[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

cm cm

CV CV, önéletrajz

do <do do do[d -, do[de do[sid 26 s> muus (esimese alusheli silpnimetus) C ♦ alumine do alsó C

eelkäija <+k'äija k'äija k'äija[t -, k'äija[te k'äija[id 01 s>
1. (eespool kõndija) előző, előd
2. előd
3. (hrl pl) (eellane, esivanem) előd, ős

eellane <'eellane 'eellase 'eellas[t 'eellas[se, 'eellas[te 'eellas/i_&_'eellase[id 12_&_10? s> ős ♦ soome-ugri rahvaste eellased a finnugor népek ősei

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

endiselt <'endiselt adv> továbbra is, még mindig, korábbi módon ♦ taevas on endiselt selge az ég még mindig derűs; kodus on kõik endiselt otthon minden korábbi módon van

energeetikaminister <+min'ister min'istri min'istri[t -, min'istri[te min'istre[id 02 s> energia- és áramfejlesztési miniszter

ennegi <ennegi adv; 'ennegi adv> korábban is

esivanem <+vanem vanema vanema[t -, vanema[te vanema[id 02 s (hrl pl)> ős, előd ♦ kauged esivanemad őseink; eestlaste esivanemad az észtek ősei

faleristika <faler`istika faler`istika faler`istika[t -, faler`istika[te faler`istika[id 01 s> (ordeneid, medaleid ja märke uuriv numismaatika haru) falerisztika, rendjel- és kitüntetéstan

farmakognoosia <farmakogn'oosia farmakogn'oosia farmakogn'oosia[t -, farmakogn'oosia[te farmakogn'oosia[id 01 s> (droogiõpetus) farmakognózia, gyógynövény- és drogismeret

fillumeenia <fillum'eenia fillum'eenia fillum'eenia[t -, fillum'eenia[te fillum'eenia[id 01 s> (tikutoosietikettide v tikutooside kogumine) gyufásdoboz- és címke gyűjtés

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

hüüdsõna <+sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s> c, indulatszó

igasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj, s>
1. adj (kõiksugune) mindenféle, minden rendű és rangú, többféle, szedett-vedett, mindennemű; (kõik, iga) mind ♦ igasugune abi mindennemű segítség; igasugused kaubad mindenféle áru; igasugused mõtted mindenféle gondolatok; igasugune kaasabi bárilyen segítség; väljaspool igasugust kahtlust minden kétségen kívül; see ületab juba igasuguse piiri túlmegy minden határon; lõpetas minuga igasuguse vahekorra minden kapcsolatot megszakított velem
2. s bármi ♦ elus tuleb igasugust ette az életben bármi történhet

igivana <+vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj> ős, vénséges vén, ősrégi ♦ igivana mees vénséges vén öreg; igivana maja öreg ház; igivana komme ősi szokás; igivana lugu ősrégi történet

isegi <isegi adv>
1. (koguni, lisaks kõigele, vastupidi ootustele) akár, még .. is, sőt, mégpedig, méghozzá, bezzeg ♦ isegi tema ei tea még ő sem tudja; isegi haavalehed ei värisenud még a nyárfalevelek sem reszketnek; isegi kodus ei saa rahu még otthon sincs nyugtom; kõik olid kokku tulnud, isegi vanaätid mindenki eljött, még öregek is
2. (niigi, selletagi) anélkül, enélkül, így is, úgyis ♦ tal on tööd isegi palju így is sok munkája van már; neil on vara isegi küllalt úgyis elég vagyonosak már

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jne s.í.t.

jt és mások

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

ka <ka adv>
1. (samuti) is; (isegi, koguni) sem ♦ kas sina olid ka seal? te is ott voltál?; keegi ei suutnud aidata, ka arst mitte senki sem tudott segíteni, még az orvos sem; oli ka selliseid päevi voltak olyan napok is
2. (etteheite, pahameele jne rõhutamisel) is ♦ see ka mõni mees! na ez is egy férfi!; oled ikka ka! na te is!
3. kõnek (tugevdab eelnevat sõna v lauseosa) is, és ♦ miks ka mitte! miért is ne!; mis teil ka uudist on? na és nálatok mi újság?

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kah <k'ah adv> kõnek
1. (ka, samuti) is ♦ sina kah kodus te is otthon vagy
2. (eelneva rõhutamisel) is ♦ kuidas sa elad kah? hogy is vagy?; käib kah, kui paremat pole ha nincs jobb, az is jó

kardiovaskulaarsüsteem <s> szív- és keringési rendszer

korduvalt <k'orduvalt adv> többször, több ízben, ismételten, újra és újra, ismétlődő módon

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kõigepealt <+p'ealt adv>
1. (kõige enne, eeskätt, eelkõige) először, először is, legelőször, mindenekelőtt ♦ lapsed õpivad kõigepealt tähti a gyerekek először a betűket tanulják
2. (loendamisel: esiteks) először

kõss <k'õss interj; k'õss kõssu k'õssu k'õssu, k'õssu[de k'õssu[sid_&_k'õss/e 22 s> interj (kanade, lindude peletamiseks) hess, ss ♦ kõss, eemale! hess, innen!

lõõr1 <l'õõr lõõri l'õõri l'õõri, l'õõri[de l'õõri[sid_&_l'õõr/e 22 s> (suitsu-) cső ♦ ahjulõõr kályhacső; korstnalõõr kéménykürtő; suitsulõõr ehit füstcsatorna, füstcső

musttuhat <+tuhat tuhande tuhande[t -, tuhande[te tuhande[id 02 num, pron> (väga suur hulk) ezer és egy, rengeteg, számtalan ♦ musttuhat sääske rengeteg szúnyog

nahkne <n'ahkne n'ahkse n'ahkse[t -, n'ahkse[te n'ahkse[id 02 adj>
1. (nahast) bőr ♦ nahksed püksid bőrnadrág; nahkne tugitool bőrfotel; hülgenahkne fókabőr; rebasenahkne rókabőr; toornahkne nyersbőr
2. (nahkjas, nahataoline) bőrszerű
3. (kuivetunud, kõhn) csont és bőr, sovány ♦ raugalikult nahksed käed öregesen sovány kezek

naised-lapsed pl <naine-l'aps naise-lapse n'ais[t-l'as[t -, nais[te-las[te n'ais/i-l'aps[i 14 s> nők és gyerekek

naksti <n'aksti adv, interj>
1. adv; interj (naksuga) nyissz. és már át is vágta az ollóval a szalagot
2. adv kõnek (kähku) gyorsan ♦ selle asja korraldame naksti ära ezt a dolgot gyorsan elintézzük

niigi <n'iigi adv>
1. (selletagi, nagunii) így is, úgyis ♦ kõik on niigi selge így is minden világos; ära tee akent lahti, toas on niigi jahe ne nyisd ki az abalakot, így is hideg van a szobában; meie teadsime seda niigi úgyis tudtuk
2. (seevõrra, selgi määral) ennyi ♦ hea, et niigi palju tagasi sain jó, hogy ennyit is visszakaptam
3. (sedamoodi ja mitte halvemini) így ♦ hea, et veel niigi läks még jó, hogy így is sikerült

niikuinii <+n'ii adv> (nagunii, kindlasti, igal juhul) úgyis, így is, úgy is ♦ pole mõtet joosta, niikuinii me ei jõua nincs értelme futni, úgysem érünk oda; see maja läheb niikuinii lammutamisele ezt a házat úgyis lebontják; niikuinii saab ta sellest teada úgyis megtudja, úgyis tudomást szerez erről; mis ma sest räägin, sa ei usu niikuinii de miért is beszélek erről, úgysem hiszed

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

nimeline1 <nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj>
1. (nime, nimetust omav, teatud nime kandev) c., nevű, című ♦ Reinu-nimeline noormees Rein nevű fiatalember; rahvalauludel puudub harilikult nimeline autor a népdaloknak általában nincs megnevezett/konkrét szerőjük
2. (kellegi nimele välja antud) névre szóló; (selline, kus midagi tehakse oma nime avaldades) név szerinti ♦ nimeline hääletamine név szerinti szavazás; nimeline kingitus névre szóló ajndék; nimeline kutse esietendusele névre szóló meghívó a premmierre
3. (ainult nime poolest eksisteeriv, formaalne) névleges, formális ♦ kuningavõim on vaid nimeline a királyi hatalom csak névleges

nimeline2 <+nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> c., nevű, című ♦ omanimeline azonos nevű; samanimeline azonos nevű; temanimeline a nevét viselő; ühenimeline azonos nevű

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

omakäeline <+k'äeline k'äelise k'äelis[t k'äelis[se, k'äelis[te k'äelis/i_&_k'äelise[id 12_&_10? adj> saját kezű, s.k. ♦ omakäeline allkiri saját kezű aláírás

puusepp <+s'epp sepa s'eppa s'eppa, s'eppa[de s'eppa[sid_&_s'epp/i 22 s> ács, asztalos
■LS: puu+sepa+ ♦ puusepakirves ácsfejsze; puusepatööriist ácsszerszám

puutöömees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> ács, asztalos

põlis+ (päritolult, esivanemate poolest, kaua kuskil elanud) ős ♦ põliselanikkond őslakosság; põlismets őserdő; põlisrahvas ősnép; põlistamm őstölgy; põlisvaenlane ősi ellenség

raadiolamp <+l'amp lambi l'ampi l'ampi, l'ampi[de l'ampi[sid_&_l'amp/e 22 s> cső, elektroncső

rammu katsuma összemérjék erejüket és ügyességüket

ringhääling <+hääling häälingu häälingu[t -, häälingu[te häälingu[id 02 s> műsorszolgáltatás, rádió és televízió ♦ rahvusringhääling közszolgálati médiaszolgáltatás, közmédia

rups <r'ups rupsi r'upsi r'upsi, r'upsi[de r'upsi[sid_&_r'ups/e 22 s>, ka rupskid (teisejärgulised tapasaadused: siseelundid, pead, sabad, jalad vms) belsőség és vágási melléktermék

rupskid pl <r'upski r'upski r'upski[t -, r'upski[te r'upske[id 01 s> vt rups belsőségek és vágási melléktermékek

rääkimata <r'ääkimata adv> nem is beszélve

samuti <samuti adv>
1. (samal viisil, samamoodi) ugyanúgy, szintén, valamint ♦ kaheksa inimest oli kohal, samuti ta ise nyolc ember volt jelen, valamint ő maga
2. (ka) is ♦ sina tule samuti kaasa! te is gyere velünk!

seniks <seniks adv> (senikauaks, selleks ajaks) addig, addig is, mindaddig

siiski <s'iiski adv>
1. (ikkagi, ometi) mégis, mégiscsak, azonban, azért ♦ kõik lõppes siiski hästi mégis jól végződött mindez
2. (ka siis) akkor is ♦ nägin teda taas aastaid hiljem, siiski ainult üürikeseks évekkel később újra találkoztam vele, akkor is csak rövid időre

sisse-välja <s> ki és be

toru <toru toru toru t'orru, toru[de toru[sid 17 s>
1. cső ♦ telefonitoru telefonkagyló; veetoru vízcső; vihmaveetoru esőcsatorna
2. kõnek (tulirelva raua, ka relva enese kohta) cső ♦ püssitoru puskacső
3. kõnek (vaskpuhkpilli kohta) rézfúvó
■LS: toru+ ♦ torujuhe tehn csővezeték; torujüri kõnek (torulukksepp) vizes; torukraav põll alagcső; torulukksepp vízvezeték-szerelő, vízszerelő; torumees kõnek csőszerelő; toruots a cső bemenete; torutangid csőfogó; torutransport csővezetékes szállítás

tööõpetus <+õpetus õpetuse õpetus[t õpetus[se, õpetus[te õpetus/i 11 s> (õppeaine koolis) technika és életvitel

vennas <vennas vennase vennas[t -, vennas[te vennase[id 09 s; vennas vennakse vennas[t -, vennas[te vennakse[id 09 s>
1. (vend [vere poolest]) atyafi, testvér, öcs ♦ minu noorem vennas öcsém; Mihkel ja Mart on vennaksed Mihkel és Mart testvérek
2. ([noor]mees, poiss, semu, sell) öcsi, öcskös, koma, pajtás
■LS: vennas+ ♦ vennaskalmistu katonai temető; vennasrahvas testvérnép

õed-vennad pl <õde-v'end 'õe-venna õde-v'enda -, õde[de-v'enda[de õde[sid-v'enda[sid_&_õde[sid-v'end/i 22 s> testvérek; fiú- és lánytestvérek

üles-alla <+'alla adv> (üles ja alla) fel-alá, le s fel, fel és alá, le-föl, föl-le