[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

jäik <j'äik jäiga j'äika j'äika, j'äika[de j'äika[sid_&_j'äik/u 22 adj> (paindumatu) feszes, szilárd, rugalmatlan, rideg, merev, hajlíthatatlan; (kõva, kange) merev; (tardunud, liikumatu) dermedt; (kalk, tundetu, ametlik) érzéketlen ♦ jäigad harjased merev sörték; jäiga tallaga kingad merev talpú cipó; jäik kang tehn merev kar; jäik keha füüs szilárd test; jäik ühendus tehn merev csatlakozás; jäik vedru merev rugó; jäiga varrega taim merev szárú növény; jäik poos merev póz, merev (test)tartás; jäik poliitika merev politika; jäigad arvamused szilárd/merev vélemények; jäigad eeskirjad szigorú előírások; jäigad normid szigorú szabványok; jäigad vaated merev nézetek; jäik toon rideg hangnem; ta käitus jäiga viisakusega ridegen udvarias volt; jalg on põlvest jäik a lába térdben merev; nende vahekord muutus üha jäigemaks kapcsolatuk egyre feszültebbé vált

kaadervärk <+v'ärk värgi v'ärki v'ärki, v'ärki[de v'ärki[sid_&_v'ärk/e 22 s> kõnek szerkentyű ♦ see kaadervärk on iga koduperenaise unistus minden háziasszony vágya ez a szerkentyű

karmistama <karmista[ma karmista[da karmista[b karmista[tud 27 v> szigorít, súlyosbít ♦ ta karistust karmistati súlyosbították a büntetését

karmistuma <karmistu[ma karmistu[da karmistu[b karmistu[tud 27 v> (karmiks muutuma) szigorúbbá válik ♦ ta nägu karmistus az arca szigorúbbá vált

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kurdistuma <kurdistu[ma kurdistu[da kurdistu[b kurdistu[tud 27 v> megsüketül ♦ operatsiooni tulemusena ta kurdistus az operáció következtében megsüketült

meelitus <meelitus meelituse meelitus[t meelitus[se, meelitus[te meelitus/i 11 s>
1. (meelitamine) hízelgés ♦ on see kiitus või meelitus? ez dicséret vagy hízelgés?
2. (meelitussõnad) bók ♦ meelitusi ütlema bókol, bókokat mond

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

osatama <osata[ma osata[da osata[b osata[tud 27 v>
1. ([haiget kohta] puudutama v liigutama, sellega ärritama) sért ♦ haava osatama megsérti a sebet; {kelle} uhkust osatama megsérti büszkeségét; osatatud herilaspesa ärev sumin a megsértett darázsfészek nyugtalan zümmögése
2. (jutu sees puudutama) említ ♦ oleksid võinud mulle sellest varem osatada említhetted volna ezt a témát korábban
3. (ärritama, õrritama) irritál, ingerel, sért, cukkol, ugrat, szekíroz ♦ ta hääl osatab kõrva ja riietus silma hangja sérti a fület, öltözködése a szemet; teda osatati ta punaste juuste pärast szekírozták a vörös haja miatt
4. (kedagi mõnitavalt kordama v imiteerima) kifiguráz, kigúnyol ♦ osatab kõnelejat kifigurázza a beszélőt

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

selge <s'elge s'elge s'elge[t -, s'elge[te s'elge[id 01 adj>
1. világos ♦ selge käekiri világos kézírás; asi on selge az ügy világos; kood peab olema selgelt nähtav az azonosító számnak jól látható kell lennie; selged eesmärgid világos célok; selge kui seebivesi/saunaaken világos, mint a vakablak
2. (arusaadav, mõistetav) érthető, értetődő, egyértelmű ♦ on iseenesest selge, et ... ez magától értetődő, hogy...; peagi sai selgeks, et ... nemsokára kiderült, hogy...
3. (millegi oskamise, kätteõppimise kohta) ♦ selgeks õppima megtanul; selgeks tegema kiderít, tisztáz; õppis suvel ujumise selgeks nyáron megtanult úszni
4. (klaar, puhas) tiszta; (kirgas, särav) fényes ♦ selge vesi tiszta víz; selge taevas tiszta ég; mõistus on tal selge tiszta az esze
5. (täielik, päris, lausa) tiszta ♦ selge juhus tiszta véletlenség; see on selge jama tiszta hülyeség

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

tõusma <t'õus[ma t'õus[ta tõuse[b t'õus[tud, t'õus[is t'õus[ke 32 v>
1. (ülespoole, kõrgemale liikuma) felmegy; (õhku, lendu) felszáll ♦ mäkke v mäele tõusma felmászik a hegyre; lennuk tõuseb õhku felszáll a repülőgép; eesriie tõuseb felmegy a függöny; päike tõuseb felkel a nap; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; Kristus on üles tõusnud Krisztus feltámadt; viin tõusis pähe v latva {kellele} piltl fejébe szállt a pálinka; jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott/kilépett a medréből
2. (püsti tõusma) feláll, felkel ♦ voodist tõusma felkel az ágyból; lauast tõusma feláll az asztaltól; jalule tõusma talpra áll; varvastele tõusma lábujjhegyre áll; tõusis voodist vasaku jalaga piltl bal lábbal kelt fel
3. (määralt, ulatuselt, astmelt, näitajatelt jne suurenema, kasvama, kiirenema) emelkedik, növekszik, fokozódik ♦ elatustase tõuseb emelkedik az életszínvonal; hinnad tõusevad az árak emelkednek
4. (tekkima, sündima) keletkezik, támad ♦ torm tõuseb vihar támad; tuul on tõusnud a szél kerekedett
5. (teatud positsiooni saavutama, edenema) (fel)kerül, (fel)jut ♦ troonile tõusma trónra kerül
6. (võitlusse astuma, vastu hakkama, üles tõusma) felkel ♦ kellegi vastu [üles] tõusma felkel vki ellen