[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aadam <'aadam 'aadama 'aadama[t -, 'aadama[te 'aadama[id 02 s> nlj (mehe, mõnikord ka üldse inimese kohta) férfi, ember ♦ aadamast ja iidamast alates (juba ammu) ősidőktől fogva; Teadsin seda iidamast-aadamast saadik Ősidők óta tudom

aastakäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. bibl (perioodikaväljaande ilmumise aastajärjenumber alates ilmumise algusest) évfolyam, évjárat ♦ ajakirja esimesed aastakäigud a folyóirat első évfolyamai; mitmes aastakäik sellel ajakirjal nüüd juba on? hány évfolyama van ennek az újságnak?
2. (vanuserühm) évfolyam ♦ ühe aastakäigu poisid azonos korú, egyívású fiúk

algama <'alga[ma ala[ta 'alga[b ala[tud 29 v>
1. (algust saama) kezdődik ♦ kool algab septembris az iskola szeptemberben kezdődik; film algab kell seitse a film hét órakor kezdődik
2. (alustama) kezd ♦ lihtsalt ei tea, millest alata nem tud mivel kezdeni; uuesti v otsast algama elölről/újra kezdi; sügisest alates ősz óta, ősztől kezdve

hommik <hommik hommiku hommiku[t -, hommiku[te hommiku[id 02 s>
1. (päeva algusosa) reggel ♦ ilus hommik szép reggel; udune hommik ködös reggel; varajane hommik kora reggel; eluhommik piltl az élet reggele; kevadhommik tavaszi reggel; maihommik májusi reggel; täna hommikul ma reggel; hommikul vara korán reggel; kell viis hommikul reggel ötkor; hommiku eel, vastu hommikut reggelre; hommikust alates, hommikust peale, hommikust saadik reggeltől; koidab hommik reggeledik; päev on alles hommikus még csak reggel van; hommik on õhtust targem aludjunk rá egyet
2. (hommikupoolikul toimuv etendus, kontsert) reggeli ♦ kirjandushommik irodalmi reggel
3. kõnek (ida) kelet ♦ aknad on hommiku poole az ablakok keletre néznek
■LS: hommiku+ (päeva algusosa) ♦ hommikuhämarus hajnali homály; hommikukaste hajnali harmat; hommikukohv reggeli kávé
hommiku+ (ida) ♦ hommikumaa napkelet; hommikumaine keleti

homne <h'omne h'omse h'omse[t -, h'omse[te h'omse[id 02 adj, s>
1. adj holnapi ♦ homne kuupäev a holnapi dátum; homne päev holnapi nap
2. s ♦ homsest alates, homsest peale holnaptól; oota homseni! várj holnapig; leppisime homse peale kokku holnapra beszéltük meg

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

keskelt <k'eskelt adv, postp> vt ka keskele, keskel
1. postp [gen] (keskpaigast) vmi közepétől ♦ 2018. aasta mai keskelt alates 2018. május közepétől; sajab juba juuni keskelt peale már június közepétől kezdve esik
2. postp [gen] (seast, hulgast) vki közül ♦ minge ära nende keskelt jöjjetek ki közülük
3. adv középről, középen ♦ keskelt väljapoole belülről kifelé; vilja läbimõõt keskelt on vähemalt 50 mm a gyümölcs középen mért átmérője legalább 50 mm

keskpaik <+p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s> közép ♦ jõe keskpaik a folyó közepe; juuni keskpaigas június közepén; möödunud sajandi keskpaigast alates a múlt század közepétől kezdve

lapsepõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>, ka lapsepõli gyerekkor, gyermekkor ♦ muretu lapsepõlv v lapsepõli gondtalan gyerekkor; õnnelik lapsepõlv boldog gyerekkor; lapsepõlvest alates v peale v saadik gyerekkor óta
■LS: lapse+põlve+ ♦ lapsepõlvearmastus gyermekkori szerelem; lapsepõlvesõber gyermekkori barát

nüüdne <n'üüdne n'üüdse n'üüdse[t -, n'üüdse[te n'üüdse[id 02 adj> (praegune, tänapäevane) jelenlegi, mostani ♦ nüüdne põlvkond a jelenlegi nemzedék; nüüdsel ajal manapság; maja nüüdsed elanikud a ház mostani lakói; nüüdsest peale v nüüdsest alates mától fogva, ezentúl; nüüdseks peaks töö valmis olema mostanra kész kell, hogy legyen a munka; nüüdsest peale hakkan korralikuks mostantól rendes leszek

oivik <oivik oiviku oiviku[t -, oiviku[te oiviku[id 02 s> éltanuló, kitűnő tanuló, jeles tanuló, rangelső ♦ tüdruk on esimesest klassist alates oivik a lány az első osztálytól kezdve kitűnő tanuló

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

pikenema <pikene[ma pikene[da pikene[b pikene[tud 27 v> (pikemaks minema) (meg)hosszabbodik ♦ nüüdsest alates päevad pikenevad pisut mostantól fogva hosszabbodnak kicsit a nappalok

päev <p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. nap ♦ ilus päev szép nap; laupäevane päev szombati nap; eilne päev tegnapi nap; homne päev holnapi nap; väsitav päev kimerítő nap; aprillipäev áprilisi nap; emadepäev anyák napja; puhkepäev munkaszüneti nap; südapäev dél; tööpäev munkanap; ärasõidupäev az indulás napja; päeval napközben, nappal; päise päeva ajal, päisel päeval fényes nappal; keset päeva napközben; iga jumala päev minden istenadta nap; päeval ja öösel nappal és éjjel; päev otsa, kogu päeva naphosszat; kahe päeva pärast két nap múlva; üle päeva minden második nap; mõni päev tagasi, mõne päeva eest néhány nappal ezelőtt; lähipäevil a közeli napokban; kolm korda päevas naponta háromszor; tänasest päevast alates mától kezdve; lahtiste uste päev nyílt nap; meie päevil napjainkban; tänase päevani mindmáig, a mai napig, mind a mai napig; päevast päeva v päev päeva kõrval napról napra; tere päevast! jó napot (kívánok)!, adj(on) isten (jó napot)!, fogadj isten!; elab päeva korraga márol holnapra él; iga[l] päev[al] mindennap; mis päev täna on? milyen nap van ma?; päev kisub v kaldub õhtusse v õhtule esteledik; sadas pool päeva [vihma] fél napig esett; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz; päeva surnuks lööma vkinek (a) hasára süt a nap; iga päev ei ole pühapäev egyszer volt Budán kutyavásár; elab ainult tänasele päevale csak a mának él; kellegi/millegi päev (veel) tuleb feljön/felsüt/felvirrad vkinek/vminek a napja; ka homme on päev holnap is nap lesz; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
2. (päike) nap
■LS: päeva+ (24-tunnise tsükliga seotud) ♦ päevaaeg napszak; päevakurss maj (antud päeva valuutakurss) a napi árfolyam; päevapaabusilm zool (päevaliblikas Inachis io) nappali pávaszem; päevapalk napibér; päevaplaan (päevakava) napirend; päevapoliitika napi politika; päevaraha napidíj; päevasärk ing; päevatoodang napi teljesítmény; päevauudised napi hírek
päeva+ (päikesega seotud) ♦ päevatõus napkelet

saadik1 <saadik postp [elat]>
1. (millest alates) óta, -tól/-től kezdve ♦ talvest saadik tél óta; lapsest saadik gyerekkora óta; olen kella kuuest saadik jalul hattól kezdve talpon vagyok; tunnen sind juba sellest saadik, kui ... már azóta ismerlek, amikor ...; ta on väikesest saadik linnas elanud kiskora óta városban élt
2. (milleni) vmeddig ♦ oli poolest kehast saadik vees félig vizes volt; seelik on põlvest saadik a szoknya térdig ér; olen juba poolest saadik nõus félig/részben már egyetértek; kiitis siinset elu taevast saadik az egekbe/egekig dicsérte az itteni életet

saati <s'aati postp, adv>
1. (millest alates) óta, -tól/től kezdve ♦ sügisest saati ősz óta; lapsest saati gyerekkora óta; me oleme koolipõlvest saati tuttavad iskolás korunk óta ismerjük egymást
2. (milleni) -ig ♦ ta seisab põlvist saati mudas térdig érő sárban áll
3. (liiatigi) nemhogy ♦ hobune komistab neljal jalal, saati siis inimene a ló négy lábon jár, mégis megbotlik, nemhogy az ember

sestpeale <+p'eale adv> (sellest peale, sellest ajast alates) azóta

sestsaadik <+saadik adv> (sellest peale, sellest ajast alates) azóta

staaž <st'aaž staaži st'aaži st'aaži, st'aaži[de st'aaži[sid_&_st'aaž/e 22 s> (töötamise aeg mingil alal v üldse tööleasumisest alates) szolgálati idő ♦ tööstaaž szolgálati idő, munkaviszonyban eltöltött idő hossza

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

töötama <t'ööta[ma t'ööta[da t'ööta[b t'ööta[tud 27 v>
1. dolgozik ♦ ta töötab õpetajana tanárként dolgozik; ta töötab tehases gyárban dolgozik; ta töötab uue raamatu kallal új könyvön dolgozik; kelle heaks ta tööta? ő kinek dolgozik?; sandikopikate eest töötama bagóért dolgozik
2. (asutuse, ettevõtte kohta: eksisteerima, tegutsema, kehaosade, mõttetegevuse, masinate, seadmete kohta: tegevuses olema, talitlema, liikuma) működik, üzemel ♦ masin ei tööta a gép nem működik; homsest alates töötab juba ka uus turbiin holnaptól kezdve már az új turbina is üzemel; telefon ei tööta telefon nem működik