[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eemale <'eemale adv> vt ka eemal, eemalt távolra, távolabbra, el ♦ läks eemale eltávolodott; minge kõik eemale menjetek mind távolabbra!; käed eemale! el a kezekkel!; hoidub teistest eemale távol tartja magát a többiektől

eemalt <'eemalt adv> vt ka eemal, eemale távolról, távolból ♦ eemalt juhtima távolról irányít; eemalt paistab juba küla a távolból már látszik a falu

haigutama <haiguta[ma haiguta[da haiguta[b haiguta[tud 27 v>
1. ásít; (korraks) ásít; (aeg-ajalt) ásítozik ♦ magusasti haigutama édesen ásít; igavusest haigutama unalomból ásítozik; laia v suure suuga haigutama tátott szájjal ásít
2. (põhjatuna paistma) tátong ♦ eemal haigutasid pommilehtrid a távolban egy bombatölcsér tátong; nende ees haigutas kuristik szakadék tátongott előttük; haigutav kuristik tátongó szakadék

kaugemal <k'augemal adv> vt ka kaugemale, kaugemalt (eemal) messzebb, távolabb ♦ ta elab kaugemal távolabb lakik

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kõrvaline1 <kõrvaline kõrvalise kõrvalis[t kõrvalis[se, kõrvalis[te kõrvalis/i 12 adj, s>
1. adj (asjaga mitteseotud, asjasse mittepuutuv, mujalt lähtuv, väljaspoolt tulev) mellékes, kívülálló
2. adj (teisejärguline, ebaoluline) másodlagos, jelentéktelen ♦ kõrvalise tähtsusega másodlagos jelentőségű
3. adj (kõrvale jääv, eemal asuv) félreeső, elhagyatott, eldugott ♦ kõrvaline piirkond félreeső terület
4. s (asjaga mitteseotud isik) illetéktelen, jogosulatlan személy

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

sealt <s'ealt adv> (osutab kõnelejast eemal olevale kohale) onnan, onnét, arról ♦ kord siit, kord sealt hol innen, hol onnan; kes sealt tuleb? ki jön onnan?

sinna <s'inna adv>
1. (osutab kaugemal, kõnelejast eemal olevale kohale, eelnevas tekstis märgitud kohale) oda, arra ♦ ära mine sinna! ne menj oda!; lähen sinna, kuhu tuul viib arra megyek, amerre a szél visz; sinna ja tagasi oda-vissza; sa jätsid mind lihtalt sinna maha te baszottul ott hagytál engem
2. (koos sõnadega „siia“ ja „tänna“) oda ♦ siia ja sinna ide-oda, erre-arra

taamal <t'aamal adv> vt ka taamale, taamalt (eemal, kaugemal) amott, távolban, háttérben ♦ taamal paistab üks torn amott látszik egy torony

võõrsil <v'õõrsil adv> vt ka võõrsile, võõrsilt (kodumaast v kodust eemal) idegenben

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség