[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

eemale <'eemale adv> vt ka eemal, eemalt távolra, távolabbra, el ♦ läks eemale eltávolodott; minge kõik eemale menjetek mind távolabbra!; käed eemale! el a kezekkel!; hoidub teistest eemale távol tartja magát a többiektől

eemalt <'eemalt adv> vt ka eemal, eemale távolról, távolból ♦ eemalt juhtima távolról irányít; eemalt paistab juba küla a távolból már látszik a falu

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

hirmutama <hirmuta[ma hirmuta[da hirmuta[b hirmuta[tud 27 v> ijeszt, rémít, ráijeszt, megrémít, megijeszt, megfélemlít, ijesztget; (veidi) ijesztget; (eemale) elijeszt ♦ see teade hirmutab mind ez a hír megrémít; tahan teda veidi hirmutada egy kicsit rá akarok ijeszteni; vaikus hirmutas megrémít a csend

hoiduma <h'oidu[ma h'oidu[da h'oidu[b h'oidu[tud 27 v>
1. (seisundi, asendi puhul) tartózkodik, óvakodik ♦ hoiduge paremale tartsanak jobbra
2. (vältima) tartózkodik, ellenáll, elkerül ♦ miks sa minust eemale hoidud? miért kerülsz engem?; hoiduge ülearustest kulutustest tartózkodjanak a túlzott kiadásoktól; hoidusin temaga kohtumast kerültem a vele való találkozást; hoiduge keetmata vee joomisest úvakodjanak a forralatlan víztől; ma ei suutnud kiusatusest hoiduda nem tudtam ellenállni a kísértésnek

hurjutama <hurjuta[ma hurjuta[da hurjuta[b hurjuta[tud 27 v>
1. (näägutama, ette heitma) szid, dorgál, korhol; (häbistades noomima) leckéztet ♦ ema hurjutas poega az anya megdorgálta a fiát; mind hurjutati saamatuse pärast megszidtak ügyetlenségemért
2. (eemale peletama) elzavar, elkerget ♦ hurjutas koera eemale elkergette a kutyát

hüppama <h'üppa[ma hüpa[ta h'üppa[b hüpa[tud 29 v>
1. ugrik, ugrál, szökken, szökik, szökell, pattog, pattan; (eemale) elugrik; (ligi, juurde) odaugrik; (püsti, peale, sisse) felugrik, felpattan ♦ langevarjuga hüppama ejtőernyővel ugrik; hüppasin liikuvale trammile felugrottam a mozgó villamosra; orav hüppab oksalt oksale a mókus ágról ágra ugrál; hüppasin üle kraavi átugrottam az árkon; hüppasin püsti felugrottam, talpraugrottam, talprapattantam; hüppas hobuse selga felugrottam a lóra, felpattantam a lóra; hüppasin teelt kõrvale félreugrottam az útból; süda hüppab rõõmust majd kiugrik a szívenm az örömtől; hüppa korraks minu juurest läbi kõnek ugorj be hozzám; turuhinnad hüppasid kõrgele felszöktek a piaci árak; jutt hüppas ühelt teemalt teisele a beszélgetés egyik témáról a másikra ugrált; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; hüppab rõõmust või nahast välja majd kibújik/kiugrik a bőréből; ta hüppaks rõõmust lakke madarat lehet(ne) fogatni vele
2. kõnek (kiitlema, kelkima) felvág, kérkedik ♦ hüppab oma teadmistega kérkedik a tudásával

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

koost1 <k'oost adv> (mingist tervikust osadeks, tükkideks, laiali, üksteisest eemale) szét ♦ koost lagunema szétesik

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

kõrvale <kõrvale postp, adv> vt ka kõrval1, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juurde, ligidale, äärde) mellé ♦ istu minu kõrvale ülj le mellém
2. adv; postp [gen] (kellele-millele lisaks, samaaegselt) mellé ♦ prae kõrvale anti kapsasalatit a sült mellé káposztasalátát tálaltak
3. adv (otsesuunast küljele, eemale) félre ♦ kõrvale vaatama eltekint, félrenéz; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz

kõrvale jääma (mitte osa võtma, eemale jääma) félreesik

kõss <k'õss interj; k'õss kõssu k'õssu k'õssu, k'õssu[de k'õssu[sid_&_k'õss/e 22 s> interj (kanade, lindude peletamiseks) hess, ss ♦ kõss, eemale! hess, innen!

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

nihkuma <n'ihku[ma n'ihku[da n'ihku[b n'ihku[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval edasi liikuma) eltolódik, húzódik, csúszik, kúszik; (teise kohta) áttolódik; (kohalt) elmozdul; (lähemale) közeledik; (eemale) eltolódik, elcsúszik; (ajaliselt lähemale) közeledik ♦ lükkasime, ent kapp ei nihkunud tolligi paigast toltuk, de a szekrény egy centit sem mozdult; rätt oli laubale nihkunud a kendő a homlokára csúszott; püüdsin talle lähemale nihkuda próbáltam közelebb csúszni hozzá; ära nihku minust eemale ne húzódj el tőlem; nihkus kogu kehaga ettepoole folyton előrébb csúszott; linn nihkub mäekülgi mööda ülespoole a város kúszik fel a hegyoldalon; tunni lõpp nihkub lähemale közeledik az óra vége; tähtaeg nihkub lähemale közeledik a határidő; sügis nihkub lähemale közeledik az ősz

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

peletama <peleta[ma peleta[da peleta[b peleta[tud 27 v> (eemale, ära ajama) elkerget, elijeszt, elhesseget, elriaszt

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

taamale <t'aamale adv> vt ka taamal, taamalt (eemale, kaugemale) távolabbra

tõmbuma <t'õmbu[ma t'õmbu[da t'õmbu[b t'õmbu[tud 27 v>
1. (tahapoole liikuma, eemalduma, taanduma) visszahúzódik, visszavonul; (kõrvale astuma) félrehúzódik, félrevonul ♦ tõmbub aknast eemale visszahúzódik az ablakból; endasse tõmbuma piltl magába zárkózik; ta tahaks poliitikast kõrvale tõmbuda szeretne visszavonulni a politikától
2. (märgib asendi, seisundi, olukorra muutumist) húzódik ♦ ta nägu tõmbub naerule mosolyra húzódik az arca; kokku tõmbuma összehúzódik; mu jalg tõmbub joostes krampi görcsbe rándul a lábam futás közben; auto aknad tõmbuvad uduseks az autó ablakai bepárásodnak; juba hakkab õhtusse tõmbuma már esteledik; silmus tema ümber tõmbub pingule/koomale szorul a hurok körülötte

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat

tõukama <t'õuka[ma tõuga[ta t'õuka[b tõuga[tud 29 v>
1. ([järsult, hooga] lükkama) lök, tol, taszít ♦ tõukas tooli eemale odébb lökte a széket; kõrvale tõukama félretol, félrelök; kedagi selga tõukama hátba lök vkit; tuul tõukab paati a szél viszi a csónakot; sportlane tõukab kuuli a sportoló súlyt lök; kuningas tõugati troonilt piltl a királyt letaszították a trónról
2. (millegi põhjustamise v ajendamise kohta) taszít ♦ {keda} kiusatuse sisse tõukama kísértésbe taszít; sündmused tõukasid riigi kodusõtta az események polgárháborúba taszították az országot

vehkima <v'ehki[ma v'ehki[da vehi[b vehi[tud 28 v>
1. hadonászik, csapkod ♦ vehib kätega hadonászik a kezével; vehib sääski eemale szúnyogokat hesseget
2. (midagi hoogsalt tegema) ♦ dirigent vehib takti lüüa a karmester üti a taktust; vehib käia kilép (gyorsan megy); vehib tööd [teha] keményen dolgozik

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!