[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

valge <v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 adj, s>
1. adj fehér ♦ valge värv fehér szín; valge paber fehér papír; valge luik fehér hattyú; valged jõulud fehér karácsony; valge vesiroos bot (Nymphaea alba) fehér tündérrózsa/tavirózsa; valge kärbseseen bot (Amanita virosa) hegyeskalapú galóca; valged roosid fehér rózsák; valged ja mustad malendid fehér és fekete figurák; valged verelibled füsiol fehérvérsejtek; valge vein fehérbor; valge liha fehér hús; valge viin fehér vodka; valge kui lubi fehér, mint a fal; (näost) valge kui kriit/lubi fehér, mintha odúban élne; valge nagu lumi fehér, mint a hó; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; nagu valge vares ritka, mint a fehér holló
2. adj ([küllaldaselt] valgust omav) világos, fehér ♦ valged suveööd fehér nyári éjszakák; väljas hakkas juba valgeks minema kint már kezdett világosodni
3. s (valge värv v värvus, valge riietus) fehér ♦ ta oli üleni valges tiszta fehérben volt; daam valges fehérruhás hölgy; värvib uksed valgega üle fehérre festi át az ajtókat
4. s (heleda nahavärvusega inimene [rassina]) fehér (ember) ♦ valged, mustad ja värvilised fehérek, feketék és színesek
5. s (valge malend) fehér (figura)
6. s (munavalge) a tojás fehérje
7. s (silmavalge) a szeme fehér(j)e
8. s ([päeva]valgus) világosság ♦ tõusen hommikul esimese valgega hajnalban kelek fel; suur valge väljas kint már világos; enne valget pirkadat előtt; kogu meie pere töötas valgest valgeni az egész családunk hajnaltól alkonyatig dolgozott; loeb lambi valgel lámpáfénynél olvas
■LS: valge+ ♦ valgehallitus fehérpenész; valgekaart aj fehér gárda; valgekaartlane aj fehérgárdista; valgekirju fehértarka; valgelible füsiol fehérvérsejt; valgetäpiline fehérpettyes; valgevask tehn sárgaréz

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

vastu võtma
1. (oma valdusse v kasutusse võtma, omaks võtma) átvesz, (el)fogad ♦ võttis presidendilt autasu vastu átvette az elnöktől a kitüntetést; avasüli vastu võtma tárt karokkal fogad; näidend võeti vaimustusega vastu a darabot lelkesen fogadták
2. (kedagi teat eesmärgil jutule võtma, võõrustama) fogad ♦ külalisi vastu võtma fogadja a vendégeket; arst võtab vastu teisipäeviti az orvos keddenként rendel
3. (heaks kiitma, nõustuma) jóváhagy, elfogad ♦ ettepanekut vastu võtma jóváhagyja a javaslatot; pakkumist vastu võtma elfogadja az ajánlatot; kutset vastu võtma elfogadja a meghívást; seadust vastu võtma elfogadja a törvényt
4. (telefonile vastama) felveszi a telefont
5. (kõrgkooli vastu võtma) felvesz ♦ kedagi ülikooli vastu võtma felvesz vkit az egyetemre

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

usaldama <usalda[ma usalda[da usalda[b usalda[tud 27 v>
1. (kelleski v millegi peale kindel olema) (meg)bízik ♦ kedagi pimesi usaldama vakon bízik vkiben; usaldab oma sõpra megbízik a barátjában; ta usaldas mind megbízott bennem; vananedes võib oma mälu järjest vähem usaldada az öregedéssel az ember egyre kevésbé bízhat a saját emlékezetében
2. (kellegi hoolde jätma v andma) (rá)bíz ♦ selle töö julgen ainult sulle usaldada ezt a munkát csak rád bízhatom; usaldab oma lapse naabri hoolde gyermekét a szomszédra bízza; usaldan selle saladuse ainult sulle csak rád bízom ezt a titkot
3. ([kellelegi] midagi südamelt ära rääkima) kiönti a szívét vkinek

omasoodu <+s'oodu adv>
1. (oma rada) a maga módján, a maga rendjén, rendre ♦ sündmused arenesid omasoodu az események a maguk módján fejlődtek; aeg kulub omasoodu az idő megy tovább; vanadus läheneb omasoodu az öregség rendre eljön; oota, küll kõik tuleb omasoodu várj, majd megy minden a maga rendjén
2. (omakorda) rendre, sorjában; (omalt poolt lisaks) továbbá, a maga részéről ♦ räägib omasoodu vastu rendre visszafelesel; tuju oli kehv ja peavalu piinas omasoodu a kedve rossz volt, és a fejfájás is kínozta
3. (omaette) maga, egyedől; (isekeskis) egymás között ♦ tahaks natuke omasoodu olla szeretnék egy kicsit egyedül lenni; istuvad omasoodu külön ülnek

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

jändama <j'ända[ma jänna[ta j'ända[b jänna[tud 29 v>
1. (millegi keerukaga tegelema) elbabrál, bíblődik, vesződik, tököl ♦ ülesandega jändama vesződik a feladattal; majapidamisega jändama a háztartással vesződik
2. (hullama, vigurdama) bolondozik ♦ ära jända, ma kardan kõdi! ne bolondozz, csiklandós vagyok!
3. (amelema, kurameerima) udvarol, teszi a szépet ♦ mis sa selle tüdrukuga jändad! mit teszed a szépet ennek a lánynak!

jutulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s> (jutt, vestlus) a beszéd fonala; (jutuheie) a beszélgetés szála ♦ jutulõnga veeretama v heietama v ketrama v kerima göngyölíti a beszélgetés fonalát; jutulõng keerleb uustulnuka ümber a beszélgetés az újonc körül forog; perenaine hoiab jutulõnga ülal a háziasszony fenntartja a beszélgetést; ehmatusest kaotab ta jutulõnga ijedtében elveszi a beszélgetés fonalát, ijedtében torkán akad a szó; võtab katkenud jutulõnga üles folytatja a félbeszakadt beszélgetést

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

raisk1 <r'aisk raisa r'aiska r'aiska, r'aiska[de r'aiska[sid_&_r'aisk/u 22 s>
1. vulg (halvakspanu väljendav vandesõna) barom, fene ♦ sa viimane raisk! te utolsó barom!; oota sa, vana raisk! várj csak, te hülye barom!; ah sa raisk, jälle sajab! a francba, megint esik!
2. kõnek (üldisem kirumis-, siunamissõna: kurat, saatan) a fene egye meg, a francba ♦ raha raisk on alati otsas! a fene egye meg, sosincs pénzem!

nokkapidi <+pidi adv>, ka nokka pidi
1. (mütsi kohta: nokast) a simléderénél fogva ♦ hoiab mütsi nokkapidi v nokka pidi peos a sapkát simléderénél fogva tartja a kezében
2. (linnu kohta: nokaga) a csőrénél fogva ♦ vares jäi nokkapidi tõrvatud katusele kinni a varjú a csőrénél fogva odaragadt a szurkos tetőre
3. piltl (ninapidi) együtt ♦ naised said nokkapidi kokku ja laterdavad a nők összejöttek és cseverésztek

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

omatahtsi <+t'ahtsi adv> (oma tahtel v soovil) saját akarata/kedve szerint; (oma tahtmist mööda) a maga módján, saját belátása szerint, akarata szerint ♦ ei nad omatahtsi siia tulnud nem saját akaratukból jöttek; leib oli laual kõigile omatahtsi võtta a kenyér az asztalon volt, mindenki kedvére vehetett; tema on saanud kõik omatahtsi teha mindent úgy csinált, ahogy akart

roheline <roheline rohelise rohelis[t rohelis[se, rohelis[te rohelis/i 12 adj, s>
1. zöld ♦ roheline muru zöld gyep; roheline kleit zöld ruha; roheline laine zöldhullám; roheline seep zöld szappan; roheliseks värvima zöldre fest; joob rohelist teed zöld teát iszik; näitab rohelist tuld millelegi zöld utat enged vminek
2. piltl (kahvatu, haiglane, mullakarva) zöld ♦ olin merehaiguse pärast näost roheline zöld volt az arcom a tengeribetegségtől; läheb kadedusest roheliseks sárga az irigységtől // elsárgul az irigységtől
3. (küpsemata, toores) éretlen, tapasztalatlan, kezdő ♦ rohelised maasikad éretlen eper; ta on veel roheline sel alal zöldfülű ezen a területen; ta on veel noor ja roheline hátán van még a tojáshéj
4. (roheline värv[us] v värvaine) zöld ♦ ta oli üleni rohelises egészen zöldben volt
5. (rohelised aedviljad ja maitseained) zöldség
6. (loodus, mets, haljastus) zöld ♦ väljasõit rohelisse kirándulás a zöldbe; rohelisse sõitma a zöldbe kirándul; selles linnas on palju rohelist sok zöld van ebben a városban
7. (hrl pl) pol (keskkonnakaitsjad) a zöldek ♦ rohepööre zöld átállás; roheline mõtteviis zöld gondolkodás

seljataha <+taha adv>, ka selja taha (ajaliselt, ruumiliselt) hátra, a háta mögé ♦ olen mineviku seljataha jätnud végeztem a múlttal; küla jäi meie selja taha falu elmaradt mögöttünk; peidab käed selja taha háta mögé rejti a kezét

omamoodi <+m'oodi adv, adj>
1. (erinevalt) sajátos; (teistmoodi) más ♦ teeb v toimib v talitab omamoodi sajátosan cselekszik; kumbki mõtleb v arvab asjast omamoodi mindketten másképpen gondolkodnak a dologról; elu veereb omamoodi az élet megy a maga útján
2. adj (erinev, iseäralik) különböző, különös, sajátos ♦ teda valdas omamoodi rõõm különös boldogság lett rajta úrrá; puuviljal on omamoodi maitse a gyümölcsnek sajátos íze van; ikka leidub tal omamoodi ideid mindig van egy különös ötlete
3. (omast kohast) a maga módján; (teatavas mõttes) bizonyos értelemben, bizonyos szempontból ♦ ta on omamoodi hea inimene jó ember, a maga módján; näitus kujunes omamoodi sensatsiooniks a kiállítás egyfajta szenzációvá vált

kalduma <k'aldu[ma k'aldu[da k'aldu[b k'aldu[tud 27 v> hajlik, tendál, dől; (laeva, lennuki kohta) kitér; (eesmärgist kõrvale) eltér a céltől ♦ laev kaldub paremale küljele a hajó jobb oldalára dől; päev kaldub õhtusse estére hajlik az idő, beesteledik; järeleandmistele kalduma engedményekre hajlik; ilm kaldub vihmale esőre hajlik az idő; areng kaldub sinna suunas, et a fejlődés afelé tendál, hogy…; kaldun arvama, et ... hajlok arra, hogy azt gondoljam; tüsedusele kalduv naine az elhízásra hajlamos nő

kõrvaldama <kõrvalda[ma kõrvalda[da kõrvalda[b kõrvalda[tud 27 v>
1. (eemaldama) eltávolít, eltöröl, levon, megszüntet, kiküszöböl; (ametist, töölt) felment az állásából; (kasutuselt, käibelt) kivon a használatból; (likvideerima) felszámol ♦ puudust/puudusi kõrvaldama megszünteti a hiányosságot, kiküszöböli a hiányosságokat; vigu kõrvaldama hibát elhárít; kõrvaldatud tooted kivont termékek
2. (kõrvale toimetama, varastama) sikkaszt ♦ pangadirektor on miljoneid kõrvaldanud a bankigazgató milliókat sikkasztott

kange <k'ange k'ange k'ange[t -, k'ange[te k'ange[id 01 adj>
1. (paindumatu, jäik) merev; (külmast) a hidegtől dermedt ♦ kangeks jääma v tõmbuma megmerevedik; ta sõrmed on külmast täiesti kanged ujjai egészen merevek a hidegtől; tüdruk jäi hirmust kangeks piltl az ijedségtől dermedt kislány
2. (jõult tugev) erős ♦ spordis on ta minust kangem a sportban nálam erősebb
3. (tugev, äge) erős; (tugevatoimeline) erős ♦ kange peavalu erős fejfájás; kange alkohoolne jook szeszes ital; kange nälg vki nagyon éhes; kange nohu makacs nátha; kange külm v pakane kemény fagy; kange tuul erős szél; kange kohv erős kávé; kange äädikas erős ecet; kange tubakas erős dohány; kange vein erős bor; kanged prillid erős szemüveg; mul on kange janu nagyon szomjas vagyok; joodi kangemat kraami töményt ittak; mul on kange kiire v rutt nagyon sietek
4. (hakkaja, kirglik) kemény ♦ kange ujuja kemény úszó; ta on kange rääkima bőbeszédű; ta on kange joomamees keményen iszik
5. makacs

hauduma2 <h'audu[ma h'audu[da h'au[b h'au[tud 28 v>
1. (loote arenemiseks mune soojendama) kikölt, kotlik, tojáson ül ♦ kana haub kolm nädalat a tyúk három hétig kotlik; hani pandi hauduma megültették a libát; pesal hauduv lind a fészkében költő madár
2. (soojuse ja niiskusega mõjutama) áztat, párol; (pehmeks) puhít
3. piltl (sepitsema, plaanitsema) tervel, forral, forgat a fejében vmit vki ellen ♦ kurja hauduma rosszat forral; haun ärasõitu töprengek az induláson

vihastama <vihasta[ma vihasta[da vihasta[b vihasta[tud 27 v> (vihaseks tegema, vihale ajama) bepörög, felmegy a pumpa vkiben / felmegy vkinek a pumpája, (a) plafonra mászik, haragra lobban, haragra lobban/gerjed, haragra gyullad, felszívja magát, felkapja a vizet / az iszapot, dühbe gurul/jön, mérgesít, megharagszik, megdühö(sö)dik, haragszik, felmérgesít, feldühít, dühösít, bosszankodik

nokutama <nokuta[ma nokuta[da nokuta[b nokuta[tud 27 v> kõnek
1. (noogutama) bólogat ♦ nõusolevalt nokutama egyteértően bólogat; nokutab mulle vastuseks visszabólogat nekem; nokutas heakskiitvalt pead v peaga jóváhagyóan bólogat
2. (konutama, jorutama, jokutama) búsúl, lógatja a fejét, szomorkodik, piszmog, vacakol ♦ nokutab omaette nurgas istuda a sarokban ülve magában búsúl; hakkame ükskord minema, mis te nokutate! menjük már, mit piszmogtok!

langetama <langeta[ma langeta[da langeta[b langeta[tud 27 v> leenged, elhullat, csökkent; (silmi) lesüti a szemét ♦ pead langetama lehajtja a fejét, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; puid langetama kivág; pilku langetama lekapja a szemét/tekintetét; otsust langetama ítéletet hoz

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

delta <delta delta delta[t -, delta[de delta[sid 16 s>
1. geogr (hargsuudmeala) torkolatvidék, delta ♦ Niiluse delta a Nílus deltája
2. (kreeka täht) delta (a görög ábécéje negyedik betűje)
■LS: delta+ geogr ♦ deltarannik geogr delta partja; deltasete geol torkolat üledéke
delta+ mat, füüs ♦ deltafunktsioon mat delta változás; deltakiirgus füüs deltasugarzás; deltalihas anat deltaizom

pesema <pese[ma p'es[ta pese[b p'es[tud, pes[i p'es[ke p'es[takse 36 v> (puhtaks) mos, megmos; (nägu, käsi, silmi) mossa a kezét; (end) mosakodik; (puhtaks) tisztára mos; (nõusid) elmossa az edényeket; (pesu) kimos ♦ põrandat pesema felmossa a padlót; kullaliiva pesema aranyat mos; pesemata nõud mosatlan; pestav tapeet mosható tapéta; käsi peseb kätt kéz kezet mos; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
■LS: pesemis+ ♦ pesemiskoht (1) mosóhely; (2) auto autómosó; pesemisseade tehn mosókészülék

niidiots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (niidi algus-, v lõpuosa) a szál kezdete, a szál vége, cérnavég; (niidijupp) cérnadarab ♦ niidiotsa nõelasilmast läbi torkama áttolja a cérna végét a tű fokán
2. piltl (seik, idee, millest saab lähtuda, mis võib selgust tuua) nyom, nyomravezető szál/jel ♦ kuritegu ei õnnestunud välja selgitada, ei leitud ühtki niidiotsa a bűntényt nem sikerült felderíteni, nem találtak egyetlen nyomravezető szálat sem

jalgupidi <+pidi adv>, ka jalgu pidi (jalgadega) lábbal; (jalgadest, jalgade kaudu) a lábánál fogva ♦ ronis jalgupidi toolile felmászott a székre; jäi jalgupidi nööridesse kinni beakadt a lába a kötelekbe; vajusin jalgupidi lumme belesüppedt a lábam a hóba; [looma] lihakeha riputati jalgupidi v jalgu pidi üles az állat testét a lábánál fogva felakasztották

kiirabi <+abi abi abi -, abi[de abi[sid 17 s> a mentők, mentő ♦ kiirabi välja kutsuma mentőt hív; kiirabisse helistama felhívja a mentőket; kiirabis töötama mentőszolgálatnál dolgozik; talle on vaja kiirabi mentőre van szüksége; kiirabi toimetab nad haiglasse a mentő elviszi őket a klinikára
■LS: kiir+abi+ ♦ kiirabiarst mentőorvos; kiirabiauto mentő, rohamkocsi, mentőautó; kiirabijaam mentőállomás; kiirabitöötaja mentős

suvatsema <suvatse[ma suvatse[da suvatse[b suvatse[tud 27 v>
1. ([armuliselt] heaks arvama) kegyeskedik ♦ kas sa suvatseksid üles tõusta? kegyeskednél felkelni?
2. (lahkesti, armuliselt [millekski] valmis olema, pidama sobivaks [midagi] teha, vaevaks võtma, vaevuma, viitsima) tetszik, szíveskedik, veszi a fáradságot ♦ suvatsege palun vastata tessék válaszolni; ta ei suvatsenud kohalegi ilmuda nem is vette a fáradságot, hogy megjelenjen

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nurkmine <n'urkmine n'urkmise n'urkmis[t n'urkmis[se, n'urkmis[te n'urkmis/i_&_n'urkmise[id 12_&_10? adj> (nurgas v nurgal asetsev, nurgapoolne, nurgapealne) sarki, a sarkon lévő ♦ nurkmine aken a sarki ablak; kvartali nurkmine maja a negyed sarki háza; maja nurkmine sissekäik a ház sarkion lévő bejárata; istusime kohvikus nurkmises lauas a kávézóban a sarki asztalnál ültünk

tuletama <tuleta[ma tuleta[da tuleta[b tuleta[tud 27 v>
1. (midagi millestki muust moodustama v millegi olemasoleva alusel looma) eredeztet, származtat, levezet, következtet, képez ♦ uusi sõnu tuletama új szavakat képez; tuletatud sõna keel képzett szó
2. (koos sõnavormiga meelde: meenutama) emlékeztet (arra), eszébe juttat, felhívja a figyelmet ♦ tuleta mulle meelde seda majd emlékeztess rá

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

naelapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> szögfej, a szög feje ♦ ehisnaelapea díszes szögfej; naelapea pihta saama fején találta a szeget; tabas naelapea pihta fején találta a szöget

julge <j'ulge j'ulge j'ulge[t -, j'ulge[te j'ulge[id 01 adj, s>
1. adj bátor, nem ijed meg a maga árnyékától, rettenthetetlen, merész; (vapper) bátor; (mehine) férfias; (kartmatu) rettenthetetlen; (hulljulge) vakmerő, merész; (ohutu, riskita) biztonságos, kockázatmentes; (ohutu) biztonságos, veszélytelen; (kindel) biztos ♦ julge võitleja bátor harcos; julge mees bátor ember/fickó; julge ratsanik bátor lovas; julge pilk merész pillantás; julged näojooned férfias arcvonások; julge sõnavõtt bátor nyilatkozat; julge tegu merész tett; julge mõte merész gondolat; julge satiir merész szatíra; julge nali merész vicc; julged unistused merész álmok; julge peidukoht biztos rejtekhely; siin võid ennast julgena tunda itt biztonságban érezheted magad; võid olla julge tema heades kavatsustes biztos lehetsz a jószándékában
2. s bátor, merész ♦ julgete vaprus a bátrak merészsége; julgete päralt on võit aki mer, az nyer

tutistama <tutista[ma tutista[da tutista[b tutista[tud 27 v> (juustest, karvust sakutama) megcibálja a haját vkinek, megráncigálja a haját vkinek ♦ tüdruk saab ema käest tutistada az anya megcibálja a lány haját

tänane <tänane tänase tänas[t -, tänas[te tänase[id 10 adj, s>
1. adj mai ♦ tänane ajaleht a mai újság; tänane päev a mai nap; tänane maailm a mai világ; elab ainult tänasele päevale csak a mának él
2. s (käesolev päev) a mai nap; (tänapäev, nüüdisaeg) ma ♦ tänasest peale mától kezdve

äkki <'äkki adv>
1. (järsku, korraga, ootamatult) hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyszeri(ben), egyszer csak, ukmukfukk, hirtelenében, hirtelen, hamarjában, egyszerre ♦ kust sa nii äkki välja ilmusid? honnan bukkantál fel ilyen váratlanul/hirtelen?; tuul tõusis äkki a szél hirtelen feltámadt; mulle meenus äkki kõik hirtelen minden eszembe jutott; kõik tuli äkki nagu välk selgest taevast minden olyan hirtelen történt, mint derült égből a villámcsapás
2. (vahest, ehk, võib-olla) talán, netán, netalántán, esetleg; (oletades halba) lehet ♦ äkki on ta haigeks jäänud? lehet, hogy megbetegedett?; äkki juhtusid kuulma, mis seal eile juhtus? netán hallottad, mi történt ott tegnap?; äkki oled nii kena mees ja viskad meid [autoga] koju? esetleg vagy olyan jó (emebr), hogy eldobsz minket (autóval) haza?

nädalapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (üks nädala seitsmest päevast) a hét napja ♦ nädalapäevade nimetused a hét napjainak neve, a napok neve
2. (pl) (umbes nädal) kb./körülbelül egy hete ♦ ma ei ole teda nädalapäevad näinud kb. egy hete nem, láttam; tööd jätkub nädalapäeviks úgy egy hétre való munka van; ilm on juba nädalapäevi sajul olnud az időjárás napok óta esős volt

norskama <n'orska[ma norsa[ta n'orska[b norsa[tud 29 v> (magades) horkol, fújja a kását, hortyog; (korskama) horkant ♦ magab norsates horkolva alszik; norskab magada fújja a kását; ehmunud hobused trambivad ja norskavad a megijedt lovak toporzékolnak és horkantanak

hahetama <haheta[ma haheta[da haheta[b haheta[tud 27 v> (koidu eel nõrgalt valendama) virrad, hajnalodik, pitymallik, dereng a hajnal ♦ väljas hahetab juba virrad már odakint; idataevas lõi hahetama keleten pitymallik, keleten dereng a hajnal

kukehari <+hari harja h'arja h'arja, h'arja[de h'arja[sid_&_h'arj/u 24 s>
1. (kukel) kakastaraj, a kakas taraja
2. bot (rohttaim Sedum) varjúháj ♦ harilik kukehari bot (Sedum acre) borsos varjúháj; valge kukehari bot (Sedum album) fehér varjúháj; kaunis kukehari bot (ilutaim Sedum spectabile) pompás varjúháj
3. (kukeseen) sárga korallgomba, seprűgomba
4. kõnek (turris juuste kohta) taraj

naabrinna <n'aabrinna n'aabrinna n'aabrinna[t -, n'aabrinna[de n'aabrinna[sid 16 s>, ka naabritar (naabrinaine) szomszédasszony, a szomszéd lány ♦ hakkas noore naabritariga tihedamalt läbi käima gyakrabban találkozgat a szomszéd lánnyal

kahanema <kahane[ma kahane[da kahane[b kahane[tud 27 v> apad, zsugorodik, csökken, fogy; (kuu kohta) megfogyatkozik a hold ♦ toidutagavarad kahanevad päevadega a készletek napról napra jobban zsugorodnak; kahanev kuu (a) fogyó hold; kahanev funktsioon mat csökkenő funkció

allamäge <+mäge adv> a lejtőn lefelé ♦ tee läheb allamäge az út ereszkedik; asjad lähevad allamäge a dolgok leszállóágban vannak; kunagise andeka mängija karjäär läheb allamäge az egykor zseniális játékos pályafutása leszállóágban van

pikali <pikali adv>
1. (maha, lamama) le (a földre) ♦ pikali heitma ledől, leheveredik; pikali kukkuma hanyatt vágódik; pikali paiskama földre vet; pikali viskama lefekszik; pikali! feküdj!, földre!
2. (maas, lamamas) hosszában, elnyújtozva, fekvő helyzetben ♦ lesib pikali voodis az ágyban fekszik

harvendama <harvenda[ma harvenda[da harvenda[b harvenda[tud 27 v>
1. megritkít, ritkít, egyel ♦ tihedat külvi tuleb hiljem harvendada a sűrű vetést később ritkítani kell; metsa harvendama ritkítja az erdőt
2. trük (reavahesid suurendama) növeli a sortávolságot

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

jalgealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> talaj a lábad alatt ♦ maa on siin märg, tuleb otsida kuivemat jalgealust itt nedves a talaj, szárazabb helyet kell keresnünk; laev õõtsus, meie jalgealune kõikus ringott a hajó, ingott a talaj a lábunk alatt; {kelle} jalgealune pole enam kindel piltl inog a lába alatt a talaj

jalas <jalas jalase jalas[t -, jalas[te jalase[id 09 s> (reel, saanil) szántalp; (kiiktoolil, hällil) a hintaszék/bölcső talpa; (seadmetel) talp, láb ♦ reejalas szántalp; vahtrast jalased juharfa talpak; lumi krudises jalaste all csikorgott a hó a talpak alatt; kast asetati jalastele talpakra helyezték a ládát
■LS: jalas+ ♦ jalashäll talpas bölcső; jalasseemendi põll talpas vetősaru; jalassõiduk talpas jármű

jõllitama <jõllita[ma jõllita[da jõllita[b jõllita[tud 27 v> (silmi jõlli ajama) szájtátva bámul, kimereszti a szemét, eltátja a száját, rámered, rácsodálkozik, rábámul, bámészkodik; (jõllis silmadega ainiti vahtima) meredt szemmel bámul ♦ silmi jõllitama mereszti a szemét; ära jõllita mu peale! ne bámulj!

isemoodi <+m'oodi adv, adj>
1. adv (erinevalt) különböző, eltérő, más-más, a maga módján; (teistmoodi) másképp, máshogyan ♦ iga lill lõhnab isemoodi minden virág másképp illatozik; igaühe võimed arenevad isemoodi mindenki képességei másképp fejlődnek; ta on iga päev isemoodi riides minden nap másképp öltözik; tema sai sellest hoopis isemoodi aru ő ezt teljesen másképp értette
2. adj (iseäralik, omapärane) sajátos, sajátságos, különleges, különös ♦ isemoodi käitumine sajátos viselkedés; meri kohises täna isemoodi a tenger ma sajátosan zúgott; ta on üks isemoodi inimene ő egy különös ember; mind valdas mingi isemoodi rahutus valami különös szorongás lett úrrá rajtam

ohoo <oh'oo interj> (imestuse, üllatuse väljendamisel) aha, nicsak; (vaimustuse, uhkuse väljendamisel) ejha, azta; (pahameele väljendamisel) nahát, a teringettét ♦ ohoo, keda ma näen! nicsak, kit látnak szemeim!; ohoo kui uhke auto! azta, micsoda autó!; ohoo kus tubli poiss! ejha, micsoda ügyes fiú!

otstarbekas <+t'arbekas t'arbeka t'arbeka[t -, t'arbeka[te t'arbeka[id 02 adj> célirányos, a célnak megfelelő, rendeltetésszerű, praktikus, célszerű, célravezető ♦ maavarade otstarbekas kasutamine az ásványi kincsek célszerű felhasználása; otstarbekad ja mugavad jalanõud praktikus és kényelmes lábbeli; mööbel olgu lihtne ja otstarbekas a bútor legyen egyszerű és praktikus

ärrituma <ärritu[ma ärritu[da ärritu[b ärritu[tud 27 v>
1. füsiol (ärritaja mõjule reaktsiooniga vastama) irritálódó ♦ kergesti ärrituv nahk könnyen irritálódó bőr
2. (närviliseks muutuma, närvi minema) ideges; (vihastuma) indulatba jön, feldühödik, dühbe gurul, méregbe gurul, begurul, felkapja a vizet ♦ ärritus ja kaotas enesevalitsemise méregbe gurult, és elveszette önuralmát; iga tühja asja pärast pole mõtet ärrituda minden apróság miatt nincs értelme dühbe gurulni

idu <idu 'eo_&_idu idu -, idu[de idu[sid 18_&_17 s> (idand) csíra; bot (taime alge seemnes) csíra; (alge, algusjärk) vminek a csírája ♦ seemned ajavad idusid csíráznak a magok; esimesed idud on juba väljas kibújtak az első csírák; uue elu eod új élet csírája; [juba] eos hävitama csírájában elfojt
■LS: idu+ ♦ idujuur bot csíragyökér; idurakk biol csírasejt

jälil <jälil adv, postp> vt ka jälile
1. postp [gen] (järel, kannul) a nyomában, után ♦ poiss jooksis isa jälil a fiú az apja nyomában futott
2. adv (tabamiseks õigel teel) a nyomában ♦ jälil olema a nyomában van

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

otseti <otseti adv>
1. (otsapidi) a végével ♦ teivas löödi otseti maasse a rudat a végénél fogva a földbe ütötték
2. (otsekil, otsekile) meghajol, előregörbül; (kummuli, silmili) felfordít ♦ otseti kallutama felfordítani; vanamees käis alati otseti az öregember mindig meggörbülve jár; poiss kukkus otseti maha a fiú hasra esett

lõksutama <lõksuta[ma lõksuta[da lõksuta[b lõksuta[tud 27 v>
1. (lõgistama, klõbistama) csattogtat
2. kõnek (latrama) járatja a száját ♦ lõugu lõksutama száját járatja

jalgapidi <+pidi adv> lábbal, a lábánál fogva ♦ vajusin jalgapidi läbi jää beszakadt a jég a lábam alatt; rebane jäi jalgapidi lõksu a róka a lábánál fogva csapdába esett

enamik <enam'ik enamiku enam'ikku enam'ikku, enamik/e_&_enam'ikku[de enam'ikk/e_&_enam'ikku[sid 25 s> többség, a legtöbb, zöm ♦ enamik inimesi a legtöbb ember, az emberek többsége; enamikes liikmesriikides a legtöbb tagállamban; enamik nõustus temaga a legtöbben egyetértettek vele; enamikul juhtudel több esetben, az esetek zömében, az esetek többségében

kahekümnene <+k'ümnene k'ümnese k'ümnes[t k'ümnes[se, k'ümnes[te k'ümnes/i_&_k'ümnese[id 12_&_10 adj, s>
1. adj (kahekümneaastane) húsz éves ♦ kahekümnene noormees húszéves fiatalember; poeg on kahekümnene a fia húsz éves
2. adj (kella 20 ajal minev v toimuv) a húszas ♦ kella kahekümnene seanss a húszas előadás
3. adj (kahtkümmend ühikut v üksust omav) húszas
4. s (münt v rahatäht) húszas

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

hingepõhi <+põhi põhja p'õhja p'õhja, p'õhja[de p'õhja[sid_&_p'õhj/u 24 s> (sisemaailma varjatuim osa) a lelke mélyén ♦ kahetsen juhtunut hingepõhjast szívből sajnálom, ami történt; ta on hingepõhjani solvunud a lelke mélyéig megsértődött; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát

rahmeldama <rahmelda[ma rahmelda[da rahmelda[b rahmelda[tud 27 v> (askeldades kõvasti töötama, rühmama) sürgölődik, serénykedik; (eriti kõvasti rühmama) keményen dolgozik, gürcöl, robotol, kidolgozza a lelkét/belét

laiama <l'aia[ma laia[ta l'aia[b laia[tud 29 v> kõnek (hooplema, uhkeldama) dicsekszik, rázza a rongyot, henceg, hetvenkedik ♦ laias tihti oma päritoluga gyakran dicsekedett származásával

kulul <kulul postp [gen]>
1. (kelle-mille arvel) vkinek/vminek a számlájára, vkinek/vminek a rovására ♦ telli enda kulul! rendelj a saját számládra!
2. (kelle-mille üle v kohta) vkinek/vminek a rovására ♦ sinu kulul sai jälle naerda megint a te rovásodra nevettek

la <l'a l'a l'a[d -, l'a[de l'a[sid 26 s> muus (kuuenda alusheli silpnimetus) A ♦ la-bemoll asz; la-diees aisz

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

silmatera <+tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (pupill) szembogár
2. piltl a szeme fénye vkinek ♦ sa mu silmatera! te a szemem fénye!; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára

omapoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj>
1. (enda poolt lähtuv, omalt poolt tehtav) saját ♦ omapoolsed soovitused, ettepanekud ja nõudmised esitage kirjalikult a javaslatait és követelményeit írásban tegye fel; ma pole selle heaks mingeid omapoolseid pingutusi teinud semmit sem tettem a dolog érdekében
2. (enda pool asuv) a saját oldalán (lévő) ♦ nihuta omapoolset pingiotsa lauale lähemale! húzd közelebb az asztalhoz a pad feléd eső végét

nägemine <nägemine nägemise nägemis[t nägemis[se, nägemis[te nägemis/i 12 s> látás, meglátás; (nägemisvõime) látóképesség; (hüvastijätuväljendites) (a) viszontlátásra! ♦ terav nägemine éles /jólátás; kaotas nägemise elvesztette a látását; pime sai nägemise tagasi a vak visszakapta a látását; nägemiseni!, [head] nägemist!, jääme nägemiseni! viszontlátásra!
■LS: nägemis+ ♦ nägemiselund anat látószerv; nägemishäire látási zavar; nägemiskaugus látótávolság; nägemiskepike anat pálcikasejt; nägemiskolvike anat csapsejt; nägemismeel látás; nägemisnärv anat látóideg; nägemispuue látási hiba; nägemisvõime látóképesség; nägemisväli füsiol, fot látómező

otsaees <+'ees adv>, ka otsa ees, vt ka otsaette, otsaeest (otsmikul, otsa ees) a homlokán ♦ suur sinine muhk otsaees nagy kék dudor a homlokán; higipiisad otsaees izzadságcseppek a homlokán; juuksed on otsaees v otsa ees a haja a homlokában

kultiveerima <kultiv'eeri[ma kultiv'eeri[da kultiveeri[b kultiveeri[tud 28 v>
1. põll (maad üles harima, kultuurtaimeks aretama) földet művel
2. (kultuurina kasvatama, viljelema) termeszt ♦ kultiveeritud pärlid tenyésztett gyöngyök
3. põll (kultivaatoriga kobestama) megműveli a földet

sisim <sisim sisima sisima[t -, sisima[te sisima[id 02 adj, s>
1. (kõige sisemine) a legbelső ♦ mu sisimates mõtetes a legbelső gondolataimban; sisimad soovid a legbelső kívánságok
2. (hing, sisemaailm) a legbelseje vkinek ♦ oma sisimas legbelül, lelke mélyén, mélyen a szívében, szíve legmélyén

emb-kumb <'emb-k'umb emma-kumma 'emba-k'umba 'emba-k'umba, 'emba[de-k'umba[de 'emba[sid-k'umba[sid_&_'emb/i-k'umb/i 22 pron> egyik-másik, valamelyik/bármelyik/egyik (a kettő közül) ♦ emmal-kummal on aega az egyiküknek van ideje; emb-kumb teist az egyikötök; emmal-kummal päeval valamelyik nap

köhima <köhi[ma köhi[da köhi[b köhi[tud 27 v> köhög; (häält puhtaks) (meg)köszörüli a torkát ♦ hakkas külmetusest köhima a megfázástól köhögni kezdett; ja ükski koer ei köhi, iga kirp ei köhi kõnek nem szeretem, ha a bolha köhög; iga konn ei köhi köhög a bolha

väljas <väljas postp, adv> vt ka välja, väljast
1. postp [elat]; adv (väljaspool, pealispinnal, nähtaval) idekinn, a szabadban, kinn a szabadban, odakinn, kívül, kinn
2. postp [elat] (esineb piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) ♦ tal on võhm väljas ellőtte minden puskaporát

üles ütlema
1. (teatama teisele lepinguosalisele lepingu, kokkuleppe tühistamisest) bont, felmondja a szolgálatot, csütörtököt mond, visszalép, felmond, felbont
2. (rikki, katki, töökorrast ära minema) ♦ pidurid ütlesid üles a fék felmondta a szolgálatot; mu närvid ütlevad üles felmondják az idegeim a szolgálatot; (miski) ütleb üles (vmi) bemondja az unalmast

kuuria <k'uuria k'uuria k'uuria[t -, k'uuria[te k'uuria[id 01 s> aj (rahvajaotus Vana-Roomas, Rooma senatihoone v senat) a római kúria

seljataga <+taga adv, postp>, ka selja taga (ajaliselt möödas) hátul; (ruumiliselt möödas) a háta mögött

rohtuma <r'ohtu[ma r'ohtu[da r'ohtu[b r'ohtu[tud 27 v> (rohtu kasvama) benövi a fű, fűvel benő ♦ jalgrada rohtub az ösvényt benövi a fű; õu on rohtu kasvanud az udvar benőtt a fűvel; mälestused ei rohtu emlékek nem halványulnak el

eeluurimisalune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj a nyomozás alatti ♦ eeluurimisalune isik nyomozás alatt való személy
2. s a nyomozás alatti

otsakorrale <+korrale adv> (lõppjärku, lõppu) a végére ♦ koosolek sai otsakorrale az értekezlet véget ért; eksam hakkab otsakorrale jõudma a vizsga kezd a végére érni

astendus <astendus astenduse astendus[t astendus[se, astendus[te astendus/i 11 s>
1. mat (astendamine) a hatványra emelés
2. (astmeline tõus, gradatsioon) lépésenkénti emelés

hiljem <hiljem adv> később, a későbbiekben, idővel, utóbb, sokára, azután ♦ natuke hiljem kicsit később, kevéssel utána; tunduvalt hiljem jóval később; kümme aastat hiljem tíz évvel később; mõni aeg hiljem valamivel később; mida hiljem, seda halvem minél később, annál rosszabb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb, maholnap

noatera <+tera tera tera -, tera[de tera[sid_&_ter/i 17 s>
1. (noa õhuke lõikav põhiosa) késpenge, a kés éle
2. (selle teritatud lõikav serv) él ♦ kõnnib v käib noateral piltl késélen táncol; pääses üle noatera piltl egy hajszálon múlt az élete, épphogy csak megmenekült

sulgima <s'ulgi[ma s'ulgi[da suli[b suli[tud 28 v; s'ulgi[ma s'ulgi[da s'ulgi[b s'ulgi[tud 27 v> (sulgi ajama, sulil olema) (el)hullatja a tollát, vedlik ♦ kana sulgib esimest korda 18 kuu vanusena egy tyúk tizennyolc hónapos vedlik először

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

maapõu <+p'õu põue p'õue p'õue, p'õue[de p'õue[sid 22 s> (pealispinna alune maakoore osa) a föld méhe ♦ maapõues a föld méhében
■LS: maa+põue+ ♦ maapõuevarad altalaj erőforrások

anduma <'andu[ma 'andu[da 'andu[b 'andu[tud 27 v> adja magát / a fejét, átadja magát

tall1 <t'all talle t'alle t'alle, t'alle[de t'alle[sid_&_t'all/i 22 s> (lamba-) bárány; (kitse-) kecskegida (isane), gödölye (emane); (ohvri-) áldozati bárány; piltl (süütu ja vaga inimene) szelíd, mint a bárány ♦ jäärtall kosbárány; utetall, utt-tall jerkebárány; süütu kui tall ártatlan, mint a ma született bárány; Kristus, Jumala Tall Isten báránya
■LS: talle+ ♦ tallepraad báránysült; tallevill báránygyapjú

ägestuma <ägestu[ma ägestu[da ägestu[b ägestu[tud 27 v> (ägedaks muutuma) haragra gerjed, feldühödik, indulatba jön, elragadja a hév, felindul, méregbe gurul ♦ miks sa nii ägestusid? miért lettél olyan dühös; nad kipuvad vaieldes ägestuma vita közben hajlamosak méregbe gurulni

edaspidi <+pidi adv>
1. (tulevikus) legközelebb, a továbbiakban, továbbra ♦ edaspidi ole ettevaatlikum legyen óvatosabb a jövőben; nüüd ja edaspidi most és a jövőben
2. (pärisuunas) ♦ aeg liigub edaspidi halad előre az idő

kaldaäärne <+'äärne 'äärse 'äärse[t -, 'äärse[te 'äärse[id 02 adj, s>
1. s part ♦ kaldaäärsel kasvavad põõsad a parton cserjék nőnek
2. adj a part menti ♦ kaldaäärses vees a part menti vízben

norgus <n'orgus adv, adj>, ka norus, vt ka norgu (lontis, ripakil, rõhutud meeleolus, tusatujus) szomorú, bánatos, lógatja a fejét ♦ tuleb aeglaselt ja norgus v norus päi lassan, lógó fejjel jön; tal on nina norgus lóg az orra

kapituleeruma <kapitul'eeru[ma kapitul'eeru[da kapitul'eeru[b kapitul'eeru[tud 27 v> (alistuma, alla andma) kapitulál, leteszi/lerakja a fegyvert

vaevuma <v'aevu[ma v'aevu[da v'aevu[b v'aevu[tud 27 v> (vaevaks võtma, suvatsema) veszi a fáradságot ♦ ta ei vaevunud mulle vastamagi nem vette a fáradságot, hogy válaszoljon nekem

lunastaja <lunastaja lunastaja lunastaja[t -, lunastaja[te lunastaja[id 01 s> (päästja) a Megváltó; (suurtäheliselt: Jeesus Kristus) Jézus Krisztus

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

karvustama <karvusta[ma karvusta[da karvusta[b karvusta[tud 27 v> (tutistama) huzogatja a haját

nõelasilm <+s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s> a tű foka ♦ piklik nõelasilm hosszúkás tűfok; ümar nõelasilm kerek tűfok; torkas niidi nõelasilmast läbi átdugta a cérnát a tű fokán

päevitama <päevita[ma päevita[da päevita[b päevita[tud 27 v> (päikest võtma) napozik, a napon sütkérezik ♦ päevitanud nägu napbarnított arc

küünemust <+m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 s>
1. (küünealune mustus) a köröm feketéje
2. (adverbilähedaselt, eitavalt väga vähese määra kohta) ♦ pole küüne mustagi väärt nem ér egy fületlen gombot sem

pealagi <+lagi l'ae lage l'akke, lage[de lage[sid 21 s> (lagipea) fejtető, a feje búbja ♦ midagi pealaest jalatallani mõõtma tetőtől talpig végigmér

