[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aade <aade 'aate aade[t -, aade[te 'aate[id 06 s> eszme ♦ kõrged aated magasztos eszmék; vabaduse aade a szabadság eszméje; olümpia-aated az olimpia eszméje; õilsate aadetega inimene nemes eszmék embere; oma aadete maailmas elama a saját elvei szerint él; oma aadetele truuks v ustavaks jääma hű marad az elveihez; suurte aadete luule eszmeköltészet, gondolati líra
■LS: aate+ ♦ aatekaaslane elvbarát; aatemees az elvek embere

amoraalne <amor'aalne amor'aalse amor'aalse[t -, amor'aalse[te amor'aalse[id 02 adj> erkölcstelen ♦ amoraalne käitumine erkölcstelen magátartás; amoraalset elu elama erkölcstelen életet él

and <'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s>
1. (kink, annetus) ajándék; (almus) adomány, alamizsna ♦ loodusand, looduse and természeti adomány, a természet adománya; mereannid tenger gyümölcsei; ohvriand az áldozati felajánlás; andidest elama alamizsnából él
2. (anne, talent, andekus) tehetség ♦ loomupärane and természetes tehetség; muusikaand zenetehetség; kellelgi on millegi peale andi tehetséges vmiben

armastus <armastus armastuse armastus[t armastus[se, armastus[te armastus/i 11 s>
1. szerelem, szeretet ♦ platooniline armastus plátói szerelem; meeleline armastus érzéki szerelem; õnnelik armastus boldog szerelem; vastamata armastus egyoldalú szerelem, viszonzatlan szerelem; esimene armastus első szerelem; emaarmastus anyai szeretet; isamaa-armastus hazaszeretet; kodumaa-armastus honszeretet; korraarmastus rendszeretet; lapsearmastus a gyermek iránti szeretet; lapse armastus gyermeki szeretet; loodusearmastus a természet szeretete; noorusarmastus ifjúkori szerelem; vastuarmastus viszontszerelem; {kelle} armastuse vili szerelem gyümölcse; armastust avaldama szerelmet vall vkinek; armastusest abielluma szerelemből nősül; armastuse kolmnurk szerelmi háromszög; õhust ja armastusest elama a levegőből él
2. kõnek (armastatu) szerelem
■LS: armastus+ ♦ armastusabielu szerelmi házasság; armastusavaldus szerelmi vallomás; armastuskiri szerelmes levél; armastuslaul virágének; armastusromaan szerelmi regény; armastusstseen szerelmi jelenet

armuand <+'and anni 'andi 'andi, 'andi[de 'andi[sid_&_'and/e 22 s> (almus) alamizsna ♦ armuandi paluma alamizsnát kér; armuandi andma alamizsnát ad; armuandidest elama alamizsnából él

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

draama <draama draama draama[t -, draama[de draama[sid 16 s> dráma ♦ klassikaline draama klasszikus dráma; ajalooline draama történelmi dráma; perekonnadraama családi dráma; värssdraama versdráma; draamat üle v läbi elama átéli a drámát
■LS: draama+ ♦ draamakirjandus drámairodalom; draamakirjanik drámaíró, színműíró; draamanäitleja drámai színész; draamaring drámakör; draamateater drámaszínház

eksiil <eks'iil eksiili eks'iili eks'iili, eks'iili[de eks'iili[sid_&_eks'iil/e 22 s> (maapagu, pagulus) száműzetés ♦ eksiilis elama száműzetésben él
■LS: eksiil+ ♦ eksiilvalitsus a száműzetésben lévő kormány

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

elutsema <elutse[ma elutse[da elutse[b elutse[tud 27 v> (elama, elunema) él ♦ saarmas elutseb jõgedes ja järvedes va idra folyókban és tavakban él

erak <erak eraku eraku[t -, eraku[te eraku[id 02 s> remete ♦ erakuna elama elszigetelten él

eraldi <eraldi adv, adj>
1. adv külön, külön-külön ♦ eraldi elama külön él; kõik eraldi mindenki külön-külön; värviline pesu pesta eraldi a színes ruhákat külön mossa; me maksame eraldi külön fizetünk
2. adj külön ♦ eraldi hoone különálló épület; eraldi sissekäik külön bejárat

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

iga1 <iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> (eluiga) kor ♦ küps iga érett kor; kõrge iga magas kor; pikk iga (1) (eluiga) életkor; (2) (vastupidavus) tartós; keskiga középkorú; kooliiga iskoláskor; kutseiga sõj hadkötles kor; lapseiga gyermekkor; murdeiga kamaszkor; noorukiiga serdülőkor; täisiga felnőttkor; raugaiga aggkor; väikelapseiga kisgyermekkor; oma iga ära elama elhasználódik; pikka iga soovima hosszú életet kíván; pikka iga! hosszú életet!; ta jõudis kõrgesse ikka magas kort élt meg; poiss oli oma ea kohta liiga tõsine a fiú a korához képest túl komoly volt; kõrges eas öregkorban; noores eas fiatalkorban; teie eas az Ön korában; vanas eas öregkorban; vanemas eas naine idősebb nő; ei ole enam selles eas nincs már abban a korban

interneerima <intern'eeri[ma intern'eeri[da interneeri[b interneeri[tud 28 v> pol (valve alla eraldi elama paigutama) internál

jõude <jõude adv> (tööta, tegevuseta) tétlen ♦ jõude elama tétlenül él, tétlenségben él; jõude istuma üldögél; jõude logelema tétlenkedik; maa seisab jõude parlagon áll a föld; auto seisab jõude az autó használatlanul áll

jõukus <j'õukus j'õukuse j'õukus[t j'õukus[se, j'õukus[te j'õukus/i_&_j'õukuse[id 11_&_09 s> jómód, gazdagság, jólét ♦ keskmise jõukusega majand közepes jövedelmű gazdaság; jõukus kasvab növekszik a jólét; jõukus suureneb növekszik a gazdagság; oma jõukust suurendama növeli a vagyonát; jõukuses elama gazdagságban/jómódban él; neil on jõukus majas vagyonosak, gazdag ház; meil ei jätku veel jõukust maja osta még nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy házat vásároljunk

kaasa elama drukkol, szurkol ♦ oma meeskonnale kaasa elama kedvenc csapatának szurkol

kaasa tundma
1. (kellegi muret, leina vms jagama) megsajnál, szán, sajnál, megszán ♦ tunnen sulle [südamest] kaasa isa kaotuse puhul őszinte részvétem az apád elvesztese miatt
2. (kaasa elama) drukkol, szurkol

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kasin <kasin kasina kasina[t -, kasina[te kasina[id 02 adj>
1. (napp, vähene) csekély, szűkös ♦ kasin valik szűk(ös) választék; kasin teenistus csekély fizetés; kasin toit csekély élelem; kasinad teadmised csekély tudás
2. (mõõdukas, vähenõudlik) szerény ♦ kasinates tingimustes elama szerény körülmények között él; kasin lõuna szerény ebéd
3. (vooruslik, karske) tartozkodó, erkölcsös ♦ kasinat elu elama erkölcsös életet él

kasinalt <kasinalt adv>
1. (napilt, vähevõitu) csekélyen, szűkösen ♦ leiba oli kasinalt kevés kenyér volt; kasinalt valgustatud tuba félig kivilágitott szoba; tuba oli kasinalt sisustatud a szoba berendezése szerény
2. (mõõdukalt, vähenõudlikult) szerényen ♦ söödi kasinalt szerényen táplalkoztak
3. (karskelt, vooruslikult) tartózkodóan ♦ kasinalt elama erkölcsösen él

katus <katus katuse katus[t -, katus[te katuse[id 09 s> fedél, tető, háztető ♦ lame katus lapos tető; eterniitkatus eternit tető; kelpkatus, neljakaldeline katus kontytető; kiltkivikatus palatető; kivikatus cserepes tető; klaaskatus üvegtető; kuppelkatus kupolatető; mansardkatus manzárdtető; [pilli]roogkatus nádtető; plekkkatus bádogtető; sindelkatus zsindelyes tető; viilkatus, kahekaldeline katus nyeregtető; võlvkatus íves magas tető; õlgkatus zsúpfedél, nádtető; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi; kellegagi ühe katuse all elama egy fedél alatt él/lakik vkivel; parem varblane peos kui tuvi katusel jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
■LS: katuse+ ♦ katuseaken tetőablak; katusehari gerinc, tetőgerinc; katusekalle tetőhajlás; katusekorrus padlástér; katuseluuk tetőkibúvó; katusepapp bitumenes tetőzsindely; katuseplekk tetőbádog; katuserenn ereszcsatorna

kiratsema <kiratse[ma kiratse[da kiratse[b kiratse[tud 27 v>
1. (vaeselt elama, virelema) sínylődik, senyved ♦ vaesuses kiratsema nyomorban sínylődik; vaene laps kiratseb keldrikorteris csak senyved szegény gyerek a pincelakásban
2. (kiduma, põdur olema, vaevu hingitsema) elcsenevészedik, tengődik ♦ roosid ei arene, vaid pigem kiratsevad a rózsatövek nem fejlődnek, inkább csenevészednek; piksetabamuse saanud puu üksnes kiratseb veel a villámsujtotta fa már csak tengődik; ta on haiglane, kiratseb juba mitu aastat ő beteg, évek óta csak tengődik

kitsikus <kitsikus kitsikuse kitsikus[t kitsikus[se, kitsikus[te kitsikus/i 11 s>
1. (täbar olukord, kimbatus) szorult helyzet, szorultság, baj; (viletsus, puudus) szűkösség, nyomorúság ♦ rahaline kitsikus pénzszűke; ainelises kitsikuses elama nyomorúságban él; kitsikusse sattuma szorultságba jut
2. (ruumide, pindala nappus) szűkösség ♦ korter oli väike, elati kitsikuses kicsi volt a lakás, szűkösen éltek

kodunema <kodune[ma kodune[da kodune[b kodune[tud 27 v>
1. (harjuma, kohanema) alkalmazkodik; (sisse elama) beilleszkedik; (eluga uues kohas) meghonosodik ♦ uute oludega kodunema alkalmazkodik az új körülményekhez; uues töökohas kodunema beilleszkedik az új munkahelyen
2. (tarvitusele tulema, omaseks saama) meggyökerezik, meghonosodik ♦ laensõnad kodunevad keeles a jövevényszavak meghonosodnak a nyelvben

kogema <koge[ma koge[da koge[b koge[tud 27 v> (tunda saama, läbi elama) tapasztal ♦ omal nahal kogema piltl saját bőrén tapasztal vmit; kogetud raskused tapasztalt nehézségek

kokku elama (vabaabielus olema) együtt él

kolima <koli[ma koli[da koli[b koli[tud 27 v> költözik ♦ teise kohta elama kolima elköltözik; uude majja kolima új házba költöztek; nad kolisid siit ära elköltöztek innen

kombelõtv <+l'õtv lõdva l'õtva l'õtva, l'õtva[de l'õtva[sid_&_l'õtv/u 22 adj> (elukommetelt, moraalselt lodev) erkölcstelen, könnyűvérű ♦ kombelõtv käitumine szabados viselkedés; kombelõtv tüdruk könnyűvérű nő; kombelõtva elu elama erkölcstelen életet él

koos elama együtt él

küllus <k'üllus k'ülluse k'üllus[t k'üllus[se, k'üllus[te k'üllus/i_&_k'ülluse[id 11_&_09 s> (rohkus) bőség, sokaság; (jõukus) gazdagság ♦ külluses elama jólétben él

lahus2 <lahus adv> vt ka lahku (eraldi) külön ♦ lahus elama különváltan él
■LS: lahus+ ♦ lahuselu különélés

lai <l'ai laia l'aia l'aia, l'aia[de l'aia[sid_&_l'ai/u 22 adj>
1. széles; (avar) tágas ♦ lai tänav széles utca; laias laastus nagyjából; kaks meetrit lai két méter széles; laiad õlad széles váll; laia äärega kübar széles karimájú kalap; lai naeratus széles mosoly; lai publik a lehető legszélesebb közönség; laia maailma minema világgá megy
2. kõnek (maneeride, käitumise kohta: suureline, tähtis, praaliv) ♦ laia jutuga mees bőbeszédű ember; laia elu elama habzsolja az életet, nagylábon él; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
■LS: laia+ ♦ laiapõhjaline széleskörű; laiarööpaline, laiarööpmeline széles nyomtávú; laiaõlaline, laiaõlgne széles vállú, vállas; laiaääreline széles karimájú

laialt <laialt adv>
1. széltében, széles körben, általánosan, átfogóan ♦ laialt levinud széles körben elterjedt; pikalt ja laialt hosszú lére eresztve
2. kõnek (suurel hulgal, priiskavalt) ♦ laialt elama nagy lábon él

leib <l'eib leiva l'eiba l'eiba, l'eiba[de l'eiba[sid_&_l'eib/u 22 s>
1. (toiduaine) (barna) kenyér ♦ värske leib friss kenyér; pehme leib lágy kenyér; nätske leib csirizes kenyér, ragacsos kenyér, nyúlós kenyér, keletlen kenyér; nisuleib fehér kenyér; rukkileib rozskenyér, barna kenyér; päts leiba vekni kenyér; käär leiba egy szelet kenyér; leiba küpsetama kenyeret süt; võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre, megvajazza a kenyeret
2. (toit) kenyér; (elatis) megélhetés; (teenistus) alkalmazás ♦ koristajana leiba teenima takarítóként keresi a kenyerét; leiba teenima kenyeret keres; inimene ei ela mitte üksnes leivast nemcsak kenyérrel él az ember; kellegi leival olema vkinek a kenyerén van; tsirkust ja leiba! cirkuszt és kenyeret!; kellegi leival olema vkinek az asztalánál eszik, vkinek a kenyerét eszi; ega see leiba küsi nem kér enni; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; kelleltki leiba ära võtma szájától elvonja a falatot
■LS: leiva+ ♦ leivaahi sütőkemence; leivajuuretis kovász; leivakorv kenyérkosár, kenyereskosár; leivakäär karéj; leivaküpsetamine kenyérsütés; leivalabidas sütőlapát; leivamasin kenyérsütőgép; leivapala kenyérdarab; leivapaluke szűkös megélhetés; leivapood kenyérbolt; leivaports kõnek kenyérporció; leivapuru kenyérmorzsa, morzsa; leivapuu bot (Artocarpus) kenyérfa; leivapäts vekni; leivaraha kenyérrevaló; leivasisu kenyérbél, kenyérbél; leivatehas kenyérgyár; leivatükk kenyérdarab; leivaviil kenyérszelet, egy szelet kenyér, egy karéj kenyér; leivavili kenyérgabona

linn <l'inn linna l'inna l'inna, l'inna[de l'inna[sid_&_l'inn/u 22 s> (suur asula) város ♦ väike linn kisváros; kuurortlinn fürdőváros; maakonnalinn tartományi székhely; piirilinn határváros; provintsilinn vidéki város; sadamalinn kikötőváros; suvituslinn fürdőváros, üdülőváros; sõpruslinnad testvérvárosok; tööstuslinn iparváros; ülikoolilinn egyetemi város; linna elanikud a város lakói; linnas elama városban lakik; linna peal kõndima járja a várost; linna peal räägitakse, et … városszerte azt beszélik, hogy …
■LS: linna+ ♦ linnaehitus városépítés, városfejlesztés; linnaekskursioon városnéző körút, városnézés; linnaelanik városlakó, városi lakos; linnaelu városi élet; linnahall városi koncertterem; linnakodanlus burzsoázia; linnalegend városi legenda; linnaliiklus városi közlekedés, városi forgalom; linnaliinibuss (városi útvonalon közlekedő) autóbusz; linnaluba eltávozási engedély; linnamüür városfal; linnanoored városi ifjúság; linnaplaneerimine várostervezés; linnaosa városrész, kerület; linnapuhkus városi üdülés, városlátogatás; linnarahvas városiak; linnarajoon kerület; linnasekretär jegyző; linnaserv város széle; linnasüda belváros; linnatransport városi közlekedés; linnavalitsus városi önkormányzat, polgármesteri hivatal; linnavolikogu városi képviselő-testület; linnavärav városkapu

luksus <l'uksus l'uksuse l'uksus[t l'uksus[se, l'uksus[te l'uksus/i_&_l'uksuse[id 11_&_09 s> (toredus) fényűzés, luxus ♦ luksuses elama luxusban él
■LS: luksus+ ♦ luksusauto luxusautó; luksuskorter luxuslakás; luksushotell luxusszálloda; luksuslaev luxushajó; luksuskaup luxuscikk; luksusköide díszkötés; luksusrestoran luxusétterem; luksusvilla fényűző villa; luksusväljaanne díszkiadás

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

majutama <majuta[ma majuta[da majuta[b majuta[tud 27 v> (elama paigutama) elszállásol

mälestus <mälestus mälestuse mälestus[t mälestus[se, mälestus[te mälestus/i 11 s>
1. (mälus talletunud elamus v taju, mälupilt) emlék, emlékezet ♦ unustamatu mälestus felejthetetlen emlék; kellegi mälestustes elama vkinek az emlékezetében él; mälestused ärkavad ellu, mälestusi äratama vmi emléket ébreszt; mälestustesse jääma emlékében megmarad; mälestus sellest tuhmub/kustub homályosodik vminek az emléke
2. (pl) kirj (memuaarid) emlékiratok
3. (mälestusese, mälestis) emlék ♦ endale mälestussammast püstitama emléket állít magának
4. kõnek (mäletamine, mälu) emlékezet ♦ minu mälestuse järgi v mälestust mööda az én emlékezetem szerint
5. (mälestamine) emlék ♦ merel hukkunute mälestusele pühendatud muuseum a tengeren életüket vesztettek emlékét őrző múzeum
■LS: mälestus+ ♦ mälestusaktus megemlékezés; mälestusasi, mälestusese emlék, ereklye, emléktárgy; mälestusmünt emlékérem; mälestussammas emlékmű, szobor; mälestustahvel emléktábla

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

omapead <+p'ead adv>, ka omapäi
1. (omal volil, nõu v luba küsimata) saját szakállára; (iseseisvalt) függetlenül, önállóan, egyedül ♦ ega ta seda omapead teinud, teised soovitasid nem magától csinálta, hanem mások tanácsára; ei oska omapead midagi ette võtta önállóan/egyedül semmit sem tud csinálni; omapäi toimima a maga feje után megy/cselekszik
2. (järelevalveta, enda hooleks jäetuna) egyedül ♦ poiss kasvas omapead a fiú egyedül nőtt; lapsed jäid omapead koju a gyerekek egyedül maradtak otthon; sündmused lasti omapead areneda szabadjára engedték az eseményeket
3. (omaette, eraldatult) magában, egyedül ♦ ta on harjunud omapead olema hozzászokott az egyedülléthez; istub nukralt omapead bánatosan magában ül; noored asusid omapead elama a fiatalok önálló életet kezdtek

osa <osa osa osa 'ossa, osa[de osa[sid_&_os/i 17 s>
1. hányad, részlet, rész, osztályrész ♦ teatav osa egy bizonyos rész; allosa alj; eesosa él; keskosa középmezőny; lõviosa piltl oroszlánrész; murdosa töredéke; põhiosa fő rész; põhjaosa (1) északi rész; (2) alj; sõjaväeosa körlet; terviku osa az egész része; neljas osa {millest} negyedik rész; kontserdi teine osa a koncert második fele; saare põhjapoolne osa a sziget északi része; suures osas javarészt, nagyobbrészt; suuremal osal inimestel v inimestest az emberek nagy részének; osade viisi v kaupa részenként; osadeks lahti võtma lebont; kübar on riietuse oluline osa a kalap a ruházat fontos része; jaotas ringi kümneks osaks tíz részre osztotta a kört; osa külalistest v külalisi lahkus varsti a vendégek egy része korán távozott; poisil on oma osa tembu eest juba käes a fiú már megkapta a magáét a csíntevésért; mitu lammast langes huntide osaks hány bárány esett a farkasok áldozatául
2. (roll, osatäitmine) szerep ♦ juhtiv osa vezető szerep; peaosa főszerep; pisiosa aprócska szerep; kunsti osa elus a művészet szerepe az életben; osasse süvenema v sisse elama beleéli magát a szerepbe; osast välja langema kiesik a szerepéből; talle pakuti osa uues filmis szerepet ajánlottak neki az új filmben; milline osa tal selles asjas on? mi a szerepe ebben a dologban?
3. (ligikaudselt määratletud suurusega kogus vm hulk) hányad ♦ kaasa võeti nädala osa toitu egy hétre való ételt vittek magukkal
■LS: osa+ ♦ osakorrutis mat részszorzat; osaobjekt keel részes tárgy; osavastutus részleges felelősség

paigutama <paiguta[ma paiguta[da paiguta[b paiguta[tud 27 v>
1. (panema, asetama) (el)helyez; (laiali asetama, kohale panema) tesz ♦ raamatuid riiulile paigutama a helyére teszi a könyveket; mööblit korterisse paigutama elhelyezi a bútorokat a lakásban
2. (majutama, elama panema v erirežiimile seadma) elhelyez ♦ paigutab külalised hotelli hotelben helyezi el a vendégeket
3. (mingisse süsteemi v aega arvama) helyez ♦ paigutab filmi tegevuse tulevikku a film celekményét a jövőbe helyezi
4. (investeerima, hoiule panema) befektet ♦ paigutab raha uude ettevõttesse pénzt fektet be az új vállalkozásba

palk1 <p'alk palga p'alka p'alka, p'alka[de p'alka[sid_&_p'alk/u 22 s> fizetés, bér ♦ aastapalk évi fizetés; kuupalk havibér, havi fizetés; naturaalpalk természetbeni fizetés; nominaalpalk névleges bér; päevapalk napibér; sandipalk kis fizetés; tunnipalk órabér; õpetaja palk tanri fizetés; palka maksma bért fizet; palku tõstma emeli a fizetést; palgaga ära elama kijön a fizetéséből; palgata puhkus fizetés nélküli szabadság
■LS: palga+ (tasuga seotud) ♦ palgaarvestus bérelszámolás; palgaarvestaja bérelszámoló, bérszámfejtő; palgaastmestik bértábla; palgakõrgendus fizetésemelés; palgalisa fizetéskiegészítés, béren felüli juttatás; palgaläbirääkimised bértárgyalás; palgaolud bérviszonyok; palgapäev fizetésnap; palgaraha kifizetendő bérek; palgasaaja bérből élő; palgasoov bérigény; palgatase bérszint; palgatõus béremelés, fizetésemelés; palgatöö bérmunka; palgatööline bérmunkás
palga+ (palgatud) ♦ palgaarmee zsoldos (had)sereg; palgamõrvar bérgyilkos; palgasulane (1) (palgatud sulane) bérenc; (2) piltl, hlv (käsilane) bérenc; palgasõdur zsoldos

parasiteerima <parasit'eeri[ma parasit'eeri[da parasiteeri[b parasiteeri[tud 28 v>
1. biol (nugima) élősködik
2. (parasiidina elama) élősködik

peatuma <p'eatu[ma p'eatu[da p'eatu[b p'eatu[tud 27 v>
1. (seisma jääma) megáll, leáll, eláll ♦ rong selles jaamas ei peatu a vonat nem áll meg ezen az állomáson; areng peatub leáll a fejlődés; verejooks peatus elállt a vérzés
2. (ajutiselt elama) megszáll

põrand <põrand põranda põranda[t -, põranda[te põranda[id 02 s>
1. padló ♦ värvitud põrand festett padló; aluspõrand ehit vakpadló; kivipõrand kőpadló; laudpõrand, laudadest põrand deszkapadló, svédpadló; muldpõrand, mustpõrand ehit döngölt padló; parkettpõrand parketta; puupõrand deszkapadló; linoleumpõrand műanyag padló; põrandat pühkima felseper; põrandal a padlón
2. (illegaalse tegevusega seoses) ♦ põranda all elama illegalitásban él; põranda alla minema illegalitásba vonul
3. kõnek (tantsu- v võistlemispaigana) parkett ♦ tantsupõrand (vabas õhus) táncparkett
■LS: põranda+ ♦ põrandahari partvis, kefeseprű; põrandakalts felmosórongy; põrandakate (1) (kattekiht) padlóburkolat; (2) (põrandariie, -vaip) padlóruha; põrandalapp felmosórongy; põrandaliist szegélyléc; põrandapind (ruumi põrandapindala) alapterület; põrandaplaat padlócsempe, padlólap; põrandalamp állólámpa; põrandaküte padlófűtés; põrandavaas padlóváza; põrandavaha padlóviasz; põrandavaip padlószőnyeg; põrandavärv padlófesték

resideerima <resid'eeri[ma resid'eeri[da resideeri[b resideeri[tud 28 v> (kõrge võimukandja kohta: elama, asuma) tartózkodik

riid <r'iid riiu r'iidu r'iidu, r'iidu[de r'iidu[sid_&_r'iid/e 22 s> (tüli) veszekedés, civakodás, viszály, veszekedés, perpatvar ♦ kellegagi riidu kiskuma veszekedést kezd vkivel; riidu õhutama viszályt szít; alatises riius elama örökös perpatvarban élnek; naabrite juures oli suur riid nagy összeveszés volt a szomszédban

saar1 <s'aar saare s'aar[t s'aar[de, saar[te s'aar[i 13 s> (veega piiratud maismaa) sziget ♦ asustamata saar lakatlan sziget; saarel elama szigeten lakik; Kanaari saared Kanári-szigetek; keelesaar nyelvcsoport; ohutussaar járdasziget
■LS: saare+ ♦ saareasukas, saareelanik szigetlakó; saarerahvas szigetlakók; saareriik szigetállam; saarerühm szigetcsoport

siirduma <s'iirdu[ma s'iirdu[da s'iirdu[b s'iirdu[tud 27 v>
1. (ühest kohast teise minema) átmegy, elmegy, vonul ♦ pärast laulatust siirduti aeda az esküvő után átmentek a kertbe; pärast eksamit siirdusime kohvikusse a vizsga után elmentünk egy kávézóba
2. (mujale elama asuma) költözik ♦ noored siirduvad maalt linna a fiatalok vidékről városba költöznek
3. (üle minema) átáll, (át)lép, átér, vonul ♦ suveajale siirduma átáll a nyári időszámításra; pensionile siirduma nyugdíjba vonul; opositsiooni siirduma ellenzékbe vonul

sisse elama beleéli magát vmibe, hozzászokik vmihez ♦ oma osasse sisse elama beleéli magát a szerepébe

sisse seadma (kusagil elama, tegutsema asuma) telepedik; (sel otstarbel sisustama) berendezkedik

säästlikult <s'äästlikult adv> takarékosan, gazdaságosan ♦ säästlikult elama takarékosan él; rahaga säästlikult ümber käima takarékosan bánik pénzzel

talvituma <talvitu[ma talvitu[da talvitu[b talvitu[tud 27 v> (talve üle elama, ületalve elama) (át)telel

vaesus <v'aesus v'aesuse v'aesus[t v'aesus[se, v'aesus[te v'aesus/i_&_v'aesuse[id 11_&_09 s> (rahatu, varatu olek) szegénység ♦ vaesuses elama szegénységben él

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

välja elama kiél, kitombol

õhk <'õhk õhu 'õhku 'õhku, 'õhku[de 'õhku[sid_&_'õhk/e 22 s>
1. (Maa atmosfääri koostisse kuuluvate gaaside segu) lég, levegő ♦ maaõhk vidéki levegő; tuuleõhk szellő; õhk on puhas (ilma saasteaineteta) tiszta a levegő; õhust ja armastusest elama a levegőből él; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; keegi on kellegi jaoks õhk levegőnek néz vkit; õhku haihtuma kámforrá válik; õhust/laest võetud légből kapott; õhk on puhas tiszta a levegő; midagi on õhus lóg vmi a levegőben
2. (ruumisuhetes: maapinna kohal olev ruum, atmosfäär) légkör, levegő ♦ õhku lendama felrobban, a levegőbe repül
■LS: õhk+ ♦ õhkpidur légfék
õhu+ ♦ õhuakrobaat légtornász; õhufilter légszűrő; õhukeeris légcsavar; õhuklapp szívató; õhumass meteor front; õhumull légbuborék; õhuniiskus légnedvesség; õhuniisuti párologtató; õhupuhasti légtisztító; õhupööris légörvény; õhutakistus füüs a levegő ellenállása, légellenállás; õhuvoog, õhuvool légáramlat, légmozgás; õhuvärskendi, õhuvärskendusvahend légfrissítő
õhu+ ♦ õhuhäire légiriadó; õhulahing légi harc; õhuluure légi felderítés; õhupost légiposta; õhurünnak légicsapás, repülőtámadás, légitámadás; õhusõiduk légi jármű; õhutransport légi szállítás

ära elama elél, megél, leél, kijön

üle elama átél, túlél, megél, kihúz, átvészel