de dzeeta[sid 16 s> dzéta (Ζ ζ) a görög ábécé hatodik betűje

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eeluurimisalune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj a nyomozás alatti ♦ eeluurimisalune isik nyomozás alatt való személy
2. s a nyomozás alatti

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eestimaalane <+m'aalane m'aalase m'aalas[t m'aalas[se, m'aalas[te m'aalas/i_&_m'aalase[id 12_&_10? s> észtországi (lakos)

eKr Kr. e.

ekskavaatorijuht <+j'uht juhi j'uhti j'uhti, j'uhti[de j'uhti[sid_&_j'uht/e 22 s> a kotrógép vezetője

elektririist <s> villamos (háztartási) készülék

elupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev elusolendi elus) életének a napja
2. (pl) (elu, eluaeg) élet, életkor ♦ „Meie elupäevi on seitsekümmend aastat…" „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő…"; oma elupäevade jooksul életem során

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

emb-kumb <'emb-k'umb emma-kumma 'emba-k'umba 'emba-k'umba, 'emba[de-k'umba[de 'emba[sid-k'umba[sid_&_'emb/i-k'umb/i 22 pron> egyik-másik, valamelyik/bármelyik/egyik (a kettő közül) ♦ emmal-kummal on aega az egyiküknek van ideje; emb-kumb teist az egyikötök; emmal-kummal päeval valamelyik nap

enamik <enam'ik enamiku enam'ikku enam'ikku, enamik/e_&_enam'ikku[de enam'ikk/e_&_enam'ikku[sid 25 s> többség, a legtöbb, zöm ♦ enamik inimesi a legtöbb ember, az emberek többsége; enamikes liikmesriikides a legtöbb tagállamban; enamik nõustus temaga a legtöbben egyetértettek vele; enamikul juhtudel több esetben, az esetek zömében, az esetek többségében

enamsoodustusrežiim <+rež'iim režiimi rež'iimi rež'iimi, rež'iimi[de rež'iimi[sid_&_rež'iim/e 22 s> a legnagyobb kedvezményes elbánás

end (saját) maga/magát

epilepsia <epil'epsia epil'epsia epil'epsia[t -, epil'epsia[te epil'epsia[id 01 s> med (langetõbi) epilepszia, (nehéz) kórság ♦ epilepsiat põdema epilepsziában szenved

epileptik <epil`eptik epil`eptiku epil`eptiku[t -, epil`eptiku[te epil`eptiku[id 02 s> med epilepsziás (beteg)

epopöa <epop'öa epop'öa epop'öa[d -, epop'öa[de epop'öa[sid 26 s> kirj (ulatuslik eepiline teos); piltl (suursündmused) eposz, epikai mű ♦ kangelaslik epopöa hőstörténet

esilinastama <+linasta[ma linasta[da linasta[b linasta[tud 27 v> a film ősbemutatóját tart

esilinastus <+linastus linastuse linastus[t linastus[se, linastus[te linastus/i 11 s> a film ősbemutatója

eurone <eurone eurose euros[t -, euros[te eurose[id 10 adj> eurós (pénzérme)

fa <f'a f'a f'a[d -, f'a[de f'a[sid 26 s> muus (neljanda alusheli silpnimetus) F ♦ fa-diees fisz; fa-minoor f-moll

familiaarsus <famili'aarsus famili'aarsuse famili'aarsus[t famili'aarsus[se, famili'aarsus[te famili'aarsus/i_&_famili'aarsuse[id 11_&_09 s> (liigne sõbralikkus, semutsemine, ülepakutud kodusus) (tolakodó) bizalmaskodás

filler <s> f, fillér

filmima <f'ilmi[ma f'ilmi[da filmi[b filmi[tud 28 v> filmre vesz, (filmet) forgat, filmez ♦ uue kinokaameraga filmima új kamerával filmez; üht stseeni filmima egy jelenetet forgatni; seda mängufilmi filmiti mägedes ezt a játékfilmet hegyekben forgatták
■LS: filmimis+ ♦ filmigrupp vetítőcsoport; filmimiskoht forgatási helyszín; filmimisseadmed, filmimistehnika filmezési technika

fänniklubi <s> a kemény mag

Fääri saared pl Feröer (szigetek)

grimeerija <grim'eerija grim'eerija grim'eerija[t -, grim'eerija[te grim'eerija[id 01 s> (jumestaja) (színházi) sminkes

hadž <hadž hadži hadži -, hadži[de hadži[sid 22 s> (Meka palverännak) haddzs, a mekkai zarándoklat

hahetama <haheta[ma haheta[da haheta[b haheta[tud 27 v> (koidu eel nõrgalt valendama) virrad, hajnalodik, pitymallik, dereng a hajnal ♦ väljas hahetab juba virrad már odakint; idataevas lõi hahetama keleten pitymallik, keleten dereng a hajnal

halvim <halvim halvima halvima[t -, halvima[te halvima[id 02 adj> a legrosszabb ♦ halvimal juhul a legrosszabb esetben

haridus <haridus hariduse haridus[t haridus[se, haridus[te haridus/i 11 s> (iskolai) végzettség, képzettség, műveltség, képzés, oktatás ♦ tal on hea haridus jó végzettsége van; mitmekülgne haridus sokszínű oktatás; madal haridus alacsony képzettség; tasuline haridus fizetős oktatás; tasuta haridus ingyenes oktatás; algharidus elemi végzettség; eriharidus szakmai képzettség; humanitaarharidus bölcsészképzés; keskharidus középfokú végzettség; keskeriharidus középfokú szakirányú végzettség; kooliharidus iskolai végzettség; kunstiharidus művészeti képzettség; kutseharidus szakképzés; kõrgharidus felsőoktatás; muusikaharidus zenei képzettség; üldharidus közoktatás, általános műveltség; haridust tõendav dokument végzettséget igazoló okirat; hariduseta inimene műveletlen ember; tal on hariduses suured lüngad hiányos a képzettsége, hiányos a műveltsége; missugune v mis haridus teil on? milyen képzettséggel rendelkezik?; mul on põhiharidus alapfokú végzettségem van; kes te hariduselt olete? mi a végzettsége?; ta sai hiilgava hariduse kitűnő képzést kapott
■LS: haridus+ ♦ haridusasutus oktatási intézmény; hariduselu oktatási élet; haridusjanu művelődésszomj; hariduskeskus oktatási központ; hariduskulud oktatási kiadások, oktatási költség; haridusministeerium oktatásügyi minisztérium; haridusminister oktatásügyi miniszter; hariduspoliitika oktatáspolitika; haridusreform oktatási reform; haridussüsteem oktatási rendszer; haridustase képzettségi szint, műveltségi szint; haridustee iskolai pályafutás; haridustöö oktatói munka

harvendama <harvenda[ma harvenda[da harvenda[b harvenda[tud 27 v>
1. megritkít, ritkít, egyel ♦ tihedat külvi tuleb hiljem harvendada a sűrű vetést később ritkítani kell; metsa harvendama ritkítja az erdőt
2. trük (reavahesid suurendama) növeli a sortávolságot

harvendus <harvendus harvenduse harvendus[t harvendus[se, harvendus[te harvendus/i 11 s>
1. ritkítás, egyelés ♦ peetide harvendus cékla egyelése
2. trük a sortávolság növelése

hauduma2 <h'audu[ma h'audu[da h'au[b h'au[tud 28 v>
1. (loote arenemiseks mune soojendama) kikölt, kotlik, tojáson ül ♦ kana haub kolm nädalat a tyúk három hétig kotlik; hani pandi hauduma megültették a libát; pesal hauduv lind a fészkében költő madár
2. (soojuse ja niiskusega mõjutama) áztat, párol; (pehmeks) puhít
3. piltl (sepitsema, plaanitsema) tervel, forral, forgat a fejében vmit vki ellen ♦ kurja hauduma rosszat forral; haun ärasõitu töprengek az induláson

haudvaikne <+v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj> csendes, mint a sír, sírcsendes ♦ toas oli haudvaikne a szobában síri csend volt; kõik kohalolijad jäid haudvaikseks a jelenlevők síri csendben voltak

