[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alati <alati adv> mindig, állandóan ♦ nagu alati mint mindig; mulle on alati meeldinud lugeda mindig szerettem olvasni

ebalema <ebale[ma ebale[da ebale[b ebale[tud 27 v> bizonytalankodik, tétovázik, határozatlankodik, tűnődik ♦ ta oli alati veidi ebalev mindig egy kicsit tétovázott

eralduma <eraldu[ma eraldu[da eraldu[b eraldu[tud 27 v>
1. (lahti minema, ära tulema, lahku minema) elkülönül, elszakad, leszakad, különválik, kiválik, elválik, elzárkózik ♦ ta eraldub alati seltskonnast a társaságban mindig elkülönül; karjast eralduma kiválik a tömegből
2. (eristatav olema) kitűnik ♦ maal eraldub tumedast taustast a festmény kitűnik a sötét háttérből
3. (erituma, vabanema) felszabadul, elkülönül ♦ soojendamisel eralduvad mürgised gaasid a melegítés során szabadulnak fel a mérgező gázok

fakultatiivne <fakultat'iivne fakultat'iivse fakultat'iivse[t -, fakultat'iivse[te fakultat'iivse[id 02 adj>
1. (valikuvaba, vabatahtlik) fakultatív, szabadon választható ♦ fakultatiivne loengukursus fakultatív előadássorozat; fakultatiivne õppeaine szabadon választható tárgy
2. biol (mitte alati esinev v toimiv, alternatiivne) fakultatív ♦ fakultatiivsed aeroobid fakultatív aerobok
■LS: fakultatiiv+ ♦ fakultatiivtunnid fakultatív óra

igakord <+k'ord adv> (alati) mindig ♦ igakord ei tarvitse sul õigus olla nincs mindig igazad

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

isevärki <+v'ärki adj, adv>
1. adj (iseäralik, imelik) furcsa, különös ♦ isevärki inimene furcsa ember; isevärki tegu furcsa tett; isevärki lugu különös történet; isevärki riietus furcsa ruházat; ta on alati natuke isevärki olnud ő mindig furcsa volt egy kicsit
2. adv (iseäralikult, imelikult) furcsán ♦ näod olid isevärki pingul az arcok furcsán feszültek voltak

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

keerlema <k'eerle[ma keerel[da k'eerle[b keerel[dud 30 v>
1. perdül, forog; (pöörlema) köröz ♦ karussell keerleb forog a körhinta; ratas keerleb forog a kerék; Oskari maailm keerleb ta ema ümber Oszkár világa anyja körül forog; alati keerleb kõik sinu ümber minden rólad szól; õhus keerlema köröz a levegőben
2. (käänakuid, lookeid tehes kulgema) kanyarodik

korrutama <korruta[ma korruta[da korruta[b korruta[tud 27 v>
1. (lõnga) sodor ♦ lõnga korrutama fonalat sodor
2. (ühte ja sama ütlema) csépel, hajtogat ♦ alati sama juttu korrutama mindig ugyanazt hajtogatja
3. mat megszoroz, szoroz ♦ kui korrutame kaks kolmega, saame kuus ha a kettőt megszorozzuk hárommal, hatot kapunk

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuuletuma <kuuletu[ma kuuletu[da kuuletu[b kuuletu[tud 27 v> (sõna kuulma, käsule alistuma) engedelmeskedik, hallgat ♦ lapsed ei kuuletu alati vanemaile a gyerekek nem mindig hallgatnak a szüleikre; poiss kuuletus isale kõiges a fiú mindenben engedelmeskedett apjának

käepärast <+pärast adv> (saadaval) kéznél; (millekski valmis) közvetlenül alkalmazható, könnyen hozzáférhető ♦ tal oli alati Piibel käepärast mindig kéznél volt a Bibliája

maanduma <m'aandu[ma m'aandu[da m'aandu[b m'aandu[tud 27 v>
1. ([maa]pinnale laskuma) leszáll, landol ♦ lennuk maandub Tallinna lennuväljale a repülőgép leszáll a tallinni repülőtérre; kassid maanduvad alati käppadele a macskák mindig a talpukon landolnak; vares maandub maja katusele a varjú leszáll a háztetőre
2. (maabuma, randuma) kiköt, landol
3. piltl (sattuma, jõudma) kerül ♦ kuidas ta siiakanti maandus, pole selge hogyan került ide, nem világos
■LS: maandumis+ ♦ maandumisplats leszállópálya; maandumisrada lenn kifutópálya

mittestatsionaarne <+statsion'aarne statsion'aarse statsion'aarse[t -, statsion'aarse[te statsion'aarse[id 02 adj> (mitte alati kohal v samas seisus olev) nem rögzített ♦ mittestatsionaarne üliõpilane levelező egyetemista

naerunägu <+nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s> mosolygó arc ♦ tal on alati naerunägu ees ő mindig mosolyog; ära mornitse, tee naerunägu ette ne morogj, mosolyogj; taat vaatab naerunäol v naerunäoga noorte tralli a nagyapa mosolyogva figyeli a fiatalok mulatozását

norima <nori[ma nori[da nori[b nori[tud 27 v>
1. (väiklaselt, pahatahtlikult etteheiteid tegema) akadékoskodik, piszkálódik, okvetetlenkedik, kioktat, zsörtölődik, gáncsoskodik; (sõnadega torkima, pilkama) piszkálódik; (tüli norima) kötekedik ♦ alati leidub, mille kallal norida mindig van valami, amin; naine noris mehe kallal v mehega az asszony megint zsörtölődik a férjével; kellegagi tüli norima ujjat húz vkivel; jälle norid tüli megint kötekedik
2. (manguma, nuruma) kunyerál, kéreget ♦ norib isalt raha pézt kunyerál az apjától; lapsed norivad maiustusi a gyerekek édességet kunyerálnak; kass norib perenaiselt piima a macska tejet kunyerál a gazdasszonytól; norib brigadirilt suuremat palka magasabb fizetést kunyerál a brigadérostól
3. (välja korjama, valides otsima, endale meelepärast välja valima) válogat ♦ siga norib mollipõhjast paksemat a disznó válogatja a vályú aljáról a sűrűt; ta ei nori söögiga, sööb kõike, mis lauale toodud nem válogat az ételben, mindent megeszik, amit feltálalnak

nosu <nosu nosu nosu -, nosu[de nosu[sid 17 s>
1. (lühikese varrega piip, piibunosu) csibuk ♦ kõval piibumehel on alati nosu ees az erős pipásnak mindig a szájában a csibuk
2. kõnek (nosunina) orr ♦ kui tuled, saad vastu nosu vulg ha ige jössz, orrba váglak
3. (tossike, nohik) mamlasz, mafla

nurin <nurin nurina nurina[t -, nurina[te nurina[id 02 s> morgás, zúgolódás, zokszó; (torin) zsémbelés, mormogás, dörmögés ♦ miski pole talle hea, alati üks nurin ja irin semmi sem jó neki, folyton morog; teeb oma töö ära vähimagi nurinata egy zokszó nélkül elvégzi munkáját; keegi ei julge nurinat tõsta senki sem mer panaszkodni

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nõukas <n'õukas n'õuka n'õuka[t -, n'õuka[te n'õuka[id 02 adj> (lahendust leidev, taiplik, leidlik) találékony, leleményes ♦ nõukas inimene leiab alati väljapääsu a találékony ember mindig megtalálja a kiutat

nöökima <n'ööki[ma n'ööki[da nöögi[b nöögi[tud 28 v>
1. (nöökama) heccel, ugrat ♦ koolis teised alati nöökisid teda az iskolában a mindig ugratták a többiek
2. (kiusama, kimbutama) kínoz ♦ saatus nöögib ver a sors

otsekohesus <+kohesus kohesuse kohesus[t kohesus[se, kohesus[te kohesus/i 11 s> egyenesség, őszinteség, nyíltság; (avameelsus) őszinteség; (siirus) nyíltság ♦ hoolimatu otsekohesus gondatlan közvetlenség; ütles oma otsekohesuses alati välja, mida mõtles őszinteségében mindent azonnal kimondott, amit gondolt; andke andeks mu otsekohesus, aga ... bocsássák meg nem az őszinteségem, de ...

otseti <otseti adv>
1. (otsapidi) a végével ♦ teivas löödi otseti maasse a rudat a végénél fogva a földbe ütötték
2. (otsekil, otsekile) meghajol, előregörbül; (kummuli, silmili) felfordít ♦ otseti kallutama felfordítani; vanamees käis alati otseti az öregember mindig meggörbülve jár; poiss kukkus otseti maha a fiú hasra esett

paeluma <p'aelu[ma p'aelu[da p'aelu[b p'aelu[tud 27 v> (köitma) leköt, megfog, vonz; (kaasa kiskuma, haarama, ligi tõmbama) rabul ejt, lenyűgöz; (võluma, hurmama) elbájol, elbűvöl ♦ Lapimaa paelub matkajaid Lappföld rabul ejti az utazókat; meri on mind alati paelunud a tenger mindig is lenyűgözött; see peaks paljusid ostjaid paeluma rengeteg vevőt fognak vonzani

peitma <p'eit[ma p'eit[a peida[b peide[tud, p'eit[is p'eit[ke 34 v> elrejt, titkol; (hoolega ära) (el)dug; (ennast) elrejtőzik ♦ mu ema peitis raha alati sukasäärde anyám mindig zokniba rejtette a pénzt; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

rahulolematu <+olematu olematu olematu[t -, olematu[te olematu[id 01 adj, s>
1. (millegagi v kellegagi mitte rahul olev) elégedetlen, méltatlankodó ♦ oma eluga rahulolematu inimene életével elégedetlen ember; vastas rahulolematul toonil méltatlankodó hangnemben válaszolt; ta on alati tujust ära ja rahulolematu mindig rossz kedve van és elégedetlen
2. (selline inimene) ♦ rahulolematute nurinast palju ei hoolitud az elégedetlenek zúgolódásaival nem sokat törődtek

raisk1 <r'aisk raisa r'aiska r'aiska, r'aiska[de r'aiska[sid_&_r'aisk/u 22 s>
1. vulg (halvakspanu väljendav vandesõna) barom, fene ♦ sa viimane raisk! te utolsó barom!; oota sa, vana raisk! várj csak, te hülye barom!; ah sa raisk, jälle sajab! a francba, megint esik!
2. kõnek (üldisem kirumis-, siunamissõna: kurat, saatan) a fene egye meg, a francba ♦ raha raisk on alati otsas! a fene egye meg, sosincs pénzem!

rutt <r'utt rutu r'uttu r'uttu, r'uttu[de r'uttu[sid_&_r'utt/e 22 s> sietés, sietség ♦ kange v kibe v tuline v pöörane rutt lázas sietség; rutuga sietve, sietősen; ruttu pole kuhugi nem kell sietni; {kellel} mul on alati rutt én mindig sietek; kihutas teistele tulise rutuga v tulisel rutul järele lázas sietséggel a többiek után rohant; meil oli rutt ära minna v oli minekuga rutt [taga] sürgősen el kellett indulnunk

rõhk <r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s>
1. füüs nyomás ♦ madal rõhk alacsony nyomás; õhurõhk légnyomás; vererõhk vérnyomás; rõhku mõõtma nyomást mér; rõhk langeb csökken a nyomás
2. keel hangsúly ♦ lauserõhk, loogiline rõhk logikai hangsúly; pearõhk főhangsúly; sõnarõhk szóhangsúly; ungari keeles on rõhk alati esimesel silbil a magyarban a hangsúly rendszerint az első szótagra esik
3. (millegi esiletõstmine, ilmestav detail) hangsúly ♦ paneb oma välimusele [palju] rõhku külsejére helyezi a hangsúlyt
■LS: rõhu+ füüs ♦ rõhumõõtur nyomásmérő
rõhu+ (esiletõstmise kohta) ♦ rõhuasetus hangsúly, nyomaték; rõhumärk ékezet

teravus <teravus teravuse teravus[t teravus[se, teravus[te teravus/i 11 s>
1. élesség ♦ kuulmisteravus hallásélesség; nägemisteravus látásélesség; enne kasutamist kontrollige alati kirve teravust használat előtt mindig ellenőrizze a balta élességét; kujutise teravus a kép élessége
2. (terav v salvav sõna v ütlemine) csípősség, gúnyosság

teretulnud <+tulnud t'ulnu tulnu[t -, tulnu[te t'ulnu[id 06 adj (eestäiendina indekl)> (tervitatav, oodatud, soovitud) szívesen látott, üdvözlendő, örvendetes(nek tekinthető) ♦ teretulnud võimalus üdvözlendő lehetőség; sa oled alati siin teretulnud mindig szívesen látunk itt

vaev <v'aev vaeva v'aeva v'aeva, v'aeva[de v'aeva[sid_&_v'aev/u 22 s>
1. (häda, kannatus) baj, gyötrelem; panasz ♦ hingevaev, hingeline vaev lélki gyötrelem/bánat; kõhuvaev gyomorpanaszok; temaga on meil alati igavene rist ja vaev piltl vele mindig csak gond és baj van
2. (pingutusi nõudev tegevus; töö) fáradozás, fáradság, vesződség ♦ asjatu vaev hiábavaló fáradság, felesleges vesződség; ilma suurema vaevata võitma gond nélkül nyer, nehézségek nélkül nyer; tasub vaeva megérdemli a fáradságot; see ei tasu vaeva nem éri meg a fáradságot; vaeva nägema fáradozik