[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alateadlik <+t'eadl'ik t'eadliku t'eadl'ikku t'eadl'ikku, t'eadlik/e_&_t'eadl'ikku[de t'eadl'ikk/e_&_t'eadl'ikku[sid 25 adj> tudat alatti ♦ alateadlik hirm tudatalatti félelem

alusetu <alusetu alusetu alusetu[t -, alusetu[te alusetu[id 01 adj> alaptalan, okafogyott, megalapozatlan, indokolatlan, igaztalan ♦ alusetu süüdistus igaztalan vád, megalapozatlan vád; alusetu hirm alaptalan félelem

asjatu <asjatu asjatu asjatu[t -, asjatu[te asjatu[id 01 adj> hiábavaló, hasztalan, alaptalan ♦ asjatu ootamine hiábavaló várakozás; asjatu hirm alaptalan félelem

ebamäärane <+määrane määrase määras[t -, määras[te määrase[id 10 adj> áttekinthetetlen, meghatározatlan, homályos, határozatlan, felemás, elmosódó ♦ ebamäärane vastus homályos válasz; ebamäärased kuuldused homályos híresztelések; ebamäärane hirm homályos félelem; ebamäärast värvi kleit homályos színű ruha; ebamäärases vanuses naine bizonytalan korú nő

ebausklik <+'uskl'ik 'uskliku 'uskl'ikku 'uskl'ikku, 'usklik/e_&_'uskl'ikku[de 'uskl'ikk/e_&_'uskl'ikku[sid 25 adj> babonás, hiszékeny ♦ ebausklik inimene babonás ember; ebausklik hirm babonás félelem

ettevõtlus <+v'õtlus v'õtluse v'õtlus[t v'õtlus[se, v'õtlus[te v'õtlus/i_&_v'õtluse[id 11_&_09 s> maj (majandustegevuse vorm) vállalkozás, üzleti tevékenység ♦ eraettevõtlus magánvállalkozás; ettevõtlusvormid vállalkozási formák; ettevõtlustoetus vállalkozási támogatás, vállalkozási juttatás

fassong <fass'ong fassongi fass'ongi fass'ongi, fass'ongi[de fass'ongi[sid_&_fass'ong/e 22 s> (tegumood, vorm, kuju) fazon, szabás ♦ moodne fassong divatos fazon; kübara fassong kalap fazonja
■LS: fassong+ ♦ fassongvalu tehn fazon öntés

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

halvama <h'alva[ma halva[ta h'alva[b halva[tud 29 v> bénít, paralizál, megbénít ♦ (tema) üks jalg on halvatud az egyik lába lebénult; ta on halvatud ő le van bénulva; ta halvati ära megbénították; {kelle} tööd halvama megbénítja a munkáját; meid halvab hirm tuleviku ees megbénít minket a jövőtől való félelem

heidutama <heiduta[ma heiduta[da heiduta[b heiduta[tud 27 v> elijeszt, elbátortalanít ♦ koht ei heidutanud kedagi ära senkit sem ijesztett el a helyszín; see teema heidutas väheseid a téma keveseket ijesztett el; tuul ja vihm heidutasid hobuseid a szél és az eső elbátortalanította a lovakat

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

instinktiivne <instinkt'iivne instinkt'iivse instinkt'iivse[t -, instinkt'iivse[te instinkt'iivse[id 02 adj> (vaistlik) ösztönszerű, ösztönös; (tahtmatu) önkéntelen ♦ instinktiivne tegevus ösztönös cselekvés; instinktiivne hirm ösztönös félelem; instinktiivne liigutus önkéntelen mozgás

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jäigastama <jäigasta[ma jäigasta[da jäigasta[b jäigasta[tud 27 v> (jäigaks tegema) merevít, dermeszt ♦ jäigastav hirm dermesztő félelem

jäine <j'äine j'äise j'äis[t -, j'äis[te j'äise[id 10 adj> (jääst koosnev, jääkülm) fagyos, jeges; (jääga kattunud) jéggel bevont, jeges; (jääks muutunud) jéggé vált ♦ jäine tuul jeges szél; jäine vesi jéghideg víz; jäine õhk fagyos levegő; jäine pilk fagyos tekintet; jäine toon fagyos angnem; jäine hirm jeges félelem; jäine ükskõiksus jeges közömbösség; jäine koorik puuokstel jégréteg a faágakon; jäine nõlv jeges lejtő

jäle1 <jäle jäleda jäleda[t -, jäleda[te jäleda[id 02 adj>
1. (vastumeelne, eemaletõukav, vastik) förtelmes, utálatos, undorító, undok, ocsmány ♦ jäle hais förtelmes bűz; jäle maitse undorító íz; jäle elukas förtelmes lény; jäle tegu utálatos cselekedet; kõige jäledamal kombel a legundorítóbb módon
2. kõnek (väga suur, koletu, tohutu) szörnyű, félelmetes ♦ jäle jõud félelmetes erő; mind haaras jäle hirm szörnyűfélelem fogott el

jäme <jäme jämeda jämeda[t -, jämeda[te jämeda[id 02 adj>
1. (esemete, kehaosade kohta) darabos, vastag, vaskos, pallérozatlan, otromba, nyers, közönséges, goromba, gyalulatlan, faragatlan, durva, drasztikus ♦ jäme niit vastag cérna; jäme nöör vastag zsinór; jämedad jalad vastag lábak; jämedad sõrmed vastag ujjak
2. (ühesuguste suurte osiste v nendest koosnevate ainete kohta) durva, darabos, nagy szemű ♦ jäme rahe nagy szemű jég; jäme vihm nagy szemű eső; jäme jahu dara; jäme sool durva só
3. (lihtlabane, rohmakas, ebaviisakas, ränk, lubamatu, üldjooneline, pealiskaudne) közönséges, goromba; (tahumatu, rohmakas) faragatlan; (hääle kohta: madal, sügav) durva, mély, öblös ♦ jäme inimene faragatlan/közönséges ember; jäme kohtlemine durva bánásmód; jäme nali vaskos tréfa; jäme toon durva hangnem; liikluseeskirjade jäme rikkumine a közlekedési szabályok súlyos megszegése; jäme hääl vastag hang
■LS: jäme+ ♦ jämejahvatus tehn durva őrlés; jämesool anat vastagbél

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

kajastuma <kajastu[ma kajastu[da kajastu[b kajastu[tud 27 v> (peegelduma, avalduma) (vissza)tükröződik, kifejeződik ♦ laste silmis kajastus hirm a gyerekek szemében félelem tükröződött

kananahk <+n'ahk naha n'ahka n'ahka, n'ahka[de n'ahka[sid_&_n'ahk/u 22 s> (nahapinna krobelisus inimesel) libabőr ♦ ihu tõmbus külmast kananahale, kananahk tõmbus külmast ihule csupa libabőr a hidegtől; käsivarred on kananahal libabőrös a karom; hirm ajas kananaha ihule a félelemtől libabőrös lettem

kartus <k'artus k'artuse k'artus[t k'artus[se, k'artus[te k'artus/i_&_k'artuse[id 11_&_09 s> (kerge hirm) félelem; (mure, et midagi võib juhtuda) aggály, aggodalom ♦ asjatu kartus alaptalan félelem; surmakartus halálfélelem; kartus poeb südamesse vkit elfog az aggály

konsultatsioon <konsultatsi'oon konsultatsiooni konsultatsi'ooni konsultatsi'ooni, konsultatsi'ooni[de konsultatsi'ooni[sid_&_konsultatsi'oon/e 22 s> (asjatundja nõuanne, nõupidamine, õppetöö vorm) konzultáció, tanácsadás ♦ juriidiline konsultatsioon jogi tanácsadás; keelekonsultatsioon nyelvhelyességi tanácsadás; arsti konsultatsioon orvosi tanácsadás, orvosi konzultáció

kuhi <kuhi kuhja k'uhja k'uhja, k'uhja[de k'uhja[sid_&_k'uhj/e 24 s>
1. (heina-, põhu-) kazal, boglya ♦ põhukuhi, õlekuhi szalmakazal; heinakuhi szénakazal; kuhja tegema kazalba rak vmit, kazaloz
2. (pealt kitsenev hunnik) rakás; (korrapäratu lasu, virn) kazal; piltl (suur hulk) halmaz, halom, kazal, kupac ♦ kuhi raamatuid egy halom könyv; kartulikuhi egy rakás krumpli

kuju <kuju kuju kuju -, kuju[de kuju[sid 17 s>
1. (väline vorm, esinemisvorm) alak, forma; (keha-, figuur) figura ♦ väliskuju külszín; pea kuju a fej alakja; vedelal kujul folyékony formában; elektroonilisel kujul elektronikus formában, elektronikus úton; ehedal kujul tisztán; vääriskive kasutame enamasti töödeldud kujul a drágaköveket legtöbbnyire megmunkált állapotban használjuk; kuju muutma megváltoztatja az alakját; asi hakkab selgemat kuju omandama v võtma lassan kezd formát ölteni a dolog; teos anti välja muutmata kujul a művet változatlan formában adták ki; tänaval vilksatas tume kuju az utcán sötét alak suhant át
2. (raid-) szobor ♦ kivikuju, kivist kuju kőszobor; marmorkuju, marmorist kuju márványszobor; savikuju agyagfigura; vahakuju viaszfigura; jumalate kujud az istenek szobrai; vahakujude muuseum a viaszfigurák múzeuma; kivist raiutud v tahutud kuju kőből faragott szobor
3. (kujutluspilt) alak
4. (isiksus) alak ♦ keskne kuju központi alak
5. kõnek (tüüp, tegelane) alak, pacák ♦ meie uus direktor on lahe kuju remek pacák az új igazgatónk
6. (kirjandusteose, filmi tegelane) alak ♦ kurva kuju rüütel a búsképű lovag

kõhedus <kõhedus kõheduse kõhedus[t kõhedus[se, kõhedus[te kõhedus/i 11 s> (kerge hirm) félelem ♦ kõhedust tekitav koht elég rémisztő hely

kõikjale <k'õikjale adv> vt ka kõikjal, kõikjalt mindenhova, mindenfelé, mindenüvé ♦ eile jõudis vihm kõikjale üle maa tegnap mindenhova elért az eső az egész országban; uudis jõudis kõikjale mindenüvé elérkezett a hír

lakkama <l'akka[ma laka[ta l'akka[b laka[tud 29 v>
1. (lõppema, järele jääma) abbamarad, (meg)szűnik, eláll, megáll ♦ vihm lakkas abbamaradt az eső, elállt az eső
2. (koos ma-infinitiivi elatiiviga: lõpetama, järele jätma) abbahagy ♦ laps lakkas nutmast a gyerek abbahagyta a sírást; ta lakkas töötamast abbahagyta amunkát

loomalik <loomal'ik loomaliku loomal'ikku loomal'ikku, loomalik/e_&_loomal'ikku[de loomal'ikk/e_&_loomal'ikku[sid 25 adj>
1. (loomale omane) állati ♦ loomalik hirm állati félelem
2. (julm, elajalik) állatias ♦ loomalik kirg állatias ösztön

lõppema <l'õppe[ma l'õppe[da lõpe[b lõpe[tud 28 v; l'õppe[ma l'õppe[da l'õppe[b l'õppe[tud 27 v> (lõpuni jõudma) befejeződik, véget ér, végződik; (lakkama) megszűnik ♦ mets lõpeb, algavad põllud véget ér az erdő, kezdődik a mező; valu lõppes a fájdalom megszűnt; vaidlus on lõppenud a vita befejeződött; vihm lõppes elállt az eső; eelarveaasta lõpeb 15. oktoobril a pénzügyi év október 15-én ér véget; malepartii lõppes viigiga a sakkjátszma döntetlennel zárult; leib lõppes otsa elfogyott a kenyér

munder <m'under m'undri m'undri[t -, m'undri[te m'undre[id 02 s> (vormirõivastus, vorm) egyenruha, mundér ♦ sõjaväemunder katonaruha; mundris mehed egyenruhás férfiak; mundrit kandma egyenruhát visel
■LS: mundri+ ♦ mundriau a mundér becsülete

mõiste <mõiste m'õiste mõiste[t -, mõiste[te m'õiste[id 06 s>
1. loog (abstraktse mõtlemise vorm) fogalom ♦ filosoofilised mõisted filozófiai fogalmak; kogumõiste, kollektiivmõiste gyűjtőfogalom; põhimõiste alapfogalom; üldmõiste általános fogalom
2. (arusaam[ine], käsitus) elképzelés

mõistmatu <m'õistmatu m'õistmatu m'õistmatu[t -, m'õistmatu[te m'õistmatu[id 01 adj>
1. (taipamatu, mittemõistev) esztelen, oktalan ♦ mõistmatu laps oktalan gyermek; mõistmatu pilk esztelen tekintet
2. (arusaamatu, mittemõistetav) értethetlen, ésszerűtlen, oktalan ♦ mõistmatu hirm oktalan félelem; mõistmatu hoiak ésszerűtlen gondolkodásmód

möödas <m'öödas adv> (ajaliselt: möödunud, lõppenud, läbi) oda, elmúlt, vége ♦ suvi on möödas oda (van) a nyár, elmúlt a nyár; vihm on möödas vége az esőnek; halvim on möödas túl van a nehezén

müüt <m'üüt müüdi m'üüti m'üüti, m'üüti[de m'üüti[sid_&_m'üüt/e 22 s> (pärimuslik mõtlemise vorm ja maailmanägemise viis); piltl (väljamõeldis) mítosz; folkl (muistend) monda ♦ loomismüüt teremtésmítosz

nakkama <n'akka[ma naka[ta n'akka[b naka[tud 29 v> (haiguse kohta: külge hakkama) ragad, fertőz ♦ leetrid nakkasid paljudesse lastesse v paljudele lastele a kanyaró sok gyerekre rárgadt; temasse v temale ei nakka ükski tõbi ő nem kap el egyetlen betegséget sem; hirm nakkas kõigisse v kõigile a félelem mindenkit megfertőzőtt; nakkav haigus fertőző betegség

neurootiline <neurootiline neurootilise neurootilis[t neurootilis[se, neurootilis[te neurootilis/i 12 adj> (neuroosile iseloomulik, neuroosi all kannatav) neurotikus ♦ neurootiline hirm neurotikus félelem

