[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

aru2 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (kuiv rohumaa) rét
■LS: aru+ ♦ arujumikas bot (Centaurea jacea) réti imola; arukaerand bot (Helictotrichon pratense) réti zabfű

aru andma beszámol, jelent

aru saama megért ♦ asjast aru saama megérti a dolgot; kui ma õigesti aru saan ha jól értem; ära saa minust valesti aru! félre ne érts!

esiotsa <+'otsa adv> egyelőre, eleinte ♦ esiotsa oli tal kaunis raske kezdetben nehéz volt neki; esiotsa ei saanud ma ettekandest mitte mõhkugi aru eleinte nem értettem semmit az előadásból

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

imelihtne <+l'ihtne l'ihtsa l'ihtsa[t -, l'ihtsa[te l'ihtsa[id 02 adj> rendkívül egyszerű ♦ imelihtne seadis rendkívül egyszerű eszköz; ta ei saanud nii imelihtsast asjast aru nem értette az ilyen rendkívül egyszerű dolgot

intellekt <intell'ekt intellekti intell'ekti intell'ekti, intell'ekti[de intell'ekti[sid_&_intell'ekt/e 22 s> (mõtlemisvõime, mõistus, aru) intellektus ♦ tehisintellekt mesterséges inteligencia

isemoodi <+m'oodi adv, adj>
1. adv (erinevalt) különböző, eltérő, más-más, a maga módján; (teistmoodi) másképp, máshogyan ♦ iga lill lõhnab isemoodi minden virág másképp illatozik; igaühe võimed arenevad isemoodi mindenki képességei másképp fejlődnek; ta on iga päev isemoodi riides minden nap másképp öltözik; tema sai sellest hoopis isemoodi aru ő ezt teljesen másképp értette
2. adj (iseäralik, omapärane) sajátos, sajátságos, különleges, különös ♦ isemoodi käitumine sajátos viselkedés; meri kohises täna isemoodi a tenger ma sajátosan zúgott; ta on üks isemoodi inimene ő egy különös ember; mind valdas mingi isemoodi rahutus valami különös szorongás lett úrrá rajtam

isepidi <+pidi adv>
1. (isemoodi, erinevalt) eltérően; (teistmoodi) másképp ♦ usaldusest sai igaüks isepidi aru a bizalmat mindenki másképp értette
2. (eri asendis) máshogy ♦ iga juuksetutt oli isepidi minden tincs máshogy volt

juhmistama <juhmista[ma juhmista[da juhmista[b juhmista[tud 27 v> (juhmiks tegema) butít ♦ {kelle} aru juhmistama elveszi az eszét

juurdlema <j'uurdle[ma juurel[da j'uurdle[b juurel[dud 30 v>
1. (pingsalt mõtlema v aru pidama) fontolgat, vizsgálódik, töpreng, rágódik ♦ eluprobleemide üle juurdlema az élet gondjain rágódik; asjaolude üle juurdlema a körülményeken töpreng; juurdlesin ta käitumise üle eltöprengtem a viselkedésén; juurdlev loomus töprengő természet; juurdlev mõistus vizsgálódó elme; juurdlev pilk érdeklődő pillantás, vizsgálódó tekintet
2. jur (juurdlust toimetama) nyomozni

juus <j'uus j'uukse j'uus[t -, j'uus[te j'uukse[id 09 s (hrl pl)> (juuksekarv) hajszál; (juuksed) haj ♦ esimene hall juus első ősz hajszál; hallinev juus, hallinevad juuksed őszülő haj; hallid juuksed ősz haj; heledad juuksed szőke haj; karm juus durva haj; tumedad juuksed sötét haj; punased juuksed vörös haj; tuhkjad juuksed szürkés haj; ruuged juuksed vöröses haj; kohevad juuksed dús haj; hõredad juuksed ritka haj; tihedad juuksed sűrű haj; sirged juuksed egyenes haj; laines juuksed hullámos haj; krussis juuksed göndör haj; lokkis juuksed bodor haj, göndör haj; lühikesed juuksed rövid haj; kuivad juuksed száraz haj; rasused juuksed zsíros haj; pulstis juuksed gubancos haj; salkus juuksed csapzott haj; sassis juuksed kócos haj, kusza haj; juukseid kasvatama megnöveszti a haját; juukseid kammima fésüli a haját; juukseid lõikama hajat nyír; juukseid nulliga maha ajama kopaszra nyír; juukseid lokkima hajat süt; juukseid palmima v palmitsema hajat fon; juustest sakutama megcibálja a haját; juuksed olid kammitud otselahku haja középen volt elválasztva; juuksed hoiavad lokki göndörödik a haja; juuksed on mütsi alt väljas kilóg a haja a sapka alól; pikk juus, lühike aru hosszú haj, rövid ész; oma juukseid katkuma a haját tépi; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
■LS: juukse+ ♦ juukseehe hajdísz; juuksehari hajkefe; juukseharjas sörtehajú; juuksekadu med hajvesztés; juuksekasv hajnövekedés; juuksekrunn konty; juuksekuhelik, juuksekuhil hajtorony; juuksekuivus hajszárazság; juukselint hajpántlika; juukselõhenemus med a hajszálak repedezése; juuksemurduvus med hajtöredezés; juuksepael hajszalag; juuksepahmak[as] hajtömeg; juuksepumat hajkenőcs; juuksepügamine hajnyírás; juuksetort hajcsomó; juukseudemed hajpihék; juuksevesi hajvíz; juuksevihk hajzuhatag; juuksevõrk hajháló, necc; juukseväljalangus med hajhullás; juukseõli hajolaj