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

heliotroop <heliotr'oop heliotroobi heliotr'oopi heliotr'oopi, heliotr'oopi[de heliotr'oopi[sid_&_heliotr'oop/e 22 s> geol (poolvääriskivi); tehn (päikesepeegel); bot (ilutaim Heliotropium) heliotróp, heliotrope (vaníliavirág)

hiljem <hiljem adv> később, a későbbiekben, idővel, utóbb, sokára, azután ♦ natuke hiljem kicsit később, kevéssel utána; tunduvalt hiljem jóval később; kümme aastat hiljem tíz évvel később; mõni aeg hiljem valamivel később; mida hiljem, seda halvem minél később, annál rosszabb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb, maholnap

hiljuti <hiljuti adv> minap, a közelmúltban, újonnan, nemrég(en), mostanában ♦ hiljuti ilmunud raamat a közelmúltban megjelent könyv; majad olid hiljuti värvitud a házakat nemrég festették

hingepõhi <+põhi põhja p'õhja p'õhja, p'õhja[de p'õhja[sid_&_p'õhj/u 24 s> (sisemaailma varjatuim osa) a lelke mélyén ♦ kahetsen juhtunut hingepõhjast szívből sajnálom, ami történt; ta on hingepõhjani solvunud a lelke mélyéig megsértődött; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

hooplema <h'oople[ma hoobel[da h'oople[b hoobel[dud 30 v> dicsekedik, rázza a rongyot, kérkedik, hősködik, hivalkodik, felvág ♦ hoopleb oma varandusega dicsekszik a vagyonával; hooplev toon kérkedő hang

hospitaliseerima <hospitalis'eeri[ma hospitalis'eeri[da hospitaliseeri[b hospitaliseeri[tud 28 v> (haiglaravile paigutama) befektetik a kórházba

hõimupäev <s> a rokon népek napja

hädaorg <+'org oru 'orgu 'orgu, 'orgu[de 'orgu[sid_&_'org/e 22 s> (vaevade ja viletsuste paik) siralomvölgy, a siralom völgye ♦ elu on üks hädaorg az élet siralmas

häältelugemine <s> szavazatszámlálás, a szavazatok összeszámolása

hüpak <hüpak hüpaku hüpaku[t -, hüpaku[te hüpaku[id 02 s> sport (väike hüpe) (kis) ugrás

hüüdsõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> c, indulatszó

ida <ida ida ida 'itta, ida[de ida[sid 17 s>
1. (ilmakaar) kelet, K, napkelet, keleti ♦ ida pool, idas keleten; läänest itta nyugatról keletre; ida poole liikuma kelet felé halad; rong kihutab ida poole a vonat kelet felé száguld; lennujaam asub v asetseb linnast ida pool v idas a repülőtér a várostól keletre fekszik; aknad on itta v ida poole v ida suunas az ablakok keletre néznek; tuul puhub idast keleti szél fúj, keletről fúj a szél
2. (idapoolsed maad v alad) keleti ♦ Lähis-Ida Közel-Kelet
■LS: ida+ (idapoolne) ♦ idaala keleti terület; idakallas keleti part; idanaaber keleti szomszéd; idapiir keleti határ; idapikkus geogr keleti hosszúság, (a) keleti hosszúság, k. h.; idapoolkera geogr keleti félteke; idasuund keleti irány; idatuul keleti szél
ida+ (idamaine) ♦ idakeeled keleti nyelvek; idakultuur keleti kultúra

idablokk <s> keleti tömb, a keleti tömb (országai)

