[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla ajama
1. (alla loopima) lehajt
2. (otsa sõitma) agyongázol, elgázol

alla andma (alistuma, alla vanduma) felad, megadja magát, kapitulál ♦ võitluseta alla andma harc nélkül megadja magát; ära anna alla! ne add fel!

alla hindama
1. (hinda alandama) leértékel
2. (alahindama) lekicsinyel

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

alla kirjutama aláír ♦ lepingule alla kirjutama aláírja a szerződést; ma ei kirjuta sellele väitele alla piltl nem írom alá azt az állítást

alla kriipsutama aláhúz, kiemel

alla kusema ágyba vizel

alla käima (laostuma) züllik, romlik, lehanyatlik, hanyatlik

alla laadima letölt ♦ taotlusvormi saab alla laadida järgmiselt veebisaidilt a pályázati formanyomtatvány letölthető az alábbi weboldalról

alla minema
1. (allapoole liikuma) lemegy ♦ läks trepist alla lement a lépcsőn
2. (langema, alanema) csökken ♦ palavik läks alla csökkent a láz

alla panema alátesz

alla suruma (alla vajutama) agyonnyom, visszafojt, lenyom, fojt, elnyom

alla võtma fogy

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

anateem <anat'eem anateemi anat'eemi anat'eemi, anat'eemi[de anat'eemi[sid_&_anat'eem/e 22 s> relig (kirikuvande alla panemine, kirikuvanne); piltl (needus) anatéma, megátkozás, kárhoztatás

arest <ar'est aresti ar'esti ar'esti, ar'esti[de ar'esti[sid_&_ar'est/e 22 s> (vahistus, lühiajaline vahi all pidamine); jur (vara keelu alla panek) letartóztatás, vizsgálati fogság, elkoboz ♦ koduarest szobafogság; aresti alla panemine elkoboz; varale pandi arest, vara pandi aresti alla elkobozták a vagyonát

arestima <ar'esti[ma ar'esti[da aresti[b aresti[tud 28 v> jur (vara aresti alla panema) elkoboz ♦ arestitud vara elkobzott vagyon

boikott <boik'ott boikoti boik'otti boik'otti, boik'otti[de boik'otti[sid_&_boik'ott/e 22 s> bojkott ♦ majanduslik boikott gazdasági bojkott; valimiste boikott választási bojkott; boikotti kuulutama {kellele} bojkottot hirdet vki/vmi ellen/szemben; boikoti alla panema bojkottot alkalmaz vki/vmi ellen

eesriie <+riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s>
1. függöny
2. teater függöny ♦ eesriiet ette tõmbama v alla laskma leereszti a függönyt; eesriie avaneb felmegy a függöny

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

himu <himu himu himu -, himu[de himu[sid 17 s> (tahtmine) sóvárgás, vágyakozás; (kirglik soov) szenvedélyes vágy; (iha) érzéki vágy; (kiim) kéjvágy ♦ meeletu himu csillapíthatatlan vágy; maised himud földi vágyak; naisevõtmise himu nősülési vágy, házasodási vágy; eluhimu életvágy; karjäärihimu rangkórság; kättemaksuhimu bosszúvágy; lugemishimu olvasásvágy; rahahimu pénzvágy; saamahimu haszonvágy; seiklushimu kalandvágy; teadmishimu tudásvágy; viinahimu ivásvágy; õppimishimu tanulásvágy, tanulásszomj; võimuhimu hatalomvágy, uralomvágy; oma himusid rahuldama kielégíti vágyait; {kellelt} himu ära võtma elveszi a kedvét; oma himusid alla suruma elnyomja vágyait; oma himusid talitsema uralkodik a vágyain; himuga sööma étvággyal enni; himu on otsas, himu on täis betelt a kedve; lapsed jooksid oma himu täis a gyerekek kiszaladgálták magukat; ta jõi piima suure himuga nagy étvággyal itta a tejet; oma himude ori (saját) vágyai rabja

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hool <h'ool hoole h'ool[t h'ool[de, hool[te h'ool[i 13 s>
1. (hoolitsus) gond, védőszárny, szorgalom, oltalom, gondoskodás, törődés; (järelevalve) felügyelet ♦ emalik hool anyai gondoskodás; {kelle-mille eest} hoolt kandma gondoskodik; mind ümbritseti hoole ja armastusega gondoskodás és szeretet vett körül; orvud on vanaema hoole all az árvákról a nagymama gondokodik; ta jäeti saatuse hoolde sorsára hagyták; külalised on jäetud enda hooleks a magukra hagyták a vendégeket; jätsin tüdruku naabrinaise hoole alla a szomszédasszony gondjaira bíztam a lányt; sa oled hooleta elanud gondtalanul éltél; võtan selle enda hooleks gondoskodom róla
2. (usinus, püüdlikkus) szorgalom ♦ hoolega töötama szorgalmasan dolgozik; valmistusin eksamiteks erilise hoolega nagy szorgalommal készültem a vizygákra

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbi <häbi häbi häbi -, häbi[de häbi[sid 17 s> szégyen, gyalázat ♦ häbi tundma restelkedik, elszégyelli magát, elrestelli magát, szégyenkezik, szégyell, restell; kas sul häbi ei ole! nem szégyelled magad?; oma häbiks pean tunnistama, et ... szégyenemre legyen mondva...; mul on häbi tunnistada, et ... szégyellem bevallani, hogy...; punastasin häbi pärast elpirultam szégyenemben, szégyen ég az arcán; häbi vaadata még nézni is szégyen; häbi öelda még kimondani is szégyen; teeb oma vanematele häbi szégyent hoz a szüleire; vajuks häbi pärast maa alla majd elsüllyed szégyenében; vaata, et sa endale häbi ei tee szégyent ne hozz magadra; tal pole häbiraasugi nincs bőr az arcán /a képén; et tal ka häbi pole nincs (hozzá) pofája; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; silmad häbi täis szégyen ide, szégyen oda
■LS: häbi+ ♦ häbiasi szégyen; häbimärk szégyenjegy; häbiplekk szégyenfolt; häbipuna szégyenpír; häbitegu becstelenség; häbitunne szégyenérzet, szeméremérzet

iha <iha iha iha -, iha[de iha[sid 17 s> (tung, kiindumus) vágy, sóvárgás; (kirglik soov, meeleline himu) szenvedélyes/érzéki vágy; (kirg) szenvedély; (janu) szomjazás ♦ kättemaksuiha bosszúvágy; seiklusiha kalandvágy; suguiha kéjvágy; vabadusiha szabadságvágy; iha õnne järele boldogság utáni vágy; ta põles ihast korda saata midagi suurt égett a vágytól, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez; iha tundma {kelle vastu} vágyik vki után; iha alla suruma elnyomja vágyait

infraheli <+heli heli heli -, heli[de heli[sid 17 s> füüs (alla kuuldava sageduse) infrahang

interneerima <intern'eeri[ma intern'eeri[da interneeri[b interneeri[tud 28 v> pol (valve alla eraldi elama paigutama) internál

isiklikult <isiklikult adv> személyesen ♦ isiklikult vastutama személyesen felel; isiklikult alla kirjutama személyesen aláír; me pole isiklikult tuttavad nem ismerem személyesen; tunnen teda isiklikult személyesen ismerem; teatage talle isiklikult tudassák vele személyesen; pöördus isiklikult minu poole személyesen hozzám fordult

istumine <'istumine 'istumise 'istumis[t 'istumis[se, 'istumis[te 'istumis/i 12 s>
1. ülés ♦ olen pikast istumisest väsinud fáradt vagyok hosszas üléstől; tal on jalg istumisest valus fáj a lába az üléstől
2. kõnek (oleng, koosviibimine) összejövetel, találkozó ♦ teeme väikese istumise tartunk egy kis összejövetelt
3. nlj (istmik) fenék ♦ tõmbas jala istumise alla maga alá húzta a lábát
■LS: istumis+ ♦ istumisstreik ülősztrájk; istumistöö ülőmunka; istumisviis ülésmód

jaanalind <+l'ind linnu l'indu l'indu, l'indu[de l'indu[sid_&_l'ind/e 22 s> zool (Struthio camelus) strucc ♦ jaanalinnu kombel pead liiva alla peitma strucc módjára homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: jaana+linnu+ ♦ jaanalinnumuna strucctojás; jaanalinnupoliitika piltl struccpolitika; jaanalinnusulg strucctoll

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgu <j'algu adv, postp> vt ka jalus2, jalust
1. adv (jalgade ette, alla, ümber) lábaihoz; (tülinaks) láb alatt van ♦ poisil vajusid püksid jooksmisega jalgu a fiú nadrágja lecsúszott futás közben; kaotas mütsi rahva jalgu elvesztette sapkáját a tömegben; eest ära, ärge jalgu jääge el az útból, ne lábatlankodjanak itt; mis ta läheb sinna teistele jalgu miért megy oda lábatlankodni; sügistöödega jäädi talvele jalgu nem érkezték befejezni az őszi munkákat a tél beállta előtt
2. postp [gen] (mõjupiirkonda) hatásterület ♦ siin võime sattuda sõja jalgu itt a háború forgatagába keveredhetünk; seal jääme sündmuste jalgu ott az események forgatagába keveredünk

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

joonima <j'ooni[ma j'ooni[da jooni[b jooni[tud 28 v> (jooni tõmbama, lineerima) vonalaz, vonalakat húz ♦ paberit joonima papírt vonalaz; mõned laused on pliiatsiga alla joonitud néhány mondat alá van húzva ceruzával; madalat laupa joonisid sügavad vaod piltl az alacsony homlokot mély ráncok barázdálták; joonitud vihik vonalas füzet

juhhei <juhh'ei interj> (uljust, juubeldust väljendav hüüatus) juhé, hurrá ♦ mäest alla, juhhei! le a dombról, juhé!; juhhei, laske kapad ringi käia hadd járjanak körbe a kupák, juhé

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jutt2 <j'utt juti j'utti j'utti, j'utti[de j'utti[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (joon, kriips) vonal, vonás, csík ♦ suitsujutt füstcsík; tulejutt lángcsóva; siniste juttidega seelik kék csíkos szoknya; laps veab paberile jutte a gyerek vonalakt húz a papírra; veale oli punane jutt alla tõmmatud a hiba piros vonallal volt aláhúzva; täht langes, hele jutt taga lehult a csillag, fényes vonalat hagyva maga után; jutte täis vedama bevonalaz
2. (löök, sirakas) (ostor)csapás ♦ tõmbas hobusele juti üle selja az ostorral végigcsapott a ló hátán
3. (kiirus, hoog) sebesség, lendület ♦ laps pani tulise jutiga koju a gyerek szélsebesen rohant haza; jänes lippas tulist jutti a nyíl futott, ahogy a lába bírta; magas jutiga hommikuni välja egyhuzamban aludt reggelig; tahtis esimese jutiga jooksu pista először el akart futni
4. (füsioloogiliste ja psüühiliste äkkhoogude kohta) futó, éles ♦ valujutt éles fájdalom; tal käis tuline jutt üle selja forróság futott át a hátán; südame alt käis külm jutt läbi átfut a hideg a szívén

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

kaal3 <k'aal kaalu k'aalu k'aalu, k'aalu[de k'aalu[sid_&_k'aal/e 22 s>
1. (keha v aine mass, raskus); füüs (jõud); piltl (tähtsus, väärtus, mõju) súly ♦ täpne kaal pontos súly; brutokaal maj bruttó súly, elegysúly; eluskaal élősúly; erikaal füüs fajsúly; helveskaal sport (poksis) kislégsúly, papírsúly; kehakaal testsúly; kergekaal sport könnyűsúly; keskkaal sport (poksis) középsúly; kärbeskaal sport (poksis) légsúly; netokaal maj nettó súly; puhaskaal tiszta súly; tapakaal vágósúly; kaaluta olek füüs a súlytalanság állapota; kaalult raske nagy súlya van; kaaluga müüma kimér(ve árusít); kaalus juurde võtma elhízik, magára szed vmit, hízásnak indul, meghízik, hízik, felszed; kaalus maha v alla võtma veszít a súlyából; tema sõnal on kaalu szavának súlya van; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi
2. (kaalumisseade) mérleg ♦ apteegikaal patikamérleg; autokaal kocsimérleg; detsimaalkaal tizedes mérleg; kangkaal karos mérleg; laokaal raktári mérleg; kümnendkaal tizedes mérleg; lauakaal asztali mérleg; platvormkaal raklapmérleg; vedrukaal rugós mérleg
■LS: kaalu+ (mass, raskus) ♦ kaaluiive súlygyarapodás; kaalukadu, kaalukaotus súlyveszteség; kaalukategooria sport súlycsoport; kaalukaup kimért árú; kaaluühik súlyegység, súlymérték
kaalu+ (kaalumisseade) ♦ kaalukang a mérleg karja; kaalukauss a mérleg tányéra, a mérleg serpenyője; kaalukeel mérlegnyelv

kahtlus <k'ahtlus k'ahtluse k'ahtlus[t k'ahtlus[se, k'ahtlus[te k'ahtlus/i_&_k'ahtluse[id 11_&_09 s> kétség, gyanú ♦ piinav kahtlus kínzó kétség; tekkis kahtlus kétely merült fel, kétségek támadtak; kahtluse alla sattuma gyanúba kerül/keveredik; kahtluse alla seadma kétségbe von, kétség alá von, megkérdőjelez; kahtluse all olema gyanú alatt áll; väljaspool kahtlust olema kétségen kívül van, kétségen felül van; pole vähimatki kahtlust kétség sem férhet hozzá; olukord tekitab tõsiseid kahtlusi, et ... a helyzet komoly kétségeket ébreszt afelől, hogy …; kahtluse korral kétség esetén; kahtlust äratama gyanút ébreszt; selles pole mingit kahtlust semmi kétség; kahtlusi hajutama eloszlatja a kétséget
■LS: kahtluse+ ♦ kahtluseseeme piltl gyanújel; kahtluseuss[ike] piltl a gyanú férge; kahtlusevari a gyanú árnyéka

kalev2 <kalev kalevi kalevi[t -, kalevi[te kaleve[id 02 s> tekst (riidesort) posztó ♦ ta mantel on tugevast kalevist kabátja erős posztóból készült; kalevist ülikond posztóruha; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
■LS: kalevi+ ♦ kalevimanufaktuur aj posztómanufaktúra; kalevivabrik posztógyár; kalevivanutus tekst a posztó kallózása

kallak <kallak kallaku kallaku[t -, kallaku[te kallaku[id 02 s, adj>
1. s (kaldasend) lejtés, rézsü; (nõlv) lejtő ♦ järsk kallak éles lejtő; lame kallak enyhe lejtő; mäekallak a domb lejtője; mööda kallakut alla laskuma leereszkedik a lejtőn
2. s (suunitlus, tendents) tendencia, elhajlás ♦ parempoolne kallak jobboldali elhajlás; inglise keele kallakuga kool angol tagozatos iskola
3. adj (kallakas) lejtős

kaotama <k'aota[ma k'aota[da k'aota[b k'aota[tud 27 v>
1. (kaotsi minna laskma) veszít, elveszt, elveszít ♦ võtmeid kaotama elveszti a kulcsait; teadvust kaotama ájul, elvesz(í)ti a öntudatát, eszméletét veszíti/veszti, eszméletét veszti, elveszti az eszméletét; kannatust kaotama elveszti a türelmét; enesevalitsust kaotama kijön a türelméből/sodrából, elveszti az önuralmát, elveszíti a tartását, megfeledkezik magáról, magából/képéből kikel; lootust kaotama csügged, feladja a reményt, elcsügged; pinda jalge alt kaotama piltl elveszti a talajt a lába alól; pead kaotama elveszti a fejét; mõõdutunnet kaotama elveti a sulykot
2. (mängus, võitluses vastasele alla jääma) elveszt, kikap ♦ kihlvedu kaotama elveszti a fogadást
3. (likvideerima, kõrvaldama, tühistama) eltöröl, megszüntet ♦ pärisorjust kaotama eltörli a jobbágyságot

kapituleeruma <kapitul'eeru[ma kapitul'eeru[da kapitul'eeru[b kapitul'eeru[tud 27 v> (alistuma, alla andma) kapitulál, leteszi/lerakja a fegyvert

kappama <k'appa[ma kapa[ta k'appa[b kapa[tud 29 v> vágtat ♦ tuhatnelja kappama teljes sebességgel vágtat; trepist alla kappama piltl levágtat a lépcsőn

kargama <k'arga[ma kara[ta k'arga[b kara[tud 29 v>
1. (hüppama) ugrál, ugrik; (alla) leugrik; (üles) felugrik; (millestki üle) átugrik; (kallale) rárohan vkire ♦ jalule v püsti kargama talpra szökken; kellelegi turja kargama vkinek a lelkébe gázol
2. (karglema, hüplema) ugrál; (mõnda aega) ugrándozik
3. (põgenema, jalga laskma) elszökik, megszökik ♦ kodunt ära kargama elszökik otthonról
4. ♦ (naist) kargama dönget

katus <katus katuse katus[t -, katus[te katuse[id 09 s> fedél, tető, háztető ♦ lame katus lapos tető; eterniitkatus eternit tető; kelpkatus, neljakaldeline katus kontytető; kiltkivikatus palatető; kivikatus cserepes tető; klaaskatus üvegtető; kuppelkatus kupolatető; mansardkatus manzárdtető; [pilli]roogkatus nádtető; plekkkatus bádogtető; sindelkatus zsindelyes tető; viilkatus, kahekaldeline katus nyeregtető; võlvkatus íves magas tető; õlgkatus zsúpfedél, nádtető; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi; kellegagi ühe katuse all elama egy fedél alatt él/lakik vkivel; parem varblane peos kui tuvi katusel jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
■LS: katuse+ ♦ katuseaken tetőablak; katusehari gerinc, tetőgerinc; katusekalle tetőhajlás; katusekorrus padlástér; katuseluuk tetőkibúvó; katusepapp bitumenes tetőzsindely; katuseplekk tetőbádog; katuserenn ereszcsatorna

kaup <k'aup kauba k'aupa k'aupa, k'aupa[de k'aupa[sid_&_k'aup/u 22 s>
1. áru ♦ allahinnatud kaup engedményes áru; eksportkaup exportáru; hooajakaup idénycikk, szezonáru; kangaskaup méteráru; karusnahakaup szőrmeáru; keemiakaup kémiai termék; lihakaup húsáru; salakaup csempészáru; rauakaup vasáru; tarbekaup használati cikk; toidukaup élelmiszer, élelmiszer termék; tööstuskaup iparcikk; tükikaup darabáru; kaupa alla hindama leértékel; kaupa pakkuma áruba bocsát; kaupa välja panema kirakodik
2. (tehing) kereskedés; (kokkulepe) üzlet ♦ kaupa tegema v sobitama üzletet köt
■LS: kauba+ ♦ kaubaauto teherjármű, kereskedelmi jármű; kaubabörs árutőzsde; kaubajaam teherpályaudvar; kaubakrediit maj kereskedelmi hitel; kaubaladu áruraktár, közraktár; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kaubalaevastik kereskedelmi flotta; kaubaleping maj árumegállapodás; kaubalift teherfelvonó, teherlift; kaubamärk védjegy; kaubanäidis áruminta; kaubavahetus maj árucsere; kaubarong tehervonat; kaubatagavara készlet; kaubatee kereskedelmi út, kereskedelmi útvonal; kaubavagun teherkocsi, tehervagon; kaubavaru árukészlet; kaubavedu áruforgalom, teherforgalom, áruszállítás; kaubavalik áruválaszték

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

keeld <k'eeld keelu k'eeldu k'eeldu, k'eeldu[de k'eeldu[sid_&_k'eeld/e 22 s> tilalom, tiltás ♦ kõva v karm keeld szigorú tilalom; esinemiskeeld fellépési tilalom; jahikeeld vadászati tilalom; impordikeeld behozatali tilalom; võistluskeeld sport eltiltás; väljaveokeeld kiviteli tilalom; keelu alla panema tilalom alá vet; keelu all olema tilalom alatt van; keelust üle astuma tilalmat áthág, megszegi a tilalmat; keelust hoolimata, keelule vaatamata a tiltás ellenére
■LS: keelu+ ♦ keeluala tiltott zóna; keelumärk tilalomjel; keelupiirkond, keelutsoon tilalmi zóna, lezárt övezet/terület; keeluseadus alkoholtilalom

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kelk <k'elk kelgu k'elku k'elku, k'elku[de k'elku[sid_&_k'elk/e 22 s>
1. szánkó, ródli ♦ soome kelk fakutya, taposószán; kahekelk sport kettes szánkó; koerakelk kutyaszán; plastmasskelk műanyag szánkó; tõukekelk fakutya, taposószán; ühekelk sport egyes szánkó; kelguga sõitma szánkózik; kelguga mäest alla laskma szánkózik a dombon; last kelgu peal vedama stánkón húzza a gyereket
2. tehn (masina, seadme juhikutel libisev osa) sín, szán
■LS: kelgu+ ♦ kelgujalased szántalpak; kelgumägi szánko(zó)domb; kelgurada sport szánkópálya, ródlipálya; kelgusport szánkózás

kergelt <k'ergelt adv> (vähese vaevaga) könnyen, könnyedén; (pisut, veidi) enyhén ♦ kergelt silmi ärritav toime enyhén szemirritáló hatás; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon; kergelt alla andma könnyen feladja; võtab asja kergelt könnyen veszi a dolgot; kergelt riietuma könnyen öltözik; kergelt liikuma könnyedén mozog; kergelt naeratama könnyedén elmosolyodik; kergelt purjus külastaja enyhén részeg vendég; kergelt soolane vesi enyhén sós víz; ta on kergelt riides könnyedén van öltözve

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

keskmine <k'eskmine k'eskmise k'eskmis[t k'eskmis[se, k'eskmis[te k'eskmis/i_&_k'eskmise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj középső, közepes, átlag, átlagos ♦ keskmine sõrm középső újj; keskmine eluiga átlagos életkor, születéskor várható élettartam; keskmine palk átlagkereset; aasta keskmine temperatuur az évi közepes hőmérséklet; keskmine kiirus átlagos sebesség; keskmist kasvu naine középtermetű nő; pere keskmine laps a középső gyerek a családban; Eesti rahvastiku keskmine tihedus Észtország átlagos népsűrűsége; keskmine ungarlane átlagmagyar; keskmine ristik bot (Trifolium medium) tekergős lóhere; alla keskmist átlag alatt, közepesen alul; alla keskmise átlagon aluli; üle keskmise átlagon felüli
2. s mat közép ♦ aritmeetiline keskmine számtani közép; geomeetriline keskmine mértani közép

kirikuvanne <+vanne v'ande vanne[t -, vanne[te v'ande[id 06 s> átok ♦ {keda} kirikuvande alla panema egyházi átok alá helyez

klobistama <klobista[ma klobista[da klobista[b klobista[tud 27 v> kopog ♦ tuli saabastega klobistades trepist alla a cipővel kopogva jött le a lépcsőn

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kohus2 <kohus k'ohtu kohu[t -, k'ohtu[te k'ohtu[id 05 s> (riigiorgan, vastav asutus, kohtuprotsess, kohtupidamine, kohtunikud) bíróság, törvényszék ♦ kreisikohus aj járásbíróság; riigikohus a legfelsőbb bíróság; ringkonnakohus körzeti bíróság; vahekohus választott bíróság; vandekohus esküdtszék; välikohus sõj statáriális bíróság, rögtönítélő bíróság; ülemkohus a legfelsőbb bíróság; esimese astme kohus elsőfokú bíróság; kohtu eesistuja a bíróság elnöke; {keda} kohtusse andma v kaebama beperel vkit; {keda} kohtu alla andma vkit bíróság elé állít, eljárást indít vki ellen; kohut käima pereskedik, perlekedik; kohtu korras jogi úton; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: kohtu+ ♦ kohtuakt jur bírósági határozat; kohtuarst törvényszéki orvos; kohtuasi jur peres ügy, ügy; kohtuekspertiis jur igazságügyi műveletek; kohtuistung törvényszéki tárgyalás, bírósági tárgyalás; kohtukaasistuja jur laikus bíró, ülnök; kohtulingvistika jur igazságügyi nyelvészet; kohtukolleegium jur bírói tanács; kohtukulud perköltség; kohtukutse idézés; kohtukõne jur szóbeli előadás; kohtulahend jur ítélet; kohtumeditsiin med törvényszéki orvostan; kohtumenetlus jur jogi eljárás, bírósági eljárás; kohtumäärus (1) jur bírósági határozat; (2) jur bírósági végzés; kohtuorgan bírói testület, igazságügyi hatóság; kohtupraktika jur joggyakorlat; kohtuprotokoll bírósági jegyzőkönyv; kohtuprotsess jur törvényszéki eljárás, per; kohtureform igazságszolgáltatási reform; kohtusaal bírósági tárgyalóterem; kohtuvõim jur igazságszolgáltatás; kohtusüsteem jur igazságszolgáltatási rendszer; kohtutoimik jur ügyirat; kohtutoiming jur bírósági eljárás; kohtutäitur jur bírósági végrehajtó

konks <k'onks konksu k'onksu k'onksu, k'onksu[de k'onksu[sid_&_k'onks/e 22 s>
1. (riputamiseks) kampó, horog ♦ haakekonks vonóhorog; metallkonks fém kampó; õngekonks horog
2. piltl (riugas, vigur, nõks) csali, trükk ♦ konksuga küsimus beugrató kérdés, fogas kérdés, fortélyos kérdés, fogós kérdés, cseles kérdés; kas ta neelas konksu alla? bevette a csalit?; asjal on mingi konks kilóg/kilátszik a lóláb; milles siis konks on? mi a trükk?
3. piltl (takistav, häiriv asjaolu) nehézség, bökkenő ♦ selles see konks ongi hát éppen ez a bökkenő

kriips <kr'iips kriipsu kr'iipsu kr'iipsu, kr'iipsu[de kr'iipsu[sid_&_kr'iips/e 22 s>
1. (joon) vonal ♦ jäme kriips vastag vonal; peenike kriips vékony vonal; kaldkriips perjel; tõmba sõnale kaks kriipsu alla húzd alá a szót két vonallal
2. kõnek (kübeke, natuke, hrl eitusega) fikarc ♦ tema ei tagane oma nõudmistest kriipsugi v mitte üks kriips nem enged egy fikarcot sem

kugistama <kugista[ma kugista[da kugista[b kugista[tud 27 v> (kiiruga alla neelama) habzsol, nyel ♦ ära kugista, söö korralikult! ne habzsolj, egyél rendesen!; kugistavad kuivalt (toitu) nyelnek nagy szárazakat

kukerpallitama <+pallita[ma pallita[da pallita[b pallita[tud 27 v> bukfencezik ♦ lapsed kukerpallitasid murul a fűben bukfenceztek a gyerekek; veeres kukerpallitades nõlvast alla lebukfencezett a lejtőn

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kulistama <kulista[ma kulista[da kulista[b kulista[tud 27 v>
1. (kulinal jooma v valama) felhajt ♦ kulistas klaasi veini alla felhajtott egy pohár bort
2. (kulisevalt häälitsema) rútol, hurukkol ♦ kalkunid kulistavad a pulykák rútolnak

kurk2 <k'urk kurgu k'urku k'urku, k'urku[de k'urku[sid_&_k'urk/e 22 s>
1. (üldkeeles) torok ♦ hundikurk med farkastorok; kurk on haige fáj a torka; köhatab kurgu puhtaks köszörüli/reszeli a torkát; mul jäi toit kurku kinni, mul[le] läks toit kurku cigányútra megy az étel; miski ei lähe kurgust alla kõnek nem megy le a torkán vmi; kurk kuivab v kõrbeb kiszárad a torka, száraz a torka; luu läks kurku torkán akad a csont; klimp on kurgus gombóc van a torkában, gombócot nyelt; nutt tõuseb kurku sírás fojtogatja; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó, vkinek a torkára forrott a szó; end kurguni täis sööma millestki piltl torkig eszi magát vmiből
2. (väin) torok
■LS: kurgu+ ♦ kurguhaigus torokbetegség, torokbaj; kurguhääl torokhang; kurguloputus toroköblítés; kurgumandel anat torokmandula; kurgunibu anat nyelvcsap; kurguvalu torokfájás

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõrgelt <k'õrgelt adv> vt ka kõrgel, kõrgele magasról ♦ päike käib juba kõrgemalt a nap már magasan jár; kõrgelt alla hüppama magasról ugrik le; kõrgelt kukkuma nagyot bukik

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

käärima2 <k'ääri[ma k'ääri[da kääri[b kääri[tud 28 v>
1. tekst (kangast looma) becsavar, teker, burkol
2. (üles keerama) felhajt, feltűr; (alla, tagasi keerama) lehajt, letűr ♦ käärib käised üles feltűri az inge ujját

küsimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. keel (kirjavahemärk) kérdőjel
2. piltl (küsimus) kérdőjel; (küsitavus) megkérdőjelezhetőség ♦ {mida} küsimärgi alla panema kérdőjelez; küsimärgi all olema kérdőjellé válik/változik

laviin <lav'iin laviini lav'iini lav'iini, lav'iini[de lav'iini[sid_&_lav'iin/e 22 s>
1. (lume-) hógörgeteg, lavina ♦ laviin mattis tee lume alla a lavina eltemette az utat
2. piltl lavina ♦ sõnalaviin szólavina

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

leping <leping lepingu lepingu[t -, lepingu[te lepingu[id 02 s> szerződés, megállapodás, egyezmény, megegyezés ♦ rahvusvaheline leping nemzetközi egyezmény; abieluleping jur házassági szerződés, frigy; kahjulik leping hátrányos szerződés; kinkeleping jur ajándékozási szerződés; kollektiivleping jur kollektív szerződés; koostööleping együttműködési szerződés; mittekallaletungileping pol megnemtámadási szerződés; ostuleping adásvételi szerződés; rahuleping békeszerződés; rendileping bérleti szerződés; tööleping munkaszerződés; töövõtuleping vállalkozási szerződés; üürileping bérleti szerződés; lepingut sõlmima megállapodik, szerződést köt; lepingule alla kirjutama szerződést aláír; lepingut murdma v rikkuma megszegi a szerződést; lepingut üles ütlema szerződést bont, visszalép a szerződéstől, felbontja/felmondja a szerződést
■LS: lepingu+ ♦ lepingumurdmine szerződésszegés; lepingutingimused szerződési feltételek

libisema <libise[ma libise[da libise[b libise[tud 27 v> (liuguma, liuglema) csúszik, siklik, megcsúszik, elcsúszik; (alla, maha) lecsúszik; (käest, maha) kicsúszik ♦ jää peal libisema megcsúszik a jégen; sukkpüksid libisevad alla lecsúszik a harisnyanadrág; kraavi libisema árokba csúszik; vette libisema belecsúszik a vízbe; mu jalg libises elcsúsztam valamin; mündid libisesid ta sõrmede vahelt põrandale az érmék kicsúsztak az ujjai közül a padlóra; võim libiseb käest a hatalom kicsúszik a kezéből

libistama <libista[ma libista[da libista[b libista[tud 27 v> (libiseda laskma) csúsztat; (alla, maha) lecsúsztat; (siluma, silitama) (végig)simít; (kiiresti üle) átczúsztat ♦ libistas raha taskusse zsebébe csúsztatta a pénzt; õlut libistama sörözget

liiv1 <l'iiv liiva l'iiva l'iiva, l'iiva[de l'iiva[sid_&_l'iiv/u 22 s> homok ♦ peen liiv finom homok; neeruliiv med veseföveny; lendliiv futóhomok; tuiskliiv futóhomok; plaan jooksis liiva a terv kútba esett; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc
■LS: liiv+ ♦ liivpinnas geol homoktalaj; liivtarn bot (Carex arenaria) tengerparti sás
liiva+ ♦ liivaauk homokbánya; liivakast homokozó; liivakarjäär homokbánya; liivakell homokóra; liivakiht homokréteg; liivakott homokzsák; liivakõrb homoksivatag; liivaleede homokos ártér; liivaluide homokdűne, bucka; liivamuld kõnek homokos talaj; liivapaber csiszolópapír, dörzspapír, smirgli; liivaprits tehn homokfúvó; liivapõhi homokos fenék; liivarand fövenypart, homokos (tenger)part; liivataigen kok linzertészta; liivatera homokszem; liivatorm homokvihar; liivavall homokzátony

lipkond <l'ipk'ond l'ipkonna l'ipk'onda l'ipk'onda, l'ipk'onda[de l'ipk'onda[sid_&_l'ipk'ond/i 22 s> aj (ühe lipu alla kuuluv väeosa) zászlóalj

liug <l'iug l'iu l'iugu l'iugu, l'iugu[de l'iugu[sid_&_l'iuge 22 s> (liugumine, liulaskmine) csúszás; (mäest alla) siklás ♦ liugu laskma csúszkál, lecsúszik
■LS: liu+ ♦ liumägi csúszda

luup1 <l'uup luubi l'uupi l'uupi, l'uupi[de l'uupi[sid_&_l'uup/e 22 s> (suurendusklaas) nagyító, nagyítóüveg ♦ midagi luubi alla võtma górcső alá vesz vmit

lõdvalt <lõdvalt adv> (lõdvana, pingetuna, nõrgalt ühendatuna, halvasti koos püsivana) lazán ♦ ta käsi ripub lõdvalt alla lazán lelógatja a kezét

lükkama <l'ükka[ma lüka[ta l'ükka[b lüka[tud 29 v>
1. (tõukama) lök, tol, lök; (juurde, lähemale, edasi, alla, mujale) odalök ♦ lapsevankrit lükkama babakocsit tol; paati vette lükkama vízre löki a csónakot; tagasi lükkama elutasít; ümber lükkama (meg)cáfol
2. (edasi lükkama) (el)halaszt, elnapol ♦ reisi nädala võrra edasi lükkama egy héttel elhalasztja az utazást

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

madal <madal madala madala[t -, madala[te madala[id 02 adj, s>
1. adj (väikese kõrgusega, hinnalt, koguselt, määralt väike, arenguastmelt, tasemelt alla normaalse) alacsony; (maadjas, maadligi) földhözragadt ♦ madal maja alacsony ház; madal haridustase alacsony műveltségi szint; madala kontsaga v madalad kingad alacsony sarkú cipő; madalad põõsad alacsony bokrok; madal laup csapott homlok; madala kasvuga viljapuud alacsony növésű gyümölcsfák; madalad intressid alacsony kamat; madal palk alacsony fizetés; madal õhutemperatuur alacsony hőmérséklet; madal vererõhk alacsony vérnyomás; maast madalast gyermekkora óta
2. adj (väikese sügavusega) sekély ♦ madal vesi sekély víz, sekély(es); madal taldrik lapos tányér
3. adj (moraalselt alaväärtuslik) alantas, aljas, hitvány ♦ madalad instinktid alantas ösztönök
4. adj (heli, hääle kohta) mély ♦ madal bariton mély bariton
■LS: madal+ ♦ madallend alacsony repülés; madalmets mets sarjerdő; madalreljeef kunst lapos dombormű; madalrõhkkond ciklon; madalsoo síklapok
madala+ ♦ madalahääl[eli]ne mély hangú; madalakasvuline alacsony növekedésű/növésű; madalakontsaline alacsony sarkú; madalapalgaline kispénzű, alacsony bérezésű; madalalaubaline alacsony homlokú, primitív; madalatasemeline nívótlan, alacsony szintű

maha laskma
1. (alla laskma) leenged, letol ♦ pükse maha laskma letolja a nadrágját
2. (sõidukist välja laskma) leenged
3. (tapma) lelő, agyonlő ♦ ta oli enda maha lasknud agyonlőtte magát

maha lööma (alla v pikali lööma) agyonüt, leüt, leöl, leterít, lesüt, lerúg, lecsap, kinyír ♦ pilku/silmi maha lööma a földre süti a szemét

mahavõtmine <+v'õtmine v'õtmise v'õtmis[t v'õtmis[se, v'õtmis[te v'õtmis/i_&_v'õtmise[id 12_&_10? s> (kusagilt alla-, ära- v lahtivõtmine) levonás

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

mõru <mõru mõru mõru -, mõru[de mõru[sid 17 adj>
1. (viha, kibe) keserű, kesernyés ♦ mõru ravim keserű orvosság; mõru nagu sapp keserű, mint az epe/üröm; mõru šokolaad keserű csokoládé
2. piltl (kibestunud) keserű ♦ mõru naeratus keserű mosoly; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát
■LS: mõru+ ♦ mõrusool farm keserűsó

mägi <mägi m'äe mäge m'äkke, mäge[de mäge[sid 21 s> (kõrgem pinnamoodustis, hunnik, kuhjatis, suur kogus) hegy; (väike) domb ♦ järsk mägi meredek hegy; kõrge mägi magas hegy; aherainemägi mäend szemétlerakóhely; kaljumägi sziklahegy; kelgumägi ródlipálya; prügimägi szemétdomb; suusahüppemägi síugrósánc; tulemägi tűzhányó; viinamägi szőlőhegy; mäge vallutama meghódítja a hegyet; mäkke tõusma felmegy a hegyre; mäkke ronima felmászik a hegyre; mäest [alla] laskuma lemegy a hegyről; tee viib mäkke az út felvisz a hegyre
■LS: mäe+ ♦ mäeahelik hegylánc, hegyvonulat; mäehari hegygerinc, a hegy foka; mäehüppaja síugró; mäejalam hegyláb; mäekahevõistlus sport síugróverseny; mäekristall geol hegyikristály; mäekuru hágó, szoros, hegyszoros; mäekõrgune hegymagasságú; mäekülg domboldal, hegyoldal; mäemassiiv geogr hegység; mäenõlv, mäenõlvak hegyoldal, lejtő; mäerekord sport síugrórekord; mäerind, mäerinnak lejtő; mäesein hegyfal; mäesuusatamine alpesi síelés; mäetipp hegycsúcs, hegytető; mäetööstus bányaipar, bányászat
mägi+ ♦ mägiaas havasi rét; mägiaster bot (alpiaster Aster alpinus) havasi őszirózsa; mägihaigus med hegyibetegség; mägihotell hegyi szálló; mägihõim hegyi törzs; mägijalgratas hegyi kerékpár, mountain bike; mägijärv tengerszem; mägikarjamaa hegyvidéki legelő; mägikits zool (Rupicapra rupicapra) zerge; mägimatk hegyi túra; mägioja hegyi patak; mägiristik bot (Trifolium montanum) hegyi lóhere; mägironija alpinista, hegymászó; mägironimine alpinizmus, hegymászás; mägitarn bot (Carex montana) hegyi sás; mägitee hegyi út; mägivaher bot (Acer pseudoplatanus) hegyi juhar

naer <n'aer naeru n'aeru n'aeru, n'aeru[de n'aeru[sid_&_n'aer/e 22 s>
1. (naermine) nevetés; (vali) hangos nevetés ♦ hele naer hangos nevetés; kaasakiskuv naer magával ragadó nevetés; mürisev v rõkkav naer falrengető nevetés; pahatahtlik naer kárörvendő nevetés; pilkav naer gúnyos nevetés; naer läbi pisarate szomorú nevetés; vaevalt pidasime naeru kinni alig bírtuk visszatartani a nevetést; naer kipub v tükib v tuleb [vägisi] peale rájön a nevetés; olime naerust hingetud kifulladtunk a nevetéstől; ära aja mulle naeru peale ne nevettes; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől
2. (hääletu naer, muie) mosoly ♦ {kellel} nägu laia naeru täis széles mosollyal az arcán; {kelle} huuled kiskusid virilale naerule ajka fanyar mosolyra húzódott
3. (tögamine, pilkamine) gúnyol, csúfol; (pilkealune) nevetség tárgya ♦ sattus sõprade naeru alla barátai kigúnyolták; tegi end ilmarahva naeruks nevetségessé tette magát
■LS: naeru+ ♦ naerugaas nevetőgáz; naeruhelk könnyű mosoly; naeruhoog nevetőroham; naerukahin csendes nevetés; naerukihin vihogás; naerukramp nevetőgörcs; naerulohk gödröcske; naerupurse kitörő nevetés; naerurõkatus mennydörgő nevetés; naeruturtse felnevetés; naeruvine könnyű mosoly

napilt <napilt adv> (kasinalt, vähevõitu) alig, egy hajszál híja/híján, épphogy, éppen; (napisõnaliselt, lakooniliselt, põgusalt) tömören, szűkszavúan, lakonikusan, kurtán; (vaevalt, veidi alla, veidi vähem) alig, legfeljebb ♦ raha on napilt alig van pénz; väikeses korteris on ruumi napilt egy kis lakásban alig van hely; kogemusi on tal veel napilt kevés tapasztalata van; aega on meil selleks üsna napilt elég kevés időnk van erre; see läks napilt egy hajszálon múlt; vastas napilt kurtán válaszolt; tööd tegime napilt kolm tundi alig három órát dolgoztunk; sinna on napilt tunni tee alig egy órányi útra van

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

neljakäpuli <+käpuli adv>, ka neljakäpakil, neljakäpakile, neljakäpukil, neljakäpukile (käpuli, käpakil,) négykézláb ♦ laps puges neljakäpuli voodi alla a gyerek négykézláb bemászott az ágy alá; lasi end neljakäpuli négykézlábra ereszkedett

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

nimetaja <nimetaja nimetaja nimetaja[t -, nimetaja[te nimetaja[id 01 s> mat (murdarvu murrujoone alune arv) nevező ♦ ühine nimetaja közös nevező; murru nimetaja ja lugeja a tört nevezője és számlálója; materjal on vaja ühise nimetaja alla viia az anyagot közös nevező alá kell hozni; ühise nimetaja alla viima; ühisele nimetajale viima közös nevezőre hoz (vmiket)

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

nirisema <nirise[ma nirise[da nirise[b nirise[tud 27 v> (nirena, nirinal voolama, nõrguma) csordogál, szivárog, folydogál; (alla, kokku) lefolyik ♦ kraanist ainult niriseb vett a csapból csak csordogál a víz; kasest niriseb mahla a nyírfából szivárog a nedv; räästast niriseb vihmavett, räästad nirisevad csorog az eresz; silmavesi niriseb üle põskede folyik a könny az arcán; suust niriseb sülge folyik a nyál a szájából; higi niriseb mööda selga folyik az izzadtság a hátán; haavast niriseb verd vér szivárog/folyik a sebből; orus niriseb oja a völgyben patak csordogál; mesi niriseb purki a méz az üvegbe csorog; see oli saladus, kuid üht-teist nirises läbi piltl ez titok volt, de egy-két dolog kiszivárgott

niristama <nirista[ma nirista[da nirista[b nirista[tud 27 v> (niriseda laskma, nirisema panema) csorgat; (pigistades) facsar; (imedes jooma) szopik; med (rohkesti vedelikku veeni, naha alla vm manustama) befecskendez ♦ niristasin viimase kohvi tassi kicsorgattam az utolsó kávét a csészébe; niristasime kasest mahla lét csorgattunk a nyírfából; sidrunist niristatakse või pigistatakse mahl välja kifacsarják a citromból a levet; räästast niristab, räästad niristavad vett csorog a víz az ereszből; haav niristab ikka veel verd a sebből még mindig szivárog a vér; põrsad niristavad piima a malacok szopják a tejet

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

null <n'ull nulli n'ulli n'ulli, n'ulli[de n'ulli[sid_&_n'ull/e 22 num, s> nulla, zérus, zéró ♦ nulliga korrutama nullával szorozni; null koma üks nulla egész egy tized; null koma null kaks nulla egész egy század; nulliga lõppev arv nullávla végződő szám; kümme kraadi alla nulli tíz fokkal nulla alatt; kell seitse null null hét óra nulla nulla; kell on null kolmkümmend v pool üks [öösel] fél egy van, nulla óra harminc perc; mõõteriista osuti on nullis a mérőeszköz mutatója a nullán áll; ta pea aeti [number] nulliga paljaks piltl nullás géppel nyírták meg; alustas oma äri nullist piltl a nulláról kezdte az üzletét
■LS: null+ ♦ nulljuhe el nullás vezeték; nullpunkt mélypont, nullpont

nurm <n'urm nurme n'urme n'urme, n'urme[de n'urme[sid_&_n'urm/i 22 s>
1. (põld, väli) mező, rét; (küntud) szántó; (kõrrepõld) tarló; (täiskülvatud) vetés ♦ nisunurm búzatála; see nurm läheb rukki alla ebbe a táblába rozs lesz; olime nurmel rukist lõikamas a mezőn volton rozsot aratni
2. (rohumaa, aas) rét ♦ lapsed korjavad nurmel lilli a gyerekek virágot szednek a réten

nõlv <n'õlv nõlva n'õlva n'õlva, n'õlva[de n'õlva[sid_&_n'õlv/u 22 s>, ka nõlvak (kallak külg) domboldal, lejtő ♦ järsk nõlv meredek lejtő; raudteetammi nõlvad a vasúti töltés oldala; kraavide nõlvu kindlustatakse mätastega az árkok oldalát gyeptéglával fedték be; laava voolab mööda vulkaani nõlvu alla a láva lefolyik a vulkán oldalán; väike künkanõlvak kis domboldal; lõunapoolsetel nõlvakutel on lumi juba ära sulanud a déli lejtőkön a hó már elolvadt

nõre <nõre nõre nõre[t -, nõre[de nõre[sid 16 s>
1. füsiol (sekreet) váladék ♦ kilpnäärme nõre a nyál, a gyomorsav, az epe és más váladékok; kõhunäärme nõre a hasnyálmirigy váladéka; piim on piimanäärmete nõre a tej az emlőmirigyek váladéka
2. (nire) patak; (väiksem) csermely ♦ pisarad voolavad nõredena mööda põski alla könnyei patakokban folynak végig az arcán

nõrguma <n'õrgu[ma n'õrgu[da n'õrgu[b n'õrgu[tud 27 v>
1. (tilkadena valguma, immitsema) csordul; (läbi) átfolyik, átcsorog; (sisse) befolyik; (nirena voolama, nirisema) csorog ♦ vihmavesi nõrgub aknaklaase mööda [alla] az esővíz lefolyik az ablaküvegeken; vihmamantlilt nõrgub vett saabastesse az esőkabátról a csizmába csorog a víz; haavast nõrgub verd vér csorog/folyik a sebből; higi nõrgub mööda nägu alla a verejték lefolyik az arcán; pisarad nõrguvad silmist szemeiből könny folyik; mesi nõrgub nirena purki a méz vékony sugárban csorog az üvegbe; praevardast nõrgub rasva sütele a nyársról a parázsra csorog a zsír
2. (selliselt tahenema, nõrguda laskma) szárad ♦ taldrikud nõrguvad nõuderestil a tányérok az edényszárítón száradnak; las võrk nõrgub tahedamaks hadd száradjon a háló

omahind <+h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> maj önkültségi ár ♦ toodangu omahind a termék önköltségi ára; alla omahinna müüma áron alul ad

org <'org oru 'orgu 'orgu, 'orgu[de 'orgu[sid_&_'org/e 22 s>
1. völgy; (nõgu) medence ♦ jõeorg folyóvölgy; karstiorg geol karszt völgy; mäestikuorg teknővölgy; sälkorg geol szurdok; uhtorg geol vízmosás; ürgorg ősfolyamvölgy; oru põhi ja veerud a völgy feneke és lejtői; tee viis alla orgu az út a völygbe vezetett
2. piltl ♦ nutuorg siralomvölgy
■LS: oru+ ♦ oruliustik geogr völgyi gleccser; orupõhi völgyfenék; orutuul völgyi szél; oruveer völgylejtő

panema <pane[ma p'ann[a pane[b p'an[dud, pan[i pan[ge pann[akse 36 v>
1. (asetama, paigutama horisontaalselt) tesz, helyez, rak; (sisse) beletesz; (vastu) ellenáll ♦ paneb raamatu lauale az asztalra teszi a könyvet; paneb rahakoti kotti beleteszi a pénztárcát a táskába; paneb karbi kapi peale felrakja a dobozt a szekrény tetejére; paneb kleidi selga felveszi a ruháját; mõtted paberile panema feljegyzi a gondolatait; mootorit käima panema beindítja a motort; kuulutust lehte panema feladja a hirdetést; paneb plaadi peale (mängima) felteszi a lemezt; tähele panema megjegyez, észre vesz; ära pane pahaks ne vedd rossz néven; panin kirja posti feladtam postára a levelet; see paneb mind mõtlema ez elgondolkoztat engem; mehele panema bekötik a fejét, férjhez ad; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel, mindent egy kockára (fel)tesz, mindent egy lapra tesz; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti; kellelegi midagi südamele panema vkinek a lelkére köt vmit; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
2. (kedagi kuhugi suunama, saatma) tesz ♦ laps pandi kooli a gyereket beíratták az iskolába; kurjategija pandi vangi a bűnözőt bebörtönözték
3. (mingit tegevust v seisundit esile kutsuma) ♦ midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; loodan, et te ei pane pahaks remélem, nem veszi rossz néven

pauk <p'auk paugu p'auku p'auku, p'auku[de p'auku[sid_&_p'auk/e 22 s>
1. (lask) dörej; (kõmakas, kärgatus) durranás, robbanás; (mürts, tugev löök) csattanás
2. piltl (midagi ootamatut, rabavat, lops, prohmakas, põnts) pofon ♦ niisugust pauku ei osanud ta kuidagi alla neelata nem tudta elviselni ezt a pofont

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

peitma <p'eit[ma p'eit[a peida[b peide[tud, p'eit[is p'eit[ke 34 v> elrejt, titkol; (hoolega ära) (el)dug; (ennast) elrejtőzik ♦ mu ema peitis raha alati sukasäärde anyám mindig zokniba rejtette a pénzt; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét

pikeerima1 <pik'eeri[ma pik'eeri[da pikeeri[b pikeeri[tud 28 v> (järsult alla lendama, nii ründama) zuhanórepülésbe megy át

pill2 <p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s> farm (ravimkuulike) pirula ♦ antibeebipillid kõnek fogamzásgátlók; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát

pitser <p'itser p'itseri p'itseri[t -, p'itseri[te p'itsere[id 02 s>
1. (pitsatijälg) pecsét ♦ vahapitser viaszpecsét; millelegi pitserit alla lööma lepecsétel vmit
2. piltl (varjund, jälg) bélyeg ♦ kurbuse pitser szomorúság bélyege; raamat kannab aja pitserit a könyv az idő bélyegét viseli; kellelegi/millelegi oma pitserit vajutama/jätma rányomja a bélyegét vkire/vmire
■LS: pitseri+ ♦ pitserivaha pecsétviasz

podisema <podise[ma podise[da podise[b podise[tud 27 v>
1. (mulksudes, mullitades keema) rotyog, fortyog ♦ pliidil podiseb supp a tűzhelyen rotyog a leves; puder podiseb fortyog a kása
2. (porisema, pobisema) duruzsol, dünnyög ♦ podiseb terve päeva solvunult egész nap sértődötten dünnyög; nina alla podisema az orra alatt dünnyög

poolis <+poolis poolise poolis[t -, poolis[te poolise[id 09 s (liitsõna järelosa)> (vihjab sellele, et tegemist on millegagi, mis kuulub täiendsõnaga mainitu alla) való ♦ joogipoolis innivaló; söögipoolis ennivaló

puri <puri purje p'urje p'urje, p'urje[de p'urje[sid 24 s> (tuulepüüdur veesõidukil, tuulikul) vitorla ♦ purjesid heiskama v üles tõmbama felvonja a vitorlákat; purjesid alla laskma levonja a vitorlákat; laev läheb täiel purjel v täies purjes teljes vitorlázattal vitorlázik; puri võtab tuule alla v paisub tuules belekap a szél a vitorlába, a szél dagasztja a vitorlákat; töö käib täies purjes piltl teljes gőzzel megy a munka
■LS: purje+ ♦ purjekangas vitorlavászon; purjepaat vitorlás, vitorlás csónak; purjeraa vitorlarúd; purjesport vitorlázás, vitorlás sport

puu <p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (taim) fa ♦ pirnipuu körtefa; tammepuu tölgyfa; õunapuu almafa; puu kroon v võra a fa koronája; teeääred on puudega palistatud fával ültették be az utak mentét; puu ajab lehti v läheb lehte v lehtib a fa lombosodik; puud on juba lehte läinud kizöldültek már a fák; puu langetab v varistab lehti a fa lehullatja levelét; lind istub puu otsas a madár ül a fán; puud kasvasid tänavu ilusti a fák az idén szépen termettek; see puu kandis tänavu esimest korda ez a fa az idén hozott először gyümölcsöt; puu otsa ronima felmászik a fára; raputab puu otsast pirne [alla] lerázza a fáról a körtét; ei näe puude tagant/taga metsa piltl nem látja a fától az erdőt
2. (materjal, puit) fa ♦ toores puu nyers fa; puust tehtud mööbel fából készült bútor; puust lusikas fából készült kanál; ta on puupaljas piltl nincs egy fittyingje sem; vale puu all haukuma piltl alaptalanul kritizál; ta on teisest/kõvast puust tehtud piltl más/kemény fából faragták / van faragva; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; seisab nagu puujumal piltl áll, mint egy faszent
3. (pl) (küttematerjal) fa ♦ puid lõhkuma felhasogat, fát hasogat, fát hasít; puid raiuma fát vág; puid saagima fát fűrészel
■LS: puu+ (taime kohta) ♦ puuharu a fa elágazása; puujuur fagyökér; puuhooldus fagondozás; puukoor fakéreg; puukroon fakorona; puulatv facsúcs, tető; puuliik fafajta; puuoks faág; puusüsi faszén; puutõrv fakátrány; puutüvi fatörzs, a fa törzse
puu+ (puitmaterjalist) ♦ puuehitis faépítmény; puugaas fagáz; puuhobu[ne] fából készült ló; puukirik fatemplom; puuklots fa építőkocka; puumaja faház; puunõu faedény; puupõrand fapadló; puupuhkpill fafúvós hangszer; puusild fahíd
puu+ (küttematerjaliga seotud) ♦ puuhoov fatelep; puukuur fáskamra; puulõhkumine favágás; puupliit fatüzelésű tűzhely; puuriit farakás; puuvirn máglya

põlg <p'õlg põlu p'õlgu p'õlgu, p'õlgu[de p'õlgu[sid_&_p'õlg/e 22 s> (põlgus, põlgamine) kegyvesztettség ♦ põlu alla langema v sattuma kegyvesztett lesz; põlu alla panema kiközösít

põrand <põrand põranda põranda[t -, põranda[te põranda[id 02 s>
1. padló ♦ värvitud põrand festett padló; aluspõrand ehit vakpadló; kivipõrand kőpadló; laudpõrand, laudadest põrand deszkapadló, svédpadló; muldpõrand, mustpõrand ehit döngölt padló; parkettpõrand parketta; puupõrand deszkapadló; linoleumpõrand műanyag padló; põrandat pühkima felseper; põrandal a padlón
2. (illegaalse tegevusega seoses) ♦ põranda all elama illegalitásban él; põranda alla minema illegalitásba vonul
3. kõnek (tantsu- v võistlemispaigana) parkett ♦ tantsupõrand (vabas õhus) táncparkett
■LS: põranda+ ♦ põrandahari partvis, kefeseprű; põrandakalts felmosórongy; põrandakate (1) (kattekiht) padlóburkolat; (2) (põrandariie, -vaip) padlóruha; põrandalapp felmosórongy; põrandaliist szegélyléc; põrandapind (ruumi põrandapindala) alapterület; põrandaplaat padlócsempe, padlólap; põrandalamp állólámpa; põrandaküte padlófűtés; põrandavaas padlóváza; põrandavaha padlóviasz; põrandavaip padlószőnyeg; põrandavärv padlófesték

põsk <p'õsk põse p'õske p'õske, p'õske[de p'õske[sid_&_p'õsk/i 22 s> (pale) arc ♦ punased põsed piros arc; kedagi põsele suudlema arcon csókol vkit; pisarad veerevad üle põskede v mööda põski alla csorognak az arcán a könnyek; põske pistma v panema piltl befal
■LS: põse+ ♦ põselihased pofaizom; põsemusi kõnek puszi; põsetasku zool pofazacskó

rautama <r'auta[ma r'auta[da r'auta[b r'auta[tud 27 v>
1. (rautisega varustama) (meg)vasal, pántol ♦ rautatud kirst pántolt fa láda; vankrit rautama megvasalja a szekeret
2. (hobuseraudu alla panema) (meg)patkol ♦ rautatud hobune megpatkolt ló

ripakil <ripakil adv, adj> vt ka ripakile
1. (lõdvalt v korratult, hooletult rippu[mas], ümber v alla kukkumas, upakil) fityegve, függő/lógó helyzetben ♦ sigaret on ripakil suunurgas lóg a cigaretta a szája sarkából
2. (laokil, unaruses, tegemata, kasutamata, saadaval) összevissza, szanaszét ♦ tööriistad on ripakil a szerszámok szanaszét lógnak

ruloo <rul'oo rul'oo rul'oo[d -, rul'oo[de rul'oo[sid_&_rul'o[id 26 s> (ruloo) roló, redőny ♦ rulood alla laskma leengedi a redőnyt; rulood üles tõmbama felhúzza a rolót

räästas <räästas r'äästa räästas[t -, räästas[te r'äästa[id 07 s> (katuse alumine serv) eresz ♦ räästad tilguvad csepeg az eresz; räästa all on pääsukesel pesa eresz alatt fészkel a fecske; vihma käest räästa alla (sattuma) cseberből vederbe (jut); eben gubát cserél; csöbörből vödörbe kerül
■LS: räästa+ ♦ räästarenn ereszcsatorna; räästavesi ereszvíz

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

solvang <solvang solvangu solvangu[t -, solvangu[te solvangu[id 02 s> sértés, sértegetés, megsértés, becsmérlés, inzultus, bántalom ♦ neelas solvangu alla lenyelte a sértést; solvangut alla neelama sértést zsebre vág

sukelduma <sukeldu[ma sukeldu[da sukeldu[b sukeldu[tud 27 v> (le)merül, alámerül, búvárkodik ♦ sukeldub vette v vee alla lemerül a vízbe; kajakas ei oska sukelduda a sirály nem merül a víz alá; ta sukeldus poliitikasse belevetette magát a politikába

sundima <s'undi[ma s'undi[da sunni[b sunni[tud 28 v> (kedagi kuhugi, mingisse olukorda v tegevusse käsutama v saatma, midagi sunniviisiliselt teha laskma, millelegi vältimatuks põhjuseks olema) kényszerít ♦ tööle sundima munkára kényszerít; kedagi maksma sundima fizetésre kényszerít vkit; kedagi läbirääkimiste laua taha sundima tárgyalóasztalhoz kényszerít vkit; sõdureid sunnitakse lepingule alla kirjutama a katonákat szerződés aláírására kényszerítik

suruma <suru[ma suru[da suru[b suru[tud 27 v>
1. (oma raskusega survena avalduma v tunda olema) nyom ♦ alla suruma elnyom, lenyom; maha suruma elnyom, lenyom; peale suruma nyomaszt; surub end rahvast täis bussi bezsúfolódik a tömött buszba; revolutsiooni maha suruma leveri a forradalmat; surub gaasipedaalile lenyomja a gázpedált; kedagi/midagi vee alla suruma a víz alá nyom vkit/vmit; surub korgi pudelile rányomja a dugót az üvegre; surub nina vastu akent az orrát az ablakhoz nyomja; king surub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemet; töö surub peale a sok munka nyomasztja; kaotajad surutakse kitsikusse a vesztesek nélkülözésbe kényszerülnek; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; kedagi vastu seina suruma falhoz szorít vkit; aeg surub peale/takka szorít az idő
2. (pigistama) (meg)szorít ♦ surub käe suule a kezét a szájára szorítja; surub silmad kinni becsukja a szemét; surus hüvastijätuks mu kätt búcsúzóul megszorította a kezem; kedagi vastu rinda suruma a melléhez szorít vkit

sõitma <s'õit[ma s'õit[a sõida[b sõide[tud, s'õit[is s'õit[ke 34 v> utazik ♦ bussiga sõitma busszal utazik; autoga sõitma autóval utazik; laevaga sõitma hajózik; lennukiga sõitma repül, repülőgépen utazik; rongiga sõitma vonattal utazik; tavaliselt sõidan tööle autoga, täna sõidan bussiga általában autóval megyek dolgozni, de ma busszal megyek; lapsed sõidavad mäest alla a gyerekek lesiklanak a hegyről

sööt1 <s'ööt sööda s'ööta s'ööta, s'ööta[de s'ööta[sid_&_s'ööt/i 22 s>
1. (toit loomadele) takarmány, abrak ♦ haljassööt zöldtakarmány; loomasööt abrak, takarmány, eleség, eledel; terasööt szemes takarmány
2. kal (õngepüügil kasutatav peibutis) csali; kal (elussööt õnge otsas) csalétek ♦ sööta alla neelama bekapja a horgot
■LS: sööda+ ♦ söödakasvatus takarmánytermesztés; söödakultuur takarmánynövény; söödanaeris fehérrépa; söödapeet takarmányrépa; söödaratsioon takarmányadag; söödateravili takarmánygabona

sügavale <sügavale adv> vt ka sügaval, sügavalt (pealis- v ümbruse pinnast tunduvalt allapoole, eesmisest pinnast v alast kõvasti sisse- v tahapoole, kõlbeliselt madalale, alla v põhja) mélyre ♦ sügavale lumme vajuma mélyen belesüpped a hóba; sügavale silma vaatama mélyen a szemébe néz; põgenes sügavale metsa az erdő mélyére menekült

süüpink <+p'ink pingi p'inki p'inki, p'inki[de p'inki[sid_&_p'ink/e 22 s> (kohtualuste pink kohtusaalis, kohtu alla sattumise ja selles olukorras olemise kohta) vádpad

tallutama <talluta[ma talluta[da talluta[b talluta[tud 27 v> (taldu alla panema) (meg)talpal ♦ kingsepp tallutab mu kingi a cipész talpalja a cipőmet

tanu <tanu tanu tanu -, tanu[de tanu[sid 17 s> etn (abielunaise peakate) fejkötő, főkötő ♦ pruudi pitsiline tanu a menyecske csipkés fejkötője; tanu alla saama piltl bekötik a fejét, fejkötő alá kerül

teivas <teivas t'eiba teivas[t -, teivas[te t'eiba[id 07 s> rúd; (teritatud otsaga) karó ♦ teivast hüppama rúdugrik; teibasse ajama nyársba húz; ta oleks nagu teiba alla neelanud piltl mintha karót/nyársat nyelt volna

tekk1 <t'ekk teki t'ekki t'ekki, t'ekki[de t'ekki[sid_&_t'ekk/e 22 s> (voodivaip) paplan, takaró ♦ villane tekk gyapjútakaró; kare tekk pokróc; vatitekk, vatt[-]tekk, vateeritud tekk vattapaplan; puges teki alla elrejtőzött a takaró alatt; tekki pealt ära ajama lerúgja a takarót; peremees laotas hobusele teki seljale a gazda rádobta a lóra a takarót
■LS: teki+ ♦ tekilina paplanlepedő

tiib <t'iib tiiva t'iiba t'iiba, t'iiba[de t'iiba[sid_&_t'iib/u 22 s>
1. (loomadel) szárny ♦ hanetiib, hane tiib a lúd szárnya; tiiba ripsutama flörtöl; kellegi tiibu kärpima szárnyát szegi vkinek, kifogja a szelet vkinek a vitorlájából; elu möödub tuule tiivul repül az idő; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit; kellelegi tuult tiibadesse andma szárnyat ad vkinek
2. (tiiba meenutav moodustis, haru poliitikas, rühmitis) szárny ♦ poritiib sárvédő; veskitiib a szélmalom szárnya; partei parempoolne tiib a párt jobboldali szárnya
3. (hoone peaosaga külgnev osa) szárny ♦ lossi läänetiib a kastély nyugati szárnya
4. sõj (lahingukorra v rivistuse äärmine osa, flank) szárny
■LS: tiib+ ♦ tiibaltar szárnyas oltár; tiibehitis szárnyépület; tiibmutter szárnyas anyacsavar; tiibuks szárnyas ajtó
tiiva+ ♦ tiivalöök szárnycsapás

toonitama <toonita[ma toonita[da toonita[b toonita[tud 27 v> (rõhutama, esile tõstma, alla kriipsutama) hangsúlyoz, kiemel

trepp <tr'epp trepi tr'eppi tr'eppi, tr'eppi[de tr'eppi[sid_&_tr'epp/e 22 s> lépcső; (laeva-) hajóhíd ♦ järsk trepp meredek lépcső; liikuv trepp mozgólépcső; keerdtrepp, keerutav trepp csigalépcső; keldritrepp pincelejáró; paraadtrepp főlépcső; pööningutrepp padlásfeljáró; läheb trepist üles felmegy a lépcsőn; läheb trepist alla lemegy a lépcsőn; trepp viib keldrisse lépcső vezet/visz a pincébe; talle ei meeldi trepist ronida nem szeret lépcsőt mászni
■LS: trepi+ ♦ trepiaste lépcsőfok; trepikäsipuu lépcsőkorlát; trepimade lépcsőpihenő