[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aina <aina adv> (üha) egyre; (ainult) csak

ainult <ainult adv> csak, csupán, kizárólag ♦ mitte ainult ..., vaid ka ... nem csak..., hanem…is; ainult mõni meeter csak néhány méter; ainult naised kizárólag nők; ainult pühapäeviti csak vasárnaponként

ainuüksi <+üksi adv>
1. (ainult) csupán, csak, kizárólag ♦ seda tean ainuüksi mina csak én tudom azt
2. (päris üksinda) egyedül ♦ olin metsas ainuüksi egyedül voltam az erdőben

ealeski <'ealeski adv> (ainult eitusega) soha

esoteeriline <esoteeriline esoteerilise esoteerilis[t esoteerilis[se, esoteerilis[te esoteerilis/i 12 adj> (ainult asjasse pühendatuile määratud) ezoterikus

halvendama <halvenda[ma halvenda[da halvenda[b halvenda[tud 27 v> elmérgesít, rosszabbít ♦ udu halvendab nähtavust a köd rontja a látási viszonyokat; see ainult halvendab olukorda ez csak rontja a helyzetet

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

häirima <h'äiri[ma h'äiri[da häiri[b häiri[tud 28 v> (meelerahu rikkuma) alkalmatlankodik, zavar, megzavar, irritál, háborgat, felver, faksznizik, csestet, bosszant, basztat; (rahu, vaikust) zavar ♦ {kelle} rahu häirima vki nyugalmát zavar; teda ei tohi häirida nem szabad zavarni (őt); vaikust häiris ainult kella tiksumine a csendet csak az óra ketyegése zavarta meg; sa häirid mind oma jutuvadaga zavar a fecsegésed; ära lase ennast sellest häirida ne zavartasd magad; häirivad asjaolud zavaró körülmények; häiriv müra bosszantó zaj; häiritud uni nyugtalan alvás

hääleõigus <+'õigus 'õiguse 'õigus[t 'õigus[se, 'õigus[te 'õigus/i_&_'õiguse[id 11_&_09 s>
1. (õigus osa võtta hääletamisest) választójog, szavazati jog ♦ juhatuse valimisel on hääleõigus ainult seltsi liikmetel a vezetőségi választáson csak a társaság tagjainak van szavazati joga; hääleõigusega szavazati joggal; hääleõiguseta szavazati jog nélkül
2. (sõnaõigus) szólásjog ♦ naisel ei ole majas hääleõigust a háznál asz asszonynak nincs szava

ilutsema <ilutse[ma ilutse[da ilutse[b ilutse[tud 27 v>
1. (rõõmu tundma, lusti pidama) vigad, örül ♦ süda ilutseb örül a szívem
2. (ilusana silma paistma); iroon (toretsema) tetszeleg ♦ laual ilutsesid vanaaegsed tassid régimódi csészék tetszelegnek az asztalon; vihikus ilutsesid ainult kahed a füzetben csak kettesek tetszelegnek

jaamavahe <+vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s> megálló, állomásköz ♦ Tallinnast Lillekülani on vaid üks jaamavahe Tallinntól Lilleküla-ig csak egy megálló; ta sõitis ainult kaks jaamavahet csak két megállót utazott

jaoti1 <j'aoti adv> (osalt, ositi) részben; (paiguti, tükati) helyenként ♦ see lugu on ainult jaoti usutav a történet csak részben hihető; põllud on jaoti külvamata a mezők helyenként bevetetlenek

joodav <j'oodav j'oodava j'oodava[t -, j'oodava[te j'oodava[id 02 adj, s>
1. adj (joogikõlblik) iható ♦ joodav vesi iható víz; vein oli täiesti joodav a bor teljesen iható volt
2. s (jook) ital, innivaló; (alkohoolne) ital, pia ♦ mõtlesime ainult söödavast ja joodavast csak ételre és italra gondoltunk; tellime õige joodavat ka rendeljünk valami innivalót is

jook <j'ook joogi j'ooki j'ooki, j'ooki[de j'ooki[sid_&_j'ook/e 22 s> innivaló, ital, pia ♦ karastav jook üdítőital; kuumad joogid meleg italok; alkohoolsed joogid szeszes ital, alkoholtartalmu italok; armujook szerelmi bájital; hapupiimajook aludttej; mahlajook szörp; nõiajook varázsital; rammujook erőt adó ital; sidrunijook citromos ital; tervisejook egészségital; joogiks oli ainult paljas vesi inivalónak csak víz volt; laual oli rikkalikult sööke ja jooke az asztalon bőven volt enni- és innivaló; hommikul oli joogiks kas kohv või tee a reggel imellé vagy kávé vagy tea volt
■LS: joogi+ ♦ joogiautomaat italautomata; joogiklaas pohár, üvegpohár; joogikruus csésze; joogiküna vályú; joogimaja kocsma; jooginõu itató, ivóedény; joogirada ivóhelyhez vezető ösvény; joogisarv ivókürt; joogitops ivópohár

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

järele jääma
1. (säilima, alles olema) abbamarad, marad ♦ pisut raha jäi veel järele még maradt egy kis pénz; maja põles maha, ainult vundament jäi järele leégett a ház, csak az alapok maradtak
2. (lakkama, üle jääma) abbamarad ♦ vihm jäi järele abbamaradt az eső
3. (kella kohta) késik ♦ kell jääb päevas kaks minutit järele az óra a nap folyamán két percet késik

järgi <j'ärgi postp, adv>
1. postp [gen] (mille kohaselt, millele toetudes) utána, után, szerint, nyomán ♦ moe järgi riietuma a divat szerint öltözködik; toimisin sinu nõuande järgi a te tanácsaid szerint cselekedtem; poisile pandi vanaisa järgi nimeks Rein a fiút a nagyapja után Reinnek nevezték; kohaliku aja järgi helyi idő szerint
2. adv; postp [gen] (alles, midagi meenutades) marad ♦ põlevast küünlast on ainult jupp järgi csak egy darab maradt az égő gyertyából; ta haises küüslaugu järgi fokhagymától bázlött
3. adv (osutab vastupanu lakkamisele) felad ♦ lõpuks ta andis järgi végül feladta

katke <katke k'atke katke[t -, katke[te k'atke[id 06 s>
1. (katkend) részlet, töredék ♦ filmikatke a film részlete; jutukatke, kõnekatke foszlány; kõnest jõudsid temani ainult jutukatked a beszédnek csak a foszlányai jutottak el hozzá
2. (katkemine) szakítás

kaudselt <k'audselt adv> közvetve, közvetett módon/úton ♦ kaudselt tuvastatav közvetett módon azonosítható; saan ainult kaudselt temaga suhelda csak közvetve tudok vele érintkezni

keskenduma <keskendu[ma keskendu[da keskendu[b keskendu[tud 27 v> összpontosul, összpontosít ♦ kõik pilgud olid keskendunud pildile minden tekintet a képre összpontosult; kas meie teadvus on võimeline keskenduma ainult ühele asjale? a tudatunk képes teljesen összpontosulni csupán egyetlen tárgyon?; esmatähtsatele valdkondadele keskenduma a kulcsfontosságú területekre összpontosít; keskendunud pilgul jälgima összpontosított tekintettel figyel

kordama <k'orda[ma korra[ta k'orda[b korra[tud 29 v> ismétel, megismétel ♦ korda küsimust! ismételd a kérdést!; õppeaasta lõpus ainult kordame tanév vége felé csak ismétlünk; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: kordamis+ ♦ kordamisküsimus ismétlő kérdés

kõigest <kõigest adv> (ainult, vaid) csak; (mitte enamat kui, mitte rohkem kui) mindössze, alig ♦ loengul oli kõigest kümme inimest az előadáson mindössze tízen voltak; see juhtus kõigest nädal tagasi csak/alig egy hete történt; ta on kõigest väike ametnik ő csak egy hivatalnok

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

laip <l'aip laiba l'aipa l'aipa, l'aipa[de l'aipa[sid_&_l'aip/u 22 s> (surnukeha) holttest, tetem, hulla ♦ elav laip piltl élőhalott; laiba lahkamine a holttest boncolása; laipade põletamine hullaégetés; ainult üle minu laiba! piltl csak a testemen át/keresztül!
■LS: laiba+ ♦ laibamürk hullaméreg

läbisõit <+s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (läbisõitmine) áthaladás ♦ läbisõit keelatud! tilos az áthaladás!; oleme siin ainult läbisõidul csak átutazóban vagyunk itt
2. (sõidetud tee pikkus) futásteljesítmény

lähtuma <l'ähtu[ma l'ähtu[da l'ähtu[b l'ähtu[tud 27 v> (algust saama, mingit lähtekohta järgima) kiindul ♦ lähtub ainult enda huvidest csak a saját érdekeiből indul ki; lähtusime järgmistest põhimõtetest a következő elveket követtük

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

mitte1 <m'itte adv>
1. (rõhutab, intensiivistab eitust) nem, sem ♦ hoopis mitte egyáltalán nem; mitte midagi semmi(t); mitte keegi senki; mitte mingil juhul semmi esetre sem; mitte üks põrm semennyire sem; mitte ainult ..., vaid ka ... nemcsak ..., hanem ... is
2. (jaatavas kontekstis väljendab eitust) nem ♦ miks mitte miért ne; mitte eriti nem nagyon; muidugi mitte dehogy, persze hogy nem; vist mitte talán nem; mitte ilmaski soha; mitte suitsetada! tilos a dohányzás!

moepärast <+pärast adv> (moe pärast, ainult vormi täiteks, mulje jätmiseks) a látszat kedvéért

muudkui <+k'ui konj, adv>
1. adv (üha, ühtelugu, kogu aeg, aina, alatasa) egyfolytában, mindig, folyton ♦ mu vanemad muudkui tülitsevad a szüleim egyfolytában veszekednek
2. adv (ainult, üksnes, vaid) csak ♦ muudkui kamandab folyamatosan parancsolgat

mõhk2 <m'õhk mõhu m'õhku m'õhku, m'õhku[de m'õhku[sid_&_m'õhk/e 22 s> kõnek (ainult singulari nominatiivis ja partitiivis eitavalt: natuke, põrmuke, raas) göcs ♦ ma ei saa sellest mõhkugi aru ez nekem kínaiul van, egy kukkot sem értek belőle

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

naeratama <naerata[ma naerata[da naerata[b naerata[tud 27 v> (ainult näoilmega naerma) elmosolyodik, rámosolyog, mosolyog; (tavaliselt irooniliselt, pilkavalt) gúnyosan osolyog ♦ naeratas andeksandvalt megbocsátóan mosolyog; nägu lõi tõsiseks, ainult silmad naeratasid arca komoly volt, csak a szeme mosolygott; neile naeratas õnn piltl rájuk nevetett a szerencse

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

nimeline1 <nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj>
1. (nime, nimetust omav, teatud nime kandev) c., nevű, című ♦ Reinu-nimeline noormees Rein nevű fiatalember; rahvalauludel puudub harilikult nimeline autor a népdaloknak általában nincs megnevezett/konkrét szerőjük
2. (kellegi nimele välja antud) névre szóló; (selline, kus midagi tehakse oma nime avaldades) név szerinti ♦ nimeline hääletamine név szerinti szavazás; nimeline kingitus névre szóló ajndék; nimeline kutse esietendusele névre szóló meghívó a premmierre
3. (ainult nime poolest eksisteeriv, formaalne) névleges, formális ♦ kuningavõim on vaid nimeline a királyi hatalom csak névleges

nimepidi <+pidi adv>, ka nime pidi
1. (nimeliselt, nime järgi, nime pidi) név szerint, névről ♦ nägu on tuttav, aga nimepidi v nime pidi ma teda ei tea az arca ismerős, de a név szerint nem ismerem; arvustuses kedagi nimepidi ei mainitud a beszámolóban senkit nem említettek név szerint; nimepidi tuttavad kohad, aga käinud ma seal ei ole névről ismerős helyek, de nem jártam ott
2. (formaalselt) formálisan ♦ ta on olnud oma lastele ainult nimepidi isaks a gyerekeinek csak formálisan volt apja

nimetama <nimeta[ma nimeta[da nimeta[b nimeta[tud 27 v>
1. (kellegi v millegi kohta teatavat nime kasutama) nevez, titulál, szólít, csúfol, mond, hív, elnevez, elmond, elkeresztel ♦ mõned kutsuvad teda Aleksiks, mõned nimetavad Sassiks néhányan Aleksznek hívják, mások Szassznak nevezik; armastab end peremeheks nimetada szereti magát (házi)gazdának nevezni; nimetas mind lihtsameelseks együgyűnek nevezett; nimetage seda kuidas soovite! nevezzétek, ahogy akarjátok!
2. (ametisse määrama) kinevez ♦ ametisse nimetama {keda} vkit kinevez; nimetati riigi esindajad välisriikidesse kinevezték a külföldi képviselőket
3. (mainima, märkima, loetlema) megnevez, említ; (informeerima, teatama) tudat, mond, említ, megemlít ♦ kui sul abi vaja, nimeta ainult ha segítségre van szükséged csak mond; Jaan hommikul nagu nimetas jah, et täna tulevad külalised János reggel mintha megemlítette volna, hogy ma vendégek jönnek; tühine asi, seda ei maksa nimetadagi semmiség, említést sem érdemel; nimetage tuntumaid läti kirjanikke nevezzétek meg az ismertebb lett írókat; kõiki nimetatud soove saab täita minden megnevezett kérés teljesíthető; eespool nimetatud teosed a fent említett művek

nirisema <nirise[ma nirise[da nirise[b nirise[tud 27 v> (nirena, nirinal voolama, nõrguma) csordogál, szivárog, folydogál; (alla, kokku) lefolyik ♦ kraanist ainult niriseb vett a csapból csak csordogál a víz; kasest niriseb mahla a nyírfából szivárog a nedv; räästast niriseb vihmavett, räästad nirisevad csorog az eresz; silmavesi niriseb üle põskede folyik a könny az arcán; suust niriseb sülge folyik a nyál a szájából; higi niriseb mööda selga folyik az izzadtság a hátán; haavast niriseb verd vér szivárog/folyik a sebből; orus niriseb oja a völgyben patak csordogál; mesi niriseb purki a méz az üvegbe csorog; see oli saladus, kuid üht-teist nirises läbi piltl ez titok volt, de egy-két dolog kiszivárgott

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

nominaalne <nomin'aalne nomin'aalse nomin'aalse[t -, nomin'aalse[te nomin'aalse[id 02 adj>
1. (nimeline, nimi-, nominaal-) nominális, névleges ♦ nominaalne väärtus maj névérték
2. (ainult nime poolest v paberil eksisteeriv) névleges ♦ nominaalne ja faktiline võim a névleges és tényleges hatalom
■LS: nominaal+ ♦ nominaalhind maj nominális ár; nominaalkaal maj névleges súly; nominaalpalk maj névleges bér; nominaalpinge el nominális feszültség, névleges feszültség; nominaalväärtus maj névérték

noogutama <nooguta[ma nooguta[da nooguta[b nooguta[tud 27 v> (pead üles-alla liigutama näit. nõusoleku, heakskiidu, tervituse märgiks) biccent, rábolint, bólint, bólingat; (korraks) bólint ♦ heaks kiites noogutama jóváhagyóan bólogat; noogutab vastuseks válaszként bólogt; noogutab nõus olles pead v peaga beleegyezően bólogat; ei vastanud midagi, noogutas ainult sõnatult nem válaszolt semmit, csak némán bólogatott; noogutas mulle tervituseks biccentett üdvözlésül; noogutas mõistvalt v taipavalt [pead] megértően bólogatott

noomitus <noomitus noomituse noomitus[t noomitus[se, noomitus[te noomitus/i 11 s> szidás, megrovás, figyelmezetés, intés, feddés, prédikáció ♦ hea, et ainult noomitusega pääsesin jó, hogy egy figyelmeztetéssel megúsztam; sai valju noomituse hangosan/erősen megszidták; ema pidas mulle pika noomituse anyám hosszó prédikációt tartott nekem

noorkuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. astr (Kuu faas, kus Kuu pole kogu ööpäeva jooksul Maal nähtav) újhold
2. (paremale pööratud kumerusega poolringina nähtav Kuu faas) fogyó hold ♦ see juhtus noorkuu ajal újhold idején történt; ainult noorkuu ajal istutati puid fákat csak újhold idején ültettek

nõrisema <nõrise[ma nõrise[da nõrise[b nõrise[tud 27 v> (nõrguma, valguma) folyik; (nirena, nirinal voolama) csordogál, csurog ♦ kraanist ainult nõriseb vett alig csorog a víz a csapból; ninast nõriseb verd folyik a vér az orrából; haavast nõriseb verd folyik a vér a sebből; vihma sajab, räästad nõrisevad esik az eső, csorog az eresz; suhkur nõriseb põrandale a padlóra ömlött a cukor; liiv nõriseb liivakellas a homokórában folyik a homok

nõuandev <+'andev 'andva 'andva[t -, 'andva[te 'andva[id 02 adj> tanácsadó ♦ nõuandev komitee tanácsadó bizottság; liikmekandidaatidel on koosolekul ainult nõuandev hääl az ülésen a tagjelölteknek csak tanácsadó szavazata van

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nähtaval <n'ähtaval adv> vt ka nähtavale (näha, paistmas) látszik ♦ ainult maja katus on puude tagant nähtaval csak a ház teteje látszik a fák mögött

näksima <n'äksi[ma n'äksi[da näksi[b näksi[tud 28 v> (korduvalt, kergelt hammustama) rágcsál, pedz, harapdál, csipked, csipeget; (küljest, pealt) leharap ♦ näksib mõtlikult rohukõrt elgondolkodva rágcsálja a fűszálat; tal on harjumus küüsi näksida szokása a körömrágás; laps näksib küpsist a gyerek kekszet rágcsál; ainult näksis toidu kallal csak csipegette az ételt; jänes näksib puukoort a nyúl fakérget rág; kits näksib rohtu [süüa] a kecske füvet rág

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omavahel <+vahel adv>
1. (vastastikku üksteisega v teineteisega) kettecskén, magunk közt, egymás közt, kettesben ♦ omavahel kokku leppima megegyeztek egymás közt, megállapodtak egymással; omavahel võrdlema összehasonlít egymással; nad on omavahel tülis össze vannak veszve; nad on omavahel head sõbrad ők jó barátok
2. (kellegagi omaette) négyszemközt, kettesben; (ainult enda teada) magunk között ♦ ma tahaksin sinuga omavahel rääkida szeretnék veled négyszemközt beszélni; noored tahavad omavahel olla a fiatalok egyedől akarnak lenni; omavahel öelda v öeldes v rääkida on ta üle pea võlgades magunk közt mondva, nyakig ül az adósságban; omavahel öeldes magunk köztöt szólva

omavahele <+vahele adv> egyedül; (ainult enda teada) egymás között, közöttünk ♦ isa ja poeg jäid kabinetti omavahele apa és fia egyedül maradtak az irodában; see jutuajamine jäägu meil omavahele ez a beszélgetés maradjon közöttünk

osaliselt <osaliselt adv> (mitte täielikult) részben, félig ♦ osaliselt tasustatav puhkus részben fizetett szabadság; katse õnnestus ainult osaliselt a kísérlet csak részben sikerült; ta oli töövõime osaliselt kaotanud részben elvesztette munkaképességét

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsejoones <+joones adv>
1. (sirgelt) homlokegyenest, egyenesen, légvonalban ♦ sinna on otsejoones ainult viis kilomeetrit légvonalban csak öt kilométerre van
2. (just) éppen, pontosan, mindjárt; (vahetult) közvetlenül, egyenesen ♦ see on mõeldud otsejoones teile ez közvetlenül neked szól
3. (otsekoheselt) nyíltan, egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén ♦ ütle otsejoones välja, mida mõtled mond ki nyíltan, amit gondolsz
4. (otsekohe) azonnal ♦ läks otsejoones kaebama azonnal elment panaszkodni

paarsada <p'aar+sada paari+saja p'aari+sada_&_p'aari+sada[t -, paari+sada[de paari+sada[sid 18 num, pron> (umbes kakssada) pár száz ♦ paarsada meetrit kaugemal pár száz kilométerrel távolabb; paarisaja aasta pärast pár száz év múlva; mul on ainult paarsada krooni csak pár száz koronám van
■LS: paari+saja+ ♦ paarisajagrammine pár száz grammos; paarisajaleheküljeline pár száz oldalas; paarisajameetrine pár száz méteres

paljalt <p'aljalt adv>
1. (alasti) meztelenül; (naturaalselt, lisanditeta) magában; (lahjendamata) tisztán ♦ võtab paljalt päikest meztelenül napozik; sööb pohli paljalt magában eszi a vörösáfonyát
2. kõnek (ainult, üksnes, vaid) csupán ♦ need on paljalt sõnad ezek csupán szavak

paljas <paljas p'alja paljas[t -, paljas[te p'alja[id 07 adj>
1. (alasti, rõivasteta) meztelen, kopasz, csupasz ♦ paljas ihu meztelen bőr; palja peaga hajadonfőtt, hajadonfővel; paljad kaljud csupasz sziklák; paljad puud kopár fák; paljad faktid a rideg tények; paljas tõde meztelen igazság; tal aeti pea paljaks leborotválták a fejét; magab palja maa peal a csupasz földön fekszik; palja silmaga nähtav szabad szemmel látható
2. (lisanditeta, lahjendamata) tiszta
3. (ainult, vaid, üksnes) csupa, csupán

pelgalt <pelgalt adv> (ainult, üksnes, ainuüksi) csupán, pusztán, csak ♦ see ei ole pelgalt tema viga ez nem csupán az hibája

pidžaama <pidžaama pidžaama pidžaama[t -, pidžaama[de pidžaama[sid 16 s> pizsama ♦ pidžaamaga/pidžaamas magama pizsamában alszik; tal oli seljas ainult pidžaama csak a pizsamáját viselte

puha <puha adv> (rõhutab millegi täielikkust) egészen; (ainult, üksnes) csak ♦ üks(ta)puha mindegy; klassis olid puha tüdrukud csak lányok voltak az osztályban

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

püük <p'üük püügi p'üüki p'üüki, p'üüki[de p'üüki[sid_&_p'üük/e 22 s> fogás; (ainult kala kohta) halászat ♦ järvepüük tavi halászat; merepüük tengeri halászat; mõrrapüük varsázás; noodapüük kerítőhálós halászat; pärlipüük gyöngyhalászat; traalpüük vonóhálóval történő halászat; vaalapüük bálnavadászat; võrgupüük hálóval történő halászat, hálóállítás
■LS: püügi+ ♦ püügihooaeg halászati idény; püügikeeld halászati tilalom; püügikvoot halászati kvóta; püügilitsents halászati engedély; püügipiirkond halászati terület; püügiõigus halászati engedély

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

röövima <r'öövi[ma r'öövi[da röövi[b röövi[tud 28 v>
1. (riisuma) (ki)rabol ♦ panka röövima kirabolja a bankot; vaenlane röövis ja tappis az ellenség rabolt és gyilkolt
2. (liiklusvahendit kaaperdama) eltérít ♦ lennukit röövima eltéríti a repülőgépet
3. piltl ([ära] kulutama v [ära] võtma) rabol ♦ see töö ainult röövib aega ez a munka csak rabolja az időt

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

siiski <s'iiski adv>
1. (ikkagi, ometi) mégis, mégiscsak, azonban, azért ♦ kõik lõppes siiski hästi mégis jól végződött mindez
2. (ka siis) akkor is ♦ nägin teda taas aastaid hiljem, siiski ainult üürikeseks évekkel később újra találkoztam vele, akkor is csak rövid időre

sonkima <s'onki[ma s'onki[da songi[b songi[tud 28 v> (tuhnima) piszkál, turkál, túr ♦ ainult songib lusikaga toidus csak piszkál az ételben

talong <tal'ong talongi tal'ongi tal'ongi, tal'ongi[de tal'ongi[sid_&_tal'ong/e 22 s> jegy, utalvány ♦ leivatalong kenyérjegy; sõidutalong menetjegy; suhkrut saab ainult talongide eest v talongidega a cukor csak jegyre kapható

tapma <t'ap[ma t'app[a tapa[b tape[tud, t'app[is t'ap[ke 35 v>
1. (elu võtma, surmama) (meg)öl, (el)pusztít, (meg)gyilkol; (koduloomi) levág ♦ ta tapeti noaga késsel megölték; ennast ära tapma megöli magát, elpusztítja magát; uus ravim tapab kopsuhaiguse tekitajad az új gyógyszer elpusztítja a tüdőbaj kórokozóját; nikotiin tapab pikkamööda a nikotin lassan öl; siga tapma levágja a disznót; päevade kaupa tappis ta ainult kärbseid naphosszat csak a legyeket gyilkolta
2. (füüsiliselt v vaimselt laostama, üleliia väsitama, kurnama, piinama) pusztít, gyilkol ♦ tapab ennast tööga halálra dolgozza magát

tegutsema <tegutse[ma tegutse[da tegutse[b tegutse[tud 27 v>
1. (tegevuses olema, midagi tegema, toimetama) cselekszik ♦ ta mitte ainult ei rääkinud, vaid ka tegutses nemcsak beszélt, hanem cselekedett is; tegutsesin mõtlematult gondolkodás nélkül cselekedtem
2. (mingi töö v tegevusega pidevalt seotud olema) tevékenykedik, ténykedik, működik ♦ ta tegutseb advokaadina ügyvédként tevékenykedik; ühing on tegutsenud juba kolm aastat az egyesület már három éve működik; kirjastus lakkas tegutsemast a kiadó megszűnt
■LS: tegutsemis+ ♦ tegutsemisluba működési engedély; tegutsemistahe tettvágy; tegutsemisvabadus tevékenység szabadsága

tänane <tänane tänase tänas[t -, tänas[te tänase[id 10 adj, s>
1. adj mai ♦ tänane ajaleht a mai újság; tänane päev a mai nap; tänane maailm a mai világ; elab ainult tänasele päevale csak a mának él
2. s (käesolev päev) a mai nap; (tänapäev, nüüdisaeg) ma ♦ tänasest peale mától kezdve

umbkeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> (kohalikku keelt mitteoskav, ainult oma emakeelt oskav) idegen nyelveket nem tudó, az ország nyelvét nem beszélő

usaldama <usalda[ma usalda[da usalda[b usalda[tud 27 v>
1. (kelleski v millegi peale kindel olema) (meg)bízik ♦ kedagi pimesi usaldama vakon bízik vkiben; usaldab oma sõpra megbízik a barátjában; ta usaldas mind megbízott bennem; vananedes võib oma mälu järjest vähem usaldada az öregedéssel az ember egyre kevésbé bízhat a saját emlékezetében
2. (kellegi hoolde jätma v andma) (rá)bíz ♦ selle töö julgen ainult sulle usaldada ezt a munkát csak rád bízhatom; usaldab oma lapse naabri hoolde gyermekét a szomszédra bízza; usaldan selle saladuse ainult sulle csak rád bízom ezt a titkot
3. ([kellelegi] midagi südamelt ära rääkima) kiönti a szívét vkinek

vahe1 <vahe vahe vahe[t -, vahe[de vahe[sid 16 s>
1. (erinevus) különbség ♦ ajavahe időeltolódás; hinnavahe árkülönbség, árkülönbözet; ainult selle vahega, et ... az egyetlen különbség az, hogy ...; sellel pole vahet egyre megy, nem számít; vahet tegema megkülönböztet, különbséget tesz
2. (vahemaa) távolság ♦ meie vahet võis olla mõni samm egy pár lépés volt köztünk; käib arstide vahet különböző orvosokhoz jár
3. (vahemik) rés ♦ seina ja kapi vahel oli väike vahe a fal és a szekrény között volt egy kis rés
4. mat (lahutamistehte tulemus) különbség ♦ kahe arvu vahe két szám közötti különbség
■LS: vahe+ ♦ vaheaju anat köztiagy; vahearuanne időközi jelentés, közbenső mérleg; vaheaste köztes lépés; vahefiniš sport részhajrá; vahekaugus távolság; vahekohus választottbíróság, választottbírói testület; vahekäik folyosó

vaid <v'aid adv, konj>
1. adv (ainult, üksnes, kõigest) csak ♦ see kestab vaid paar minutit csak pár percig tart
2. adv (rõhuadverbina: ainult) bárcsak ♦ kui vaid talv saaks läbi! bárcsak elmúlna a tél!
3. konj (osutab otsesele vastandusele) hanem ♦ tähtis pole mitte vorm, vaid sisu nem a forma számít, hanem a tartalom
4. konj (ühendsidesõna osana) hanem ♦ mitte ainult lapsed, vaid ka täiskasvanud nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is

varal <varal postp [gen]> (mille abil, jõul, toel) vmi segítségével, vmi alapján ♦ elab ainult rohtude varal csupán gyógyszerekből él; isikliku kogemuse varal saját tapasztalat alapján

vare2 <vare vareme vare[t -, vareme[te vareme[id 04 s (hrl pl)> (põlenud v purunenud ehitise jäänused) rom, roncs; piltl (vana, kurnatud inimene) roncs ♦ kindluse vare v varemed várrom; silla varemed a híd roncsai; linn seisab varemeis a város romokban hever; temast oli järel ainult vilets vare csak egy szánalmas roncs maradt belőle

venitama <venita[ma venita[da venita[b venita[tud 27 v>
1. (midagi pikemaks v laiemaks muutma) nyújt, megnyújt, elnyújt ♦ tainast venitama tésztát nyújt; venitab kõneldes mõnda häälikut beszéd közben megnyújt egy-egy hangot; sõnu venitama elnyújtja a szavakat
2. ([keha, lihaseid] sirutama) kinyújt ♦ venitab kaela pikaks kinyújtja a nyakát
3. (viivitama) (el)nyújt, elhúz, késlekedik ♦ tarbetud kommentaarid ainult venitavad koosolekut a fölösleges hozzászólások csak nyújtják az értekezletet; kohtuprotsessiga venitama elhúzza a pert; vastusega venitati kuu aega egy hónapig késlekedtek a válasszal; venitab võla maksmisega késlekedik adossága megfizetésével

ägama <äga[ma äga[da äga[b äga[tud 27 v>
1. (oigama) nyög ♦ haige ägab valu pärast v valu käes v valust v valudes a beteg nyög fájdalmában; haavatud ägasid ainult csak a sebesültek jajgattak; peolaud otse ägab toitude raskuse all piltl az ünnepi asztal roskadozik az ételek súlya alatt; rahvas ägab elukalliduse käes v all piltl nyög a nép a növekvő megélhetési költségek terhe alatt
2. (hädaldama, kaeblema) panaszkodik ♦ muudkui ägatakse ja kirutakse elu egyre panaszkodnak és átkozzák az életet

ähmane <ähmane ähmase ähmas[t -, ähmas[te ähmase[id 10 adj>
1. (tuhm, kergelt hägune) ködös, homályos, fátyolos, elmosódó ♦ uduähmane ködös; ähmased aknad ködös ablakok; ähmane valgus homályos fény; ähmane koit ködös hajnal; saare ähmased kontuurid a sziget homályos körvonalai, elmosódott körvonalai; pohmelusest ähmased silmad másnaposságtól ködös tekintet; unest ähmased silmad álomtól ködös tekintet
2. piltl (ebamäärane, ebaselge) homályos, halvány ♦ ähmane ettekujutus tööst homályos elképzelás a munkáról; ähmane süütunne halvány bűntudat; tal on oma isast säilinud ainult ähmane mälestus apjáról csak halvány emlékei vannak

ärgitama <ärgita[ma ärgita[da ärgita[b ärgita[tud 27 v>
1. (innustama, ergutama) ösztönöz, lelkesít, buzdít; (midagi taunitavat tegema) ösztönöz, ösztökél, noszogat, nógat, unszol ♦ pealtvaatajad ärgitavad jooksjaid hüüetega takka a szurkolók kiáltásokkal lekesítik a futókat; nälg ärgitas meid tegutsema az éhség cselekedetre ösztönöz
2. (proovima, katsuma) próbál
3. (õrritades ähvardama) ingerel, hergel, piszkálódik, heccel, szurkál ♦ ega ta löö, ta ainult ärgitab nem üt, csak heccel

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!

ühekordne <+k'ordne k'ordse k'ordse[t -, k'ordse[te k'ordse[id 02 adj> (selline, milles on midagi ainult üks kord, kiht, rida vms) egyszeri, egyszer használatos, szimpla, eldobható

ühetooniline <+tooniline toonilise toonilis[t toonilis[se, toonilis[te toonilis/i 12 adj> (ainult ühe värvitooniga) egyhangú

üksnes <'üksnes adv>
1. (ainult, vaid, kõigest) csak, kizárólag, egyedül
2. (ainuüksi) ♦ inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember