[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

avameelitsema <+meelitse[ma meelitse[da meelitse[b meelitse[tud 27 v> (liiga avameelne olema) túl őszintén beszél

benseen <bens'een benseeni bens'eeni bens'eeni, bens'eeni[de bens'eeni[sid_&_bens'een/e 22 s> keem (aromaatne süsivesinik) benzol

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

jaburdama <jaburda[ma jaburda[da jaburda[b jaburda[tud 27 v> (rumalusi rääkima) ostobaságot beszél; (rumalalt käituma) ostobán viselkedik, játsza a bolondot ♦ ära jaburda ne bolondozz

jaburdus <jaburdus jaburduse jaburdus[t jaburdus[se, jaburdus[te jaburdus/i 11 s> ostobaság, badarság, butaság, marhaság; (jabur jutt, mõte) ostoba beszéd/gondolat ♦ täielik jaburdus totális marhaság; {kelle} jaburdusi taluma elviseli az ostobaságait

jamama <jama[ma jama[da jama[b jama[tud 27 v> kõnek
1. (lobama, joba ajama, mõttetut juttu rääkima) bolondozik, badarságokat beszél ♦ ära jama, räägi inimese moodi ne bolondozz, beszélj ember módra; ärge jamage, jätke ta rahule ne bolondozzatok, hagyjátok (őt) békén
2. (sekeldama, jändama) bonyodalom, vesződség, hőbörgés ♦ väljas jamab maruvihane mees kint hőbörög egy dühös férfi; paar nädalat jamasin selle asjaga, siis tüütas ära pár hétig vesződtem ezzel a dologgal, aztán meguntam; mis temaga jamada, aitab temaga jamamast mit bajlódjunk vele, elegem van a vele való bajlódásból

