[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abi1 <abi abi abi 'appi, abi[de abi[sid 17 s>
1. (aitamine, kasu, kasutamine) segítség, segély, segedelem ♦ appi! segítség!; rahaline abi pénzsegély; esmaabi elsősegély; finantsabi pénzügyi segély; kiirabi mentő; {kelle-mille} abil vkinek a segítségével; {kelle} abita segítség nélkül; {kellelt} abi paluma segítséget kér; {kellele} abi andma v osutama segítséget nyújt; {kellegi} abi vajama segítségre szorul; {kellelegi} appi tulema segítségül jön; {kellelegi} abiks olema a segítségére van vkinek
2. (abiline) segéd ♦ kapteni abi a hajóparancsnok helyettese

abil <abil postp [gen]> segítségével ♦ sõnaraamatu abil szótár segítségével

binokulaarne <binokul'aarne binokul'aarse binokul'aarse[t -, binokul'aarse[te binokul'aarse[id 02 adj> (kahe silma abil toimuv, kahele silmale määratud) binokuláris ♦ binokulaarne nägemine binokuláris látás
■LS: binokulaar+ ♦ binokulaarluup füüs binokuláris nagyító; binokulaarmikroskoop füüs binokuláris mikroszkóp

dialüüs <dial'üüs dialüüsi dial'üüsi dial'üüsi, dial'üüsi[de dial'üüsi[sid_&_dial'üüs/e 22 s> keem (eraldamine poolläbilaskva membraani abil) dialízis, művesekezelés

dreenima <dr'eeni[ma dr'eeni[da dreeni[b dreeni[tud 28 v> põll (torutama, maad dreenide abil kuivendama); med (dreeni abil mäda väljutama) alagcsövez, drénez ♦ kõhuõõnt dreenima hasüreget drénez; dreenitud pind vízelvezetésű talaj, drénezett talaj

drenaaž <dren'aaž drenaaži dren'aaži dren'aaži, dren'aaži[de dren'aaži[sid_&_dren'aaž/e 22 s> põll (torutus, kraavitus, dreenide süsteem); med (mäda väljutamine dreeni abil) alagcsövezés, vízelvezetés
■LS: drenaaži+ ♦ drenaažitoru põll alagcső

ennustama <ennusta[ma ennusta[da ennusta[b ennusta[tud 27 v> jósol, megjósol, jövendöl ♦ tulevikku ennustama jövendőt mond, megjósolja a jövőt; kaartide järgi/abil ennustama kártyából jósol; teda ennustatakse võitjaks azt jósolják, hogy ő lesz a győztes; käe järgi ennustama tenyérből jósol; pilved ennustavad vihma a felhők esőt ígérnek

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

joonestama <joonesta[ma joonesta[da joonesta[b joonesta[tud 27 v> műszaki rajzot rajzol; (valmis) megrajzol; (mõnda aega) rajzolgat; (teatud aeg v ajani) rajzol; (kujundit) tervez; (uuesti, ümber, üle) átrajzol ♦ joonlaua abil joonestama vonalzó segítségével rajzol; joonestasin rombi rombuszt rajzoltam

kassikangas <+kangas k'anga kangas[t -, kangas[te k'anga[id 07 s> (lastemäng sõrmede vahele seatud nööri abil) macskabölcső, cérnalevevős játék

kergitama <kergita[ma kergita[da kergita[b kergita[tud 27 v> felhúz, (meg)emel, fellebbent; (rasket eset millegi abil) megemel ♦ pükse kergitama felhúzza a nadrágját; kulme kergitama felvonja a szemöldökét, felhúzza a szemöldökét; klaasi kergitama italozik; tainast kergitama megkeleszti a tésztát; küsimust kergitama piltl felveti a kérdést; kaabut kergitama megemeli a kalapját; tuul kergitas tüdrukukese kleidisaba a szél fellebbentette a kislány szoknyácskáját; kes koera saba kergitab, kui koer ise minden cigány a maga lovát dicséri; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

kloorima <kl'oori[ma kl'oori[da kloori[b kloori[tud 28 v> tehn (kloori abil töötlema); keem (kloori ühendisse sisse viima) klóroz ♦ miks kraanivett klooritakse? miért klórozzák a csapvizet?

