[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg-ajalt <+ajalt adv> időről időre, néha, olykor, időnként

haigutama <haiguta[ma haiguta[da haiguta[b haiguta[tud 27 v>
1. ásít; (korraks) ásít; (aeg-ajalt) ásítozik ♦ magusasti haigutama édesen ásít; igavusest haigutama unalomból ásítozik; laia v suure suuga haigutama tátott szájjal ásít
2. (põhjatuna paistma) tátong ♦ eemal haigutasid pommilehtrid a távolban egy bombatölcsér tátong; nende ees haigutas kuristik szakadék tátongott előttük; haigutav kuristik tátongó szakadék

hooti <h'ooti adv> (hoogudena, puhangutena) egyszer-egyszer, időközönként, hébe-hóba, néhanapján; (aeg-ajalt) időnként, néha ♦ hooti puhus külm tuul időnként hideg szél fújt; hooti sajab vihma néha esik; töötasin käsikirja kallal hooti időnként dolgoztam a kéziraton

hootine <h'ootine h'ootise h'ootis[t h'ootis[se, h'ootis[te h'ootis/i_&_h'ootise[id 12_&_10 adj> (hooti esinev) időszakos, időnkénti; (aeg-ajalt esinev) ritka, ritkán előforduló ♦ hootine tuul időszakos szél; hootine peavalu időszakos fejfájás; haigusega võib kaasneda hootine teadvuse kaotus a betegség időnkénti tudatvesztéssel járhat

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

kiigutama <kiiguta[ma kiiguta[da kiiguta[b kiiguta[tud 27 v> himbál, hintáztat; (aeg-ajalt, kergelt) ringat; (õõtsutama, kõigutama) himbál, lenget ♦ hälli kiigutama bölcsőt ringat; last põlvel/süles kiigutama gyereket ringatja a térdén / az ölében; kiigutab lapse magama álomba ringatja a gyermeket; tuul kiigutab puude oksi szél lengeti a fák ágait; lained kiigutavad paati a hullámok hintáztatják/himbálják a csónakot

kohati <kohati adv>
1. (paiguti, siin-seal) helyenként, hellyel-közzel ♦ kohati sajab helyenként esik az eső
2. (aeg-ajalt, ajuti) helyenként, időnként ♦ kohati ta hääl katkes időnként megszakadt a hangja

kokku tulema
1. (millekski ühte kohta tulema, kogunema) összejön, összeül, összegyűl ♦ nad tulid aeg-ajalt kokku kaarte mängima néha összeültek kártyázni
2. (summaks kogunema, korjuma) összejön, összegyűl ♦ kas tuli kokku sada eurot? száz euró összegyűlt?

koputama <koputa[ma koputa[da koputa[b koputa[tud 27 v>
1. (millelegi kergelt lööma) kopog; (aeg-ajalt) kopogtat; (uksele, aknale) bekopog ♦ uksele koputama kopog az ajtón; õlale koputama vállat megvereget; ta astus koputamata sisse kopogtatás nélkül belépett; tohter kontrollis koputades kopsu kõnek az orvos kopogtatással vizsgálta a tüdejét; kellegi südametunnistusele koputama vkinek a lelkére beszél
2. kõnek (omade peale kaebama) besúg, spicliskedik

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

mõnikord <+k'ord adv> (mõnel juhul v puhul, vahete-vahel, aeg-ajalt) néha, olykor ♦ mõnikord on raske néha nehéz

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

nohisema <nohise[ma nohise[da nohise[b nohise[tud 27 v> szuszog; (aeg-ajalt, vaikselt, veidi) szuszog

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

norisema <norise[ma norise[da norise[b norise[tud 27 v> (norskama) horkol; (aeg-ajalt, kergelt) horkan ♦ magab norisedes horkolva alszik; magab nagu noriseb v nii mis noriseb úgy alszik, csak úgy horkol; ta ei norise magades nem horkol alvás közben

nuuksuma <n'uuksu[ma n'uuksu[da nuuksu[b nuuksu[tud 28 v>
1. (nuttes kramplikult sisse hingama) szepeg, zokog, szipog ♦ nutab tasakesi nuuksudes, nuuksub vaikselt nutta csendesen szepegve sír
2. (kiunuma, niutsuma) nyafog, vinnyog; (aeg-ajalt) nyafog; (veidi) nyafog; (haledalt) nyüszít ♦ koer nuuksub nyüszít a kutya

nuusutama <nuusuta[ma nuusuta[da nuusuta[b nuusuta[tud 27 v> megszagol, szagol; (mõnda aega) szaglászik; (aeg-ajalt) szagolgat; (igast küljest) megszaglász; (lõhna laadi määrata püüdma) szagolgat ♦ tubakat nuusutama dohányt szippant; nuusuta, kui hea lõhn szagold meg, milyen jó illat; nuusutab köögist tulevaid lõhnu szagolja a konyhából áradó illatokat; koer nuusutas kõik külalised üle a kutya minden vendéget megszaglászott; tean nuusutamatagi, et kõrtsist tuled ha nem szagolom is érzem, hogy a kocsmából jössz

paiguti <paiguti adv>
1. (kohati, siin-seal) helyenként, néhol, itt-ott, hellyel-közzel
2. (aeg-ajalt, vahetevahel) időnként, néha

puhuti <puhuti adv> (aeg-ajalt, vahetevahel, mõnikord) időnként

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

sügama <süga[ma süga[da süga[b süga[tud 27 v> (kratsima) vakar; (aeg-ajalt, kergelt) vakargat; (end) vakaródzik ♦ sügab pead vakarja a fejét

tükati <tükati adv>
1. (siin-seal, kohati, mõnes kohas) helyenként; (osaliselt, ositi) részenként
2. (aeg-ajalt, vahetevahel) időnként

vahel <vahel postp; vahel adv>
1. postp [gen]; adv között ♦ istub isa ja ema vahel anya és apa között ül; majade vahel a házak között; vastuolu vaeste ja rikaste vahel a gazdagok és a szegények közötti szakadék; kella kümne ja üheteistkümne vahel tíz és tizenegy óra között; kahe tule vahel piltl két tűz között, elöl tűz, hátul víz; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik; karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg
2. adv (mõnikord, aeg-ajalt) néha ♦ vahel käisime teatris néha színházba járunk; vahel on mul halb tuju néha rossz kedvem van

vahetevahel <+vahel adv> (vahel, aeg-ajalt, mõnikord) néha, időnként, egyszer-egyszer, hébe-hóba, olykor, alkalmanként

ägisema <ägise[ma ägise[da ägise[b ägise[tud 27 v>
1. (äginat kuuldavale tooma) nyög; (aeg-ajalt, väheke) nyögdécsel ♦ valu käes v valust ägisema fájdalmában nyögdécsel; haige ohkas ja ägises a beteg sóhajtozik és nyögdécsel; ägiseme maksukoorma all piltl nyög az adó alatt
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, siránkozik, sopánkodik ♦ mis sa ägised, endal sajad tuhanded pangas mit panaszkodsz, mikor többszázezred van a bankban
3. (kägisema) nyikorog ♦ uks avanes ägisedes az ajtó nyikorogva kinyilt