[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

ajateenija <+t'eenija t'eenija t'eenija[t -, t'eenija[te t'eenija[id 01 s> sõj (sõjaväes aega teeniv isik) sorkatona

ajatu <ajatu ajatu ajatu[t -, ajatu[te ajatu[id 01 adj> (otsekui väljaspool aega olev, ajaga v ajastuga seostamatu) idő(t)álló, időtlen

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

emb-kumb <'emb-k'umb emma-kumma 'emba-k'umba 'emba-k'umba, 'emba[de-k'umba[de 'emba[sid-k'umba[sid_&_'emb/i-k'umb/i 22 pron> egyik-másik, valamelyik/bármelyik/egyik (a kettő közül) ♦ emmal-kummal on aega az egyiküknek van ideje; emb-kumb teist az egyikötök; emmal-kummal päeval valamelyik nap

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

enneaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj, s>
1. adj korai, koraszülött, időelőtti ♦ enneaegne järeldus korai következtetés; enneaegne sünnitus koraszülés; enneaegne sekkumine korai beavatkozás; enneaegne suremus korai elhalálozás; enneaegne laps koraszülött gyermek; enneaegne mure időelőtti aggodalom
2. s (enne õiget aega sündinud laps) koraszülött

esiteks <esiteks adv>
1. (algul, esialgu, esmalt) először, eleinte
2. (esimeseks) először ♦ esiteks ei ole mul selleks aega ja teiseks mind ei huvita see puhkust először nincs időm, és másodszor nem is érdekel

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

head aega viszontlátásra

hulk <h'ulk hulga h'ulka h'ulka, h'ulka[de h'ulka[sid_&_h'ulk/i 22 s>
1. (kogus) tömeg, mennyiség, sereg, rakás, szám, kvantitás, halmaz, csomó; (määr) fok ♦ arvutu hulk számtalan; tohutu hulk hatalmas mennyiségű; kinnine hulk mat zárt halmaz; suurel hulgal garmadában/garmadával; alamhulk mat részhalmaz; energiahulk energiamennyiség; teabe hulk információmennyiség; aasta keskmine sademete hulk évi átlagos csapadékmennyiség; tasutakse vastavalt töö hulgale a munka mennyiségének megfelelően fizetnek
2. (suur arv v kogus) sok, rengeteg ♦ rahvahulk tömeg; töötute hulgad a munkanélküliek száma; hulk uusi muljeid sok új benyomás; sinna on hulk maad messze van; sain hulga raha rengeteg pénzt kaptam; ma pole teda hulgal ajal näinud rég nem láttam; hulk aega on mööda läinud sok víz lefolyt azóta a Dunán; see juhtus hulga aastate eest évekkel ezelőtt történt

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

hädaline <hädaline hädalise hädalis[t hädalis[se, hädalis[te hädalis/i 12 s, adj>
1. adj (kiireloomuline, pakiline) sürgős ♦ hädaline asi sürgős dolog; hädaline töö sürgős munka; aega on, ära ole nii hädaline van idő, ne aggódj
2. adj (hädavajalik) szükséges ♦ võttis kaasa kõige hädalisemad asjad csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával
3. adj (abi vajav) segítségre szoruló; (armetu, vilets) szerencsétlen, szánalmas ♦ ta oli hädalise olemisega szánalmasan néz ki
4. s (hädas olija) bajba jutott ♦ merehädaline hajótörött; näljahädaline éhező; hädalisi aitama segíti a rászorulókat; hädalised on korteri juba saanud a rászorulók már kaptak lakást

igavlema <igavle[ma igavle[da igavle[b igavle[tud 27 v> unatkozik; (mõnda aega) unatkozik ♦ tööd on palju, pole aega igavleda sok a munka, nincs idő unatkozni; vaatab igavledes aknast välja unottan bámul ki az ablakon; igavlev pilk unatkozó tekintet

iialgi <iialgi adv> (ealeski, eluilmaski) sohase, sose ♦ mitte iialgi semmikor, holnapután kiskedden, borjúnyúzó pénteken, sose(m), sohasem, sohanapján, soha; tal pole iialgi aega sosincs ideje; ma ei unusta seda iialgi sosem felejtem el; ma pole iialgi teda petnud sosem csaptam be; pole iialgi mõttesse tulnud sosem jutott eszembe

ilmaaegu <+'aegu adv> feleslegesen, potyára, hiába; (mitte asjatult) nem hiába ♦ ilmaaegu pingutas jõudu felesleges erőfeszítések; ärge raisake ilmaaegu aega ne pazaroljátk feleslegesen az időt; kõik oli ilmaaegu minden hiába volt; ilmaaegu oled tige feleslegesen vagy dühös; ta ei kartnud seda ilmaaegu nem hiába félt tőle

