[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

all+2 al ♦ allasutus alárendelt intézmény; allkomisjon albizottság; allkorrus földszint, alsó szint; all-linn alsóváros; allmärkus lábjegyzet; allosakond alosztály; alltöövõtja alvállalkozó; allüürnik albérlő

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

alune1 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. s (all v läheduses olev ala, koht) vmi alatt lévő
2. adj (all v läheduses olev) vmi alatti
3. s etn (alusseelik) alsószoknya

alune2 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)>
1. (all v läheduses olev v toimuv) vmi alatti ♦ nahaalune kude bőr alatti szövet; kõnealune isik illető
2. (tegevus- v mõjupiirkonda kuuluv, olukorras v seisundis olija) ♦ kohtualune védenc

alusmets <+m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s> (puistu all kasvavad põõsad ja madalad puud) cserjeszint

arest <ar'est aresti ar'esti ar'esti, ar'esti[de ar'esti[sid_&_ar'est/e 22 s> (vahistus, lühiajaline vahi all pidamine); jur (vara keelu alla panek) letartóztatás, vizsgálati fogság, elkoboz ♦ koduarest szobafogság; aresti alla panemine elkoboz; varale pandi arest, vara pandi aresti alla elkobozták a vagyonát

aur <'aur auru 'auru 'auru, 'auru[de 'auru[sid_&_'aur/e 22 s> gőz, pára ♦ tuline aur forró gőz; niiske aur nedves gőz; kuiv aur száraz gőz; küllastunud aur telített gőz; ülekuumendatud aur túlhevített gőz; mürgised aurud mérgező gőzök; alkoholiaur szeszgőz; elavhõbedaaur higanygőz; heitaur fáradt gőz; veeaur vízgőz, vízpára; väävliaur kéngőz; vesi muutub auruks a víz gőzzé válik; auruga keetma gőzben párol, főzben főz, gőzöl; ta on auru all nagy benne a nyomás; täie auruga teljes gőzzel
auru+ ♦ aurugeneraator tehn gőzgenerátor, gőzfejlesztő; aurujõud gőzerő; aurukatel tehn gőzkazán; aurulaev gőzhajó; aurumasin tehn gőzgép; aurumõõtur tehn gőzmérő; aurupilv gőzfelhő; aururõhk füüs gőznyomása; aurusaun gőzfürdő; aurutoru gőzcső; auruturbiin tehn gőzturbina; auruvedur gőzmozdony, gőzös

autoklaav <autokl'aav autoklaavi autokl'aavi autokl'aavi, autokl'aavi[de autokl'aavi[sid_&_autokl'aav/e 22 s> tehn, keem (hermeetiliselt suletav kamber kõrge temperatuuri ja rõhu all töötlemiseks) autokláv

dominioon <domini'oon dominiooni domini'ooni domini'ooni, domini'ooni[de domini'ooni[sid_&_domini'oon/e 22 s> aj (ülemereriik Inglise krooni all) domínium, fennhatóság

dušš <d'ušš duši d'ušši d'ušši, d'ušši[de d'ušši[sid_&_d'ušš/e 22 s> (kümblusseade, kümblus) zuhany, tus, zuhany(o)zó ♦ külm dušš hideg zuhany; duši all käima lezuhanyozik, tusol, letusol; end duši all pesema zuhanyozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
■LS: duši+ ♦ dušigeel tusfürdő; dušikardin zuhanyfüggöny; duširuum zuhany(o)zó, zuhanyzó

eeluurimine <+'uurimine 'uurimise 'uurimis[t 'uurimis[se, 'uurimis[te 'uurimis/i 12 s> jur nyomozás, előzetes vizsgálat ♦ eeluurimise all olema a nyomozás alatt van

eestkoste <+koste k'oste koste[t -, koste[te k'oste[id 06 s> jur gyámság ♦ kellegi eestkoste all olema vkinek a gyámsága alatt áll; {keda} eestkostele andma gyámság alá helyez vkit

egiid <eg'iid egiidi eg'iidi eg'iidi, eg'iidi[de eg'iidi[sid_&_eg'iid/e 22 s> (kaitse, eestkoste) égisz ♦ {mille} egiidi all vmi égisze alatt

hallutsinatsioon <hallutsinatsi'oon hallutsinatsiooni hallutsinatsi'ooni hallutsinatsi'ooni, hallutsinatsi'ooni[de hallutsinatsi'ooni[sid_&_hallutsinatsi'oon/e 22 s> med (ebataju) hallucináció, érzékcsalódás ♦ tõeline hallutsinatsioon valódi hallucináció; kuulmishallutsinatsioon hallási hallucináció; nägemishallutsinatsioon látási hallucináció; haistmishallutsinatsioon szaglási hallucináció; hallutsinatsioonide all kannatama hallucinációktól szenved

hauduma1 <h'audu[ma h'audu[da h'audu[b h'audu[tud 27 v>
1. (loote arenemiseks hautav olema) kikel ♦ munad hauduvad kana all a tojások kikelnek a kotlós alatt; hauduma pandud munad keltetett tojások
2. (kuumuse mõju all olema) párolódik; (kuumutamisel pehmeks minema) gőzölődik, párolódik ♦ puder haudub ahjus kása a kemencében puhul; juurvili on pehmeks haudunud a zöldég puhára párolódott; viht haudub kuumas vees puhul a szaunavirgács a forró vízben
3. (põletikuliseks minema) kipállik ♦ mu jalad läksid kummikutes hauduma kipállott a gumicsizmában a lábam; haudunud nahk kipállott bőrfelület

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hingitsema <hingitse[ma hingitse[da hingitse[b hingitse[tud 27 v>
1. (vaevu hinges olema, vaevaliselt põlema) ♦ küünal hingitses põleda pislákolt a gyertya; südames hingitses lootusesäde szívemben pislákol a remény szikrája
2. (kiratsema, virelema) nyomorog, ínségben szenved
3. (kidurana kasvama) sínylődik, sínylik ♦ rohi hingitseb puude all a fű csak sínylődik a fák alatt

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hool <h'ool hoole h'ool[t h'ool[de, hool[te h'ool[i 13 s>
1. (hoolitsus) gond, védőszárny, szorgalom, oltalom, gondoskodás, törődés; (järelevalve) felügyelet ♦ emalik hool anyai gondoskodás; {kelle-mille eest} hoolt kandma gondoskodik; mind ümbritseti hoole ja armastusega gondoskodás és szeretet vett körül; orvud on vanaema hoole all az árvákról a nagymama gondokodik; ta jäeti saatuse hoolde sorsára hagyták; külalised on jäetud enda hooleks a magukra hagyták a vendégeket; jätsin tüdruku naabrinaise hoole alla a szomszédasszony gondjaira bíztam a lányt; sa oled hooleta elanud gondtalanul éltél; võtan selle enda hooleks gondoskodom róla
2. (usinus, püüdlikkus) szorgalom ♦ hoolega töötama szorgalmasan dolgozik; valmistusin eksamiteks erilise hoolega nagy szorgalommal készültem a vizygákra

hõõguma <h'õõgu[ma h'õõgu[da h'õõgu[b h'õõgu[tud 27 v>
1. (ilma leegita põlema) izzik, parázslik ♦ söed hõõguvad izzik a parázs; taht hõõgub izzik a kanóc; hõõguv pabeross izzó cigaretta
2. (kiirgama, õhkuma) áraszt ♦ ahi hõõgub kuumusest a kályha meleget áraszt; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó tűz
3. piltl (tugevasti avalduma, valulikult õhkuma) ♦ soov hõõgub tema hinges lelkében ég a vágy; armastus hõõgub mu rinnas szerelem tüze izzik keblemben; põsed hõõgusid külmast kipirult az arca a hidegtől; keha hõõgub palavikust ég/tüzel a teste a láztól; õlad hõõgusid valust sajog a válla a fájdalomtól

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

inkognito <ink`ognito adv; ink`ognito ink`ognito ink`ognito[t -, ink`ognito[te ink`ognito[id 01 s>
1. adv (tundmatuna) inkognitó, rangrejtve ♦ saabus siia inkognito inkognitóban érkezett
2. s (võõra nime all esinemine) álnéven

istmik <'istm'ik 'istmiku 'istm'ikku 'istm'ikku, 'istmik/e_&_'istm'ikku[de 'istm'ikk/e_&_'istm'ikku[sid 25 s> fenék, ülep, tompor ♦ kondine istmik csontos fenék; poiss sai laksu vastu istmikku a fiúnak a fenekére csaptak; istub üks jalg istmiku all egyik lábával a feneke alatt ül; pükste istmik läigib a nadrág ülepe kifényesedett
■LS: istmiku+ ♦ istmikuluu anat ülőcsont; istmikunärv anat ülőideg

jalas <jalas jalase jalas[t -, jalas[te jalase[id 09 s> (reel, saanil) szántalp; (kiiktoolil, hällil) a hintaszék/bölcső talpa; (seadmetel) talp, láb ♦ reejalas szántalp; vahtrast jalased juharfa talpak; lumi krudises jalaste all csikorgott a hó a talpak alatt; kast asetati jalastele talpakra helyezték a ládát
■LS: jalas+ ♦ jalashäll talpas bölcső; jalasseemendi põll talpas vetősaru; jalassõiduk talpas jármű

jalatald <+t'ald talla t'alda t'alda, t'alda[de t'alda[sid_&_t'ald/u 22 s> talp ♦ kõndimisest on jalatallad hellad fáj a talpa a gyolglástól; jalatalla all a talpa alatt; midagi pealaest jalatallani mõõtma tetőtől talpig végigmér

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

juhe <juhe j'uhtme juhe[t -, j'uhtme[te j'uhtme[id 05 s>
1. el drót, huzal, vezeték, zsinór ♦ kummiisolatsiooniga juhe gumi szigetelésű vezeték; lakkisolatsiooniga juhe lakk szigetelésű huzal; mitmesooneline juhe sodrony; elektrijuhe villamosvezeték, villanyvezeték; installatsioonijuhe tápkábel; maandusjuhe földelés; sisestusjuhe bemeneti kábel; süütejuhe auto gyújtóvezeték; toitejuhe tápvezeték; vaskjuhe rézdrót; õhuliinijuhe légvezeték; õõnesjuhe üreges huzal; ümarjuhe kerek huzal; juhtmeid paigaldama vezetéket telepít; juhtmeid ühendama vezetéket csatlakoztat; juhe on voolu all a vezeték áram alatt van; juhtmeta telefon vezeték nélküli telefon
2. tehn (toru, kraav vm vee, gaasi vms suunamiseks) vezeték ♦ gaasijuhe gázcső, gázvezeték; naftajuhe kőolajvezeték, olajvezeték; veejuhe hüdr vízvezeték, tápcsatorna
■LS: juhtme+ ♦ juhtmeisoleerija huzalszigetelő; juhtmematerjal huzal anyag; juhtmeots kábelvég

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jõmakas <jõmakas jõmaka jõmaka[t -, jõmaka[te jõmaka[id 02 adj, s>, ka jõmmakas
1. adj (turske, jäme, tüse) vaskos, dundi, pufók, kövér; (kehakas, kogukas) testes; (suur) nagy ♦ jõmakas v jõmmakas mees kövér ember; jõmakas kivi nagy kő
2. s (midagi suurt, jämedat) hatalmas, óriási ♦ kivijõmakas hatalmas kő; mehejõmakas hatalmas férfi
3. s (hoop, võmm, pauk) ütés, csattanás, durranás; (rusikaga) ökölcsapás; (kuklasse) nyakleves ♦ kapoti all käis kõva jõmakas nagy durranás volt a motorháztető alatt

järelevalve <+valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s> (valve, pidev kontroll) felügyelet, ellenőrzés ♦ range järelevalve szigorú felügyelet; tehniline järelevalve műszaki ellenőrzés; haiglas arstide järelevalve all kórházban, az orvosok felügyelete alatt; lapsed on järelevalveta a gyerekek felügyelet nélkül vannak
■LS: järele+valve+ ♦ järelevalveasutus felügyelőség; järelevalveorgan felügyeleti szerv

kaarduma <k'aardu[ma k'aardu[da k'aardu[b k'aardu[tud 27 v>
1. (kaart moodustama, kaarena kulgema) ível, vetemedik, megvetemedik, ívelődik
2. (kaardu minema) hajlik, görbül ♦ oks on viljade raskuse all maani kaardunud a gyümölcs terhe alatt földig hajlik az ág

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kahtlus <k'ahtlus k'ahtluse k'ahtlus[t k'ahtlus[se, k'ahtlus[te k'ahtlus/i_&_k'ahtluse[id 11_&_09 s> kétség, gyanú ♦ piinav kahtlus kínzó kétség; tekkis kahtlus kétely merült fel, kétségek támadtak; kahtluse alla sattuma gyanúba kerül/keveredik; kahtluse alla seadma kétségbe von, kétség alá von, megkérdőjelez; kahtluse all olema gyanú alatt áll; väljaspool kahtlust olema kétségen kívül van, kétségen felül van; pole vähimatki kahtlust kétség sem férhet hozzá; olukord tekitab tõsiseid kahtlusi, et ... a helyzet komoly kétségeket ébreszt afelől, hogy …; kahtluse korral kétség esetén; kahtlust äratama gyanút ébreszt; selles pole mingit kahtlust semmi kétség; kahtlusi hajutama eloszlatja a kétséget
■LS: kahtluse+ ♦ kahtluseseeme piltl gyanújel; kahtluseuss[ike] piltl a gyanú férge; kahtlusevari a gyanú árnyéka

kaitse1 <kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> védelem, védekezés ♦ kodumaa kaitse a haza védelme, honvédelem; omandiõiguse kaitse tulajdonjog védelme; autorikaitse szerzői jogi védelem; keskkonnakaitse környezetvédelem; kodanikukaitse polgári védelem; maastikukaitse tájvédelem; lastekaitse gyermekvédelem; looduskaitse természetvédelem; metsakaitse erdővédelem; muinsuskaitse műemlékvédelem; piksekaitse el villámhárító; poolkaitse sport középpályás; rannakaitse sõj parti őrség; releekaitse el relévédelem; tsiviilkaitse polgári védelem; töökaitse munkavédelem; õiguskaitse jogvédelem; seaduse kaitse all a törvény védelmében; kaitset pakkuma védelmet nyújt; {kelle} kaitse all olema védettséget élvez; parim kaitse on rünnak legjobb védekezés a támadás; kaitsest v kaitselt pealetungile v rünnakule minema védekezésből támadásba megy át
■LS: kaitse+ ♦ kaitserajatis védőszerkezet; kaitseekraan képernyővédő; kaitsefunktsioon védelmi funkció; kaitsehekk védősövény; kaitseistandik mets, põll védőültetvény; kaitseingel őrangyal; kaitsekulutused védelmi kiadások; kaitseklaas védőüveg; kaitsekest védőburok; kaitsekiht védőréteg; kaitsekiiver védősisak; kaitsekile védőfólia; kaitsekilp védőpajzs; kaitsekindad védőkesztyű; kaitseklapp tehn biztonsági szelep; kaitsepresent védőponyva; kaitsekreem védő krém; kaitseliin (1) sõj védelmi vonal, védővonal; (2) sport védővonal; kaitsemaandus el földelés; kaitsemets mets véderdő; kaitsemängija sport védekező, védőjátékos; kaitsemüür védőfal; kaitsepolitsei védelmi szolgálat, alkotmányvédelmi hivatal, nemzetbiztonsági szolgálat; kaitsepoliitika védelmi politika; kaitsepositsioon sõj védőállás; kaitseprillid védőszemüveg; kaitseriietus védőruha; kaitsesalk őrizet; kaitseseade védőeszköz; kaitsepühak védőszent; kaitseseisukord statárium; kaitsesõda sõj védelmi háború; kaitsetamm védőgát; kaitsetoll maj védővám; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsetööstus sõj védelmi ipar; kaitsevõrk védőháló; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsevöönd sõj védősáv; kaitseõigus jur védelemhez való jog; kaitseülikond védőöltözet

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kantseldama <kantselda[ma kantselda[da kantselda[b kantselda[tud 27 v> kõnek (teatud korra all hoidma) gondoskodik

katus <katus katuse katus[t -, katus[te katuse[id 09 s> fedél, tető, háztető ♦ lame katus lapos tető; eterniitkatus eternit tető; kelpkatus, neljakaldeline katus kontytető; kiltkivikatus palatető; kivikatus cserepes tető; klaaskatus üvegtető; kuppelkatus kupolatető; mansardkatus manzárdtető; [pilli]roogkatus nádtető; plekkkatus bádogtető; sindelkatus zsindelyes tető; viilkatus, kahekaldeline katus nyeregtető; võlvkatus íves magas tető; õlgkatus zsúpfedél, nádtető; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi; kellegagi ühe katuse all elama egy fedél alatt él/lakik vkivel; parem varblane peos kui tuvi katusel jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
■LS: katuse+ ♦ katuseaken tetőablak; katusehari gerinc, tetőgerinc; katusekalle tetőhajlás; katusekorrus padlástér; katuseluuk tetőkibúvó; katusepapp bitumenes tetőzsindely; katuseplekk tetőbádog; katuserenn ereszcsatorna

katusealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj (katuse all asetsev) fedett tér
2. s (varjualune) esőbeálló
3. s (pööninguruum) padlástér
4. s piltl (peavari) menedékhely

keeld <k'eeld keelu k'eeldu k'eeldu, k'eeldu[de k'eeldu[sid_&_k'eeld/e 22 s> tilalom, tiltás ♦ kõva v karm keeld szigorú tilalom; esinemiskeeld fellépési tilalom; jahikeeld vadászati tilalom; impordikeeld behozatali tilalom; võistluskeeld sport eltiltás; väljaveokeeld kiviteli tilalom; keelu alla panema tilalom alá vet; keelu all olema tilalom alatt van; keelust üle astuma tilalmat áthág, megszegi a tilalmat; keelust hoolimata, keelule vaatamata a tiltás ellenére
■LS: keelu+ ♦ keeluala tiltott zóna; keelumärk tilalomjel; keelupiirkond, keelutsoon tilalmi zóna, lezárt övezet/terület; keeluseadus alkoholtilalom

kontroll <kontr'oll kontrolli kontr'olli kontr'olli, kontr'olli[de kontr'olli[sid_&_kontr'oll/e 22 s>
1. (kavakindel järelevalve) ellenőrzés, vizsgálat, kontroll ♦ arstlik kontroll orvosi vizsgálat; enesekontroll önfegyelem, önuralom, önmérséklet; järelkontroll felülvizsgálat; finantskontroll pénzügyi ellenőrzés; nägemiskontroll látásvizsgálat; tollikontroll vámellenőrzés, vámvizsgálat; passikontroll útlevél-ellenőrzés; dokumentide kontroll igazoltatás; piletikontroll menetjegy-ellenőrzés; miski on kontrolli all ellenőrzés alatt áll vmi
2. kõnek (kontrollija) kontroll; (kontrollijad) ellenőrök ♦ kontroll sisenes bussi az autóbuszra felszállt az ellenőr
■LS: kontroll+ ♦ kontrollkomisjon ellenőrző bizottság; kontrollkäik ellenőrző körút; kontrollorgan ellenőrző szerv; kontrollpunkt ellenőrző pont

konvoeerima <konvo'eeri[ma konvo'eeri[da konvoeeri[b konvoeeri[tud 28 v> (konvoi valve v kaitse all saatma) konvojjal elkísér vkit

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kriuksuma <kr'iuksu[ma kr'iuksu[da kriuksu[b kriuksu[tud 28 v> nyikorog, nyekereg, csikorog ♦ värav kriuksub nyikorog a kapu; lumi kriuksub reejalaste all csikorog a hó a lába alatt

kubinal <kubinal adv> (sagivatest elusolenditest tungil, esemete, nähtuste kohta: palju) tele vmivel ♦ metsa all on seeni kubinal az erdő tele van gombákkal

kõikuma <k'õiku[ma k'õiku[da kõigu[b kõigu[tud 28 v> (õõtsuma, vaaruma) (meg)inog, ingadozik, imbolyog, himbáló(d)zik, billeg; piltl (vankuma, kõhklema) megtántorodik ♦ paat kõigub lainetel a csónak imbolyog a hullámokban; redel kõigub ta all meginog alatta a létra; pilliroog kõigub tuules imbolyog a nád a szélben; temperatuur kõigub nulli ümber a hőmérséklet nulla körül ingadozik

kõnealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> (kõne all olev) illető, a szóban forgó, kérdéses ♦ kõnealune isik a szóban forgó személy

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

käes <k'äes adv, postp> vt ka kätte, käest
1. adv; postp [gen] (märgib mingis seisukorras, olukorras olekut, millegi mõju all) ♦ päikese käes napsütésben
2. adv (kätte saadud, saabunud) megvan
3. postp [gen] (kellegi valduses, meelevallas) -nál/-nél

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

kümblus <k'ümblus k'ümbluse k'ümblus[t k'ümblus[se, k'ümblus[te k'ümblus/i_&_k'ümbluse[id 11_&_09 s> fürdés, fürdőzés ♦ soe kümblus meleg vizes fürdőzés; külm kümblus hideg vizes fürdőzés; hommikune kümblus reggeli fürdés; ravikümblus gyógyfürdőzés; kümblus duši all zuhanyozás

küsimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. keel (kirjavahemärk) kérdőjel
2. piltl (küsimus) kérdőjel; (küsitavus) megkérdőjelezhetőség ♦ {mida} küsimärgi alla panema kérdőjelez; küsimärgi all olema kérdőjellé válik/változik

küünal <küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> gyertya ♦ rasvaküünal faggyúgyertya; ravimküünal farm kúp; säraküünal csillagszóró; süüteküünal tehn gyújtógyertya; vahaküünal viaszgyertya; teeküünal mécs; küünal põleb ég a gyertya; küünalt süütama gyertyát gyújt; hoiab küünalt vaka all véka alá rejti/titkolja tehetségét
■LS: küünla+ ♦ küünlaleek gyertyaláng; küünlataht gyertyabél, kanóc; küünlavaha gyertyaviasz; küünlavalgus gyertyafény

lage <lage lageda lageda[t -, lageda[te lageda[id 02 adj, s>
1. adj (avar, ulatusliku vaateväljaga) nyílt, sík ♦ lage soo nyílt mocsár; lage maastik sík vidék
2. adj (tühi) puszta; (paljas) kopár ♦ lageda taeva all a puszta ég alatt; sellel lagedal maal itt, a pusztában
3. s (lagendik) tisztás ♦ metsalage erdei tisztás

lahtine <l'ahtine l'ahtise l'ahtis[t l'ahtis[se, l'ahtis[te l'ahtis/i_&_l'ahtise[id 12_&_10 adj>
1. (avatud, katmata, avalik, aval) nyitott, nyílt ♦ lahtine uks nyitott ajtó; lahtine silp keel nyílt szótag; lahtise taeva all a szabad ég alatt; lahtine luumurd med nyílt törés; lahtised mööblikatted leszedhető bútorhuzatok; lahtine haav nyílt seb; lahtiste uste päev nyílt nap; lahtine hääletus nyílt szavazás; küsimus jääb lahtiseks a kérdés nyitva marad; lahtiste juustega kibontott hajjal; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban
2. (kiiresti v rohkesti eritav v erituv) ♦ lahtine köha hurutos köhögés

lipp2 <l'ipp lipu l'ippu l'ippu, l'ippu[de l'ippu[sid_&_l'ipp/e 22 s>
1. zászló ♦ Soome lipp a finn zászló, Finnország zászlaja; leinalipp gyászzászló; rahvuslipp nemzeti zászló; riigilipp állami lobogó; rändlipp vándorzászló; lippu heiskama felvonja a zászlót; lippu langetama levonja a zászlót; lipp lehvib lobog a zászló; lipud on pooles mastis v pooles vardas a zászlók félárbócon; laev sõidab võõra lipu all a hajó idegen lobogó alatt hajózik
2. (malend) királynő, vezér ♦ lipuga käima vezérrel lép
3. muus (noodi varrel olev konksuke vältuse märkimiseks) horgas vég
■LS: lipu+ (lipusse puutuv) ♦ lipukiri jelmondat; lipulaev sõj parancsnoki hajó, vezérhajó, zászlóshajó; lipumast zászlórúd; lipuvarras (-mast) árboc
lipu+ (malemänguga seotud) ♦ lipugambiit vezércsel

looduskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> természetvédelem ♦ looduskaitse all olema természetvédelem alatt van
■LS: loodus+kaitse+ ♦ looduskaitseala természetvédelmi terület; looduskaitsepoliitika természetvédelmi politika

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

luul <l'uul luulu l'uulu l'uulu, l'uulu[de l'uulu[sid_&_l'uul/e 22 s> med (haiguslik kujutlus) téveszme, téves eszme, tévképzet, doxazma ♦ kannatab luulude all téveszme rabja

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

madalal <madalal adv> vt ka madalale, madalalt
1. (mingile pinnale suhteliselt lähedal) alacsonyan ♦ päike on juba üsna madalal már egészen alacsonyan jár a nap
2. (komparatiivis: millegi kõrgemal asuva suhtes allpool, tasemelt v määralt kellest-millest all- v tagapool) lejjebb ♦ paar korrust madalamal pár emelettel lejjebb

mugulsibul <+sibul sibula sibula[t -, sibula[te sibula[id 02 s> bot (sibul, mille säilitusained kogunevad sibulakanda) gumó; (üldkeeles hariliku sibula maa all kasvav osa) hagymafej

muld <m'uld mulla m'ulda m'ulda, m'ulda[de m'ulda[sid_&_m'uld/i 22 s>
1. (maakoore pindmine kobe kiht) talaj, föld ♦ viljakas muld termékeny talaj; niiske muld felázott föld; huumuserikas muld humuszos talaj; happeline muld savas talaj; savine muld agyagos talaj; kasvumuld põll termőföld; savimuld põll agyagos talaj; mulla struktuur talajszerkezet; mulla sooldumine talajszalinitás; mulda istutama termőföldbe ültet
2. piltl (maa[pind], mullapõu hrl kodupinna, surma v matmisega seoses) föld ♦ mulda sängitama eltemet; vanaisa puhkab v magab ammu mullas v mulla all a nagyapa már régóta földben nyugszik
■LS: muld+ ♦ muldpõrand döngölt padló
mulla+ ♦ mullahunnik földtúrás; mullakamakas göröngy, rög; mullakiht termőréteg; mullapind földfelszín; mullaproov põll talajminta; mullatööd földmunka; mullatööline földmunkás, kubikos

mõju <mõju mõju mõju -, mõju[de mõju[sid 17 s> hatás, befolyás ♦ kahjulik mõju káros hatás; ilmastiku mõju taimede kasvule az időjárás hatása a növények fejlődésére; tal on pojale suur mõju nagy hatással van a fiára; mõjudele vastuvõtlik könnyen befolyásolható; alkoholi mõju all alkoholos befolyás alatt; mõju avaldama hatást gyakorol, hat, hatással van
■LS: mõju+ ♦ mõjuaine hatóanyag; mõjujõud hatóerő; mõjupiirkond, mõjusfäär hatókör, hatáskör, szerepkör

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

naga <naga naga naga -, naga[de naga[sid 17 s>
1. (puust prunt, punn) dugó ♦ vaadi naga dugó
2. kõnek (poisinolk, nagamann) dugó, tökmag, taknyos, kölyök ♦ nooremate klasside nagad a kis dugók, az alsóbb osztályokból; nüüd on igal nagal mootorratas istumise all ma már minden taknyosnak motor van a feneke alatt

nagistama <nagista[ma nagista[da nagista[b nagista[tud 27 v>
1. nyikorgat, nyikorogtat, cincog, ropogtat ♦ ärge nagistage toole v toolidega ne nyikorgtassátok a székeket; tuul nagistab ukse kallal v uksega nyikorgatja a szél az ajtót; hiired nagistavad põranda all cincognak az egerek a padló alatt; orav nagistab käbi kallal v käbi närida a mókus ropogtatja a tobozt; nagistavad päevalilleseemneid süüa napraforgómagot ropogtatnak
2. (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, veszekszik, veszekedik ♦ mille pärast v mille üle te nagistasite? min vitatkoztok?; me ei ole kunagi [omavahel] nagistanud sosem veszekedtünk

naksuma <n'aksu[ma n'aksu[da naksu[b naksu[tud 28 v> recseg, roppan, nyikorog, recseg-ropog ♦ vana puutrepp naksub jalge all a régi falépcső nyikorog a léptek alatt; mastid naksuvad tuules az árbócok nyikorognak a szélben; ringutas nii, et kondid naksusid akkorát nyújtózott, hogy ropogtak a csontjai

neurootik <neurootik neurootiku neurootiku[t -, neurootiku[te neurootiku[id 02 s> (neuroosi all kannataja) neurotikus személyiség

neurootiline <neurootiline neurootilise neurootilis[t neurootilis[se, neurootilis[te neurootilis/i 12 adj> (neuroosile iseloomulik, neuroosi all kannatav) neurotikus ♦ neurootiline hirm neurotikus félelem

nimi <nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> (eesnimi, pärisnimi, üldnimi) név, névadó, hírnév; (perekonnanimi) vezetéknév, családnév; (looma-, hüüd-, peite-, varjunimi) név; (hüüdnimi) becenév, gúnynév, csúfnév; (varjunimi) álnév, fedőnév; (nimetus) nmegnevezés ♦ haruldane nimi (1) (harva esinev) ritka név; (2) (ebatavaline) szokatlan név; imelik nimi furcsa név; võõrapärane nimi idegen név; kunstnikunimi művésznév; mehenimi férfinév; naisenimi női név; ristinimi keresztnév; sõimunimi ragadványnév; tänavanimi utcanév; valenimi álnév, hamis név; üldnimi keel köznév; hobuse nimi a ló neve; jõgede nimed a folyók nevei; mis nimi lapsele pandi, mis lapsele nimeks pandi? milyen nevet adtak a gyereknek?; lapsel ei ole veel nime még nincs neve a gyereknek; varjas end võõra nime all álnéven bujkált; mis sinu nimi on? mi a neved?; ega minu nimele kirja ole? nem jött a nevemre levél?; maja on isa nime peal v nimel a ház az apám nevén van; isa kirjutas talu poja nimele az apa a fia nevére iratta a tanyát
■LS: nimi+ (nominaal-) ♦ nimihind maj névleges érték; nimikaal maj névleges súly; nimikoormus el névleges terhelés; nimipinge el névleges feszültség; nimiväärtus névérték
nimi+ (nimeandmisega seotud) ♦ nimiosa, nimiroll címszerep; nimitegelane kirj főhős

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nurgakivi <+kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s> ehit (palkehitise nurga all olev kivi) alapkő, talpkő, sarokkő, sarkkő; (sokli esimene kivi) alapkő; piltl (miski millelegi aluseks olev) sarokkő ♦ need kivid sobivad aida nurgakivideks ezek a kövek megfelelnek a pajta sarokköveinek; endise maja nurgakivid on veel säilinud a hajdani ház sarokkövei fennmaradtak; hiljuti pandi pidulikult nurgakivi uuele teatrihoonele a közelmúltban ünnepélyesen lefektették az új színházépület sarokkövét

nurkne1 <n'urkne n'urkse n'urkse[t -, n'urkse[te n'urkse[id 02 adj> (nurka moodustav, nurga all asetsev) szög ♦ tõstke jalad ette nurksesse asendisse emelje fel szög alatt a lábát előre

nõksuma <n'õksu[ma n'õksu[da nõksu[b nõksu[tud 28 v> (nõkse tegema, korduvalt nõksatama) lebukik, megroggyan, meghalik ♦ tukkuja pea nõksub üles-alla az alvó feje le-lebukik; nõksub käies põlvist, kõnnib põlvede nõksudes járás közben meg-megroggyan a térde; põrandalauad nõksuvad jalge all a padlódeszkák meghajolnak a lábunk alatt

nõrgamõistuslik <+m'õistusl'ik m'õistusliku m'õistusl'ikku m'õistusl'ikku, m'õistuslik/e_&_m'õistusl'ikku[de m'õistusl'ikk/e_&_m'õistusl'ikku[sid 25 adj, s>, ka nõrgameelne
1. adj (nõrgamõistuslikkuse all kannatav) agyalágyult, zavart elméjű, gyengeelméjű ♦ nõrgamõistuslik laps zavart elméjű gyermek; nõrgameelne vanur zavart elméjű idős emeber
2. s (selline isik) félkegyelmű, gyengeelméjű, tébolyodott ♦ nõrgamõistuslike õpetamine a tébolyodottak tanítása

nõtkuma <n'õtku[ma n'õtku[da nõtku[b nõtku[tud 28 v> (korduvalt nõtku vajuma, vetruma) hajladozik, rugózik, rogyadozik ♦ jalge all nõtkub turbane pinnas a tőzeges talaj besüpped a lábunk alatt; kased nõtkusid tuules a nyírfák hajladoztak a szélben; põlved nõtkuvad väsimusest rogyadoznak a térdei a féradtságtól; roosipõõsad nõtkuvad maani a rózsabokrok a földig hajladoznak; ei üks ega teine anna järele, ei nõtku karvavõrdki egyik sem enged, mindkettő hajthatatlan

nõtkus1 <n'õtkus adv, adj> (lookas, kooldus, lõnksus) hajlott, görbe ♦ selg on nõtkus görnyedt a háta; riiulilauad on nõtkus raamatute raskuse all a polcok meghajlottak a könyvek súlya alatt; hoia põlved nõtkus hajlítsd be a térded

närvilisus <närvilisus närvilisuse närvilisus[t närvilisus[se, närvilisus[te närvilisus/i_&_närvilisuse[id 11_&_09? s> idegeskedés, izgatottság, idegesség, nyugtalanság ♦ väriseb närvilisusest remeg az idegtől; kannatab närvilisuse all nyugtalanságtól szenved

nässu <n'ässu adv> vt ka nässus (kägarasse, lömmi, puruks, katki, korrast ära, rikki, nurja, untsu) görnyed, horpad, eltörik, elromlik, tönkretesz ♦ kohver vajus istumise all nässu behorpadt a bőrönd a feneke alatt; raadio läks nässu elromlott a rádió; selline elu ajab närvid nässu az ilyen élet tönkreteszi az idegeket; kõik läks täna nässu ma minden rosszul sikerült; vihm ajas plaanid nässu az eső meghiúsította a terveinket; algajal fotograafil lähevad pildid sageli nässu a kezdő fotós képei gyakran rosszul sikerülnek

nätsuma <n'ätsu[ma n'ätsu[da nätsu[b nätsu[tud 28 v> (tuhmilt plaksuma) cuppog ♦ pori nätsub jalge all cuppog a sár a talpam alatt; jalad nätsuvad poris cuppogok a sárban; perenaine sõtkub leiba, nii et tainas nätsub a gazdasszony úgy dagasztja a kenyeret, hogy a tészta csak úgy cuppog

padi <padi padja p'atja p'atja, p'atja[de p'atja[sid_&_p'atj/u 24 s> párna ♦ pehme padi puha párna; kõva padi kemény párna; täispuhutav padi felfújható párna; tikitud padi hímzett párna; diivanipadi díványpárna; ist[m]epadi vánkos; nõelapadi tűpárna; sulgpadi tollpárna; sohvapadi vánkos; turvapadi légzsák; õhkpadi tehn légpárna; kohendab patja haige pea all a beteg feje alatt megigazítja a párnát

painduma <p'aindu[ma p'aindu[da p'aindu[b p'aindu[tud 27 v> (kaarduma, kõverduma) (meg)hajlik, hajladozik; (kumeraks) görbül; (raskuse all) meghajol ♦ pilliroog paindub tuule käes looka hajladozik a nád a szélben; oksad painduvad lume raskuse all az ágak meghajolnak a hó súlya alatt; selg ei paindu nem hajlik a háta

peenar <peenar p'eenra peenar[t -, peenar[de p'eenra[id 08 s>
1. ágy, ágyás ♦ kõrge peenar emelt ágyás; lillepeenar virágágy
2. (pinnakõrgenduste kohta) padka ♦ teepeenar padka, útpadka
■LS: peenra+ ♦ peenramaa (1) (peenarde all olev) veteményeskert; (2) (aiamaa) kiskert

pimedus <pimedus pimeduse pimedus[t pimedus[se, pimedus[te pimedus/i 11 s>
1. (valguse puudumine) sötétség, sötét ♦ pilkane pimedus korom sötétség; läbitungimatu pimedus áthatolhatatlan sötétség; ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétje; pimeduse varjus v katte all a sötétség leple alatt
2. (nägemisvõime puudumine) vakság ♦ värvipimedus színvakság
3. piltl (rumalus, harimatus, piiratus) vakság, elvakultság, korlátoltság ♦ poliitiline pimedus politikai vakság; vaimupimedus szellemi sötétség
4. piltl sötétség ♦ ta hinges valitses pimedus sötétség uralkodott a lelkében; pimeduses kobama sötétben tapogatódzik

pseudonüüm <pseudon'üüm pseudonüümi pseudon'üümi pseudon'üümi, pseudon'üümi[de pseudon'üümi[sid_&_pseudon'üüm/e 22 s> (varjunimi, hrl kirjaniku- v kunstnikunimi) álnév ♦ kirjutab pseudonüümi all álnéven ír

psühhopaat <psühhop'aat psühhopaadi psühhop'aati psühhop'aati, psühhop'aati[de psühhop'aati[sid_&_psühhop'aat/e 22 s> (psühhopaatia all kannataja) pszichopata

purunema <purune[ma purune[da purune[b purune[tud 27 v>
1. (puruks, katki minema, lagunema) elromlik, összetörik, eltörik, megroppan, szétdurran; (tükkideks) szétesik, zúzódik ♦ vaas kukkus ja purunes kildudeks a váza leesett és darabokra tört; jää puruneb ta jalge all megroppan alatta a jég
2. piltl (hävima, olemast lakkama) elpusztul, tönkre megy, megsemmisül ♦ abielu purunes a házaság tönkrement

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

põlualune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj kegyvesztett ♦ põlualune isik kegyvesztett személy
2. s (põlu all olev isik) kegyvesztett

põrand <põrand põranda põranda[t -, põranda[te põranda[id 02 s>
1. padló ♦ värvitud põrand festett padló; aluspõrand ehit vakpadló; kivipõrand kőpadló; laudpõrand, laudadest põrand deszkapadló, svédpadló; muldpõrand, mustpõrand ehit döngölt padló; parkettpõrand parketta; puupõrand deszkapadló; linoleumpõrand műanyag padló; põrandat pühkima felseper; põrandal a padlón
2. (illegaalse tegevusega seoses) ♦ põranda all elama illegalitásban él; põranda alla minema illegalitásba vonul
3. kõnek (tantsu- v võistlemispaigana) parkett ♦ tantsupõrand (vabas õhus) táncparkett
■LS: põranda+ ♦ põrandahari partvis, kefeseprű; põrandakalts felmosórongy; põrandakate (1) (kattekiht) padlóburkolat; (2) (põrandariie, -vaip) padlóruha; põrandalapp felmosórongy; põrandaliist szegélyléc; põrandapind (ruumi põrandapindala) alapterület; põrandaplaat padlócsempe, padlólap; põrandalamp állólámpa; põrandaküte padlófűtés; põrandavaas padlóváza; põrandavaha padlóviasz; põrandavaip padlószőnyeg; põrandavärv padlófesték

põuane <põuane põuase põuas[t -, põuas[te põuase[id 10 adj> (sademeteta, kuiv [ja kuum], põua all kannatav) aszályos ♦ põuane suvi aszályos nyár; põuane maa kiaszott föld

päike[ne] <p'äike_&_p'äikene p'äikese p'äikes[t p'äikes[se, p'äikes[te p'äikes/i_&_p'äikese[id 12_&_10? s; p'äike_&_p'äikene p'äikse p'äikes[t -, p'äikes[te p'äikse[id 10 s>, ka Päike
1. (Galaktika täht) nap ♦ kevadine päike tavaszi napsütés; polaarpäike éjféli nap; päike on kõrgel magasan jár a nap; päike tõuseb felkel a nap; päike paistab süt a nap; päike läheb looja v loojub lemegy/lenyugszik a nap; ei ole midagi uut siin päikese all piltl nincs új a nap alatt; Maa tiirleb ümber Päikese astr a Föld a Nap körül kering
2. (päikesepaiste) napsütés ♦ päikest võtma napozik; sügisene päike ei hakka enam peale ősszel már nem barnít a nap
■LS: päik[e]se+ ♦ päikeseenergia napenergia; päikesekell napóra; päikeseketas piltl napkorong; päikesekiir napsugár; päikesekummardaja napimadó; päikesekummardamine napimádat; päikeseküllane napos; päikesepaiste napsütés, napfény; päikesepatarei el napelem; päikesepiste napszúrás; päikeseplekk napfolt; päikesepoolne napos oldalra néző, déli (fekvésű); päikesepõletus napégette; päikeseseisak astr napforduló; päikesetuul astr napszél; päikesevalgus napfény; päikesevann napfürdő; päikesevari napernyő; päikesevarjutus napfogyatkozás

ragisema <ragise[ma ragise[da ragise[b ragise[tud 27 v>
1. (raginat andma v tekitama) recseg, ropog, serceg, roszog, csikorog ♦ liiv ragiseb hammaste all roszog a homok a fogai között
2. (heli, hääle kohta: praksuvat, kärisevat kõrvalheli andma, sellise häälega rääkimise v laulmise kohta) serceg ♦ raadio ragiseb serceg a rádió

raksatama <raksata[ma raksata[da raksata[b raksata[tud 27 v> durran, roppan, reccsen, (el)dördül, recseg-ropog ♦ oks raksatas jalge all az ág megreccsent a lábak alatt; puu murdub raksatades a fa recsegve-ropogva kidől; püss raksatab a puska eldördül

raskemeelsus <+m'eelsus m'eelsuse m'eelsus[t m'eelsus[se, m'eelsus[te m'eelsus/i_&_m'eelsuse[id 11_&_09 s> (kurvameelsus) búskomorság ♦ raskemeelsuse all kannatama búskomorságban szenved; raskemeelsusesse v raskemeelsusse langema búskomorságba esik

rind <r'ind rinna r'inda r'inda, r'inda[de_&_r'ind/e r'inda[sid_&_r'ind/u 22 s>
1. mell, kebel ♦ sissevajunud rind beesett mell; kanarind tyúkmell; rinna ümbermõõt mellbőség; kannab last rinna all gyermeket hord a szíve alatt; [täie] rinnaga teljes mellbedobással; kleit on rinnust kitsas mellben szűk a ruha; lumi ulatub rinnuni a hó mellkasig ér; käed risti rinnal karba tett kézzel; endale vastu rindu taguma veri a mellét
2. (naiserind) mell ♦ lopsakad v suured v täidlased rinnad nagy mell; parem rind jobb mell; last rinnaga söötma szoptatja a gyereket
3. piltl (tunnete asupaiga ja võrdkujuna) kebel ♦ rind on täis v tulvil rõõmu tágul a keble; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; rind paisub rõõmust dagad a keble/melle boldogságtól; madu oma rinnal soojendama kígyót melenget a keblén
■LS: rinna+ (rindkere ja elunditega seotud) ♦ rinnaangiin koszorúérgörcs, angina pektorisz; rinnahääl mellhang; rinnakorv mellkas; rinnakuju mellszobor; rinnaliha mellhús; rinnalihas mellizom; rinnalüli mellkasi csigolya; rinnanibu mellbimbó, csecs; rinnanääre mellmirigy; rinnapiim anyatej; rinnapilt, rinnaportree mellkép; rinnapump mellszívó; rinnatee melltea; rinnaõõs mellüreg; rinnavalu mellkasi fájdalom
rinna+ (rinnaesise ja rõivaste jms seotud) ♦ rinnakaitse, rinnakilp mellvéd; rinnamärk érem, jelvény; rinnanõel bross(tű), melltű; rinnasilt kitűző; rinnatasku mellzseb, mellényzseb; rinnatükk szegy

ring1 <r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (tasandiline kujund, selline ese, sõõr) kör ♦ ringi pindala a kör területe; tõmba õigele vastusele ring ümber! karikázd be a jó választ!; tumedad ringid silmade all sötét karikák a szem alatt
2. (kellestki v millestki moodustatuna); sport (sõõrjas ala, millel võisteldakse) kör ♦ kettaheitering dobókör; poksiring ring; ringis seisma körben áll; inimesed istuvad ringis ümber lõkke az emberek körben ülnek a tűz körül
3. (ringjoone vm suletud kõverjoone kujuline liikumine) kör ♦ suletud ring zárt kör; surnud ring ördögi kör; auring tisztelet kör; lähme ringiga koju majd kerülővel megyünk haza; teeb maja ümber ringi tesz egy kört a ház körül; teeb kõigile ühe ringi välja mindenkinek fizet egy kört
4. sport (võistluse üks järk, voor) kör, forduló ♦ kaotusring vesztes kör; läheb teises ringis juhtima a második körben átveszi a vezetést; kolmandasse ringi pääsema bejut a harmadik fordulóba
5. (üldisemalt mingi tegevuse ühe etapi kohta) kör, forduló ♦ võime ühe ringi veel mängida még egy kört lejátszhatunk; läbirääkimiste esimene ring a tárgyalás első fordulója
6. (kogum, hulk) kör ♦ küsimustering a problémák köre
7. (inimeste kohta: keskkond, seltskond) kör ♦ ekspertide ring a szakértők köre; sõprusring, sõprade ring baráti kör; tutvusring ismeretségi kör
8. (pl) (ringkonnad) körök ♦ uudis levis ülikooli ringides kulutulena a hír futótűzként terjedt egyetemi körökben
9. (selts, klubi, ühing) kör ♦ näitering színjátszó kör; spordiring sportkör
■LS: ringi+ (seltsi, klubiga seotud)
ringi+ sport

risti1 <r'isti adv, prep> vt ka ristis (millegi suhtes ristsuunas) keresztbe; ([umbkaudu] täisnurga all) keresztben; (ristamisi, üle üksteise) keresztben ♦ mine risti üle tee menj az úton át; risti vastu olema ellenkezik; käed risti rinnal karba tett kézzel; paneb käed risti összekulcsolja a kezét; risti ja põigiti keresztül-kasul

ristloodis <+l'oodis adv, adj> vt ka ristloodi (püstsihiga täisnurga all) merőlegesen

rukis <rukis r'ukki rukis[t -, rukis[te r'ukke[id 07 s> (kõrreline kultuurtaim Secale, selle vili) rozs ♦ suvirukis tavaszi rozs; talirukis őszi rozs; rukist kasvatama rozsot termeszt; peksab rukist csépeli a rozsot; see põld on rukki all, sellel põllul on rukis [maha] tehtud v maas ebben a földben rozs terem; ta on vait nagu kult rukkis hallgat, mint a süket disznó a búzában
■LS: rukki+ ♦ rukkiaganad a rozs pelyvája; rukkihakk rozsasztag; rukkijahu rozsliszt; rukkikliid rozskorpa; rukkikoristus rozsaratás; rukkileib rozskenyér; rukkilõikus rozsaratás; rukkimaarjapäev Nagyboldogasszony napja; rukkipea rozskalász; rukkipõhk a rozs törekje; rukkipõld rozstábla; rukkitera rozsszem

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

räästas <räästas r'äästa räästas[t -, räästas[te r'äästa[id 07 s> (katuse alumine serv) eresz ♦ räästad tilguvad csepeg az eresz; räästa all on pääsukesel pesa eresz alatt fészkel a fecske; vihma käest räästa alla (sattuma) cseberből vederbe (jut); eben gubát cserél; csöbörből vödörbe kerül
■LS: räästa+ ♦ räästarenn ereszcsatorna; räästavesi ereszvíz

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sinikas <sinikas sinika sinika[t -, sinika[te sinika[id 02 s, adj>
1. bot (Vaccinium uliginosum) hamvas áfonya
2. kõnek (nahaalune verevalum) véraláfutás, monokli ♦ märkan sinikat ta silma all megpillantom a monoklit a szeme alatt
3. (sinakas) kékes ♦ sinikad silmad kékes szem; sinikas valgus kékes fény
sinikas+ ♦ sinikashall kékesszürke; sinikasmust kékesfekete; sinikasroheline kékeszöld

sinine <sinine sinise sinis[t -, sinis[te sinise[id 10 adj, s>
1. kék ♦ erksinine hupikék; helesinine világoskék; tumesinine sötétkék; sinised silmad kék szem; sinine tint kék tinta; sinised kaugused kék messzeség; sinine käoking havasi sisakvirág; sinine süsi kék szén; sinine leht betegségi igazolás; sinine esmaspäev szentheverdel napja, blaumontág; sinised plekid kehal kék foltok a testen; sinised rõngad silme all kék karikák vannak a szeme alatt; oled külmast üleni sinine a hidegtől egészen kék vagy
2. (sinine värvus) kék; (sinine värv) kék szín ♦ berliini sinine berlini kék; preisi sinine poroszkék; rõivastub sageli sinisesse gyakran kékbe öltözik, gyakran kék ruhá hord/visel
■LS: sinise+ ♦ sinisetriibuline kékcsíkos
sini+ ♦ sinihabe kékszakáll; sinikraed kétkezi munkások; sinirebane kékróka; sinisavi kék agyag; sinisukk kékharisnya; sinivaal kékbálna; sinivetikad, sinivetiktaimed kékmoszatok

sisse vajuma (all olevasse pinnasse vajuma) bedől, süpped, beszakad, besüllyed, bemélyed, belemerül

stress <str'ess stressi str'essi str'essi, str'essi[de str'essi[sid_&_str'ess/e 22 s> (organismi pingeseisund) stressz ♦ psühholoogiline stress pszichológiai stressz; tööga seotud stressi all kannatav inimene a munkahelyi stressztől szenvedő ember; traumajärgse/posttraumaatilise stressi sümptomid poszttraumás stressz tünetei

subtiiter <subt'iiter subt'iitri subt'iitri[t -, subt'iitri[te subt'iitre[id 02 s> (alltiiter, tekst filmi all) felirat ♦ ingliskeelne film eestikeelsete subtiitritega angol nyelvű film észt felirattal

surve <surve s'urve surve[t -, surve[te s'urve[id 06 s>
1. (rõhk, rõhumine, surumine, raskus, press) nyomás ♦ veesurve víznyomás; õhusurve légnyomás; tunneb survet peas nyomást érez a fejében; katel on surve all a kazán nyomás alatt van
2. (pealekäimine, mõjutamine vägivalla v ähvardusega) nyomás ♦ poliitiline surve politikai nyomás; ajasurve időnyomás; survet avaldama {kellele} nyomást gyakorolni
■LS: surve+ (rõhuga seotud)
surve+ (pealekäimise v mõjutamisega seotud) ♦ surveabinõud nyomásgyakorlási eszközök; surveavaldus nyomásgyakorlás; survegrupp nyomásgyakorló csoport, lobbicsoport; survepoliitika elnyomó politika

sõõr <s'õõr sõõri s'õõri s'õõri, s'õõri[de s'õõri[sid_&_s'õõr/e 22 s> (ring, mingi ümmargune asi v moodustis, ringjoonekujuline moodustis) kör, karika ♦ poolsõõr félkör; inimesed seisavad sõõrina v sõõris lõkke ümber az emberek körben állnak a tábortűz körül, az emberek körbeállnak a tábortüzet; tal olid silmade all v silmaalustes tumedad sõõrid sötét karikák voltak a szeme alatt

süda <süda südame südan[t -, südame[te südame[id 04 s>
1. szív ♦ süda tuksub a szív dobog; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; süda jäi seisma v lakkas töötamast megállt a szíve; last südame all kandma a szíve alatt hordja magzatát
2. piltl (seoses hingeelu ja mitmesuguste sisetunnetega, sisim, hing) szív ♦ südant soojendav szívet melengető; süda paisub uhkusest dagad a szíve a büszkeségtől; süda on valu täis v valutab fáj a szíve; mul süda tilgub verd vérzik a szívem; mis mure su südant vaevab? mi nyomja a szíved?; südant rindu võtma bátorságot merít, nekibátorodik; okas jäi südamesse szívében fullánk maradt; raske südamega nehéz szívvel; südame põhjas a szíve mélyén; tal läks süda saapasäärde inába szállt a bátorsága; ta süda läks saapasäärde savóvá vált a vére; südant puistama kiönti szívét vkinek; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; mul pole südant, et... nem visz rá a lélek, hogy...; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; ta süda lõhkeb megszakad a szíve; midagi südamesse võtma szívére vesz vmit
3. piltl (iiveldustunde puhul) ♦ mul on süda paha hányingerem van, émelygek; süda läks äkki pahaks rosszul lett
4. (südaosa, südamik) mag(ház), szív ♦ õunasüda, õuna süda almamagház; linna süda a város szíve
■LS: süda+ ♦ südapäev dél; südasuvi nyár dereka, nyár közepe; südatalv tél dereka, tél közepe; südaöö éjfél
südame+ ♦ südamealune, rindealune gyomorszáj; südameatakk szívroham; südamehaige szívbeteg; südamehaigus szívbaj, szívbetegség; südamehäire szívprobléma; südameinfarkt szívinfarktus; südamekahin szívzörej; südamekirurg szívsebész; südameklapp szívbillentyű; südamekloppimine szapora szívverés; südamekramp szívgörcs; südamelihas szívizom; südamelihasepõletik szívizomgyulladás; südamelöögid szívhang; südamemassaaž szívmasszázs; südameoperatsioon szívműtét; südamepaun szívburok; südamepekslemine szívdobogás; südamepuudulikkus szívelégtelenség; südamepärgarter szívkoszorúér; südamerabandus szívbénulás, szívszélhűdés; südamerahu lelki nyugalom; südamerike szívhiba; südamesiire szívátültetés; südamestimulaator pacemaker, szívritmus-szabályozó; südamesõber kebelbarát, testi-lelki jó barát, a legjobb barát; südametalitlus, südametegevus szívműködés; südametilgad szívcseppek; südametukse szívverés, szívdobbanás; südametemurdja szívtipró; südamevalu (1) szívfájdalom; (2) bánat; südamevatsake szívkamra; südameveri vér; südameviga szívhiba, szívrendellenesség

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

taaler2 <t'aaler t'aalri t'aalri[t -, t'aalri[te t'aalre[id 02 s> trük (metallplaat trükivormi all) tallér

taevas <taevas t'aeva taevas[t -, taevas[te t'aeva[id 07 s>
1. ég; (taevalaotus, taevavõlv) égív, égbolt, mennybolt ♦ põhjatu taevas feneketlen ég; selge taevas tiszta ég; tinane v tinahall taevas borús ég; koidutaevas hajnali égbolt; loojangutaevas naplemente égbolt; tähistaevas csillagos ég; lahtise taeva all szabad ég alatt; taevas on tähti täis az ég tele van csillagokkal; ega talv taeva[sse] jää nem eszi meg a farkas/kutya a telet; taevani ülistama az egekig dicsér; taeva luugid avanevad megerednek/megnyílnak az ég csatornái; sadagu taevast või pussnuge még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből; (nagu) välk selgest taevast derült égből villámcsapás; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat igér; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; nagu taevast kukkunud mintha az égből pottyant volna; ta tunneb end seitsmendas taevas a hetedik mennyországban érzi magát
2. (jumala asupaik, paradiis, taevariik) menny(ország); (hüüatustes) ég ♦ tänu taevale! hála az égnek!; [oh sa] püha taevas! te szent ég!, jóságos ég!; taevas temaga! ég vele!; taeva pärast! az ég szerelmére!; taevas teab, kus ta nüüd on a jó ég tudja, most hol van
■LS: taeva+ ♦ taevaingel mennyei angyal; taevaisa, Taevaisa mennyei Atya; taevakanal műholdas csatorna; taevakeha égitest; taevalaotus égbolt, mennybolt; taevamanna mennyei manna; taevaminek mennybemenetel; taevasina az ég kékje; taevataat, Taevataat mennyei Atya, Úristen

tuhk <t'uhk tuha t'uhka t'uhka, t'uhka[de t'uhka[sid_&_t'uhk/i 22 s> hamu ♦ lendtuhk pernye; lõkketuhk a tábortűz hamuja; sigaretituhk a cigaretta hamuja; koldest tuhka välja võtma kiszedi a hamut a kályhából; urn lahkunu tuhaga az urna az elhunyt hamvaival; ta on kadunud nagu tina tuhka mintha elnyelte volna a föld; (keegi/miski on kadunud) nagu tina tuhka se híre, se hamva (vkinek/vminek); kadus kui tina tuhka eltűnt, mint szürke szamár a ködben, eltűnt, mint a kámfor; tuhka pähe raputama hamut hint a fejére; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó tűz
■LS: tuha+ ♦ tuhakarva, tuhakarvaline hamvas, hamuszínű; tuhakiht hamuréteg; tuhaurn halotti urna
tuhk+ ♦ tuhkblond hamvasszőke; tuhkhall hamuszürke, hamvasszürke; tuhkkuiv csontszáraz; tuhklumi porhó

tuhvlialune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> s hlv (oma naise valitsuse all olev mees) papucshős, papucsférj

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

tõde <tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> igazság ♦ alasti v ilustamata tõde meztelen/puszta igazság; julm tõde kegyetlen igazság; pooltõde, poolik tõde féligazság; käibetõde közhely; lõpuks saab tõe jälile végre megtalálja az igazságot; tõeks osutuma igaznak bizonyul; läheb/saab tõeks megvalósul, (be)teljesül, valóra válik; tõde ei saa vaka all hoida kibújik a szeg a zsákból
■LS: tõe+ ♦ tõearmastaja igazságszerető; tõearmastus igazságszeretet; tõekuulutaja igazmondó; tõeotsija igazságkereső; tõeotsing igazságkeresés; tõerääkimine igazmondás

täht <t'äht tähe t'ähte t'ähte, t'ähte[de t'ähte[sid_&_t'äht/i 22 s>
1. (taevakeha) csillag ♦ Petlemma täht a betlehemi csillag; langev täht hullócsillag; aotäht hajnalcsillag; ehatäht esthajnalcsillag; hommikutäht, koidutäht hajnalcsillag; õnnetäht piltl szerencsecsillag; tähed siravad a csillagok felragyognak; tähed süttivad kigyúlnak a csillagok; taevatähed az ég csillagai; tähed kustuvad a csillagok kialszanak; õnneliku tähe all sündinud piltl szerencsés csillagzat alatt született; kellegi täht kustus v langes v loojus piltl vkinek a csillaga leáldozott; lühike tähelend pünkösdi királyság
2. piltl (staar) csillag, sztár ♦ filmitäht filmcsillag, filmsztár; lapstäht gyereksztár
3. (kujund) csillag ♦ viisnurkne täht ötágú vörös csillag; kaheksaharuline täht nyolcágú csillag; kuldtäht aranycsillag; punatäht vörös csillag
4. (kirjatäht, trükitäht) betű ♦ algustäht, esitäht kezdőbetű; suurtäht nagybetű; väiketäht kisbetű; täht-tähelt betű szerint; põristab r-tähte ropogtatja az r betűt
■LS: tähe+ ♦ tähepilv astr ködfolt; tähesadu astr csillagesés; tähesõit sport csillagtúra; tähesära csillagragyogás
tähe+ ♦ tähelipp a csillagos-sávos lobogó; tähemärk betűjel, karakter

ujuma <uju[ma uju[da uju[b uju[tud 27 v>
1. (inimese, kala, looma kohta) úszik ♦ rinnuli ujuma mellúszással úszik; selili ujuma háton úszik, hátúszással úszik; ujub koera kutyaúszással úszik; ujub konna békaúszással úszik; ujub liblikat pillangóúszással úszik; ujub lestadega békatalppal úszik; ujub üle jõe átússza a folyót; ujub sadat meetrit száz métert úszik; käime iga päev ujumas minden nap járunk úszni; ujub kaldale kiúszik a partra; ujub vene kirvest piltl úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; pärivoolu ujuma úszik az árral; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik
2. (aeglase edasiliikumise kohta) úszik ♦ purjekad ujuvad mööda Balatoni vitorlások úsznak a Balatonon; Kuu ujub taevalaotuses a hold úszik az égbolton
3. (vee vm vedeliku pinnal/sees püsima) úszik ♦ palk ujub mööda jõge a fatörzs úszik a folyón; kartulid ujuvad rasvas a krumpli úszik a zsírban; kui tema duši all käib, siis vannituba ujub ha ő zuhanyzik, úszik a fürdőszoba
4. kõnek ([välja, nähtavale] ilmuma, esile kerkima) előkerül, felbukkan ♦ kust kohast sina välja ujusid? te honnan kerültél elő?

uluall <+'all adv> vt ka ulualla, ulualt (varju all, varjul) fedél alatt (van)

unetus <unetus unetuse unetus[t unetus[se, unetus[te unetus/i 11 s> med álmatlanság ♦ ta kannatab unetuse all, teda vaevab unetus álmatlanságban szenved

uus <'uus uue 'uu[t 'uu[de, uu[te 'uus[i 14 adj, s> adj új ♦ täiesti uus egészen új; uus sild új híd; uus õpilane új diák; uued kingad új cipő; uus aadress új lakcím; tuliuus, tuttuus, uhiuus vadonatúj; uues korteris új lakásban; Uus Testament Újszövetség; ta on kui uus inimene mintha újjászületett volna; uus luud pühib paremini új seprű jól seper; uued tuuled puhuvad más szelek fújnak; pole midagi uut päikese all nincs semmi új a nap alatt
■LS: uue+ ♦ uuelaadne újszerű, újfajta
uus+ ♦ uusasunik telepes; uusehitis új épület; uuskasutus újrahasznosítás; uusklassitsism neoklasszicizmus; uusklassitsistlik neoklasszicista; uuskreeka új görög; uuslavastus felújítás (darabé); uusrikas újgazdag; uusromantiline újromantikus; uusromantism kirj, filos újromantika; uustalunik újbirtokos; uustrükk újranyomás, új kiadás

vahipost <+p'ost posti p'osti p'osti, p'osti[de p'osti[sid_&_p'ost/e 22 s> (tunnimehe valve all olev koht) őrhely

vaht1 <v'aht vahi v'ahti v'ahti, v'ahti[de v'ahti[sid_&_v'aht/e 22 s>
1. (valvur, valvaja) csősz, vadőr; (vahimees) őrszem
2. (valve, valvamine) őrizet ♦ vahi alla võtma letartóztat, őrizetbe vesz; vahi all pidama kedagi őrizetben tart vkit
3. mer (vahikord) fedélzeti őrszolgálat
■LS: vahi+ ♦ vahilaev mer, sõj őrhajó; vahimadrus tengeri kormányos; vahimaja[ke] őrház; vahiputka kõnek őrbódé, faköpönyeg; vahitorn őrtorony

vakk1 <v'akk vaka v'akka v'akka, v'akka[de v'akka[sid_&_v'akk/u 22 s>
1. (endisaegne mahumõõt) véka ♦ vakk rukist v rukkeid két véka rozs
2. etn (nõu) véka ♦ tõde ei saa vaka all hoida piltl kibújik a szög a zsákból; ta ei hoia küünalt vaka all piltl nem rejti véka alá a tudását

valdaja <v'aldaja v'aldaja v'aldaja[t -, v'aldaja[te v'aldaja[id 01 s>
1. (isik, kelle tegeliku võimu all asi on) birtokos, jogosult, üzembentartó
2. (oskaja, mõistja) tudó ♦ hiina keele valdaja kínaiul tudó ember

valdus <v'aldus v'alduse v'aldus[t v'aldus[se, v'aldus[te v'aldus/i_&_v'alduse[id 11_&_09 s>
1. (valdamine) birtok ♦ kasutusvaldus haszonélvezet; kõik tema valduses olevad dokumendid minden birtokában lévő dokumentum
2. (kellegi võimu all või kasutuses olev maa-ala) birtok ♦ koloniaalvaldused gyarmati birtokok; esinduse valdused on puutumatud a képviselet helyiségei sérthetetlenek

valitsema <valitse[ma valitse[da valitse[b valitse[tud 27 v>
1. (valitsejana võimul olema) uralkodik, kormányoz ♦ riiki valitsema kormányozza az országot; valitsev klass uralkodó osztály
2. (kontrolli all hoidma, juhtima) ural ♦ valitseb olukorda uralja a helyzetet; köögis valitseb perenaine a konyhában a háziasszony az úr
3. (domineerima) uralkodik ♦ sügismoes valitsesid pruunid toonid az őszi divatban a barna árnyalatai uralkodnak
4. (nähtuste, olukorra jms esinemise kohta) uralkodik ♦ riigis valitseb kord rend uralkodik az országban; korteris valitseb kord ja puhtus a lakásban rend és tisztaság uralkodik

valve <valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s>
1. őrizet, őrzés, őrség; (valvamine ohutuse tagamiseks) felügyelet ♦ videovalve videófelügyelet; hoonete turvalisus ja valve az épületek biztonsága és őrzése; ta on väga kõva valve all komoly őrizet alatt áll; valves olema őrségben van; haige jäeti arstide valve alla a beteget az orvosok felügyeletére bízták; riidehoid on valveta a ruhatár őrizetlen
2. (valvur[id], valvemeeskond) őrség, őrök ♦ relvastatud valve fegyveres őrök; politseivalve rendőri felügyelet; öövalve éjjeli ügyelet
■LS: valve+ ♦ valveapteek ügyeletet tartó gyógyszertár; valvearst ügyeletes orvos; valvekaamera megfigyelőkamera; valvekoer őrkutya; valvekord ügyelet, őrszolgálat; valvelaev mer, sõj őrhajó; valvepost őrhely, strázsa, poszt; valvesignalisatsioon riasztórendszer; valveteenistus őrszolgálat

vanker <v'anker v'ankri v'ankri[t -, v'ankri[te v'ankre[id 02 s>
1. (sõidu- ja veovahend) szekér, kocsi; (lapse-) babakocsi ♦ heinavanker szénásszekér; härjavanker ökrös szekér; hobuvanker lovaskocsi; nukuvanker babakocsi; valitsusvanker piltl kormányszekér; vedruvanker ruganyos kocsi; Suur Vanker astr a Nagy Medve, Nagymedve, Göncölszekér; Väike Vanker astr Kis Medve, Kis Göncöl; vankri rattad a szekér kerekei; vanker kääksub v kägiseb nyikorog a szekér; vankrisse istuma felül a szekérre; vankrit lükkama babakocsit tol; viies ratas vankri all ötödik kerék; kellegagi ühte vankrit vedama egy húron pendül vkivel
2. sport (malend) bástya
■LS: vankri+ ♦ vankrikorv kas; vankrikuur kocsiszín; vankrimääre kulimász, szekérkenőcs; vankriratas kocsikerék; vankritee kocsiút; vankritekk kocsipokróc; vankritäis szekérnyi

vankuma <v'anku[ma v'anku[da vangu[b vangu[tud 28 v> (kõikuma, õõtsuma, tuikuma) tántorog, (meg)inog, imbolyog ♦ purjus mees läks vankudes kodu poole a részeg ember tántorogva ment hazafelé; tuli vankudes meie poole imbolyogva jött felénk; minu usk temasse lõi vankuma megingott a belé vetett hitem; maa vangub mu jalge all inog a föld a lábam alatt; kellegi troon vangub meginog vkinek a trónja

vanne <vanne v'ande vanne[t -, vanne[te v'ande[id 06 s> (tõotus, lubadus) eskü ♦ ametivanne hivatali eskü; arstivanne orvosi eskü; olümpiavanne olimpiai eskü; sõdurivanne katonai eskü; truudus[e]vanne hűségeskü; vaikimisvanne hallgatási fogadalom; kohtus vande all ütlusi andma eskü alatt vallomást tesz a bíróság előtt; vannet andma leteszi az esküt; vannet murdma megszegi az esküjét
■LS: vande+ ♦ vandeadvokaat ügyvéd; vandeandmine eskütétel; vandekohtunik esküdt; vandekohus esküdtszék; vandemees esküdt

varjama <v'arja[ma varja[ta v'arja[b varja[tud 29 v>
1. (mittemärgatavaks, mittenähtavaks tegema) (el)rejt, leplez, eltakar ♦ nähtavust varjama eltakarja a kilátást; imestust varjamata nem leplezi csodálkozását; ta ei suuda oma rõõmu varjata nem tudja leplezni örömét; varjatud etteheide burkolt szemrehányás; varjatud kaamera kandi kamera; varjatud viga rejtett hiba; varjatud tööpuudus lappangó munkanélküliség
2. (kedagi teist redus hoidma, peitma) elrejt; (ennast) (el)rejtőzik, (el)rejtőzködik ♦ varjas end valenime all mingis hotellis piltl álnév alatt rejtőzködött valamelyik hotelben
3. (mingit asjaolu teiste eest salajas hoidma, salastama) (el)titkol ♦ varjab oma kavatsusi titkolja a szándékait; varjab oma tundeid kellegi eest elrejti az érzelmeit vki relől; tal ei ole midagi varjata nincs semmi titkolnivalója
4. (kaitsma) véd ♦ puud varjavad tuule eest a fák védenek a széltől

ägama <äga[ma äga[da äga[b äga[tud 27 v>
1. (oigama) nyög ♦ haige ägab valu pärast v valu käes v valust v valudes a beteg nyög fájdalmában; haavatud ägasid ainult csak a sebesültek jajgattak; peolaud otse ägab toitude raskuse all piltl az ünnepi asztal roskadozik az ételek súlya alatt; rahvas ägab elukalliduse käes v all piltl nyög a nép a növekvő megélhetési költségek terhe alatt
2. (hädaldama, kaeblema) panaszkodik ♦ muudkui ägatakse ja kirutakse elu egyre panaszkodnak és átkozzák az életet

ägisema <ägise[ma ägise[da ägise[b ägise[tud 27 v>
1. (äginat kuuldavale tooma) nyög; (aeg-ajalt, väheke) nyögdécsel ♦ valu käes v valust ägisema fájdalmában nyögdécsel; haige ohkas ja ägises a beteg sóhajtozik és nyögdécsel; ägiseme maksukoorma all piltl nyög az adó alatt
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, siránkozik, sopánkodik ♦ mis sa ägised, endal sajad tuhanded pangas mit panaszkodsz, mikor többszázezred van a bankban
3. (kägisema) nyikorog ♦ uks avanes ägisedes az ajtó nyikorogva kinyilt

ööbima <'ööbi[ma 'ööbi[da 'ööbi[b 'ööbi[tud 27 v> (ööd olema) alszik, megszáll, megalszik, hál, éjszakázik ♦ tuttavate pool ööbima ismerősöknél éjszakázik; rännumehed ööbisid lageda taeva all a vándorok a csillagos ég alatt éjszakáztak
■LS: ööbimis+ ♦ ööbimiskoht szállás