[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ahh <s> ó, oh

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alluma <'allu[ma 'allu[da 'allu[b 'allu[tud 27 v>
1. (ametialaselt) alá tartozik ♦ asutus allub ministeeriumile az intézet a minisztérium alá tartozik
2. (kuuletuma, alistuv olema) engedelmeskedik, aláveti magát, alárendeli magát, behódol ♦ {kelle} tahtele alluma alárendeli magát vki akaratának; käsule alluma engedelmeskedik a parancsnak; korraldustele alluma aláveti magát a rendelkezéseknek; moele alluma behódol a divatnak

altar <'altar 'altari 'altari[t -, 'altari[te 'altare[id 02 s> oltár ♦ ohvrialtar oltáráldozat; tiibaltar szárnyas oltár; isamaa altar a haza oltára; kedagi altari ette viima oltár elé visz vkit, oltárhoz vezet vkit
■LS: altari+ ♦ altarimaal oltárkép; altariruum kórus, szentély

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

ennäe <enn'äe interj> (imestuse, üllatuse puhul) lám csak, nicsak, íme ♦ ennäe, sina siin! lám csak, itt vagy

ette nägema
1. (ettepoole nägema) előre lát ♦ udu tõttu ei näe kaugele ette köd miatt nem lehet messzire látni
2. ([ette] aimama, oletama, arvama) megjósol ♦ ilmatark nägi ette varast kevadet korai tavaszt jósolt az időjós
3. ([õigusakti kohta:] sätestama, ette kirjutama, kindlaks määrama) előír

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hammastama <hammasta[ma hammasta[da hammasta[b hammasta[tud 27 v> (hammaste, sakkidega varustama) fogaz, fogazattal lát el ♦ hammastatud saeleht fogazott fűrész; hammastatud postmargid fogazott szélű bélyegek

hatt <s> bolyh

heaks arvama jónak lát

hullustus <hullustus hullustuse hullustus[t hullustus[se, hullustus[te hullustus/i 11 s> (pöörasus, meeletus) láz, rajongás; (maania) mánia ♦ usuhullustus vallási őrület

jalam <jalam jalami jalami[t -, jalami[te jalame[id 02 s> láb, talapzat ♦ mäejalam, mäe jalam hegyláb; järsaku jalam a meredek lábánál; künka jalamil a domb lábánál; mälestussamba jalamile asetati pärg koszorút helyeztek az emlákmű talapzatára

jalas <jalas jalase jalas[t -, jalas[te jalase[id 09 s> (reel, saanil) szántalp; (kiiktoolil, hällil) a hintaszék/bölcső talpa; (seadmetel) talp, láb ♦ reejalas szántalp; vahtrast jalased juharfa talpak; lumi krudises jalaste all csikorgott a hó a talpak alatt; kast asetati jalastele talpakra helyezték a ládát
■LS: jalas+ ♦ jalashäll talpas bölcső; jalasseemendi põll talpas vetősaru; jalassõiduk talpas jármű

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalga laskma elcsavarog, felhúzza/felveszi a nyúlcipőt, kereket old, (el)húzza a csíkot, továbbáll, szökik, pucol, megpattan, meglóg, megfutamodik, lelép, lekopik, kotródik, iszkol, eltűz, elszelel, elpárolog, ellóg, eliramodik, elillan, elhúz

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

jalust <jalust adv, postp> vt ka jalus2, jalgu
1. adv (jalgade eest v ümbert, tülinast) láb alól, útból ♦ koristage need oksad siit jalust takarítsátok el az ágakat innen a lábunk alól; viige lapsed jalust ära vigyétek el a gyerekeket az útból; käi jalust kõnek tűnj el; kedagi jalust ära koristama / vagaseks tegema eltesz vkit a láb alól
2. postp [gen] (eest, mõjupiirkonnast) láb alól ♦ sõja jalust põgenema a háború elől menekül; tulge siit inimeste jalust ära gyertek el innen, az emberek lába alól

jätkama <j'ätka[ma jätka[ta j'ätka[b jätka[tud 29 v>
1. (edasi tegema) folytat; (taasalustama) újrakezd ♦ tööd jätkama folytatja a munkát; õpinguid jätkama folytatja tanulmányait; läbirääkimisi jätkatakse homme a tárgyalásokat holnap folytatják
2. (jätkuna lisama, juppidest kokku liitma) kitold, megtold; (jätku otsa õmblema) hozzátold ♦ seelikut pikemaks jätkama kitoldja a szoknyát; jätkatud köis megtoldott kötél
3. aiand (pookima) olt