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niipea <+p'ea adv> (eitavas lauses) (lähemal ajal, varsti, pea) egyhamar, még; (ühendsidesõnas niipea kui) amint ♦ ega sa veel niipea ära lähe? ugye még nem mész el?; see vihm niipea üle ei jää ez az eső egyhamar el nem áll; asume teele, niipea kui koidab útnak indulunk amint lehet

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

nimetu <nimetu nimetu nimetu[t -, nimetu[te nimetu[id 01 adj>
1. névtelen ♦ nimetud hauad névtelen sír; nimetud kangelased névtelen hősök; veel nimetu vastsündinu még névtelen újszülött; ta sai nimetuid ähvarduskirju névtelen fenyegető leveleket kapott
2. (ebamäärane, sõnulseletamatu) névtelen, kimondhatatlan, leírhatatlan ♦ nimetu aimus kimondhatatlan előérzet; nimetu hirm leírhatatlan félelem; nimetu igatsus névtelen vágyakozás; nimetu rahutus névtelen nyugtalanság

nokk <n'okk noka n'okka n'okka, n'okka[de n'okka[sid_&_n'okk/i 22 s>
1. (linnul, nokkloomal) csőr ♦ pikk nokk hosszú csőr; lame nokk lapos csőr; kõver nokk görbe csőr; varblane haaras leivatüki noka vahele v nokka a veréb csőre közé kapta a kenyérdarabot; rähn toksib nokaga puud a harkály a fán kopácsol; toonekurg plagistab nokka kelepel a gólya
2. (nokaliste pistmis-imemiselund) szívóka, szipóka ♦ sääse nokk a szúnyog szívókája; lutika nokk a poloska szipókája
3. (mütsi sirm) simléder, szemellenző ♦ läikiva nokaga müts fényes simléderű sapka; nokata müts simléder nélküli sapka
4. piltl (millegi eenduv osa) csőr, gém ♦ kohvikannu nokk a kávéskanna csőre; kraanade nooled ja nokad a daruk horga és gémje
5. kõnek (nina) orr ♦ pühi nokk puhtaks töröld meg az orrod; sai vastu nokka orrba vágták; naised pistsid nokad kokku ja hakkasid sosistama a nők összedugták a fejüket és sugdolózni kezdtek
6. hlv (nolk, naga) taknyos ♦ mis sa, nokk, õiendad! mit piszkálódsz, te taknyos!

noot2 <n'oot noodi n'ooti n'ooti, n'ooti[de n'ooti[sid_&_n'oot/e 22 s> muus (noodikirja märk, teatava kõrguse ja kestusega heli) hangjegy; (noodikiri) hangjegyírás; (nooditrükis) kotta ♦ kuueteistkümnendiknoot tizenhatod hangjegy; poolnoot félhang, ketted hangjegy; täisnoot egész hangjegy; veerandnoot negyedhang, negyed hangjegy; noodi pea a hangjegy feje; noodi vars a hangjegy szára; nooti tundma ismeri a kottát; noodist laulma kottából énekel; klaveri peal on virn noote egy halom kotta van a zongorán
■LS: noodi+ ♦ noodijoon muus kottavonal; noodikiri muus hangjegyírás; noodilugemine kottaolvasás; noodimärk hangjegy; noodipaber kottapapír; noodipult kottatartó; noodivihik hangjegyfüzet; noodivõti muus hangjegykulcs

nässu <n'ässu adv> vt ka nässus (kägarasse, lömmi, puruks, katki, korrast ära, rikki, nurja, untsu) görnyed, horpad, eltörik, elromlik, tönkretesz ♦ kohver vajus istumise all nässu behorpadt a bőrönd a feneke alatt; raadio läks nässu elromlott a rádió; selline elu ajab närvid nässu az ilyen élet tönkreteszi az idegeket; kõik läks täna nässu ma minden rosszul sikerült; vihm ajas plaanid nässu az eső meghiúsította a terveinket; algajal fotograafil lähevad pildid sageli nässu a kezdő fotós képei gyakran rosszul sikerülnek

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

paaniline1 <paaniline paanilise paanilis[t paanilis[se, paanilis[te paanilis/i 12 adj> (paanikaga seotud) fejvesztett, páni ♦ paaniline hirm páni félelem; paaniline põgenemine fejvesztett menekülés; levis paaniline kuuldus az a rémhír terjedt

paduvihm <+v'ihm vihma v'ihma v'ihma, v'ihma[de v'ihma[sid_&_v'ihm/u 22 s> (väga tugev vihm, vihmavaling) felhőszakadás, zápor(eső), zuhogó eső

pakk2 <p'akk paki p'akki p'akki, p'akki[de p'akki[sid_&_p'akk/e 22 s>
1. (millessegi pakitud esemed, juhuslik kogus kaupa, ainet, komps) csomag, pakli; (kimp, virn) köteg ♦ kaardipakk egy csomag/pakli kártya; kohvipakk egy csomag kávé; raamatupakk egy köteg könyv
2. (postisaadetisena) csomag ♦ postipakk postacsomag; pakki saatma csomagot felad
■LS: paki+ ♦ pakipiim dobozos tej; pakisupp zacskós leves

peale tulema
1. (liiklusvahendisse tulema) felszáll
2. (peale tungima, ründama) megtámad
3. (väljendab mingi seisundi v meeleolu [äkilist] tekkimist) ♦ poisil tuli uni peale a fiú elaludt; mul tuli hirm peale megijedtem
4. (peale sattuma) rátalál
5. ([takistades, häirides] saabuma) rájön

peegelduma <peegeldu[ma peegeldu[da peegeldu[b peegeldu[tud 27 v>
1. füüs (tagasi pöörduma, reflekteeruma) tükröződik, visszaverődik, visszatükröződik
2. (endast peegelpilti tekitama) tükröződik ♦ kuuvalgus peegeldub vees a holdfény tükröződik a vizen
3. piltl (avalduma, kajastuma) tükröződik ♦ näol v näos v näolt v näost peegeldus hirm félelem tükröződött az arcán

piitsutama <piitsuta[ma piitsuta[da piitsuta[b piitsuta[tud 27 v>
1. (piitsaga peksma, piitsa andma) (meg)korbácsol, vesszőz, ostoroz
2. (loodusnähtuste kohta) ver ♦ vihm piitsutab akent az eső veri az ablakot
3. (kritiseerima) ostoroz ♦ piitsutav satiir ostorozó szatíra
4. (tagant sundima) hajszol, hajt ♦ auahnus piitsutab teda hajtja a becsvágy; alluvaid piitsutama hajszolja a beosztottjait

pladisema <pladise[ma pladise[da pladise[b pladise[tud 27 v> locsog ♦ väljas pladiseb vihm locsog az eső

põhjendamatu <põhjendamatu põhjendamatu põhjendamatu[t -, põhjendamatu[te põhjendamatu[id 01 adj> alaptalan, indokolatlan, megalapozatlan, oktalan ♦ põhjendamatu hirm indokolatlan félelem; põhjendamatu süüdistus alaptalan vád

pärisorjus <+'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s> aj (talupoegade feodaalse sõltuvuse vorm) jobbágyság ♦ pärisorjuse kaotamine a jobbágyság eltörlése

riit <r'iit riida r'iita r'iita, r'iita[de r'iita[sid_&_r'iit/u 22 s> (küttepuude vm küttematerjali virn) rakás ♦ puuriit farakás; riita laduma felhalmoz, halomba rak

rosett <ros'ett roseti ros'etti ros'etti, ros'etti[de ros'etti[sid_&_ros'ett/e 22 s> ([roosi]õiekujuline ornament v ese, lihvitud vääriskivide alt sile, pealt tahuline vorm) szalagcsokor, rozetta, kokárda; (lehekodarik) tőlevélrózsa, tőrózsa

rõuk <r'õuk rõugu r'õuku r'õuku, r'õuku[de r'õuku[sid_&_r'õuk/e 22 s> (sisetoestikuga kuhilas) kazal; kõnek (muu materjali virn v hunnik) kazal ♦ heinarõuk szénakazal; {mida} rõuku panema v tõstma kazalba rak vmit

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sabisema <sabise[ma sabise[da sabise[b sabise[tud 27 v> zizeg; (sabinal vihma sadama) szitál, szemerkél ♦ hommikust saati sabiseb vihm már reggel óta szemerkél az eső; puulehed sabisevad zizeg a falevél

sapp1 <s'app sapi s'appi s'appi, s'appi[de s'appi[sid_&_s'app/e 22 s> (maksarakkude nõre); piltl (tigedus, kibedus, vimm) epe ♦ sappi oksendama epét hány; mõru kui sapp keserű, mint az epe; kellegi peale sappi valama/pritsima piltl epét okád vkire; sapp hakkas v läks keema piltl forr benne az epe, forr az epéje
■LS: sapi+ ♦ sapijuha epevezeték; sapikivid epekövek; sapipõis epehólyag; sapiteed epevezeték, epeömlés; sapivedelik epefolyadék
sapp+ ♦ sapphape epesav; sappkollane epesárga

sirm <s'irm sirmi s'irmi s'irmi, s'irmi[de s'irmi[sid_&_s'irm/e 22 s>
1. (ruumijaotuseks) spanyolfal, paraván
2. (vihma- v päevavari) ernyő
3. (mütsinokk) ellenző

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

summutama <summuta[ma summuta[da summuta[b summuta[tud 27 v>
1. (heli kohta: lämmatama) tompít, (el)tussol, elnyom ♦ kriitikat summutama elnyomja a kritikát; vaip summutab sammude müra szőnyeg tompítja a léptek zaját
2. (kustutama) elfojt ♦ vihm summutas lõkke az eső elfojtotta a tábortüzet

taanduma <t'aandu[ma t'aandu[da t'aandu[b t'aandu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, taganema) visszavonul, visszalép, hátrál ♦ taandus paar sammu hátrált néhány lépést; armee taandus itta a hadsereg kelet felé vonult vissza; tulvavesi on taandunud az árvíz levonult
2. (nõrgenema, järele andma [ja kaduma]) csökken, megszűnik, enyhül ♦ paistetus taandub a duzzadás lohad/apad; hirm taandus a félelem csökkent; enamasti need tunded taanduvad ezek az érzések többnyire alábbhagynak; pakane taandub enyhül a fagy
3. (kõrvale tõmbuma) félrehúzódik, visszavonul; (loobuma, lahti ütlema) visszalép ♦ tõenäoliselt taandub ta oma varasemast nõudmisest valószínűleg visszalép korábbi követelésétől; poliitikast taanduma visszavonul a politikától

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

teadvus <t'eadvus t'eadvuse t'eadvus[t t'eadvus[se, t'eadvus[te t'eadvus/i_&_t'eadvuse[id 11_&_09 s>
1. filos, psühh (psüühika kõrgeim vorm) tudat, tudatosság ♦ ühiskondlik teadvus társadalmi tudat; poliitilise teadvuse kujundamine politikai tudatosság kialakítása
2. (meelemärkus) eszmélet ♦ on ta ikka veel teadvuseta? még mindig eszméletlen?; teadvust kaotama elveszti az eszméletét; teadvusele tulema v ärkama magához tér
teadvuse+ ♦ teadvusekaotus eszméletvesztés

toimekas <t'oimekas t'oimeka t'oimeka[t -, t'oimeka[te t'oimeka[id 02 adj> (teokas, agar, aktiivne) tevékeny, serény; (virk, usin) szorgalmas, szorgos ♦ toimekas perenaine szorgos háziasszony

tugev <tugev tugeva tugeva[t -, tugeva[te tugeva[id 02 adj>
1. (suure jõuga) erős ♦ tugev noormees erőteljes ifjú; tugev käepigistus erős kézfogás; tugevad musklid erős izmok; tugev perekond erős család; tugevam (sugu)pool az erősebb nem
2. (suure intensiivsuse v mõjujõuga: kange, kõva, vali, terav) erős ♦ tugev pakane erős fagy; tugev tuul erős szél; tugevad prillid erős szemüveg; tugev valu erős fájdalom; tugev mulje erős benyomás; tugev hirm erős félelem
3. (vastupidav, kindel, kõva, sitke) erős ♦ tugev riie erős vászon; tugev tervis erős egészség; tugev kord szigorú rend
4. (silmapaistev, kõva, kõrgetasemeline, hea, tubli mingil alal) erős ♦ tugev romaan erős regény; ta on tugev matemaatikas ő erős a matematikában
5. ([mõõtmeilt, mahult] suur, toekas, [hulgalt, määralt] tubli, korralik, kõva) nagy, erős ♦ tugev portsjon suppi nagy adag leves; tugeva kehaehitusega inimene erős testalkatú személy; euro on praegu tugevam kui dollar az euró jelenleg erősebb a dollárnál

tulema <tule[ma t'ull[a tule[b t'ul[dud, tul[i tul[ge tull[akse 36 v>
1. (lähenedes liikuma) jön ♦ kust sa tuled? honnan jössz?; tulin jalgsi gyalog jöttem; millega sa tulid, rongi või bussiga? mivel jöttél, vonattal vagy busszal?; koju tulema hazajön; kas tuled meile? eljössz hozzánk?; tulen sulle vastu megyek érted; tule sööma! gyere enni!; sulle tuli kiri leveled jött; kas tuled mulle naiseks? hozzám jössz feleségül?; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja
2. (seoses seisundi, oleku v olukorra kujunemise v muutumisega) ♦ meelemärkusele v teadvusele tulema magához tér; soki sisse on auk tulnud kilyukadt a zokni; tal tuli hirm nahka megrémült; võimaluse tulles alkalomadtan; lapsel tuli piss püksi a gyerek bepisilt a nadrágjába; toime tulema boldogul; usku tulema megtér; jutuks tulema szóba kerül; ei tule kõne allagi szóba sem jöhet; päevavalgele tulema napfényre kerül; tuli ilmsiks, et ... kiderült, hpgy ...; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
3. (saabuma, pärale v kätte jõudma) megérkezik, megjön ♦ sügis on tulemas közeleg az ősz; pärast meid tulgu või veeuputus utánunk a vízözön; tere tulemast, kallis onu! Isten hozott, drága nagybátyám!
4. (da-infinitiiviga: vaja olema, kohustatud v sunnitud olema, pidama) kell ♦ tööd tuleb teha dolgozni kell; kui palju mul tuleb maksta? mennyit kell fizetnem?
5. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, mööndust) jön ♦ tulgu mis tuleb lesz ami lesz; tulgu mis tuleb! jöjjön, aminek jönnie kell!
6. (osutab millelegi tulevikus toimuvale) lesz ♦ siia tuleb uus maja itt új ház épül

