[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

jumalapärast <+pärast adv>, ka jumala pärast az ég szerelmére, az isten szerelmére ♦ ära sellest jumala pärast v jumalapärast kellelegi räägi az ég szerelmére, el ne mondd senkinek

ootuspärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (ootus[t]ele vastav) az elvárásoknak megfelelő, várható, illő, remélhető ♦ ootuspärane käitumine az elvárásoknak megfelelő viselkedés; ootuspärane vabandus várható bocsánatkérés; lavastuse menu oli igati ootuspärane az előadás sikere várható volt

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

juudaline <j'uudaline j'uudalise j'uudalis[t j'uudalis[se, j'uudalis[te j'uudalis/i 12 s> (põrguline) az ördögbe ♦ tee, juudaline, ometi uks lahti! az ördögbe is, nyisd ki az ajtót!

näppupidi <+pidi adv>, ka näppu pidi az ujjánál fogva ♦ jäi näppupidi v näppu pidi ukse vahele az ujjánál fogva beszorult az ajtóba; lapsed tahavad näppupidi iga asja kallal olla a gyerekek mindenütt ott akarnak lenni

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

Ameerika Ühendriigid pl, ka Ühendriigid (riik Põhja-Ameerikas) az (Amerikai) Egyesült Államok ♦ Ameerika Ühendriikide president az Egyesült Államok elnöke

eelnimetatud <+nimetatud nimetatu nimetatu[t -, nimetatu[te nimetatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, fent említett, fenti ♦ eelnimetatud isikud az előbb említett személyek

elukuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s> az élet hónapja ♦ 6.–12. elukuu vahel 6-12 hónapos kor között; teisel elukuul az élete második hónapjában

jumalakeeli <+keeli adv> az isten szerelmére, isten nevében ♦ jumalakeeli paluma az isten szerelmére/nevében kéri

selleaastane <+'aastane 'aastase 'aastas[t 'aastas[se, 'aastas[te 'aastas/i_&_'aastase[id 12_&_10 adj> (tänavune, tänavuaastane) az idei ♦ selleaastane õunasaak az idei almaszüret

vastupäeva <+p'äeva adv> az óramutató járásával ellentétes irányba(n), az óramutató járásával ellentétesen

äsja <äsja adv> (nüüdsama, natukese aja eest) imént, az előbb, újonnan, nemrég(en), mostanában, minap, frissen ♦ äsja valminud maja újonnan épült ház; äsja ametisse astunud vallavanem újonnan kinevezett polgármester; äsja valitud professor frissen megválasztott professzor; äsja ilmunud raamat frissen kiadott regény; äsja küpsetatud leib frissen sült kenyér; sirel on äsja õitsemise lõpetanud az orgona nemrég virágzott

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

norutama <noruta[ma noruta[da noruta[b noruta[tud 27 v>
1. (norguspäi seisma v istuma, norgus olema) lógatja az orrát, búsúl, gubbaszt, kuporog, kókad ♦ lehmad norutavad karjamaal külma vihma käes a tehenek a legelőn gubbasztanak a hideg esőben; neiu norutas tantsu ajal nurgas istuda a lány a sarokban kupurgott, míg folyt a tánc; istutatud kapsataimed algul norutavad, siis lähevad kikki az elültetett káposzták előbb kókadnak, aztán megerősödnek
2. (rõhutud meeleolus, teotahteta olema) búsul, szomorkodik, gubbaszt ♦ pea püsti, ära noruta! fel a fejjel, ne búslakodj!; mis sa ilusa ilmaga linnas norutad, lähme maale mit gubbasztassz a városban ilyen szép időben, menyjünk vidékre; kusagil ta ei käi, istub norutades kodus sohova sem megy, csak otthon gubbaszt

toona <toona adv> (tookord, tol ajal) akkor(iban), abban az időben, abban az időszakban/időpontban ♦ toona oli kõik teisiti abban az időben minden más volt; majas oli kõik samuti nagu toona[gi], tema lapsepõlves a házban minden ugyanúgy volt, mint akkoriban, a gyerekkorában

eales <'eales adv> (eitusega) soha (az életben); (jaatusega) valaha, az életben, csak ♦ meie vahel pole eales riidu olnud soha nem volt vita köztünk; ma ei unusta seda eales ezt soha nem fogom elfelejteni; pole eales mõttesse tulnud soha nem jutott eszembe; teen kõik, mida eales soovid megteszek mindent, amit csak kívánsz; mõelgu minust, mis eales tahavad gondoljanak rólam, amit csak akarnak; ta on huvitavaim inimene, keda eales olen tundnud a legérdekesebb ember, akit valaha ismertem