kaaluma <k'aalu[ma k'aalu[da kaalu[b kaalu[tud 28 v>
1. (kaalu omama) nyom ♦ pakk kaalub kolm kilo a csomag három kiló; palju sa kaalud? mennyi a súlyod?
2. (kaalu kindlaks määrama) megmér, lemér; (end) megméri magát; (teatud kogust) kimér ♦ jahu kottidesse kaaluma zsákokba méri a lisztet; olukorda põhjalikult kaaluma alaposan mérlegeli a helyzetet; kaalusin kotti kilo suhkrut kimértem egy kiló cukrot a zsákba
3. (raskusega vajutama) nyom ♦ raamatud kaalusid riiuli looka meggörbült a könyvek súlya alatt a polc
4. (aru pidama) megfontol <{vmit}> ♦ minden lépését megfontolta ta kaalus iga oma sammu

kaksipidi <+pidi adv>
1. (kahte moodi) kétféleképpen ♦ sellest võib kaksipidi aru saada ezt a dolgot kétféleképpen lehet érteni
2. (kahes suunas) két irányban

kuulatama <kuulata[ma kuulata[da kuulata[b kuulata[tud 27 v> (lühikest aega teraselt kuulama) fülel, hallgató(d)zik ♦ ta kuulatas, aga ei saanud aru, mis see on hallgatódzott, de nem tudta, mi lehet

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

käsitama <käsita[ma käsita[da käsita[b käsita[tud 27 v> (aru saama, mõistma) tekint, értelmez ♦ midagi ülesandena käsitama feladatának tekint vmit; käsitan juhtumit nii, nagu én az esetet úgy értelmezem, hogy

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

mõhk2 <m'õhk mõhu m'õhku m'õhku, m'õhku[de m'õhku[sid_&_m'õhk/e 22 s> kõnek (ainult singulari nominatiivis ja partitiivis eitavalt: natuke, põrmuke, raas) göcs ♦ ma ei saa sellest mõhkugi aru ez nekem kínaiul van, egy kukkot sem értek belőle

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

nagunii <+n'ii adv> (päris kindlasti, igal juhul, ikkagi, niikuinii) úgyis, úgysem ♦ ei maksa joosta, nagunii me ei jõua enam bussile nem érdemes futni, már úgysem érjük el a buszt; seletamisest pole kasu, nagunii ta ei saa millestki aru semmi haszna a magyarázatnak, úgysem ért semmit; heitis magama, nagunii polnud pimedas midagi teha lefeküdt, a sötétben úgysem volt mit csinálni

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

natukesehaaval <+haaval adv>, ka natukehaaval (vähehaaval, tasapisi) apránként ♦ maksan võla natuke[se]haaval tagasi v ära apránként visszafizetem az adóságot; natuke[se]haaval hakkasin olukorrast aru saama apránként elkezdtem megérteni a helyzetet

nuripidi <+pidi adv> (pahupidi, vastupidi) fordítva, rosszul ♦ sai mu sõnadest nuripidi aru fordítva értette a szavaimat; kardan, et teen midagi nuripidi félek, hogy rosszul csinálok valamit

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nöök <n'öök nöögi n'ööki n'ööki, n'ööki[de n'ööki[sid_&_n'öök/e 22 s>
1. (nöökamine, nöökimine) gúny, csúfolódás ♦ neil käib omavahel vaimukas nöök szellemes csúfolódás folyik közöttük; ei saa aru, kas öeldu oli tunnustus või nöök nem érti, elismerés volt-e vagy gúny
2. (kius[amine], kimbatus) gúny, irónia ♦ lihtsalt nöök, et nüüd sadama hakkas csak irónia, hogy éppen most kezdett el esni; see on saatuse nöök ez a sors iróniája

nöökama <n'ööka[ma nööga[ta n'ööka[b nööga[tud 29 v> (tögama, pilkama) frocliz, kötekedik ♦ temast ei saa aru, kas kiidab või nöökab nála nem lehet érteni, hogy dicsér-e vagy gúnyolódik; kui ma kartma löön, hakatakse mind nöökama ha megijedek, gúnyolni fognak