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jahmerdama <jahmerda[ma jahmerda[da jahmerda[b jahmerda[tud 27 v> kõnek
1. (askeldama, sekeldama) lacafacázik, vacakol, szarakodik; (mehkeldama) tesz-vesz, vesződik ♦ mul pole aega sinuga jahmerdada nincs időm veled vacakolni; jahmerdab naistega vacakol a nőkkel; mis sa nende kahtlaste inimestega jahmerdad miért foglalkozol ezekkel a gyanús alakokkal; peaasi, et sa siin ringi ei jahmerda a legfontosabb, hogy nem tesz-vesz itt
2. (lobisema) fecseg ♦ ära jahmerda ne fecsegj

jahtima <j'ahti[ma j'ahti[da jahi[b jahi[tud 28 v>
1. (jahti pidama, küttima) hajszol, vadászik ♦ jäneseid jahtima nyulakra vadászik; metsloomi ja linde jahtima vadállatokra és madarakra vadászik; kass jahtis hiiri a macska egerekre vadászott; ristleja jahtis vastase allveelaevu a cirkáló ellenséges tengeralattjárókra vadászott
2. piltl (millegi kättesaamiseks tegutsema) vadászik ♦ haruldasi raamatuid jahtima ritka könyvekre vadászik; kaasavara jahtima hozományvadász; rekordeid jahtima rekordhajhász; tüdrukuid jahtima szoknyavadász; pool tundi jahtisin taksot fél órát vadásztam taxira
3. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódik ♦ jahtis terve päeva mootoriga egész nap a motorral bajlódott; pole mul aega sinuga jahtida nincs időm veled bajlódni

jahvatama <jahvata[ma jahvata[da jahvata[b jahvata[tud 27 v>
1. (jahuks tegema) csépel, őröl, megőröl, felőröl, darál, ledarál, megdarál; (peeneks, läbi) átdarál; (mõnda aega) darálgat; (kõike ära) eldarál; (puruks hõõruma, peeneks tegema, pulbristama) felőröl ♦ vilja jahvatama gabonát őröl; tanguks jahvatama darává őröl; pulbriks jahvatama porrá őröl, porrá tör; jahvatatud kohv őrölt kávé
2. piltl (alatasa närima, närides sööma) eszik, rág ♦ jahvatab süüa csak eszik, és eszik, és eszik
3. kõnek (loba ajama) locsog, fecseg, dumál, karattyol ♦ jahvatavad tühja juttu felesleges locsogás; ära jahvata nii palju, ole vait aradj csendben, ne fecsegj annyit

janditama <jandita[ma jandita[da jandita[b jandita[tud 27 v> (vigurdama, tembutama) bohóckodik, bolodozik; (mõnda aega) elbolondozik; (pisut) bolodozik ♦ ärge janditage ne bohóckodjatok/bolondozzatok

jaotama <j'aota[ma j'aota[da j'aota[b j'aota[tud 27 v> oszt, megosztozik; (osistena välja v kellegi vahel jagama) kioszt, eloszt; (liigitades) feloszt, beoszt ♦ raha jaotama beosztja a pénzt; saaki jaotama zsákmányt eloszt; aega õigesti jaotama helyesen beszotani az időt; jaotame koormuse omavahel ära osszuk meg egymás között a terhet; tuba oli vaheseinaga kaheks jaotatud a szoba egy válaszfallal ketté volt osztva; klass jaotati kolme rühma az osztályt három csoportra osztották; töö ja puhkuse vahel tuleb aega õigesti jaotada az időt helyesen kell beosztani a munka és a pihenés között; häälikud jaotatakse helilisteks ja helituteks a hangzókat zöngésekre és zöngétlenekre osztják; peatükk oli paragrahvideks jaotatud a fejezetet részekre osztották

jokutama <jokuta[ma jokuta[da jokuta[b jokuta[tud 27 v> kõnek (mökutama, aega viitma) késlekedik, időt húz ♦ tee ruttu, ära jokuta siess már, ne húzd az időt

jooma <j'oo[ma j'uu[a j'oo[b j'oo[dud, j'õ[i joo[ge juu[akse 38 v> inni, részegeskedik, piál, megiszik, iszik; (teatud hulka) meginni; (janu v isu täis, end täis) szomját oltja; (peale) ráiszik; (vähehaaval) iszogat, kortyol; (veidi, mõnda aega) iszogat; (napsitama) iszogat; (pummeldama hakkama) ivászatba fog; (end põhja) leissza magát; (end paljaks) elissza mindenét ♦ vett jooma vizet iszik; istusime teed jooma leültünk teát inni; jõin suurte sõõmudega nagy kortyokkal ittam; maa joob ahnelt karastavat vett a föld mohón issza a frissítő vizet; jooksin veel tassi kohvi meginnék még egy csésze kávét; jõi klaasi põhjani fenékig kiittam a poharat; jõi otse ämbri servast a vödörből ivott; jõi end purju leittam magam; anna mulle juua adj innom; andis lapsele piima juua tejet adott inni a gyereknek; anna hobustele juua adj a lovaknak inni; sõin putru ja jõin piima peale kását ettem és tejet ittam rá; jõime sünnipäevalapse terviseks ittunk a születésnapos egészségére; joodi sinasõprust pertut ittak; ta mees joob kõvasti a férje nagyon iszik; ta kukkus jooma inni kezdett; ta aina joob egyre csak iszik; ta jõi end põhja leitta magát; ta jõi end puupaljaks mindenét elitta; end maani täis jooma a sárga földig leissza magát; maani täis jooma (jól) felönt a garatra; joob nagu veovoorimees/siga iszik, mint a csap/gödény/kefekötő

joonestama <joonesta[ma joonesta[da joonesta[b joonesta[tud 27 v> műszaki rajzot rajzol; (valmis) megrajzol; (mõnda aega) rajzolgat; (teatud aeg v ajani) rajzol; (kujundit) tervez; (uuesti, ümber, üle) átrajzol ♦ joonlaua abil joonestama vonalzó segítségével rajzol; joonestasin rombi rombuszt rajzoltam

joonistama <joonista[ma joonista[da joonista[b joonista[tud 27 v> rajzol, lerajzol; (mõnda aega) rajzolgat; (ümber v uuesti) átrajzol; (teatud aeg v ajani) rajzol; (kujutama) vázol ♦ joonistasin pildi rajzoltam egy képet; joonistas minust karikatuuri karikatúrát rajzolt rólam; joonistan peast fejből rajzolok; poiss joonistab hästi a fiú jól rajzol; joonistab söega szénnel rajzol; kõneleja joonistas käega õhus ringi a beszélő egy kört írt le a kezével a levegőben; kajakas joonistab taevas ringe a sirály köröket ír le a levegőben; ilmekalt joonistatud tegelaskuju élénken ábrázolt karakter; kirjanik on joonistanud realistlikke elupilte az író realisztikus életképeket ábrázolt

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

jorutama <joruta[ma joruta[da joruta[b joruta[tud 27 v>
1. (jorisedes laulma) kornyikál ♦ jorutas mingit lauluviisi valami dalt kornyikált; teisele laulule jorutab ta juba kaasa a második dalt már megpróbálja együtt énekli
2. (pikalt-laialt kõnelema) locsog, fecseg; (porinal) motyog; (arusaamatult) hadar ♦ jorutab pikalt-laialt maailma asjadest hosszasan fecseg a világ dolgairól
3. (aega viitma v raiskama) fecseg, locsog, hablatyol ♦ pole mõtet kauem jorutada, tuleb tegutseda nincs értelme tovább fecsegi, cselekedni kell; jorutas pool päeva poe juures fél napot hablatyolt a boltnál; hakkame minema, ära joruta! menjünk, ne fecsegj!

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jututama <jututa[ma jututa[da jututa[b jututa[tud 27 v> kõnek (juttu ajama) beszélgetni; (mõnda aega) elbeszélgetni ♦ jututasime tervelt kolm tundi három órát beszélgettünk

jõle2 <jõle adv> kõnek (väga, eriti) nagyon, szörnyen, rettenetesen ♦ jõle tige szörnyen mérges; jõle valus nagyon fáj; jõle raske ülesanne rettenetesen nehéz feladat; mul on jõle vähe aega borzasztóan kevés időm van; kõht on jõle tühi szörnyen éhes vagyok

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

jätkuma <j'ätku[ma j'ätku[da j'ätku[b j'ätku[tud 27 v>
1. (pidevalt kestma) eltart, folytatódik, kitelik, kitart, kikerül, gyűrűzik, telik; (taas jätkuma) megújul ♦ võitlus jätkub folytatódik a harc; pärast lõunavaheaega konverents jätkub az ebédszünet után folytatódik a konferencia
2. (piisama) elég, bőséges, jut ♦ tööd jätkub kuhjaga munka van bőven; meil jätkub toitu paariks päevaks pár napra elég ételünk van; mul jätkub aega kõigeks mindenre jut időm; kõigile ei jätkunud leiba nem jutott mindenkinek kenyér

kaalutlus <kaalutlus kaalutluse kaalutlus[t kaalutlus[se, kaalutlus[te kaalutlus/i 11 s> (kaalutlemine) megfontolás, meggondolás; (selle tulemus) megfontolás ♦ kaine kaalutlus józan megfontolás; kaalutluseks ei olnud enam aega nem volt idő fontolgatásra

kahjuks <kahjuks adv> sajnos ♦ kahjuks ei saa ma minna sajnos, nem tudok menni; kahjuks pole mul aega sajnos nem érek rá

kargama <k'arga[ma kara[ta k'arga[b kara[tud 29 v>
1. (hüppama) ugrál, ugrik; (alla) leugrik; (üles) felugrik; (millestki üle) átugrik; (kallale) rárohan vkire ♦ jalule v püsti kargama talpra szökken; kellelegi turja kargama vkinek a lelkébe gázol
2. (karglema, hüplema) ugrál; (mõnda aega) ugrándozik
3. (põgenema, jalga laskma) elszökik, megszökik ♦ kodunt ära kargama elszökik otthonról
4. ♦ (naist) kargama dönget

kasulikult <kasulikult adv> hasznosan ♦ kasulikult aega veetma hasznosan tölti az időt

kasutult <kasutult adv> hasztalanul ♦ kasutult aega raiskama hasztalanul tölti az időt

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kauem1 <kauem adv> (pikemat aega) tovább, hosszabb ideig ♦ mida kauem veiseliha keeta, seda pehmem saab minél hosszabb ideig főzi a marhahúst, annál puhább

kauem2 <kauem kauema kauema[t -, kauema[te kauema[id 02 adj> (ajaliselt pikem) hosszú ideig ♦ tunnen teda kauemat aega régóta ismerem őt; meil sajab juba kauemat aega nálunk már hosszú ideig esik

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kokku hoidma
1. (säästma) takarékoskodik, megtakarít, spórol ♦ aega kokku hoidma takarékoskodik idővel; raha kokku hoidma takarékoskodik a pénzével; hoiab riiete pealt kokku a ruházatán takarékoskodik; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol; poole aastaga hoidis tuhat eurot kokku fél év alatt ezer eurót takarított meg
2. (ühte hoidma) összetart, összefog ♦ klass hoidis kokku az osztály összetartott

kokutama <kokuta[ma kokuta[da kokuta[b kokuta[tud 27 v>
1. (kogelema) dadog, akadozik, hebeg
2. kõnek (aega viitma, venitama) gatyázik ♦ ära kokuta, vasta kohe! ne gatyázz, hanem felelj egyenesen!

krooniline1 <krooniline kroonilise kroonilis[t kroonilis[se, kroonilis[te kroonilis/i 12 adj>
1. med (pikaldane, kauemat aega kestev) idült, krónikus ♦ krooniline nohu krónikus nátha; kroonilised haigused idült/krónikus betegségek; krooniline alkoholism krónikus alkoholizmus
2. (alatine) idült ♦ krooniline väsimus krónikus nátha

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuni <kuni konj, adv, prep>
1. konj (aega väljendav) amíg, mire, mígnem, míg ♦ oota, kuni ma tagasi tulen várj, amíg vissza (nem) jövök; sa vaid oota, kuni päike jälle tõuseb te csak várj, míg felkel majd a nap
2. konj (ühendav)- ♦ kuue- kuni kaheksa-aastased lapsed hat-nyolc éves gyerekek
3. adv; prep [term] (rõhutab piiri, milleni miski toimub v esineb) -ig ♦ see võib maksta kuni tuhat forinti ez akár ezer forintba is kerülhet; saadan sind kuni nurgani elkísérlek a sarokig; lugesin kuni keskööni éjfélig olvastam

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kuulatama <kuulata[ma kuulata[da kuulata[b kuulata[tud 27 v> (lühikest aega teraselt kuulama) fülel, hallgató(d)zik ♦ ta kuulatas, aga ei saanud aru, mis see on hallgatódzott, de nem tudta, mi lehet

lesima <lesi[ma lesi[da lesi[b lesi[tud 27 v> (lamama, lebama) hever; (mõnda aega) heverészik

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maha magama (teatud aega) elalszik

minek <minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s>
1. (eemalduv liikumine, minemine) menet, (el)menetel, (el)menés ♦ arsti juurde minek orvoshoz menés; magama minek lefekvés; välismaale minek külföldre menetel; tee minekut! oldj kereket!
2. (lahkumine, äraminek) (el)távozás; (ärasõit) indulás ♦ rongi minekuni on veel aega még van idő a vonatindulásig
3. (surm) eltávozás
4. (siirdumine teise olukorda, seisundisse) ♦ pensionile minek nyugdíjba vonulás, nyugdíjazás
5. (nõutavus, ostetavus) kereslet, kelendőség ♦ tootel on hea minek a termék nagyon kelendő
6. (hoog) tempó, iram; (edu) siker

muljuma <m'ulju[ma m'ulju[da mulju[b mulju[tud 28 v> (suruma, pigistama, vajutama) nyom, felhorzsol; (mõnda aega) nyomkod; (lamedaks) összelapít

naerutama <naeruta[ma naeruta[da naeruta[b naeruta[tud 27 v> (naerma ajama v panema) megnevettet; (mõnda aega) nevettet ♦ oskab naisi oma naljadega naerutada meg tudja nevettetni a nőket a vicceivel

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

napilt <napilt adv> (kasinalt, vähevõitu) alig, egy hajszál híja/híján, épphogy, éppen; (napisõnaliselt, lakooniliselt, põgusalt) tömören, szűkszavúan, lakonikusan, kurtán; (vaevalt, veidi alla, veidi vähem) alig, legfeljebb ♦ raha on napilt alig van pénz; väikeses korteris on ruumi napilt egy kis lakásban alig van hely; kogemusi on tal veel napilt kevés tapasztalata van; aega on meil selleks üsna napilt elég kevés időnk van erre; see läks napilt egy hajszálon múlt; vastas napilt kurtán válaszolt; tööd tegime napilt kolm tundi alig három órát dolgoztunk; sinna on napilt tunni tee alig egy órányi útra van

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nuuskama <n'uuska[ma nuusa[ta n'uuska[b nuusa[tud 29 v> fúj ♦ nuuska nina tühjaks fújd ki az orrod; paljuke see aega võtab, see on korraks nuusata kõnek egy szempillantás az egész

nuusutama <nuusuta[ma nuusuta[da nuusuta[b nuusuta[tud 27 v> megszagol, szagol; (mõnda aega) szaglászik; (aeg-ajalt) szagolgat; (igast küljest) megszaglász; (lõhna laadi määrata püüdma) szagolgat ♦ tubakat nuusutama dohányt szippant; nuusuta, kui hea lõhn szagold meg, milyen jó illat; nuusutab köögist tulevaid lõhnu szagolja a konyhából áradó illatokat; koer nuusutas kõik külalised üle a kutya minden vendéget megszaglászott; tean nuusutamatagi, et kõrtsist tuled ha nem szagolom is érzem, hogy a kocsmából jössz

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

nädal <nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> hét ♦ suur v vaikne nädal relig nagyhét; raamatunädal könyvhét; töönädal munkahét; möödunud nädalal a múlt héten, az elmúlt héten; tuleval nädalal a jövő héten; kaheks nädalaks két hétre; umbes nädala või paari pärast úgy egy-két hét múlva; paari nädala eest pár hete; mitu nädalat tagasi több hete, több héttel ezelőtt; [täna] nädala pärast mához egy hétre; umbes nädal kb. egy hét; aprilli esimesel nädalal április első hetén; nädal aega v otsa lamasin voodis egy hétig feküdtem ágyban; kevad tuli järsku: nädala ajaga v nädalaga oli kõik roheline hirtelen jött a tavasz, egy hét alatt minden kizöldült
■LS: nädala+ ♦ nädalaaruanne heti beszámoló; nädalakaupa hetente, hetenként; nädalaleht hetilap; nädalapalk, nädalateenistus hetibér; nädalateviisi hetek óta

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

nüüdsama <+sama adv>
1. (väga vähe aega tagasi) imént ♦ just nüüdsama oli ta siin éppen az imént volt itt; nüüdsama rääkisime sinust éppen az imént beszéltünk erről; ma alles nüüdsama kuulsin, et ... éppen az imént hallottam, hogy ...
2. (väga vähese aja pärast, otsekohe) azonnal ♦ külalised on nüüdsama tulemas a vendégek azonnal jönnek