öeldu <'öeldu 'öeldu 'öeldu[t -, 'öeldu[te 'öeldu[id 01 s> (see, mis on öeldud) a mondottak ♦ öeldut täiendama kiegészíti a mondottakat; öeldule pole midagi lisada nincs mit hozzáadni a mondottakhoz; öeldust järeldub, et ... a mondottakból következik, hogy...

halvim <halvim halvima halvima[t -, halvima[te halvima[id 02 adj> a legrosszabb ♦ halvimal juhul a legrosszabb esetben

köhatama <köhata[ma köhata[da köhata[b köhata[tud 27 v> (tahtlikult) köhint; (häält puhtaks) (meg)köszörüli a torkát ♦ köhatas hääle v kurgu puhtaks megköszörülte a torkát

otsaeest <+'eest adv>, ka otsa eest, vt ka otsaees, otsaette (otsmikult, otsa eest) a homlokáról ♦ pühkis otsaeest v otsa eest higi letörölte az izzadságot a homlokáról

hiljuti <hiljuti adv> minap, a közelmúltban, újonnan, nemrég(en), mostanában ♦ hiljuti ilmunud raamat a közelmúltban megjelent könyv; majad olid hiljuti värvitud a házakat nemrég festették

kinnastama <kinnasta[ma kinnasta[da kinnasta[b kinnasta[tud 27 v> (kindaid kätte panema) kesztyűt húz a kezére

piimakari <+kari karja k'arja k'arja, k'arja[de k'arja[sid_&_k'arj/u 24 s> a tejelő állomány
■LS: piima+karja+ ♦ piimakarjafarm tehenészet

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

haudvaikne <+v'aikne v'aikse v'aikse[t -, v'aikse[te v'aikse[id 02 adj> csendes, mint a sír, sírcsendes ♦ toas oli haudvaikne a szobában síri csend volt; kõik kohalolijad jäid haudvaikseks a jelenlevők síri csendben voltak

kahjusaaja <+s'aaja s'aaja s'aaja[t -, s'aaja[te s'aaja[id 01 s> a kárt szenvedő személy

nakkusallikas <+allikas allika allika[t -, allika[te allika[id 02 s> a fertőzés forrása

naabermaja <+maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> a szomszéd ház

majasõber <+sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s>
1. (perekonna hea sõber) családi jóbarát
2. (abielunaise armuke) a nő szeretője

kõnealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> (kõne all olev) illető, a szóban forgó, kérdéses ♦ kõnealune isik a szóban forgó személy

iseseisvusaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> a függetlensg ideje

vasakul <vasakul adv> vt ka vasakule, vasakult (vasakul pool) balra, a bal oldalon

kevadekuulutaja <+kuulutaja kuulutaja kuulutaja[t -, kuulutaja[te kuulutaja[id 01 s> a tavasz előhírnöke, tavaszhírnök

optimaalne <optim'aalne optim'aalse optim'aalse[t -, optim'aalse[te optim'aalse[id 02 adj> (kõige soodsam, parim) optimális, a lehető legjobb ♦ optimaalsed töötingimused optimális munkakörülmények; taimekasvuks optimaalne temperatuur optimális hőmérséklet a növény növekedéséhez
■LS: optimaal+ ♦ optimaalkoormus optimaalis terhelés; optimaalsuurus optimális méret

esilinastama <+linasta[ma linasta[da linasta[b linasta[tud 27 v> a film ősbemutatóját tart

hospitaliseerima <hospitalis'eeri[ma hospitalis'eeri[da hospitaliseeri[b hospitaliseeri[tud 28 v> (haiglaravile paigutama) befektetik a kórházba

vagatsema <vagatse[ma vagatse[da vagatse[b vagatse[tud 27 v> (vagadust teesklema) szenteskedik, forgatja a szemét

armastatu <armastatu armastatu armastatu[t -, armastatu[te armastatu[id 01 s> vkinek a szerelme

peaosa2 <+osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s> (pea) a fej része

hooplema <h'oople[ma hoobel[da h'oople[b hoobel[dud 30 v> dicsekedik, rázza a rongyot, kérkedik, hősködik, hivalkodik, felvág ♦ hoopleb oma varandusega dicsekszik a vagyonával; hooplev toon kérkedő hang

päevapealt <+p'ealt adv> (otsekohe, jalamaid, sedamaid, äkki, kiiresti) azonnal, egy nap alatt, egyik napról a másikra

elupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev elusolendi elus) életének a napja
2. (pl) (elu, eluaeg) élet, életkor ♦ „Meie elupäevi on seitsekümmend aastat…" „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő…"; oma elupäevade jooksul életem során

mootorikütuseaktsiis <+akts'iis aktsiisi akts'iisi akts'iisi, akts'iisi[de akts'iisi[sid_&_akts'iis/e 22 s> a motorüzemanyag jövedéki adója

kõige <kõige adv, prep>
1. prep [komit] (koos, ühes, tükkis) -stul/-stül ♦ heitis kõige riietega sängi ruhástul feküdt le
2. adv (ülivõrde moodustamisel) a leg ♦ kõige ilusam lill a legszebb virág; elab kõige kaugemal ő lakik a legmesszebb

kõrgliiga <+liiga liiga liiga[t -, liiga[de liiga[sid 16 s> a bajnokok ligája

nutuvõru <+võru võru võru v'õrru, võru[de võru[sid 17 s> (nutune joon ümber suu) legörbül a szája, sírásra áll a szája ♦ tal on nutuvõru suu ümber v suul v ümber suu legörbül a szája

munakollane <+kollane kollase kollas[t -, kollas[te kollase[id 10 s, adj> s (munarebu) a tojás sárgája, tojássárgája

tanum <tanum tanuma tanuma[t -, tanuma[te tanuma[id 02 s> (külatänav) a falu főutcája

õnneseen <+s'een seene s'een[t s'een[de, seen[te s'een[i 13 s> (inimene, kellel kõiges veab) aranyember, szerencse fia, szerencsés fickó, a szerencse fia, mázlista

teadupärast <+pärast adv> (teatavasti, nagu teada) ahogy tudjuk, tudjuk, hogy..., a közvélemény szemében

õigupoolest <+poolest adv> (tõtt-öelda, tegelikult, õieti) igazában, alapjában véve, a törvény alapján/szerint, voltaképp(en), valójában, úgyszólván, tulajdonképp(en), tkp.