[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla jääma
1. (nõrgemaks v kaotajaks osutuma) alulmarad, a rövidebbet húzza, lefekszik, alulmúl
2. (millegi alla sattuma) ♦ auto alla jääma autó alá kerül

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

auto1 <auto auto auto[t -, auto[de auto[sid 16 s> autó, kocsi ♦ lahtine auto nyitott autó; kinnine auto csukott autó; kastmisauto locsolókocsi, öntözőkocsi; kiirabiauto mentő, mentőautó; maastikuauto terepjáró; soomusauto páncélautó; spordiauto sportkocsi; sõiduauto személyautó; tsisternauto tartálykocsi, lajtos kocsi; tuletõrjeauto tűzoltóautó, tűzoltókocsi; veoauto teherautó; võidusõiduauto versenyautó; väikeauto kiskocsi; õppeauto tanulókocsi; üüriauto bérautó, bérelt gépkocsi, bérkocsi; autot juhtima autót vezet; auto ülevaatus gépjármű műszaki vizsga

auto+2 autó ♦ autogaraaž autógarázs; autohooldus autószerviz; autojuht gépkocsivezető, sofőr; autokauplus autósbolt; autoklubi autóklub; autokool autósiskola; autolammutus autóbontó; autolammutuskoda roncstelep; autolatern reflektor; autoliiklus autóforgalom, járműforgalom; autolukksepp autószerelő; automagistraal autópálya; automaks gépjárműadó; automark kõnek autómárka; automatk autóút; automootor autó motorja, autómotor; autoomanik autós; autopark autóállomány; autopesula autómosó, kocsimosó; autorehv autóabroncs, autógumi; autorong autósor; autokindlustus gépjármű-biztosítás; autosport autósport; autostopp autóstop; autosõit autózás, kocsiút; autotee autóút; autoteenindus autószerviz; autotehas autógyár; autotekk autófedélzet; autotöökoda autójavító műhely; autotööstus autóipar; autopood autókereskedés; autovaras autótolvaj; autovarjualune (fedett) autóbeálló; autoõnnetus autóbaleset

autobuss <+b'uss bussi b'ussi b'ussi, b'ussi[de b'ussi[sid_&_b'uss/e 22 s> (autó)busz
■LS: auto+bussi+ ♦ autobussijaam (autó)buszpályaudvar; autobussijuht buszvezető, autóbuszvezető; autobussiliiklus buszközlekedés, autóbuszközlekedés; autobussiliin autóbuszjárat; autobussipeatus buszmegálló, autóbuszmegálló

autoremont <+rem'ont remondi rem'onti rem'onti, rem'onti[de rem'onti[sid_&_rem'ont/e 22 s> autójavítás
■LS: auto+remondi+ ♦ autoremonditöökoda autójavító műhely

gaasipedaal <+ped'aal pedaali ped'aali ped'aali, ped'aali[de ped'aali[sid_&_ped'aal/e 22 s> auto gázpedál

garaaž <gar'aaž garaaži gar'aaži gar'aaži, gar'aaži[de gar'aaži[sid_&_gar'aaž/e 22 s> garázs, gépkocsiszín ♦ maa-alune garaaž mélygarázs; köetav garaaž fűthető garázs; autogaraaž autógarázs; mootorrattagaraaž motorgarázs; ajasin auto garaaži behajtottam a kocsit a garázsba

haagis <haagis haagise haagis[t -, haagis[te haagise[id 09 s> pótkocsi, utánfutó ♦ mitmeteljeline haagis többtengelyes pótkocsi; kallurhaagis önürítős pótkocsi; poolhaagis nyerges pótkocsi; traktorihaagis traktor utánfutó; haagisega auto utánfutós autó
■LS: haagis+ ♦ haagiselamu lakókocsi; haagissuvila lakókocsi

hoob <h'oob hoova h'ooba h'ooba, h'ooba[de h'ooba[sid_&_h'oob/i 22 s>
1. (kangutamiseks, nihutamiseks) emelő, emelőrúd ♦ kõiki hoobasid liigutama minden követ megmozgat
2. tehn (kang) fogantyú ♦ käivitushoob indítókar; sidurihoob auto kuplung, tengelykapcsoló-kar

hooldus <h'ooldus h'oolduse h'ooldus[t h'ooldus[se, h'ooldus[te h'ooldus/i_&_h'oolduse[id 11_&_09 s> ápolás, karbantartás, gondozás, gondnokság, gyámkodás, ellátás; (masinate) karbantartás ♦ autohooldus autószerviz; sotsiaalhooldus szociális gondozás, szociális védőháló; tehnohooldus technikai karbantartás; haigete hooldus betegápolása
■LS: hooldus+ ♦ hooldusjaam auto szervizállomás; hoolduskulud karbantartási költségek; hooldusremont festés-mázolás

hunnik <hunnik hunniku hunniku[t -, hunniku[te hunniku[id 02 s> csomó, rakás, paksaméta, kupac, halom, halmaz, garmada ♦ kuivanud lehtede hunnik száraz levélkupac; hunnik liiva egy kupac homok; hunnik raha egy rakás pénz; haohunnik rőzsecsomó; kivihunnik kőrakás; kompostihunnik komposzthalom; laastuhunnik forgácshalom; kruusahunnik kavicsdomb; liivahunnik homokcsomó; põhuhunnik szalmacsomó; sõnnikuhunnik ganécsomó, trágyadomb; hunnikusse koguma halomba gyűjt; hunnikusse laduma halomba rak; hunnikusse panema csomóba rak; hunnikusse kogunema csomóba gyűlik; tööd jooksevad hunnikusse felgyűlik a munka; sõitis auto hunnikusse ronccsá törte az autót; nagu õnnetuse hunnik mint egy rakás szerencsétlenség; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

hüplema <h'üple[ma hüpel[da h'üple[b hüpel[dud 30 v> szökdécsel, ugrándozik, ugrál ♦ hüpleb ühel jalal egy lábon ugrál; mättalt mättale hüplema zsombékról zsombékra ugrál; auto hüpleb teel az autó ugrál/pattog az úton; jookseb hüpeldes ugrálva fut; nende vestlus hüples ühelt teemalt teisele piltl egyik témáról a másikra ugrált

iil <'iil iili 'iili 'iili, 'iili[de 'iili[sid_&_'iil/e 22 s>
1. (tuulepuhang) szél; (kerge tuulepuhang) enyhe szél, szellő; (äkiline tuulehoog) széllökés ♦ põhjatuule tugevad iilid erős északi széllökés
2. (kiirus, hoog) sebesség ♦ auto tormab täie iiliga az autó teljes ebességgel száguld

jaam <j'aam jaama j'aama j'aama, j'aama[de j'aama[sid_&_j'aam/u 22 s>
1. (rongi vm peatuskoht) állomás, pályaudvar ♦ järgmine jaam a következő állomás; bussijaam buszpályaudvar; kaubajaam teherpályaudvar; laadimisjaam töltőállomás; lennujaam repülőtér; lõppjaam végállomás; lähtejaam kiindulási állomás; metroojaam metróállomás; piirijaam határállomás; pooljaam megálló; reisijaam személypályaudvar; sihtjaam célállomás; sorteerjaam rendező állomás, rendező pályudvar; sõlmjaam csomópont; teivasjaam kõnek megálló; vahejaam köztes állomás; rong saabub jaama a vonat begördül az állomásra; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; rong väljub jaamast a vonat kiindul az állomásról
2. (jaamahoone) állomásépület ♦ jaama ooteruum az állomás váróterme
3. (asutus, keskus) állomás, erőmű, központ ♦ bensiinijaam benzinkút; elektrijaam villamos erőmű; haudejaam põll keltető állomás; hooldejaam auto autószerviz; hüdroloogiajaam hidrológiai állomás; ilmajaam meteorológiai állomás; jõujaam el erőmű; kaugejaam távolsági telefonközpont; kiirabijaam med mentőállomás; orbitaaljaam űrállomás, űrközpont; pumbajaam tehn szivattyútelep; radarijaam el radarállomás; saatejaam adóállomás; sordiaretusjaam põll növénytenyésztési állomás; taimekaitsejaam põll növényvédő állomás; telefonikeskjaam el telefonközpont, távbeszélőközpont; veepuhastusjaam tehn víztisztító állomás; vetelpäästejaam vízimentő állomás
■LS: jaama+ ♦ jaamahoone állomásépület, pályaudvar, pu., csarnok; jaamakorraldaja forgalomirányító; jaamapuhvet vasúti büfé; jaamarestoran vasúti vendéglő, resti; jaamatöötaja vasúti munkás; jaamaülem állomásfőnök

jalamees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (liiklusvahendita isik) gyalogos; (jalakäija) gyalogos ♦ müüs auto maha, jäi jalameheks eladta az autót, mostmár gyalog jár; mind tehti jalameheks, võeti juhiluba ära elvették a jogosítványomat, gyalogos lettem
2. aj (veoloomata teoline) gyalogzsellér

jantima <j'anti[ma j'anti[da jandi[b jandi[tud 28 v>
1. (sekeldama, jändama) bajlúdik, vesződik, bíbelődik, foglalkozik, foglalatoskodik; (teatud aeg, teatud ajani) elfoglakozik, elbíbelődik ♦ jantisin auto kallal kogu päeva egész nap az autóval vesződtem
2. (tembutama) bolondozik, hülyeskedik ♦ ära jandi, lase magada ne bolondozz, hagyj aludni

jaotur <j'aotur j'aoturi j'aoturi[t -, j'aoturi[te j'aoture[id 02 s> el, tehn (jaotusseade) elosztó ♦ betoonijaotur ehit betonelosztó; söödajaotur põll takarmánykiosztó; süütejaotur auto gyújtáselosztó; tsemendijaotur ehit cementadagoló

jaotus <j'aotus j'aotuse j'aotus[t j'aotus[se, j'aotus[te j'aotus/i_&_j'aotuse[id 11_&_09 s>
1. (jaotamine, jaotumine) beosztás, megoszlás, felosztás, elosztás, bontás; (liigendus) tagolás ♦ tähelepanu jaotus figyelemmegosztás; tööjõu jaotus munkaerő-megoszlás; tulude jaotus jövedelem-megoszlás; rahvastiku jaotus népesség eloszlás; maailma jaotus világfelosztás; ajajaotus időbeosztás; mälujaotus info memúria allokáció; tööjaotus munkamegosztás; sagedusjaotus mat frekvenciaeloszlás
2. (jaotis) rész, beosztás ♦ skaalajaotus skálabeosztás; lati ühele küljele on kantud jaotused a léc egyik oldalán beosztás van; raamatu osad, peatükid ja muud jaotused a könyv részei, fejezetei és egyéb részei
■LS: jaotus+ ♦ jaotusalajaam el elosztó állomás; jaotuskarp el csatlakozó doboz; jaotuskast (1) el elosztó doboz; (2) auto elosztó; jaotuskilp el kapcsolótábla; jaotuskõver hüdr eloszlási görbe; jaotusleht kiosztmány; jaotuslehter keem választótölcsér; jaotuslepe maj felosztási megállapodás, disztribúciós megállapodás; jaotusplaan terjesztési terv; jaotusprintsiip elosztási elv; jaotuspunkt (1) elosztó központ; (2) el elosztó központ; (3) mat felosztó pont; jaotussiiber tehn szelep; jaotustegur el megoszlási együttható; jaotusvõll tehn vezérműtengely; jaotusvõrk el, hüdr elosztó hálózat

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

juhe <juhe j'uhtme juhe[t -, j'uhtme[te j'uhtme[id 05 s>
1. el drót, huzal, vezeték, zsinór ♦ kummiisolatsiooniga juhe gumi szigetelésű vezeték; lakkisolatsiooniga juhe lakk szigetelésű huzal; mitmesooneline juhe sodrony; elektrijuhe villamosvezeték, villanyvezeték; installatsioonijuhe tápkábel; maandusjuhe földelés; sisestusjuhe bemeneti kábel; süütejuhe auto gyújtóvezeték; toitejuhe tápvezeték; vaskjuhe rézdrót; õhuliinijuhe légvezeték; õõnesjuhe üreges huzal; ümarjuhe kerek huzal; juhtmeid paigaldama vezetéket telepít; juhtmeid ühendama vezetéket csatlakoztat; juhe on voolu all a vezeték áram alatt van; juhtmeta telefon vezeték nélküli telefon
2. tehn (toru, kraav vm vee, gaasi vms suunamiseks) vezeték ♦ gaasijuhe gázcső, gázvezeték; naftajuhe kőolajvezeték, olajvezeték; veejuhe hüdr vízvezeték, tápcsatorna
■LS: juhtme+ ♦ juhtmeisoleerija huzalszigetelő; juhtmematerjal huzal anyag; juhtmeots kábelvég

juhitavus <juhitavus juhitavuse juhitavus[t juhitavus[se, juhitavus[te juhitavus/i_&_juhitavuse[id 11_&_09? s> irányíthatóság ♦ lennuki juhitavus a repülő irányíthatósága; juhitavust kaotama elveszíti irányíthatóságát; juhitavuse kaotanud auto irányíthatóságát elveszített autó

juhtimine <j'uhtimine j'uhtimise j'uhtimis[t j'uhtimis[se, j'uhtimis[te j'uhtimis/i 12 s>
1. (sõiduki v mehhanismi puhul) igazgatás, vezetés, vezérlés, parancsnokság, parancsnoklás, kormányzás, irányítás, igazgatóság ♦ distantsjuhtimine, eemaltjuhtimine el távirányítás; käsitsijuhtimine kézi irányítás; auto juhtimine autó vezetés; lennuki juhtimine repülőgép vezérlés
2. (juhatamine) vezetés ♦ töö juhtimine munkavezetés; majandi juhtimine gazdaság vezetése; riigi juhtimine kormányzás; tootmise juhtimine termelésmenedzsment
3. (tipus v esikohal olek) vezet ♦ võistluse juhtimine vezeti a versenyt, az élen van
■LS: juhtimis+ (sõiduki v mehhanismi puhul) ♦ juhtimiskang tehn vezérlőkar, botkormány; juhtimiskeskus kapcsolóterem; juhtimiskilp el vezérlőszekrény, vezérlőtábla; juhtimiskäsk vezetői parancs; juhtimismehhanism tehn vezérlő szerkezet; juhtimispunkt sõj hadi központ; juhtimispult tehn távirányító, vezérlőpult; juhtimisseade tehn vezérlőmű; juhtimissõlm vezérlőegység
juhtimis+ (tegevuse suunamisse puutuv) ♦ juhtimismeetod vezetési módszer; juhtimisorgan irányító testület; juhtimisstiil vezetési stílus; juhtimissüsteem vezérlőrendszer; juhtimisteooria vezetéselmélet; juhtimistöö vezetői munka; juhtimisvorm irányítási/vezetési forma; juhtimisvõtted vezetési technikák

jupsima <j'upsi[ma j'upsi[da jupsi[b jupsi[tud 28 v> kõnek
1. (jukerdama) vacakol ♦ auto mootor kipub jupsima vacakol az autó motorja; süda jupsib vacakol a szívem
2. (jändama) vesződik, bíbelődik, bajlódik, piszmog ♦ selle puu kallal ei tasu kirvega jupsidagi ennél a fánál nincs értelme fejszével bíbelődni

juubeldus <juubeldus juubelduse juubeldus[t juubeldus[se, juubeldus[te juubeldus/i 11 s> ujjongás, üdvrivalgás ♦ võidujuubeldus diadal; auto lähenes publiku juubelduse saatel az autó a közönség üdvrivalgásának kíséretében közeledett; olümpiavõitjaid tervitati suure juubeldusega az olimpiai győzteseket üdvrivalgással fogadták

jõnksatama <jõnksata[ma jõnksata[da jõnksata[b jõnksata[tud 27 v> (korraks jõnksu tegema) rándul; (jõnksuga liikuma hakkama) meglök ♦ mehe kõrisõlm jõnksatas a férfi ádámcsutkája megrándult; süda jõnksatas suurest rõõmust megremegett a szívem a nagy örömtől; auto jõnksatas paigast az autó egy hirtelen rándulással elindult; rattad jõnksatasid veerema a kerekek megrándultak és guruni kezdtek; traktor jõnksatas seisma a traktor megrándult és megállt

jõude <jõude adv> (tööta, tegevuseta) tétlen ♦ jõude elama tétlenül él, tétlenségben él; jõude istuma üldögél; jõude logelema tétlenkedik; maa seisab jõude parlagon áll a föld; auto seisab jõude az autó használatlanul áll

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

kandevõime <+võime v'õime võime[t -, võime[te v'õime[id 06 s> teherbírás ♦ auto kandevõime a kocsi teherbírása

kang1 <k'ang kangi k'angi k'angi, k'angi[de k'angi[sid_&_k'ang/e 22 s>
1. (kangutamiseks, raiumiseks) feszítővas ♦ raudkang vasrúd
2. tehn (hoob); füüs (jäik keha) emelő ♦ kaheõlgne kang füüs kétoldalú emelő; üheõlgne kang füüs egyoldalú emelő, egykarú emelő; juhtkang tehn botkormány; kaalukang a mérleg karja; käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó
3. (mingi aine puhul) rúd ♦ hõbedakang ezüstrúd; kullakang aranyrúd; malmikang tehn öntöttvas rúd; seebikang rúdszappan
4. sport (võimlemisriist) nyújtó ♦ harjutused kangil nyújtógyakorlat
■LS: kang+ (kangutamisesse puutuv) ♦ kangkaal füüs rúdmérleg; kangkäärid tehn emelő olló
kang+ (aine puhul) ♦ kangmalm tehn rúdacél; kangväävel rúdkén

kast1 <k'ast kasti k'asti k'asti, k'asti[de k'asti[sid_&_k'ast/e 22 s> láda, doboz; (laegas) ládikó; (vankril) szekér; (autol) plató ♦ väike kast ládika; kaanega kast fedeles láda; must kast lenn fekete doboz; autokast teherautó platója; kolimiskast költöztető doboz; kirjakast postaláda; käigukast auto sebességváltó; liivakast homokozó; laudkast, laudadest kast deszkarekesz, deszkaláda; lillekast virágláda; pappkast, papist kast kartondoboz; postkast postaláda; prügikast szemétláda; tööriistakast szerszámláda; valimiskast szavazóurna, szavazatgyűjtő láda; kast õlut egy rekesz sör; kasti pakkima ládába csomagol
■LS: kasti+ ♦ kastitehas ládagyár

kate <kate k'atte kate[t -, kate[te k'atte[id 06 s> (pealmine kattev kiht) fedezet, fedezés; (riidest) takaró; (varikate) árnyékoló; (kest) burkolat ♦ aknakate ablak árnyékoló; asfaltkate ehit aszfaltozott útburkolat; jääkate jégpáncél; karvkate szőrzet; kruuskate ehit kavicsburkolat; lumikate hótakaró; mootorikate auto a motorház köpenye, motorháztető; näokate arctakaró; padjakate párnatakaró; pilvkate felhőtakaró; põrandakate ehit padlóburkolat; soomuskate sõj páncélzat; taimkate bot növényzet, növénytakaró; teekate ehit útburkolat; voodikate ágytakaró; kõva kattega tenniseväljak sport keményborítású teniszpálya, kemény pálya; arvel ei ole katet maj számlán nincs fedezet
■LS: katte+ (katvasse kihisse puutuv) ♦ kattekiht bevonat; kattekude bot hám; kattematerjal ehit borító anyag; katteplaat ehit fedőlap; kattesuled zool farkvédő tollak
katte+ sõj

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

kaug+ (linnadevaheline) táv ♦ kaugbuss távolsági autóbusz; kaugjuhtimine távirányítás; kaugküte tehn távfűtés; kaugjuhtimispult távirányító; kaugliiklus távolsági közlekedés; kaugmüük távértékesítés; kaugnägemine távollátás; kaugrong távolsági vonat; kaugseire távérzékelés; kaugtöö távmunka; kaugtuli auto távolsági fény; kaugveod hosszú távú szállítás; kaugõpe távoktatás

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kere <kere kere kere[t k'erre, kere[de kere[sid 16 s>
1. (keha) test, törzs ♦ inimkeha osad on pea, kere ja jäsemed az emberi test részei: a fej, a törzs és a végtagok; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. (hoone, liiklusvahendi keskne osa) törzs, vázszerkezet ♦ autokere, auto kere karosszéria; laevakere, laeva kere a hajó törzse; lennukikere, lennuki kere repülőgéptörzs, a repülőgép törzse
■LS: kere+ (kehasse puutuv) ♦ kereharjutus sport törzsgyakorlat; kerepainutus sport törzshajlítás; kerepööre sport törzsfordítás
kere+ (hoonesse, liiklusvahendisse puutuv) ♦ kerenumber alvázszám

kiirendus <kiirendus kiirenduse kiirendus[t kiirendus[se, kiirendus[te kiirendus/i 11 s> gyorsulás ♦ kerge kiirendus gyenge gyorsulás; mõõdukas kiirendus mérsékelt gyorsulás
■LS: kiirendus+ ♦ kiirendusrada auto felhajtósáv; kiirendusandur auto gyorsulásérzékelő

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kinni jääma
1. beszorul, elakad ♦ auto jäi porisse kinni elakadt egy kocsi a sárban; võti jäi luku sisse kinni beszorult a kulcs a zárba; mul jäi hing rõõmust kinni az örömtől elakadt a lélegzetem
2. (väljavoolu lõpetama) elapad ♦ lehm on kinni jäämas elapad a tehén

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kolb <k'olb kolvi k'olbi k'olbi, k'olbi[de k'olbi[sid_&_k'olb/e 22 s>
1. keem (klaasist laborinõu) lombik ♦ kooniline kolb Erlenmeyer-lombik; mõõtekolb mérőlombik; kolb suletakse kohe azonnal zárjuk le a lombikot
2. tehn (masinaosa) dugattyú ♦ klappkolb szelepes dugattyú; pidurikolb auto fékdugattyú; sisepõlemismootori kolb a belsőégésű motor dugattyúja
■LS: kolb+ ♦ kolbkompressor tehn dugattyús kompresszor; kolbmootor tehn dugattyús motor; kolbpump tehn dugattyús szivattyú
kolvi+ ♦ kolviklapp tehn dugattyúszelep; kolvikäik tehn löket; kolvirõngas tehn dugattyúgyűrű

kontrollima <kontr'olli[ma kontr'olli[da kontrolli[b kontrolli[tud 28 v>
1. (kontrolli teostama) ellenőriz, vizsgál, kontrollál, felügyel ♦ liitmistehet kontrollima ellenőrzi az összeadást; toll kontrollib pagasit a vámhatoság átvizsgálja a csomagokat
2. (kindlaks tegema, välja selgitama) megvizsgál, megnéz ♦ kontrolli, kas sul pass on kaasas nézd meg, hogy van-e nálad útlevél; auto rehve kontrollima megvizsgálja az autó kerekeit

koormama <k'oorma[ma koorma[ta k'oorma[b koorma[tud 29 v>
1. (veosega, laadungiga) megterhel, terhel ♦ kaupadega koormatud auto árukkal terhelt kocsi; lumi koormab katust a hó megterheli a tetőt; toit oli rasvane ja koormas magu zsíros volt az étel, megterhelte a gyomrát
2. (ülesannetega, kohustustega) megterhel ♦ olen tööga väga koormatud meg vagyok terhelve a sok munkával

kulutama <kuluta[ma kuluta[da kuluta[b kuluta[tud 27 v>
1. (hõõrumisega, nühkimisega) (el)koptat; (ära kandma) elhsznál ♦ kingataldu kulutama elkoptatja a cipőtalpat; närve kulutav töö idegtörlő munka
2. (tarvitama, raiskama) (el)költ, (el)fogyaszt ♦ raha kulutama rákölt; raha viina peale kulutama a pénzét alkoholra költi; kui palju bensiini keskmiselt üks auto kulutab? mennyi benzint fogyaszt leggyakrabban egy kocsi?; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért)
3. (veetma, mööda saatma) (el)tölt ♦ kulutab oma õhtud restoranis az estéket a kocsmában tölti