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

oma2 <oma adv> (mitte vähem kui) nem kevesebb mint, legalább; (tublisti, tervelt) egész, -nyi ♦ linna tuleb siit oma kolmkümmend kilomeetrit a város harminc kilométernyire van innen; ta oli oma nädal aega haige egy egész hétig beteg volt; kala oli oma kolm kilo raske a hal legalább hérom kiló volt; taadil on juba oma üheksakümmend aastat turjal az öregnek már legalább kilencven év nyomja a vállát

omajagu <+jagu adv> (mõnel määral, parasjagu, küllaltki) elég, eléggé, meglehetősen, bőven ♦ omajagu huvitav raamat elég érdekes könyv; temaga on omajagu tegemist bőven van vele munka; tal on omajagu kangust elég makacs; see töö võtab omajagu aega ez a munka elég sok időbe telik; olen omajagu väsinud meglehetősen fáradt vagyok; nägime omajagu vaeva keményen megdolgoztunk (vele)

ootama <'oota[ma ooda[ta 'oota[b ooda[tud 29 v> várakozik, vár; (mõnda aega) várakozik; (ootel olema) vár; (momenti, sündmust) vár; (liiga kaua) hosszasan vár; (lootma) remél ♦ kevadet ootama várja a tavszt; oota pisut egy kicsit várt; mul tuli oodata várnom kellett; ootan pojalt kirja levelet várok a fiamtól; noorik ootab last a fiatalasszony gyermeket vár; oota sa! (na) várj csak!; on oodata öökülma éjszakai fagy várható; teda ootas soe vastuvõtt piltl meleg fogadtatás várta; õhtusöök juba ootas laual piltl a vacsora már az asztalon volt; rongi oodates a vonatra várva; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát
■LS: ootamis+ ♦ ootamisaeg várakozási idő; ootamispinge a várakozás feszültsége

organiseerima <organis'eeri[ma organis'eeri[da organiseeri[b organiseeri[tud 28 v>
1. szervez, szervezkedik, rendez, organizál, megszervez, levezényel; (midagi korraldama, toime panema) elkövet, véghez visz; (joonde seadma) elrendez; (korrastama, plaanipärastama) rendez ♦ oskab oma aega organiseerida be tudja osztani az idejét; hästi organiseeritud streik jól mgeszervezett sztrájk; organiseeritud kuritegevus szervezett bűnözés
2. (kedagi mingil eesmärgil ühendama v koondama) szervez, egyesít, gyűjt, összegyűjt ♦ noori organiseeriti spordivõistlustele összegyűjtötték a fiatalokat a sportversenyre; organiseeritud noored szervezett ifjúság
3. kõnek (hankima, muretsema) szerez, rendez ♦ sina organiseerid õhtuks vorstid ja õlled te szerzed estére a kolbászt és a sört
■LS: organiseerimis+ ♦ organiseerimiskomitee szervezőbizottság; organiseerimisosakond szervező osztály; organiseerimistöö szervezőmunka; organiseerimisvõimed szervezőképesség

paigutama <paiguta[ma paiguta[da paiguta[b paiguta[tud 27 v>
1. (panema, asetama) (el)helyez; (laiali asetama, kohale panema) tesz ♦ raamatuid riiulile paigutama a helyére teszi a könyveket; mööblit korterisse paigutama elhelyezi a bútorokat a lakásban
2. (majutama, elama panema v erirežiimile seadma) elhelyez ♦ paigutab külalised hotelli hotelben helyezi el a vendégeket
3. (mingisse süsteemi v aega arvama) helyez ♦ paigutab filmi tegevuse tulevikku a film celekményét a jövőbe helyezi
4. (investeerima, hoiule panema) befektet ♦ paigutab raha uude ettevõttesse pénzt fektet be az új vállalkozásba

pakitsema <pakitse[ma pakitse[da pakitse[b pakitse[tud 27 v>
1. (tuikama) sajog ♦ ta hammas pakitseb ikka veel még mindig sajog a foga; süda pakitseb kellegi/millegi pärast sajog a szíve vkiért/vmiért
2. (millestki tulvil) tele van vmivel
3. (kiirustama, ruttama) siet ♦ mis sa pakitsed, aega on! hova sietsz, van még idő

pikaldane <pikaldane pikaldase pikaldas[t pikaldas[se, pikaldas[te pikaldas/i 12 adj>
1. (aeglane) vontatott, totyakos, lomha ♦ astub pikaldasel sammul nagyon totyakosan megy; pikaldase mõtlemisega inimene lomha gondolkodású ember
2. (pikka aega kestev) tartós, hosszadalmas, hosszan tartó ♦ pikaldane põud tartós aszály; pikaldane haigus hosszadalmas betegség

pikalt <pikalt adv>
1. (pikka aega, kauaks) hosszan, régóta ♦ Alžeeria on pikalt olnud ELi jaoks üks olulisemaid gaasitarnijaid Algéria régóta az egyik legfontosabb gázszállító az EU számára; ta elas pikalt Soomes hosszú ideig Finnországban élt
2. (aegamööda, pikkamisi) lassan, hosszan ♦ töö kulges pikalt ja vaevarikkalt a munka hosszan és fáradságosan haladt; pikalt ja laialt hosszú lére eresztve

pikemaajaline <+ajaline ajalise ajalis[t ajalis[se, ajalis[te ajalis/i 12 adj> (pikemat aega kestev v kestnud) hosszabb távú, hosszan tartó, huzamos ♦ pikemaajalisem eemalviibimine huzamos távollét

põgusalt <põgusalt adv> (korraks, hetkeks, lühikest aega) futólag, röviden; (pinnapealselt, möödaminnes) futtában, félvállról

pühendama <pühenda[ma pühenda[da pühenda[b pühenda[tud 27 v> ajánl, szentel, dedikál ♦ ta pühendas oma raamatu sõbrale barátjának ajánlotta a könyvét; otstarve/eesmärk pühendab abinõu a cél szentesíti az eszközt; ta pühendas kogu oma elu teadusele életét a tudománynak szentelte; aega pühendama millelegi időt fordít vmire

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

raiskama <r'aiska[ma raisa[ta r'aiska[b raisa[tud 29 v>
1. (raha, vara, ruumi, aega vms) pazarol, elpazarol, tékozol, eltékozol, veszteget, herdál, fecsérel, elfecsérel, elszór, elver ♦ oma vara [ära] raiskama eltékozolja a vagyonát; raiskas raha igasuguse tühja-tähja peale pocsékolta a pénzt mindenféle semmiségre; ärge raisake elektrit! ne pazaroljátok az áramot!; ära raiska asjata kallist aega! ne vesztegesd a drága időd hiába!
2. piltl (võimeid, tundeid vms) pazarol ♦ asjatult raiskad oma jõudu, energiat ja annet hiába pazarlod az erőd, energiád és a tehetséged; siin pole mõtet vaielda ja sõnu raisata fölösleges itt vitatkozni és a szavakat fecsérelni

raisku <r'aisku adv> vt ka raisus
1. (kaotsi, tühja, nurja, asjatult, tulutult) hasztalan, hiába, kárba ♦ aega läks asjatult raisku az idő szükségtelenül kárba veszett; minutitki ei tohi raisku minna egy percet sem szabad elvesztegetni; tal on kahju oma raisku läinud noorusest sajnálja a kárba veszett fiatalságát
2. (halvaks, kõlbmatuks, hukka, korrast ära) romlik, megromlik, elromlik, rosszabbodik, tönkremegy ♦ raisku läinud puuvili megromlott gyümölcs; põllud olid raisku lastud a földeket hagyták tönkremenni
3. (moraalselt allakäinuks, taunitavaks, käest ära, hukka) romlik, züllik ♦ hea elu ajab inimesed raisku a jó élet lezülleszti az embereket; ei temast inimest saa, läheb raisku nem lesz belőle ember, lezüllik; täiesti raisku läinud tüdruk teljesen romlott lány; oma hellitamisega sa lapsed raisku ajasid a kényeztetéseddel elrontottad a gyerekeket

röövima <r'öövi[ma r'öövi[da röövi[b röövi[tud 28 v>
1. (riisuma) (ki)rabol ♦ panka röövima kirabolja a bankot; vaenlane röövis ja tappis az ellenség rabolt és gyilkolt
2. (liiklusvahendit kaaperdama) eltérít ♦ lennukit röövima eltéríti a repülőgépet
3. piltl ([ära] kulutama v [ära] võtma) rabol ♦ see töö ainult röövib aega ez a munka csak rabolja az időt

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sisustama <sisusta[ma sisusta[da sisusta[b sisusta[tud 27 v>
1. (sisse seadma, möbleerima) berendez ♦ korterit sisustama berendezi a lakást
2. (sisuga täitma) (el)tölt ♦ millega sa oma vaba aega sisustad? mivel töltöd a szabadidődet?

surnu <s'urnu s'urnu s'urnu[t -, s'urnu[te s'urnu[id 01 s> (surnud inimene, koolnu) halott, holt; (laip) hulla ♦ elavad ja surnud elevenek és holtak; elusalt või surnult élve vagy halva; surnuks kuulutama holttá nyilvánít; surnuks näljutama halálra éheztet; surnuks piinama halálra kínoz; surnuks vaikima agyonhallgat; end surnuks vihastama halálra idegeskedi magát; surnuist üles tõusma feltámad a halottak közül; aega surnuks lööma agyon üti az időt; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
■LS: surnu+ ♦ surnuhaud sír; surnuitk siralom; surnukahvatu, surnukarva[line] halálsápadt; surnukamber hullaház; surnukirst koporsó; surnukuur hullaház; surnulava ravatalozó; surnuvanker halottaskocsi

surnuks lööma agyonüt ♦ päeva surnuks lööma naphosszat lazsál; aega surnuks lööma agyonüti az időt

säästma <s'ääst[ma s'ääst[a säästa[b sääste[tud, s'ääst[is s'ääst[ke 34 v>
1. (kokku hoidma) takarékoskodik, spórol, megtakarít ♦ aega säästma időt megtakarít
2. (millegi eest hoidma, millegagi hoolivalt ümber käima) (meg)kímél ♦ saatus on sind säästnud a sors megkímélt téged; kingi säästma kíméli a cipőit; oma jõudu säästma kíméli az erejét; käis kogu tee paljajalu, et kingi säästa végig mezítláb ment, hogy kímélje a cipőjét

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott

tukastama <tukasta[ma tukasta[da tukasta[b tukasta[tud 27 v> (lühikest aega tukkuma, korraks kergesti uinuma) (el)bóbiskol, (el)szundít, (el)szunyókál, (el)szundikál

tunniajaline <+ajaline ajalise ajalis[t ajalis[se, ajalis[te ajalis/i 12 adj> (tund aega kestev) egyórás

tühi-tähi <tühi-tähi tühja-tähja t'ühja-t'ähja t'ühja-t'ähja, t'ühja[de-t'ähja[de t'ühja[sid-t'ähja[sid_&_t'ühj/e-t'ähj/e 24 s> (miski tühine, tähtsusetu, kõrvaline, tühised tähtsusetud asjad, pudi-padi) bagatell, jelentéktelen dolog, semmiség, hiábavalóság ♦ raiskab oma aega tühjale-tähjale semmiségekre pazarolja az idejét; tühitähi katonadolog

vahtima <v'ahti[ma v'ahti[da vahi[b vahi[tud 28 v>
1. (pikalt, kestvalt vaatama) bámul, bámészkodik ♦ vahtis aknast välja kibámult az ablakon; mis sa vahid, ei tunne ära või? mit bámulsz, nem ismersz meg?
2. kõnek (aega kasutult mööda saatma, logelema) bámul ♦ mis te vahite, hakake tööle! ne bámuljatok, dolgozzatok!
3. kõnek (imperatiivi 2. pöörde vorm interjektsioonilaadselt: imestust, üllatust, halvakspanu väljendades) néz ♦ [sa] vahi, mis tegi! nézd csak, mit művelt!

veetma <v'eet[ma v'eet[a veeda[b veede[tud, v'eet[is v'eet[ke 34 v> ([aega] mööda saatma) tölt ♦ aega veetma időt tölt; veedab puhkuse Hispaanias Spanyolországban tölti a szabadságát; veedab unetu öö álmatlanul tölti az éjszakát; veedab aega lugemisega v lugedes olvasással tölti az idejét; veetis terve kuu haiglas egész hónapot a kórházban töltött

venitama <venita[ma venita[da venita[b venita[tud 27 v>
1. (midagi pikemaks v laiemaks muutma) nyújt, megnyújt, elnyújt ♦ tainast venitama tésztát nyújt; venitab kõneldes mõnda häälikut beszéd közben megnyújt egy-egy hangot; sõnu venitama elnyújtja a szavakat
2. ([keha, lihaseid] sirutama) kinyújt ♦ venitab kaela pikaks kinyújtja a nyakát
3. (viivitama) (el)nyújt, elhúz, késlekedik ♦ tarbetud kommentaarid ainult venitavad koosolekut a fölösleges hozzászólások csak nyújtják az értekezletet; kohtuprotsessiga venitama elhúzza a pert; vastusega venitati kuu aega egy hónapig késlekedtek a válasszal; venitab võla maksmisega késlekedik adossága megfizetésével

viibima <v'iibi[ma v'iibi[da v'iibi[b v'iibi[tud 27 v> (pikemat aega olema, asuma) időzik, tartózkodik, rostokol, késlekedik

viivitamata <viivitamata adv> (aega viitmata, viivitamatult) késedelem nélkül

äh <'äh interj> (rõhutab pahameelt, halvakspanu) ej, heh; (kurtmist, hädaldamist) hej, jaj; (teatavaks võtmist) ühüm ♦ äh, pole mul aega teiega jännata! ej, nincs nekem időm veletek szórakozni!; äh, jälle on südames pisted jaj, megint úgy szír a szívem

äraminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> (lahkumine) távozás, eltávozás, elmenet ♦ külaline viivitas äraminekuga a vendég késlekedett a távozással; juba hulk aega enne surma rääkis taat oma äraminekust már jóval halála előtt beszélt az eltávozásról