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kaitsepookimine <s> oltás

kaitsesüst <+s'üst süsti s'üsti s'üsti, s'üsti[de s'üsti[sid_&_s'üst/e 22 s> oltás

kalgendamine <s> oltás

karus <s> bolyh, bolyh

klann <kl'ann klanni kl'anni kl'anni, kl'anni[de kl'anni[sid_&_kl'ann/e 22 s> aj (sugukond v sugukondlik kogukond Briti saare keldi aladel) klán

kodar <kodar kodara kodara[t -, kodara[te kodara[id 02 s>
1. (ratta osa) küllő ♦ kellelegi kaikaid kodarasse loopima gáncsot vet vkinek, tőrbe csal/ejt vkit; kellelegi kaikaid kodaratesse loopima akadály(oka)t gördít vki elé/útjába
2. (hrl pl) kõnek (jalg) láb ♦ jookse nüüd nii kiiresti, kui kodarad võtavad fuss, ahogy a lábad bírja
■LS: kodar+ ♦ kodarluu anat orsócsont; kodarratas küllőkerék

koib <k'oib koiva k'oiba k'oiba, k'oiba[de k'oiba[sid_&_k'oib/i 22 s> (looma jalg) láb(szár) ♦ praetud kana koivad sült csirkecomb

kostitama <kostita[ma kostita[da kostita[b kostita[tud 27 v> (võõrustama) megvendégel, vendégül lát, (meg)traktál; (joogipoolist, eriti viina ja veini pakkuma) kínál ♦ perenaine kostitas meid õhtusöögiga a háziasszony megtraktált bennünket jó vacsorával; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit

kustutama <kustuta[ma kustuta[da kustuta[b kustuta[tud 27 v>
1. (tuld) elolt, töröl, radíroz, lekapcsol, elfojt, kikapcsol ♦ tulekahju kustutama bedug/betöm egy lyukat; küünalt kustutama eloltja a gyertyát; sigaretti kustutama eloltja a cigarettát; kustuta laevalgus ära! kapcsold le a lámpát!; kustutas tekiga leegi egy pokróccal elfojtotta a lángot; kustutatud lubi keem oltott mész; kustutamata lubi keem oltatlan mész
2. (kirjutatut, joonistatut) töröl ♦ kummiga kustutama {mida} gumival töröl; tuisk kustutas kõik jäljed hóvihar minden nyomot elsöpört
3. (tühistama, kehtetuks tunnistama) eltöröl ♦ amnestia ei kustuta karistust az amnesztia nem törli az ítéletet
4. (janu, nälga vms) olt ♦ nälga kustutama éhséget csillapít, elveri az éh(ség)ét; kustutasin oma janu eloltottam a szomjamat

kustutamine <s> oltás, törlés

kustutus <kustutus kustutuse kustutus[t kustutus[se, kustutus[te kustutus/i 11 s> oltás

käärid pl <k'äär kääri k'ääri k'ääri, k'ääri[de k'ääri[sid_&_k'äär/e 22 s> olló ♦ teravad käärid hegyes olló; aiakäärid kertészolló, kerti olló; hekikäärid nyesőolló; hinnakäärid maj árrések; juuksurikäärid fodrász olló; elektrilised käärid elektromos ollók; paberikäärid papírolló; plekikäärid lemezolló; rätsepakäärid szabóolló

laap <l'aap laabi l'aapi l'aapi, l'aapi[de l'aapi[sid_&_l'aap/e 22 s> (juustujuuretis) oltó

lahustama <lahusta[ma lahusta[da lahusta[b lahusta[tud 27 v> felold, old, kiold ♦ pulbrit vees lahustama oldja fel a port vízben

lk o., old.