idu <idu 'eo_&_idu idu -, idu[de idu[sid 18_&_17 s> (idand) csíra; bot (taime alge seemnes) csíra; (alge, algusjärk) vminek a csírája ♦ seemned ajavad idusid csíráznak a magok; esimesed idud on juba väljas kibújtak az első csírák; uue elu eod új élet csírája; [juba] eos hävitama csírájában elfojt
■LS: idu+ ♦ idujuur bot csíragyökér; idurakk biol csírasejt

igav <igav igava igava[t -, igava[te igava[id 02 adj> unalmas, nem (valami) izgalmas, se íze, se bűze, fád, terjengős, sótlan ♦ igav töö unalmas munka; igav näidend unalmas színdarab; igav jutuajamine unalmas beszélgetés; igav elu unalmas élet; igav tegevus unalmas tevékenység; igav raamat unalmas könyv; väljakannatamatult v talumatult igav loeng elviselhetetlenül unalmas előadás; töö on talle igavaks läinud megunta a munkát

ilmaime <+ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> (midagi haruldast) a világ csodája ♦ kõik vahivad teda kui ilmaimet mindenki bámulja, mint valami világ csodáját

inimrämps <+r'ämps rämpsu r'ämpsu r'ämpsu, r'ämpsu[de r'ämpsu[sid_&_r'ämps/e 22 s> hlv a társadalom söpredéke, hitvány ember ♦ sinna kogunes igasugust inimrämpsu mindenféle hitvány ember gyült ott össze

internetiühendus <s> internethozzáférés, internetkapcsolat, csatlakozás az internetre, csatlakozás a világhálóra

iseenesest <+enesest adv>
1. (spontaanselt) (ön)magától ♦ haigus kadus iseenesest a betegség magától elmúlt; oskused ei tule iseenesest a készség/tudás nem jön magától; kõik lahenes justkui iseenesest minden szinte magától megoldódott
2. (sellisena nagu ta on) önmagában (véve), magától, nyilvánvalóan ♦ töö pole iseenesest keeruline a munka önmagában nem bonyolult; kolm nädalat pole ju iseenesest kuigi pikk aeg önmagában véve három hét nem túl hosszú idő; iseenesest mõistetav magától értetődik/értődik

isemoodi <+m'oodi adv, adj>
1. adv (erinevalt) különböző, eltérő, más-más, a maga módján; (teistmoodi) másképp, máshogyan ♦ iga lill lõhnab isemoodi minden virág másképp illatozik; igaühe võimed arenevad isemoodi mindenki képességei másképp fejlődnek; ta on iga päev isemoodi riides minden nap másképp öltözik; tema sai sellest hoopis isemoodi aru ő ezt teljesen másképp értette
2. adj (iseäralik, omapärane) sajátos, sajátságos, különleges, különös ♦ isemoodi käitumine sajátos viselkedés; meri kohises täna isemoodi a tenger ma sajátosan zúgott; ta on üks isemoodi inimene ő egy különös ember; mind valdas mingi isemoodi rahutus valami különös szorongás lett úrrá rajtam

iseseisvusaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> a függetlensg ideje

isukalt <isukalt adv>
1. (jó) étvággyal ♦ isukalt sööma (jó) étvággyal eszik, falatozik
2. (innukalt) kedvvel, mohón ♦ poiss kuulas isukalt meeste kõnelust a fiú mohón hallgata a férfiak beszédét; ta võttis isukalt jutust osa aktívan részt vett a beszélgetésben

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jalas <jalas jalase jalas[t -, jalas[te jalase[id 09 s> (reel, saanil) szántalp; (kiiktoolil, hällil) a hintaszék/bölcső talpa; (seadmetel) talp, láb ♦ reejalas szántalp; vahtrast jalased juharfa talpak; lumi krudises jalaste all csikorgott a hó a talpak alatt; kast asetati jalastele talpakra helyezték a ládát
■LS: jalas+ ♦ jalashäll talpas bölcső; jalasseemendi põll talpas vetősaru; jalassõiduk talpas jármű

jalga laskma elcsavarog, felhúzza/felveszi a nyúlcipőt, kereket old, (el)húzza a csíkot, továbbáll, szökik, pucol, megpattan, meglóg, megfutamodik, lelép, lekopik, kotródik, iszkol, eltűz, elszelel, elpárolog, ellóg, eliramodik, elillan, elhúz

jalgapidi <+pidi adv> lábbal, a lábánál fogva ♦ vajusin jalgapidi läbi jää beszakadt a jég a lábam alatt; rebane jäi jalgapidi lõksu a róka a lábánál fogva csapdába esett

jalgealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> talaj a lábad alatt ♦ maa on siin märg, tuleb otsida kuivemat jalgealust itt nedves a talaj, szárazabb helyet kell keresnünk; laev õõtsus, meie jalgealune kõikus ringott a hajó, ingott a talaj a lábunk alatt; {kelle} jalgealune pole enam kindel piltl inog a lába alatt a talaj

jalgupidi <+pidi adv>, ka jalgu pidi (jalgadega) lábbal; (jalgadest, jalgade kaudu) a lábánál fogva ♦ ronis jalgupidi toolile felmászott a székre; jäi jalgupidi nööridesse kinni beakadt a lába a kötelekbe; vajusin jalgupidi lumme belesüppedt a lábam a hóba; [looma] lihakeha riputati jalgupidi v jalgu pidi üles az állat testét a lábánál fogva felakasztották

jaluts <jaluts jalutsi jalutsi[t -, jalutsi[te jalutse[id 02 s> (jalgadepoolne ots) lábánál, a végében ♦ istub voodi jalutsis az ágy lábánál/végében ül; seisis voodi jalutsis az ágy lábánál állt

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jne s.í.t.

juhtunud <j'uhtunud j'uhtunu j'uhtunu[t -, j'uhtunu[te j'uhtunu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> a megtörtént

julge <j'ulge j'ulge j'ulge[t -, j'ulge[te j'ulge[id 01 adj, s>
1. adj bátor, nem ijed meg a maga árnyékától, rettenthetetlen, merész; (vapper) bátor; (mehine) férfias; (kartmatu) rettenthetetlen; (hulljulge) vakmerő, merész; (ohutu, riskita) biztonságos, kockázatmentes; (ohutu) biztonságos, veszélytelen; (kindel) biztos ♦ julge võitleja bátor harcos; julge mees bátor ember/fickó; julge ratsanik bátor lovas; julge pilk merész pillantás; julged näojooned férfias arcvonások; julge sõnavõtt bátor nyilatkozat; julge tegu merész tett; julge mõte merész gondolat; julge satiir merész szatíra; julge nali merész vicc; julged unistused merész álmok; julge peidukoht biztos rejtekhely; siin võid ennast julgena tunda itt biztonságban érezheted magad; võid olla julge tema heades kavatsustes biztos lehetsz a jószándékában
2. s bátor, merész ♦ julgete vaprus a bátrak merészsége; julgete päralt on võit aki mer, az nyer

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

jutulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s> (jutt, vestlus) a beszéd fonala; (jutuheie) a beszélgetés szála ♦ jutulõnga veeretama v heietama v ketrama v kerima göngyölíti a beszélgetés fonalát; jutulõng keerleb uustulnuka ümber a beszélgetés az újonc körül forog; perenaine hoiab jutulõnga ülal a háziasszony fenntartja a beszélgetést; ehmatusest kaotab ta jutulõnga ijedtében elveszi a beszélgetés fonalát, ijedtében torkán akad a szó; võtab katkenud jutulõnga üles folytatja a félbeszakadt beszélgetést

jutustus <jutustus jutustuse jutustus[t jutustus[se, jutustus[te jutustus/i 11 s>
1. (jutustamine, jutt) elbeszélés, történet ♦ õpetaja jutustus oli sisukas ja elav a tanár története tartalmas és élénk volt; lapsed kuulasid vanaema jutustust a gyerekek hallgatták a nagymama történetét; jutustuses lubas ta endale vahel ebatäpsusi mesélés közben apró pontatlanságokat engedett meg magának
2. kirj (proosateos) prózai mű; (pikem lugu) történet; (algselt suuline) mese; (pärimuslik) szájhagyomány ♦ ajalooline jutustus történelmi elbeszélés; dokumentaaljutustus tényeken alapuló történet; minajutustus én-elbeszélés; nimijutustus névadó elbeszélés; raamjutustus kerettörténet; värssjutustus verses elbeszélés

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

juures <juures postp, adv>
1. postp [gen] (vahetus läheduses) mellett ♦ akna juures az ablaknál, az ablak mellett; istu natuke minu juures ülj egy kicsit itt mellettem; ootan sind silla juures a hídnál várlak, várlak a hídnál; ajasime juttu tassi kohvi juures elbeszélgettünk egy csésze kávé mellett
2. postp [gen] (kelle asu- või tegevuskohas) ♦ ta käis eile minu juures tegnap nálam járt; tüdruk kasvas üles vanaema juures a lány a nagymamája mellett nőtt fel; käisin arsti juures az orvosnál jártam; ülikond on õmmeldud hea rätsepa juures az öltönyt jó szabónál varratam; kooli juures tegutseb kirjandusring az iskolában irodalmi kör tevékenykedik; õppis kuulsa helilooja juures híres zeneszerzőnél tanult
3. postp [gen] (osutab kellelegi-millelegi, teatavale suhtele) mellett, -nál, -nél ♦ mulle ei meeldi see joon tema juures nem tetszik nekem ez a vonása; mis sind selle juures häirib? mi zavar téged ebben?; sel noormehel on suur menu tütarlaste juures ez a fiatalember nagyon sikeres a lányoknál, ennek a fiatalembernek nagy sikere van a lányoknál; sinu võimaluste juures a te lehetőségeid mellett; võpatasin selle mõtte juures összerezzentem erre a gondolatra; ta on hea tervise juures jó egészségben van; võimu juures on konservatiivid a konzervatívok vannak hatalmon
4. adv (vahetus läheduses) közelben ♦ olin juures, kui see juhtus ott voltam, amikor ez történt; olin juba päris juures, kui ta mind märkas már a közelében voltam, amikor észre vett
5. adv (küljes, lisaks)- ♦ piimal on võõras maitse juures furcsa íze vana tejnek; riietel on koirohu lõhn juures a ruhának molyírtó szaga van; sel lool on halb maik juures bűzlik valami ebben a történetben, valami sántít, ebben a történetben, valami nem kerek ebben a történetben

jõllitama <jõllita[ma jõllita[da jõllita[b jõllita[tud 27 v> (silmi jõlli ajama) szájtátva bámul, kimereszti a szemét, eltátja a száját, rámered, rácsodálkozik, rábámul, bámészkodik; (jõllis silmadega ainiti vahtima) meredt szemmel bámul ♦ silmi jõllitama mereszti a szemét; ära jõllita mu peale! ne bámulj!

jõululaupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> karácsonyest(e), (a) karácsony előestéje, szenteste ♦ jõululaupäeval karácsony előestéjén, szenteste

jäitsi <j'äitsi adv> (jääd mööda, jääteed kaudu) a jégen, jégúton

jälil <jälil adv, postp> vt ka jälile
1. postp [gen] (järel, kannul) a nyomában, után ♦ poiss jooksis isa jälil a fiú az apja nyomában futott
2. adv (tabamiseks õigel teel) a nyomában ♦ jälil olema a nyomában van

jälitama <jälita[ma jälita[da jälita[b jälita[tud 27 v> köröz, üldöz, űz, követ ♦ põgenikku jälitama szökevényt üldöz; teisitimõtlejaid jälitama üldözi a másként gondolkodókat; kütid jälitavad hunte a vadászok farkasokat üldöznek; üks mõte jälitab mind üldöz egy gondolat

jändama <j'ända[ma jänna[ta j'ända[b jänna[tud 29 v>
1. (millegi keerukaga tegelema) elbabrál, bíblődik, vesződik, tököl ♦ ülesandega jändama vesződik a feladattal; majapidamisega jändama a háztartással vesződik
2. (hullama, vigurdama) bolondozik ♦ ära jända, ma kardan kõdi! ne bolondozz, csiklandós vagyok!
3. (amelema, kurameerima) udvarol, teszi a szépet ♦ mis sa selle tüdrukuga jändad! mit teszed a szépet ennek a lánynak!

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

jääkülm <+k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj> fagyos, hideg, mint a jég, jéghideg, jeges ♦ jääkülm kivi jéghideg kő; jääkülm tuul fagyos szél; jääkülm vesi jéghideg víz; jääkülm pilk fagyos pillantás

kaasa2 <kaasa kaasa kaasa[t -, kaasa[de kaasa[sid 16 s> (abikaasa) feleség (naine), férj (mees), házastárs

kaasatus <s> részesedés, a bevonás mértéke

kabinet <kabin'et kabineti kabin'etti kabin'etti, kabin'etti[de kabin'etti[sid_&_kabin'ett/e 22 s> (vastuvõtu- v tööruum, eriotstarbeline ruum); pol (ministrite kogu) kabinet (kormány), kabinet (dolgozószoba) ♦ arstikabinet orvosi rendelő; foneetikakabinet fonétikai labor; hambaravikabinet fogászati rendelő; rektori kabinet rektori kabinet; kabinetti moodustama kabinetot alakít
■LS: kabinet+ ♦ kabinetklaver kabinetzongora
kabineti+ ♦ kabinetiteadlane szobatudós; kabinetivahetus pol kabinetváltás

kaduneljapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> a vén félhold csütörtökje

kae1 <k'ae interj> (vaata, ennäe) nézd (csak), íme; (pahameele puhul) látod ♦ kae, kui udune ilm! látod, milyen ködös az idő!

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kahanema <kahane[ma kahane[da kahane[b kahane[tud 27 v> apad, zsugorodik, csökken, fogy; (kuu kohta) megfogyatkozik a hold ♦ toidutagavarad kahanevad päevadega a készletek napról napra jobban zsugorodnak; kahanev kuu (a) fogyó hold; kahanev funktsioon mat csökkenő funkció

kahekümnene <+k'ümnene k'ümnese k'ümnes[t k'ümnes[se, k'ümnes[te k'ümnes/i_&_k'ümnese[id 12_&_10 adj, s>
1. adj (kahekümneaastane) húsz éves ♦ kahekümnene noormees húszéves fiatalember; poeg on kahekümnene a fia húsz éves
2. adj (kella 20 ajal minev v toimuv) a húszas ♦ kella kahekümnene seanss a húszas előadás
3. adj (kahtkümmend ühikut v üksust omav) húszas
4. s (münt v rahatäht) húszas

kahjusaaja <+s'aaja s'aaja s'aaja[t -, s'aaja[te s'aaja[id 01 s> a kárt szenvedő személy

kaitseliit <+l'iit liidu l'iitu l'iitu, l'iitu[de l'iitu[sid_&_l'iit/e 22 s> védelmi unió, (önkéntes) védelmi szövetség

kaldaäärne <+'äärne 'äärse 'äärse[t -, 'äärse[te 'äärse[id 02 adj, s>
1. s part ♦ kaldaäärsel kasvavad põõsad a parton cserjék nőnek
2. adj a part menti ♦ kaldaäärses vees a part menti vízben

kalduma <k'aldu[ma k'aldu[da k'aldu[b k'aldu[tud 27 v> hajlik, tendál, dől; (laeva, lennuki kohta) kitér; (eesmärgist kõrvale) eltér a céltől ♦ laev kaldub paremale küljele a hajó jobb oldalára dől; päev kaldub õhtusse estére hajlik az idő, beesteledik; järeleandmistele kalduma engedményekre hajlik; ilm kaldub vihmale esőre hajlik az idő; areng kaldub sinna suunas, et a fejlődés afelé tendál, hogy…; kaldun arvama, et ... hajlok arra, hogy azt gondoljam; tüsedusele kalduv naine az elhízásra hajlamos nő

kallidus <k'allidus k'alliduse k'allidus[t k'allidus[se, k'allidus[te k'allidus/i 11 s> drágaság, (vminek) magas költsége ♦ eluaseme kallidus drága lakhatás; tööjõu kallidus a munkaerő drágasága; toiduainete kallidus az élelmiszerek drágasága

kangakiud <s> a vászon rostjai

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

kapituleeruma <kapitul'eeru[ma kapitul'eeru[da kapitul'eeru[b kapitul'eeru[tud 27 v> (alistuma, alla andma) kapitulál, leteszi/lerakja a fegyvert

kapott <kap'ott kapoti kap'otti kap'otti, kap'otti[de kap'otti[sid_&_kap'ott/e 22 s> tehn (mootorikate) motorháztető, a motorház köpenye

karbikaas <s> a doboz fedele

karvavõrd[ki] <+v'õrd_&_v'õrdki adv>
1. (jaatavas lauses) (õige natuke, väga vähe) hajszálnyi(ra)
2. (eitusega) (sugugi, mitte vähimalgi määral) (egy) hajszállal sem ♦ mitte karvavõrdki (egy) hajszállal sem

karvustama <karvusta[ma karvusta[da karvusta[b karvusta[tud 27 v> (tutistama) huzogatja a haját

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kasvuruum <+r'uum ruumi r'uumi r'uumi, r'uumi[de r'uumi[sid_&_r'uum/e 22 s> a további növekedés lehetősége

kasvutempo <+tempo tempo tempo[t -, tempo[de tempo[sid 16 s> a növekedési ütem

katkestama <katkesta[ma katkesta[da katkesta[b katkesta[tud 27 v>
1. (pooleli jätma) megszakít, elszakít, félbeszakít; (suhteid) megszakít ♦ tööd katkestama munkát beszüntet, félbeszakítja a munkát; õpinguid katkestama félbeszakítja a tanulmányokat; telefonikõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést; igasuguseid sidemeid katkestama megszakít minden köteléket; suhteid katkestama megszakítja a kapcsolatot vkivel; rasedust katkestama megszakítja a terhességet; voolu katkestama el megszakítja az áramkört v. az áramot; kirjavahetust katkestama megszakítja a levelezést
2. kõnek (tugevasti pingutama, pingutamisega tervisele liiga tegema) megszakítja (magát) ♦ ta on enese raske tööga ära katkestanud megszakította magát a munkában v. a munkával

keelekaste <+kaste k'aste kaste[t -, kaste[te k'aste[id 06 s>
1. ([alkohoolne] jook) (szeszes) ital
2. (joomine, janu kustutamine) ivás

keelpillirühm <s> a vonósok

kehavorm <+v'orm vormi v'ormi v'ormi, v'ormi[de v'ormi[sid_&_v'orm/e 22 s> a test külső formája

kevadekuulutaja <+kuulutaja kuulutaja kuulutaja[t -, kuulutaja[te kuulutaja[id 01 s> a tavasz előhírnöke, tavaszhírnök

kiimlema <k'iimle[ma kiimel[da k'iimle[b kiimel[dud 30 v> (kiimaline olema) kanos (van)

kiirabi <+abi abi abi -, abi[de abi[sid 17 s> a mentők, mentő ♦ kiirabi välja kutsuma mentőt hív; kiirabisse helistama felhívja a mentőket; kiirabis töötama mentőszolgálatnál dolgozik; talle on vaja kiirabi mentőre van szüksége; kiirabi toimetab nad haiglasse a mentő elviszi őket a klinikára
■LS: kiir+abi+ ♦ kiirabiarst mentőorvos; kiirabiauto mentő, rohamkocsi, mentőautó; kiirabijaam mentőállomás; kiirabitöötaja mentős

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

kirillitsa <kir`illitsa kir`illitsa kir`illitsa[t -, kir`illitsa[te kir`illitsa[id 01 s> keel (vanaslaavi tähestik) cirill (ábécé)

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv