[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

algosa <s> elem, elem

element <elem'ent elemendi elem'enti elem'enti, elem'enti[de elem'enti[sid_&_elem'ent/e 22 s>
1. (koostisosa, seadme osa, isik); keem (aine lagundamatu komponent); el (elektrienergia allikas) elem ♦ element filos (ürgalge) életelem; keemiline element kémiai elem; galvaanielement el galvánelem; kuivelement el szárazelem; kütteelement el fűtőelem; neli looduse elementi a világot alkotó négy elem/ősanyag; ta tundis end omas elemendis piltl elemében érezte magát
2. (hrl pl) (suge, alge) elemek

hautis <h'autis h'autise h'autis[t h'autis[se, h'autis[te h'autis/i_&_h'autise[id 11_&_09 s>
1. (hautatud toit) párolt étel ♦ kapsahautis párolt káposzta
2. med (kuum mähis) meleg borogatás

isik <isik isiku isiku[t -, isiku[te isiku[id 02 s>
1. (üksik inimene) személy, személyiség, fő, elem, egyén ♦ ajalooline isik történelmi személyiség; kahtlane isik gyanús személy; kuulus isik híresség, híres ember; mõjukas isik befolyásos személy; tähtis isik fontos személy; füüsiline isik jur természetes személy, fizikai személy; juriidiline isik jur jogi személy, közület; puutumatu isik jur sérthetetlen személy; süüdiolev isik bűnös; ebasoovitav isik pol nemkívánatos személy, nemkívánatos személy; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; eraisik, tsiviilisik civil; üksikisik magánszemély; mõlemast soost isikud mindkét nemű személyek; isikut tõendav dokument személyi igazolvány; president ja temaga kaasas olevad ametlikud isikud az elnök és az őt kísérő hivatalos személyek; isiku kindlakstegemine személy azonosítása; isikut kindlaks tegema azonosítja a személyt; isikut tõendama igazolja személyét
2. (isiksus) személy ♦ arsti isik az orvos személye; olulist osa kasvatuses etendab kasvataja isik a nevelésben jelentős szerepet játszik a nevelő személye
3. keel (pööre) személy ♦ esimene isik első/második/harmadik személy; mitmuse kolmandas isikus többes szám harmadik személy
■LS: isiku+ ♦ isikuandmed személyi adatok; isikuasesõnad keel személynévmások; isikukirjeldus jur személyleírás; isikukonto maj személyi számla; isikukultus személyi kultusz

jätkuma <j'ätku[ma j'ätku[da j'ätku[b j'ätku[tud 27 v>
1. (pidevalt kestma) eltart, folytatódik, kitelik, kitart, kikerül, gyűrűzik, telik; (taas jätkuma) megújul ♦ võitlus jätkub folytatódik a harc; pärast lõunavaheaega konverents jätkub az ebédszünet után folytatódik a konferencia
2. (piisama) elég, bőséges, jut ♦ tööd jätkub kuhjaga munka van bőven; meil jätkub toitu paariks päevaks pár napra elég ételünk van; mul jätkub aega kõigeks mindenre jut időm; kõigile ei jätkunud leiba nem jutott mindenkinek kenyér

kandetarind <+tarind tarindi tarindi[t -, tarindi[te tarinde[id 02 s> teherhordó szerkezet/elem

kaunike[ne] <k'aunike_&_k'aunikene k'aunikese k'aunikes[t k'aunikes[se, k'aunikes[te k'aunikes/i 12 adj, s>
1. adj szép
2. s (kallike, kullake) szépség
3. adj (üsna suur) elég nagy, jó nagy ♦ kaunike[ne] summa jó nagy pénz, elég nagy összeg

kaunikesti <k'aunikesti adv> (üsna suurel määral) elég, eléggé ♦ kaunikesti laisk poiss eléggé lusta fiú; kaunikesti ebameeldiv uudis elég kellemetlen hír; me arvamused läksid kaunikesti lahku a véleményeink teljesen össze nem találkoznak

kaunis <kaunis k'auni kaunis[t -, kaunis[te_&_k'auni[te k'aune[id 07_&_05 adj; kaunis adv>
1. adj szép, csinos ♦ kaunis tütarlaps csinos lány; kaunis emakeel szép anyanyelv; kaunis maastik szép táj; kaunis naeratus szép mosoly; kaunis muusika szép zene; kaunid kunstid szépművészet; kauneim aastaaeg a legszebb időszak
2. adv (üsna suurel määral, võrdlemisi, küllalt) elég, jó, egészen ♦ kaunis suur jó nagy; kaunis hilja elég későn; kaunis külm ilm elég hideg idő; süüa sai kaunis korralikult elég jól etettek; kaunis sarnane egészen hasonló

kenakesti <kenakesti adv>
1. (küllalt palju, üsna tublisti) elég ♦ remont läks kenakesti maksma elég sokba került a felújítás
2. (üsna ilusasti v hästi) meglehetősen ♦ nad elavad praegu üsna kenakesti most meglehetősen jól élnek

kenasti <kenasti adv>
1. (ilusasti, meeldivalt, hästi, korralikult) szépen ♦ kenasti riides käima szépen öltözik; kana on kenasti küpsenud szépen megsült a csirke; nad elavad üsna kenasti elég szépen élnek
2. (üsna palju, tublisti) elég jól ♦ teenin praegu kenasti mostanában elég jól keresek

kõige <kõige adv, prep>
1. prep [komit] (koos, ühes, tükkis) -stul/-stül ♦ heitis kõige riietega sängi ruhástul feküdt le
2. adv (ülivõrde moodustamisel) a leg ♦ kõige ilusam lill a legszebb virág; elab kõige kaugemal ő lakik a legmesszebb

küllalt <küllalt adv>
1. (piisavalt) bővében, eléggé, elég
2. (villand) elege ♦ mul on kõigest sellest juba küllalt már elegem van ebből

küllaltki <küllaltki adv> (võrdlemisi, üsna) meglehetősen, elég(gé) ♦ küllaltki suur summa eléggé nagy összeg; küllaltki kallis meglehetősen drága

liitmik <l'iitm'ik l'iitmiku l'iitm'ikku l'iitm'ikku, l'iitmik/e_&_l'iitm'ikku[de l'iitm'ikk/e_&_l'iitm'ikku[sid 25 s> tehn (ühendusdetail) csatlakozó elem, szerelvény

mittemetall <+met'all metalli met'alli met'alli, met'alli[de met'alli[sid_&_met'all/e 22 s> nemfémes elem, nemfém

nappima <n'appi[ma n'appi[da napi[b napi[tud 28 v> (napiks jääma, puudu tulema) kevés, nem elég ♦ aeg v aega v ajast napib kevés az idő; keegi ei kurda, et tal mõistus[t] napib senki sem panaszkodik, hogy kevés az esze; meil nappis raha[st] nem volt elég pénzünk; kui raha nappis, ajasime vähemaga läbi ha nem volt elég pénzünk, kevesebbel is beértük

odavavõitu <+v'õitu adj> olcsó, elég olcsó ♦ odavavõitu ülikond elég olcsó öltöny; odavavõitu naljad olcsó viccek

omajagu <+jagu adv> (mõnel määral, parasjagu, küllaltki) elég, eléggé, meglehetősen, bőven ♦ omajagu huvitav raamat elég érdekes könyv; temaga on omajagu tegemist bőven van vele munka; tal on omajagu kangust elég makacs; see töö võtab omajagu aega ez a munka elég sok időbe telik; olen omajagu väsinud meglehetősen fáradt vagyok; nägime omajagu vaeva keményen megdolgoztunk (vele)

palav <palav palava palava[t -, palava[te palava[id 02 adj, s>
1. adj (kuum, tuline) forró, hő; (lämbe) meleg ♦ palav suvi forró nyár; palav puder forró kása; mul hakkas palav melegem lett; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását
2. adj piltl (kirglik) tüzes, heves ♦ palav suudlus tüzes csók
3. s (palavus) melegség, hőség

parasjagu <+jagu adv>
1. (parajalt, vajalikul määral) elég ♦ tänavune sügis on parasjagu kuiv ez az ősz elég száraz
2. (kaunikesti, küllaltki [palju]) elég ♦ olime juba parasjagu unised már elég álmosak voltunk
3. (just praegu, just sel ajal) épp(en)

patarei <patar'ei patar'ei patar'ei[d -, patar'ei[de patar'ei[sid 26 s>
1. sõj (allüksus, suurtükkide kindlustatud asupaik); kõnek (suurem kogus ühesuguseid esemeid) telep
2. füüs, tehn elem ♦ akupatarei akkumulátor; päikesepatarei napelem

piisama <p'iisa[ma piisa[ta p'iisa[b piisa[tud 29 v> (jätkuma, küllalt olema) elegendő, elég ♦ sellest piisab ebbol elég; varuosi ei piisa nincs elég pótalkatrész

piisavalt <p'iisavalt adv> elég, eléggé, elegendő

plokk <pl'okk ploki pl'okki pl'okki, pl'okki[de pl'okki[sid_&_pl'okk/e 22 s>
1. (ühtne risttahukakujuline tervik, hoonete v ruumide rühm); tehn (tõsteseadme osa, konstruktsioonilt terviklik seadiste, detailide vm kogum) tömb, elem ♦ betoonplokk betontömb; toiteplokk tehn tápegység; plokkidest maja elemekből épített ház
2. (märkmik) jegyzettömb

poolest <poolest postp, adv>
1. postp [gen] (seisukohast, tõttu, pärast) tekintve, tekintetében, nézve, -ilag/-ileg ♦ välimuse poolest külsejére nézve; maitse poolest ízlését tekintve; kvaliteedi poolest minőségileg; hoiatan sind sõbramehe poolest figyelmeztetlek mint barát, barátilag figyelmeztetlek
2. adv (liitsõna järelosa) felől, részéről ♦ minugipoolest felőlem, részemről; õigupoolest tulajdonképpen

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

segu <segu segu segu -, segu[de segu[sid 17 s> keverék, ötvözet, elegy ♦ vürtsisegu fűszerkeverék; ungari kultuur ja ühiskond on segu läänelikust, soome-ugri rändrahva ja Balkani mentaliteedist a magyar kultúra és társadalom a nyugati, a finnugor nomád és a balkáni mentalitás keveréke; mitme kohvisordi segu többfajta kávé keveréke
■LS: segu+ ♦ segumasin betonkeverő

soe <s'oe sooja s'ooja s'ooja, s'ooja[de s'ooja[sid_&_s'ooj/e 24 adj, s>
1. meleg ♦ soe ilm meleg idő; soe suvi meleg nyár; soe vihm meleg eső; soe toit meleg étel; soe pesu meleg alsó; sõitsime soojale maale meleg országba utaztunk; aja vesi soojaks melegítsd meg a vizet; pane endale midagi soojemat selga vegyél fel valami melegebbet; ära mine sooja nahaga tuule kätte kimelegedve ne menj a szélbe; tal pole sellest sooja ega külma hidegen hagyja a dolog; lähevad (kaubaks) nagu soojad saiad veszik, mint a cukrot; viszik, mint a cukrot
2. (südamlik, sõbralik) szívélyes, meleg ♦ soe pilk meleg tekintet; soe vastuvõtt szívélyes fogadtatás; tal on soe süda meleg szíve van
3. (mahedana tajutav) meleg ♦ soe valgus meleg fény; soojad toonid meleg árnyalatok
4. meleg ♦ esimesed kevadised soojad első tavaszi melegek; õues oli 25 kraadi sooja kint 25 fok meleg volt; supp oli pliidil soojas a levest a tűzhelyen melegen tartották; viinerid läksid sooja käes hapuks a virsli megromlott a melegben; maja ei pea sooja a ház nem tartja a meleget; vein andis sooja a bortól melegebb lett; mul on mitu tööpakkumist soojas több állásajánlatom van függőben, több állásajánlat van a tarsolyomban
■LS: sooja+ ♦ soojalembene melegkedvelő; soojapuhur hősugárzó; soojatootmine hőtermelés, hőelőállítás; soojatunne hőérzet; soojavereline melegvérű

soojus <s'oojus s'oojuse s'oojus[t s'oojus[se, s'oojus[te s'oojus/i_&_s'oojuse[id 11_&_09 s> hő, melegség, meleg ♦ päikese soojus a nap melege; soojust juhtima vezeti a hőt; soojuse salvestamine hőtárolás; tundsin kehas mõnusat soojust kellemes melegséget éreztem a testemben
■LS: soojus+ ♦ soojuselektrijaam hőerőmű; soojusenergia hőenergia; soojushulk hőmennyiség; soojusisolatsioon hőszigetelés; soojusjuht hővezető; soojusjuhtivus hővezető képesség; soojusjõujaam hőerőmű; soojuskadu hőveszteség; soojuskiir hősugár; soojuskiirgus hősugárzás; soojusmahtuvus hőkapacitás; soojusmajandus hőgazdálkodás; soojuspaisumine hőtágulás; soojuspump hőszivattyú; soojusregulatsioon hőszabályozás; soojusreostus hőszennyezés; soojussalvesti hőtároló; soojusvarustus hőszolgáltatás; soojusvõrk távhőhálózat; soojusõpetus hőtan; soojusülekanne hőátadás

stiihia <st'iihia st'iihia st'iihia[t -, st'iihia[te st'iihia[id 01 s> (antiikfilosoofias: looduse põhielement, algaine, iseeneslik taltsutamatu [loodus]jõud) elem ♦ looduse neli stiihiat: tuli, õhk, vesi ja maa a természet négy eleme: tűz, levegő, víz, szél

villand <villand adv> ([tüdimuseni] küllalt) elege ♦ millestki saab villand elege lesz vmiből; mul on sellest villand elegem van belőle

ära põlema elég, megég