[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

biitseps <biitseps biitsepsi biitsepsi[t -, biitsepsi[te biitsepse[id 02 s> anat (kakspealihas) bicepsz, kétfejű karizom

bikiinid pl <bik'iin bikiini bik'iini bik'iini, bik'iini[de bik'iini[sid_&_bik'iin/e 22 s> (napp päevitusrõivas) bikini, kétrészes fürdőruha

bisnis <bisnis bisnise bisnis[t -, bisnis[te bisnise[id 09 s> (tulus äri, äritegevus) biznisz, üzlet

drillima <dr'illi[ma dr'illi[da drilli[b drilli[tud 28 v> kiképez ♦ sõdureid drillima katonákat kiképez

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

iks <'iks iksi 'iksi 'iksi, 'iksi[de 'iksi[sid_&_'iks/e 22 s> (x-täht) iksz

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

kinni siduma megköt, kiköt, elköt, beköt; (sidemega) bekötöz ♦ seob kingapaelad kinni megköti a cipőzsinórját; sidus hobuse lasila külge kinni kikötötte a lovat a fához; haav seoti kinni elkötötték a sebet; tal seoti silmad kinni bekötötték a szemét

kokku siduma bekötöz, összeláncol, összekötöz, összeköt, összefűz, összecsomóz, egybeköt

koolitama <koolita[ma koolita[da koolita[b koolita[tud 27 v>
1. (õppida võimaldama) taníttat, kitaníttat, iskoláztat ♦ oma lapsi koolitama iskoláztatja a gyermekeit; arstiks koolitama orvosnak taníttat ki
2. (välja õpetama) kiképez, képez ♦ hobust koolitama kiképzi a lovat; koolitatud inimene képzett ember; koolitatud hääl muus iskolázott hang

kraaksuma <kr'aaksu[ma kr'aaksu[da kraaksu[b kraaksu[tud 28 v> károg, rikoltoz(ik), krákog

kummipuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s>
1. (kummimahla andev puu) fikusz
2. bot (kummi-viigipuu Ficus elastica) szobafikusz

kõnekeelne <s> biz., bizalmas, köznyelvi

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

ometi <ometi adv>
1. (ikkagi, sellegi poolest) azért, vajon, mégis, csakhogy, csak, biz ♦ proovida võiksime ometi mégis megpróbálhatnánk; võib süüa ja ometi näljane olla lehet enni, és mégis éhesen maradni; kui ka ei osta, vaadata võib ometi ha nem is vesz semmit, de azért szétnézhet
2. (rõhutab tundetooni) már, végül ♦ ütle ometi, mis sul on! mond el végre, mi van veled!; rääkige siis ometi! beszéljen végre!; mine ometi ära! menj már el!; vaata ometi, kuidas ta tantsib! nézd már, hogy táncol!; saa ometi aru! értsd már meg!; viimaks ometi! na végre!

paariselamu <s> ikerház, ikerszelvényes

pull1 <p'ull pulli p'ulli p'ulli, p'ulli[de p'ulli[sid_&_p'ull/e 22 s, adj>
1. s (isane veis, sõnn, ka sõralise isasuluki kohta) bika ♦ tõupull tenyészbika
2. s kõnek (vemp, nali) csíny, móka ♦ pulli tegema hülyezkedik, szórakozik, bolondozik

pullvasikas <s> bikaborjú, bikavér

purikas <purikas purika purika[t -, purika[te purika[id 02 s>
1. ([suur] haug) csuka(hal)
2. (keegi suur ja tugev: inimese kohta) nagy, bikaerős ♦ noormees nagu purikas! jókora legény!; terve kui purikas piltl olyan egészséges, mint a makk, makkegészséges
3. (ülalt nõrguva vedeliku tahkumisel tekkiv rippuv moodustis) jégcsap

ristküsitlema <s> kikérdez

rusikavõitlus <+v'õitlus v'õitluse v'õitlus[t v'õitlus[se, v'õitlus[te v'õitlus/i_&_v'õitluse[id 11_&_09 s>
1. sport (poks) ökölvívás, boksz
2. (kaklus) ökölharc, bunyó ♦ täna läks koolis ägedaks rusikavõitluseks ma nagy bunyó volt az iskolában

sillutama <silluta[ma silluta[da silluta[b silluta[tud 27 v> (kivitama, prügitama) burkol, kikövez ♦ kõnniteed sillutama kikövezik a járdát; teekond põrgusse on sillutatud heade kavatsustega a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve

sõnn <s'õnn sõnni s'õnni s'õnni, s'õnni[de s'õnni[sid_&_s'õnn/e 22 s>
1. (suguküps isane veis, pull) bika ♦ tugev nagu sõnn erős, mint a bika
2. piltl (suur tugev kiimaline mees, pull) bika

Sõnn <s'õnn sõnni s'õnni s'õnni, s'õnni[de s'õnni[sid_&_s'õnn/e 22 s> (tähtkuju) Bika

usutlema <usutle[ma usutle[da usutle[b usutle[tud 27 v> (tungivalt küsitlema) kikérdez; (intervjueerima) (meg)interjúvol ♦ saatejuht usutleb külalist műsorvezető interjúvolja a vendéget

vormima <v'ormi[ma v'ormi[da vormi[b vormi[tud 28 v> (ainele, materjalile kuju, vormi andma) alakít, alakot ad, kiképez, formáz, formál, domborít

välja õpetama (mingiks tööks vajalikke teadmisi ja oskusi andma, välja koolitama) betanít, kitanít, kiképez, képez

õiendama <õienda[ma õienda[da õienda[b õienda[tud 27 v>
1. (kehaosa[de] v kogu keha kohta: sirgu ajama, sirutama) beleköt, zsémbel, szorgoskodik, piszkoskodik, piszkálódik, kiigazít, kekeckedik, cikiz
2. (arve, makse kohta: tasuma, ära maksma) ♦ arveid õiendama/klaarima kiegyenlíti a számlát