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

käik <k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. (käimine, kõnd) menés; (astumine) lépés
2. (kõnnak) járás
3. (kuskil käimine) látogatás; (retk) túra, út ♦ ametikäik színészbejáró; kontrollkäik ellenőrző körút; poeskäik bevásárlás; teatriskäik színházlátogatás; õppekäik tanulmányút
4. (areng, kulg) menet, lefolyás ♦ mõttekäik gondolatmenet; sündmuskäik, sündmuste käik az események menete; teenistuskäik pálya, pályafutás; lahingu käik a harc lefolyása
5. (kulgemistee, läbikäik) köz, folyosó ♦ maaalune käik földalatti folyosó; kaevanduskäik tárna, vájat; väline kuulmekäik anat külső hallójárat
6. (males, kabes, kaardimängus) lépés ♦ avakäik nyitólépés; matt kolme käiguga matt három lépésben
7. tehn (jõuülekandeaste mehhanismides) járat ♦ edasikäik előremenet; tühikäik üresjárat
8. (võte, manööver) ♦ taganemiskäik visszavonulás
■LS: käigu+ ♦ käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó; käigukast auto sebességváltó

käänama <k'ääna[ma kääna[ta k'ääna[b kääna[tud 29 v>
1. (asendi puhul: keerama, pöörama) fordít; (end) fordul ♦ käänab pea kõrvale félre fordítja a fejét
2. (kokku, rulli keerama) felteker ♦ käänasin vaiba rulli feltekertem a szőnyeget
3. (teist suunda, sisu andma) fordít ♦ käänas auto maanteelt kõrvale lefordította az autót az útról; käänas jutu teisele teemale más témára terelte a beszélgetést
4. (oma suunda muutma) fordul ♦ nad käänasid paremale jobbra fordultak; auto käänas kraavi az autó az árokba fordult
5. kõnek (keskpunkti v telje ümber keerama) fordít ♦ käänas ukse lukku bezárta az ajtót; autojuht käänas rooli vasakule a sofőr balra fordította a kormányt
6. keel (deklineerima) ragoz
■LS: käänamis+ ♦ käänamisreegel keel ragozási szabály; käänamistabel keel ragozási táblázat

latern <latern laterna laterna[t -, laterna[te laterna[id 02 s> (valgusti) lámpa, lámpás, mécses; (auto-) lámpa ♦ esilatern auto fényszóró; tormilatern viharlámpa; tänavalatern utcai lámpa; udulatern auto ködlámpa; punaste laternate kvartal piros lámpás negyed
■LS: laterna+ ♦ laternapost lámpaoszlop

liikvele <l'iikvele adv> vt ka liikvel, liikvelt forgalomba ♦ auto läks liikvele elindult a kocsi

liisima <l'iisi[ma l'iisi[da liisi[b liisi[tud 28 v> maj (üürimist vahendama) lízingel ♦ liisitud auto lízingelt autó

luks3 <l'uks luksi l'uksi l'uksi, l'uksi[de l'uksi[sid_&_l'uks/e 22 adj> kõnek (luksuslik) lukszus, luxus ♦ luks auto lukszus kocsi

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

lähenema <lähene[ma lähene[da lähene[b lähene[tud 27 v>
1. (ruumiliselt, ajaliselt) közeleg, közeledik ♦ tagant lähenes auto egy autó közeledett hátulról; rong läheneb jaamale a vonat közeledik az állomáshoz; tähtaeg läheneb közeledik a határidő; sügis läheneb őszre jár az idő; kell lähenes juba keskööle már éjfélhez közeledett az idő; ta hakkab juba kuuekümnele lähenema már közeledik a hatvanhoz
2. (suhetesse astuma, lähedastesse suhetesse pürgima) (meg)közelít ♦ talle on raske läheneda nehéz megközelíteni; probleemile eri nurga alt lähenema más-más oldalról közelíti meg a problémát

masin <masin masina masina[t -, masina[te masina[id 02 s>
1. (seade) gép ♦ kirjutusmasin írógép; kudumismasin tekst szövőgép, kötőgép; lüpsimasin põll fejőgép; õmblusmasin varrógép; trükimasin trük nyomdagép; masinat käivitama elindítja a gépet; masinat seiskama megállítja a gépet; masin käib működik a gép; masinal kirjutama géppel ír
2. kõnek (auto, mootorratas) gép
■LS: masin+ ♦ masintõlge gépi fordítás
masina+ ♦ masinaehitus gépgyártás; masinamuusika kõnek gépzene; masinaruum gépház; masinasaal gépterem; masinatehas gépgyár; masinatööstus gépipar; masinaõli gépolaj

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

naastrehv <+r'ehv rehvi r'ehvi r'ehvi, r'ehvi[de r'ehvi[sid_&_r'ehv/e 22 s> (naelrehv); auto szöges gumi, szöges téli abroncs

nael1 <n'ael naela n'aela n'aela, nael[te_&_n'aela[de n'aela[sid_&_n'ael/u 23_&_22? s> szeg, szög ♦ jäme nael vastag szeg; laia peaga nael nagyfejű szeg; roostetanud naelad rozsdás szög; krohvinael vakolat szeg; rõhknael rajzszeg; lauad löödi naeltega seina a deszkát a falra szögezték; riputa mantel naela otsa v naela akaszd a szögre a kabátod; võtmekimp on v ripub naela otsas v naelas a kulcscsomó a szögön lóg; võta naela otsast v naelast müts akaszd le a szögről a sapkát“; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
■LS: nael+ ♦ naelkingad szöges cipő; naelkumm, naelrehv auto szöges gumi
naela+ ♦ naelaauk (1) (naelast tekkinud) szeglyuk; (2) (naela jaoks) szeglyuk; naelakast szöges láda; naelavabrik szeggyár

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

numbrimärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. (märk [registreerimis]numbriga) rendszámtábla ♦ auto numbrimärk az autó rendszáma
2. (arvu kirjamärk) szám

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

nõutama <n'õuta[ma n'õuta[da n'õuta[b n'õuta[tud 27 v> (hankima, muretsema, soetama) szerez, beszerez; (sekeldustega) beszerez; (vaevaga) megszerez; ([kirjalikult] andmeid ametivõimudelt) kikér ♦ abi nõutama segítséget szerez; tuleb nõutada vajalikud dokumendid ki kell kérni a szükséges okmányokat; nõutas vanematelt abiellumisloa megszerezte a házasodáshoz való beleegyezést a szüleitől; kavatseb endale uue auto nõutada új autót akar szerezni

nähtavale <n'ähtavale adv> vt ka nähtaval (näha, paistma, vaatepiirkonda) látható ♦ käänaku tagant ilmus nähtavale auto a kanyar mögül előbukkant egy autó; kaugusest ilmusid nähtavale mäed a távolban hegyek tűntek fel; udust tuli v ilmus nähtavale maja egy ház bukkant elő a ködből; laev tuli v ilmus silmapiiri tagant nähtavale a láthatár mögül előbukkant egy hajó; tõi taskust uuri nähtavale elővette a zsebéből az órát; lühikese seeliku alt tulid põlved nähtavale a rövid szoknya alól kilátszott a térde

ohoo <oh'oo interj> (imestuse, üllatuse väljendamisel) aha, nicsak; (vaimustuse, uhkuse väljendamisel) ejha, azta; (pahameele väljendamisel) nahát, a teringettét ♦ ohoo, keda ma näen! nicsak, kit látnak szemeim!; ohoo kui uhke auto! azta, micsoda autó!; ohoo kus tubli poiss! ejha, micsoda ügyes fiú!

