[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

antud <s> adott, jelen, jelen, mindenkori, nyújtott

aru andma beszámol, jelent

astmahaige <s> asztmás beteg

dementne <dem'entne dem'entse dem'entse[t -, dem'entse[te dem'entse[id 02 adj> dementiás/demenciás beteg, szellemileg leépült

epileptik <epil`eptik epil`eptiku epil`eptiku[t -, epil`eptiku[te epil`eptiku[id 02 s> med epilepsziás (beteg)

ette kandma
1. (avalikult esitama) előad ♦ luuletust ette kandma verset előad
2. (kõrgemalseisvale instantsile teatama) jelent; (esitama) terjeszt
3. (serveerima) felszolgál

hahetama <haheta[ma haheta[da haheta[b haheta[tud 27 v> (koidu eel nõrgalt valendama) virrad, hajnalodik, pitymallik, dereng a hajnal ♦ väljas hahetab juba virrad már odakint; idataevas lõi hahetama keleten pitymallik, keleten dereng a hajnal

hahkjas <h'ahkjas h'ahkja h'ahkja[t -, h'ahkja[te h'ahkja[id 02 adj>
1. (tuhakarva hallikas) szürkés ♦ hahkjad pilved szürkés felhők
2. (hämar) félhomályos; (vaevalt helenduv) dereng ♦ hahkjas valgus derengő fény; kuu hahkjas kuma a hold derengő fénye

haige <h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s>
1. adj beteg ♦ haige laps beteg gyer(m)ek; haige jalg beteg láb; haige süda beteg szív; haige ühiskond piltl beteg társadalom; ta on raskesti haige súlyosan beteg; tal on kopsud haiged beteg a tüdeje; kas te olete haige? ön beteg?; olen haige beteg vagyok; selg on kummardamisest haige fáj a hátam a hajladozástól; olin kaks nädalat haige két hétig beteg voltam; ta jäi iga päevaga haigemaks minden nappal betegebb lett; isa jäi äkki haigeks apa hirtelen megbetegedett; lapsel on kõht haige fáj a gyerek hasa; tal on pea haige másnapos
2. s beteg ♦ lamav haige fekvőbeteg; rasked haiged súlyos betegek; gripihaige influenzás; koolerahaige kolerás; rahhiidihaige angolkóros; voodihaige ágyban fekvő beteg, fekvő beteg; haigete vastuvõtt betegfelvétel; haigete külastamine beteglátogatás; haigete transport betegszállítás; haige paraneb javul a beteg állapota; haige eest hoolitsema gondoskodik a betegről; haigel hakkas parem jobban érzi magát a beteg
3. s (singulari partitiivis seoses verbidega saama, tegema) fáj ♦ põlv teeb haiget fáj a térde; haiget tegema bánt; need sõnad tegid mulle haiget fájnak a szavai; kukkusin ja sain haiget elestem, és megütöttem magam
4. s (liitsõna järelosa) bolond ♦ jalgpallihaige focibolond; kaardimänguhaige kártyabolond; spordihaige sportbolond; teatrihaige színházbolond

haigestunu <haigestunu haigestunu haigestunu[t -, haigestunu[te haigestunu[id 01 s> beteg

hautis <h'autis h'autise h'autis[t h'autis[se, h'autis[te h'autis/i_&_h'autise[id 11_&_09 s>
1. (hautatud toit) párolt étel ♦ kapsahautis párolt káposzta
2. med (kuum mähis) meleg borogatás

heljuma <h'elju[ma h'elju[da helju[b helju[tud 28 v> (hõljuma) lebeg; (millegi kohal) lebeg; (kergelt lehvima) leng; (hällima) ring ♦ juuksed heljuvad tuules leng a haj a szélben; õhus heljus meeldivaid lõhnu kellems illat lengett a levegőben; rukkiväli heljub tuule käes ring a rozstábla a szélben; tolmukübemed heljuvad õhus porszemcsék lebegnek a levegőben; udu heljub järve kohal köd lebeg a tó fölött; suits heljus aasa kohal füst lebegett a rét fölött

hooglema <h'oogle[ma hoogel[da h'oogle[b hoogel[dud 30 v> sport leng ♦ hobusel hooglema lólengés

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

hämarduma <hämardu[ma hämardu[da hämardu[b hämardu[tud 27 v> alkonyodik, szürkül, sötétedik, elsötétedik, elhomályosodik, besötétedik; (mõistuse, teadvuse kohta) homályosodik, dereng ♦ hakkas hämarduma dereng; teadvus hämardub elhomályosodik a tudat

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

kiikuma <k'iiku[ma k'iiku[da kiigu[b kiigu[tud 28 v> hintázik, leng, himbáló(d)zik; (õõtsuma) ring ♦ kiigel v kiigega kiikuma hintázik, leng a hintával; pilliroog kiikus tuules a nádas ringott a szélben; kiikuv häll ringó bölcső

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kohal olema jelen van

kohalolev <s> jelen lévő

kohal viibima jelen van

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kroonik2 <kroonik krooniku krooniku[t -, krooniku[te krooniku[id 02 s> med (krooniline haige) krónikus beteg

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

kumama <kuma[ma kuma[da kuma[b kuma[tud 27 v>
1. (nõrgalt, tuhmilt helendama) dereng, átszűrődik ♦ kaugelt kumab valgust a távolban fény dereng; valgus kumab läbi kardina fény szűrődik át a függönyön
2. (ebaselgelt, ähmaselt paistma) kiütközik, dereng ♦ veresooned kumavad läbi naha az erek átlátszanak a bőr alatt; kirikutorn kumab kaugusest a templom tornya távolról dereng; selline seisukoht kumab läbi komisjoni ettepanekust ez az álláspont ütközik ki a bizottság azon javaslatából

kõnesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (kõnealune) jelen, szóban forgó, kérdéses ♦ kõnesoleval juhtumil a jelen esetben

käesolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> (käsil olev) jelenlegi, folyó, jelen; (kõne all olev) e ♦ käesolevas dokumendis a jelen dokumentumban; käesolev artikkel e cikk

lehvima <l'ehvi[ma l'ehvi[da lehvi[b lehvi[tud 28 v> (tuules liikuma) leng, lobog

leidlaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> lelenc, talált gyerek

lipendama <lipenda[ma lipenda[da lipenda[b lipenda[tud 27 v>
1. (õhuvoolus edasi-tagasi liikuma) lebeg
2. (ripnema) leng

lõikuma2 <l'õiku[ma l'õiku[da l'õiku[b l'õiku[tud 27 v>
1. (millessegi v millestki läbi tungima) belevág, szel
2. (üksteisest läbi kulgema, ristuma) metsz

olemasolev <+olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj> fennálló, meglevő, létező, jelen ♦ olemasolevad seadmed a meglévő gépek; olemasolevail andmeil a meglévő adatok szerint

olevik <olev'ik oleviku olev'ikku olev'ikku, olevik/e_&_olev'ikku[de olev'ikk/e_&_olev'ikku[sid 25 s>
1. jelen ♦ me elame olevikus a jelenben élünk; lapsed on meie olevik ja tulevik piltl a gyermeke a jelenünk és jövőnk
2. keel (preesens) jelen idő

palav <palav palava palava[t -, palava[te palava[id 02 adj, s>
1. adj (kuum, tuline) forró, hő; (lämbe) meleg ♦ palav suvi forró nyár; palav puder forró kása; mul hakkas palav melegem lett; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását
2. adj piltl (kirglik) tüzes, heves ♦ palav suudlus tüzes csók
3. s (palavus) melegség, hőség

patsient <patsi'ent patsiendi patsi'enti patsi'enti, patsi'enti[de patsi'enti[sid_&_patsi'ent/e 22 s> (ravialune, [ravitav] haige) beteg, páciens

preesens <preesens preesensi preesensi[t -, preesensi[te preesense[id 02 s> keel (olevik) jelen idő

puruhaige <+h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj> nagyon beteg

rasvatama <rasvata[ma rasvata[da rasvata[b rasvata[tud 27 v> (rasvainega võidma v määrima) faggyúz, beken ♦ rasvatab käsi bekeni a kezét

reumahaige <+h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s> (reumaatilist haigust põdev) reumás beteg

sekka <s'ekka postp, adv>
1. (kelle-mille seltsi, keskele, hulka) közé ♦ tule meie sekka! gyere/állj közénk!; inimeste sekka az emberek közé
2. (kelle-mille sisse, lisaks, vahele) bele, közé; (aeg-ajalt, mõnikord) közben ♦ sõna sekka ütlema közbeszól; ilm oli külm, sekka vihmanegi hideg volt az idő, közben az eső is esett

selgeks saama dereng, tisztázódik, megvilágosodik

sisikond <sisik'ond sisikonna sisik'onda sisik'onda, sisik'onda[de sisik'onda[sid_&_sisik'ond/i 22 s> belek, zsiger; (loomal ka) belsőség, zsiger ♦ kala sisikond halbelsőségek; võttis pardil sisikonna välja kizsigerelte a kacsát

sisse lööma (löögiga sisse suruma) becsap, leblokkol, beüt, bever, bevág, berúg, belő, beleüt, belever, belecsap ♦ küüsi sisse lööma váj; hambaid sisse lööma beleharap, belehasít

sisse võtma
1. (sissepoole, sisemusse toimetama) bevesz, beszed; (kohta sisse võtma) helyet foglal
2. kõnek (kellesse v millesse kiindunud olema) belezúg ♦ sa oled minust sisse võetud belém vagy zúgva, tetszem neked; tundub, et keegi on õpetajast sisse võetud úgy tűnik, mintha valaki belezúgott volna a tanárába

släng <sl'äng slängi sl'ängi sl'ängi, sl'ängi[de sl'ängi[sid_&_sl'äng/e 22 s> (erikeel, argoo) argó, szleng

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

soojus <s'oojus s'oojuse s'oojus[t s'oojus[se, s'oojus[te s'oojus/i_&_s'oojuse[id 11_&_09 s> hő, melegség, meleg ♦ päikese soojus a nap melege; soojust juhtima vezeti a hőt; soojuse salvestamine hőtárolás; tundsin kehas mõnusat soojust kellemes melegséget éreztem a testemben
■LS: soojus+ ♦ soojuselektrijaam hőerőmű; soojusenergia hőenergia; soojushulk hőmennyiség; soojusisolatsioon hőszigetelés; soojusjuht hővezető; soojusjuhtivus hővezető képesség; soojusjõujaam hőerőmű; soojuskadu hőveszteség; soojuskiir hősugár; soojuskiirgus hősugárzás; soojusmahtuvus hőkapacitás; soojusmajandus hőgazdálkodás; soojuspaisumine hőtágulás; soojuspump hőszivattyú; soojusregulatsioon hőszabályozás; soojusreostus hőszennyezés; soojussalvesti hőtároló; soojusvarustus hőszolgáltatás; soojusvõrk távhőhálózat; soojusõpetus hőtan; soojusülekanne hőátadás

soolestik <soolest'ik soolestiku soolest'ikku soolest'ikku, soolestik/e_&_soolest'ikku[de soolest'ikk/e_&_soolest'ikku[sid 25 s> anat (soolkond) belek

teatama <t'eata[ma t'eata[da t'eata[b t'eata[tud 27 v> (teada andma, teatavaks tegema, informeerima) bejelent, (meg)üzen, tudósít, nyilatkozik, közöl, (ki)jelent, (ki)értesít ♦ teatab telefoni teel telefonon értesít; teatan alandlikult alássan jelentem; saabus ilma eelnevalt teatamata előzetes bejelentés nélkül érkezett

tõbine <tõbine tõbise tõbis[t -, tõbis[te tõbise[id 10 adj, s>
1. adj (mingit tõbe põdev, haige) beteges; (haiglane, põdur) nyavalyás ♦ ta oli terve suve tõbine egész nyáron beteges volt
2. s beteg

tõrvama <t'õrva[ma tõrva[ta t'õrva[b tõrva[tud 29 v>
1. (tõrvaga määrima v immutama) (be)kátrányoz, kátránnyal beken
2. piltl (mustama, laimama, teotama) befeketít

tähendama <tähenda[ma tähenda[da tähenda[b tähenda[tud 27 v>
1. (tähendust, sisu, mõtet kandma) jelent ♦ mis v mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; vaikimine tähendab nõusolekut a hallgatás beleegyezést jelent
2. (järelikult) jelent, tehát ♦ pileteid pole, tähendab, me ei sõida nincs jegy, tehát nem utazunk
3. (ütlema, mainima, [ära] märkima) említ ♦ pean ära tähendama, et... azt kell említenem, hogy...; olgu ära tähendatud, et ... legyen említve, hogy...
4. (kirja panema, [üles] märkima, üles tähendama) feljegyez ♦ tähendas aadressi oma märkmikku feljegyezte a telefonszámot noteszébe

täisosanik <s> beltag

tänapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (nüüdne, praegune aeg) ma, jelen ♦ minevik ja tänapäev múlt és jelen; tänapäeva eesti keel mai észt nyelv; tänapäeval ma, napjainkban, manapság

tülpima <t'ülpi[ma t'ülpi[da t'ülpi[b t'ülpi[tud 27 v> (tüdima) ráun vmire, megun vmit; (väsima) beleun vmibe

unelema <unele[ma unel[da unele[b unel[dud 31 v; unele[ma unele[da unele[b unele[tud 27 v> ábrándozik, révedezik, álmodozik, mereng

vahutama <vahuta[ma vahuta[da vahuta[b vahuta[tud 27 v>
1. (vahuselt kobrutama) habzik, tajtékzik ♦ seep vahutab hästi a mosószappan jól habzik
2. kõnek (lobisedes v ülespuhutult rääkima) ömleng

võnkuma <v'õnku[ma v'õnku[da võngu[b võngu[tud 28 v> (võnkeid tegema) kileng, rezeg, leng, kitér

vähihaige <+h'aige h'aige h'aige[t -, h'aige[te h'aige[id 01 adj, s> adj rákbeteg, rákos beteg, daganatos beteg, rákos