[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

allikas <allikas allika allika[t -, allika[te allika[id 02 s>
1. (veekogu) forrás, kútfő ♦ kuumaveeallikas hőforrás; mineraal[vee]allikas ásványvízforrás
2. piltl (lähtematerjal, lähe, algus, põhjustaja) forrás ♦ kirjalikud allikad írott források; energiaallikas energiaforrás; jõuallikas erőforrás; nakkusallikas fertőzési forrás; rõõmuallikas örömforrás; teabeallikas adatforrás; tuluallikas jövedelemforrás, bevételi forrás; valgusallikas fényforrás; vooluallikas el áramforrás; esmasest allikast első kézből
■LS: allika+ ♦ allikavesi forrásvíz

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

hakatus <hakatus hakatuse hakatus[t hakatus[se, hakatus[te hakatus/i 11 s> (algus, alustus) kezdet ♦ eelmise sajandi hakatusel az előző század kezdetén; talve hakatusel a tél beálltakor; hakatuseks võeti pits valget [viina] kezdetnek ittak egy pohár vodkát

hakk3 <h'akk haku h'akku h'akku, h'akku[de h'akku[sid_&_h'akk/e 22 s> (algus) kezdet, kezdés ♦ kevade hakul a tavasz beálltakor; uue aasta hakul az újév kezdetén; enne pimeda hakku sötétedés előtt; päeva hakul a nap elején; nad olid metsa hakule jõudnud elérték az erdő szélét

hilinema <hiline[ma hiline[da hiline[b hiline[tud 27 v> elkésik, megkésik, lekésik, késik; (liiga hilja toimuma v midagi tegema) túl későn ♦ koosolekule hilinema elkésik az értekezletről; lõunasöögile hilinema elkésik az ebédről; tundi hilinema elkésik az órárúl; väljasõit hilines viis minutit az indulás öt percet késett; etenduse algus hilineb késik az előadás; hilinesime näituse avamisele késve érkeztünk a kiállítás megnyitójára; kevad hilineb tulekuga késik a tavasz; hilinenud kahetsus megkésett bűnbánat, késő bánat; hilinenud tunnustus megkésett elismerés; hilinenud abi késő segítség

jaanuar <j'aanuar j'aanuari j'aanuari j'aanuari, j'aanuari[de j'aanuar/e 19 s> január, jan. ♦ külm jaanuar hideg január; jaanuari algus január eleje; esimeseks jaanuariks január elsejére; ta sündis jaanuaris januárban született
■LS: jaanuari+ ♦ jaanuarikuu január hava; jaanuarikülm januári hifódeg; jaanuariõhtu januári este

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

kaos <k'aos k'aose k'aos[t -, k'aos[te k'aose[id 09 s>
1. müt (kujutu ürgaine, kõige oleva algus) káosz
2. (korralagedus, tohuvabohu) káosz, zűrzavarság, felfordulás, összevisszaság ♦ majanduslik kaos gazdasági káosz

kevad <kevad kevade kevade[t -, kevade[te kevade[id 02 s> tavasz ♦ hiline kevad késői tavasz; elukevad piltl az élet tavasza; kevade algus a tavasz kezdete; vastu kevadet, kevade poole talve a tavasz elején; kevadest sügiseni tavasztól őszig; kevad algab kezdődik a tavasz; kevad on käes itt a tavasz; kevadel tavasszal; 1994. aasta kevadel 1994 tavaszán; tuleval kevadel jövő tavasszal; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; üksik pääsuke ei too (veel) kevadet egy fecske nem csinál tavaszt
■LS: kevad+ ♦ kevadhommik tavaszi reggel; kevadhõng tavaszillat; kevadilm tavaszi idő; kevadkuu tavaszi hónap; kevadkülv tavaszi vetés; kevadkünd tavaszi szántás; kevadlill tavaszi virág; kevadpunkt astr tavaszi nap-éj egyenlőség; kevadpäev tavaszi nap; kevadpäike tavaszi napsütés; kevadrullid kok tavaszi tekercs; kevadsemester tavaszi félév, tavaszi szemeszter; kevadsuvi tavasz vége, kora nyár; kevadtaevas tavaszi ég; kevadtalv tél vége, kora tavasz; kevadtuul tavaszi szél; kevadvesi tavaszi áradás; kevadvihm tavaszi eső; kevadväsimus med tavaszi fáradtság; kevadõhk tavaszi levegő; kevadöö tavaszéj

künnis <künnis künnise künnis[t -, künnis[te künnise[id 09 s>
1. (lävepakk, lävi) küszöb ♦ madal künnis alacsony küszöbérték; peatus künnisel megállt a küszöbön
2. piltl (millegi vahetu lähenemisaeg v algus) küszöb ♦ kahekümne esimese sajandi künnisel a XXI. század köszöbén

lõpp <l'õpp lõpu l'õppu l'õppu, l'õppu[de l'õppu[sid_&_l'õpp/e 22 s>
1. (ots) vég; (lõpetamine) befejezés ♦ koridori lõpp a folyosó vége; aasta lõpp az év végén; talve lõpus a tél végén; õnnelik lõpp szerencsés vég; lõpu algus a vég kezdete; sajandi lõpus a század végén; 90-ndate aastate lõpus a '90-es évek végén; rongi lõpus a vonat végén; lõppu tegema véget vet; lõpule viima véghez visz; lõppude lõpuks végül is; algusest lõpuni elejétől végig; ja jutul lõpp! most már elég ebből!; täitsa jama/lõpp kész siralom; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha jó a vége
2. keel (muutesufiks) végződés, rag ♦ käändelõpp esetrag; pöördelõpp igerag, igei személyrag
3. (otsasaamine) vég; (surm) halál ♦ raha on lõpul elfogyott a pénz; valutu lõpp szenvedés nélküli halál; see pole maailmalõpp ez nem a világ vége
■LS: lõpp+ ♦ lõppaasta utolsó év; lõpparve utolsó fizetés; lõppdokument zárdokumentum; lõppeesmärk végcél, végső cél, vége-hossza; lõppistung záróülés; lõppjaam végállomás; lõppjäreldus végkövetkeztetés; lõppkontsert záró hangverseny; lõppkuupäev lejárati dátum; lõppkulminatsioon csúcspont; lõpplahendus (1) (lõplik lahendus) végső megoldás; (2) kirj végkifejlet; lõppotsus zárójelentés, végítélet; lõpppeatus végállomás; lõpppunkt végpont; lõppraport zárójelentés, záró beszámoló; lõppriim kirj végrím; lõppsaadus végtermék; lõppsilp keel végszótag; lõppstseen zárójelenet; lõppsõna (1) (viimane sõnavõtt) végszó; (2) (järelsõna) zárszó; lõppsumma végösszeg; lõpptarbimine végső fogyasztás; lõpptoode késztermék, végtermék; lõpptulemus végeredmény; lõpptähtaeg végső határidő, lejárat; lõppvaatus utolsó felvonás; lõppviimistlus utolsó simítás, végső csiszolás; lõppvõistlus sport döntő (mérkőzés)
lõpu+ ♦ elu lõpuaastad az élet utolsó évei; lõpueksam záróvizsga, érettségi vizsga; lõpujoon sport célvonal; lõpuklass érettségiző osztály, végzős osztály; lõpumüük végkiárusítás; lõpuosa utolsó szakasz; lõpupidu (1) (koolis) érettségi buli; (2) (muul juhul) záróünnepség; lõpusirge sport célegyenes; lõpuspurt sport hajrá, finis; lõputseremoonia záróünnepség; lõputunnistus végbizonyítvány, érettségi bizonyítvány; lõputöö záródolgozat; lõpuvalss záró keringő; lõpuvile végső sípszó

niidiots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (niidi algus-, v lõpuosa) a szál kezdete, a szál vége, cérnavég; (niidijupp) cérnadarab ♦ niidiotsa nõelasilmast läbi torkama áttolja a cérna végét a tű fokán
2. piltl (seik, idee, millest saab lähtuda, mis võib selgust tuua) nyom, nyomravezető szál/jel ♦ kuritegu ei õnnestunud välja selgitada, ei leitud ühtki niidiotsa a bűntényt nem sikerült felderíteni, nem találtak egyetlen nyomravezető szálat sem

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

raske <r'aske r'aske r'aske[t -, r'aske[te r'aske[id 01 adj> nehéz; (tõsine) súlyos ♦ raske kohver nehéz bőrönd; rasked aastad nehéz évek; raske haigus súlyos betegség; raske hüpoglükeemia súlyos hipoglikémia; raske iseloom nehéz karakter; rasked kaubaveokid nehéz tehergépjárművek; raske majanduslik olukord nehéz anyagi helyzet; raske meeleolu nehéz hangulat; raske töö nehéz munka; raske vesi nehézvíz; raske vesinik nehézhidrogén; raske ülesanne nehéz/súlyos feladat; raske südamega fájó szívvel, nehéz/vérző szívvel; tinaraske nehéz, mint a sár / a só / az ólom; raske füüsilise, vaimse või psüühilise puudega inimesed súlyos testi, lelki vagy szellemi fogyatékosságban szenvedő személyek; raske õnnetus súlyos baleset; ta silmad on rasked nehéz a szeme; astuma raskel sammul nehéz léptekkel halad; raske uskuda nehéz elhinni; raske ütelda nehéz mondani; raske vein nehéz bor; iga algus on raske piltl minden kezdet nehéz
■LS: raske+ ♦ raskemasinaehitus nehéz gépipar; raskerelvastus nehézfegyverzet; raskesuurtükivägi nehéztüzérség

väike[ne] <v'äike_&_v'äikene v'äikese v'äikes[t v'äikes[se, v'äikes[te v'äikes/i_&_v'äikese[id 12_&_10? adj, s; v'äike_&_v'äikene v'äikse v'äikes[t -, v'äikes[te v'äikse[id 10 adj, s>
1. adj (mõõtmetelt, pinnalt, kogult, mahult) ♦ ta on väikest kasvu termetre kicsi
2. (vähese tähtsuse v tähendusega) ♦ ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; väike tegija kis pont
■LS: väike+ ♦ väikeaju anat kis agyvelő, kisagy; väikeauto kiskocsi; väikebuss mikrobusz; väikeettevõte kisvállalat, kisüzem; väikeettevõtja kisvállalkozó; väikeinvestor kisbefektető; väikekaubandus maj kiskereskedés; väikekaupmees kiskereskedő; väikekodanlane kispolgár, nyárspolgár; väikekodanlik kispolgári; väikekodanlus aj kispolgárság; väiketalunik gazdálkodó, kisparaszt, kisgazda; väiketootja maj kistermelő, kisiparos; väiketäht (väike kirjutatud v trükitud [algus]täht) kisbetű; väiketööstus maj kisipari, kisipar; väikevend, väikeveli kistestvér, öcs; väikevenelane van kisorosz; väikeõde kistestvér