jutt3 <j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (jutuajamine, kõnelus) beszéd, történet, elbeszélés, beszélgetés; (vestlus) beszélgetés; (jutustus) elbeszélés; (kõneaine) beszédtéma; (lausutu) mondott; (kuuldus) szóbeszéd ♦ tõsine jutt komoly beszéd; vali jutt hangos beszéd; jahimehejutt vadásztörténet; jonnijutt nyafogás; kalamehejutt horgásztörténet; klatšijutt pletyka; kuulujutt szóbeszéd; laimujutt rágalom; lapsejutt gyerekbeszéd; mehejutt férfibeszéd; patujutt bűnös beszéd; piibujutt társalgás, csevegés; tõsijutt való igaz; vigurijutt vicc, tréfa, móka; ümbernurgajutt kertelés; kellest on jutt? kiről van szó?; aeglase jutuga lassú beszédű; vähese jutuga szűkszavú, szófukar; suure jutuga bőbeszédű; {kes} on ladusa v mõnusa jutuga jóbeszédű; räägib mõistlikku juttu értelmes dolgot mond; räägib segast juttu össze-vissza beszél; mul on sulle üks jutt beszélni akarok veled, mondok neked valamit; ära aja hullu juttu ne beszélj badarságokat; heietab ikka oma juttu hajtogatja a magáét; ta jutt läks mul kõrvust mööda elengedtem a fülem mellett, amit mondott, szavait elengedtem a fülem mellett; juttudest tegudeni jõudma a szavaktól a tettekig jut; tal jutt jookseb kõnek jól forog a nyelve; juttu tal jätkub nem fogy ki a szóból; mis jutt see olgu! micsoda beszéd ez!; tühi jutt! üres beszéd!; juttu üles võtma beszélgetni kezd; juttu keerama {millele} ráfordítja vmire a szót/beszédet; jutusse sekkuma beleszól /beavatkozik a beszélgetésbe; meie jutt hakkas sobima megtaláltuk a közös nyelvet; tuli juttu {millest} szóba került; jutt ei laabu nem találtuk meg a közös nyelvet; jääb nii, nagu jutt oli marad, ahogy megbeszéltük; käisime direktori jutul az igazgatónál voltunk beszélgetésen; jutt läks lahti megindult a szóbeszéd; käivad kõvad jutud azt beszélik, olyan szóbeszéd járja; ta levitab tühje jutte alaptalan pletykákat terjesz; tema kohta käivad igasugused jutud mindenfélét beszélnek róla; sel jutul on põhi all ennek a történetnek van alapja; ta jutul pole saba ega sarvi annak, amit mond, nincs se sava se borsa / beszédének nincs se sava se borsa; juttu heietama hosszú/bő lére ereszt vmit; tühja juttu ajama levegőbe beszél; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
2. kirj (lugu) történet; (pikem jutustus) történet; (suuline) történet ♦ põnev jutt izgalmas történet; joonealune jutt lábjegyzet; kriminaaljutt bűnügyi történet; loomajutt állatmese; lühijutt novella; naljajutt humoreszk; reisijutt útleírás; seiklusjutt kalandregény; ulmejutt fantasztikus regény; õudusjutt rémmese
■LS: jutu+ (kõnelusse puutuv) ♦ jutuaine beszédtéma; jutuajamine beszéd; jutuheie a beszélgetés fonala; jutuheietus hosszas beszéd / fecsegés; jutuhimuline beszédes; jutukaaslane beszélgetőtárs; jutukatked beszédfoszlány; jutukehv szófukar; jutukõmin pletyka; jutukära zsivaj; jutumaias beszédes; jutumoor kõnek pletykás; jutumulin kõnek motyogás; jutumõmin motyogás; jutuohjad piltl a beszélgetés vezetése; jutupobin, jutupomin pusmogás, suttogás; jutupuhuja mesélő; jutupuhumine beszélgetés, mesélés; jutusaade talk show; jututeema beszédtéma; jututuba chet; jututuju beszédkedv; jutuvada, jutuvadin terefere; jutuvool fecsegés
jutu+ kirj ♦ jutukangelane a történet/mese őse; jutukirjandus elbeszélés; jutukirjanik elbeszélő; jutukogu novellagyűjtemény; jutulisa függelék; jutulooming prózai művek; jutumeister az elbeszélés mestere, aranyszájú; jutunurk [ajalehes] irodalmi sarok (rovat); juturaamat novella; juturepertuaar folkl mese-repertoár; jututüüp folkl mesetípus; jutuvara történet gyűjtemény; jutuvestja mesemondó

jutulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s> (jutt, vestlus) a beszéd fonala; (jutuheie) a beszélgetés szála ♦ jutulõnga veeretama v heietama v ketrama v kerima göngyölíti a beszélgetés fonalát; jutulõng keerleb uustulnuka ümber a beszélgetés az újonc körül forog; perenaine hoiab jutulõnga ülal a háziasszony fenntartja a beszélgetést; ehmatusest kaotab ta jutulõnga ijedtében elveszi a beszélgetés fonalát, ijedtében torkán akad a szó; võtab katkenud jutulõnga üles folytatja a félbeszakadt beszélgetést

kasseerima <kass'eeri[ma kass'eeri[da kasseeri[b kasseeri[tud 28 v>
1. (raha sisse nõudma) inkasszál, kasszíroz, behajt, beszed ♦ makse kasseerima beszedi az adót
2. jur (kassatsiooni teostama) megsemmisít

kessoon <kess'oon kessooni kess'ooni kess'ooni, kess'ooni[de kess'ooni[sid_&_kess'oon/e 22 s>
1. tehn (suruõhukamber allveetöödeks) keszon
2. arhit (kaunistussüvend laes, kassett) kazetta
■LS: kessoon+ ♦ kessoonlagi arhit kazettás mennyezet; kessoontõbi med keszonbetegség

kiirkõne <+kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (kiire kõnelemine) gyors beszéd
2. (kaugekõne) távbeszéd

kõne <kõne kõne kõne[t k'õnne, kõne[de kõne[sid 16 s>
1. (rääkimine); keel (keele tegelik kasutamine, grammatiliste kategooriate nimetustes) beszéd ♦ kaudne kõne keel függő beszéd; otsene kõne keel egyenes beszéd; suuline kõne keel élőszó, élőbeszéd; kõnest arusaamine beszédértés
2. (kõnelus, jutuajamine, arutlus) beszélgetés, megbeszélés ♦ küsimuse kõne alla võtma szóba hozza a dolgot; see ei tule kõne allagi! nem oda Buda!; fityiszt (az orrodra)!; ei tule kõne allagi számba se jön; szó sem lehet róla; eszed tokja/tokját!
3. (avalik ettekanne, jutt) beszéd, előadás ♦ kõnet pidama beszédet tart; avakõne beköszöntő, megnyitóbeszéd; kihutuskõne uszító beszéd; lauakõne felköszöntő, pohárköszöntő; lõpukõne záróbeszéd; matusekõne gyászbeszéd; raadiokõne rádióbeszéd; tervituskõne beköszöntő, köszöntő beszéd, üdvözlőbeszéd; troonikõne trónbeszéd
4. (telefoni-) telefonbeszélgetés, (telefon)hívás ♦ kõnet jälitama hívást lenyomoz; sulle on kõne hívásod van; kõnet katkestama megszakítja a telefonbeszélgetést
■LS: kõne+ (rääkimisega seotud) ♦ kõnedefekt beszédhiba; kõneelund keel beszédszerv; kõnehäire med beszédzavar; kõnekeel keel beszélt nyelv, köznyelv, élőnyelv; kõnekujund kirj szókép, alakzat; kõnemaneer beszédmód; kõneorgan keel beszédszerv; kõnepuue ped beszédhiba; kõnestiil beszédstílus; kõnesüntesaator beszédszintetizátor; kõnevõime beszédkészség; kõnetoon beszédhang; kõnetuvastus info beszédfelismerés
kõne+ (vestlusega seotud) ♦ kõneaine beszédtéma; kõnekoor szavalókórus; kõnekoosolek felolvasásóest; kõnepult emelvény, szónoki emelvény, szószék
kõne+ (telefonikõnega seotud) ♦ kõnepost hangposta; kõnetraat telefon

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

kõnelemine <kõnelemine kõnelemise kõnelemis[t kõnelemis[se, kõnelemis[te kõnelemis/i 12 s> szólás, beszéd, beszélgetés

lorama <lora[ma lora[da lora[b lora[tud 27 v> (lora ajama) zöldségeket beszél

mõtlemata <s> könnyedén, se szó, se beszéd

mäejutlus <+j'utlus j'utluse j'utlus[t j'utlus[se, j'utlus[te j'utlus/i_&_j'utluse[id 11_&_09 s> hegyi beszéd

nasaleerima <nasal'eeri[ma nasal'eeri[da nasaleeri[b nasaleeri[tud 28 v> (läbi nina hääldama) orrhangon beszél ♦ räägib nasaleerides orrhangon beszél

palistama <palista[ma palista[da palista[b palista[tud 27 v> (riide serva läbi õmblema) beszeg, szegélyez, felszeg

poetama <p'oeta[ma p'oeta[da p'oeta[b p'oeta[tud 27 v>
1. (pistma) belop ♦ poetas kirja lauasahtlisse belopta a levelet az asztalfiókba
2. (pillama) (le)ejt ♦ poetab midagi põrandale leejt vmit a padlóra
3. (pudistama) szór ♦ pilv poetab vihma az eső cseperegni kezd
4. (lüdima) (ki)fejt ♦ poeta herned ära! fejtsd ki a borsót
5. (märkamatult kuhugi pugema) belopódzik
6. (möödaminnes midagi ütlema) kibök ♦ poetab paar sõna kibök néhány szót

puistama <p'uista[ma puista[ta p'uista[b puista[tud 29 v>
1. (kallama, langeda laskma) szór, hint, önt, zúdít; (peale, üle) megszór, meghint vmivel; (välja, sisse) kiszór, beszór vhová, beleszór vmibe; (laiali) szétzór, elhint, kiönt ♦ puista supi sisse soola sózd meg a levest; libedale teele puistati liiva fölszórták homokkal a síkos utat; keegi on tuhka vaiba peale puistanud valaki összehamuzta a szőnyeget; perenaine puistas herned potti a gazdaasszony borsót öntött a lábosba; jahu puistati kottidesse lisztet öntöttek a zsákba; puista kringlile [tuhk]suhkrut [peale] porcukrozd meg a sütit; kask puistab lehti a nyírfa hullajtja a leveleit; pilv puistab vihma szemerkél az eső; puistab lund szállingózik a hó; rong puistas reisijad perroonile maha piltl szállingóztak az utasok a vonatból a peronra; laps puistati kallistuste ja kingitustega üle piltl a gyereket elhalmozták ölelésekkel és ajándékokkal; saepuruga ülepuistatud tee fűrészporral felszórt út
2. (tuuseldama, midagi otsides segi paiskama) turkál, kotorászik; (läbi otsima) átkutat ♦ puistas närviliselt sahtlis idegesen kotorászott a fiókban; puistasin kadunud dokumenti otsides pabereid az elveszett iratot keresve turkáltam a papírok között; puistasin oma mälestusi kotorásztam az emlékeim között
3. kõnek (varastama, röövima) lop, rabol ♦ jälle on seda poodi puistamas käidud már megint lopni ment a boltba
4. piltl (midagi ohtralt jagama, pilduma, loopima) szór ♦ puistab komplimente bókokat szór; puistab küsimusi kérdésekkel bombáz vkit; südant puistama kiönti szívét vkinek; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

puterdama <puterda[ma puterda[da puterda[b puterda[tud 27 v> (häälduselt segaselt rääkima, pudrutama) dadog, motyog; (sisult segaselt rääkima) érethetetlenül beszél; (midagi segi ajama) összekever

ropendama <ropenda[ma ropenda[da ropenda[b ropenda[tud 27 v> (rõvetsema, ropult rääkima) trágárkodik, trágárságokat beszél, disznólkodik

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

rääkimine <r'ääkimine r'ääkimise r'ääkimis[t r'ääkimis[se, r'ääkimis[te r'ääkimis/i 12 s> beszéd, beszédés, beszélés

sisse hingama belélegez, inhalál, beszív

sisse nõudma (tasuma kohustades koguma, kasseerima) behajt, beszed

sisse võtma
1. (sissepoole, sisemusse toimetama) bevesz, beszed; (kohta sisse võtma) helyet foglal
2. kõnek (kellesse v millesse kiindunud olema) belezúg ♦ sa oled minust sisse võetud belém vagy zúgva, tetszem neked; tundub, et keegi on õpetajast sisse võetud úgy tűnik, mintha valaki belezúgott volna a tanárába

triviaalsus <s> közhely, zagyva beszéd

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

valimiskõne <s> választási beszéd

äkitselt <äkitselt adv> se szó, se beszéd, hirtelen, azonnal, váratlanul, azon nyomban, tüstént

äärestama <ääresta[ma ääresta[da ääresta[b ääresta[tud 27 v> (palistama) beszeg, eltisztáz ♦ nööpauke äärestama beszegi a gomblyukat; laudlina käsitsi äärestama kézzel beszegi a asztalterítőt

ääristama <äärista[ma äärista[da äärista[b äärista[tud 27 v>
1. (äärisena ümbritsema) felszeg, szegélyez, keretez ♦ jalgteid ääristavad lilled virágok szegélyezik a járdákat
2. (äärisega varustama) szegélyez; (õmmeldes) beszeg ♦ ääristas laudlina pitsiga csipkével szegte be az asztalterítőt