[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

janunema <janune[ma janune[da janune[b janune[tud 27 v> szomjazik, sóvárog, eped, éhezik ♦ janunev rahvahulk tõttas vett jooma a szomjazó tömeg inni sietett; põllud ja aasad janunevad vihma a mezők és rétek eső után szomjaznak; mu hing januneb teadmisi v teadmiste järele lelkem tudásra szomjas; ta januneb kättemaksu bosszúra szomjazik; januneb õnne ja armastuse järele boldogságra és szeretetre szomjazik/vágyik; kuulsuse järele janunema hírnévre vágyik

janutama <januta[ma januta[da januta[b januta[tud 27 v> (jooma ajama, janu tekitama, januseks tegema) szomjaztat, szomjassá tesz ♦ soolane toit ajab janutama a sós étel szomjassá tesz

joom1 <j'oom jooma j'ooma j'ooma, j'ooma[de j'ooma[sid_&_j'oom/i 22 s>
1. (joomine, joomapidu) ivászat ♦ nüüd läheb joomaks ivászat lesz; tehti suured joomad nagy ivászatot rendeztek
2. (jook) ital ♦ söömad-joomad on laual étel, ital az asztalon. Vrd sööm
■LS: jooma+ ♦ joomahullus med fehér láz, alkoholos delírium; joomakaaslane ivó cimbora; joomapidu dáridó; joomatõbi alkoholizmus

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

kaanima <k'aani[ma k'aani[da kaani[b kaani[tud 28 v> kõnek (ohtralt jooma) vedel; (tühjaks) kiiszik; (imema) szív ♦ kohvi kaanima vedeli a kávét; viina kaanima vedeli a pálinkát; kaanis end täis leitta magát; pudel juba tühjaks kaanitud kiitták az üveget; sääsk kaanib verd a szúnyog szívja a vért

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

klaas <kl'aas klaasi kl'aasi kl'aasi, kl'aasi[de kl'aasi[sid_&_kl'aas/e 22 s>
1. (habras aine, sellest plaat v lääts) üveg ♦ kuulikindel klaas golyóálló üveg; kuumakindel klaas hőálló üveg; läbipaistev klaas átlátszó üveg; paks klaas vastag üveg; tulekindel klaas tűzálló üveg; õhuke klaas vékony üveg; aknaklaas ablaküveg; kaitseklaas védőüveg; lambiklaas lámpaüveg; mattklaas matt üveg; piimklaas tejüveg; pleksiklaas plexiüveg; prilliklaas szemüveglencse; suurendusklaas nagyító; tahvelklaas táblaüveg; tuuleklaas szélfogó, szélvédő; vesiklaas vízüveg; vitriiniklaas kirakatüveg; klaasist nõud üvegedények; ega sa klaasist ei ole! kõnek nem vagy üvegből
2. (jooginõu) pohár; (napsiklaas, pits) pohárka; (pokaal) borospohár ♦ joogiklaas üvegpohár; konjakiklaas konyakos pohár; šampanjaklaas pezsgőspohár; teeklaas teás pohár; õlleklaas söröspohár; klaasist jooma pohárból iszik; klaase kokku lööma koccint; {kelle} terviseks klaasi tõstma emeli poharát vkire; klaasi põhjani jooma fenékig üríti a poharat; klaasi täis valama megtölti a poharat; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben
■LS: klaas+ ♦ klaasanum üvegedény; klaasehe üvegékszer; klaasese üvegtárgy; klaashelmes üveggyöngy; klaashoone üvegház; klaaskapp üveges szekrény; klaaskiud[aine] tehn üvegszál; klaaskuppel üvegbura; klaaskuul üveggolyó; klaasmosaiik üvegmozaik; klaasnõud üvegkészlet; klaaspaber üvegpapír; klaaspudel üvegpalack; klaaspurk befőttes üveg; klaassein üvegfal; klaastaara üveg; klaastaara automaat üvegvisszaváltó automata; klaasuks üvegajtó; klaasveranda üvegezett veranda; klaasvill tehn üveggyapot
klaasi+ ♦ klaasikild üvegszilánk; klaasikunst üvegművészet; klaasilihvija üvegcsiszoló; klaasilihvimine üvegcsiszolás; klaasilõikaja üvegvágó; klaasilõikur üvegvágó; klaasimaal üvegfestészet; klaasimass üvegmassza; klaasipuhuja üvegfúvó; klaasipuhumine üvegfúvás; klaasisulatus tehn üvegolvasztás; klaasipõletusahi üveghuta; klaasitööstus üvegipar; klaasivabrik üveggyár

kohvitama <kohvita[ma kohvita[da kohvita[b kohvita[tud 27 v> kõnek (kohvi jooma) kávézik; (kohvi pakkuma) megkávéztat, kávéval kínál ♦ sõbrannadega kohvitama kávézik a barátnőivel; külalisi kohvitama megkávéztatja a vendégeket

kulistama <kulista[ma kulista[da kulista[b kulista[tud 27 v>
1. (kulinal jooma v valama) felhajt ♦ kulistas klaasi veini alla felhajtott egy pohár bort
2. (kulisevalt häälitsema) rútol, hurukkol ♦ kalkunid kulistavad a pulykák rútolnak

kurvastus <kurvastus kurvastuse kurvastus[t kurvastus[se, kurvastus[te kurvastus/i 11 s> (kurbus) szomorúság, búsulás, bánat ♦ hakkas kurvastusest jooma bánatában inni kezdett

lakkuma <l'akku[ma l'akku[da laku[b laku[tud 28 v>
1. (vedelat toitu) nyal, nyalogat ♦ kass lakub piima a macska tejet lefetyel
2. hlv (jooma, purjutama) nyakal, részegeskedik
3. (limpsama, limpsima) nyal, nyalogat ♦ haavu lakkuma sebeit nyalogatja; kellegi perset lakkuma vkinek a seggét nyalja; kellegi taldu lakkuma vkinek a talpát nyalja

maani <m'aani adv> (täiesti, täielikult) földig (érő) ♦ maja põles maani maha porig égett a ház; maani täis seggrészeg; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra

maiustama <maiusta[ma maiusta[da maiusta[b maiusta[tud 27 v> (nautides sööma [v jooma]) csemegézik, ínyenckedik, torkoskodik, nassol, nyalakodik

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

peeker <p'eeker p'eekri p'eekri[t -, p'eekri[te p'eekre[id 02 s> (karikas) kehely, serleg; (veini-) kupa ♦ hõbepeeker ezüstkehely; veinipeeker boros kehely; peekrist jooma kehelyből iszik

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

pits2 <p'its pitsi p'itsi p'itsi, p'itsi[de p'itsi[sid_&_p'its/e 22 s> (väike napsiklaas) snapszos pohár, kupica, stampedli; (napsiklaasitäis) korty ♦ pits paalinkat egy kupica pálinka; pitsi täis kallama megtölti a poharat; pitsi põhjani jooma kiissza a poharat

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

purju <p'urju adv> vt ka purjus (alkoholijoobesse, joobnuks) ♦ purju jooma becsíp, beszív, benyal, benyakal; purju jootma eláztat, leitat; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; jääb veinist purju lerészegedik a bortól; end korralikult purju jooma tisztességesen elázik, leissza magát

rüüpama <r'üüpa[ma rüüba[ta r'üüpa[b rüüba[tud 29 v>
1. (sõõmu, lonksu võtma, jooma) kortyol ♦ väga külma jooki rüüpame lonkshaaval a nagyon hideg italt kortyolva igyuk; luges ja rüüpas samal ajal teed miközben olvasott, a teát kortyolta; paat rüüpas pardaga vett víz tódult a csónakba
2. kõnek (alkohoolseid jooke pruukima, napsitama) italozik, iszogat

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

sinasõprus <+s'õprus s'õpruse s'õprus[t s'õprus[se, s'õprus[te s'õprus/i_&_s'õpruse[id 11_&_09 s> pertu ♦ sinasõprust jooma kellegagi pertut iszik vkivel

tee2 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de t'ee[sid 26 s>
1. (teepõõsas, teepuru ja sellest valmistatud jook, muude taimede kuivatatud osad ja neist valmistatud jook) tea ♦ Tseiloni must tee ceyloni fekete tea; roheline tee zöld tea; kange tee erős tea; lahustuv tee azonnal oldódó tea, instant tea italpor; kotitee filteres tea; pärnaõietee hársfatea; sidruniga tee citromos tea; kellaviietee ötórai tea; pakk teed egy csomag tea; teed kasvatama teát termeszt; teed keetma teát főz; teed jooma teázik; teed valama kiönti a teát; paneb teevee tulele/keema felteszi forrni a teavizet; palun üks tee egy teát kérek
2. ([ravimtaimede] tõmmis) főzet ♦ kummelitee kamomillatea; ravi[m]tee herbatea, gyógytea
■LS: tee+ ♦ teekasvatus teaültetvény; teekotike teafilter zacskó; teekott teafilter; teelusikas teáskanál, kávékanál, kiskanál; teemaja teaház, teázó, teaszalon; teepulber, teepuru teapor; teepõõsas teacserje; teesegu teakeverék; teeserviis teáskészlet; teesõel teaszűrő; teetass teáscsésze; teetseremoonia teaszertartás; teevorst vadászkolbász

trahter <tr'ahter tr'ahteri tr'ahteri[t -, tr'ahteri[te tr'ahtere[id 02 s> van, kõnek (jooma- ja söömakoht, kõrts) kocsma

täis1 <t'äis adj, adv>
1. (millegagi täidetud v täidetuks, midagi rohkesti sisaldav[aks]) tele, teljes, egész ♦ täis klaas tele pohár; mul on kõht täis jóllaktam, tele a gyomrom; ta saab varsti 18 aastat täis hamarosan betölti a 18. évét; ta on ennast täis el van telve önmagával, öntelt; püha viha täis piltl haragszik; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; mõõt sai täis betelt a mérték; betelt a pohár (vkinél); kellestki/millestki on mõõt täis tele van a hócipője vkivel/vmivel
2. (rahvapärastes ütlustes: purju, purjus) részeg ♦ jõi end täis leitta magát; maani täis seggrészeg; ta on maani täis el van ázva; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; täis kui siga/tina/tarakan/tatt részeg, mint a csap / a disznó / az ágyú / a tök

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával