[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

all+2 al ♦ allasutus alárendelt intézmény; allkomisjon albizottság; allkorrus földszint, alsó szint; all-linn alsóváros; allmärkus lábjegyzet; allosakond alosztály; alltöövõtja alvállalkozó; allüürnik albérlő

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla ajama
1. (alla loopima) lehajt
2. (otsa sõitma) agyongázol, elgázol

alla andma (alistuma, alla vanduma) felad, megadja magát, kapitulál ♦ võitluseta alla andma harc nélkül megadja magát; ära anna alla! ne add fel!

alla hindama
1. (hinda alandama) leértékel
2. (alahindama) lekicsinyel

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

alla kirjutama aláír ♦ lepingule alla kirjutama aláírja a szerződést; ma ei kirjuta sellele väitele alla piltl nem írom alá azt az állítást

alla kriipsutama aláhúz, kiemel

alla kusema ágyba vizel

alla käima (laostuma) züllik, romlik, lehanyatlik, hanyatlik

alla laadima letölt ♦ taotlusvormi saab alla laadida järgmiselt veebisaidilt a pályázati formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról

alla minema
1. (allapoole liikuma) lemegy ♦ läks trepist alla lement a lépcsőn
2. (langema, alanema) csökken ♦ palavik läks alla csökkent a láz

alla panema alátesz

alla suruma (alla vajutama) agyonnyom, visszafojt, lenyom, fojt, elnyom

alla võtma fogy

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

alune1 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. s (all v läheduses olev ala, koht) vmi alatt lévő
2. adj (all v läheduses olev) vmi alatti
3. s etn (alusseelik) alsószoknya

alune2 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)>
1. (all v läheduses olev v toimuv) vmi alatti ♦ nahaalune kude bőr alatti szövet; kõnealune isik illető
2. (tegevus- v mõjupiirkonda kuuluv, olukorras v seisundis olija) ♦ kohtualune védenc

alusmets <+m'ets metsa m'etsa m'etsa, m'etsa[de m'etsa[sid_&_m'ets/i 22 s> (puistu all kasvavad põõsad ja madalad puud) cserjeszint

anateem <anat'eem anateemi anat'eemi anat'eemi, anat'eemi[de anat'eemi[sid_&_anat'eem/e 22 s> relig (kirikuvande alla panemine, kirikuvanne); piltl (needus) anatéma, megátkozás, kárhoztatás

arest <ar'est aresti ar'esti ar'esti, ar'esti[de ar'esti[sid_&_ar'est/e 22 s> (vahistus, lühiajaline vahi all pidamine); jur (vara keelu alla panek) letartóztatás, vizsgálati fogság, elkoboz ♦ koduarest szobafogság; aresti alla panemine elkoboz; varale pandi arest, vara pandi aresti alla elkobozták a vagyonát

arestima <ar'esti[ma ar'esti[da aresti[b aresti[tud 28 v> jur (vara aresti alla panema) elkoboz ♦ arestitud vara elkobzott vagyon

aur <'aur auru 'auru 'auru, 'auru[de 'auru[sid_&_'aur/e 22 s> gőz, pára ♦ tuline aur forró gőz; niiske aur nedves gőz; kuiv aur száraz gőz; küllastunud aur telített gőz; ülekuumendatud aur túlhevített gőz; mürgised aurud mérgező gőzök; alkoholiaur szeszgőz; elavhõbedaaur higanygőz; heitaur fáradt gőz; veeaur vízgőz, vízpára; väävliaur kéngőz; vesi muutub auruks a víz gőzzé válik; auruga keetma gőzben párol, főzben főz, gőzöl; ta on auru all nagy benne a nyomás; täie auruga teljes gőzzel
auru+ ♦ aurugeneraator tehn gőzgenerátor, gőzfejlesztő; aurujõud gőzerő; aurukatel tehn gőzkazán; aurulaev gőzhajó; aurumasin tehn gőzgép; aurumõõtur tehn gőzmérő; aurupilv gőzfelhő; aururõhk füüs gőznyomása; aurusaun gőzfürdő; aurutoru gőzcső; auruturbiin tehn gőzturbina; auruvedur gőzmozdony, gőzös

autoklaav <autokl'aav autoklaavi autokl'aavi autokl'aavi, autokl'aavi[de autokl'aavi[sid_&_autokl'aav/e 22 s> tehn, keem (hermeetiliselt suletav kamber kõrge temperatuuri ja rõhu all töötlemiseks) autokláv

boikott <boik'ott boikoti boik'otti boik'otti, boik'otti[de boik'otti[sid_&_boik'ott/e 22 s> bojkott ♦ majanduslik boikott gazdasági bojkott; valimiste boikott választási bojkott; boikotti kuulutama {kellele} bojkottot hirdet vki/vmi ellen/szemben; boikoti alla panema bojkottot alkalmaz vki/vmi ellen

dominioon <domini'oon dominiooni domini'ooni domini'ooni, domini'ooni[de domini'ooni[sid_&_domini'oon/e 22 s> aj (ülemereriik Inglise krooni all) domínium, fennhatóság

dušš <d'ušš duši d'ušši d'ušši, d'ušši[de d'ušši[sid_&_d'ušš/e 22 s> (kümblusseade, kümblus) zuhany, tus, zuhany(o)zó ♦ külm dušš hideg zuhany; duši all käima lezuhanyozik, tusol, letusol; end duši all pesema zuhanyozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
■LS: duši+ ♦ dušigeel tusfürdő; dušikardin zuhanyfüggöny; duširuum zuhany(o)zó, zuhanyzó

eeluurimine <+'uurimine 'uurimise 'uurimis[t 'uurimis[se, 'uurimis[te 'uurimis/i 12 s> jur nyomozás, előzetes vizsgálat ♦ eeluurimise all olema a nyomozás alatt van

eesriie <+riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s>
1. függöny
2. teater függöny ♦ eesriiet ette tõmbama v alla laskma leereszti a függönyt; eesriie avaneb felmegy a függöny

eestkoste <+koste k'oste koste[t -, koste[te k'oste[id 06 s> jur gyámság ♦ kellegi eestkoste all olema vkinek a gyámsága alatt áll; {keda} eestkostele andma gyámság alá helyez vkit

egiid <eg'iid egiidi eg'iidi eg'iidi, eg'iidi[de eg'iidi[sid_&_eg'iid/e 22 s> (kaitse, eestkoste) égisz ♦ {mille} egiidi all vmi égisze alatt

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

hallutsinatsioon <hallutsinatsi'oon hallutsinatsiooni hallutsinatsi'ooni hallutsinatsi'ooni, hallutsinatsi'ooni[de hallutsinatsi'ooni[sid_&_hallutsinatsi'oon/e 22 s> med (ebataju) hallucináció, érzékcsalódás ♦ tõeline hallutsinatsioon valódi hallucináció; kuulmishallutsinatsioon hallási hallucináció; nägemishallutsinatsioon látási hallucináció; haistmishallutsinatsioon szaglási hallucináció; hallutsinatsioonide all kannatama hallucinációktól szenved

hauduma1 <h'audu[ma h'audu[da h'audu[b h'audu[tud 27 v>
1. (loote arenemiseks hautav olema) kikel ♦ munad hauduvad kana all a tojások kikelnek a kotlós alatt; hauduma pandud munad keltetett tojások
2. (kuumuse mõju all olema) párolódik; (kuumutamisel pehmeks minema) gőzölődik, párolódik ♦ puder haudub ahjus kása a kemencében puhul; juurvili on pehmeks haudunud a zöldég puhára párolódott; viht haudub kuumas vees puhul a szaunavirgács a forró vízben
3. (põletikuliseks minema) kipállik ♦ mu jalad läksid kummikutes hauduma kipállott a gumicsizmában a lábam; haudunud nahk kipállott bőrfelület

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hingitsema <hingitse[ma hingitse[da hingitse[b hingitse[tud 27 v>
1. (vaevu hinges olema, vaevaliselt põlema) ♦ küünal hingitses põleda pislákolt a gyertya; südames hingitses lootusesäde szívemben pislákol a remény szikrája
2. (kiratsema, virelema) nyomorog, ínségben szenved
3. (kidurana kasvama) sínylődik, sínylik ♦ rohi hingitseb puude all a fű csak sínylődik a fák alatt

hirm <h'irm hirmu h'irmu h'irmu, h'irmu[de h'irmu[sid_&_h'irm/e 22 s>
1. félelem, riadalom, rettegés, rémület, irtózat, ijedtség, ijedség, ijedelem, félsz; (jubedus) borzalom; (kartus) félelem ♦ kohutav hirm rettenetes félelem; meeletu hirm páni félelem; metsik hirm vad rémület; suurest hirmust nagy félelmében; kabuhirm pánik; hirmuga vaatama rettegve nézi; hirmust kiljatama félelmében felkiált; hirmust värisema félelmében reszket, reszket ijedtében; hirmust kangeks jääma megdermed a félelemtől; {keda} hirmu all hoidma félelemben tart; hirmu tundma irtózik, retteg; hirmu tegema {kellele} megijeszt; hirmust jagu saama legyőzi a félelmét; sain oma hirmust võitu legyőztem a félelmem; {keda} haaras hirm elfogott a félelem; mul on hirm félek; mul hakkab sinu pärast hirm féltelek; lapsel tuli pimedas hirm peale a sötétben a gyereket elfogta a félelem; poissi karistati teiste hirmuks a többiek elrettentésére megbüntették a fiút
2. (hirmuäratav olend v ese) rém ♦ ta on meie küla hirm a falu réme
■LS: hirmu+ ♦ hirmujudin borzongás; hirmutunne félelemérzet; hirmuvärin reszket a félelmtől

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hool <h'ool hoole h'ool[t h'ool[de, hool[te h'ool[i 13 s>
1. (hoolitsus) gond, védőszárny, szorgalom, oltalom, gondoskodás, törődés; (järelevalve) felügyelet ♦ emalik hool anyai gondoskodás; {kelle-mille eest} hoolt kandma gondoskodik; mind ümbritseti hoole ja armastusega gondoskodás és szeretet vett körül; orvud on vanaema hoole all az árvákról a nagymama gondokodik; ta jäeti saatuse hoolde sorsára hagyták; külalised on jäetud enda hooleks a magukra hagyták a vendégeket; jätsin tüdruku naabrinaise hoole alla a szomszédasszony gondjaira bíztam a lányt; sa oled hooleta elanud gondtalanul éltél; võtan selle enda hooleks gondoskodom róla
2. (usinus, püüdlikkus) szorgalom ♦ hoolega töötama szorgalmasan dolgozik; valmistusin eksamiteks erilise hoolega nagy szorgalommal készültem a vizygákra

hõõguma <h'õõgu[ma h'õõgu[da h'õõgu[b h'õõgu[tud 27 v>
1. (ilma leegita põlema) izzik, parázslik ♦ söed hõõguvad izzik a parázs; taht hõõgub izzik a kanóc; hõõguv pabeross izzó cigaretta
2. (kiirgama, õhkuma) áraszt ♦ ahi hõõgub kuumusest a kályha meleget áraszt; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó tűz
3. piltl (tugevasti avalduma, valulikult õhkuma) ♦ soov hõõgub tema hinges lelkében ég a vágy; armastus hõõgub mu rinnas szerelem tüze izzik keblemben; põsed hõõgusid külmast kipirult az arca a hidegtől; keha hõõgub palavikust ég/tüzel a teste a láztól; õlad hõõgusid valust sajog a válla a fájdalomtól

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

iha <iha iha iha -, iha[de iha[sid 17 s> (tung, kiindumus) vágy, sóvárgás; (kirglik soov, meeleline himu) szenvedélyes/érzéki vágy; (kirg) szenvedély; (janu) szomjazás ♦ kättemaksuiha bosszúvágy; seiklusiha kalandvágy; suguiha kéjvágy; vabadusiha szabadságvágy; iha õnne järele boldogság utáni vágy; ta põles ihast korda saata midagi suurt égett a vágytól, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez; iha tundma {kelle vastu} vágyik vki után; iha alla suruma elnyomja vágyait

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

infraheli <+heli heli heli -, heli[de heli[sid 17 s> füüs (alla kuuldava sageduse) infrahang

inkognito <ink`ognito adv; ink`ognito ink`ognito ink`ognito[t -, ink`ognito[te ink`ognito[id 01 s>
1. adv (tundmatuna) inkognitó, rangrejtve ♦ saabus siia inkognito inkognitóban érkezett
2. s (võõra nime all esinemine) álnéven

interneerima <intern'eeri[ma intern'eeri[da interneeri[b interneeri[tud 28 v> pol (valve alla eraldi elama paigutama) internál

isiklikult <isiklikult adv> személyesen ♦ isiklikult vastutama személyesen felel; isiklikult alla kirjutama személyesen aláír; me pole isiklikult tuttavad nem ismerem személyesen; tunnen teda isiklikult személyesen ismerem; teatage talle isiklikult tudassák vele személyesen; pöördus isiklikult minu poole személyesen hozzám fordult

istmik <'istm'ik 'istmiku 'istm'ikku 'istm'ikku, 'istmik/e_&_'istm'ikku[de 'istm'ikk/e_&_'istm'ikku[sid 25 s> fenék, ülep, tompor ♦ kondine istmik csontos fenék; poiss sai laksu vastu istmikku a fiúnak a fenekére csaptak; istub üks jalg istmiku all egyik lábával a feneke alatt ül; pükste istmik läigib a nadrág ülepe kifényesedett
■LS: istmiku+ ♦ istmikuluu anat ülőcsont; istmikunärv anat ülőideg

istumine <'istumine 'istumise 'istumis[t 'istumis[se, 'istumis[te 'istumis/i 12 s>
1. ülés ♦ olen pikast istumisest väsinud fáradt vagyok hosszas üléstől; tal on jalg istumisest valus fáj a lába az üléstől
2. kõnek (oleng, koosviibimine) összejövetel, találkozó ♦ teeme väikese istumise tartunk egy kis összejövetelt
3. nlj (istmik) fenék ♦ tõmbas jala istumise alla maga alá húzta a lábát
■LS: istumis+ ♦ istumisstreik ülősztrájk; istumistöö ülőmunka; istumisviis ülésmód

jaanalind <+l'ind linnu l'indu l'indu, l'indu[de l'indu[sid_&_l'ind/e 22 s> zool (Struthio camelus) strucc ♦ jaanalinnu kombel pead liiva alla peitma strucc módjára homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: jaana+linnu+ ♦ jaanalinnumuna strucctojás; jaanalinnupoliitika piltl struccpolitika; jaanalinnusulg strucctoll

jalas <jalas jalase jalas[t -, jalas[te jalase[id 09 s> (reel, saanil) szántalp; (kiiktoolil, hällil) a hintaszék/bölcső talpa; (seadmetel) talp, láb ♦ reejalas szántalp; vahtrast jalased juharfa talpak; lumi krudises jalaste all csikorgott a hó a talpak alatt; kast asetati jalastele talpakra helyezték a ládát
■LS: jalas+ ♦ jalashäll talpas bölcső; jalasseemendi põll talpas vetősaru; jalassõiduk talpas jármű

jalatald <+t'ald talla t'alda t'alda, t'alda[de t'alda[sid_&_t'ald/u 22 s> talp ♦ kõndimisest on jalatallad hellad fáj a talpa a gyolglástól; jalatalla all a talpa alatt; midagi pealaest jalatallani mõõtma tetőtől talpig végigmér

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

joonima <j'ooni[ma j'ooni[da jooni[b jooni[tud 28 v> (jooni tõmbama, lineerima) vonalaz, vonalakat húz ♦ paberit joonima papírt vonalaz; mõned laused on pliiatsiga alla joonitud néhány mondat alá van húzva ceruzával; madalat laupa joonisid sügavad vaod piltl az alacsony homlokot mély ráncok barázdálták; joonitud vihik vonalas füzet

juhe <juhe j'uhtme juhe[t -, j'uhtme[te j'uhtme[id 05 s>
1. el drót, huzal, vezeték, zsinór ♦ kummiisolatsiooniga juhe gumi szigetelésű vezeték; lakkisolatsiooniga juhe lakk szigetelésű huzal; mitmesooneline juhe sodrony; elektrijuhe villamosvezeték, villanyvezeték; installatsioonijuhe tápkábel; maandusjuhe földelés; sisestusjuhe bemeneti kábel; süütejuhe auto gyújtóvezeték; toitejuhe tápvezeték; vaskjuhe rézdrót; õhuliinijuhe légvezeték; õõnesjuhe üreges huzal; ümarjuhe kerek huzal; juhtmeid paigaldama vezetéket telepít; juhtmeid ühendama vezetéket csatlakoztat; juhe on voolu all a vezeték áram alatt van; juhtmeta telefon vezeték nélküli telefon
2. tehn (toru, kraav vm vee, gaasi vms suunamiseks) vezeték ♦ gaasijuhe gázcső, gázvezeték; naftajuhe kőolajvezeték, olajvezeték; veejuhe hüdr vízvezeték, tápcsatorna
■LS: juhtme+ ♦ juhtmeisoleerija huzalszigetelő; juhtmematerjal huzal anyag; juhtmeots kábelvég

juhhei <juhh'ei interj> (uljust, juubeldust väljendav hüüatus) juhé, hurrá ♦ mäest alla, juhhei! le a dombról, juhé!; juhhei, laske kapad ringi käia hadd járjanak körbe a kupák, juhé

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

jõmakas <jõmakas jõmaka jõmaka[t -, jõmaka[te jõmaka[id 02 adj, s>, ka jõmmakas
1. adj (turske, jäme, tüse) vaskos, dundi, pufók, kövér; (kehakas, kogukas) testes; (suur) nagy ♦ jõmakas v jõmmakas mees kövér ember; jõmakas kivi nagy kő
2. s (midagi suurt, jämedat) hatalmas, óriási ♦ kivijõmakas hatalmas kő; mehejõmakas hatalmas férfi
3. s (hoop, võmm, pauk) ütés, csattanás, durranás; (rusikaga) ökölcsapás; (kuklasse) nyakleves ♦ kapoti all käis kõva jõmakas nagy durranás volt a motorháztető alatt

järelevalve <+valve v'alve valve[t -, valve[te v'alve[id 06 s> (valve, pidev kontroll) felügyelet, ellenőrzés ♦ range järelevalve szigorú felügyelet; tehniline järelevalve műszaki ellenőrzés; haiglas arstide järelevalve all kórházban, az orvosok felügyelete alatt; lapsed on järelevalveta a gyerekek felügyelet nélkül vannak
■LS: järele+valve+ ♦ järelevalveasutus felügyelőség; järelevalveorgan felügyeleti szerv

kaal3 <k'aal kaalu k'aalu k'aalu, k'aalu[de k'aalu[sid_&_k'aal/e 22 s>
1. (keha v aine mass, raskus); füüs (jõud); piltl (tähtsus, väärtus, mõju) súly ♦ täpne kaal pontos súly; brutokaal maj bruttó súly, elegysúly; eluskaal élősúly; erikaal füüs fajsúly; helveskaal sport (poksis) kislégsúly, papírsúly; kehakaal testsúly; kergekaal sport könnyűsúly; keskkaal sport (poksis) középsúly; kärbeskaal sport (poksis) légsúly; netokaal maj nettó súly; puhaskaal tiszta súly; tapakaal vágósúly; kaaluta olek füüs a súlytalanság állapota; kaalult raske nagy súlya van; kaaluga müüma kimér(ve árusít); kaalus juurde võtma elhízik, magára szed vmit, hízásnak indul, meghízik, hízik, felszed; kaalus maha v alla võtma veszít a súlyából; tema sõnal on kaalu szavának súlya van; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi
2. (kaalumisseade) mérleg ♦ apteegikaal patikamérleg; autokaal kocsimérleg; detsimaalkaal tizedes mérleg; kangkaal karos mérleg; laokaal raktári mérleg; kümnendkaal tizedes mérleg; lauakaal asztali mérleg; platvormkaal raklapmérleg; vedrukaal rugós mérleg
■LS: kaalu+ (mass, raskus) ♦ kaaluiive súlygyarapodás; kaalukadu, kaalukaotus súlyveszteség; kaalukategooria sport súlycsoport; kaalukaup kimért árú; kaaluühik súlyegység, súlymérték
kaalu+ (kaalumisseade) ♦ kaalukang a mérleg karja; kaalukauss a mérleg tányéra, a mérleg serpenyője; kaalukeel mérlegnyelv

kaarduma <k'aardu[ma k'aardu[da k'aardu[b k'aardu[tud 27 v>
1. (kaart moodustama, kaarena kulgema) ível, vetemedik, megvetemedik, ívelődik
2. (kaardu minema) hajlik, görbül ♦ oks on viljade raskuse all maani kaardunud a gyümölcs terhe alatt földig hajlik az ág

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kahtlus <k'ahtlus k'ahtluse k'ahtlus[t k'ahtlus[se, k'ahtlus[te k'ahtlus/i_&_k'ahtluse[id 11_&_09 s> kétség, gyanú ♦ piinav kahtlus kínzó kétség; tekkis kahtlus kétely merült fel, kétségek támadtak; kahtluse alla sattuma gyanúba kerül/keveredik; kahtluse alla seadma kétségbe von, kétség alá von, megkérdőjelez; kahtluse all olema gyanú alatt áll; väljaspool kahtlust olema kétségen kívül van, kétségen felül van; pole vähimatki kahtlust kétség sem férhet hozzá; olukord tekitab tõsiseid kahtlusi, et ... a helyzet komoly kétségeket ébreszt afelől, hogy …; kahtluse korral kétség esetén; kahtlust äratama gyanút ébreszt; selles pole mingit kahtlust semmi kétség; kahtlusi hajutama eloszlatja a kétséget
■LS: kahtluse+ ♦ kahtluseseeme piltl gyanújel; kahtluseuss[ike] piltl a gyanú férge; kahtlusevari a gyanú árnyéka

kaitse1 <kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> védelem, védekezés ♦ kodumaa kaitse a haza védelme, honvédelem; omandiõiguse kaitse tulajdonjog védelme; autorikaitse szerzői jogi védelem; keskkonnakaitse környezetvédelem; kodanikukaitse polgári védelem; maastikukaitse tájvédelem; lastekaitse gyermekvédelem; looduskaitse természetvédelem; metsakaitse erdővédelem; muinsuskaitse műemlékvédelem; piksekaitse el villámhárító; poolkaitse sport középpályás; rannakaitse sõj parti őrség; releekaitse el relévédelem; tsiviilkaitse polgári védelem; töökaitse munkavédelem; õiguskaitse jogvédelem; seaduse kaitse all a törvény védelmében; kaitset pakkuma védelmet nyújt; {kelle} kaitse all olema védettséget élvez; parim kaitse on rünnak legjobb védekezés a támadás; kaitsest v kaitselt pealetungile v rünnakule minema védekezésből támadásba megy át
■LS: kaitse+ ♦ kaitserajatis védőszerkezet; kaitseekraan képernyővédő; kaitsefunktsioon védelmi funkció; kaitsehekk védősövény; kaitseistandik mets, põll védőültetvény; kaitseingel őrangyal; kaitsekulutused védelmi kiadások; kaitseklaas védőüveg; kaitsekest védőburok; kaitsekiht védőréteg; kaitsekiiver védősisak; kaitsekile védőfólia; kaitsekilp védőpajzs; kaitsekindad védőkesztyű; kaitseklapp tehn biztonsági szelep; kaitsepresent védőponyva; kaitsekreem védő krém; kaitseliin (1) sõj védelmi vonal, védővonal; (2) sport védővonal; kaitsemaandus el földelés; kaitsemets mets véderdő; kaitsemängija sport védekező, védőjátékos; kaitsemüür védőfal; kaitsepolitsei védelmi szolgálat, alkotmányvédelmi hivatal, nemzetbiztonsági szolgálat; kaitsepoliitika védelmi politika; kaitsepositsioon sõj védőállás; kaitseprillid védőszemüveg; kaitseriietus védőruha; kaitsesalk őrizet; kaitseseade védőeszköz; kaitsepühak védőszent; kaitseseisukord statárium; kaitsesõda sõj védelmi háború; kaitsetamm védőgát; kaitsetoll maj védővám; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsetööstus sõj védelmi ipar; kaitsevõrk védőháló; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsevöönd sõj védősáv; kaitseõigus jur védelemhez való jog; kaitseülikond védőöltözet

kalev2 <kalev kalevi kalevi[t -, kalevi[te kaleve[id 02 s> tekst (riidesort) posztó ♦ ta mantel on tugevast kalevist kabátja erős posztóból készült; kalevist ülikond posztóruha; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
■LS: kalevi+ ♦ kalevimanufaktuur aj posztómanufaktúra; kalevivabrik posztógyár; kalevivanutus tekst a posztó kallózása

kallak <kallak kallaku kallaku[t -, kallaku[te kallaku[id 02 s, adj>
1. s (kaldasend) lejtés, rézsü; (nõlv) lejtő ♦ järsk kallak éles lejtő; lame kallak enyhe lejtő; mäekallak a domb lejtője; mööda kallakut alla laskuma leereszkedik a lejtőn
2. s (suunitlus, tendents) tendencia, elhajlás ♦ parempoolne kallak jobboldali elhajlás; inglise keele kallakuga kool angol tagozatos iskola
3. adj (kallakas) lejtős

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kantseldama <kantselda[ma kantselda[da kantselda[b kantselda[tud 27 v> kõnek (teatud korra all hoidma) gondoskodik

kaotama <k'aota[ma k'aota[da k'aota[b k'aota[tud 27 v>
1. (kaotsi minna laskma) veszít, elveszt, elveszít ♦ võtmeid kaotama elveszti a kulcsait; teadvust kaotama ájul, elvesz(í)ti a öntudatát, eszméletét veszíti/veszti, eszméletét veszti, elveszti az eszméletét; kannatust kaotama elveszti a türelmét; enesevalitsust kaotama kijön a türelméből/sodrából, elveszti az önuralmát, elveszíti a tartását, megfeledkezik magáról, magából/képéből kikel; lootust kaotama csügged, feladja a reményt, elcsügged; pinda jalge alt kaotama piltl elveszti a talajt a lába alól; pead kaotama elveszti a fejét; mõõdutunnet kaotama elveti a sulykot
2. (mängus, võitluses vastasele alla jääma) elveszt, kikap ♦ kihlvedu kaotama elveszti a fogadást
3. (likvideerima, kõrvaldama, tühistama) eltöröl, megszüntet ♦ pärisorjust kaotama eltörli a jobbágyságot

kapituleeruma <kapitul'eeru[ma kapitul'eeru[da kapitul'eeru[b kapitul'eeru[tud 27 v> (alistuma, alla andma) kapitulál, leteszi/lerakja a fegyvert

kappama <k'appa[ma kapa[ta k'appa[b kapa[tud 29 v> vágtat ♦ tuhatnelja kappama teljes sebességgel vágtat; trepist alla kappama piltl levágtat a lépcsőn

kargama <k'arga[ma kara[ta k'arga[b kara[tud 29 v>
1. (hüppama) ugrál, ugrik; (alla) leugrik; (üles) felugrik; (millestki üle) átugrik; (kallale) rárohan vkire ♦ jalule v püsti kargama talpra szökken; kellelegi turja kargama vkinek a lelkébe gázol
2. (karglema, hüplema) ugrál; (mõnda aega) ugrándozik
3. (põgenema, jalga laskma) elszökik, megszökik ♦ kodunt ära kargama elszökik otthonról
4. ♦ (naist) kargama dönget

katus <katus katuse katus[t -, katus[te katuse[id 09 s> fedél, tető, háztető ♦ lame katus lapos tető; eterniitkatus eternit tető; kelpkatus, neljakaldeline katus kontytető; kiltkivikatus palatető; kivikatus cserepes tető; klaaskatus üvegtető; kuppelkatus kupolatető; mansardkatus manzárdtető; [pilli]roogkatus nádtető; plekkkatus bádogtető; sindelkatus zsindelyes tető; viilkatus, kahekaldeline katus nyeregtető; võlvkatus íves magas tető; õlgkatus zsúpfedél, nádtető; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi; kellegagi ühe katuse all elama egy fedél alatt él/lakik vkivel; parem varblane peos kui tuvi katusel jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
■LS: katuse+ ♦ katuseaken tetőablak; katusehari gerinc, tetőgerinc; katusekalle tetőhajlás; katusekorrus padlástér; katuseluuk tetőkibúvó; katusepapp bitumenes tetőzsindely; katuseplekk tetőbádog; katuserenn ereszcsatorna

katusealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. adj (katuse all asetsev) fedett tér
2. s (varjualune) esőbeálló
3. s (pööninguruum) padlástér
4. s piltl (peavari) menedékhely

kaup <k'aup kauba k'aupa k'aupa, k'aupa[de k'aupa[sid_&_k'aup/u 22 s>
1. áru ♦ allahinnatud kaup engedményes áru; eksportkaup exportáru; hooajakaup idénycikk, szezonáru; kangaskaup méteráru; karusnahakaup szőrmeáru; keemiakaup kémiai termék; lihakaup húsáru; salakaup csempészáru; rauakaup vasáru; tarbekaup használati cikk; toidukaup élelmiszer, élelmiszer termék; tööstuskaup iparcikk; tükikaup darabáru; kaupa alla hindama leértékel; kaupa pakkuma áruba bocsát; kaupa välja panema kirakodik
2. (tehing) kereskedés; (kokkulepe) üzlet ♦ kaupa tegema v sobitama üzletet köt
■LS: kauba+ ♦ kaubaauto teherjármű, kereskedelmi jármű; kaubabörs árutőzsde; kaubajaam teherpályaudvar; kaubakrediit maj kereskedelmi hitel; kaubaladu áruraktár, közraktár; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kaubalaevastik kereskedelmi flotta; kaubaleping maj árumegállapodás; kaubalift teherfelvonó, teherlift; kaubamärk védjegy; kaubanäidis áruminta; kaubavahetus maj árucsere; kaubarong tehervonat; kaubatagavara készlet; kaubatee kereskedelmi út, kereskedelmi útvonal; kaubavagun teherkocsi, tehervagon; kaubavaru árukészlet; kaubavedu áruforgalom, teherforgalom, áruszállítás; kaubavalik áruválaszték

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

keeld <k'eeld keelu k'eeldu k'eeldu, k'eeldu[de k'eeldu[sid_&_k'eeld/e 22 s> tilalom, tiltás ♦ kõva v karm keeld szigorú tilalom; esinemiskeeld fellépési tilalom; jahikeeld vadászati tilalom; impordikeeld behozatali tilalom; võistluskeeld sport eltiltás; väljaveokeeld kiviteli tilalom; keelu alla panema tilalom alá vet; keelu all olema tilalom alatt van; keelust üle astuma tilalmat áthág, megszegi a tilalmat; keelust hoolimata, keelule vaatamata a tiltás ellenére
■LS: keelu+ ♦ keeluala tiltott zóna; keelumärk tilalomjel; keelupiirkond, keelutsoon tilalmi zóna, lezárt övezet/terület; keeluseadus alkoholtilalom

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kelk <k'elk kelgu k'elku k'elku, k'elku[de k'elku[sid_&_k'elk/e 22 s>
1. szánkó, ródli ♦ soome kelk fakutya, taposószán; kahekelk sport kettes szánkó; koerakelk kutyaszán; plastmasskelk műanyag szánkó; tõukekelk fakutya, taposószán; ühekelk sport egyes szánkó; kelguga sõitma szánkózik; kelguga mäest alla laskma szánkózik a dombon; last kelgu peal vedama stánkón húzza a gyereket
2. tehn (masina, seadme juhikutel libisev osa) sín, szán
■LS: kelgu+ ♦ kelgujalased szántalpak; kelgumägi szánko(zó)domb; kelgurada sport szánkópálya, ródlipálya; kelgusport szánkózás

kergelt <k'ergelt adv> (vähese vaevaga) könnyen, könnyedén; (pisut, veidi) enyhén ♦ kergelt silmi ärritav toime enyhén szemirritáló hatás; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon; kergelt alla andma könnyen feladja; võtab asja kergelt könnyen veszi a dolgot; kergelt riietuma könnyen öltözik; kergelt liikuma könnyedén mozog; kergelt naeratama könnyedén elmosolyodik; kergelt purjus külastaja enyhén részeg vendég; kergelt soolane vesi enyhén sós víz; ta on kergelt riides könnyedén van öltözve

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

keskmine <k'eskmine k'eskmise k'eskmis[t k'eskmis[se, k'eskmis[te k'eskmis/i_&_k'eskmise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj középső, közepes, átlag, átlagos ♦ keskmine sõrm középső újj; keskmine eluiga átlagos életkor, születéskor várható élettartam; keskmine palk átlagkereset; aasta keskmine temperatuur az évi közepes hőmérséklet; keskmine kiirus átlagos sebesség; keskmist kasvu naine középtermetű nő; pere keskmine laps a középső gyerek a családban; Eesti rahvastiku keskmine tihedus Észtország átlagos népsűrűsége; keskmine ungarlane átlagmagyar; keskmine ristik bot (Trifolium medium) tekergős lóhere; alla keskmist átlag alatt, közepesen alul; alla keskmise átlagon aluli; üle keskmise átlagon felüli
2. s mat közép ♦ aritmeetiline keskmine számtani közép; geomeetriline keskmine mértani közép

kirikuvanne <+vanne v'ande vanne[t -, vanne[te v'ande[id 06 s> átok ♦ {keda} kirikuvande alla panema egyházi átok alá helyez

klobistama <klobista[ma klobista[da klobista[b klobista[tud 27 v> kopog ♦ tuli saabastega klobistades trepist alla a cipővel kopogva jött le a lépcsőn

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kohus2 <kohus k'ohtu kohu[t -, k'ohtu[te k'ohtu[id 05 s> (riigiorgan, vastav asutus, kohtuprotsess, kohtupidamine, kohtunikud) bíróság, törvényszék ♦ kreisikohus aj járásbíróság; riigikohus a legfelsőbb bíróság; ringkonnakohus körzeti bíróság; vahekohus választott bíróság; vandekohus esküdtszék; välikohus sõj statáriális bíróság, rögtönítélő bíróság; ülemkohus a legfelsőbb bíróság; esimese astme kohus elsőfokú bíróság; kohtu eesistuja a bíróság elnöke; {keda} kohtusse andma v kaebama beperel vkit; {keda} kohtu alla andma vkit bíróság elé állít, eljárást indít vki ellen; kohut käima pereskedik, perlekedik; kohtu korras jogi úton; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: kohtu+ ♦ kohtuakt jur bírósági határozat; kohtuarst törvényszéki orvos; kohtuasi jur peres ügy, ügy; kohtuekspertiis jur igazságügyi műveletek; kohtuistung törvényszéki tárgyalás, bírósági tárgyalás; kohtukaasistuja jur laikus bíró, ülnök; kohtulingvistika jur igazságügyi nyelvészet; kohtukolleegium jur bírói tanács; kohtukulud perköltség; kohtukutse idézés; kohtukõne jur szóbeli előadás; kohtulahend jur ítélet; kohtumeditsiin med törvényszéki orvostan; kohtumenetlus jur jogi eljárás, bírósági eljárás; kohtumäärus (1) jur bírósági határozat; (2) jur bírósági végzés; kohtuorgan bírói testület, igazságügyi hatóság; kohtupraktika jur joggyakorlat; kohtuprotokoll bírósági jegyzőkönyv; kohtuprotsess jur törvényszéki eljárás, per; kohtureform igazságszolgáltatási reform; kohtusaal bírósági tárgyalóterem; kohtuvõim jur igazságszolgáltatás; kohtusüsteem jur igazságszolgáltatási rendszer; kohtutoimik jur ügyirat; kohtutoiming jur bírósági eljárás; kohtutäitur jur bírósági végrehajtó

konks <k'onks konksu k'onksu k'onksu, k'onksu[de k'onksu[sid_&_k'onks/e 22 s>
1. (riputamiseks) kampó, horog ♦ haakekonks vonóhorog; metallkonks fém kampó; õngekonks horog
2. piltl (riugas, vigur, nõks) csali, trükk ♦ konksuga küsimus beugrató kérdés, fogas kérdés, fortélyos kérdés, fogós kérdés, cseles kérdés; kas ta neelas konksu alla? bevette a csalit?; asjal on mingi konks kilóg/kilátszik a lóláb; milles siis konks on? mi a trükk?
3. piltl (takistav, häiriv asjaolu) nehézség, bökkenő ♦ selles see konks ongi hát éppen ez a bökkenő

kontroll <kontr'oll kontrolli kontr'olli kontr'olli, kontr'olli[de kontr'olli[sid_&_kontr'oll/e 22 s>
1. (kavakindel järelevalve) ellenőrzés, vizsgálat, kontroll ♦ arstlik kontroll orvosi vizsgálat; enesekontroll önfegyelem, önuralom, önmérséklet; järelkontroll felülvizsgálat; finantskontroll pénzügyi ellenőrzés; nägemiskontroll látásvizsgálat; tollikontroll vámellenőrzés, vámvizsgálat; passikontroll útlevél-ellenőrzés; dokumentide kontroll igazoltatás; piletikontroll menetjegy-ellenőrzés; miski on kontrolli all ellenőrzés alatt áll vmi
2. kõnek (kontrollija) kontroll; (kontrollijad) ellenőrök ♦ kontroll sisenes bussi az autóbuszra felszállt az ellenőr
■LS: kontroll+ ♦ kontrollkomisjon ellenőrző bizottság; kontrollkäik ellenőrző körút; kontrollorgan ellenőrző szerv; kontrollpunkt ellenőrző pont

konvoeerima <konvo'eeri[ma konvo'eeri[da konvoeeri[b konvoeeri[tud 28 v> (konvoi valve v kaitse all saatma) konvojjal elkísér vkit

kott2 <k'ott koti k'otti k'otti, k'otti[de k'otti[sid_&_k'ott/e 22 s>
1. (suletava suuga ese, kotjas moodustis) táska; (suur) zsák; (paberist, kilest) zacskó; (käes kantav) kézitáska ♦ jahukott liszteszsák; magamiskott hálózsák; moonakott kenyérzsák; pisarakott anat könnyzacskó; reisikott útitáska; seljakott hátizsák; soojenduskott villanypárna; turukott cekker, szatyor; õlekott szalmazsák; tal olid väsimusest kotid silmade all szeme alá mély árkot vont a kimerültség; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota/tej; pille kotti panema leteszi a lantot; põrsast kotis müüma zsákbamacskát árul; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz; kivi kotti! jó vadászatot!
2. piltl, kõnek (piiramisrõngas) zsák ♦ kotti jääma/sattuma zsákba kerül

kriips <kr'iips kriipsu kr'iipsu kr'iipsu, kr'iipsu[de kr'iipsu[sid_&_kr'iips/e 22 s>
1. (joon) vonal ♦ jäme kriips vastag vonal; peenike kriips vékony vonal; kaldkriips perjel; tõmba sõnale kaks kriipsu alla húzd alá a szót két vonallal
2. kõnek (kübeke, natuke, hrl eitusega) fikarc ♦ tema ei tagane oma nõudmistest kriipsugi v mitte üks kriips nem enged egy fikarcot sem

kriuksuma <kr'iuksu[ma kr'iuksu[da kriuksu[b kriuksu[tud 28 v> nyikorog, nyekereg, csikorog ♦ värav kriuksub nyikorog a kapu; lumi kriuksub reejalaste all csikorog a hó a lába alatt

kubinal <kubinal adv> (sagivatest elusolenditest tungil, esemete, nähtuste kohta: palju) tele vmivel ♦ metsa all on seeni kubinal az erdő tele van gombákkal

kugistama <kugista[ma kugista[da kugista[b kugista[tud 27 v> (kiiruga alla neelama) habzsol, nyel ♦ ära kugista, söö korralikult! ne habzsolj, egyél rendesen!; kugistavad kuivalt (toitu) nyelnek nagy szárazakat

kukerpallitama <+pallita[ma pallita[da pallita[b pallita[tud 27 v> bukfencezik ♦ lapsed kukerpallitasid murul a fűben bukfenceztek a gyerekek; veeres kukerpallitades nõlvast alla lebukfencezett a lejtőn

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kulistama <kulista[ma kulista[da kulista[b kulista[tud 27 v>
1. (kulinal jooma v valama) felhajt ♦ kulistas klaasi veini alla felhajtott egy pohár bort
2. (kulisevalt häälitsema) rútol, hurukkol ♦ kalkunid kulistavad a pulykák rútolnak

kurk2 <k'urk kurgu k'urku k'urku, k'urku[de k'urku[sid_&_k'urk/e 22 s>
1. (üldkeeles) torok ♦ hundikurk med farkastorok; kurk on haige fáj a torka; köhatab kurgu puhtaks köszörüli/reszeli a torkát; mul jäi toit kurku kinni, mul[le] läks toit kurku cigányútra megy az étel; miski ei lähe kurgust alla kõnek nem megy le a torkán vmi; kurk kuivab v kõrbeb kiszárad a torka, száraz a torka; luu läks kurku torkán akad a csont; klimp on kurgus gombóc van a torkában, gombócot nyelt; nutt tõuseb kurku sírás fojtogatja; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó, vkinek a torkára forrott a szó; end kurguni täis sööma millestki piltl torkig eszi magát vmiből
2. (väin) torok
■LS: kurgu+ ♦ kurguhaigus torokbetegség, torokbaj; kurguhääl torokhang; kurguloputus toroköblítés; kurgumandel anat torokmandula; kurgunibu anat nyelvcsap; kurguvalu torokfájás

kõikuma <k'õiku[ma k'õiku[da kõigu[b kõigu[tud 28 v> (õõtsuma, vaaruma) (meg)inog, ingadozik, imbolyog, himbáló(d)zik, billeg; piltl (vankuma, kõhklema) megtántorodik ♦ paat kõigub lainetel a csónak imbolyog a hullámokban; redel kõigub ta all meginog alatta a létra; pilliroog kõigub tuules imbolyog a nád a szélben; temperatuur kõigub nulli ümber a hőmérséklet nulla körül ingadozik

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõnealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> (kõne all olev) illető, a szóban forgó, kérdéses ♦ kõnealune isik a szóban forgó személy

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõrgelt <k'õrgelt adv> vt ka kõrgel, kõrgele magasról ♦ päike käib juba kõrgemalt a nap már magasan jár; kõrgelt alla hüppama magasról ugrik le; kõrgelt kukkuma nagyot bukik

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

käes <k'äes adv, postp> vt ka kätte, käest
1. adv; postp [gen] (märgib mingis seisukorras, olukorras olekut, millegi mõju all) ♦ päikese käes napsütésben
2. adv (kätte saadud, saabunud) megvan
3. postp [gen] (kellegi valduses, meelevallas) -nál/-nél

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

käärima2 <k'ääri[ma k'ääri[da kääri[b kääri[tud 28 v>
1. tekst (kangast looma) becsavar, teker, burkol
2. (üles keerama) felhajt, feltűr; (alla, tagasi keerama) lehajt, letűr ♦ käärib käised üles feltűri az inge ujját

kümblus <k'ümblus k'ümbluse k'ümblus[t k'ümblus[se, k'ümblus[te k'ümblus/i_&_k'ümbluse[id 11_&_09 s> fürdés, fürdőzés ♦ soe kümblus meleg vizes fürdőzés; külm kümblus hideg vizes fürdőzés; hommikune kümblus reggeli fürdés; ravikümblus gyógyfürdőzés; kümblus duši all zuhanyozás

küsimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. keel (kirjavahemärk) kérdőjel
2. piltl (küsimus) kérdőjel; (küsitavus) megkérdőjelezhetőség ♦ {mida} küsimärgi alla panema kérdőjelez; küsimärgi all olema kérdőjellé válik/változik

küünal <küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> gyertya ♦ rasvaküünal faggyúgyertya; ravimküünal farm kúp; säraküünal csillagszóró; süüteküünal tehn gyújtógyertya; vahaküünal viaszgyertya; teeküünal mécs; küünal põleb ég a gyertya; küünalt süütama gyertyát gyújt; hoiab küünalt vaka all véka alá rejti/titkolja tehetségét
■LS: küünla+ ♦ küünlaleek gyertyaláng; küünlataht gyertyabél, kanóc; küünlavaha gyertyaviasz; küünlavalgus gyertyafény

lage <lage lageda lageda[t -, lageda[te lageda[id 02 adj, s>
1. adj (avar, ulatusliku vaateväljaga) nyílt, sík ♦ lage soo nyílt mocsár; lage maastik sík vidék
2. adj (tühi) puszta; (paljas) kopár ♦ lageda taeva all a puszta ég alatt; sellel lagedal maal itt, a pusztában
3. s (lagendik) tisztás ♦ metsalage erdei tisztás

lahtine <l'ahtine l'ahtise l'ahtis[t l'ahtis[se, l'ahtis[te l'ahtis/i_&_l'ahtise[id 12_&_10 adj>
1. (avatud, katmata, avalik, aval) nyitott, nyílt ♦ lahtine uks nyitott ajtó; lahtine silp keel nyílt szótag; lahtise taeva all a szabad ég alatt; lahtine luumurd med nyílt törés; lahtised mööblikatted leszedhető bútorhuzatok; lahtine haav nyílt seb; lahtiste uste päev nyílt nap; lahtine hääletus nyílt szavazás; küsimus jääb lahtiseks a kérdés nyitva marad; lahtiste juustega kibontott hajjal; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban
2. (kiiresti v rohkesti eritav v erituv) ♦ lahtine köha hurutos köhögés

laviin <lav'iin laviini lav'iini lav'iini, lav'iini[de lav'iini[sid_&_lav'iin/e 22 s>
1. (lume-) hógörgeteg, lavina ♦ laviin mattis tee lume alla a lavina eltemette az utat
2. piltl lavina ♦ sõnalaviin szólavina

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

leping <leping lepingu lepingu[t -, lepingu[te lepingu[id 02 s> szerződés, megállapodás, egyezmény, megegyezés ♦ rahvusvaheline leping nemzetközi egyezmény; abieluleping jur házassági szerződés, frigy; kahjulik leping hátrányos szerződés; kinkeleping jur ajándékozási szerződés; kollektiivleping jur kollektív szerződés; koostööleping együttműködési szerződés; mittekallaletungileping pol megnemtámadási szerződés; ostuleping adásvételi szerződés; rahuleping békeszerződés; rendileping bérleti szerződés; tööleping munkaszerződés; töövõtuleping vállalkozási szerződés; üürileping bérleti szerződés; lepingut sõlmima megállapodik, szerződést köt; lepingule alla kirjutama szerződést aláír; lepingut murdma v rikkuma megszegi a szerződést; lepingut üles ütlema szerződést bont, visszalép a szerződéstől, felbontja/felmondja a szerződést
■LS: lepingu+ ♦ lepingumurdmine szerződésszegés; lepingutingimused szerződési feltételek

libisema <libise[ma libise[da libise[b libise[tud 27 v> (liuguma, liuglema) csúszik, siklik, megcsúszik, elcsúszik; (alla, maha) lecsúszik; (käest, maha) kicsúszik ♦ jää peal libisema megcsúszik a jégen; sukkpüksid libisevad alla lecsúszik a harisnyanadrág; kraavi libisema árokba csúszik; vette libisema belecsúszik a vízbe; mu jalg libises elcsúsztam valamin; mündid libisesid ta sõrmede vahelt põrandale az érmék kicsúsztak az ujjai közül a padlóra; võim libiseb käest a hatalom kicsúszik a kezéből

libistama <libista[ma libista[da libista[b libista[tud 27 v> (libiseda laskma) csúsztat; (alla, maha) lecsúsztat; (siluma, silitama) (végig)simít; (kiiresti üle) átczúsztat ♦ libistas raha taskusse zsebébe csúsztatta a pénzt; õlut libistama sörözget

liiv1 <l'iiv liiva l'iiva l'iiva, l'iiva[de l'iiva[sid_&_l'iiv/u 22 s> homok ♦ peen liiv finom homok; neeruliiv med veseföveny; lendliiv futóhomok; tuiskliiv futóhomok; plaan jooksis liiva a terv kútba esett; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: liiv+ ♦ liivpinnas geol homoktalaj; liivtarn bot (Carex arenaria) tengerparti sás
liiva+ ♦ liivaauk homokbánya; liivakast homokozó; liivakarjäär homokbánya; liivakell homokóra; liivakiht homokréteg; liivakott homokzsák; liivakõrb homoksivatag; liivaleede homokos ártér; liivaluide homokdűne, bucka; liivamuld kõnek homokos talaj; liivapaber csiszolópapír, dörzspapír, smirgli; liivaprits tehn homokfúvó; liivapõhi homokos fenék; liivarand fövenypart, homokos (tenger)part; liivataigen kok linzertészta; liivatera homokszem; liivatorm homokvihar; liivavall homokzátony

lipkond <l'ipk'ond l'ipkonna l'ipk'onda l'ipk'onda, l'ipk'onda[de l'ipk'onda[sid_&_l'ipk'ond/i 22 s> aj (ühe lipu alla kuuluv väeosa) zászlóalj

lipp2 <l'ipp lipu l'ippu l'ippu, l'ippu[de l'ippu[sid_&_l'ipp/e 22 s>
1. zászló ♦ Soome lipp a finn zászló, Finnország zászlaja; leinalipp gyászzászló; rahvuslipp nemzeti zászló; riigilipp állami lobogó; rändlipp vándorzászló; lippu heiskama felvonja a zászlót; lippu langetama levonja a zászlót; lipp lehvib lobog a zászló; lipud on pooles mastis v pooles vardas a zászlók félárbócon; laev sõidab võõra lipu all a hajó idegen lobogó alatt hajózik
2. (malend) királynő, vezér ♦ lipuga käima vezérrel lép
3. muus (noodi varrel olev konksuke vältuse märkimiseks) horgas vég
■LS: lipu+ (lipusse puutuv) ♦ lipukiri jelmondat; lipulaev sõj parancsnoki hajó, vezérhajó, zászlóshajó; lipumast zászlórúd; lipuvarras (-mast) árboc
lipu+ (malemänguga seotud) ♦ lipugambiit vezércsel

liug <l'iug l'iu l'iugu l'iugu, l'iugu[de l'iugu[sid_&_l'iuge 22 s> (liugumine, liulaskmine) csúszás; (mäest alla) siklás ♦ liugu laskma csúszkál, lecsúszik
■LS: liu+ ♦ liumägi csúszda

looduskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> természetvédelem ♦ looduskaitse all olema természetvédelem alatt van
■LS: loodus+kaitse+ ♦ looduskaitseala természetvédelmi terület; looduskaitsepoliitika természetvédelmi politika

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

luul <l'uul luulu l'uulu l'uulu, l'uulu[de l'uulu[sid_&_l'uul/e 22 s> med (haiguslik kujutlus) téveszme, téves eszme, tévképzet, doxazma ♦ kannatab luulude all téveszme rabja

luup1 <l'uup luubi l'uupi l'uupi, l'uupi[de l'uupi[sid_&_l'uup/e 22 s> (suurendusklaas) nagyító, nagyítóüveg ♦ midagi luubi alla võtma górcső alá vesz vmit

lõdvalt <lõdvalt adv> (lõdvana, pingetuna, nõrgalt ühendatuna, halvasti koos püsivana) lazán ♦ ta käsi ripub lõdvalt alla lazán lelógatja a kezét

lükkama <l'ükka[ma lüka[ta l'ükka[b lüka[tud 29 v>
1. (tõukama) lök, tol, lök; (juurde, lähemale, edasi, alla, mujale) odalök ♦ lapsevankrit lükkama babakocsit tol; paati vette lükkama vízre löki a csónakot; tagasi lükkama elutasít; ümber lükkama (meg)cáfol
2. (edasi lükkama) (el)halaszt, elnapol ♦ reisi nädala võrra edasi lükkama egy héttel elhalasztja az utazást

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

madal <madal madala madala[t -, madala[te madala[id 02 adj, s>
1. adj (väikese kõrgusega, hinnalt, koguselt, määralt väike, arenguastmelt, tasemelt alla normaalse) alacsony; (maadjas, maadligi) földhözragadt ♦ madal maja alacsony ház; madal haridustase alacsony műveltségi szint; madala kontsaga v madalad kingad alacsony sarkú cipő; madalad põõsad alacsony bokrok; madal laup csapott homlok; madala kasvuga viljapuud alacsony növésű gyümölcsfák; madalad intressid alacsony kamat; madal palk alacsony fizetés; madal õhutemperatuur alacsony hőmérséklet; madal vererõhk alacsony vérnyomás; maast madalast gyermekkora óta
2. adj (väikese sügavusega) sekély ♦ madal vesi sekély víz, sekély(es); madal taldrik lapos tányér
3. adj (moraalselt alaväärtuslik) alantas, aljas, hitvány ♦ madalad instinktid alantas ösztönök
4. adj (heli, hääle kohta) mély ♦ madal bariton mély bariton
■LS: madal+ ♦ madallend alacsony repülés; madalmets mets sarjerdő; madalreljeef kunst lapos dombormű; madalrõhkkond ciklon; madalsoo síklapok
madala+ ♦ madalahääl[eli]ne mély hangú; madalakasvuline alacsony növekedésű/növésű; madalakontsaline alacsony sarkú; madalapalgaline kispénzű, alacsony bérezésű; madalalaubaline alacsony homlokú, primitív; madalatasemeline nívótlan, alacsony szintű

madalal <madalal adv> vt ka madalale, madalalt
1. (mingile pinnale suhteliselt lähedal) alacsonyan ♦ päike on juba üsna madalal már egészen alacsonyan jár a nap
2. (komparatiivis: millegi kõrgemal asuva suhtes allpool, tasemelt v määralt kellest-millest all- v tagapool) lejjebb ♦ paar korrust madalamal pár emelettel lejjebb

maha laskma
1. (alla laskma) leenged, letol ♦ pükse maha laskma letolja a nadrágját
2. (sõidukist välja laskma) leenged
3. (tapma) lelő, agyonlő ♦ ta oli enda maha lasknud agyonlőtte magát

maha lööma (alla v pikali lööma) agyonüt, leüt, leöl, leterít, lesüt, lerúg, lecsap, kinyír ♦ pilku/silmi maha lööma a földre süti a szemét

mahavõtmine <+v'õtmine v'õtmise v'õtmis[t v'õtmis[se, v'õtmis[te v'õtmis/i_&_v'õtmise[id 12_&_10? s> (kusagilt alla-, ära- v lahtivõtmine) levonás

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

mugulsibul <+sibul sibula sibula[t -, sibula[te sibula[id 02 s> bot (sibul, mille säilitusained kogunevad sibulakanda) gumó; (üldkeeles hariliku sibula maa all kasvav osa) hagymafej

muld <m'uld mulla m'ulda m'ulda, m'ulda[de m'ulda[sid_&_m'uld/i 22 s>
1. (maakoore pindmine kobe kiht) talaj, föld ♦ viljakas muld termékeny talaj; niiske muld felázott föld; huumuserikas muld humuszos talaj; happeline muld savas talaj; savine muld agyagos talaj; kasvumuld põll termőföld; savimuld põll agyagos talaj; mulla struktuur talajszerkezet; mulla sooldumine talajszalinitás; mulda istutama termőföldbe ültet
2. piltl (maa[pind], mullapõu hrl kodupinna, surma v matmisega seoses) föld ♦ mulda sängitama eltemet; vanaisa puhkab v magab ammu mullas v mulla all a nagyapa már régóta földben nyugszik
■LS: muld+ ♦ muldpõrand döngölt padló
mulla+ ♦ mullahunnik földtúrás; mullakamakas göröngy, rög; mullakiht termőréteg; mullapind földfelszín; mullaproov põll talajminta; mullatööd földmunka; mullatööline földmunkás, kubikos

mõju <mõju mõju mõju -, mõju[de mõju[sid 17 s> hatás, befolyás ♦ kahjulik mõju káros hatás; ilmastiku mõju taimede kasvule az időjárás hatása a növények fejlődésére; tal on pojale suur mõju nagy hatással van a fiára; mõjudele vastuvõtlik könnyen befolyásolható; alkoholi mõju all alkoholos befolyás alatt; mõju avaldama hatást gyakorol, hat, hatással van
■LS: mõju+ ♦ mõjuaine hatóanyag; mõjujõud hatóerő; mõjupiirkond, mõjusfäär hatókör, hatáskör, szerepkör