[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

avama <ava[ma ava[da ava[b ava[tud 27 v> nyit, megnyit, kinyit, kibont, feltár, felnyit, felbont ♦ ust avama ajtót nyit; akent avama kinyitja az ablakot; arvet avama számlát nyit; veinipudelit avama kinyitja a borosüveget; kirja avama felbontja a levelet; nööpe avama kigombol; võti avab luku a kulcs nyitja a lakatot; avas raamatu ja hakkas seda lehitsema felnyitotta a könyvet, és lapozni kezdett benne; pühapäeval avatakse muuseum kell kümme a múzeumot vasárnap tízkor nyitják; uus teater avatakse sügisel az új színházat ősszel nyitják; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; oma kaarte avama színt vall

dešifreerima <dešifr'eeri[ma dešifr'eeri[da dešifreeri[b dešifreeri[tud 28 v> (šifrit avama, lahti mõtestama) megfejt, megfejt egy rejtjelet

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

koosolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> értekezlet, gyűlés, ülés ♦ erakorraline koosolek rendkívüli gyűlés; kinnine koosolek zártkörű gyűlés; otsustusvõimeline koosolek határozatképes gyűlés; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; asutamiskoosolek alapító gyűlés; valimiskoosolek tisztújító közgyűlés; üldkoosolek közgyűlés; koosoleku päevakord az értekezlet napirendje, szőnyeg; koosolekut avama az gyűlést megnyitja; koosolekut juhatama a gyűlést vezeti; koosolekut kokku kutsuma gyűlést hív össze; koosolekut pidama értekezletet tart; koosolekutel käima gyűlésezik; koosolekust osa võtma részt vesz a gyűlésen

kraan <kr'aan kraani kr'aani kr'aani, kr'aani[de kr'aani[sid_&_kr'aan/e 22 s> csap ♦ gaasikraan gázcsap; veekraan vízcsap; kraani avama v lahti keerama kinyitja a csapot; kraani sulgema v kinni keerama elzárja a csapot; kraanist tilgub vett, kraan tilgub csepeg a csap

lahti tegema
1. (avama) (ki)nyit, felbont ♦ tehke õpikud lahti! nyissátok ki a tankönyveket!; tee televiisor lahti kapcsold be a tévét; teeb veinipudeli lahti felbont egy üveg bort
2. kõnek (ametist vallandama, lahti laskma) elbocsát

langevari <+vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s> ejtőernyő ♦ langevarju avama kinyitja az ejtőernyőt
■LS: lange+varju+ ♦ langevarjuhüpe sport, sõj ejtőernyős ugrás; langevarjusport ejtőernyős-sport

lukk2 <l'ukk luku l'ukku l'ukku, l'ukku[de l'ukku[sid_&_l'ukk/e 22 s>
1. zár ♦ tabalukk lakat; uks käib lukku az ajtó zárra jár; lukku keerama kulcsra zár; lukku avama kinyitja a zárat; torkas v pistis võtme lukku betette a kulcsot a zárba; ust lukku panema bezárja az ajtót; uks on lukus az ajtó be van zárva; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle
2. (tõmb-) zippzár
■LS: luku+ ♦ lukuauk kulcslyuk; lukukeel zárnyelv

muukima <m'uuki[ma m'uuki[da muugi[b muugi[tud 28 v> (muukrauaga vms lukku avama) álkulccsal/tolvajkulccsal kinyit

pais1 <p'ais paisu p'aisu p'aisu, p'aisu[de p'aisu[sid_&_p'ais/e 22 s> (tõke veel) gát; (tamm) duzzasztógát ♦ veskipais malomgát; paisu avama gátat emel

pilgutama <pilguta[ma pilguta[da pilguta[b pilguta[tud 27 v> (silmalauge sulgema ja avama) pislog, pislant; (märguandeks) kacsint ♦ nägin, kuidas ta pilgutas láttam hogy pislogott; silma[gi] pilgutamata szemrebbenés nélkül

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

sulg2 <s'ulg sulu s'ulgu s'ulgu, s'ulgu[de s'ulgu[sid_&_s'ulg/e 22 s>
1. (kinniolek, sulgus, ummik) lezárás ♦ teesulg útlezárás
2. (tõke, pais) duzzasztó, torlasz ♦ jääsulg jégtorlasz; jõele pandi sulg ette a folyón duzzasztót építettek
3. (aedik) ól ♦ seasulg disznóól
4. (hrl pl) (kirjavahemärk) zárójel ♦ looksulud, loogelised sulud kapcsos zárójel; noolsulud csúcsos zárójel; sulgudes zárójelben; sulge avama feloldja a zárójelet; {mida} sulgudesse panema zárójelbe tesz; sulgudes olgu öeldud, et ... zárójelben megjegyzem, hogy...
■LS: sulg+ (suletud)
sulg+ sport

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

tõlgendama <tõlgenda[ma tõlgenda[da tõlgenda[b tõlgenda[tud 27 v> (mõistma, seletama, tõlgitsema, sisu, olemust avama, interpreteerima) értelmez, interpretál ♦ valesti tõlgendama rosszul értelmez

uks <'uks ukse 'us[t -, us[te 'uks[i 14 s> ajtó; (mööbliesemel, autol, ahjul vm) ajtó ♦ korteriuks lakásajtó; keldriuks a pincébe vezető ajtó; kapiuks szekrényajtó; keldriuks pinceajtó; klaasuks, klaasist uks üvegajtó, üveges ajtó; köögiuks konyhaajtó; külguks, küljeuks oldalajtó; lükanduks, lükatav uks tolóajtó, összetolható ajtó; paraaduks, peauks utcaajtó; pöörduks, pööratav uks forgóajtó; salauks rejtekajtó, titkos ajtó, rejtett ajtó; tagauks kiskapu, hátsó ajtó, hátsó bejárat; voldikuks harmonikaajtó; kahe poolega uks szárnyas ajtó; lahtiste uste päev nyílt nap; ust avama kinyitja az ajtót; paneb/keerab ukse lukku bezárja az ajtót; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; uks on kinni az ajtó zárva van; uks on lahti az ajtó nyitva van; uks on praokil/irvakil az ajtó résnyire van nyitva; uksele koputama kopog az ajtón; uks käis kinyílt, majd becsukódott az ajtó; keegi seisab uksel valaki az ajtóban áll; uks avaneb sissepoole az ajtó befelé nyílik; kinniste uste taga zárt ajtók mögött; avatud/lahtiste uste päev nyílt nap; kool avab uksed septembris az iskola szeptemberben megnyitja kapuit; kellelegi ust näitama ajtót mutat vkinek; lahkub ukse paukudes nagy dérrel-dúrral megy el; jõulud on ukse ees küszöbön a karácsony; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget
■LS: ukse+ ♦ uksehing sarokpánt, zsanér, sarokvas; uksekell (ajtó)csengő; uksekoputi ajtókopogtató; uksekäepide kilincs; ukselink kilincs; ukselävi küszöb; uksematt lábtörlő; uksenišš, ukseorv ajtónyílás; uksepiit (ajtó)félfa; uksepragu ajtó rése, ajtórés; ukseraam ajtókeret; ukseriiv ajtóretesz; uksesilm kitekintő, kukucskáló (ajtón); uksesilt névtábla; uksetelefon kaputelefon