lubiraig <+r'aig raia r'aiga r'aiga, r'aiga[de r'aiga[sid_&_r'aig/u 22 s> med, vet (nahahaigus) meszes láb

maandama <m'aanda[ma m'aanda[da m'aanda[b m'aanda[tud 27 v>
1. (laskuma v maanduma panema) lehoz, leszállít ♦ piloot maandas lennuki bravuuriga a pilóta bravúrosan lehozta a gépet
2. el (le)földel
3. piltl (lõdvendama, lõõgastama) csökkent, old ♦ uus keskkond maandab närvipinget az új környezet csökkenti az idegfeszültséget

maha matma eltemet, elás, elhantol ♦ sõjakirvest maha matma elássa a csatabárdot

maksustatav <maksustatav maksustatava maksustatava[t -, maksustatava[te maksustatava[id 02 adj> adóköteles, adófizetési kötelezettség alá eső, adó alá eső, adóztatandó

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

nafta <nafta nafta nafta[t -, nafta[de nafta[sid 16 s> (maaõli) ásványolaj, olaj, kőolaj ♦ toornafta nyersolaj; nafta krakkimine krakkolás; nafta otsimine kőolaj keresés; nafta tootmine kőolajtermelés; nafta töötlemine olajfinomítás
■LS: nafta+ ♦ naftaallikas (1) (koht, kus nafta maapinnale tungib) kőolajforrás, olajforrás; (2) (leiukoht) olajmező; naftagaas keem földgáz; naftajuhe kőolajvezeték, olajvezeték; naftakeemiasaadus petrolkémiai termék; naftakompanii maj olajipari vállalkozás; naftalaik olajfolt; naftamaardla olajmező; naftapuurauk olajkút; naftareostus olajszennyezés; naftasaadus kőolajtermék; naftatanker, naftatanklaev olajszállító tartályhajó; naftatööline olajmunkás; naftatööstur olajmágnás; naftatööstus olajipar; naftavarud kőolajkészletek

nihutamine <nihutamine nihutamise nihutamis[t nihutamis[se, nihutamis[te nihutamis/i 12 s> tolás, eltolás, csúsztatás

nõudmiseni <n'õudmiseni adv, adj> lát, látra ♦ nõudmiseni hoiused látra szóló betét

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

oh <'oh interj>
1. (rõõmu, imestuse, üllatuse, soovi, kaastunde väljendamisel) hej, juj, jaj, ó, oh; (etteheite, kirumise puhul) ej!; (pahameele puhul) ó ♦ oh kui ilus ilm! jaj de szép!; oh tuleks juba kevad! ó bár jönne már a tavasz!; oh saaks ta terveks! ó, bárcsak meggyógyulna!; oh sa vaesekene, mis juhtus? ó te szegény, mi történt?; oh kui halvasti see välja kukkus! ej, de rosszul sült el a dolog!; oh kurat küll! kõnek ó az ördögbe!, a hét szentségit/szentségét!
2. (viisaka tõrjumise väljendamisel) ó ♦ oh, mis te nüüd! ó, szóra sem érdemes!; oh ei, tuppa ma küll ei tule! ó nem, nem jövök be!
3. (nõustumise, kinnituse väljendamisel) hát, ó, oh ♦ oh muidugi hát hogyne; oh ärge mind oodake oh, ne várjatok rám; oh olgu pealegi hát legyen; oh jaa, olen kuulnud ó igen, hallottam róla

ohh <s> ó, oh

oksendama <oksenda[ma oksenda[da oksenda[b oksenda[tud 27 v> hány, elhányja magát, rókázik, okád(ik), kiokád ♦ laps oksendab hány a gyerek; haige oksendas verd a beteg vért hányt; oksendas kogu söögi välja az egész ételt kihányta

Omaan Omán

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

opaal <op'aal opaali op'aali op'aali, op'aali[de op'aali[sid_&_op'aal/e 22 s> geol (poolvääriskivi) opál ♦ lihvitud opaal csiszolt opál; tuliopaal tűzopál; väärisopaal nemesopál; opaaliga pross bross opállal
■LS: opaal+ ♦ opaalsõrmus opálgyűrű

palavik <palav'ik palaviku palav'ikku palav'ikku, palavik/e_&_palav'ikku[de palav'ikk/e_&_palav'ikku[sid 25 s> (normaalsest kõrgem kehatemperatuur, sellega iseloomustuv haigusseisund); piltl (palavikuline ind, erutus) láz ♦ kõrge palavik magas láz; haavapalavik med sebláz; heinapalavik med szénaláz; närvipalavik idegláz; ostupalavik vásárlási láz; rambipalavik lámpaláz; palavikku mõõtma megméri a lázát; palavik tõuseb emelkedik a láza; palavik langeb leesik a láza; tal on 39 kraadi palavikku 39 fokos láza van
■LS: palaviku+ ♦ palavikuhaige lázas beteg; palavikutunne lázérzés

plekk2 <pl'ekk pleki pl'ekki pl'ekki, pl'ekki[de pl'ekki[sid_&_pl'ekk/e 22 s>
1. (õhuke metall) bádog, pléh, fémlemez ♦ katuseplekk tetőbádog; terasplekk acél fémlemez; tsinkplekk, tsingitud plekk cink bevonatú lemez; plekist prügikast bádog szemétláda; laineline plekk hullámbádog
2. släng (raha) pénz
■LS: pleki+ ♦ plekitahvel bádoglemez
plekk+ ♦ plekkkarp bádogdoboz; plekkkatus bádogtető

pookima <p'ooki[ma p'ooki[da poogi[b poogi[tud 28 v>
1. aiand (vääristama) (be)olt, nemesít ♦ aednik poogib viljapuid a kertész gyümölcsfákat olt
2. (kaitsepookima) olt

pookimine <s> oltás

purskama <p'urska[ma pursa[ta p'urska[b pursa[tud 29 v>
1. ([endast] välja paiskama) kitör, szökik, okád, lövell ♦ purskkaev purskab kõrgele a szökőkút vize magasra szökik; purskab triigitava pesu peale vett vizet fröcsköl a fehérneműre vasalás előtt; vulkaan on jälle purskama hakanud a vulkán ismét elkezdett kitörni; mägi purskab tuld a hegy tüzet okád; haavast lihtsalt purskas verd a sebből csak úgy lövellt a vér
2. (äkki midagi hooga tegema hakkama) kitör, felfortyan ♦ naerma purskama nevetésben tör ki; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses

raba2 <raba raba raba r'appa, raba[de raba[sid_&_rab/u 17 s> (kõrgsoo) ingovány, mocsár, láp ♦ murakaraba hamvas szedres láp; turbaraba tőzegláp; rappa sisse vajuma elsüllyed a mocsárban
■LS: raba+ ♦ rabahani zool (Anser fabalis) vetési/lasznak/téli lúd; rabamaa ingoványos terület

rahuldama <rahulda[ma rahulda[da rahulda[b rahulda[tud 27 v>
1. (rahuldust v rahulolu pakkuma) kielégít ♦ praegune ametikoht rahuldab mind täiesti a mostani munkahelyem teljesen kielégít; see kaup rahuldab kõige nõudlikumatki ostjat ez az üzlet kielégíti a legigényesebb vásárlót is
2. (täitma, teostama) eleget tesz, teljesít; (kustutama, leevendama, vaigistama) olt, enyhít ♦ nälga rahuldama éhséget csillapít; janu rahuldama szomjat olt; palve rahuldatakse a kérésnek eleget tesznek; kõikide soove pole võimalik rahuldada mindenki kívánságát nem lehet teljesíteni; töötajate nõudmised rahuldati vaid osaliselt a dolgozók követeléseit csak részben teljesítették

redigeerima <redig'eeri[ma redig'eeri[da redigeeri[b redigeeri[tud 28 v> szerkeszt, sajtó alá rendez

rool <r'ool rooli r'ooli r'ooli, r'ooli[de r'ooli[sid_&_r'ool/e 22 s> kormány(kerék), volán
■LS: rooli+ ♦ roolipuu rúdkormány; rooliratas (1) kormánykerék; (2) volán

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

soo2 <s'oo s'oo s'oo[d so[hu, s'oo[de_&_soo[de s'oo[sid_&_s'o[id 26 s> mocsár, láp, ingovány ♦ siirdesoo láperdő; turbasoo tőzegláp; sood kuivendama mocsarat lecsapol; hobune vajus sohu a ló belesüllyedt a mocsárba
■LS: soo+ ♦ soogaas mocsárgáz; sookail mocsári molyűző; sookuivendus mocsárlecsapolás; sookäpp tőzegorchidea; soomaa mocsárvidék; soopihl tőzegeper, mocsári pimpó; sootuluke lidércfény; soovõhk sárkánygyökér

sõrg <s'õrg sõra s'õrga s'õrga, s'õrga[de s'õrga[sid_&_s'õrg/u 22 s>
1. párosujjú pata ♦ sea sõrad disznó patája
2. (vähil) olló ♦ vähi sõrad rák ollója
3. kõnek (inimese jalg) láb; (käsi) kéz
4. (sõrgkang) feszítővas

süstima <s'üsti[ma s'üsti[da süsti[b süsti[tud 28 v>
1. (süstla abil ravimit organismi manustama) befecskendez, injekcióz, injekciót ad
2. piltl (pidevalt kellessegi midagi sisendama) olt ♦ õpetaja süstis õpilastesse isamaaarmastust a tanár hazaszeretetet oltott a tanulókba

tagajalg <+j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s> zool (tagumine jalg) hátsó láb ♦ koera vasak tagajalg a kutya bal hátsó lába; hobune ajab end tagajalgadele püsti megbokrosodik a ló; tagajalgadele püsti tõusma; mitte nõustuma sarkára áll

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

tuhin <tuhin tuhina tuhina[t -, tuhina[te tuhina[id 02 s>
1. (tugeva õhuvoolu, tule vms tekitatud heli) suhanás ♦ tuule tuhin a szél suhanása
2. (hoog; möll, tegutsemisind, õhin) láz, lendület, hév ♦ mängutuhin játékláz; noorustuhin ifjúi hév; mind haaras töötuhin elkapott a munkaláz; vaidlustuhinas a vita hevében; asus suure tuhinaga töö kallale nagy lendülettel látott munkához

tuld kustutama leoltja a villanyt, tüzet olt

ude <ude udeme ude[t -, udeme[te udeme[id 04 s> pehely, szőrpihe; szösz, bolyh ♦ juukseudemed hajpihe; võilille udemed pitypangpihe

ulualla <+'alla adv> vt ka uluall, ulualt (varju alla, varjule) fedél alá

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vaktsineerimine <s> oltás

õli <õli õli õli -, õli[de õli[sid 17 s> olaj ♦ määrdeõli kenőolaj; õli tulle valama olajat önt a tűzre; õli tulle olaj a tűzre
■LS: õli+ ♦ õlijuhe tehn olajvezeték; õlilamp mécs, petróleumlámpa; õlimaal (õlivärvidega maalimise tehnika) olajfestmény; õliplekk olajfolt; õlireostus olajszennyeződés; õliseeme põll olajos mag; õlivahetus olajcsere; õlivärv olaj, olajfesték

üles-alla <+'alla adv> (üles ja alla) fel-alá, le s fel, fel és alá, le-föl, föl-le

ümber piirama átkarol, ostrom alá vesz, közrefog, körülvesz, körülzár, körülkerít, körülfog