oht <'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély ♦ otsene oht közvetlen veszély; tõsine oht komoly veszély; avariioht balesetveszély; kiirgusoht sugárzásveszély; nakkusoht fertőzésveszély; plahvatusoht robbanásveszély; tuleoht tűzveszély; varisemisoht omlásveszély; üleujutusoht árvízveszély; ohtu sattuma veszélybe kerül; ohtu vältima, ohust hoiduma elkerüli a veszélyt; {kelle} elu ohtu seadma veszélyezteti az életét; oht on möödas a veszély elhárult; siin olete väljaspool ohtu itt biztonságban vagytok; metsloomad haistsid ohtu a vadállatok érezték a veszélyt; elu on täis ohte az élet tele van veszélyekkel
■LS: ohu+ ♦ ohukolmnurk auto elakadásjelző háromszög; ohuolukord veszélyhelyzet; ohusignaal vészjelzés; ohutaju veszélyérzet; ohutuled auto elakadásjelző lámpák

ost2 <'ost ostu 'ostu 'ostu, 'ostu[de 'ostu[sid_&_'ost/e 22 s>
1. (ostmine) vásárlás, vétel ♦ sisseost bevásárlás; ülesost felvásárlás; ost ja müük adás-vétel; maja omandati ostu teel a házat vásárlás útján szerezték; see raha on auto ostuks ez a pénz autóvásárlásra van
2. (ostetav v ostetud ese) vétel, vásároltak ♦ ostu sisse pakkima becsomagolja a vásároltakat; paneb ostud kotti táskájába teszi a vásároltakat
■LS: ostu+ ♦ ostueesõigus jur elővételi jog; ostuhind vételár, beszerzési ár; ostujõud maj vásárlóerő; ostukorv (selvekaupluses ostude paigutamiseks) bevásárlókosár; ostukäru bevásárlókocsi, kocsi; ostuleping adásvételi szerződés; ostupalavik vásárlási láz; ostuväärtus vásárlóérték

pedaal <ped'aal pedaali ped'aali ped'aali, ped'aali[de ped'aali[sid_&_ped'aal/e 22 s> pedál ♦ gaasipedaal auto gázpedál; piduripedaal auto fékpedál; siduripedaal auto kuplungpedál

pesema <pese[ma p'es[ta pese[b p'es[tud, pes[i p'es[ke p'es[takse 36 v> (puhtaks) mos, megmos; (nägu, käsi, silmi) mossa a kezét; (end) mosakodik; (puhtaks) tisztára mos; (nõusid) elmossa az edényeket; (pesu) kimos ♦ põrandat pesema felmossa a padlót; kullaliiva pesema aranyat mos; pesemata nõud mosatlan; pestav tapeet mosható tapéta; käsi peseb kätt kéz kezet mos; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
■LS: pesemis+ ♦ pesemiskoht (1) mosóhely; (2) auto autómosó; pesemisseade tehn mosókészülék

pidur <pidur piduri piduri[t -, piduri[te pidure[id 02 s>
1. tehn fék ♦ hädapidur vészfék; õhkpidur légfék; pidurid ütlesid üles a fék felmondta a szolgálatot
2. piltl (talitsev, tõkestav tegur) fék
■LS: piduri+ ♦ pidurisüsteem tehn fékberendezés; pidurivedelik, piduriõli tehn fékolaj, fékfolyadék; pidurituli auto féklámpa

pidurdama <pidurda[ma pidurda[da pidurda[b pidurda[tud 27 v>
1. (hrl piduri abil) fékez ♦ auto pidurdab kurvis a kocsi fékez a kanyarban
2. (takistama, aeglustama) fékez; (tagasi hoidma, talitsema) akadályoz, gátol ♦ pidurdab majanduslikku arengut gátolja a gazdasági fejlődést

pihta <p'ihta postp, adv> vt ka pihtas
1. postp [gen] (millegi-kellegi vastu, suunas, sihis) -ra/-re, -on/-en/-ön ♦ koputab ukse pihta kopog az ajtón; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tabas naelapea pihta fején találta a szöget
2. postp [elat] kõnek (millestki alates, saadik) -tól/-től fogva ♦ hommikust pihta sajab reggeltől fogva esik
3. adv (tähistab tabamist, märkiminekut) ♦ saama pihta célba talál, eltalál, felfog, megért; hakkama pihta nekifog, nekilát, elkezd; auto pandi pihta kõnek ellopták a kociját

piirama <p'iira[ma piira[ta p'iira[b piira[tud 29 v>
1. (ümbritsema, ümber olema) határol, korlátoz ♦ hekiga piiratud õu sövénnyel határolt udvar
2. (mida millega ümbritsema) körülvesz; (vööna) övez; (taraga) bekerít ♦ politseinikud piirasid auto ümber a rendőrök körülvették az autót
3. sõj bekerít, ostromol ♦ linna piirama bekeríti a várost
4. (tagasi hoidma, vähendama) korlátoz ♦ piirab oma väljaminekuid korlátozza a kiadásait; kinesioteibid ei piira liikumist a kineziotaping szalagok nem korlátozzák a mozgást; uuest aastast piiratakse alkoholi müüki jövő évtől korlátozzák az alkoholárusítást; nähtavust piirav udu köd korlátozza a láthatóságot
5. (kelle-mille läheduses liikuma, tegema lähenemiskatseid kellelegi) ostromol ♦ tütarlast piirama ostromolja a lányt
■LS: piiramis+ ♦ piiramisseisukord ostromállapot

pori <pori pori pori p'orri, pori[de pori[sid 17 s> sár ♦ vedel pori latyak; porisse v pori sisse v porri kinni jääma elakad/megfeneklik/megreked a sárban; pori pritsib fröcsög a sár; saapad on poriga koos csupa sár a cipője, a cipő sáros; kedagi porri tallama piltl sárba ránt/tipor vkit; kedagi poriga pilduma piltl vkit sárral dobál
■LS: pori+ ♦ porihall sárszürke; porikärbes döglégy; porilaud sárvédő; poriloik, porilomp pocsolya, tócsa; poriplekk sárfolt; poritiib auto sárhányó; porivaip lábtörlő, autószőnyeg, gumiszőnyeg

pukseerima <puks'eeri[ma puks'eeri[da pukseeri[b pukseeri[tud 28 v> vontat ♦ pukseerib auto lähimasse töökotta elvontatja az autót egy közeli javítóműhelybe

radiaator <radi'aator radi'aatori radi'aatori[t -, radi'aatori[te radi'aatore[id 02 s>
1. (kiirgur, küttekeha) fűtőtest, radiátor, konvektor ♦ keskkütteradiaator központi fűtéses radiátor; ribiradiaator bordás radiátor; õliradiaator olajradiátor
2. (mootori jahutusseadis) ♦ autoradiaator, auto radiaator hűtő
■LS: radiaatori+ ♦ radiaatorivõre hűtőrács

remont <rem'ont remondi rem'onti rem'onti, rem'onti[de rem'onti[sid_&_rem'ont/e 22 s> (kordaseadmine) felújítás; (parandus) javítás ♦ garantiiremont garanciális javítás; hooldusremont karbantartás és javítás; kapitaalremont generáljavítás, nagyjavítás; valitsusremont kormányátalakítás; korteris käib remont felújítják a lakást; remonti tegema felújítást végez; auto tuleb remonti viia az autót el kell vinni egy szervizbe
remont+ tehn

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

sodi <sodi sodi sodi -, sodi[de sodi[sid 17 s>
1. (saast) kosz; (rämps, praht) szenny, szemét ♦ põrand on sodi täis a padló koszos; mis sodi su taskutes küll on! milyen piszkosak a zsebeid!; ei taha igasugust sodi lugeda nem akarok mindenféle szemetet olvasni
2. (püdel mass, löga, lödi) latyak, locs-pocs
3. (ainsuse nominatiivis ja translatiivis adverbilaadselt: puru[ks], katki, löma[ks]) ♦ kartulid keesid sodiks a krumpli teljesen szétfőtt; sa sõitsid mu auto sodiks ízzé-porrá törted a kocsimat

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

tagurdama <tagurda[ma tagurda[da tagurda[b tagurda[tud 27 v> (tagurpidi sõitma) tolat, farol ♦ tagurdab auto garaaži betolat a kocsival a garázsba; hobune tagurdab farol a ló

tahavaatepeegel <+p'eegel p'eegli p'eegli[t -, p'eegli[te p'eegle[id 02 s> auto (sõidukil) visszapillantó tükör

teadmata <t'eadmata adj> (selline, kelle v mille kohta puuduvad andmed, tundmatu) ismeretlen ♦ teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt, nyomaveszett; teadmata kadunuks tunnistama eltűntnek nyilvánít; auto lahkus teadmata suunas az autó ismeretlen irányba távozott; minu teadmata tudomásom nélkül; teadmata kus valahol

teie1 pl <teie teie t'e[id, teie[ks teie[ni teie[na teie[ta teie[ga; sg sina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; te pl <t'e_&_te t'e_&_te t'e[id -, t'e[isse t'e[is t'e[ist t'e[ile t'e[il t'e[ilt t'e[iks; sg sa 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab kahele v enamale isikule, kellest vähemalt üks on kuulaja) ti (mitu sinatatavat) ♦ teie ja meie ti és mi; teie kolmekesi ti hárman; ma tunnen teid ismerlek titeket; ilma teieta ma ei lähe nélkületek nem megyek; käisime teie pool nálatok jártunk; teie maja a ti házatok; täname teid! köszönet nektek!; teil on uus auto új autótok van
2. (kelle oma) tiétek ♦ kas see on teie auto? tiétek ez a kocsi?
3. (pöördumisel võõra v vähem tuttava inimese poole osutab ühele kuulajale, kirjalikul pöördumisel hrl suure algustähega) maga/maguk (argine teie), Ön/Önök (viisakas Teie); (kelle oma) Öné, Önöké ♦ Teie, härra professor Ön, professzor úr; Teie Kuninglik Kõrgus tisztelt királyi fenség; Teie loal engedelmével/engedelmükkel; Teil on õigus Önnek igaza van, Önöknek igazuk van
■LS: teie+ ♦ teievanune Önnel/Önökkel/veletek egykorú

toimetama <toimeta[ma toimeta[da toimeta[b toimeta[tud 27 v>
1. (talitama, askeldama) tevékenykedik; (tegevuses olema) művel; kõnek (kellegi [eriti loomade] eest hoolitsema, talitama) szorgoskodik ♦ mulle meeldib köögis toimetada szeretek a konyhában tevékenykedni
2. (tegema, sooritama, toime panema, korraldama, teostama) (el)intéz ♦ mul on veel üht-teist toimetada még van egy-két elintéznivalóm
3. (viima) visz, (el)juttat; (vedama) (el)szállít; (saatma, lähetama) küld ♦ {mida kellele} kätte/edasi toimetama kézbesít, továbbít; kannatanu toimetati haiglasse a sérültet kórházba szállították; toimetab auto teenindusse szervizbe viszi az autót; kedagi vanglasse toimetama börtönbe juttat vkit; kohtumäärus toimetatakse pooltele kätte a végzést kézbesítik a felek részére
4. (väljaande teksti avaldamiseks viimistlema, redigeerima) szerkeszt, sajtó alá rendez ♦ sõnaraamatut toimetama szótárt szerkeszt

tonnaaž <tonn'aaž tonnaaži tonn'aaži tonn'aaži, tonn'aaži[de tonn'aaži[sid_&_tonn'aaž/e 22 s> ([vaguni, auto] kandevõime tonnides); mer (laeva v laevastiku veeväljasurve tonnides, ka mahutavus registertonnides) űrtartalom

trummel <tr'ummel tr'umli tr'umli[t -, tr'umli[te tr'umle[id 02 s> tehn (silindriline õõnes masina, seadme osa) dob ♦ piduritrummel auto fékdob
■LS: trummel+ ♦ trummelkuivati tehn szárítógép; trummelpidur tehn dobfék

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

turv <t'urv turva t'urva t'urva, t'urva[de t'urva[sid_&_t'urv/i 22 s> (kaitse, julgeolek) védelem, védekezés; (tugi) biztonság
■LS: turva+ ♦ turvaelement biztonsági elem; turvafirma biztonsági cég; turvaiste auto biztonsági ülés; turvakaamera biztonsági kamera; turvakodu menhely; turvakontroll biztonsági ellenőrzés; turvameeskond testőrség; turvameetmed biztonsági intézkedés, óvintézkedés; turvamärk biztonsági jelölés; turvapadi auto légzsák; turvapaik menedékhely; turvapoliitika biztonságpolitika; turvarisk biztonsági kockázat; turvaseks biztonságos szex; turvasüsteem biztonsági rendszer; turvateenistus biztonsági szolgálat; turvatool auto biztonsági ülés, gyerekülés; turvatunne biztonságérzet; turvavõrk biztonsági háló; turvavärav biztonsági kapu

turvis <turvis turvise turvis[t -, turvis[te turvise[id 09 s>
1. (kaitsev rüü, turvistik) vért
2. auto ([kummirehvi] protektor) futófelület

tõmbuma <t'õmbu[ma t'õmbu[da t'õmbu[b t'õmbu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, eemalduma, taanduma) visszahúzódik, visszavonul; (kõrvale astuma) félrehúzódik, félrevonul ♦ tõmbub aknast eemale visszahúzódik az ablakból; endasse tõmbuma piltl magába zárkózik; ta tahaks poliitikast kõrvale tõmbuda szeretne visszavonulni a politikától
2. (märgib asendi, seisundi, olukorra muutumist) húzódik ♦ ta nägu tõmbub naerule mosolyra húzódik az arca; kokku tõmbuma összehúzódik; mu jalg tõmbub joostes krampi görcsbe rándul a lábam futás közben; auto aknad tõmbuvad uduseks az autó ablakai bepárásodnak; juba hakkab õhtusse tõmbuma már esteledik; silmus tema ümber tõmbub pingule/koomale szorul a hurok körülötte

vedrustus <vedrustus vedrustuse vedrustus[t vedrustus[se, vedrustus[te vedrustus/i 11 s> tehn rugózat, rugós szerkezet, rugózás ♦ auto vedrustus az autó rugózata

vedu <vedu v'eo vedu v'ettu, vedu[de vedu[sid 18 s>
1. (inimeste, kauba vm ühest kohast teise toimetamine) szállítás ♦ rahvusvahelised veod nemzetközi szállítás/fuvarozás; kaubavedu áruszállítás; kojuvedu házhozszállítás; konteinervedu konténeres szállítás; maismaavedu szárazföldi szállítás; merevedu tengeri szállítás; prügivedu szemétszállítás; raudteevedu vasúti szállítás/fuvarozás; reisijatevedu személyszállítás
2. (tõmbamine, tirimine, vedamine) húzás; (sõiduvahendi rataste v silla vedamisvõime kohta) meghajtás ♦ esivedu auto elsőkerék-meghajtás; köievedu sport kötélhúzás; neljarattavedu auto négykerék-meghajtás; tagavedu auto hátsókerék-meghajtás
■LS: veo+ ♦ veodokument fuvarokmány; veoettevõte szállítmányozási cég; veohobune igásló; veokonks vonóhorog; veokulud szállítási költségek; veoloomad igavonó állatok; veotakso tehertaxi; veoteenus szállítási/fuvarozási szolgáltatás; veojõud vonóerő; veoköis vontatókötel; veorihm tehn hajtószíj

veduk <veduk veduki veduki[t -, veduki[te veduke[id 02 s> tehn (raskete haagiste pukseerimise auto) vontató ♦ sadulveduk nyerges vontató

veermik <v'eerm'ik v'eermiku v'eerm'ikku v'eerm'ikku, v'eermik/e_&_v'eerm'ikku[de v'eerm'ikk/e_&_v'eerm'ikku[sid 25 s> tehn (auto alusvanker) futómű

verivärske <+v'ärske v'ärske v'ärske[t -, v'ärske[te v'ärske[id 01 adj> (väga värske) legfrissebb; (uhiuus, vastne) vadonatúj ♦ verivärsked lõikelilled friss vágott virágok; verivärsked uudised a legfrissebb hírek; verivärske auto vadonatúj autó

võimendi <võimendi võimendi võimendi[t -, võimendi[te võimende[id 01 s> el (võimendusseade) erősítő, erősítő berendezés ♦ helivõimendi hangerősítő; roolivõimendi auto szervokormány

võti <võti v'õtme võti[t -, v'õtme[te v'õtme[id 05 s> kulcs, nyitja ♦ bassivõti muus basszuskulcs; mutrivõti tehn csavarkulcs; salakirjavõti rejtjelkulcs; süütevõti auto slusszkulcs, kocsikulcs, indítókulcs
■LS: võtme+ ♦ võtmeisik ász, tótumfaktum, nagyágyú, kulcsfigura, kulcsember, húzóember; võtmekapp kulcstartó; võtmekimp kulcscsomó; võtmeküsimus kulcskérdés; võtmepositsioon kulcspozíció, kulcsfontosságú pozíció; võtmeroll kulcsszerep; võtmerõngas kulcskarika; võtmesõna kulcsszó

ärandama <äranda[ma äranda[da äranda[b äranda[tud 27 v> (sõidukit ajutiseks kasutamiseks omavoliliselt ära viima) ellop, eltulajdonít, elcsen, megfúj, elemel, elcsór, meglovasít ♦ ärandatud auto leiti metsast az eltulajdonítot autót megtalálták az erőben

ökonoomne <ökon'oomne ökon'oomse ökon'oomse[t -, ökon'oomse[te ökon'oomse[id 02 adj> (kokkuhoidu võimaldav, kokkuhoidlik, säästlik) takarékos, gazdaságos ♦ ökonoomne maakasutus gazdaságos földhasználat; ökonoomne auto takarékos autó