[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

anum <anum anuma anuma[t -, anuma[te anuma[id 02 s> edény ♦ mõõteanum mérőedény; portselananum porcelánedény; puuanum, puust anum faedény; savianum, savist anum cserépedény; ühendatud anumad füüs közlekedőedények

ede <ede ede ede[t 'ette, ede[de ede[sid 16 s> sport (edumaa) előny, hendikep ♦ edega võistlus előnyverseny

edumaa <+m'aa m'aa m'aa[d -, m'aa[de_&_maa[de m'aa[sid_&_m'a[id 26 s> előny, helyzeti előny, lépéselőny ♦ edumaad andma {kellele} előnyt ad

eduseis <+s'eis seisu s'eisu s'eisu, s'eisu[de s'eisu[sid_&_s'eis/e 22 s> sport előny, fölény ♦ eduseisus olema fölényeskedik vkivel

eelis <eelis eelise eelis[t -, eelis[te eelise[id 09 s> előny, plusz; (eesõigus) elsőbbség ♦ uue meetodi eelised új módszer előnyei; vanal kliendil on mitmeid eeliseid a régi ügyfél előnyt élvez
■LS: eelis+ ♦ eelisaktsia elsőbbségi részvény; eelisjärjekorras elsőbbségi alapon; eelisseisund előnyös helyzet

ennak <ennak ennaku ennaku[t -, ennaku[te ennaku[id 02 s> (edu, edumaa, ettejõudmine) előny

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hüve <hüve hüve hüve[t -, hüve[de hüve[sid 16 s> (paremus, kasu) haszon; (heaolu) jólét; (eelis) előny ♦ ainelised hüved anyagi előnyök; maised hüved földi javak; eluhüved élet-javak; kasutas ära oma seisukorra hüved kihasználta állapotának előnyeit

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kaksikõde <+õde 'õe õde -, õde[de õde[sid 18 s> lány ikertestvér

kohale tulema eljön

kooliplika <+plika plika plika[t -, plika[de plika[sid 16 s> iskolás lány

koolitüdruk <+tüdruk tüdruku tüdruku[t -, tüdruku[te tüdruku[id 02 s> iskolás lány

kopsik <kopsik kopsiku kopsiku[t -, kopsiku[te kopsiku[id 02 s> merítő edény

kätte jõudma elkövetkezik, eljön, elérkezik, beköszönt ♦ jõudis kätte lahkumise hetk elkövetkezett a búcsú pillanata

lahendama <lahenda[ma lahenda[da lahenda[b lahenda[tud 27 v> megold, megfejt, felold; (kokkuleppele jõudes) eldönt ♦ ülesannet lahendama megoldja a feladatot; vaidlust lahendama eldönti a vitát; mõistatust lahendama megoldja a rejtélyt; võrrandit lahendama megoldja az egyenletet

naabrinna <n'aabrinna n'aabrinna n'aabrinna[t -, n'aabrinna[de n'aabrinna[sid 16 s>, ka naabritar (naabrinaine) szomszédasszony, a szomszéd lány ♦ hakkas noore naabritariga tihedamalt läbi käima gyakrabban találkozgat a szomszéd lánnyal

naabritüdruk <+tüdruk tüdruku tüdruku[t -, tüdruku[te tüdruku[id 02 s> a szomszéd (kis)lány

neegritar <n'eegritar n'eegritari n'eegritari n'eegritari, n'eegritari[de n'eegritar/e 19 s> néger lány, néger nő

neid <n'eid neiu n'eidu n'eidu, n'eidu[de n'eidu[sid_&_n'eid/e 22 s>
1. (hrl poeetilisemas stiilis: neiu) leány, leányzó ♦ võluv neid vonzó leányzó. Vrd neiu
2. sport (naissoost juunior) lány ♦ neidude korvpalliturniir lány(csapatok) kosárlabda versenye

neitsi <n'eitsi n'eitsi n'eitsi[t -, n'eitsi[te n'eitse[id 01 s>
1. (süütu tüdruk v naine) szűz, érintetlen leány ♦ puutumatu v süütu neitsi szűz
2. van (neiu) lány

neiuohtu <+'ohtu adj> serdülő leány, kamasz lány, bakfis, fruska

nõu1 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s> (anum, riist, mahuti) edény ♦ tühi nõu üres edény; tühjad nõud üres edények; jooginõu itató, ivóedény; klaasnõu, klaasist nõu üvegedény; sangaga nõu nyeles edény; köögis kolistatakse nõudega a konyhában csörömpölnek az edénnyel
■LS: nõude+ ♦ nõudekapp pohárszék; nõude[kuivatus]rest edényszárító; nõude[kuivatus]rätik edénytörlő; nõudevirn edényhalom

näitsik <näitsik näitsiku näitsiku[t -, näitsiku[te näitsiku[id 02 s> (neiu, tütarlaps) lány

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

olemus <olemus olemuse olemus[t olemus[se, olemus[te olemus/i 11 s> (tuum) természet, mivolta, mibenlét, lényeg, lény; (iseloom) természet ♦ asja olemus a dolog mikéntje; elu olemus az élet lényege; probleemi olemus a probléma lényege; milles seisneb selle meetodi olemus? mi a módszer lényege?; olemuselt hea inimene jó természetű

olend <olend olendi olendi[t -, olendi[te olende[id 02 s> lény, teremtés ♦ kaunis olend gyönyörű lény; jumalik olend isteni teremtés; müstiline olend misztikus lény; elusolend élőlény; maapealsed olendid földi lények; inimene on ühiskondlik olend az ember társas lény

olevus <olevus olevuse olevus[t olevus[se, olevus[te olevus/i 11 s> (olend) élőlény, lény, szerzet, teremtés ♦ algeline v primitiivne olevus primitív lény; mõistuslik olevus intelligens lény; kassipojad on armsad olevused a kiscicák aranyos teremtések

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

paremus <paremus paremuse paremus[t paremus[se, paremus[te paremus/i 11 s> (parem-olek) előny, fölény, felsőbbség

piiga <piiga piiga piiga[t -, piiga[de piiga[sid 16 s> lány ♦ vanapiiga vénlány

pluss <pl'uss plussi pl'ussi pl'ussi, pl'ussi[de pl'ussi[sid_&_pl'uss/e 22 s>
1. (matemaatiline märk, mõnevõrra tõstetud hinnet tähistav märk) plusz
2. (soojakraadi v liitmistehte tähistamiseks) plusz, meg ♦ termomeeter näitab pluss kümmet a hőmérő plusz tíz fokot mutat; kolm pluss viis három meg öt
3. (tugev külg, väärtust suurendav tegur) előny ♦ meetodi plussid ja miinused a módszer előnyei és hátrányai
■LS: pluss+ ♦ plussklaas pluszlencse; plusskraad plusz fok; plussmärk pluszjel; plusspool pozitív oldal; plussprillid közellátó szemüveg, pluszos szemüveg

prantslanna <pr'antslanna pr'antslanna pr'antslanna[t -, pr'antslanna[de pr'antslanna[sid 16 s> francia nő/lány

riistapuu <+p'uu p'uu p'uu[d -, p'uu[de_&_puu[de p'uu[sid_&_p'u[id 26 s> kõnek
1. (vahend, riist) szerkentyű, készülék, kütyü
2. (nõu, anum) edény

saabuma <s'aabu[ma s'aabu[da s'aabu[b s'aabu[tud 27 v> (meg)érkezik, eljön, megjön ♦ saabus kiri megjött a levél; külalised on juba saabunud a közönség már megérkezett; kui saabub laupäev ha eljön a szombat; esimesed rändlinnud saabuvad juba märtsis az első vándormadarak már márciusban megérkeznek; rong saabus Tartusse a vonat megérkezett Tartuba; kevad saabub megjön a tavasz
■LS: saabumis+ ♦ saabumisaeg érkezési idő; saabumispäev érkezési nap, érkezés napja

sööginõu <+n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s> edény

tulvama <t'ulva[ma tulva[ta t'ulva[b tulva[tud 29 v> (meg)árad, özönlik, ömlik, elönt ♦ Doonau tulvab üle kallaste megárad a Duna; süda tulvab vihast piltl a szívét elárasztja a düh; jaamahoone tulvab inimestest piltl az állomás zsúfolásig tele van emberekkel

tüdruk <tüdruk tüdruku tüdruku[t -, tüdruku[te tüdruku[id 02 s>
1. lány ♦ pisitüdruk kisl(e)ány; tüdrukute sandaalid lányka szandal; viieaastane tüdruk öt éves lány; ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt
2. (pruut, kallim) kedves, barátnő ♦ tüdruk jättis mu maha elhagyott a kedvesem

tütarlaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> (tüdruk) lány; (neiu) leányzó

uputama <uputa[ma uputa[da uputa[b uputa[tud 27 v>
1. (uppuma sundima v uppumist põhjustama, [veekogu] põhja ajama v laskma) elsüllyeszt, (bele)fojt, elmerít; (ennast) vízbe fojtja magát
2. (üle ujutama) eláraszt, elönt ♦ hiidlaine uputas laia maa-ala a szökőár nagy területet öntött el; midagi verre uputama vérbe fojt vmit; oli hea saagiaasta, kartul lausa uputas piltl bő termésű év volt, a krumpli szinte elárasztott mindent

venelanna <venelanna venelanna venelanna[t -, venelanna[de venelanna[sid 16 s> orosz lány/nő

voorus <v'oorus v'ooruse v'oorus[t v'oorus[se, v'oorus[te v'oorus/i_&_v'ooruse[id 11_&_09 s> (moraalselt heakskiidetav omadus) erény ♦ kristlikud voorused keresztény erények; tagasihoidlikkus on voorus a szerénység erény

väärtus <v'äärtus v'äärtuse v'äärtus[t v'äärtus[se, v'äärtus[te v'äärtus/i_&_v'äärtuse[id 11_&_09 s> (kelle-mille positiivne v negatiivne tähendus inimese jaoks) ázsió, érték, erény, érdem, ellenérték, becs
■LS: väärtus+ ♦ väärtushinnang értékítélet; väärtusõpetus filos értékelmélet

ära tulema eljön

üle ujutama (veega [vm vedelikuga] katma v täitma, vee alla jätma) árad, megárad, kiönt, elözönöl, elönt, ellep, eláraszt