tuline <tuline tulise tulis[t -, tulis[te tulise[id 10 adj, s>
1. adj (leegitsev, tuld täis) lángoló, tüzes ♦ tulised söed tüzes parázs
2. adj (põletavalt, kõrvetavalt kuum) tüzes, tűzforró ♦ tuline triikraud tűzforró vasaló; tuline tee tűzforró tea; tuline otsmik tűzforró homlok; tao rauda, kuni raud tuline piltl addig verd/üsd a vasat, míg meleg/tüzes; nagu tulistel sütel istuma tűkön ül
3. adj piltl (tormakas, kirglik) heves, égető, szenvedélyes ♦ tuline soov égető vágy; tuline vaidlus heves vita; tuline patrioot szenvedélyes hazafi
4. adj (väljendab mingi omaduse v olukorra ülimat astet: väga, äärmiselt suur, kõva) tüzes, heves ♦ tuline valu tüzes fájdalom; tuline mäng tüzes játék; tuline taplus tüzes harc; tuline viha tüzes harag; mul on tuline kahju borzalmasan/szörnyen sajnálom; tuline hirm halálos félelem; sul on tuline õigus teljesen igazad van; tuhat ja tuline! a mindenit!

töövõtt <+v'õtt võtu v'õttu v'õttu, v'õttu[de v'õttu[sid_&_v'õtt/e 22 s> maj (töösuhte vorm, milles töö sooritaja töötab töövõtulepingu alusel) munkavégzés
■LS: töö+võtu+ ♦ töövõtuleping vállalkozási szerződés

uduvihm <+v'ihm vihma v'ihma v'ihma, v'ihma[de v'ihma[sid_&_v'ihm/u 22 s> (udupeen vihm) ködszitálás, szitáló eső, permet ♦ sajab uduvihma permetez az eső

uhtma <'uht[ma 'uht[a uha[b uhe[tud, 'uht[is 'uht[ke 34 v>
1. (rohke veega loputama, pesema) (le)öblít, (el)öblít ♦ nõusid uhtma edényeket öblít le
2. (liikuva vee kohta v selle [ära]kandva toime kohta) elmos ♦ vihm uhab tänavad tolmust puhtaks az eső tisztára mossa a poros utcákat
3. (kulda vm voolava vee abil jõeliivast vms eraldama) mos ♦ kullaliiva uhtma aranyat mos

usin <usin usina usina[t -, usina[te usina[id 02 adj> (virk) szorgalmas, szorgos, buzgó, serény ♦ usin õppur serény tanuló; usin nagu sipelgas/mesilane szorgalmas, mint a hangya/méh

vahtima <v'ahti[ma v'ahti[da vahi[b vahi[tud 28 v>
1. (pikalt, kestvalt vaatama) bámul, bámészkodik ♦ vahtis aknast välja kibámult az ablakon; mis sa vahid, ei tunne ära või? mit bámulsz, nem ismersz meg?
2. kõnek (aega kasutult mööda saatma, logelema) bámul ♦ mis te vahite, hakake tööle! ne bámuljatok, dolgozzatok!
3. kõnek (imperatiivi 2. pöörde vorm interjektsioonilaadselt: imestust, üllatust, halvakspanu väljendades) néz ♦ [sa] vahi, mis tegi! nézd csak, mit művelt!

vaid <v'aid adv, konj>
1. adv (ainult, üksnes, kõigest) csak ♦ see kestab vaid paar minutit csak pár percig tart
2. adv (rõhuadverbina: ainult) bárcsak ♦ kui vaid talv saaks läbi! bárcsak elmúlna a tél!
3. konj (osutab otsesele vastandusele) hanem ♦ tähtis pole mitte vorm, vaid sisu nem a forma számít, hanem a tartalom
4. konj (ühendsidesõna osana) hanem ♦ mitte ainult lapsed, vaid ka täiskasvanud nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

vare1 <vare vare vare[t -, vare[de vare[sid 16 s> (hunnik, lade, virn) halom ♦ kivivare kőhalom

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház

vihm <v'ihm vihma v'ihma v'ihma, v'ihma[de v'ihma[sid_&_v'ihm/u 22 s> eső ♦ sügisene vihm őszi eső; happevihmad savas esők; hoovihm záporeső; kevadvihm, kevadine vihm tavaszi eső; paduvihm felhőszakadás, zuhé; äikesevihm zivatar; jäävihm ónos eső; väljas sajab vihma kint esik az eső; tibutab vihma csepereg az eső; vihma korral eső esetén; seab v sätib v pöörab v läheb vihmale esőre áll az idő; vihma valab v kallab nagu oavarrest v pangest v kapast úgy esik, mintha dézsából öntenék; vihm läks üle v jäi järele v lakkas elállt az eső; saime vihmas läbimärjaks bőrig áztunk az esőben; vihma käest räästa alla (sattuma) eben gubát cserél; csöbörből vödörbe (kerül); lisandub nagu seeni pärast vihma gomba módra szaporodik
■LS: vihma+ ♦ vihmaaeg esős évszak; vihmaeelne eső előtti; vihmahoog zápor; vihmailm esős idő; vihmakeep esőköpeny; vihmakindel (vihmavett pidav) vízálló; vihmamantel esőkabát; vihmamets geogr esőerdő; vihmaperiood esős időszak, esős évszak; vihmapiisk esőcsepp; vihmapilv esőfelhő, esőfelleg; vihmapäev esős nap; vihmasadu eső, esőzés; vihmasagar futó zápor; vihmavaene esőhiányos; vihmavalang, vihmavaling felhőszakadás, zuhé, zápor; vihmavesi esővíz

vihmavari <+vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (sirm) esernyő ♦ kokkupandav vihmavari összecsukható esernyő; (pika) käepidemega vihmavari botesernyő; naiste vihmavari női esernyő; teeb vihmavarju lahti, avab vihmavarju kinyitja az esernyőt; paneb vihmavarju kinni összecsukja az esernyőt
2. (kaitse vihma eest) esőtől védett hely ♦ vihmavarjus olema esőtől védett helyen van

vimm <v'imm vimma v'imma v'imma, v'imma[de v'imma[sid_&_v'imm/u 22 s> (kestev viha) ellenségeskedés

virk <v'irk virga v'irka v'irka, v'irka[de v'irka[sid_&_v'irk/u 22 adj> (usin) dolgos, szorgalmas, serény, igyekvő ♦ virk perenaine dolgos háziasszony

virn <v'irn virna v'irna v'irna, v'irna[de v'irna[sid_&_v'irn/u 22 s>
1. (riit, pinu) csomó, oszlop ♦ puuvirn máglya
2. (suur hulk) ♦ ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén

vorm <v'orm vormi v'ormi v'ormi, v'ormi[de v'ormi[sid_&_v'orm/e 22 s>
1. (kuju, tegumood, välimus) alak, idom, forma ♦ sportlik vorm erőnlét
2. (vormiriietus, munder) ♦ koolivorm iskolaköpeny, iskolai egyenruha; paraadvorm kimenőruha; sõjaväevorm angyalbőr, katonaruha
vormi+ ♦ vormikook kuglóf; vormikuub zubbony; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; vormiriietus uniformis, szolgálati ruha; vormirõivas egyenruha, formaruha; vormitaju, vormitunne formaérzék

võrm <s> aranka

õõv <'õõv õõva 'õõva 'õõva, 'õõva[de 'õõva[sid_&_'õõv/u 22 s> (õudne hirm) irtózat

üle <üle prep, postp, adv>
1. prep [gen]; adv (millegi pealispinda mööda, mingi vahemaa taha v taga) át, túl, szerte, felüli, felül, feletti, felett ♦ jõgi tõusis üle kallaste a folyó kicsapott a medréből, a folyó kilépett a medréből
2. adv (millegi lakkamise kohta, mööda, möödas) ♦ vihm jäi üle elállt az eső
3. prep [gen] (piltlikes väljendeis) ♦ üle kivide ja kändude piltl árkon-bokron át, árkon-bokron át/keresztül
■LS: üle+ ♦ üleasustus túlnépesedés; üleeuroopaline összeurópai; ülehindama felértékel; üleinimlik (üle inimvõimete) emberfeletti; ülejooksik renegát; üleloomulik természetfölötti; ülepakkumine túlkínálat; ülepuistamine elárasztás; ülerahvastatud túlnépesedett; üleriie, üleriided felsőkabát, mez; üleriigiline, üleriiklik országos; ülerõhk túlnyomás; ülerõivas felsőruha; ületootmine maj túltermelés; ülevõtmine átvétel