kollokvium <koll'okvium koll'okviumi koll'okviumi koll'okviumi, koll'okviumi[de koll'okvium/e 19 s; koll'okvium koll'okviumi koll'okviumi[t -, koll'okviumi[te koll'okviume[id 02 s> (üliõpilaste teadmiste kontroll vestluse abil, teadus- v poliitikanõupidamine) kollokvium

käsitsi <käsitsi adv> (käte jõul v abil) kézzel ♦ käsitsi õmblema kézzel varr; käsitsi kirjutatud tekst kézzel írott szöveg; käsitsi kootud müts kézzel kötött sapka
■LS: käsitsi+ ♦ käsitsikülv põll kézi vetés; käsitsilüps põll kézi fejés; käsitsitöö kétkezi munka; käsitsivõitlus kézitusa

liituma <l'iitu[ma l'iitu[da l'iitu[b l'iitu[tud 27 v> (ühinema) egyesül, csatlakozik, kapcsolódik ♦ luud liituvad üksteisega liigeste abil a csontok ízületekkel kapcsolódnak egymáshoz; kellegi seltskonnaga liituma csatlakozik vkinek a társaságához

manipulatsioon <manipulatsi'oon manipulatsiooni manipulatsi'ooni manipulatsi'ooni, manipulatsi'ooni[de manipulatsi'ooni[sid_&_manipulatsi'oon/e 22 s> (keerukas käsitsi, manipulaatori abil sooritatav menetlus); sotsiol (inimmõtlemise ja käitumise ideoloogiline ja sotsiaalpsühholoogiline mõjutamine); piltl (tüssav osavusvõte) manipuláció

multifilm <+f'ilm filmi f'ilmi f'ilmi, f'ilmi[de f'ilmi[sid_&_f'ilm/e 22 s>, ka multikas (multiplikatsiooni abil loodud film) rajzfilm

musket <musket musketi musketi[t -, musketi[te muskete[id 02 s> aj (tahi abil süüdatav suur püss) muskéta

narkoos <nark'oos narkoosi nark'oosi nark'oosi, nark'oosi[de nark'oosi[sid_&_nark'oos/e 22 s> med (narkootikumi abil tekitatud üldtuimastus) altatás, narkózis, anesztézia, érzéstelenítés ♦ üldnarkoos általános érzéstelenítés; haige on veel narkoosis v pole narkoosist ärganud a beteg még nem ébredt fel az altatásból
■LS: narkoosi+ ♦ narkoosiaparaat med altatógép; narkoosiarst altatóorvos; narkoosimask altató maszk

näitlikustama <n'äitlikusta[ma n'äitlikusta[da n'äitlikusta[b n'äitlikusta[tud 27 v> szemléltet, szemléltetően bemutat ♦ õppevahendite abil saab õppetundi näitlikustada az oktatási segédeszközök szemléletessé tehetik az órát

pidurdama <pidurda[ma pidurda[da pidurda[b pidurda[tud 27 v>
1. (hrl piduri abil) fékez ♦ auto pidurdab kurvis a kocsi fékez a kanyarban
2. (takistama, aeglustama) fékez; (tagasi hoidma, talitsema) akadályoz, gátol ♦ pidurdab majanduslikku arengut gátolja a gazdasági fejlődést

pilt <p'ilt pildi p'ilti p'ilti, p'ilti[de p'ilti[sid_&_p'ilt/e 22 s>
1. (tasapinnaline kujutis) kép ♦ vesipilt matrica; ma joonistan sinust pildi lerajzollak; ta tütar on ilus nagu pilt a lánya álomszép
2. (foto) fénykép, fotó, felvétel ♦ mustvalge pilt fekete-fehér kép; grupipilt csoportkép; klassipilt osztálykép; perepilt családi kép; rinnapilt mellkép; värvipilt színes felvétel; pilti tegema millestki lefényképez vmit
3. kõnek (röntgeniülesvõte) felvétel ♦ röntgenipilt röntgenfelvétel
4. (vaatepilt, olukord, seis) kép ♦ elupilt életkép; mängupilt sport a játék képe; tänavapilt utcakép; üldpilt összkép; haiguse kliiniline pilt a betegség klinikai képe; kujuta pilti! képzeld el!
5. (ettekujutus, ülevaade) kép ♦ mul on asjast teistsugune pilt másképpen látom a dolgot
6. (sõna, kujutava kunsti, muusika abil loodav kujutis) kép
7. kirj, teater (lavateose lõik) színpadi jelenet
■LS: pildi+ ♦ pildialbum fényképalbum; pildiallkiri képaláírás; pildigalerii kunst galéria, képgyűjtemény; pildikogu (1) van (pildigalerii) képtár; (2) (maalikogu) képgyűjtemény; pildimaterjal képanyag; pildinäitus kõnek képkiállítás; pildiraam fényképkeret, a kép kerete, képkeret; pildiraamat képeskönyv; pildisari, pildiseeria képsorozat; pilditöötlus képfeldolgozás
pilt+ ♦ piltpostkaart képeslap; piltmõistatus képrejtvény

populism <popul'ism populismi popul'ismi popul'ismi, popul'ismi[de popul'ismi[sid_&_popul'ism/e 22 s> (demagoogia abil odavat populaarsust taotlev poliitika) populizmus

posima <posi[ma posi[da posi[b posi[tud 27 v> (maagilisi sõnu lausuma, nende abil arstima, ennustama v nõiduma) kuruzsol ♦ tema posis küla haigeid ő kuruzsolta a falu betegeit

pressima <pr'essi[ma pr'essi[da pressi[b pressi[tud 28 v>
1. (vajutama, suruma) sajtol, présel, gyömöszöl; (pigistama) facsar; (rõhuma) nyomaszt ♦ tööd pressivad peale a sok munka nyomasztja; selle mantli pressib veel kohvrisse ezt a kabátot még a kofferba préseli
2. (pressi abil suruma) présel, sajtol ♦ turbast briketti pressima tőzegből brikettet sajtol; pressitud hommikusöögihelbed extrudált reggeli gabonapelyhek; pressitud tooted extrúziós termékek; pressitud pärm, presspärm sajtolt élesztő
3. (aurutades triikima) vasal ♦ isa pressib pükse az apa nadrágot vasal
4. ([end] pingutama) (előre)nyomul, nyomakodik ♦ paat pressib tuules edasi a csónak előrenyomul a szélben
5. (pealekäivalt nõudma) kicsikar, zsarol ♦ pressib kellegi käest raha välja pénzt csikar ki vkitől

riiv2 <r'iiv riivi r'iivi r'iivi, r'iivi[de r'iivi[sid_&_r'iiv/e 22 s> (köögiriist, mille abil toiduained peeneks hõõrutakse) gyalu, reszelő ♦ kapsariiv káposztagyalu

silmside <+side side side[t -, side[de side[sid 16 s> (sidepidamine vahetult nägemise abil) szemkontaktus

skannima <sk'anni[ma sk'anni[da skanni[b skanni[tud 28 v>, ka skaneerima, skännima info (skanneri abil sisestama) (be)szkennel ♦ skannitud pilt beszkennelt kép

sondeerima <sond'eeri[ma sond'eeri[da sondeeri[b sondeeri[tud 28 v>
1. (sondi abil uurima) szondáz
2. piltl felkutat, kifürkész, megszondáz

sugema <suge[ma suge[da s'oe[b s'oe[tud 28 v>
1. (kammima, harjama) csutakol; (end) fésülködik; (läbi, siledaks) fésül ♦ juukseid sugema hajat fésül; hobust sugema lovat csutakol
2. (takkusid linaharja abil linakiust eraldama) ecsel, gerebenez, gyarat ♦ lina sugema lent gerebenez
3. (pragama, sarjama) összeszid

sunniviisi[l] <+viisil adv> (sunni abil) kényszerűen ♦ sunniviisi[l] ümber asustama kényszerűen letelepíteni

suusatamine <suusatamine suusatamise suusatamis[t suusatamis[se, suusatamis[te suusatamis/i 12 s> (suuskade abil lumel edasiliikumine) síelés ♦ murdmaasuusatamine sífutás; mäesuusatamine sílesiklás; veesuusatamine vízisí, vízisízés

süstima <s'üsti[ma s'üsti[da süsti[b süsti[tud 28 v>
1. (süstla abil ravimit organismi manustama) befecskendez, injekcióz, injekciót ad
2. piltl (pidevalt kellessegi midagi sisendama) olt ♦ õpetaja süstis õpilastesse isamaaarmastust a tanár hazaszeretetet oltott a tanulókba

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

truup <tr'uup truubi tr'uupi tr'uupi, tr'uupi[de tr'uupi[sid_&_tr'uup/e 22 s>
1. (lõõr, ahju-) füstjárat, kályhacső, kályhacsatorna
2. (rajatis, mille abil juhitakse väike veekogu tee alt läbi) áteresz

tsentrifuugima <tsentrif'uugi[ma tsentrif'uugi[da tsentrifuugi[b tsentrifuugi[tud 28 v> (aineid tsentrifuugi abil üksteisest eemaldama) centrifugál

tuletis <tuletis tuletise tuletis[t tuletis[se, tuletis[te tuletis/i 11 s> származék; keel (tuletusliite abil moodustatud sõna) képzett szó

tuletus <tuletus tuletuse tuletus[t tuletus[se, tuletus[te tuletus/i 11 s> (tuletamine) származtatás, levezetés; keel (uute sõnade moodustamine liidete abil, derivatsioon) (szó)képzés
■LS: tuletus+ ♦ tuletusliide keel képző; tuletusviis levezetés módszere; tuletusõpetus keel szóképzéstan

tuulama <t'uula[ma tuula[ta t'uula[b tuula[tud 29 v> (teri õhuvoolu abil puhastama) szelel

uhmrinui <+n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> (nui, mille abil uhmris midagi peenestatakse v segatakse) mozsártörő

uhtma <'uht[ma 'uht[a uha[b uhe[tud, 'uht[is 'uht[ke 34 v>
1. (rohke veega loputama, pesema) (le)öblít, (el)öblít ♦ nõusid uhtma edényeket öblít le
2. (liikuva vee kohta v selle [ära]kandva toime kohta) elmos ♦ vihm uhab tänavad tolmust puhtaks az eső tisztára mossa a poros utcákat
3. (kulda vm voolava vee abil jõeliivast vms eraldama) mos ♦ kullaliiva uhtma aranyat mos

valtsima <v'altsi[ma v'altsi[da valtsi[b valtsi[tud 28 v> tehn (valtside abil töötlema) falcol, hengerel

varal <varal postp [gen]> (mille abil, jõul, toel) vmi segítségével, vmi alapján ♦ elab ainult rohtude varal csupán gyógyszerekből él; isikliku kogemuse varal saját tapasztalat alapján

vurritama <vurrita[ma vurrita[da vurrita[b vurrita[tud 27 v> aiand (vurri abil mett kärgedest eraldama) ♦ vurritatud mesi pergetett méz

väntama <v'änta[ma vända[ta v'änta[b vända[tud 29 v> (vändaga käivitama, vända abil ringi ajama, tiirlema panema) teker, (filmet) forgat