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

klassiõde <+õde 'õe õde -, õde[de õde[sid 18 s> osztálytárs, az egyik csaj az osztályban/osztályból

pärivoolu <+v'oolu adv> (allavoolu, pärivett) a folyás irányában, az ár mentében, a sodrás irányában ♦ pärivoolu ujuma úszik az árral

arm2 <'arm armu 'armu 'armu, 'armu[de 'armu[sid_&_'arm/e 22 s>
1. (armulikkus, soosing, armuandmine) irgalom, könyörület; (halastus) kegyelem ♦ armu poolest kegyelemből; kellegi armust töökohta saama vki kegyéből állást kap; [kunstnik] jumala armust Isten kegyelméből [való művész]; armu paluma {kellelt} irgalomért esedezik/könyörög; armu andma {kellele} megkegyelmez; armutult könyörtelenül
2. (armastus, armastatu) szerelem ♦ esimene arm első szerelem
3. kõnek (imestust, üllatust, ehmatust väljendavates hüüatustes) Az irgalmát (neki)! ♦ mis sul peas on? Taevane arm, turban! mi van a fejeden? – Turbán az irgalmát
■LS: armu+ ♦ armuasjad szerelmi ügyek; armuavaldus szerelmi vallomás; armuigatsus szerelemvágy; armujook szerelmi bájital, szerelemital; armuleib irgalomkenyér; armuleek piltl a szerelem lángja, szerelemláng; armulugu szerelmi történet; armunool piltl a szerelem nyila; armusuhe szerelmi kapcsolat; armuseiklus szerelmi kaland; armuvalu szerelmi bánat

kohanemisraskus <+r'askus r'askuse r'askus[t r'askus[se, r'askus[te r'askus/i_&_r'askuse[id 11_&_09 s> az alkalmazkodási nehézségek <pl>, a kiigazítási nehézségek <pl>

tõtt-öelda <+'öelda adv> (ausalt öelda, tegelikult, õigupoolest) az igazat megvallva

tibama <tiba[ma tiba[da tiba[b tiba[tud 27 v> (vaikselt sadama) csepereg, szemerkél, szitál (az eső) ♦ hommikust peale tibab sadada reggel óta csepereg (az eső)

tibutama <tibuta[ma tibuta[da tibuta[b tibuta[tud 27 v> (tibama, tibadena sadama) csepereg, szemerkél, szitál (az eső) ♦ väljas tibutab kint szemerkél az eső

nukrutsema <nukrutse[ma nukrutse[da nukrutse[b nukrutse[tud 27 v> (nukker olema, nukrust tundma) búslakodik, szomorú hangulatban van, lógatja az orrát, szomorkodik, méláz(ik) ♦ istub üksinda nurgas ja nukrutseb egyedül kuporog a sarokban és lógatja az orrát; laps ootab nukrutsedes vanemaid koju a gyermek szomorkodva várja haza a szüleit; nukrutseb ja tunneb kojuigatsust szomorkodik és honvágyat érez; koera nukrutsev ulgumine a kutya bús vonítása

aastaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. biol évgyűrű
2. az évek körforgása ♦ aastaring on jälle täis saamas megint eltelt egy év

ajahammas <+hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s> az idő vasfoga

allilmaliider <+l'iider l'iidri l'iidri[t -, l'iidri[te l'iidre[id 02 s> az alvilág főnöke

alljärgnevalt <s> az alábbiakban

Alpid pl az Alpok

alternatiivteenistus <+teenistus teenistuse teenistus[t teenistus[se, teenistus[te teenistus/i 11 s> az alternatív polgári szolgálat

eelmainitud <+mainitud mainitu mainitu[t -, mainitu[te mainitu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> az előbb említett, a fent említett

eesistujamaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> elnökség, az elnökséget adó ország

eesots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> az eleje, él, elülső rész

eesotsas <+otsas adv, postp> adv elöl, az elején, élén ♦ eesotsas olema élén van; eesotsas seisma élén áll

ekvaator <ekv'aator ekv'aatori ekv'aatori[t -, ekv'aatori[te ekv'aatore[id 02 s> az Egyenlítő ♦ taevaekvaator astr égi egyenlítő

elukallidus <+k'allidus k'alliduse k'allidus[t k'allidus[se, k'allidus[te k'allidus/i 11 s> az élet drágasága, megélhetési költségek

elukool <+k'ool kooli k'ooli k'ooli, k'ooli[de k'ooli[sid_&_k'ool/e 22 s> piltl az élet iskolája

eluküünal <+küünal k'üünla küünal[t -, küünal[de k'üünla[id 08 s> piltl az élet gyertyája

elulained pl <+laine l'aine laine[t -, laine[te l'aine[id 06 s> az élet hullámai

elulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. piltl (elu) az élet fonala
2. bot (vääntaim Clematis) iszalag ♦ harilik elulõng bot (Clematis vitalba) erdei iszalag; püstine elulõng bot (Clematis recta) felálló iszalag

elumeri <+meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> piltl az élet vihara

elunähtus <+n'ähtus n'ähtuse n'ähtus[t n'ähtus[se, n'ähtus[te n'ähtus/i_&_n'ähtuse[id 11_&_09 s> (tegelikkusega seotud) az élet jelensége; (elutegevusega seotud) életjelenség

elurada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> piltl az élet ösvénye, életút

eluring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (keskkond) lakókörnyezet
2. (elu) az élet körforgása

elutõde <+tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> (tegelik elu) az élet ténye

eluvaldkond <+v'aldk'ond v'aldkonna v'aldk'onda v'aldk'onda, v'aldk'onda[de v'aldk'onda[sid_&_v'aldk'ond/i 22 s> az élet területe

erootikaäri <+äri äri äri -, äri[de äri[sid 17 s> az erotika területe

härrased pl <härrane härrase härras[t -, härras[te härrase[id 10 s> (saksad, härrad) uraság, az urak ♦ naabermõisa härrased a szomszéd kastély uraságai; teenis suurtsugu härraseid nagyurakat szolgált; tänan teid, härrased! köszönöm, uraim!

inimesepoeg <+p'oeg poja p'oega p'oega, p'oega[de p'oega[sid_&_p'oeg/i 22 s>
1. ember, emberfia
2. relig (Kristus) az ember fia

inimloomus <+l'oomus l'oomuse l'oomus[t l'oomus[se, l'oomus[te l'oomus/i_&_l'oomuse[id 11_&_09 s> az emberi természet

inimsugu <+sugu s'oo sugu s'ukku, sugu[de sugu[sid 18 s> emberfaj, az emberi nem

inimtekkeline <+t'ekkeline t'ekkelise t'ekkelis[t t'ekkelis[se, t'ekkelis[te t'ekkelis/i 12 adj> antropogén, az ember tevékenységéből eredő ♦ inimtekkeline taimkate antropogén növényzet; inimtekkeline maastik antropogén táj

isatalu <+talu talu talu t'allu, talu[de talu[sid 17 s> az apám tanyája

järgmiselt <j'ärgmiselt adv> (järgmisel viisil) következőképp(en); (alljärgnevalt) az alábbiak szerint

karjalaskmine <+l'askmine l'askmise l'askmis[t l'askmis[se, l'askmis[te l'askmis/i_&_l'askmise[id 12_&_10? s> az állatok kihajtása

kellakägu <+kägu k'äo kägu -, kägu[de kägu[sid 18 s> az óra kakukkja

kirjutatu <kirjutatu kirjutatu kirjutatu[t -, kirjutatu[te kirjutatu[id 01 s> az írás

kirjutav <kirjutav kirjutava kirjutava[t -, kirjutava[te kirjutava[id 02 adj> az író

koolikord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s> az iskolai fegyelem

koolikorraldus <+korraldus korralduse korraldus[t korraldus[se, korraldus[te korraldus/i 11 s> az iskola szervezete

kõnnitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tänava ääres) járda, gyalogjáró; (maantee ääres) az út széle ♦ kitsas kõnnitee keskeny járda
2. (pargis) gyalogút

lauajalg <s> az asztal lába

lauanurk <s> az asztal csücske

lihtkodanik <s> közember, az utca embere

lihtrahvas <+rahvas r'ahva rahvas[t -, rahvas[te r'ahva[id 07 s> köznép, az egyszerű nép

loengupidaja <s> az előadás tartója

muinsuskaitse <+kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> műemlékvédelem, örökségvédelem, az örökség megőrzése

ninajuur <s> orrnyereg, az orra töve

oblaat <obl'aat oblaadi obl'aati obl'aati, obl'aati[de obl'aati[sid_&_obl'aat/e 22 s>
1. farm (ravimikapsel) kapszula
2. relig (armulaualeib) ostya, az Úr teste

orelivile <+vile vile vile[t -, vile[de vile[sid 16 s> orgonasíp, az orgona sípja

peiupoiss <+p'oiss poisi p'oissi p'oissi, pois[te_&_p'oissi[de p'oissi[sid_&_p'oiss/e 23_&_22? s> (peigmehe saatja pulmas) az esküvői tanú ♦ igas pulmas peiupoiss minden lében kanál

päripäeva <+p'äeva adv> (Päikese näiva liikumise suunas, kellaosuti liikumise suunas) az óramutató járásával egyező irányba(n)

riigiduuma <+duuma duuma duuma[t -, duuma[de duuma[sid 16 s> az Állami Duma

riigikogulane <+kogulane kogulase kogulas[t kogulas[se, kogulas[te kogulas/i 12 s> az észt parlament képviselője

surmapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> az elhalálozás napja

taevaserv <s> az ég legalja

taevasina <+sina sina sina -, sina[de sina[sid 17 s> az ég kékje

tudeerima <tud'eeri[ma tud'eeri[da tudeeri[b tudeeri[tud 28 v> kõnek (studeerima) (meg)tanul, az egyetemre jár; (uurima) (át)tanulmányoz

tänavamelu <s> az utcák forgataga

umbkeelne <+k'eelne k'eelse k'eelse[t -, k'eelse[te k'eelse[id 02 adj> (kohalikku keelt mitteoskav, ainult oma emakeelt oskav) idegen nyelveket nem tudó, az ország nyelvét nem beszélő

viimistlema <viimistle[ma viimistle[da viimistle[b viimistle[tud 27 v> (pinda, materjali töödeldes) átfésül, az utolsó simításokat végzi vmin, tökéletesít, palléroz, fúr-farag, eldolgoz

viimsepäevakohus <s> végítélet, az utolsó ítélet

õues <õues adv> idekinn, az udvaron, kinn a szabadban

interpunktsioon <interpunktsi'oon interpunktsiooni interpunktsi'ooni interpunktsi'ooni, interpunktsi'ooni[de interpunktsi'ooni[sid_&_interpunktsi'oon/e 22 s> keel (kirjavahemärgistus) központozás, interpunkció, az írásjelek kitétele
■LS: interpunktsiooni+ ♦ interpunktsioonimärgid a központozás jelei; interpunktsioonireeglid központozási szabályok; interpunktsiooniviga központozási hiba

kõrvaldama <kõrvalda[ma kõrvalda[da kõrvalda[b kõrvalda[tud 27 v>
1. (eemaldama) eltávolít, eltöröl, levon, megszüntet, kiküszöböl; (ametist, töölt) felment az állásából; (kasutuselt, käibelt) kivon a használatból; (likvideerima) felszámol ♦ puudust/puudusi kõrvaldama megszünteti a hiányosságot, kiküszöböli a hiányosságokat; vigu kõrvaldama hibát elhárít; kõrvaldatud tooted kivont termékek
2. (kõrvale toimetama, varastama) sikkaszt ♦ pangadirektor on miljoneid kõrvaldanud a bankigazgató milliókat sikkasztott

eksmatrikuleerima <eksmatrikul'eeri[ma eksmatrikul'eeri[da eksmatrikuleeri[b eksmatrikuleeri[tud 28 v> (üliõpilaste nimekirjast kustutama) elbocsát az egyetemről

eksmatt <'eksm'att 'eksmati 'eksm'atti 'eksm'atti, 'eksm'atti[de 'eksm'atti[sid_&_'eksm'att/e 22 s> elbocsátás az egyetemről

inimolemus <s> vkinek az emberi volta

internetiühendus <s> internethozzáférés, internetkapcsolat, csatlakozás az internetre, csatlakozás a világhálóra

koolitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (kooliskäimise tee) út az iskolába
2. (koolis käimine, koolis õppimine) iskola, tanulmányok ♦ poeg alustab tänavu kooliteed a fiam idén iskolába megy; ta jätkas kooliteed linnas a városban folytatta tanulmányait

meelde jääma megjegyez, megmarad az emlékezetében

meelest minema kirepül az eszéből / a fejéből, kimegy a fejéből

mullu <mullu adv> (möödunud aastal) tavaly, (az) előző évben ♦ tunamullu tavalyelőtt
■LS: mullu+ ♦ mulluaastane tavalyi

mällu sööbima megragad az emlék(ezet)ében/ a lelkében, szívébe vésődik

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

pead murdma töri a fejét, töri az agyát, töpreng

piitspeenike <s> vékonydongájú, sovány, mint a piszkafa / az agár / egy gebe

poppi tegema (el)bliccel, ellóg az iskolából

põikama <p'õika[ma põiga[ta p'õika[b põiga[tud 29 v>
1. (liikumissuunast [kiiresti] kõrvale pöörama) letér (az útról), eltér ♦ mööda põikama megkerül; kõrvale põikama kitér
2. (korraks kuhugi minema, kuskilt läbi astuma) ruccan, beugrik, betér ♦ mägedesse põikama a hegyekbe ruccan; sisse põikama kellegi juurde beugrik vkihez; poodi sisse põikama betér a boltba

selleaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> abból az időből való

siinpool <+p'ool adv, prep>
1. (siinses suunas) errefelé, itt, ezen az oldalon
2. (millegi v kellegi suhtes samal pool) innen ♦ siinpool Tiszat, sealpool Doonaud Tiszán innen, Dunán túl; siinpool jõge a folyó innenső partján

tollal <tollal adv> (tol ajal) akkor, abban az időben; (tookord) akkoriban

tänavu <tänavu adv> (käesoleval aastal) (az) idén
■LS: tänavu+ ♦ tänavuaastane idei

viivitama <viivita[ma viivita[da viivita[b viivita[tud 27 v> (venitama) habozik, elhúzza az időt, tétovázik, lebegtet, késleltet, késlekedik

ükstapuha <s> egykutya az egész, egyre megy

ganglion <g'anglion g'anglioni g'anglioni g'anglioni, g'anglioni[de g'anglion/e 19 s; g'anglion g'anglioni g'anglioni[t -, g'anglioni[te g'anglione[id 02 s>
1. anat (närvisõlm) idegdúc
2. med (kooljaluu) ganglion, tömlő (az izület vagy ínhüvely környékén)

kauplema <k'auple[ma kaubel[da k'auple[b kaubel[dud 30 v>
1. (kaupu müüma) kereskedik, árul; (äri ajama) árusít ♦ kahjumiga kauplema veszteséggel árul; suure kasumiga kauplema nagy haszonnal árusít
2. (tingima) alkudozik, alkuszik; (hinnas alla, nuruma) alkuszik az árúból ♦ kaupleb iga sendi pärast minden centen alkuszik
■LS: kauplemis+ ♦ kauplemisaeg kereskedési idő; kauplemiskoht árusítóhely; kauplemisluba kereskedelmi engedély

kirjakeel <+k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (reeglistatud ja korrastatud keelevorm) irodalmi nyelv ♦ kirjakeelt kõnelema irodalmi nyelvet beszél
2. (kirja pandud keel) (az) írott nyelv

pesema <pese[ma p'es[ta pese[b p'es[tud, pes[i p'es[ke p'es[takse 36 v> (puhtaks) mos, megmos; (nägu, käsi, silmi) mossa a kezét; (end) mosakodik; (puhtaks) tisztára mos; (nõusid) elmossa az edényeket; (pesu) kimos ♦ põrandat pesema felmossa a padlót; kullaliiva pesema aranyat mos; pesemata nõud mosatlan; pestav tapeet mosható tapéta; käsi peseb kätt kéz kezet mos; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
■LS: pesemis+ ♦ pesemiskoht (1) mosóhely; (2) auto autómosó; pesemisseade tehn mosókészülék

vihastama <vihasta[ma vihasta[da vihasta[b vihasta[tud 27 v> (vihaseks tegema, vihale ajama) bepörög, felmegy a pumpa vkiben / felmegy vkinek a pumpája, (a) plafonra mászik, haragra lobban, haragra lobban/gerjed, haragra gyullad, felszívja magát, felkapja a vizet / az iszapot, dühbe gurul/jön, mérgesít, megharagszik, megdühö(sö)dik, haragszik, felmérgesít, feldühít, dühösít, bosszankodik