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

oid <'oid oiu 'oidu 'oidu, 'oidu[de 'oidu[sid_&_'oid/e 22 s> (aru, mõistus) elme, értelem; (taip) értelem, ész ♦ et sul ka oidu peas ei ole eszed, az nincs, kong a fejed az ürességtől; kui sul vähegi oidu peas oleks ha egy csepp eszed lenne; tal pole oidu suudki lahti teha nem volt annyi esze, hogy megszólaljon

ometi <ometi adv>
1. (ikkagi, sellegi poolest) azért, vajon, mégis, csakhogy, csak, biz ♦ proovida võiksime ometi mégis megpróbálhatnánk; võib süüa ja ometi näljane olla lehet enni, és mégis éhesen maradni; kui ka ei osta, vaadata võib ometi ha nem is vesz semmit, de azért szétnézhet
2. (rõhutab tundetooni) már, végül ♦ ütle ometi, mis sul on! mond el végre, mi van veled!; rääkige siis ometi! beszéljen végre!; mine ometi ära! menj már el!; vaata ometi, kuidas ta tantsib! nézd már, hogy táncol!; saa ometi aru! értsd már meg!; viimaks ometi! na végre!

raas <r'aas raasu r'aasu r'aasu, r'aasu[de r'aasu[sid_&_r'aas/e 22 s>
1. (väike tükk, väheke midagi, kübeke) édeskevés, egy szem, szemernyi, morzsa, morzsányi, fikarcnyi, egy csepp/csőpp, pici, pindurka, falat ♦ järel on ainult raas leiba csak egy falat kenyér maradt; lapsed sõid leiva viimse raasuni ära a gyerekek az utolsó morzsáig megették a kenyeret; inimesel pole häbi raasugi az ember egy cseppet sem szégyenli magát; temas pole raasugi huumorimeelt nincs egy szemernyi humorérzéke sem; ei saanud öösel raasugi magada egy szemet sem tudott éjjel aludni; see lugu ei meeldi mulle raasugi v mitte üks raas ez a dolog egy cseppet sem tetszik nekem; Kas te liialdate natuke. -- Mitte üks raas. Ön túloz egy kicsit. -- Egy csöppet sem.
2. (abstraktmõistete puhul: väheke, natuke, veidike) egy csepp/csöpp ♦ ajame raas juttu beszélgetünk egy kicsit; ootame veel üks raas [aega] várunk még egy kis ideig; kas sul on aru raasu peas? van egy csöpp eszed?
3. (liitsõna järelosana) (hellitavalt v haletsevalt väikese inimese vms kohta) ♦ lapseraas töpörtyű

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

taip <t'aip taibu t'aipu t'aipu, t'aipu[de t'aipu[sid_&_t'aip/e 22 s> (aru, mõistus) felfogás, sütnivaló; (arusaamine, taipamine) értelem, megértés

taipama <t'aipa[ma taiba[ta t'aipa[b taiba[tud 29 v>
1. (aru saama, mõistma) felfog, (meg)ért, feleszmél ♦ ta ei taipa mõhkugi v tuhkagi nem ért semmit; taipas alles hiljem, milline löök teda oli tabanud csak később fogta fel, hogy mekkora csapás érte; taipas liiga hilja későn eszmélt fel; nüüd ma alles taipan most már értem
2. (millegi peale tulema, midagi teha märkama) észrevesz, rájön ♦ taipas, et tal pole kuhugi minna rájött, hogy nincs hová mennie

tunnetama <tunneta[ma tunneta[da tunneta[b tunneta[tud 27 v>
1. filos (millegi kohta tõeseid teadmisi saama) érzékel ♦ tunnetatav maailm érzékelhető világ
2. (tajuma, aduma, tundma, [vaistlikult] aru saama) érzékel, megérez

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

valesti <valesti adv> (ebaõigesti, vääralt) rosszul, hibásan, tévesen ♦ midagi on siin valesti valami itt nem stimmel; lause on valesti tõlgitud a mondatot rosszul fordították le; ära saa minust valesti aru ne érts félre

ära tundma (aru saama kellega v millega on tegemist) felismer, ráismer, megismer, ismer ♦ oled nii muutunud, et ei tunne äragi úgy megváltoztál, hogy rád sem ismerek; haige ei tunne enam oma lähedasi ära a beteg más nem ismerei fel a szeretteit; tundsin temas ära oma kunagise õpetaja felismertem benne egykori tanáromat