[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aeg <'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. (ajaarvestuses) idő, kor, időszámítás ♦ kohalik aeg helyi idő, helyi időszámítás
2. (piiratud kestus, vältus, ajalõik, -vahemik, -järk) időszak, korszak ♦ nõukogude aeg a szovjet időszak; jääaeg geol jégkorszak; keskaeg középkor; kiviaeg kőkorszak; kõrgaeg fénykor; leinaaeg gyász(időszak); okupatsiooniaeg a megszállás ideje; pronksiaeg arheol bronzkor(szak); rauaaeg arheol vaskor(szak); talveaeg, talvine aeg téli időszámítás; uusaeg újkor; valgustusaeg felvilágosodás, a felvilágosodás kora; vanaaeg ókor; ürgaeg őskor; kogu aeg állandóan, egész idő alatt; pikka aega hosszú ideig; igal ajal mindenkor; viimasel ajal újabban, az utóbbi időben, egy idő óta; pühade ajal ünnep idején; ükskõik mis ajal, mis tahes ajal bármikor; samal ajal egyben, ugyanakkor, közben, eközben; lühikese aja jooksul rövid időn belül, rövid idő alatt; iidsetest aegadest peale időtlen idők óta; ajaga kaasas käima piltl halad a korral; head aega! viszontlátásra!; aeg kõik haavad parandab az idő minden sebet begyógyít; aega surnuks lööma agyonüti az időt; aeg on raha az idő pénz; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér
3. (millekski ettenähtud, kuluv, sobiv, määratud aeg) idő ♦ garantiiaeg garancia; ilmumisaeg megjelenés ideje; jõudeaeg ráérő idő; katseaeg próbaidő; lennuaeg repülési idő; lõunaaeg ebéd; ooteaeg várakozási idő; poolaeg sport félidő; saabumisaeg érkezési idő; sünniaeg születési idő; väljumisaeg az indulás ideje, indulási idő; tööaeg munkaidő; rongi saabumisaeg a vonat érkezési ideje; {kelle} saabumisaeg érkezési idő; vabal ajal szabad idejében; ülikooli ajal az egyetem alatt; kokkulepitud ajal a megbeszélt időben; sobival ajal jókor, kellő időben, alkalmas időben; mul pole aega nincs időm; aega võitma időt nyer; aega raiskama (el)vesztegeti az időt; aega säästma v kokku hoidma időt nyer, időt takarít meg; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő; aega võtma sport stoppol; aeg surub peale/takka szorít az idő
4. keel idő ♦ liitaeg összetett idő
■LS: aja+ ♦ ajajoon info idővonal; ajakava menetrend; ajatöö maj időbér; ajaühik időegység

alternatiiv <alternat'iiv alternatiivi alternat'iivi alternat'iivi, alternat'iivi[de alternat'iivi[sid_&_alternat'iiv/e 22 s> alternatíva, vagylagos javaslat, választási lehetőség ♦ alternatiivi ees seisma két alternatíva közül választ

dilemma <dil`emma dil`emma dil`emma[t -, dil`emma[de dil`emma[sid 16 s> (valik emma-kumma vahel); loog (liik süllogisme) dilemma ♦ ta seisis dilemma ees dilemma előtt állt

ees <'ees adv, postp> vt ka ette, eest
1. adv (eespool) előtt, elöl ♦ ta seisis päris ees ő egészen elöl állt
2. adv (esiküljele kinnitatud, esiküljel) ♦ tal on prillid ees rajta van a szemüvege
3. adv (takistamas, tüliks) vkinek az útjában (van) ♦ sa oled mul igal pool ees mindenhol az utamban vagy; puu oli tee peal ees az úton egy kidőlt fa van
4. adv (ajaliselt tulemas, teoksil, arengult eespool, õigest ajast ette jõudnud) vmihez képest előrébb van, vminél korábban ♦ mis sul täna õhtul ees on? mit tervezel mai estére?; ta on oma ajast ees megelőzi saját korát; ta on oma arengus eakaaslastest ees előrébb tart a fejlődésben a kortársaihoz képest; kell on viis minutit ees az óra öt percet siet
5. postp [gen] (eespool) előtt ♦ maja ees a ház előtt; peegli ees a tükör előtt; ta sammus minu ees előttem ment
■LS: ees+ ♦ eesaju anat előagy; eeshammas metszőfog; eesiste első ülés; eesjäse zool elülső láb; eeskäsi (kaardimäng) az osztó; eeskäelöök (tennis) tenyeres; eesvokaal keel magas magánhangzó; eesõu előudvar

eespool <+p'ool adv> vt ka eestpoolt (ees) előbbre, elöl, előrébb; (eelnevalt, varem) előbb ♦ ta istub saalis teistest eespool előrébb ül a teremben, mint a többiek; eespool paistab vaid mets elöl csak erdő látszik; eespool mainitud küsimus az előbb említett kérdés

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

esi1 <esi 'ee 'e[tt 'e[tte, e[te esi 15 s> (ees olev töötamislõik) munkaszakasz

esine1 <esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 adj, s> s (ees asetsev ala v paik) vmi előtti hely ♦ peahoone esine oli rahvast tulvil egyetem előtti tér tele volt emberekkel

esine2 <esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 adj, s (hrl liitsõna järelosa)> (ees asetsev) előtti ♦ jaamaesine park pályaudvar előtti park; rinnaesine ingmell

esinema <esine[ma esine[da esine[b esine[tud 27 v>
1. (avalikult esitama v ette kandma) előad, fellép, szerepel ♦ ettekandega esinema előadást tart; kõnega esinema beszédet mond; ettepanekuga esinema javaslatot tesz; raadios esinema rádióban szerepel; avalikkuse ees esinema nyilvánosság előtt szerepel; avaldusega esinema nyilatkozatot tesz; laval esinema színpadon lép fel; kohtus tunnistajana esinema tanúként megjelenni a bíróságon; esines luuletusega előadott egy verset
2. (leiduma, ette tulema) előfordul, megjelenik ♦ sama motiiv esineb mitme kirjaniku teoses ugyanaz a motívum jelenik meg több író munkájában

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

ettevaatus <+v'aatus v'aatuse v'aatus[t v'aatus[se, v'aatus[te v'aatus/i_&_v'aatuse[id 11_&_09 s> elővigyázat, vigyázat, körültekintés, figyelem ♦ ettevaatust käsitsemisel! óvatosan kezelendő!; ettevaatuse huvides elővigyázatossági okokból; ettevaatust, ees on kolm trepiastet! óvatosan, három lépcsőfok van előttünk; ettevaatust, kuri koer! vigyázat, harapós kutya!

haigutama <haiguta[ma haiguta[da haiguta[b haiguta[tud 27 v>
1. ásít; (korraks) ásít; (aeg-ajalt) ásítozik ♦ magusasti haigutama édesen ásít; igavusest haigutama unalomból ásítozik; laia v suure suuga haigutama tátott szájjal ásít
2. (põhjatuna paistma) tátong ♦ eemal haigutasid pommilehtrid a távolban egy bombatölcsér tátong; nende ees haigutas kuristik szakadék tátongott előttük; haigutav kuristik tátongó szakadék

halvama <h'alva[ma halva[ta h'alva[b halva[tud 29 v> bénít, paralizál, megbénít ♦ (tema) üks jalg on halvatud az egyik lába lebénult; ta on halvatud ő le van bénulva; ta halvati ära megbénították; {kelle} tööd halvama megbénítja a munkáját; meid halvab hirm tuleviku ees megbénít minket a jövőtől való félelem

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

iluaed <+'aed aia 'aeda 'aeda, 'aeda[de 'aeda[sid_&_'aed/u 22 s> díszkert; (maja ees olev väike) virágos kert

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

jõuetu <jõuetu jõuetu jõuetu[t -, jõuetu[te jõuetu[id 01 adj> bágyadt, pilledt, erőtlen, ernyedt, tehetetlen, elhaló; (nõrk) gyenge; (väsinud) fáradt; (kurnatud) kimerült; (rammetu) erőtlen ♦ jõuetu hääl erőtlen hang; jõuetud rändurid kimerült vándorok; jõuetu vanake erőtlen öreg; näljast jõuetud loomad az éhezéstől erőtlen állatok; poliitiliselt ja majanduslikult jõuetu riik politikailag és gazdaságilag gyenge ország; sügispäikese jõuetu soojus az ősi napfény erőtlen melege; küünla jõuetu leek a gyertya gyenge lángja; jõuetuks jääma pilled; jõuetuks tegema elgyengít, sorvaszt; palavik tegi haige jõuetuks a láz legyengítette a beteget; selle ees oleme kõik jõuetud mindannyian tehetetlenek vagyunk előtte

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

kassa <kassa kassa kassa[t -, kassa[de kassa[sid 16 s> pénztár, kassza ♦ eelmüügikassa elővételi pénztár; piletikassa jegypénztár; riigikassa államkassza; teatrikassa színházi pénztár; raudteejaama kassad vasúti pénztárak; kassat üle lugema kasszát csinál; kassa ees oli suur järjekord a pénztár előtt hosszú sor állt; kassasse maksma a pénztárnál fizet
■LS: kassa+ ♦ kassaaken pénztárablak; kassaaparaat pénztárgép; kassafilm kõnek kasszafilm; kassakapp páncélszekrény, széf; kassaorder maj pénztári elismervény; kassapuudujääk maj pénztárhiány; kassaraamat maj pénzkönyv; kassatšekk pénztári blokk; kassaseis maj tõlge; kassatükk kõnek sikerdarab, kasszasiker, kasszadarab

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kino <kino kino kino k'inno, kino[de kino[sid 17 s>
1. (asutus, hoone) filmszínház, mozi ♦ panoraamkino panoráma mozi; vabaõhukino kertmozi; lähme kinno menjünk moziba; ta käib sageli kinos gyakran jár moziba; saame kokku kino ees találkozzunk a mozi előtt; on alles kino! kõnek micsoda cirkusz!; kodukinosüsteem házi mozirendszer
2. (filmikunst) filmművészet ♦ tummkino némafilm
■LS: kino+ ♦ kinoekraan filmvászon; kinokuulutus filmhirdetés; kinokülastus mozilátogatás; kinoprojektor filmvetítő(gép); kinopilet, kinopääse mozijegy; kinopublik moziközönség; kinosaal vetítőterem, moziterem; kinoseanss mozielőadás

kohkuma <k'ohku[ma k'ohku[da k'ohku[b k'ohku[tud 27 v> megijed, szörnyülködik, megretten, megrémül, megriad, megdöbben, elborzad ♦ ta ei kohku millegi ees /millestki semmitől sem ijed meg; unest üles kohkuma felriad álmából; ta oli väga kohkunud nagyon rémült volt

kohus1 <kohus kohuse kohus[t -, kohus[te kohuse[id 09 s>
1. (sisetunde sund) kötelesség ♦ moraalne kohus erkölcsi kötelesség; kodanikukohus állampolgári kötelesség; [oma] kohust täitma kellegi ees teljesíti a kötelességét vkivel szemben; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
2. (kohustus, ülesanne) feladat ♦ vanemate kohuseks on kaitsta oma istuvaid lapsi szülők feladata megvédeni netező gyermekeiket; peaminister on esialgu ka presidendi kohustes a miniszterelnök egyelőre látja el az elnök feladatkörét is

kohustus <kohustus kohustuse kohustus[t kohustus[se, kohustus[te kohustus/i 11 s>
1. (ülesanne) kötelezettség, kötelesség ♦ koolikohustus iskolakötelezettség, tankötelezettség; maksukohustus fizetési kötelezettség; sõjaväekohustus sorkatonai szolgálat; töökohustused munkaköri kötelezettségei; vaikimiskohustus titoktartási kötelezettség; kodanike õigused ja kohustused a polgárok jogai és kötelezettségei; kohustuste jagamine feladatkörök szétválasztása; kohustused kellegi/millegi ees kötelezettségei vannak vki/vmi iránt
2. (sisemine kohus) kötelezettség ♦ vanemlikud kohustused szülői kötelezettségei
3. (kohustav lubadus, kohustav dokument) kötelezettségvállalás ♦ võlakohustus ígérvény

koogutama <kooguta[ma kooguta[da kooguta[b kooguta[tud 27 v> (küürutama, kummardama) hajlong, megalázkodik ♦ puud koogutavad tormi käes a fák hajlonganak a viharban; ülemuse ees koogutama hajlong a főnök előtt

kummardama <kummarda[ma kummarda[da kummarda[b kummarda[tud 27 v>
1. (kummardust tegema) meghajol ♦ maani kummardama földig hajol
2. (austama) hajol, leborul; (au sees pidama) imád; kõnek (alandlikult paluma) hajlong ♦ tõelist Jumalat kummardama az igaz Istent imádni; ülemuse ees kummardama hajlong a főnöke előtt
3. (kummargile laskma, kallutama) meghajol
4. (kummarduma) lehajol ♦ kummardab, et tõsta maast kast üles lehajol, hogy felvegye a dobozt

kurb <k'urb kurva k'urba k'urba, k'urba[de k'urba[sid_&_k'urb/i 22 adj> (nukker) szomorú, bánatos, bús ♦ kurb hetk szomorú pillanat; kurb laul szomorú dal; kurb naeratus bús mosoly; kurb pilk bús tekintet; kurvad silmad bánatos szem; kurb saatus szomorú sors; kurb sündmus szomorú esemény; kurb uudis fájdalmas hír, szomorú újság, szomorú hír; kurb viis bánatos dallam; ta on kurb, sest kallim jättis ta maha szomorú, mert elhagyta a kedvese; meie ees avanes kurb vaatepilt szomorú látvány tárult elénk

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

käendus <k'äendus k'äenduse k'äendus[t k'äendus[se, k'äendus[te k'äendus/i_&_k'äenduse[id 11_&_09 s> jur (käendaja vastutus võlausaldaja ees) jótállás, kezesség ♦ ringkäendus összejátszás; käendust andma {kellelegi} kezességet vállal vkiért

laiuma <l'aiu[ma l'aiu[da l'aiu[b l'aiu[tud 27 v> (laotuma) (el)terül ♦ meie ees laius ookeani lõputu lagedus az óceán végtelen pusztasága terült el előttünk

lips2 <l'ips lipsu l'ipsu l'ipsu, l'ipsu[de l'ipsu[sid_&_l'ips/e 22 s>
1. (kaelaside) nyakkendő ♦ seob lipsu kaela megköti a nyakkendőjét; mul on lips ees van nyakkendőm; võtab lipsu kaelast v eest leveszi a nyakkendőjét
2. kõnek (lehv) masni
■LS: lipsu+ ♦ lipsunõel nyakkendőtű

maa <m'aa m'aa m'aa[d ma[ha, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s>
1. (astronoomilise nimena suure algustähega: Päikesesüsteemi planeet, maakera) Föld ♦ Maa tiirleb ümber Päikese a Föld a Nap körül kering
2. (väikese algustähega: planeedi pind kui kõige elusa asupaik) föld ♦ palja maa peal lamama puszta földön fekszik; maa ja taeva vahel ég és föld között; maa põleb ta jalgade all piltl ég a talpa alatt a föld; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá bújik/süllyed szégyenében; kedagi maapõhja kiruma a sárga földig leszid vkit; taevast ja maad kokku lubama fűt-fát ígér; maad ja taevad kokku lubama eget-földet / fűt-fát / hetet-havat igér; kedagi maa peale tooma leszállít vkit a (magas) lóról; maa peale jääma a valóság talaján marad
3. (maismaa vastandina merele vm veekogule) föld ♦ maismaa szárazföld; maa paistab! föld a láthatáron!; kuival maal olema a szárazföldön van
4. (maismaa pind, pindmine osa) föld; (pinnas) talaj ♦ mägine maa hegyes föld; kivine maa köves talaj; künklik maa dombos föld; soine maa mocsaras föld; paljas maa csupasz föld; maa on külmunud fagyott a föld; liivane maa homokos föld; rammus maa zsíros föld; viljakas maa termékeny föld; eikellegimaa senki földje; eramaa magánterület; kartulimaa krumpliföld; põllumaa szántóföld; riigimaa állami (tulajdonú) földterület; maad kündma szántja a földet; maad harima földet művel; maad ostma földet vesz; kummardus tema ees maani földig meghajolt előtte
5. (ruumiline vahemaa) távolság
6. (vastandina linnale) vidék ♦ ta elab maal vidéken lakik
7. (ka geograafilistes nimedes: riik v selle osa) ország ♦ kogu maal az egész országban; muinasjutumaa piltl tündérország, meseország; naabermaa szomszédos ország; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; tõotatud maa az ígéret földje; Euroopa maad Európa országai; maavõistlus válogatott mérkőzés
8. (hrl mitmuse väliskohakäänetes) (teatud kant, maakoht, ümbrus) ♦ meie mail errefelé
■LS: maa+ (maismaa ja põllumaaga seotud,) ♦ maa-ala földterület; maaema földanya; maagaas földgáz; maahoki sport gyeplabda, gyephoki; maakaabel el földkábel; maakaart térkép; maakataster földhivatal; maakelder földbe vájt pince; maakera földgolyó, glóbusz, földkerekség; maakoor geol földkéreg; maakorraldus põll területrendezés; maaletooja importőr; maamagnetism füüs földmágnesesség; maamaks földadó, telekadó; maamiin sõj taposóakna; maamõõtja földmérő; maaomand földtulajdon; maaomanik földtulajdonos, földbirtokos; maaparandus talajjavítás; maapind földfelszín; maapõu a föld keble; maareform földreform; maarent földbérlet; maarentnik földbérlő; maariba földcsík; maatükk dűlő, terep, telekrész, parcella, földdarab; maavaim müt föld alatt élő manó
maa+ (vastandina linnale, küla-) ♦ maa-aadel dzsentri; maaelanik falusi, vidéki; maaelanikkond falusi/vidéki lakosság; maaelu falusi élet, vidéki élet; maahaigla vidéki kórház; maaharija földműves; maainimene falusi, vidéki; maakeskus regionális központ; maakool vidéki iskola; maalinn földvár; maamaja parasztház; maapiirkond vidéki terület/térség; maapoiss parasztfiú; maarahvas vidékiek, falusiak; maarahvastik vidéki népesség; maatööline mezőgazdasági munkás; maatõug hazai fajta; maatüdruk parasztl(e)ány; maaõhk vidéki levegő
maade+ (geograafilise piirkonnaga seotud) ♦ maadeavastaja felfedező

monopol <monopol monopoli monopoli monopoli, monopoli[de monopol/e 19 s> maj (ainuõigus, tootmist ja turustamist valitsev suurettevõte v ettevõtete koondis, tootmisharu v turusituatsioon, mida iseloomustab ühe ettevõtte v ettevõtete ühenduse valitsemine); piltl (ees- v ainuõigus millelegi) monopólium

must <m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. adj (nõe, tõrva värvi, tume, tõmmu) fekete ♦ must värv fekete; must mantel fekete kabát; must pipar fekete bors; must hobune sötét ló; must kalamari fekete halikra; must kohv fekete, feketekávé; must leib fekete kenyér; must sõstar bot (Ribes nigrum) fekete ribizli/ribizke; must valgel feketén-fehéren; naine mustas feketébe öltözött nő; mustad rõuged med fekete/hólyagos himlő; must surm piltl fekete halál; must auk astr fekete lyuk; must kast lenn feketedoboz; pigimust szurokfekete; süsimust szénfekete; silme eest läks mustaks elsötétült előtte a világ; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; must kui pigi fekete, mint a szurok
2. adj (valgustuseta, pime) sötét
3. adj (tumedanahaline, tume) fekete
4. adj (määrdunud, pesemata, kasimata) koszos, piszkos, mosdatlan ♦ käed on mustad piszkos a keze; must vesi szennyvíz
5. adj piltl (sünge, morn) fekete; (raske, lootusetu, rõõmutu) sötét ♦ must huumor fekete humor; mustadeks päevadeks kõrvale panema nehéz/szűkös/rossz időkre félretesz
6. adj piltl (süüga koormatud, häbiväärne, kuritegelik) fekete ♦ must südametunnistus fekete lelkiismeret; tal on südametunnistus must vaj van a fején / a füle mögött; must turg feketepiac; pada sõimab katelt, ühed mustad mõlemad bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű; (kellegi) musta pesu pesema kiteregeti (vkinek) a szennyesét
7. adj piltl (nõidusega seotud) ♦ must maagia bűvészet
8. s (mustus) kosz, szenny
9. s (must värv v värvus) fekete
10. s kõnek (neeger vm tõmmu inimene) fekete
11. s (must loom, hrl hobune) sötét
12. s (must malend) fekete
musta+ ♦ mustajuukseline barna hajú

müts2 <m'üts mütsi m'ütsi m'ütsi, m'ütsi[de m'ütsi[sid_&_m'üts/e 22 s> sapka ♦ kootud müts kötött sapka; karvamüts kucsma, szőrmesapka; koolimüts diáksapka; madruse müts matrózsapka; nokamüts sildes sapka; sonimüts micisapka; talvemüts téli sapka; tuttmüts, tutiga müts bojtos sapka; ujumismüts fürdősapka, úszósapka; vannimüts fürdősapka; vormimüts csákó, tányérsapka, egyensapka; öömüts hálósapka; müts maha! le a kalappal!; kellegi ees mütsi maha võtma kalapot emel vki előtt; nad on ühe mütsi all egy hajóban eveznek, egy nézeten vannak; ma söön oma mütsi ära, kui... megeszem a kalapomat, ha...; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra

naerunägu <+nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s> mosolygó arc ♦ tal on alati naerunägu ees ő mindig mosolyog; ära mornitse, tee naerunägu ette ne morogj, mosolyogj; taat vaatab naerunäol v naerunäoga noorte tralli a nagyapa mosolyogva figyeli a fiatalok mulatozását

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

nosu <nosu nosu nosu -, nosu[de nosu[sid 17 s>
1. (lühikese varrega piip, piibunosu) csibuk ♦ kõval piibumehel on alati nosu ees az erős pipásnak mindig a szájában a csibuk
2. kõnek (nosunina) orr ♦ kui tuled, saad vastu nosu vulg ha ige jössz, orrba váglak
3. (tossike, nohik) mamlasz, mafla

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsaees <+'ees adv>, ka otsa ees, vt ka otsaette, otsaeest (otsmikul, otsa ees) a homlokán ♦ suur sinine muhk otsaees nagy kék dudor a homlokán; higipiisad otsaees izzadságcseppek a homlokán; juuksed on otsaees v otsa ees a haja a homlokában

otsustus <otsustus otsustuse otsustus[t otsustus[se, otsustus[te otsustus/i 11 s>
1. (otsustamine, otsus) döntés, ítélet ♦ ta seisis raske otsustuse ees nehéz döntés előtt állt
2. loog (mõtlemisvorm, milles midagi jaatatakse v eitatakse) ítélet, döntés ♦ üldine otsustus általános döntés; analüütiline otsustus elemző döntés; kahest üksteisele vasturääkivast otsustusest peab üks olema vale a két ellentmondó döntés egyikének tévesnek kell lennie

parem2 <parem parema parema[t -, parema[te parema[id 02 adj, s>
1. adj (komparatiivis) (hinnatavam, kasulikum, mugavam, vastand: halvem) jobb ♦ see on kõige parem kook ez a legjobb sütemény; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb; minél hamarabb, annál jobb; parem maailm jobb világ; ta on paremal järjel több pénze van; ta on matemaatikas minust parem jobb nálam matematikából; paremad ajad on veel ees lesz még szőlő, lágy kenyér; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott; ta peab end teistest paremaks többre tartja magát másoknál; parema puudumisel jobb híján; kedagi hea ja paremaga kostitama a tyúkkal, kaláccsal tart vkit
2. adj (paremal pool asuv, parempoolne, vastand: vasak) jobb ♦ parem käsi jobb, jobbkéz; jõe parem kallas a folyó jobb partja; parem pool! jobbra át!; paremat kätt teine maja jobboldalt második ház
■LS: parem+ ♦ paremerakond jobboldali párt; paremkaitsja sport jobbhátvéd; paremsirge sport jobbegyenes; paremäär sport jobbszélső

poseerima <pos'eeri[ma pos'eeri[da poseeri[b poseeri[tud 28 v>
1. (näit kunstniku, fotograafi ees) pózol, modellt áll ♦ kas oled nõus mulle poseerima? lenne kedved modellt állni nekem?
2. (eputama, iseäratsema) pózol, nagyképűsködik

pugema <puge[ma puge[da p'oe[b p'oe[tud 28 v>
1. (ronides, litsudes kuhugi, kuskilt läbi v välja minema) bújik ♦ pugesime magamiskottidesse belebújtunk a hálózsákba; peitu pugema elrejtőzik
2. (kellelegi meeldida püüdma, lipitsema) nyalizik, gazsulál, hízeleg, dörgölő(d)zik ♦ poeb ülemuse ees v ülemusele gazsulál a főnökének

puhevil <puhevil adv, adj> vt ka puhevile (kohevil) borzas, bolyhos; piltl (tähtsust täis) dölyfös, felfuvalkodott ♦ puhevil tekk bolyhos takaró; kõnnib, rind puhevil ees dölyfösen sétál

põlvitama <põlvita[ma põlvita[da põlvita[b põlvita[tud 27 v> (põlvili olema) (le)térdel, térden áll; (põlvili laskuma) térdre ereszkedik ♦ põlvitab altari ees letérdel az oltár előtt

pöörlema <p'öörle[ma pöörel[da p'öörle[b pöörel[dud 30 v> (oma keskpunkti v telje ümber liikuma) forog ♦ Maa pöörleb ümber oma telje a Föld forog a tengelye körül; karussell pöörleb a körhinta forog; mul hakkas halb, kogu tuba pöörles silme ees rosszul lettem, forgott velem a szoba

rakkes <r'akkes adv, adj> vt ka rakkesse, rakkest
1. (ees, rakmetes) be van fogva
2. (hõivatud, koormatud) be van fogva ♦ on tööga rakkes tele van munkával

riiv1 <r'iiv riivi r'iivi r'iivi, r'iivi[de r'iivi[sid_&_r'iiv/e 22 s> (ukse, värava, akna vms sulgemisvahend) retesz, rigli, tolózár ♦ ust riivi panema bereteszeli az ajtót, az ajtót reteszre/retesszel zárja el; uksel on riiv ees, uks on riivis az ajtó be van reteszelve

roomama <r'ooma[ma rooma[ta r'ooma[b rooma[tud 29 v>
1. (kõhuli edasi liikuma) mászik, kúszik, csúszik ♦ kõhuli roomama hason kúszik; laps õpib roomama a kisbaba megtanul mászni
2. piltl (aeglase, vaevalise liikumise kohta) lassan halad; (aja kohta: aeglaselt edenema, venima) elhúzódik ♦ buss roomab mäkke csigalassúsággal megy fel a busz a hegyre
3. piltl (pugema, lömitama) csúszik-mászik ♦ roomab ülemuse ees csúszik-mászik a főnök előtt; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt

seadus <s'eadus s'eaduse s'eadus[t s'eadus[se, s'eadus[te s'eadus/i_&_s'eaduse[id 11_&_09 s> törvény ♦ valimisseadus választási törvény; välismaalaste seadus a külföldiekről szóló törvény; töö- ja puhkeaja seadus a munka- és pihenőidő nyilvántartása; seadusloome jogalkotás; seaduse tagasiulatuvus a törvény visszamenőleges hatálya; seaduse rakendamine törvény végrehajtása; seaduse muutmine törvénymódosítás; seaduse väljakuulutamine törvény kihirdetése; seaduse rakendamine a törvény alkalmazása; seadust välja andma törvényt hoz; seadust vastu võtma törvényt elfogad; seaduse tõlgendamine jogértelmezés; seadust rikkuma megszegi a törvényt, megsérti a törvényt; seadusega vastuolus olema törvénybe ütközik; seaduse ees a törvény színe előtt; seaduse alusel jogilag; kolm on kohtuseadus! három a magyar igazság!
■LS: seaduse+ ♦ seaduserikkumine törvényszegés; seadusesilm a törvény őre; seadusevastane törvényellenes, törvénytelen

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

surm <s'urm surma s'urma s'urma, s'urma[de s'urma[sid_&_s'urm/i 22 s>
1. (organismi elutegevuse lakkamine) halál ♦ enneaegne surm korai halál; hea v ilus v õnnis v kerge surm könnyű halál; hirmus v kole surm rút halál; loomulik surm természetes halál; must surm fekete halál; kangelassurm hősi halál; poomissurm, surm võllas kötél általi halál; vabasurm öngyilkosság; varjusurm tetszhalál; äkksurm, äkiline surm hirtelen halál; võitleb elu ja surma peale élet-halál harcot vív; surm suu juures v silme ees v silmaga näha szembenéz a halállal; elu ja surma küsimus élet-halál kérdése; surma kartma fél a haláltól; kedagi surma mõistma halálra ítél vkit; surma saama halálat leli; surmani truu hűséges a sírig; surmani mindhalálig; kahte surma ei sure keegi egy életem, egy halálom
2. (surm sümboolse kujuna, personifitseeritult) halál ♦ halastamatu surm kegyetlen halál; vikatiga surm a halál kaszája; suure surmaga nagy nehezen, üggyel-bajjal
■LS: surm+ ♦ surmigav dögunalmas, rém unalmas, halálosan unalmas; surmkahvatu halálsápadt; surmkindel egészen biztos; surmtõsine halálosan komoly; surmvaikne halálosan csendes; surmväsinud agyonfáradt, halálosan fáradt, hullafáradt, holtfáradt, dögfáradt
surma+ ♦ surmaeelne halál előtti; surmahaigus halálos betegség; surmaheitlus haláltusa; surmahirm halálfélelem; surmaingel halálangyal; surmajuht[um] haláleset; surmajärgne halál utáni; surmakorin halálhörgés; surmakuulutus gyászjelentés; surmalaager haláltábor; surmalaps halál fia; surmamõistetu halálraítélt; surmanuhtlus halálbüntetés; surmaotsus halálos ítélet; surmapatt főbűn, halálos bűn; surmapiin halálkín; surmapõhjus a halál oka, halálok; surmapõlgus halálmegvetés; surmariik halálország; surmasõnum, surmateade halálhír; surmatunnistus halotti bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat; surmauni halálos álom; surmavaenlane halálos ellenség; surmavaikus síri csend; surmaähvardus halálos fenyegetés

suue <suue s'uudme suue[t -, s'uudme[te s'uudme[id 05 s>
1. ([spetsiaalne] ava, suu [millegi ees- v ülaosa, sisse- v väljapääsuna], avaus) száj; (relval) torkolat ♦ püstolisuue pisztoly száj; suurtüki suue ágyúcső torkolata; tunneli suue alagút torkolata
2. (suubekoht) torkolat ♦ jõesuue folyótorkolat
■LS: suudme+ ♦ suudmeala torkolatvidék

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

sõit <s'õit sõidu s'õitu s'õitu, s'õitu[de s'õitu[sid_&_s'õit/e 22 s>
1. (sõitmine) utazás, út ♦ autosõit autózás, kocsiút, autóút, kocsikázás; lennukisõit repülőút; tagasisõit visszautazás; ärasõit indulás
2. (reis, teekond) utazás, út ♦ meresõit tengeri hajózás; sõidu eest tasuma kifizeti a fuvart; meil on pikk sõit ees hosszú út áll előttünk; sinna pole palju maad, umbes pooletunnine sõit nincs messze, körülbelül félórás út
3. sport ♦ mitmepäevane többnapos; jalgrattasõit kerékpározás; paadisõit csónakázás; lumelauasõit snowbordozás; suusasõit sífutás; naiste teatesõit női síváltó; üksiksõit egyéni; naiste 10 kilomeetri klassikalises stiilis sõit a nők 10 km-es klasszikus stílusú sífutóversenye
■LS: sõidu+ ♦ sõiduaeg utazási idő, az utazás időtartama; sõidueesõigus elsőbbség; sõidugraafik menetrend; sõiduhind menetdíj; sõidukiirus menetsebesség; sõidukulud útiköltség; sõiduleht menetlevél; sõidupilet menetjegy, vonaljegy; sõiduplaan menetrend; sõidurada forgalmi sáv; sõiduraha útiköltség, viteldíj; sõidusuund útirány; sõidutehnika vezetéstechnika; sõiduvahend jármű, közlekedési eszköz; sõiduvalmis menetkész, indulásra kész

tagapool <+p'ool adv, prep [part]; +p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s>
1. adv (taga) hátul, mögötte ♦ peremees läks ees, koer lonkis tagapool a gazda elöl ment, a kutya pedig hátul kullogott
2. adv (hiljem, allpool[järgnevas tekstis]) később ♦ sellest tuleb juttu tagapool erről később lesz szó
3. prep [part] (kellegi, millegi taga) vmi mögött
4. s (tagumine pool, tagakülg) hátulsó, hátsó rész; (tagumik, taguots) fenék

tagurpidi <+pidi adv>
1. (selg, tagumine pool ees) visszafelé, hátrafelé ♦ vähk liigub tagurpidi a rák hátrafelé megy; seal kus jõgi voolab tagurpidi ahol a folyó visszafelé folyik; mine tagurpidi edasi tolatásban előre
2. (normaalsele asendile vastupidi, valepidi) (ki)fordítva, fordított sorrendben, fejjel lefelé ♦ särk on tagurpidi seljas ki van fordítva az ing

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

tervenisti <t'ervenisti adv>
1. (täies ulatuses, täielikult, üleni) teljesen ♦ kuu kadus tervenisti pilve varju a hold teljesen eltűnt a felhő mögött
2. (rõhutavalt, tugevdavalt hulka v kogust väljendava sõna ees: tervelt, kogunisti) összesen ♦ peres oli lapsi tervenisti seitse a családban összesen hét gyermek volt

tolknema <t'olkne[ma t'olkne[da t'olkne[b t'olkne[tud 27 v>
1. (lõdvalt rippuma, ripnema) fityeg
2. kõnek (tegevusetult vahtima, jõlkuma, ringi lonkima) lóg, kószál, tekereg, téblábol ♦ ära tolkne mul jalus/ees! ne téblábolj itt az utamban!; varahommikust saadik tolkneb ümber maja kora reggel óta az épület körül lóg

tulevik <tulev'ik tuleviku tulev'ikku tulev'ikku, tulevik/e_&_tulev'ikku[de tulev'ikk/e_&_tulev'ikku[sid 25 s>
1. jövő ♦ lähitulevik, lähem tulevik közeljövő; kauges tulevikus távoli jövőben; tulevikus a jövőben; hiilgav tulevik fényes jövő; meie tulevik on tume a jövőnk sötét; tal on ees suur tulevik nagy jövő áll előtte; tulevikku ennustama megjósolja a jövőt; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje
2. keel (grammatiline aeg, futuurum) jövő (idő) ♦ eesti keeles tulevikku ei ole az észt nyelvben nincs jövő idő
■LS: tuleviku+ ♦ tulevikumuusika a jövő zenéje; tulevikupilt jövőkép; tulevikuplaanid jövőbeli/jövőbeni tervek; tuleviku-uuringud jövőkutatás; tulevikuvisioon jövőbeni kilátás; tulevikuväljavaated jövőbeli kilátások/esélyek

tüli <tüli tüli tüli t'ülli, tüli[de tüli[sid 17 s>
1. (riid, tülitsemine) veszekedés, vita, civódás, viszály ♦ sõpradevaheline tüli a barátok veszekedése; perekonnatüli családi veszekedés; piiritüli határvita; pisitüli kisebb civódás; töötüli munkaügyi vita; tüli kiskuma v norima v otsima vitát provokál, ujjat húz vkivel; tülis olema viszályban van; tülli minema összeveszik; tüli külvama elhinti a viszály magvát, konkolyt hint (a tiszta búza közé); kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel
2. (vaev, raskus, tülin) tehér, fáradozás ♦ lastega on palju tüli a gyerekekkel sok a gond; luban, et ma ei tee teile tüli ígérem, nem leszek a terhére; ma ei tahaks teile tüli teha nem akarlak terhelni; olen siin kõigile tüliks ees v jalus itt mindenkinek a terhére vagyok

uks <'uks ukse 'us[t -, us[te 'uks[i 14 s> ajtó; (mööbliesemel, autol, ahjul vm) ajtó ♦ korteriuks lakásajtó; keldriuks a pincébe vezető ajtó; kapiuks szekrényajtó; keldriuks pinceajtó; klaasuks, klaasist uks üvegajtó, üveges ajtó; köögiuks konyhaajtó; külguks, küljeuks oldalajtó; lükanduks, lükatav uks tolóajtó, összetolható ajtó; paraaduks, peauks utcaajtó; pöörduks, pööratav uks forgóajtó; salauks rejtekajtó, titkos ajtó, rejtett ajtó; tagauks kiskapu, hátsó ajtó, hátsó bejárat; voldikuks harmonikaajtó; kahe poolega uks szárnyas ajtó; lahtiste uste päev nyílt nap; ust avama kinyitja az ajtót; paneb/keerab ukse lukku bezárja az ajtót; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; uks on kinni az ajtó zárva van; uks on lahti az ajtó nyitva van; uks on praokil/irvakil az ajtó résnyire van nyitva; uksele koputama kopog az ajtón; uks käis kinyílt, majd becsukódott az ajtó; keegi seisab uksel valaki az ajtóban áll; uks avaneb sissepoole az ajtó befelé nyílik; kinniste uste taga zárt ajtók mögött; avatud/lahtiste uste päev nyílt nap; kool avab uksed septembris az iskola szeptemberben megnyitja kapuit; kellelegi ust näitama ajtót mutat vkinek; lahkub ukse paukudes nagy dérrel-dúrral megy el; jõulud on ukse ees küszöbön a karácsony; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget
■LS: ukse+ ♦ uksehing sarokpánt, zsanér, sarokvas; uksekell (ajtó)csengő; uksekoputi ajtókopogtató; uksekäepide kilincs; ukselink kilincs; ukselävi küszöb; uksematt lábtörlő; uksenišš, ukseorv ajtónyílás; uksepiit (ajtó)félfa; uksepragu ajtó rése, ajtórés; ukseraam ajtókeret; ukseriiv ajtóretesz; uksesilm kitekintő, kukucskáló (ajtón); uksesilt névtábla; uksetelefon kaputelefon

ukseesine <+esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 adj, s>
1. adj ([välis]ukse ees olev) bejárati ajtó előtt lévő
2. s ([välis]ukse ees olev ala) bejárati ajtó előtti tér ♦ igaüks pühkigu oma ukseesine puhtaks mindenki a maga portája előtt söpörjön

vabandama <vabanda[ma vabanda[da vabanda[b vabanda[tud 27 v>
1. (andestama, andeks andma) bocsánatot ad, megbocsát ♦ vabandage mind elnézést!, bocsánat!, bocsánatot kérek!, bocsásson meg!; vabandage v palun vabandada, et teid jälle tülitan! elnézést, hogy megint zavarom
2. kõnek (andeks paluma) bocsánatot/elnézést kér ♦ sa peaksid tema ees vabandama bocsánatot kellene kérned tőle
3. (õigustama) mentegetődzik ♦ vabandas end sellega [välja], et tunneb end halvasti azzal mentegetődzött, hogy rosszul érzi magát; vabandas end kogemuste puudumisega tapasztalatlanságával mentegetőzött

valik <valik valiku valiku[t -, valiku[te valiku[id 02 s>
1. (valimine, väljavalimine, selle tulemus) (meg)választás ♦ seisab raske valiku ees nehéz választás előtt áll; õnnestunud valik szerencsés választás; elukutsevalik, elukutse valik szakmaválasztás; valikut tegema választ; teemavalik témaválasztás; mul pole teist valikut nincs más választásom; daamide valik hölgyválasz
2. (sortiment) választék, válogatás
3. biol kiválasztódás ♦ looduslik valik természetes kiválasztódás
■LS: valik+ ♦ valikaine ped szabadon választott tárgy
valiku+ ♦ valikuvabadus önrendelkezés, szabad választás; valikuvõimalus választási lehetőség

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

vastutama <vastuta[ma vastuta[da vastuta[b vastuta[tud 27 v> (vastust kandma, vastutav olema) felel ♦ vastutab tagajärgede eest felel a következményekért; muusika eest vastutab kohalik orkester a zenéről a helyi zenekar gondoskodik; saadik vastutab oma valijate ees a képviselő a választói előtt felel

vinjett <vinj'ett vinjeti vinj'etti vinj'etti, vinj'etti[de vinj'etti[sid_&_vinj'ett/e 22 s> (väike graafiline kaunistus teksti ees v järel) autópálya-matrica, matrica