[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ahmima <'ahmi[ma 'ahmi[da ahmi[b ahmi[tud 28 v> behajít, felzabál, felfal, fal ♦ õhku ahmima fuldoklik, levegő után kapkod, piheg

all+2 al ♦ allasutus alárendelt intézmény; allkomisjon albizottság; allkorrus földszint, alsó szint; all-linn alsóváros; allmärkus lábjegyzet; allosakond alosztály; alltöövõtja alvállalkozó; allüürnik albérlő

balõkk <bal'õkk balõki bal'õkki bal'õkki, bal'õkki[de bal'õkki[sid_&_bal'õkk/e 22 s> (vinnutatud v külmsuitsutatud vääriskala) szárított/ hidegen füstölt hal ♦ tuurabalõkk szárított/ hidegen füstölt tokhal; lõhebalõkk szárított/ hidegen füstölt lazac

eurolaul <+l'aul laulu l'aulu l'aulu, l'aulu[de l'aulu[sid_&_l'aul/e 22 s> eurovíziós dal

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kiiruimne <+'uimne 'uimse 'uimse[t -, 'uimse[te 'uimse[id 02 s> sugarasúszójú hal ♦ kiiruimsed zool (luukalade alamklass Actinopterygii) sugarasúszójú halak

koolma <s> hal

laul <l'aul laulu l'aulu l'aulu, l'aulu[de l'aulu[sid_&_l'aul/e 22 s>
1. (laulmine) dal, ének ♦ mitmehäälne laul többszólamú ének; koorilaul kórusének, karének; linnulaul madárdal
2. (lauldav pala) ének, dal ♦ rahvalaul népdal; laulu sõnad dalszöveg
■LS: laulu+ ♦ lauluhääl énekhang; laulukultuur dalkultúra; laulukunst énekművészet; laululava a dalosünnepek színpada; laululind énekesmadár; laululooming dalszerzemény; laulupidu dalosünnep; lauluselts aj dalárda; laulusolist szólóénekes, énekes szólista; laulutekst dalszöveg; laulutund énekóra; lauluviis dallam; lauluvõistlus dalosverseny; lauluväljak a dalosünnepek helyszíne; lauluõpetaja énektanár

lepiskala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> növényevő hal

moiva <moiva moiva moiva[t -, moiva[de moiva[sid 16 s> zool (kala Mallotus villosus) csuklyás hal

müür <m'üür müüri m'üüri m'üüri, m'üüri[de m'üüri[sid_&_m'üür/e 22 s> (kivist v betoonist sein ehitise osana, piiridena, tõkkena); piltl (piirava, ääristava kohta, vahesein inimsuhetes) fal ♦ kivimüür kőfal; linnamüür városfal; tugimüür gyámfal, támfal; tulemüür tűzfal; Hiina müür a kínai nagy fal; müüri laduma falat rak, falaz

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

niisakala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> (isaskala) hím hal

nolk <n'olk nolgi n'olki n'olki, n'olki[de n'olki[sid_&_n'olk/e 22 s>
1. hlv (poisike, piimahabe) zöldfülű, ifjonc, siheder, taknyos ♦ ah sina, nolk, tuled mind õpetama! te taknyos, te akarsz engem tanítani!; mis esimees sihuke on, nolk alles! miféle elnök ez, hiszen még zöldfülű
2. (noor loom) fiatal állat, kölyök; (alamõõduline kala) kis hal, méreten aluli hal ♦ havinolgid méreten aluli csukák, kis csukák

pahem <pahem pahema pahema[t -, pahema[te pahema[id 02 adj> (vasak) bal; (kanga, mustri kohta: sissepoole v varjatuks jääv) kifordított ♦ pahem käsi bal kéz; pahemalt poolt triikima kifordítva vasal

pahemale <pahemale adv> vt ka pahemal, pahemalt balra, bal felé

pahemalt <pahemalt adv> vt ka pahemale, pahemal balról, bal felől

pahempoolne <+p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj, s>
1. adj (pahemal pool asetsev, vasakpoolne) bal ♦ pahempoolne uks bal ajtó
2. adj (poliitiliselt vasakpoolne) baloldali ♦ pahempoolsed vaated baloldali nézetek
3. s baloldali

pistma <p'ist[ma p'ist[a pista[b piste[tud, p'ist[is p'ist[ke 34 v>
1. (teravaotsalise esemega torkama) (meg)szúr, döf; (hammustama, nõelama) mar
2. (valusööstu kohta) nyilallik ♦ mul pistab tihti südames sokszor olyat nyilallik a szívembe, gyakran szúr a szívem; ristluudes pistis belenyilallott a keresztcsontomba
3. (toppima, suruma) tesz, rak ♦ pistab käe taskusse zsebébe teszi a kezét; pistab sõrmuse sõrme gyűrűt az újjára húz; pistab raha taskusse a zsebre teszi a pénzt; pistab pea ukse vahelt sisse bedugja a fejét az ajtón; kätt herilasepessa pistma darázsfészekbe nyúl
4. kõnek (isukalt sööma) (fel)fal, zabal ♦ lapsed olid kõik kommid korraga nahka pistnud a gyerekek minden cukrot egyszerre felfaltak
5. kõnek (kuhugi tormama) elviharzik ♦ poiss pistis joostes koolimaja poole a fiú elviharzott az iskola felé; haaras mütsi ja pistis toast välja megragadta a sapkáját és kiviharzott a szobából
6. kõnek (äkki midagi tegema hakkama) elkezd ♦ pistab jooksu, et veel bussile jõuda futni kezd, hogy még elérje a buszt; laps pistis karjuma a gyerek elkezdett ordítani; pistis jälle jooma elkezdett újra inni

sein <s'ein seina s'eina s'eina, sein[te_&_s'eina[de s'eina[sid_&_s'ein/u 23_&_22? s> fal ♦ valgendatud seinad fehérre meszelt fal; kaljusein sziklafal; kivisein kőfal; majasein, maja sein a ház fala; maal ripub seinal a festmény a falon függ; maosein gyomorfal; tellissein, tellistest sein téglafal; naela seina lööma szöget ver a falba; seinale kinnitama felszerel a falra; nelja seina vahel négy fal között; räägi nagu seintele a falnak beszél; kedagi vastu seina suruma piltl falhoz szorít vkit; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; peaga vastu seina jooksma piltl fejjel megy a falnak; ei ole hea kuradit seinale maalida piltl nem jó az ördögöt a falra festeni
■LS: seina+ ♦ seinakalender falinaptár; seinakapp faliszekrény; seinakate (1) falburkolat; (2) falvédő; seinakell falióra; seinakontakt konnektor; seinaleht faliújság; seinalüliti fali kapcsoló; seinamaaling falfestmény; seinapalgid falgerendák; seinaronimine falmászás; seinatelefon fali telefon; seinavaip faliszőnyeg; seinavalgusti falilámpa

soolakala <+kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> sózott hal

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

vasak <vasak vasaku vasaku[t -, vasaku[te vasaku[id 02 adj> (vasakpoolne, pahem) bal ♦ vasak käsi bal kéz; vasak külg a bal oldal; vasak pool! balra át!; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel
■LS: vasak+ ♦ vasakerakond baloldali párt; vasakhaak sport balhorog; vasakkaitsja sport balhátvéd; vasakpartei balpárt; vasakpööre balraát; vasakradikaal szélsőbaloldali; vasaksirge sport balegyenes; vasaktiib pol baloldali szárny, balszárny; vasakäär sport a balszélső csatár

vasakul <vasakul adv> vt ka vasakule, vasakult (vasakul pool) balra, a bal oldalon

vasem <vasem vasema vasema[t -, vasema[te vasema[id 02 adj> (vasak) bal

õgima <õgi[ma õgi[da õgi[b õgi[tud 27 v>
1. (aplalt, ahnelt sööma) bezabál, két pofára zabál/eszik, nagy kanállal eszik, zabál, felzabál, felfal, falatozik, fal
2. piltl (asjade, olukordade kohta: kahjustama, vähemaks kulutama, hävitama) ♦ kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével