[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abi1 <abi abi abi 'appi, abi[de abi[sid 17 s>
1. (aitamine, kasu, kasutamine) segítség, segély, segedelem ♦ appi! segítség!; rahaline abi pénzsegély; esmaabi elsősegély; finantsabi pénzügyi segély; kiirabi mentő; {kelle-mille} abil vkinek a segítségével; {kelle} abita segítség nélkül; {kellelt} abi paluma segítséget kér; {kellele} abi andma v osutama segítséget nyújt; {kellegi} abi vajama segítségre szorul; {kellelegi} appi tulema segítségül jön; {kellelegi} abiks olema a segítségére van vkinek
2. (abiline) segéd ♦ kapteni abi a hajóparancsnok helyettese

ajakiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> folyóirat, időszaki lap, magazin ♦ populaarteaduslik ajakiri ismeretterjesztő folyóirat; kirjandusajakiri szépirodalmi folyóirat; kunstiajakiri művészeti folyóirat; lasteajakiri gyermeklap; moeajakiri divatlap; naisteajakiri női magazin; noorsooajakiri ifjúsági folyóirat; pildiajakiri képes folyóirat, képes magazin; pilkeajakiri vicclap; spordiajakiri sportmagazin; ajakirja välja andma folyóirat-kiadás; ajakirja tellima folyóirat rendelés; see ajakiri ilmub kord kuus havi rendszerességgel megjelenő folyóirat, magazin

alarm <al'arm alarmi al'armi al'armi, al'armi[de al'armi[sid_&_al'arm/e 22 s> riadó, riasztás ♦ alarmi andma riasztást ad le
■LS: alarmi+ ♦ alarmikell vészcsengő, vészharang; alarmisignaal riasztás jele, vészjelzés; alarmisireen vészjelző sziréna

alla andma (alistuma, alla vanduma) felad, megadja magát, kapitulál ♦ võitluseta alla andma harc nélkül megadja magát; ära anna alla! ne add fel!

allkiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> aláírás ♦ omakäeline allkiri saját kezű aláírás; allkirja andma aláír; pildi allkiri képaláírás, a kép felirata, a kép címe

almus <almus almuse almus[t -, almus[te almuse[id 09 s> alamizsna ♦ almust paluma alamizsnát kér; almuseid andma alamizsnát ad

altkäemaks <+m'aks maksu m'aksu m'aksu, m'aksu[de m'aksu[sid_&_m'aks/e 22 s> megvesztegetés, vesztegetési pénz, kenőpénz, dugsegély, dugpénz, csúszópénz, baksis ♦ altkäemaksu andma lefizet, (meg)veszteget, megken, lekenyerez; altkäemaksu võtma panamázik; altkäemaksu saama dugpénzt kap

andeks andma megbocsát ♦ anna andeks! bocsáss meg!

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

armuand <+'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s> (almus) alamizsna ♦ armuandi paluma alamizsnát kér; armuandi andma alamizsnát ad; armuandidest elama alamizsnából él

armulaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> relig áldozás, úrvacsora, eucharisztia ♦ armulauda andma, armulauale võtma áldoztat; armulaual käima áldozik, úrvacsorát vesz, az Úr asztalához járul

aru andma beszámol, jelent

arvustama <arvusta[ma arvusta[da arvusta[b arvusta[tud 27 v>
1. (kritiseerima) bírál, kritizál ♦ {kelle-mille} tööd arvustama vki munkáját bírálja; valitsuse tegevust arvustama bírálja a kormány tevékenységét
2. (kriitikuna hinnangut andma) kritikát ír ♦ kirjandusteost arvustama könyvet bírál

au andma tiszteleg

audients <audi'ents audientsi audi'entsi audi'entsi, audi'entsi[de audi'entsi[sid_&_audi'ents/e 22 s> kihallgatás, audiencia ♦ audientsi andma audienciát tart; audientsi paluma audienciát kér vkitől

ausõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> becsületszó ♦ ausõna andma becsületszavát adja vmire; minu ausõna! szavamra!

dekreet <dekr'eet dekreedi dekr'eeti dekr'eeti, dekr'eeti[de dekr'eeti[sid_&_dekr'eet/e 22 s>
1. jur (valitsusvõimu käskakt) (törvényerejű) rendelet ♦ maadekreet földrendelet; dekreeti välja andma rendeletet kiad
2. kõnek (dekreetpuhkus) gyes ♦ dekreeti minema gyesre megy

desinformeerima <desinform'eeri[ma desinform'eeri[da desinformeeri[b desinformeeri[tud 28 v> (väärteateid andma) félretájékoztat

doktorikraad <+kr'aad kraadi kr'aadi kr'aadi, kr'aadi[de kr'aadi[sid_&_kr'aad/e 22 s> doktorátus, doktori cím/fokozat ♦ doktorikraadi andma a doktori címet adományoz

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasi andma (üle andma, teisendatult väljendama) tolmácsol, továbbít, továbbad ♦ tervitusi edasi andma köszöntéseket közvetít; korraldust edasi andma továbbadja a parancsot; annan paki vennale edasi átadom a csomagot a bátyámnak; annan su soovid edasi továbbadom a kívánságaidat

edumaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> előny, helyzeti előny, lépéselőny ♦ edumaad andma {kellele} előnyt ad

eestkoste <+koste k'oste koste[t -, koste[te k'oste[id 06 s> jur gyámság ♦ kellegi eestkoste all olema vkinek a gyámsága alatt áll; {keda} eestkostele andma gyámság alá helyez vkit

elektriseerima <elektris'eeri[ma elektris'eeri[da elektriseeri[b elektriseeri[tud 28 v> el (elektrilaengut andma); piltl (erutama, elevile ajama) villamosít, felvillanyoz

elumärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (jälg elu olemasolust) életjel ♦ haige ei andnud elumärki a betegnél nem mutatkoztak életjelek; endast elumärki andma életjelt ad magáról

esitama <esita[ma esita[da esita[b esita[tud 27 v>
1. (väljendama) kifejez, kinyilvánít ♦ protesti esitama megóv, ellenvéleményt jelent be, bejelenti tiltakozását; küsimust esitama kérdést feltesz
2. (otsustamiseks v kontrollimiseks ette näitama) bemutat, megmutat; (midagi kirjalikku üle v sisse andma) benyújt ♦ isikutunnistust esitama bemutatja a személyi igazolványát; süüdistust esitama vádat emel; kaebust esitama reklamál, panaszt emel/tesz, előadja a panaszát; avaldust esitama kérvényt bead
3. (edutamiseks vms ette panema) javasol, állít ♦ kedagi esimeheks esitama elnöknek javasol vkit; kandidaate esitama jelölteket állít
4. (kuulajas-, vaatajaskonnale esinema) előad ♦ tantsu esitama táncot eljár; luuletust esitama verset előad

esmaabi <+abi abi abi -, abi[de abi[sid 17 s> elsősegély ♦ esmaabi andma elsősegélyt nyújt

etendus <etendus etenduse etendus[t etendus[se, etendus[te etendus/i 11 s> előadás, műsor ♦ päevane etendus délutáni előadás; õhtune etendus esti előadás; külalisetendus vendégelőadás, vendégszereplés; teatrietendus színielőadás, színházi előadás; tsirkuseetendus cirkuszi előadás; nukuetendus bábjáték; etendust andma előad, játszik; etendus jäi ära näitleja haigestumise tõttu az előadás elmaradt a színész megbetegedése miatt

garanteerima <garant'eeri[ma garant'eeri[da garanteeri[b garanteeri[tud 28 v> (tagama, kindlustama) garantál, szavatol, kezeskedik, jótáll; (garantiid andma) garanciát vállalni ♦ õigusi garanteerima garantálja a jogait; edu on garanteeritud a siker garantált

garantii <garant'ii garant'ii garant'ii[d -, garant'ii[de garant'ii[sid 26 s> biztosíték, jótállás, garancia ♦ garantiita garancia nélküli; garantiid andma biztosítékot ad
■LS: garantii+ ♦ garantiiaeg garancia, szavatossági idő, garanciális idő, szavatossági, szavatosság; garantiikiri jur garancialevél; garantiileping jur garanciaszerződés

gastroleerima <gastrol'eeri[ma gastrol'eeri[da gastroleeri[b gastroleeri[tud 28 v> (külalisetendusi andma) vendégszerepel ♦ välismaal gastroleerima külföldön vendégszerepel

harima <hari[ma hari[da hari[b hari[tud 27 v>
1. (maad) művel, megművel ♦ maad harima földet művel; soid põldudeks harima mocsarakat termőfölddé tesz; haritud maa szántóföld
2. (arendama, haridust andma) művel, kiművel ♦ ennast harima műveli magát; haritud inimene művelt ember

hinnang <hinnang hinnangu hinnangu[t -, hinnangu[te hinnangu[id 02 s> becslés, osztályzat, minősítés, méltánylás, megmérettetés, megítélés, kiértékelés, felmérés, értékelés, elbírálás, bírálat ♦ kiitev hinnang dícsérő értékelés; laitev hinnang bíráló minősítés; tagasihoidlike hinnangute järgi szerény becslések szerint; õiget hinnangut andma igazságosan értékelni

hoop <h'oop hoobi h'oopi h'oopi, h'oopi[de h'oopi[sid_&_h'oop/e 22 s> ütés, csapás ♦ kõva hoop erős ütés; jalahoop rúgás; kabjahoop lórúgás; kepihoop botütés; kirvehoop baltaütés; piitsahoop ostorütés; rusikahoop ökölcsapás; surmahoop halálos ütes; kaks kärbest ühe hoobiga két legyet üt egy csapásra; hoope jagama ütéseket osztogat; käega hoopi andma kézzel megüt; hoop langes hoobi järel ütés, ütés után; isa surm oli mulle raske hoop apám halála nagy csapás volt számomra

hundipass <+p'ass passi p'assi p'assi, p'assi[de p'assi[sid_&_p'ass/e 22 s> (vallandamise, äraajamise kohta) útilapu ♦ hundipassi andma {kellele} útilaput köt vkinek a talpára; kellelegi hundipassi andma kiadja az útját vkinek; kiteszi/kirakja vkinek a szűrét

häire <häire h'äire häire[t -, häire[te h'äire[id 06 s>
1. (rike, takistus) zavar ♦ ainevahetushäire med anyagcserezavar; kõnehäire med beszédzavar
2. (alarm) riadó ♦ tulekahjuhäire tűzjelző; õhuhäire légiriadó; häiret andma riadót fúj, riaszt
■LS: häire+ ♦ häiresignaal riadójel

hääletama <hääleta[ma hääleta[da hääleta[b hääleta[tud 27 v>
1. stoppol, stoppal utazik, autóstoppal megy/utazik; (parlamendis) voksol, szavaz ♦ hääletati kätt tõstes kézfelemeléssel szavaztak; hääletasin otsuse poolt a döntés mellett szavaztam
2. kõnek (sõidusoovist käega märku andma) stoppol ♦ maantee ääres hääletama az országúton stoppol

idee <id'ee id'ee id'ee[d -, id'ee[de id'ee[sid_&_id'e[id 26 s> (mõte, plaan, kavatsus) ötlet, idea ♦ geniaalne idee zseniális ötlet; hiilgav idee óriási/remek ötlet; valitsevad ideed uralkodó ideák; liberaalsed ideed liberális ideák; loominguline idee kreatív ötlet; algidee alapötlet; humanismiideed, humanistlikud ideed humanista ötletek; kinnisidee rögeszme; valgustusideed a felvilágosodás eszméi; romaani idee a regény ötlete; teose idee a mű ötlete; ideede võitlus ideák harca; uute ideede sünd új ötletel születése; ideest vaimustuma lenyűgözte az ötlet; {kellele} ideed andma vkinek ötletet ad; idee ei ole veel kuju võtnud az ötlet még nem alakult ki; see idee on ta täielikult haaranud ez az ötle teljesen magával ragadta; ta pea kubises uutest ideedest a feje tele van ötletekkel; teadus rikastus uute ideedega új ötletekkel gazdagodott a tudomány
■LS: idee+ ♦ ideedraama kirj ötlet dráma; ideesisu ideális tartalom

info <info info info[t -, info[de info[sid 16 s>, ka informatsioon (teave) hír, információ, infó, tájékoztatás, felvilágosítás ♦ täpne info pontos információ; ühekülgne info egyoldalú infó; mitteusaldusväärne info megbízhatatlan infó; operatiivinfo operatív információ; patendiinfo szabadalmi tájékoztatás; sisendinfo info belső információ; tehnikainfo technikai iformáció; väljundinfo info kimeneti információ; infot andma tájékoztat, felvilágosít, információt ad; infot nõutama tájékozódik; infot töötlema feldolgozza az információt
■LS: info+ ♦ infoagentuur információs ügynökség; infoallikas hírforrás; infobülletään hírlevél; infobüroo tudakozó, tájékoztató iroda, információs iroda; infoedastus információcsere; infokanal információs csatorna; infokandja tehn információhordozó, adathordozó; infokeskus információs központ; infokogus információhalmaz; infoleht hírlevél; infomassiiv info információkészlet; infootsing info információkeresés; infootsisüsteem info információkeresési rendszer; infosalvestus info információtárolás; infosüsteem információs rendszer; infotalitus információs szolgáltatás; infoteenistus információs szolgáltatás; infovahetus információcsere; infovoog információáramlás; infoühik információs egység

inimlik <iniml'ik inimliku iniml'ikku iniml'ikku, inimlik/e_&_iniml'ikku[de iniml'ikk/e_&_iniml'ikku[sid 25 adj>
1. (inimesepärane) emberi, humánus, emberséges, emberies ♦ inimlik kogemus emberi tapasztalat; inimlikud kired emberi szenvedélyek; inimlikud puudused emberi hiányosságok; inimlikud nõrkused emberi gyengeségek; eksimine on inimlik tévedni emberi dolog; a lónak is négy lába van, mégis megbotlik
2. (humaanne) humánus, emberi ♦ inimlik kohtuotsus humánus ítélet; inimlik suhtumine emberi hozzáállás
3. kõnek (vastuvõetav) emberi ♦ inimlikud tingimused emberi körülmények; inimlikku väljanägemist andma emberi kölsőt kölcsönöz; koosolek lõppes päris inimlikul ajal a megbeszélés viszonylag normális időben ért véget

instrueerima <instru'eeri[ma instru'eeri[da instrueeri[b instrueeri[tud 28 v> (juhendama, juhtnööre andma) irányít, tájékoztat ♦ meid instrueeriti ohutustehnikas tájékoztattak minket a biztonsági technológiával kapcsolatban

intervjuu <intervj'uu intervj'uu intervj'uu[d -, intervj'uu[de intervj'uu[sid 26 s> interjú ♦ intervjuud andma interjút ad; {kellelt} intervjuud võtma interjút folytat vkivel; intervjuu linna peaarhitektiga interjú a város főépítészével

iseloomustus <+loomustus loomustuse loomustus[t loomustus[se, loomustus[te loomustus/i 11 s> (iseloomustamine, ametlik dokument) jellemrajz, erkölcsi bizonyítvány, jellemzés; (kirjeldamine) leírás ♦ tabav iseloomustus találó jellemzés; romaani peategelaste iseloomustus a regény főszereplőinek jellemzése; õpetaja iseloomustuse järgi a tanító jellemzése szerint; iseloomustus töökohast munkahelyi jellemzés; iseloomustust andma jellemzést ad; sain hea iseloomustuse jó jellemzést kaptam

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jahvatus <jahvatus jahvatuse jahvatus[t jahvatus[se, jahvatus[te jahvatus/i 11 s> (jahvatamine, jahvatis) darálás, őrlés ♦ jämejahvatus, jäme jahvatus durva őrlés; peenjahvatus, peen jahvatus finom őrlés; soola jahvatus só őrlése; vilja jahvatus gabona őrlése; jahvatuse jämedus őrlésfinomság; ühte liiki jahvatus ugyanaz az őrlés; jahvatuseks ainet andma piltl okot ad a pletykára
■LS: jahvatus+ ♦ jahvatusaste tehn őrlésméret, őrlési fok; jahvatusjämedus tehn szemcseméret; jahvatuskamber tehn őrlőkamra; jahvatuskivi malomkő; jahvatusmaks őrlési díj; jahvatuspeenus tehn őrlési finomság; jahvatusseade tehn őrlőgép, daráló; jahvatustrummel tehn őrlődob

jalahoop <+h'oop hoobi h'oopi h'oopi, h'oopi[de h'oopi[sid_&_h'oop/e 22 s> rúgás ♦ tugev jalahoop erős rúgás; {kellele} jalahoopi andma vkibe belerúg; keegi lõi ukse jalahoobiga lahti vki berúgta az ajtót

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

jootraha <+raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s> borravaló, baksis ♦ väike jootraha egy kis borravaló; jootraha andma borravalót ad

juhendama <juhenda[ma juhenda[da juhenda[b juhenda[tud 27 v> útbaigazít; (juhtnööre andma) útmutatást ad; (õpetades) oktat ♦ üliõpilaste tööd juhendama szakdolgozatot vezet; üliõpilasi juhendama egyetemi hallgatók témavezetője; üliõpilasi diplomitööde kirjutamisel juhendama egyetemi hallgatók szakdolgozatának témavezetője; noortöölisi juhendama újonc mentor; pedagoogilist praktikat juhendama a pedagógiai gyakorlat vezetője

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

juhtnöör <+n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s (hrl pl)> zsinórmérték, utasítás, útmutatás, vezérfonal ♦ täpsed juhtnöörid pontos utasítások; juhtnööre saama útmutatást kap; juhtnööre andma {kellele} utasítást/útmutatást ad; juhtnööre järgima követi az utasításokat/útmutatásokat; juhtnööriks võtma zsinórmértékül vesz; juhtnöörid tööks útmutatás a munkához; juhtnööre pole kelleltki oodata útmutatás senkitől sem várható

jumal <jumal jumala jumala[t -, jumala[te jumala[id 02 s>
1. (kõrgeim üleloomulik olend v jõud) isten; (jumalus) istenség ♦ muistsed jumalad ősi istenek; paganajumalad pogány istenek; peajumal fő istenség; päikesejumal napisten; sõjajumal a háború istene; tulejumal a tűz istene; jumalaid kummardama imája az isteneket; jumalaid appi hüüdma segítségül hívja az isteneket; jumalatele ohverdama az isteneknek áldoz; inimene mõtleb, jumal juhib/juhatab ember tervez, isten végez; seisab nagu puujumal áll, mint egy faszent; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni
2. (ainsuses) (ristiusu jumal ka suurtäheliselt) Isten; (looja) Teremtő; (Issand) Isten; (kõigeväeline) Mindenható ♦ suur jumal nagy isten; Issand jumal Istenem; mu jumal és istenem; armas jumal, halasta istenem irgalmazz; jumalale lootma Istenre támaszkodik, Istenbe bízik; end jumala hoolde andma Isten kezébe adja magát; jumal olgu neile armuline Isten irgalmazzon nekünk; jumalat eitama megtagadja az istent; jumalat teotama istenkáromló; jumalast taganema hitetlenné válik; jumala nimel paluma az isten nevében kér; jumalast mahajäetud istenhagyta; kunstnik jumala armust művész Isten kegyelmével; annaks jumal, et kõik hästi läheks adja isten, hogy minden jól menjen; iga jumala päev minden istenadta nap; istub jumala rahus úgy ül, mintha semmi sem történt volna; see on jumala õnn, et sa tulid hála istennek, hogy jöttél
■LS: jumala+ ♦ jumalaand isten ajándéka; jumalakoda templom; jumalakuju istenkép; jumalalaps Isten gyermeke; jumalaloomake Isten teremtménye; jumalasõna Isten szava, szentírás; jumalateener Isten szolgája; jumalateotus istenkáromlás, istenkísértés

jumalaarm <+'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s> relig (armulaud) úrvacsora ♦ jumalaarmu jagama v andma úrvacsorát oszt; jumalaarmu saama úrvacsorát vesz

jumestama <jumesta[ma jumesta[da jumesta[b jumesta[tud 27 v>
1. (jumet andma, värvima) kisminkel, sminkel; (kergelt toonima) finoman árnyal; (silmi, kulme vm) szemsmink; (ennast) sminkel ♦ ta jumestab nägu kisminkeli az arcát; põsed olid õrnalt jumestatud arca enyhén volt sminkelve; ta nägu jumestas kerge õhetus arca kissé kipirult
2. piltl (ilmestama, värvikaks tegema) színez, kifejezővé tesz ♦ lugu jumestab autori lopsakas huumor a történetet a szerző jóízű humora teszi színesebbé

juurde lõikama
1. (õmblemisel välja lõikama) kiszab ♦ ülikonda juurde lõikama öltönyt szab
2. (lisamaad andma) hozzá kanyarít ♦ lõigati kolm hektarit maad juurde hozzá kanyarítottak három hektár földet

jõustama <j'õusta[ma j'õusta[da j'õusta[b j'õusta[tud 27 v> jur (seadusjõudu andma, kehtima panema) érvényesít, hatályba léptet ♦ seadust jõustama hatályba lépteti a törvényt

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

järglane <j'ärglane j'ärglase j'ärglas[t j'ärglas[se, j'ärglas[te j'ärglas/i_&_j'ärglase[id 12_&_10? s>
1. (soo v liigi jätkaja) utód, leszármazott, ivadék, követő ♦ järglasi soetama utódokat ad; järglasi andma põll, zool szaporodik, utódot hoz
2. (kellegi töö, tegevuse jätkaja) követő, utód ♦ õigusjärglane jur jogutód

kajastama <kajasta[ma kajasta[da kajasta[b kajasta[tud 27 v> (peegeldama, edasi andma) (vissza)tükröz; (kujutama) bemutat, ábrázol ♦ romaan kajastab talupoegade elu a regény a parasztság életét mutatja be

kannus <kannus kannuse kannus[t -, kannus[te kannuse[id 09 s>
1. (ratsasaabastel, kukel) sarkantyú ♦ kannustega saapad sarkantyús csizma; kannustega kõlistama pengeti a sarkantyúját; hobusele kannuseid andma megsarkantyúz lovat
2. bot sarkantyú

kapituleeruma <kapitul'eeru[ma kapitul'eeru[da kapitul'eeru[b kapitul'eeru[tud 27 v> (alistuma, alla andma) kapitulál, leteszi/lerakja a fegyvert

kasvatama <kasvata[ma kasvata[da kasvata[b kasvata[tud 27 v>
1. termel, tenyészt, nevel; (taimi viljelema) termel, termeszt; (loomi pidama) tenyészt; (pikaks, suureks kasvada laskma) növeszt; (kasvatust andma, õpetama, suunama) nevel ♦ kartulit v kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; hobuseid kasvatama lovakat tenyészt; kõhtu kasvatama pocakot ereszt; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát /háját növeszti; lapsi kasvatama gyermekeket nevel; juukseid kasvatama növeszti a haját
2. (rohkendama, suurendama) növeszt

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kere <kere kere kere[t k'erre, kere[de kere[sid 16 s>
1. (keha) test, törzs ♦ inimkeha osad on pea, kere ja jäsemed az emberi test részei: a fej, a törzs és a végtagok; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. (hoone, liiklusvahendi keskne osa) törzs, vázszerkezet ♦ autokere, auto kere karosszéria; laevakere, laeva kere a hajó törzse; lennukikere, lennuki kere repülőgéptörzs, a repülőgép törzse
■LS: kere+ (kehasse puutuv) ♦ kereharjutus sport törzsgyakorlat; kerepainutus sport törzshajlítás; kerepööre sport törzsfordítás
kere+ (hoonesse, liiklusvahendisse puutuv) ♦ kerenumber alvázszám

keretäis <+t'äis täie t'äi[t t'äi[de, täi[te t'äis[i 14 s> kõnek (nahatäis) verés ♦ keretäit saama nagyon megverik; tahaksin talle ühe keretäie anda szívesen adnék neki egy jó verést; ta sai isa käest eile keretäie az apja tegnap elfenekelte; korralikku keretäit andma agyba-főbe ver; kellelegi keretäit andma szíjat hasít vkinek a hátából

kergelt <k'ergelt adv> (vähese vaevaga) könnyen, könnyedén; (pisut, veidi) enyhén ♦ kergelt silmi ärritav toime enyhén szemirritáló hatás; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon; kergelt alla andma könnyen feladja; võtab asja kergelt könnyen veszi a dolgot; kergelt riietuma könnyen öltözik; kergelt liikuma könnyedén mozog; kergelt naeratama könnyedén elmosolyodik; kergelt purjus külastaja enyhén részeg vendég; kergelt soolane vesi enyhén sós víz; ta on kergelt riides könnyedén van öltözve

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kodakondsus <kodak'ondsus kodak'ondsuse kodak'ondsus[t kodak'ondsus[se, kodak'ondsus[te kodak'ondsus/i_&_kodak'ondsuse[id 11_&_09 s> jur állampolgárság ♦ kodakondsuseta isik hontalan személy; Eesti kodakondsust saama észt állampolgárságot kap; kodakondsust andma {kellele} állampolgárságot ad vkinek; Euroopa kodakondsus európai polgárság; topeltkodakondsus kettős állampolgárság

kohus2 <kohus k'ohtu kohu[t -, k'ohtu[te k'ohtu[id 05 s> (riigiorgan, vastav asutus, kohtuprotsess, kohtupidamine, kohtunikud) bíróság, törvényszék ♦ kreisikohus aj járásbíróság; riigikohus a legfelsőbb bíróság; ringkonnakohus körzeti bíróság; vahekohus választott bíróság; vandekohus esküdtszék; välikohus sõj statáriális bíróság, rögtönítélő bíróság; ülemkohus a legfelsőbb bíróság; esimese astme kohus elsőfokú bíróság; kohtu eesistuja a bíróság elnöke; {keda} kohtusse andma v kaebama beperel vkit; {keda} kohtu alla andma vkit bíróság elé állít, eljárást indít vki ellen; kohut käima pereskedik, perlekedik; kohtu korras jogi úton; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: kohtu+ ♦ kohtuakt jur bírósági határozat; kohtuarst törvényszéki orvos; kohtuasi jur peres ügy, ügy; kohtuekspertiis jur igazságügyi műveletek; kohtuistung törvényszéki tárgyalás, bírósági tárgyalás; kohtukaasistuja jur laikus bíró, ülnök; kohtulingvistika jur igazságügyi nyelvészet; kohtukolleegium jur bírói tanács; kohtukulud perköltség; kohtukutse idézés; kohtukõne jur szóbeli előadás; kohtulahend jur ítélet; kohtumeditsiin med törvényszéki orvostan; kohtumenetlus jur jogi eljárás, bírósági eljárás; kohtumäärus (1) jur bírósági határozat; (2) jur bírósági végzés; kohtuorgan bírói testület, igazságügyi hatóság; kohtupraktika jur joggyakorlat; kohtuprotokoll bírósági jegyzőkönyv; kohtuprotsess jur törvényszéki eljárás, per; kohtureform igazságszolgáltatási reform; kohtusaal bírósági tárgyalóterem; kohtuvõim jur igazságszolgáltatás; kohtusüsteem jur igazságszolgáltatási rendszer; kohtutoimik jur ügyirat; kohtutoiming jur bírósági eljárás; kohtutäitur jur bírósági végrehajtó

kolki andma (el)náspágol, üt-ver

konkretiseerima <konkretis'eeri[ma konkretis'eeri[da konkretiseeri[b konkretiseeri[tud 28 v> (konkreetset kuju andma, täpsustama) konkretizál

kontsert <k'onts'ert k'ontserdi k'onts'erti k'onts'erti, k'onts'erti[de k'onts'erti[sid_&_k'onts'ert/e 22 s> (muusikaettekanne, helind) koncert, hangverseny ♦ eilne kontsert tegnapi hangverseny; heategevuskontsert jótékony célú hangverseny, jótékonysági koncert; kammerkontsert kamarahangverseny; klaverikontsert zongorahangverseny, zongoraverseny; soovikontsert kívánságműsor; vabaõhukontsert térzene, szabadtéri hangverseny, térti; viiulikontsert hegedűverseny; kontserti andma koncertet ad; kontserdil käima koncertre jár
■LS: kontserdi+ ♦ kontserdipilet koncertjegy; kontserdireis koncertkörút
kontsert+ ♦ kontsertturnee koncertturné; kontsertmeister koncertmester

korraldama <korralda[ma korralda[da korralda[b korralda[tud 27 v>
1. (ette valmistama ja läbi viima) (meg)szervez, rendez ♦ konverentsi korraldama konferenciát szervez
2. (joonde, korda ajama) elintéz
3. (korrastama, korda seadma) rendezget, elrendez ♦ oma asju korraldama elrendezi a dolgait
4. (korraldusi andma, määrama) rendelkezik, intézkedik

korv <k'orv korvi k'orvi k'orvi, k'orvi[de k'orvi[sid_&_k'orv/e 22 s>
1. (punutud nõu) kosár ♦ punutud korv fonott kosár; käsitöökorv kézimunkakosár; lillekorv virágkosár; lõngakorv fonalkosár; korv marju egy kosár bogyó; pesukorv ruháskosár; vitskorv, vitstest korv vesszőkosár; kaanega korv fedett kosár; korvitäis kosár(nyi); korvi punuma kosarat fon; korvitäis kartuleid egy kosár krumpli; kelleltki korvi saama kosarat kap vkitől; kellelegi korvi andma kosarat ad vkinek
2. (veokil) kas; (mootorrattal) oldalkocsi ♦ heinakorv szénakas; külgkorv oldalkocsi; vankrikorv szekérkas
3. sport (korvpallis: võrguga metallrõngas) kosár ♦ viskas palli korvi kosarat dobott
4. kõnek (korvpallimäng) kosár ♦ mitmendaks võistkond korvis tuli? kosárban hányadik helyre került a csapat?
■LS: korv+ ♦ korvmööbel nádbútor, fonott bútor; korvpudel demizson; korvtool fonott szék
korvi+ ♦ korvilaud kosárpalánk; korvirõngas kosárgyűrű

korvi andma kikosaraz ♦ kellelegi korvi andma kosarat ad vkinek

krediit <kred'iit krediidi kred'iiti kred'iiti, kred'iiti[de kred'iiti[sid_&_kred'iit/e 22 s> maj (laen) hitel, kredit ♦ krediidi peale ostma hitelre vásárol; pangakrediit bankhitel; tarbimiskrediit fogyasztási hitel; krediiti andma hitelez, hitelt hagy jóvá vkinek, hitelt nyújt
■LS: krediidi+ ♦ krediidiasutus hitelintézet; krediidiabi maj hitelnyújtás; krediidipoliitika maj hitelpolitika; krediidivõime maj hitelképesség; krediidiühistu hitelszövetkezet

krediteerima <kredit'eeri[ma kredit'eeri[da krediteeri[b krediteeri[tud 28 v> maj (krediiti andma, kreeditisse kirjendama) jóváír

kribelema <kribele[ma kribel[da kribele[b kribel[dud 31 v; kribele[ma kribele[da kribele[b kribele[tud 27 v> (mitte rahu andma, kripeldama) mardos, gyötör

kripeldama <kripelda[ma kripelda[da kripelda[b kripelda[tud 27 v> (mitte rahu andma) fáj, sájog ♦ mu süda kripeldab sajog a szívem

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kõlistama <kõlista[ma kõlista[da kõlista[b kõlista[tud 27 v>
1. (helisema panema) csörget; (metalli puhul) penget; (helinaga märku andma) csenget ♦ kannuseid kõlistama megpendíti a sarkantyúját; kõlistasin ukse taga kolm korda háromszor csengettem az ajtón
2. kõnek (telefoniga helistama) felhív ♦ kõlistas sõbrannale felhívtam a barátnőmet

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvakiil <+k'iil kiilu k'iilu k'iilu, k'iilu[de k'iilu[sid_&_k'iil/e 22 s> (käelöök vastu kõrva) pofon, füles, nyakleves ♦ kõrvakiilu andma {kellele} megpofoz, ad egy fülest

käendus <k'äendus k'äenduse k'äendus[t k'äendus[se, k'äendus[te k'äendus/i_&_k'äenduse[id 11_&_09 s> jur (käendaja vastutus võlausaldaja ees) jótállás, kezesség ♦ ringkäendus összejátszás; käendust andma {kellelegi} kezességet vállal vkiért

käiku andma használatba bocsát

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

käsk <k'äsk käsu k'äsku k'äsku, k'äsku[de k'äsku[sid_&_k'äsk/e 22 s>
1. (korraldus) parancs ♦ karm v kuri v kõva v vali käsk kemény/szigorú parancs; arreteerimiskäsk elfogatóparancs; käske andma v jagama kiadja a parancsot; käsku täitma eleget tesz a parancsnak, parancsot végrehajt, teljesíti/követi a parancsot
2. relig (ristiusu põhisäte) parancsolat ♦ kümme käsku tízparancsolat
3. info (korraldus) parancs

käsutus <käsutus käsutuse käsutus[t käsutus[se, käsutus[te käsutus/i 11 s> rendelkezés ♦ käsutusse andma rendelkezésére bocsát

kätte maksma
1. (halva teo eest kätte tasuma) megbosszul, bosszút áll, megtorol ♦ ta lubas mul sulle kätte maksta ő megengedte, hogy bosszút álljak rajtad
2. (ebameeldivalt, valusalt tunda andma) megtorol

käänama <k'ääna[ma kääna[ta k'ääna[b kääna[tud 29 v>
1. (asendi puhul: keerama, pöörama) fordít; (end) fordul ♦ käänab pea kõrvale félre fordítja a fejét
2. (kokku, rulli keerama) felteker ♦ käänasin vaiba rulli feltekertem a szőnyeget
3. (teist suunda, sisu andma) fordít ♦ käänas auto maanteelt kõrvale lefordította az autót az útról; käänas jutu teisele teemale más témára terelte a beszélgetést
4. (oma suunda muutma) fordul ♦ nad käänasid paremale jobbra fordultak; auto käänas kraavi az autó az árokba fordult
5. kõnek (keskpunkti v telje ümber keerama) fordít ♦ käänas ukse lukku bezárta az ajtót; autojuht käänas rooli vasakule a sofőr balra fordította a kormányt
6. keel (deklineerima) ragoz
■LS: käänamis+ ♦ käänamisreegel keel ragozási szabály; käänamistabel keel ragozási táblázat

ladustama <ladusta[ma ladusta[da ladusta[b ladusta[tud 27 v> (lattu panema v andma) beraktároz, raktároz, elraktároz

laenama <l'aena[ma laena[ta l'aena[b laena[tud 29 v>
1. (laenuks võtma v saama) kölcsönöz, kölcsönvesz ♦ kelleltki raha laenama pénzt kér kölcsön vkitől
2. (laenuks andma, laenutama) kölcsönad, kölcsönöz ♦ {kellele} raha laenama pénzt ad kölcsön vkinek
3. (üle võtma) kölcsönöz ♦ laenatud sõnavara kölcsönzött szókincs

laenutama <laenuta[ma laenuta[da laenuta[b laenuta[tud 27 v> (ajutiseks kasutamiseks andma, välja laenama) kölcsönad, kölcsönkér, kölcsönkap ♦ raamatukogust raamatuid laenutama könyveket kölcsönöz a könyvtárból

laks <l'aks interj, adv; l'aks laksu l'aksu l'aksu, l'aksu[de l'aksu[sid_&_l'aks/e 22 s> s (hele löök) csapás, legyintés ♦ laksu andma ráhúz

lappama <l'appa[ma lapa[ta l'appa[b lapa[tud 29 v>
1. (kokku panema v lahti andma) hajtogat
2. (sirvima, lehitsema) lapozik

leeritama <leerita[ma leerita[da leerita[b leerita[tud 27 v> relig (leeriõpetust andma, koguduse liikmeks õnnistama) bérmál, konfirmál

lihv <l'ihv lihvi l'ihvi l'ihvi, l'ihvi[de l'ihvi[sid_&_l'ihv/e 22 s> piltl (viimistlus, ettevalmistus) ♦ viimast lihvi andma az utolsó simításokat végzi vmin

loovutama <loovuta[ma loovuta[da loovuta[b loovuta[tud 27 v> felad vmit, lemond vmiről, eláll vmitől; (käest andma) odaad; (üle andma) átad, kiad ♦ oma kohta loovutama kellelegi átadja a helyét vkinek

luba <luba l'oa luba -, luba[de luba[sid_&_lub/e 18 s> (nõusolek) engedély; kõnek (juhi-) jogosítvány ♦ ehitusluba építési engedély; elamisluba tartózkodási engedély; eriluba külön engedély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; juhiluba jogosítvány; relvaluba, relvakandmise luba fegyvertartási engedély; luba küsima engedélyt kér; luba andma engedélyez, megad; luba küsimata engedély nélkül; teie lahkel loal az ön szíves engedelmével, szíves engedelmével, kegyes engedelmével

lubadus <lubadus lubaduse lubadus[t lubadus[se, lubadus[te lubadus/i 11 s> ígéret, fogadalom ♦ lubadust andma ígéretet tesz; lubadust täitma megtartja az ígéretét; tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt

lubama <luba[ma luba[da luba[b luba[tud 27 v>
1. (luba andma, nõustuma, soostuma) enged, megenged, beenged, engedélyez, elenged ♦ lubage, ma aitan megengedi, hogy segítsek?; luba, ma aitan! engedd, hogy segítsek!; kui ilm lubab ha az idő engedi; lubage küsida hadd kérdezzem meg; mida te endale lubate! ezt kikérem magamnak!; mida sa endale õige lubad?! te meg mit képzelsz magadról!?
2. (lubadust andma) (meg)ígér; (tõotama) megfogad ♦ luban tulla ígérem, hogy eljövök; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet // fűt-fát // hetet-havat ígér; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó

läätseleem <+l'eem leeme l'een[t l'een[de, leen[te l'eem[i 13 s> (läätsesupp) lencseleves ♦ läätseleeme eest egy tál lencséért; läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

löök <l'öök löögi l'ööki l'ööki, l'ööki[de l'ööki[sid_&_l'öök/e 22 s> (hoop, kella-, ründeoperatsioon) ütés, csapás; (tukse) verés ♦ jõuline löök erős csapás; avalöök sport kezdő rúgás; elektrilöök áramütés; haamrilöök kalapácsütés; jalalöök rúgás; karistuslöök sport büntetőrúgás; kellalöök óraütés; kellalöögid harangszó; nurgalöök sport szögletrúgás; otselöök sport kapáslövés; pealöök fejrúgás; pulsilöök érlökés; saatuselöök sorscsapás; südamelöök szívdobbanás, szívverés; südamelöögid szívverések; tiivalöök szárnycsapás; trahvilöök sport büntető; vabalöök sport szabadrúgás; välgulöök villámcsapás; lööki andma kellelegi/millelegi csapást mér vkire/vmire; süda jätab lööke vahele kihagy a szív; raske löök piltl súlyos ütés; löök allapoole vööd piltl övön aluli ütés
■LS: löögi+ ♦ löögirusikas frontember; löögisagedus pulzus; löögivõime ütőképesség; löögiüksus sõj ütőképes csapat
löök+ ♦ lööklaine füüs lökéshullám; löökdrell ütvefúró; lööknõel sõj ütőszeg; löökpill muus ütőhangszer; löökriist muus ütőhangszer

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

lüpsma <l'üps[ma l'üps[ta lüpsa[b l'üps[tud, l'üps[is l'üps[ke 32 v>
1. (lehma) (meg)fej ♦ lehma lüpsma megfeji a tehenet; käsitsi lüpsma kézzel fej; masinaga lüpsma géppel fej; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji
2. (piima andma) tejel ♦ lehm lüpsab hästi a tehén jól fejti

maha müüma (rõhutab tegevuse lõpetatust ning tulemuslikkust) elad ♦ läätseleeme eest maha müüma / ära andma egy tál lencséért odaad vmit

meelehea <+h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ea[sid 26 s>
1. (heameel, rõõm) szívesség ♦ kellegi meeleheaks vkinek a kedvéért
2. (kingitus) ajándék; (pistis, altkäemaks) megvesztegetés ♦ meelehead andma megveszteget

mõista andma éreztet, sejtet, megértet, érzékeltet

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

märku andma jelez

müksama <m'üksa[ma müksa[ta m'üksa[b müksa[tud 29 v> (müksu andma, kergelt tõukama) lök, megbök

nahutama <nahuta[ma nahuta[da nahuta[b nahuta[tud 27 v>
1. (naha peale andma, peksma) elver, csépel vkit, kiporolja vkinek a nadrágját ♦ poiss on isa käest küllalt nahutada saanud, aga ikka ei kuula sõna a fiút rendesen elverte az apja, de még mindig nem fogad szót; nahutab hobust vemblaga bottal csépeli a lovat; vargapoiss tuleks läbi nahutada jól el kellene verni a tolvajt
2. (ühendina nahutada saama: petta, tüssata saama) megjárja ♦ võid kauba tegemisel kergesti nahutada saada könnyen megjárhatod ezzel az üzlettel; olen oma lolli usaldavuse tõttu tihti nahutada saanud az ostoba hiszékenységem miat gyakran megjárom
3. piltl (sõnadega materdama, läbi võtma, tõrelema) leszid, kioszt vkit ♦ sai koosolekul nahutada az értekezleten kapott hideget-meleget, megkapta a magáét

nakatama <nakata[ma nakata[da nakata[b nakata[tud 27 v> (nakkust põhjustama, haigusetekitajaid edasi andma) megfertőz, fertőz, ráragaszt ♦ haige võib teisi nakatada a beteg megfertőzheti a többieket; hallasääsk nakatab inimesi malaariasse a maláriaszúnyog megfertőzi az embereket maláriával; katseloomi nakatati kooleravibriooniga a kísérleti állatokat megfertőzték kolera baktériummal; ärevus nakatas kõrvalseisjaid piltl a nyugtalanság átragadt a közelben lévőkre; lehemädanikust nakatatud kartulipõld burgonyavésszel fertőzött burgonyaföld

nekrut <nekrut nekruti nekruti[t -, nekruti[te nekrute[id 02 s>
1. aj (äsja väeteenistusse võetud isik) újonc, kiskatona ♦ nekrutiks andma {keda} katonának adták; nekrutiks minema katonának áll
2. kõnek (noorsõdur) kopasz
■LS: nekruti+ ♦ nekrutilaul folkl katona nóta, katonadal; nekrutivõtmine aj toborzás

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

normima <n'ormi[ma n'ormi[da normi[b normi[tud 28 v> (norme andma, normiks seadma) szabványosít ♦ normitud kirjakeel standardizált irodalmi nyelv; normiv grammatika szabályozó nyelvtan; kodukorraga normitud tööaeg házirenddel szabályozott munkaidő

nuut2 <n'uut nuudi n'uuti n'uuti, n'uuti[de n'uuti[sid_&_n'uut/e 22 s> (lühikese varrega piits) korbács, kancsuka; (punutud) korbács; (ratsapiits) pálca, ostor ♦ nuudiga peksma {keda} korbácsol; nuuti andma {kellele} megkorbácsol; sähvas hobusele nuudiga megcsapta a lovat az ostorral

nõu andma tanácsol, tanáccsal szolgál, útbaigazít

nõusolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> beleegyezés, hozzájárulás ♦ nõusolekust sõltumata függetlenül a beleegyezéstől; nõusolekut andma beleegyezését adja vmihez; kinnitab oma nõusolekut noogutusega bólintással megerősíti a beleegyezését; noogutab nõusoleku märgiks bólogat a beleegyezés jeléül; tema nõusolekut pole küsitud az ő hozzájárulását nem kérték

nõustama <n'õusta[ma n'õusta[da n'õusta[b n'õusta[tud 27 v> (nõu andma) tanácsot ad, tanácsol ♦ nõustab töötajaid õigusasjus jogi kérdésekben tanácsot ad az alkalmazottaknak

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

näpunäide <+näide n'äite näide[t -, näide[te n'äite[id 06 s> (õpetus, juhatus, juhtnöör) útmutatás, utasítás, tanács ♦ praktilisi näpunäiteid andma praktikus tanácsot ad; näpunäited toalillede kasvatamise kohta v kasvatamiseks tanácsok szobanövények neveléséhez; talitasin v toimisin tema näpunäidete järgi az ő útmutatásai szerint jártam el; tegin seda sinu näpunäitel az utasításaid szerint csináltam

omistama <omista[ma omista[da omista[b omista[tud 27 v>
1. (kellelegi midagi omaks pidama) betud, tulajdonít ♦ ta ei omistanud riietele mingit tähtsust nem tulajdonított jelentőséget a ruhákna
2. kõnek (omaks andma) oda ítél ♦ talle omistati teaduslik kraad tudományos fokozat ítéltek oda neki

orienteerima <orient'eeri[ma orient'eeri[da orienteeri[b orienteeri[tud 28 v> (suunda andma, suunama, juhtima) betájol, orientál, irányít ♦ kaarti kompassi järgi orienteerima térkép és iránytű segítségével tájékozódik; kirik on orienteeritud ida-lääne suunas a templom kelet.nyugat irányban helyezkedik el; ta on nendes küsimustes hästi orienteeritud jól tájékozott ezekben a kérdésekben; üliõpilastele orienteeritud käsiraamat a hallgatók számára készült kézikönyv

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel

pant <p'ant pandi p'anti p'anti, p'anti[de p'anti[sid_&_p'ant/e 22 s>
1. (tagatis) zálog ♦ pandiks andma zálogba ad; panen/annan oma pea pandiks a nyakamat teszem rá
2. (mängus) zálog ♦ pantide lunastamine a zálog kiváltása

pantima <p'anti[ma p'anti[da pandi[b pandi[tud 28 v> (panti panema, pandiks andma) elzálogosít, zálogba tesz vmit

patentima <pat'enti[ma pat'enti[da patendi[b patendi[tud 28 v> jur (patenti andma v võtma) szabadalmaz

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

peksa andma elintéz, megver, megruház, helybenhagy

peksma <p'eks[ma p'eks[ta peksa[b p'eks[tud, p'eks[is p'eks[ke 32 v>
1. (lööma, taguma, kloppima) csapkod, (meg)ver, verdes ♦ vaeseomaks peksma agyabugyál; lained peksavad kallast a hullám verdesi a partot
2. (peksa andma, nuhtlema) ver; (vitstega, rihmaga) ostoroz ♦ kedagi vaeseomaks peksma kékre-zöldre ver vkit, laposra ver vkit
3. (vilja) elcsépel
4. (südame, pulsi kohta) dobog

pesu <pesu pesu pesu p'essu, pesu[de pesu[sid 17 s>
1. (pesemine) mosás; (puhtaks) tisztítás ♦ aknapesu, akende pesu ablaktisztítás, ablaktisztító; hambapesu fogmosás; käsitsipesu kézzel mosás; kätepesu kézmosás; pesusse v pessu andma mosat, mosásba ad; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
2. (ihu-, laua-, voodipesu jms, pestavad v äsja pestud esemed) mosnivaló ♦ valge pesu fehérnemű; must pesu mosnivaló, szennyes ruha; aluspesu fehérnemű, alsónemű; voodipesu ágynemű; pesu pesema szennyest kimos
■LS: pesu+ ♦ pesuaine mosószer; pesukinnas mosókesztyű; pesulapp mosókendő, mosórongy; pesunuustik spongya, szivacs; pesupäev nagymosás; pesuseep mosószappan; pesuvesi fürdővíz
pesu+ (pestud v pestavate esemetega seotud) ♦ pesukorv ruháskosár; pesunöör szárítókötél; pesupulk csipesz, ruhacsipesz; pesurull henger, mángorló; pesusine kékítő; pesuvalgendi fehérítőszer

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

piitsutama <piitsuta[ma piitsuta[da piitsuta[b piitsuta[tud 27 v>
1. (piitsaga peksma, piitsa andma) (meg)korbácsol, vesszőz, ostoroz
2. (loodusnähtuste kohta) ver ♦ vihm piitsutab akent az eső veri az ablakot
3. (kritiseerima) ostoroz ♦ piitsutav satiir ostorozó szatíra
4. (tagant sundima) hajszol, hajt ♦ auahnus piitsutab teda hajtja a becsvágy; alluvaid piitsutama hajszolja a beosztottjait

pirisema <pirise[ma pirise[da pirise[b pirise[tud 27 v> (pirinat andma) döngicsél, nyüszít

pistis <pistis pistise pistis[t -, pistis[te pistise[id 09 s> (altkäemaks) csúszópénz, kenőpénz, baksis ♦ pistist andma megveszteget

plaksuma <pl'aksu[ma pl'aksu[da plaksu[b plaksu[tud 28 v> (plakse andma v tekitama) csattog, pattog, pattan, elcsattan ♦ piits plaksub pattan az ostor

premeerima <prem'eeri[ma prem'eeri[da premeeri[b premeeri[tud 28 v> (preemiat määrama v andma) (meg)jutalmaz, díjaz

prognoosima <progn'oosi[ma progn'oosi[da prognoosi[b prognoosi[tud 28 v> (prognoosi andma, ennustama) prognosztizál, előrejelez ♦ prognoositud kasum előrejelzett nyereség

promoveerima <promov'eeri[ma promov'eeri[da promoveeri[b promoveeri[tud 28 v> (doktorikraadi andma) avat, felavat

publitseerima <publits'eeri[ma publits'eeri[da publitseeri[b publitseeri[tud 28 v> (trükis välja andma, avaldama, üllitama) kiad, publikál, megjelentet ♦ ta on publitseerinud üle saja teadusartikli több mint száz tudományos cikket publikált

põhjus <p'õhjus p'õhjuse p'õhjus[t p'õhjus[se, p'õhjus[te p'õhjus/i_&_p'õhjuse[id 11_&_09 s> (asjaolu, mis kutsub esile mingi teise asjaolu, teo vms) ok; (seik, mille pärast midagi toimub v tehakse, ettekääne, ajend) indok, ürügy ♦ mõjuv põhjus nyomós ok; tulekahju põhjus oli hooletu suitsetamine a tüzet gondatlan dohányzás okozta; põhjuseta puudumine igazolatlan hiányzás; põhjus ja tagajärg ok és okozat; virisemiseks pole põhjust nincs ok a nyavalygásra; mis põhjusel? milyen okból?; põhjuste analüüs az okok elemzése; tervislikel põhjustel egészségi okokból; ilma põhjuseta ok nélkül; on põhjust pöörduda arsti poole tanácsos orvoshoz fordulni; millekski põhjust andma okot ad vmire

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

pöörama <p'ööra[ma pööra[ta p'ööra[b pööra[tud 29 v>
1. (ümber telje v keskpunkti keerama) fordít, kifordít, elfordít, felfordít; (end keerama) fordul, irányul ♦ rooli vasakule pöörama a kormánykereket balra fordítja; pöörake aeglaselt ümber lassan forduljon meg; pööras end ühelt küljelt teisele egyik oldalról a másikra fordult; pead pöörama elfordítja a fejét; kogu tähelepanu oli pööratud temale minden figyelem feléje irányult; pöörasin häbelikult pilgu kõrvale szégyenlősen elfordítottam a tekintetem; pööras taskud pahupidi kifordította a zsebeit; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában
2. (millegi suunda muutma, teist suunda andma, oma suunda muutma) fordul; (tagasi, ümber) visszafordul ♦ järgmise maja juurest pöörake paremale a következő háznál forduljatok jobbra; tuul pööras lõunasse a szél délre fordult; ilm pööras külmale hidegre fordult az idő
3. (kellegi usku, maailmavaadet muutma) (meg)térít ♦ ristiusku pöörama {keda} a keresztény hitre térít
4. keel (konjugeerima) ragoz
5. piltl (millelegi teistsugust suunda andma, midagi teiseks tegema) fordít ♦ tähelepanu pöörama {kellele-millele} figyelmet fordít vkire/vmire; pöörates tähelepanu toodete omadustele különös tekintettel a termékek tulajdonságaira, különös figyelmet fordítva a termékek tulajdonságaira; kõike pea peale pöörama piltl mindent a feje tetejére állít; õnn on selja pööranud piltl megfordult a kocka

ragisema <ragise[ma ragise[da ragise[b ragise[tud 27 v>
1. (raginat andma v tekitama) recseg, ropog, serceg, roszog, csikorog ♦ liiv ragiseb hammaste all roszog a homok a fogai között
2. (heli, hääle kohta: praksuvat, kärisevat kõrvalheli andma, sellise häälega rääkimise v laulmise kohta) serceg ♦ raadio ragiseb serceg a rádió