[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abessiiv <abess'iiv abessiivi abess'iivi abess'iivi, abess'iivi[de abess'iivi[sid_&_abess'iiv/e 22 s> keel (ilmaütlev kääne) abesszívusz ♦ eesti abessiivi lõpp on -ta az észt nyelvben az abesszívusz esetragja -ta

ablatiiv <ablat'iiv ablatiivi ablat'iivi ablat'iivi, ablat'iivi[de ablat'iivi[sid_&_ablat'iiv/e 22 s> keel (alaltütlev kääne) ablatívusz ♦ eesti ablatiivi lõpp on -lt az észt ablatívusz végződése az -lt

adessiiv <adess'iiv adessiivi adess'iivi adess'iivi, adess'iivi[de adess'iivi[sid_&_adess'iiv/e 22 s> keel (alalütlev kääne) adesszívusz ♦ eesti adessiivi lõpp on -l az adesszívusz végződése az észtben az -l

ajakirjandus <+kirjandus kirjanduse kirjandus[t kirjandus[se, kirjandus[te kirjandus/i 11 s> sajtó, média ♦ eesti ajakirjandus észt sajtó; kollane ajakirjandus bulvársajtó

algaja <'algaja 'algaja 'algaja[t -, 'algaja[te 'algaja[id 01 s, adj>
1. s kezdő, újonc ♦ eesti keele kursused algajaile észt nyelvtanfolyam kezdőknek
2. adj kezdő ♦ algaja kirjanik kezdő író

allatiiv <allat'iiv allatiivi allat'iivi allat'iivi, allat'iivi[de allat'iivi[sid_&_allat'iiv/e 22 s> keel (alaleütlev kääne) allativus ♦ eesti allatiivi lõpp on -le az észt allativus esetrag -le

alusepanija <+panija panija panija[t -, panija[te panija[id 01 s> úttörő ♦ eesti kirjanduskriitika alusepanija észt irodalomkritika úttörője

eesti <eesti ag> észt ♦ eesti keel észt (nyelv); eesti kunst észt művészet; eesti rahvariided észt népviselet; eesti keele sõnavara észt szókincs; eesti keeles rääkima észtül beszél

Eesti Észtország ♦ Eesti Vabariik Észt Köztársaság

elatiiv <elat'iiv elatiivi elat'iivi elat'iivi, elat'iivi[de elat'iivi[sid_&_elat'iiv/e 22 s> keel (seestütlev kääne) elativus ♦ eesti elatiivi lõpp on -st az észt elativus végződése -st

esindaja <esindaja esindaja esindaja[t -, esindaja[te esindaja[id 01 s> képviselő, szóvivő, szószóló ♦ seaduslik esindaja jogi képviselő; täievoliline esindaja teljhatalmú megbízott; rahvaesindaja képviselő; Eesti esindaja võistlustel Észtország képviselője a versenyen; tootja volitatud esindaja a gyártó meghatalmazott képviselője; liidu välisasjade ja julgeolekupoliitika kõrge esindaja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

essiiv <'ess'iiv 'essiivi 'ess'iivi 'ess'iivi, 'ess'iivi[de 'ess'iivi[sid_&_'ess'iiv/e 22 s> keel (olev kääne) essivus ♦ eesti essiivi lõpp on -na az észt essivus végződése -na

folkloor <f'olkl'oor f'olkloori f'olkl'oori f'olkl'oori, f'olkl'oori[de f'olkl'oori[sid_&_f'olkl'oor/e 22 s> (rahvaluule) folklór ♦ eesti folkloor észt folklór; lastefolkloor a gyermekek folklórja

foneetika <foneetika foneetika foneetika[t -, foneetika[te foneetika[id 01 s> keel (häälikuõpetus, keele häälikehitus) fonetika, hangtan ♦ kirjeldav foneetika leíró hangtan; akustiline foneetika akusztikus fonetika; eksperimentaalfoneetika, katseline foneetika kísérleti fonétika; üldfoneetika általános fonetika; eesti keele foneetika észt hangtan

fraseoloogia <fraseol'oogia fraseol'oogia fraseol'oogia[t -, fraseol'oogia[te fraseol'oogia[id 01 s> keel (fraseologismiõpetus, mingile keelele omased fraseologismid); piltl (kõlavad fraasid, paljusõnalisus) frazeológia ♦ eesti keele fraseoloogia észt frazeológia
■LS: fraseoloogia+ ♦ fraseoloogiasõnastik frazeológiai szótár

huviline <huviline huvilise huvilis[t huvilis[se, huvilis[te huvilis/i 12 s, adj>
1. adj érdeklődő ♦ uuris teda huvilise pilguga kíváncsian fürkészi (őt)
2. s érdeklődő, kedvelő ♦ rühm eesti keele huvilisi egy csoport észt nyelv iránt érdeklődő; aiandushuviline kertbarát; loodushuviline természetbarát

idioom <idi'oom idioomi idi'oomi idi'oomi, idi'oomi[de idi'oomi[sid_&_idi'oom/e 22 s> keel
1. (liik püsiühendeid) fordulat, idióma ♦ eesti keele idioomid észt idiómák
2. (mingile kõnelejaskonnale omane keel v murre v murrak) idióma

igipõline <+põline põlise põlis[t -, põlis[te põlise[id 10 adj> tősgyökeres, ősi ♦ igipõlised Eesti alad ősi észt területek; igipõline tüli ősi viszály; igipõline tamm ősi tölgy; igipõlised sõbrad örök barátok; igipõline tava ősi szokás; igipõlistest aegadest peale ősidőktől fogva

integratsioon <integratsi'oon integratsiooni integratsi'ooni integratsi'ooni, integratsi'ooni[de integratsi'ooni[sid_&_integratsi'oon/e 22 s> (ühendamine, integreerimine, integreerumine) integráció, beolvasztás ♦ majandusintegratsioon gazdasági integráció; teaduste integratsioon tudományok összevonása; muulaste integratsioon Eesti ühiskonda az odegenek integrációja az észt társadalomba

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

juubel <j'uubel j'uubeli j'uubeli[t -, j'uubeli[te j'uubele[id 02 s> évforduló, jubileum ♦ tööjuubel munkahelyi évforduló; 100 aasta juubel századik véforduló, centenárium; eesti raamatu 450 aasta juubel az észt könyv 450. évforulója; ta tähistab 50 aasta juubelit az ötvenedik születésnapját/évfordulóját ünnepli; tähistati kirjaniku esimest juubelit az író első jubileumát ünnepelték
■LS: juubeli+ ♦ juubeliaasta jubileumi év; juubeliaktus jubileumi ünnepély; juubelialbum évfordulós album; juubelietendus jubileumi előadás; juubelihooaeg jubileumi évad; juubeliistung jubileumi ülés; juubelikink jubileumi ajándék; juubelikontsert jubileumi koncert; juubelikõne jubileumi beszéd; juubelimünt jubileumi érme; juubelinäitus jubileumi kiállítás; juubelipäev az évforduló napja; juubelitähtpäev jubileumi ünnepnap; juubeliväljaanne évfordulós kiadás; juubeliüritused évfordulós események

juust <j'uust juustu j'uustu j'uustu, j'uustu[de j'uustu[sid_&_j'uust/e 22 s> sajt ♦ terav juust csípős sajt; kõvad juustud kemény sajtok; pehmed juustud lágy sajtok; roheline juust zöld sajt; sulatatud juust ömlesztett sajt; eesti juust észt sajt; hollandi juust holland sajt; pikantne juust pikáns sajt; rokfoori juust rokfort; šveitsi juust svájci sajt; vene juust orosz sajt; kitsejuust kecskesajt; koorejuust tejszínes sajt; laabijuust oltott sajt; lambajuust gomolya; suitsujuust füstölt sajt
■LS: juustu+ ♦ juustuhoidla sajtraktár; juustukera sajtkorong; juustuketas sajtkarika; juustukoda sajtüzem; juustuküpsis sajtos keksz; juustulaap oltóanyag; juustumass sajttömeg; juustumeister sajtmester; juustunuga sajtkés; juustupea sajtkorong; juustupress sajtprés; juusturatas sajtkarika; juustutehas sajtgyár; juustutükk sajtdarab; juustuvalmistus sajtkészítés; juustuvann sajtkád; juustuvorst sajtos kolbász; juustuvõileib sajtos szendvics

kaart1 <k'aart kaardi k'aarti k'aarti, k'aarti[de k'aarti[sid_&_k'aart/e 22 s>
1. (maakaart, objektide paiknemise kujutis, mängukaart) térkép, kártya ♦ füüsiline kaart fizikai térkép; geograafiline kaart földrajzi térkép; poliitiline kaart politikai térkép; [auto]teede kaart autóatlasz, autótérkép; ilmakaart, sünoptiline kaart meteor időjárási térkép; kontuurkaart kontúrtérkép, körvonalas térkép; maakaart térkép; merekaart hajózási térkép; mängukaart játékkártya, kártyalap; reljeefkaart geogr domborzati térkép; seinakaart falitérkép; taimkattekaart bot növényzeti térkép; trumpkaart adukártya; eesti murrete kaart az észt nyelvjárások térképe; kaarte mängima kártyázik, zsugázik; kaarte [välja] panema, kaartide järgi ennustama kártyából jósol; kaarte segama megkeveri a kártyát; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; oma kaarte avama színt vall; kõike ühele kaardile panema mindent egy kártyára tesz fel; mindent egy kockára (fel)tesz; mindent egy lapra tesz; õigele/valele kaardile panema jó/rossz lóra tesz; variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár
2. (plank) lap; (postkaart) képeslap ♦ ID-kaart személyazonosító okmány; kataloogikaart katalóguskártya; kutsekaart meghívó; liikmekaart tagkönyv, tagsági igazolvány; lugejakaart olvasókártya; toidukaart maj élelmiszerjegy; uusaastakaart újévi üdvözlőlap; visiitkaart névjegykártya; õnnitluskaart üdvözlőlap
■LS: kaardi+ ♦ kaardimajake piltl kártyavár; kaardimast kártyaszín, szín; kaardipakk kártyacsomag, egy pakli kártya, egy csomag kártya; kaardisüsteem maj jegyrendszer

kaerajaan <+j'aan jaani j'aani j'aani, j'aani[de j'aani[sid_&_j'aan/e 22 s> (eesti rahvatants) kaerajaan (észt néptánc)

kaitsevägi <+vägi v'äe väge v'äkke, väge[de väge[sid 21 s>
1. sõj honvédség, hadsereg ♦ Eesti kaitsevägi Az Észt Védelmi Erők
2. (maagiline kaitsev jõud) védőerő

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

keskmine <k'eskmine k'eskmise k'eskmis[t k'eskmis[se, k'eskmis[te k'eskmis/i_&_k'eskmise[id 12_&_10? adj, s>
1. adj középső, közepes, átlag, átlagos ♦ keskmine sõrm középső újj; keskmine eluiga átlagos életkor, születéskor várható élettartam; keskmine palk átlagkereset; aasta keskmine temperatuur az évi közepes hőmérséklet; keskmine kiirus átlagos sebesség; keskmist kasvu naine középtermetű nő; pere keskmine laps a középső gyerek a családban; Eesti rahvastiku keskmine tihedus Észtország átlagos népsűrűsége; keskmine ungarlane átlagmagyar; keskmine ristik bot (Trifolium medium) tekergős lóhere; alla keskmist átlag alatt, közepesen alul; alla keskmise átlagon aluli; üle keskmise átlagon felüli
2. s mat közép ♦ aritmeetiline keskmine számtani közép; geomeetriline keskmine mértani közép

kirjandus <kirjandus kirjanduse kirjandus[t kirjandus[se, kirjandus[te kirjandus/i 11 s> irodalom ♦ eesti kirjandus észt irodalom; ungari kirjandus magyar irodalom; tänapäeva kirjandus mai irodalom; kollane kirjandus ponyvairodalom; poliitiline kirjandus politikai irodalom; aimekirjandus ismeretterjesztő irodalom; ajaviitekirjandus szórakoztató irodalom; detektiivkirjandus detektívirodalom; erialakirjandus, erialane kirjandus szakirodalom; ilukirjandus szépirodalom; lastekirjandus gyermekirodalom; maailmakirjandus világirodalom; noorsookirjandus ifjúsági irodalom; näitekirjandus drámairodalom; rahvuskirjandus nemzeti irodalom; ulmekirjandus fantasztikus irodalom; uudiskirjandus új beszerzések; õppekirjandus tankönyvirodalom; õpetab koolis kirjandust az irodalmat tanít az iskolában
■LS: kirjandus+ ♦ kirjandusajakiri irodalmi folyóirat; kirjandusajaloolane irodalomtörténész; kirjandusajalugu irodalomtörténet; kirjandusauhind irodalmi díj; kirjanduskriitik irodalomkritikus; kirjandusloolane irodalmár; kirjandusmuuseum irodalmi múzeum; kirjanduspreemia irodalmi díj; kirjandusringkonnad irodalmi körök; kirjandussalong irodalmi szalon; kirjandusteadus irodalomtudomány; kirjandusteooria irodalomelmélet; kirjandusteos írásmű; kirjandusvool irodalmi irányzat; kirjandusõhtu irodalmi est; kirjandusõpetaja irodalomtanár; kirjandusülevaade irodalmi áttekintés

klassika <klassika klassika klassika[t -, klassika[te klassika[id 01 s> (klassikute loodud teosed) klasszikus ♦ eesti kirjanduse klassika klasszikus észt irodalom; muusikaklassika a zene klasszikusai; klassikat lugema klasszikus irodalmat olvas

kodakondsus <kodak'ondsus kodak'ondsuse kodak'ondsus[t kodak'ondsus[se, kodak'ondsus[te kodak'ondsus/i_&_kodak'ondsuse[id 11_&_09 s> jur állampolgárság ♦ kodakondsuseta isik hontalan személy; Eesti kodakondsust saama észt állampolgárságot kap; kodakondsust andma {kellele} állampolgárságot ad vkinek; Euroopa kodakondsus európai polgárság; topeltkodakondsus kettős állampolgárság

kodanik <kodan'ik kodaniku kodan'ikku kodan'ikku, kodanik/e_&_kodan'ikku[de kodan'ikk/e_&_kodan'ikku[sid 25 s>
1. állampolgár, polgár, honos ♦ aukodanik díszpolgár; maailmakodanik világpolgár; Eesti Vabariigi kodanik észt állampolgár; tavakodanik átlagpolgár
2. aj (linnakodanik) polgár
■LS: kodaniku+ (riigi elanikku puutuv) ♦ kodanikualgatus polgári kezdeményezés; kodanikuallumatus pol polgári engedetlenség; kodanikujulgus civil kurázsi; kodanikukohus állampolgári kötelezettség/kötelesség; kodanikuühiskond a civil társadalom; kodanikunimi polgári neve; kodanikupalk állampolgári alapjövedelem; kodanikuõigused polgári jogok; kodanikuõpetus ped állampolgári ismeretek
kodaniku+ aj

koondis <k'oondis k'oondise k'oondis[t k'oondis[se, k'oondis[te k'oondis/i_&_k'oondise[id 11_&_09 s>
1. (ühing, ettevõtete ühendus) társulás, csoportosulás; (sõjaväerühmitus) szövetség ♦ tootmiskoondis termelő társulás; väekoondis sõj katonai szövetség
2. sport (koondvõistkond) válogatott ♦ Eesti naiste korvpallikoondis Észtország női kosárlabda-válogatott; koondise kapten válogatott csapatkapitánya

kroon <kr'oon krooni kr'ooni kr'ooni, kr'ooni[de kr'ooni[sid_&_kr'oon/e 22 s>
1. (riigivalitseja peaehe, monarhistlik valitsus) korona, párta ♦ kuldkroon arany korona; kuningakroon királyi korona; kroonist loobuma lemond a koronáról
2. (rahaühik) korona ♦ Eesti kroon észt korona; Rootsi kroon svéd korona
3. piltl (tippsaavutus, kõrg- v haripunkt) korona ♦ looduse kroon a teremtés koronája
4. (võra) korona ♦ puu kroon on hästi tihe a fa koronája nagyon sűrű
5. bot (õie-) párta
6. anat (hamba ülemine osa) korona; med (hambaprotees) korona ♦ kuldkroon, kullast kroon aranykorona; hambaarst pani talle kaks krooni a fogorvos két koronát tett be neki
7. astr (Päikese atmosfääri välimine osa) korona
8. etn (õlgedest, roost vms laekaunistus) szalmadísz ♦ jõulukroon mennyezetre függeszthető karácsonyi szalmadísz

kõnelema <kõnele[ma kõnel[da kõnele[b kõnel[dud 31 v; kõnele[ma kõnele[da kõnele[b kõnele[tud 27 v>
1. (rääkima) beszél ♦ aeglaselt kõnelema lassan beszél; kõvasti v valjusti kõnelema hangosan beszél; eesti keelt kõnelema észtül beszél; laps õpib kõnelema beszélni tanul a gyerek; kellestki ainult halba kõnelema csak rosszat beszél vkiről; kellestki kiitvalt kõnelema jót beszél vkiről
2. (vestlema, juttu ajama) beszél ♦ meil on vaja nelja silma all kõnelda beszélnünk kell négy szem közt
3. (kõnet pidama) beszédet tart ♦ president kõneles rahvale az elnök beszélt a néphez
4. piltl (millestki tunnistust andma) szól, beszél ♦ kõik kõneleb kevade lähenemisest minden a tavasz közeledtét mutatja/jelzi

laen <l'aen laenu l'aenu l'aenu, l'aenu[de l'aenu[sid_&_l'aen/e 22 s>
1. kölcsön, hitel ♦ 1000-eurone laen 1000 eurós kölcsön; lühilaen, lühiajaline laen rövid lejáratú kölcsön; pangalaen bankkölcsön; riigilaen államkölcsön; korterilaen lakáskölcsön; laenuks küsima kölcsönkér; laenuks saama kölcsönkap; pangast laenu võtma kölcsönt vesz fel; laenu kustutama kölcsönt törleszt; protsendita laen kamatmentes hitel
2. (ülevõetud aines v element) jövevényszó, kölcsönszó ♦ soome laenud eesti keeles finn jövevényszavak az észtben
■LS: laen+ ♦ laensõna keel jövevényszó
laenu+ ♦ laenuandja maj hitelező, hitelnyújtó; laenuleping maj kölcsönszerződés, hitelmegállapodás; laenuprotsent maj hitelkamat; laenuraha kölcsön, hitel; laenusaaja kölcsönfelvevő, hitelfelvevő; laenutaotlus maj hitelkérelem; laenutingimus maj kölcsönfeltétel, hitelfeltétel

lektor <l'ektor l'ektori l'ektori[t -, l'ektori[te l'ektore[id 02 s> (loengupidaja, õppejõud) adjunktus, lektor, előadó ♦ Helsingi ülikooli eesti keele lektor Helsinki egyetem észt nyelvi lektora

majandus <majandus majanduse majandus[t majandus[se, majandus[te majandus/i 11 s> gazdaság ♦ kapitalistlik majandus kapitalista gazdaság; energiamajandus energiagazdálkodás; maailmamajandus világgazdaság; metsamajandus erdőgazdálkodás; plaanimajandus tervgazdaság, irányított gazdálkodás; turumajandus piacgazdaság; varimajandus árnyékgazdaság, szürkegazdaság, feketegazdaság; veemajandus vízgazdálkodás; Eesti majandus észt gazdaság; majanduse struktuur gazdasági szerkezet; mõõnaperiood majanduses gazdasági pangás
■LS: majandus+ ♦ majandusaasta maj gazdasági év; majandusanalüüs maj gazdasági elemzés; majandusdirektor gazdasági igazgató; majanduselu gazdasági élet; majandusgeograafia gazdaságföldrajz, gazdasági földrajz; majandusharu üzletág; majandushoone gazdasági épület; majandusjuht gazdasági vezető; majanduskasv gazdasági növekedés; majanduskoostöö gazdasági együttműködés; majanduskava gazdasági terv; majanduskriis maj gazdasági válság; majanduskuritegu gazdasági bűncselekmény; majanduslangus gazdasági visszaesés; majandusleping maj gazdasági megállapodás; majanduspoliitika gazdaságpolitika; majanduspoliitiline gazdaságpolitikai; majanduspolitsei gazdasági rendőrség; majandussuhted gazdasági viszonyok; majandussüsteem maj gazdasági rendszer; majandusteadlane közgazdász; majandusteadus közgazdaságtan; majandustegevus gazdasági tevékenység; majandusteooria maj gazdaságelmélet, gazdasági elmélet; majandustsükkel gazdasági ciklus; majandusülem gondnok

malev <malev maleva maleva[t -, maleva[te maleva[id 02 s>
1. aj (muistse Eesti üheks sõjaretkeks moodustatud rahvavägi) sereg
2. (vabatahtlikest koosnev formeering) sereg ♦ ehitusmalev nõuk építőtábor
3. piltl (suur [inim]hulk) sereg

manala <manala manala manala[t -, manala[te manala[id 01 s> müt (surnute asupaik eesti rahvausundis) túlvilág, alvilág ♦ manalasse v manala teele minema a túlvilágra költözik

mardus <mardus marduse mardus[t -, mardus[te marduse[id 09 s> folkl (surmahaldjas, surmaenne eesti rahvausundis) haláltündér

murre2 <murre m'urde murre[t -, murre[te m'urde[id 06 s> keel (territoriaalne) nyelvjárás, tájnyelv, tájszólás, dialektus ♦ Eesti murded észt nyelvjárások; põhjamurre északi nyelvjárás; räägib Palootsi murdes Palóc tájszólásban beszél; murdeid uurima a nyelvjárásokat tanulmányozza; murret rääkima nyelvjárásban beszél
■LS: murde+ ♦ murdeala keel nyelvjárásterület; murdesõna tájszó; murdesõnaraamat tájszótár; murdeuurija nyelvjáráskutató; murdeuurimine keel nyelvjáráskutatás

muusika <muusika muusika muusika[t -, muusika[te muusika[id 01 s> zene ♦ klassikaline muusika klasszikus zene; tõsine muusika komolyzene; eesti muusika észt zene; ajaviitemuusika könnyűzene, szórakoztató zene; filmimuusika filmzene; instrumentaalmuusika, instrumentaalne muusika hangszeres zene; kammermuusika kamarazene; kirikumuusika egyházi zene; koorimuusika kóruszene; leinamuusika gyászzene; operetimuusika operettzene; puhkpillimuusika fúvószene, rézfúvós zene; rokkmuusika rockzene; salongimuusika szalonzene; tantsumuusika talpalávaló, tánczene; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje; viiulimuusika hegedűszó; vokaalmuusika, vokaalne muusika vokális zene; muusikat looma zenét szerez; muusikat kirjutama zenét szerez; muusikat kuulama zenét hallgat
■LS: muusika+ ♦ muusikaajaloolane zenetörténész; muusikaajalugu zenetörténet; muusikaakadeemia zeneakadémia, zeneművészeti főiskola; muusikaarmastaja zeneszerető; muusikaarvustaja zenebíráló; muusikaarvustus zenebírálat; muusikaaustaja zenepártoló; muusikaelu zenei élet; muusikakeskus hifitorony; muusikakool zeneiskola; muusikakriitik zenekritikus; muusikakultuur zenei kultúra; muusikapala zeneszám, zenedarab; muusikapedagoogika zenepedagógia; muusikariist hangszer, zeneszerszám; muusikasõber zenebarát, zenekedvelő; muusikateadlane zenetudós; muusikateadus zenetudomány; muusikateater zenés színház; muusikateooria muus zeneelmélet; muusikateos zenemű; muusikatund zeneóra; muusikaõpetaja énektanár, zenetanár; muusikaõpetus (1) zeneoktatás; (2) (õppeainena) énekóra; muusikaõpingud zenetanulás

olev <olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj, s>
1. (partits) levőlévő, tartózkodó ♦ tulekul olev seadus a közelgő törvény; närvis olev esineja az ideges előadó; olev ja tulev aeg jelen és jövő idő
2. s (see, kes v mis on olemas) létező ♦ kõige oleva looja minden létező teremtője; elab olevas, tulevale mõtlemata a mának él, nem gondolva a holnapra
3. s, adj keel (essiiv) essivus-formalis ♦ eesti oleva lõpp on -na az ész essivus-formalis végződése a -na; olev kääne essivus-formalis eset

omane <omane omase omas[t -, omas[te omase[id 10 adj, s>
1. adj (iseloomulik, tüüpiline) jellemző ♦ kunstnikule omane stiil a művészre jellemző stílus; see ei ole eesti keelele omane ez nem jellemző az észt nyelvre
2. adj (tuttav, nagu oma) ismerős, közeli ♦ siin on kõik nii omane nagu kodus itt minden olyan ismerős, mint otthon; omaseks saanud paigad közeivé vált helyek; oled mulle omane nagu vend olyan közeli vagy számomra, mintha az öcsém/ a bátyám lennél; südamele v hingele omane keel a szívnek kedves nyelv
3. s (omas, oma) közeli, közüle ♦ tal pole siin omaseid itt nincsenek hozzátartozói; poiss oli peres nagu omane családtagként tekintettek a fiúra; oled omane või võõras? közülünk való vagy, vagy idegen

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

pealinn <+l'inn linna l'inna l'inna, l'inna[de l'inna[sid_&_l'inn/u 22 s> főváros ♦ Eesti pealinn on Tallinn Észtország fővárosa Tallinn

piir <p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s>
1. (territooriume eraldav) határ; (põllu-, krundi-) mezsgye ♦ merepiir tengeri határ; riigipiir államhatár; maakonna piirid megyehatár; Eesti ja Läti vaheline piir az Észtország és Lettország közötti határ; piiri taga a határon túl, külföldönú; piiri ületama átlépi a határt; piiri sulgema lezárja a határt
2. (mõtteline joon, eraldus-, piirjoon) határ, mezsgye ♦ silbi piir keel szótaghatár; kahe sajandi piiril két évszázad határán; elu ja surma piiril az élet s halál mezsgyéjén
3. (ülemmäär) mérték ♦ üle piiri minema tabukat dönt le; üle igasuguste piiride minden mértéken túl; ülempiir maximum, plafon; piiri pidama mértéket tart
4. (pl) (raamid, ulatus) határok
■LS: piir+ ♦ piirnorm határérték; piirväärtus mat határérték
piiri+ ♦ piiriala határmenti terület; piirijõgi határfolyó; piirikaubandus maj határmenti kereskedelem, határkereskedelem; piirikindlus végvár; piirikivi határkő; piirikohtunik sport vonalbíró; piirikokkulepe pol határmegállapodás; piirikontroll határellenőrzés; piirilepung határszerződés; piirilähedane határszéli; piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); piiririkkumine határsértés; piiritara határkerítés; piiritsoon határövezet; piiritulp (1) határcölöp; (2) határkaró; piiritähistus határjelölés; piiritüli határvillongás; piirivahejuhtum pol határincidens, határeset; piiriületus határátlépés; piirivöönd határsáv, határövezet

piirnema <p'iirne[ma p'iirne[da p'iirne[b p'iirne[tud 27 v> (piiridega kokku puutuma) határol, határos vmivel ♦ Eesti piirneb lõunas Lätiga Észtország délen Lettországgal határos

pääsema <p'ääse[ma p'ääse[da pääse[b pääse[tud 28 v>
1. (ohtlikust, raskest olukorrast eemale jõudma) kijut, kiszabadul, kikerül, megúszik; (vabanema) (el)szabadul; (kellest-millest tülikast, ebameeldivast lahti saama) megszabadul; (midagi vältida v millestki hoiduda õnnestuma) megmenekül ♦ tal õnnestus uppuvalt laevalt pääseda nekik sikerült a süllyedő hajóról megmenekülni; trahviga pääsema bírsággal megússza; lind pääses puurist a madár kiszabadult a kalitkából; vanglast pääsema kiszabadul a börtönből; oma saatuse eest v saatusest ei pääse keegi senki nem kerüli el a sorsát; pääses terve nahaga piltl megúszta ép bőrrel
2. (takistavaid olukordi ületades kuhugi jõudma) eljut, bejut, bekerül ♦ pääses lõpuks koju végül hazájutott; ülikooli pääsema bekerül az egyetemre; lahti pääsema millestki megszabadul vmitől; uudis pääses avalikkuse ette a hír a nyílvánosság elé került; autoga on majale võimatu ligi pääseda autóval lehetetlen eljutni a házhoz; eesti sportlane ei pääsenud finaali az észt sportoló nem jutott be a döntőbe
3. sikerül, tud ♦ ma ei pääse töö juurest tulema nem tudok eljönni a munkából; tal ei õnnestunud võimule pääseda neki nem sikerült a hatalomra jutnia; pääseb põgenema sikerül elmenekülnie

rahvuseepos <+'eepos 'eepose 'eepos[t 'eepos[se, 'eepos[te 'eepos/i_&_'eepose[id 11_&_09 s> kirj (nii rahva- kui ka kunsteepos) nemzeti eposz ♦ Eesti rahvuseepos „Kalevipoeg“ „Kalevipoeg“ az észt nemzeti eposz

riigikogu <+kogu kogu kogu k'okku, kogu[de kogu[sid 17 s> (Eesti parlament) (észt) országgyűlés, parlament

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond

saatkond <s'aatk'ond s'aatkonna s'aatk'onda s'aatk'onda, s'aatk'onda[de s'aatk'onda[sid_&_s'aatk'ond/i 22 s> (diplomaatiline vm esindus) követség ♦ Eesti saatkond Ungaris Észtország magyarországi nagykövetsége

sugulus <sugulus suguluse sugulus[t sugulus[se, sugulus[te sugulus/i 11 s>
1. rokonság, atyafiság; (hõimlus) sógorság, komaság ♦ kauge sugulus távoli rokonság/atyafiság; külgsugulus oldalági rokonság; lähissugulus, lähedane sugulus közeli rokonság/atyafiság; otsesugulus egyenesági rokonság; veresugulus vérrokonság; sugulus meesliinis atyai ági rokonság; eesti ja ungari keele sugulus észt-magyar rokonság
2. piltl (sarnasusel põhinev lähedus) rokonság ♦ hingesugulus, hingeline sugulus lelki rokonság, rokonlelkűség
■LS: sugulus+ ♦ sugulusaste rokonsági fok; sugulussidemed rokoni kötelék/szálak; sugulussuhe rokoni kapcsolat/viszony

taasiseseisvu[mi]späev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> függetlenség napja ♦ 20. august on Eesti taasiseseisvu[mi]späev augusztus 20-a az észt függetlenség napja

toonela <toonela toonela toonela[t -, toonela[te toonela[id 01 s> müt (surnute asupaik eesti rahvausundis, manala) alvilág, túlvilág

tuhkapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (eesti rahvakalendris vastlapäevale järgnev päev) hamvazószerda

tulevik <tulev'ik tuleviku tulev'ikku tulev'ikku, tulevik/e_&_tulev'ikku[de tulev'ikk/e_&_tulev'ikku[sid 25 s>
1. jövő ♦ lähitulevik, lähem tulevik közeljövő; kauges tulevikus távoli jövőben; tulevikus a jövőben; hiilgav tulevik fényes jövő; meie tulevik on tume a jövőnk sötét; tal on ees suur tulevik nagy jövő áll előtte; tulevikku ennustama megjósolja a jövőt; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje
2. keel (grammatiline aeg, futuurum) jövő (idő) ♦ eesti keeles tulevikku ei ole az észt nyelvben nincs jövő idő
■LS: tuleviku+ ♦ tulevikumuusika a jövő zenéje; tulevikupilt jövőkép; tulevikuplaanid jövőbeli/jövőbeni tervek; tuleviku-uuringud jövőkutatás; tulevikuvisioon jövőbeni kilátás; tulevikuväljavaated jövőbeli kilátások/esélyek

tõlkima <t'õlki[ma t'õlki[da tõlgi[b tõlgi[tud 28 v> tolmácsol, (le)fordít ♦ sõna-sõnalt tõlkima szóról szóra fordít; tõlgib saksa keelest eesti keelde németről észtre fordít/tolmácsol

tänapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (nüüdne, praegune aeg) ma, jelen ♦ minevik ja tänapäev múlt és jelen; tänapäeva eesti keel mai észt nyelv; tänapäeval ma, napjainkban, manapság

vabariik <+r'iik riigi r'iiki r'iiki, r'iiki[de r'iiki[sid_&_r'iik/e 22 s> köztársaság ♦ banaanivabariik piltl banánköztársaság; liitvabariik szövetségi köztársaság; rahvavabariik népköztársaság; Eesti Vabariik az Észt Köztársaság; vabariigi president köztársasági elnök

vahendama <vahenda[ma vahenda[da vahenda[b vahenda[tud 27 v>
1. (vahetalitajaks olema) közvetít ♦ vahendas tehingut közvetítette az ügyletet
2. (edastama) közvetít ♦ informatsiooni vahendama információt közvetít
3. (tõlkima) fordít ♦ vahendabs soome kirjandust eesti keelde finn irodalmat fordít észtre

vaste <vaste v'aste vaste[t -, vaste[te v'aste[id 06 s> megfelelő ♦ sellele sõnale puudub eesti keeles vaste a szónak nincs megfelelője az észtben

veis <v'eis v'eise v'eis[t -, v'eis[te v'eise[id 09 s> (szarvas)marha ♦ eesti maatõugu veis észt bennszülött marha; koduveised házi marhák; lihaveis, lihatõugu veis húsmarha; piimaveis, piimatõugu veis tejelő szarvasmarha; tapaveised vágómarhák; ürgveis zool (Bos primigenius) őstulok; veiseid kasvatama szarvasmarhát tenyészt
■LS: veise+ ♦ veisekari gulya, csorda; veisekasvatus marhatenyésztés; veiselaut marhaistálló; veisemaks kok marhamáj; veiserasv marhazsír, faggyú; veisesõnnik marhatrágya; veisesööt marhatakarmány; veisetõug marhafajta