[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

avameelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (liiga avameelne olema) túl őszintén beszél

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

kasseerima <kass'eeri[ma kass'eeri[da kasseeri[b kasseeri[tud 28 v>
1. (raha sisse nõudma) inkasszál, kasszíroz, behajt, beszed ♦ makse kasseerima beszedi az adót
2. jur (kassatsiooni teostama) megsemmisít

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

lorama <lora[ma lora[da lora[b lora[tud 27 v> (lora ajama) zöldségeket beszél

lupjama <l'upja[ma lubja[ta l'upja[b lubja[tud 29 v>
1. (lubjapiimaga katma) meszel ♦ seinu lupjama falat meszel; valgeks lubjatud ahi fehérre meszelt kemence
2. põll (lubiväetist külvama) meszez

nasaleerima <nasal'eeri[ma nasal'eeri[da nasaleeri[b nasaleeri[tud 28 v> (läbi nina hääldama) orrhangon beszél ♦ räägib nasaleerides orrhangon beszél

palistama <palista[ma palista[da palista[b palista[tud 27 v> (riide serva läbi õmblema) beszeg, szegélyez, felszeg

puterdama <puterda[ma puterda[da puterda[b puterda[tud 27 v> (häälduselt segaselt rääkima, pudrutama) dadog, motyog; (sisult segaselt rääkima) érethetetlenül beszél; (midagi segi ajama) összekever

raspeldama <raspelda[ma raspelda[da raspelda[b raspelda[tud 27 v> (raspliga hõõruma) ráspolyoz, reszel

riivima <r'iivi[ma r'iivi[da riivi[b riivi[tud 28 v> (riiviga peenestama) gyalul, reszel ♦ riivib porgandit sárgarépát reszel; riivib kapsast káposztát gyalul; riivitud juust reszelt sajt

ropendama <ropenda[ma ropenda[da ropenda[b ropenda[tud 27 v> (rõvetsema, ropult rääkima) trágárkodik, trágárságokat beszél, disznólkodik

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

sisse nõudma (tasuma kohustades koguma, kasseerima) behajt, beszed

sisse võtma
1. (sissepoole, sisemusse toimetama) bevesz, beszed; (kohta sisse võtma) helyet foglal
2. kõnek (kellesse v millesse kiindunud olema) belezúg ♦ sa oled minust sisse võetud belém vagy zúgva, tetszem neked; tundub, et keegi on õpetajast sisse võetud úgy tűnik, mintha valaki belezúgott volna a tanárába

viilima <v'iili[ma v'iili[da viili[b viili[tud 28 v> (viiliga tasandama, teritama) kibújik, reszel, lereszel, lat, lazsál

äärestama <ääresta[ma ääresta[da ääresta[b ääresta[tud 27 v> (palistama) beszeg, eltisztáz ♦ nööpauke äärestama beszegi a gomblyukat; laudlina käsitsi äärestama kézzel beszegi a asztalterítőt

ääristama <äärista[ma äärista[da äärista[b äärista[tud 27 v>
1. (äärisena ümbritsema) felszeg, szegélyez, keretez ♦ jalgteid ääristavad lilled virágok szegélyezik a járdákat
2. (äärisega varustama) szegélyez; (õmmeldes) beszeg ♦ ääristas laudlina pitsiga csipkével szegte be az asztalterítőt