[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abielu <+elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> házasság ♦ õnnelik abielu boldog házasság; armastusabielu szerelmi házasság; abielu sõlmima házasságot köt; abielu rikkuma házasságtörést követ el; abielus mees nős, nős ember; abielus naine asszony, férjezett nő; abielus olema házas, nős, férjezett; oma abielu lahutama elválik
■LS: abi+elu+ ♦ abielukolmnurk szerelmi háromszög; abielulahutus válás; abieluleping jur házassági szerződés; abielurikkuja házasságtörő; abielupaar házaspár; abielusuhted házastársi kapcsolat, házassági kapcsolat; abielutruudus házastársi hűség; abielutunnistus házasságlevél, házassági anyakönyvi kivonat; abielutõotus házassági ígéret; abieluvoodi hitvesi ágy

abielulahutus <+lahutus lahutuse lahutus[t lahutus[se, lahutus[te lahutus/i 11 s> elválás, válás
■LS: abi+elu+lahutus+ ♦ abielulahutusprotsess válóper, bontóper

amoraalne <amor'aalne amor'aalse amor'aalse[t -, amor'aalse[te amor'aalse[id 02 adj> erkölcstelen ♦ amoraalne käitumine erkölcstelen magátartás; amoraalset elu elama erkölcstelen életet él

argipäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (tööpäev, elu argine külg) hétköznap, mindennapok, köznap ♦ hall argipäev szürke hétköznapok; argipäevadel munkanapokon

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

eeldus <'eeldus 'eelduse 'eeldus[t 'eeldus[se, 'eeldus[te 'eeldus/i_&_'eelduse[id 11_&_09 s>
1. (eeltingimus) feltétel, feltételezés, előfeltétel ♦ valgus on elu eelduseks fény az élet feltétele; eeldusel feltételezve, feltéve; materiaalsed eeldused anyagi feltételek; kõigi eelduste kohaselt minden feltételezés mellett
2. (pl) adottság ♦ tal on head füüsilised eeldused neki jó testi adottságai vannak
3. loog, filos előzmény

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elamine <elamine elamise elamis[t elamis[se, elamis[te elamis/i 12 s>
1. (elu, olemine) élés, létezés
2. (eluase) lakhely; (majapidamine) otthon

elamisväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> élésre méltó, lakályos ♦ elamisväärne elu élni érdemes élet

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

eluaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj> (kogu elu kestev) életfogytiglani, élethosszig tartó ♦ eluaegne vangistus életfogytig tartó börtönbüntetés, életfogytiglan

elulõng <+l'õng lõnga l'õnga l'õnga, l'õnga[de l'õnga[sid_&_l'õng/u 22 s>
1. piltl (elu) az élet fonala
2. bot (vääntaim Clematis) iszalag ♦ harilik elulõng bot (Clematis vitalba) erdei iszalag; püstine elulõng bot (Clematis recta) felálló iszalag

elumärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (jälg elu olemasolust) életjel ♦ haige ei andnud elumärki a betegnél nem mutatkoztak életjelek; endast elumärki andma életjelt ad magáról

elupäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s>
1. (päev elusolendi elus) életének a napja
2. (pl) (elu, eluaeg) élet, életkor ♦ „Meie elupäevi on seitsekümmend aastat…" „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő…"; oma elupäevade jooksul életem során

eluring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s>
1. (keskkond) lakókörnyezet
2. (elu) az élet körforgása

elutõde <+tõde t'õe tõde -, tõde[de tõde[sid 18 s> (tegelik elu) az élet ténye

eluvaim <+v'aim vaimu v'aimu v'aimu, v'aimu[de v'aimu[sid_&_v'aim/e 22 s> (elu, elumärgid) élet lehelete; (elavus, liikuvus) életerő ♦ tal on veel eluvaim sees ő még él

eluvorm <+v'orm vormi v'ormi v'ormi, v'ormi[de v'ormi[sid_&_v'orm/e 22 s> biol (elu avaldumisvorm, organismide rühm) életforma

enesetapp <+t'app tapu t'appu t'appu, t'appu[de t'appu[sid_&_t'app/e 22 s> öngyilkosság ♦ elu enesetapuga lõpetama öngyilkosságot követ el
■LS: enese+tapu+ ♦ enesetapukatse öngyilkosság kísérlete

eraklik <erakl'ik erakliku erakl'ikku erakl'ikku, eraklik/e_&_erakl'ikku[de erakl'ikk/e_&_erakl'ikku[sid 25 adj> magányos ♦ eraklik elu magányos élet

freudism <freud'ism freudismi freud'ismi freud'ismi, freud'ismi[de freud'ismi[sid_&_freud'ism/e 22 s> psühh (õpetus, mis taandab inimese vaimse elu avaldused alateadvusele ja instinktidele) freudizmus

halisema <halise[ma halise[da halise[b halise[tud 27 v> (nuttes kaebama) nyüszít, siránkozik, sápítozik, rí; (kurtma) panaszkodik ♦ halises oma elu üle siránkozik az életén; haliseb saatuse pärast siránkozik a sorsán; ära halise iga tühja-tähja pärast ne siránkozz minden apróságon

heitlus <h'eitlus h'eitluse h'eitlus[t h'eitlus[se, h'eitlus[te h'eitlus/i_&_h'eitluse[id 11_&_09 s> viadal, tusa, küzdelem ♦ raevukas heitlus ádáz viadal; verine heitlus véres küzdelem; põnev sportlik heitlus izgalmas (sport)küzdelem; käsitsiheitlus kézitusa; siseheitlus lelki tusa; surmaheitlus haláltusa, haldoklás; heitlus elu ja surma peale élet-halál küzdelem

hellitama <hellita[ma hellita[da hellita[b hellita[tud 27 v>
1. babusgat, pátyolgat, melenget, kényeztet, elkényeztet, dédelget, becéz; (õrnustega ümbritsema) gyengédséggel vesz körül ♦ vanemad hellitasid oma ainust tütart a szülők elkényeztették egyetlen lányukat; elu ei ole teda hellitanud nem kényeztette el az élet; päike hellitas nägu a nap melengette arcom; hellitatud memmepoeg anyámasszony katonája; hellitav pilk becéző tekintet
2. piltl (meeles kandma) ♦ lootusi hellitama illúziókban ringatja magát

hind <h'ind hinna h'inda h'inda, h'inda[de h'inda[sid_&_h'ind/u 22 s> ár, ellenérték ♦ soodne hind jutányos ár; hulgihind nagykereskedői ár; jaehind bolti ár, fogyasztói ár; kokkuleppehind egyezményes ár; kokkuostuhind felvásárlási ár; maailmaturuhind világpiaci ár; omahind önköltségi ár; sõiduhind menetdíj; turuhind piaci ár; pileti hind jegyár; hindade tõstmine áremelés; elu hinnaga élete árán; hinnalt jõukohane megfizethető; need vaasid on ühe ja sama hinnaga v ühessamas hinnas ezek a vázák ugyanannyiba kerülnek; hinnad kerkivad emelkednek az árak; hinnad kõiguvad ingadoznak az árak; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak; hinda alandama csökkenti az árat; hinda alla laskma enged az árból; hinda tõstma árat emel; hinda kõrgele ajama felsrófolja az árát; hinda alla lööma leveri az árat; hinda määrama felértékel; hinda üles kruvima felveri az árat; ostsin maja odava hinnaga potom áron vettem a házat; oleme hinnas kokku leppinud megegyeztünk az árban; maksin oma eksimuse eest kallist hinda drágán megfizettem a hibámért; igal minutil on kulla hind minden perc drága; ma ei taha seda mitte mingi hinna eest se testem, se lelkem nem kívánja; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem
■LS: hinna+ ♦ hinnaamet árhivatal; hinnakujundus maj árképzés; hinnakäärid maj árolló; hinnalangus árcsökkenés, áresés; hinnalipik árcédula; hinnapoliitika maj árpolitika; hinnatõus áremelés, áremelkedés; hinnavahe árkülönbség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hõlp <h'õlp hõlbu h'õlpu h'õlpu, h'õlpu[de h'õlpu[sid_&_h'õlp/e 22 s>
1. (kerge elu) könnyű
2. (lust, nooruslik kergus, elurõõm) gondtalan
■LS: hõlp+ ♦ hõlppaigaldatav ehit könnyen felszerelhető; hõlptulu könnyű jövedelem; hõlptöödeldav könnyen megmunkálható

hädaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély, veszedelem ♦ ähvardav hädaoht fenyegető veszély; hädaohus olema veszélyben forog; hädaohu eest hoiatama figyelmezteti a veszélyre; hädaohtu tundma veszélyt érez; hädaohtu sattuma veszélyben van; hädaoht on möödas elmúlt a veszély; ta on väljaspool hädaohtu nincs veszélyben; ta pani oma elu hädaohtu veszélynek teszi ki magát, veszélybe sodorja az életét

hädaorg <+'org oru 'orgu 'orgu, 'orgu[de 'orgu[sid_&_'org/e 22 s> (vaevade ja viletsuste paik) siralomvölgy, a siralom völgye ♦ elu on üks hädaorg az élet siralmas

hädine <hädine hädise hädis[t -, hädis[te hädise[id 10 adj> (haiglane, põdur) szerencsétlen, beteges; (nõrk) gyenge; (vilets, mannetu) silány ♦ hädine eideke beteges nénike; hädine naeratus gyenge mosoly; hädine elu szerencsétlen/nyomorult élet; hädine valgus gyenge fény; hädise tervisega inimene gyenge egészségű; hädiseks jääma legyengül

härra <härra härra härra[t -, härra[de härra[sid 16 s> úr, uraságod; (peen mees) finom ember; (isand, käskija) úr, uraság ♦ härra president elnök úr; lugupeetud daamid ja härrad! tisztelt hölgyeim és uraim!; riides nagu tõeline härra úgy öltözik, mint egy igazi úr; elab härra elu úri életet él; armuline härra, lubage lahkuda kegyelmes uram, engedelmével távozom

hüdrobioloogia <+biol'oogia biol'oogia biol'oogia[t -, biol'oogia[te biol'oogia[id 01 s> (uurib veeloomade ja -taimede elu) hidrobiológia

idu <idu 'eo_&_idu idu -, idu[de idu[sid 18_&_17 s> (idand) csíra; bot (taime alge seemnes) csíra; (alge, algusjärk) vminek a csírája ♦ seemned ajavad idusid csíráznak a magok; esimesed idud on juba väljas kibújtak az első csírák; uue elu eod új élet csírája; [juba] eos hävitama csírájában elfojt
■LS: idu+ ♦ idujuur bot csíragyökér; idurakk biol csírasejt

idüll <id'üll idülli id'ülli id'ülli, id'ülli[de id'ülli[sid_&_id'üll/e 22 s> kirj (kirjandusžanr, milles idealiseerivas laadis kujutatakse lihtsate inimeste rahulikku elu maal looduse rüpes); piltl (vaikelupildike, kooskõlaline, häirimatu olukord) idill ♦ perekondlik idüll családi idill

idülliline <id`ülliline id`üllilise id`üllilis[t id`üllilis[se, id`üllilis[te id`üllilis/i 12 adj> idilli ♦ idülliline elu idilli élet; idülliline rahu idilli nyugalom; idülliline luule kirj idillikus költemény/vers

igav <igav igava igava[t -, igava[te igava[id 02 adj> unalmas, nem (valami) izgalmas, se íze, se bűze, fád, terjengős, sótlan ♦ igav töö unalmas munka; igav näidend unalmas színdarab; igav jutuajamine unalmas beszélgetés; igav elu unalmas élet; igav tegevus unalmas tevékenység; igav raamat unalmas könyv; väljakannatamatult v talumatult igav loeng elviselhetetlenül unalmas előadás; töö on talle igavaks läinud megunta a munkát

igikestev <+k'estev k'estva k'estva[t -, k'estva[te k'estva[id 02 adj> örökkévaló ♦ igikestev elu örök élet

ihaldama <ihalda[ma ihalda[da ihalda[b ihalda[tud 27 v> sóvárog, vágyakozik, vágyik ♦ õnne ihaldama boldogságra vágyik; paremat elu ihaldama jobb életre vágyik; nad ihaldasid teineteist egymás után sóvárogtak; ihaldatud eesmärk a vágyott cél; ihaldatud hetk várva várt pillanat

illusioon <illusi'oon illusiooni illusi'ooni illusi'ooni, illusi'ooni[de illusi'ooni[sid_&_illusi'oon/e 22 s> (pettekujutlus); psühh (tajueksimus) illúzió ♦ optiline illusioon optikai csalódás; elab oma illusioonide maailmas illúziókban él; hajutas kõik minu illusioonid minden illúzióm szertefoszlott; elu purustas mu illusioonid az élet összetörte az illúzióimat

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

inimväärne <+v'äärne v'äärse v'äärse[t -, v'äärse[te v'äärse[id 02 adj> emberhez méltó, tisztességes ♦ inimväärne kohtlemine emberhez méltó bánásmód; inimväärne elu emberhez méltó élet; inimväärsed töötingimused tisztességes munkakörülmények

ironiseerima <ironis'eeri[ma ironis'eeri[da ironiseeri[b ironiseeri[tud 28 v> ironizál ♦ oma elu üle ironiseerima ironizál saját életén; ironiseeriv märkus ironikus megjegyzés

iseseisev <+s'eisev s'eisva s'eisva[t -, s'eisva[te s'eisva[id 02 adj>
1. (sõltumatu) független, önfenntartó, önálló ♦ iseseisev riik önálló állam; iseseisev juhtimisorgan független irányító testület; iseseisvaks riigiks saama független országgá válik; riik kuulutati iseseisvaks az országot függetlenné nyilvánították
2. (teiste abita tehtav, algupärane) önálló ♦ iseseisev arvamus független vélemény; õpilaste iseseisev töö a diákok önálló munkája; noored alustasid iseseisvat elu a fiatalok önálló életet kezdtek; on oma otsustes üpris iseseisev döntéseiben meglehetősen független
3. (omaette) önálló ♦ iseseisev bilanss maj önálló mérleg; andis esimese iseseisva kontserdi első önálló/szóló koncertjét adta

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jooksul <jooksul postp [gen]> (vältel, keskel) alatt, során, közepette, közben, keresztül, idején, hosszat, folyamán, belül, át ♦ aja jooksul az idők során; aasta jooksul az éven, az év folyamán; nädala jooksul a héten, a hét folyamán; suve jooksul a nyár folyamán; kogu elu jooksul élete során; vestluse jooksul a beszélgetés során

joones <joones adv, adj> vt ka joonde (korras) rendben, rendezett ♦ joones majapidamine rendezett háztartás; asi on joones rendben van a dolog; elu on igapidi joones az élet minden szempontból rendben van; tervis on jälle joones az egészségem megint rendben van; sügistööd on joones az őszi munkák rendben vannak

juhtmõte <+mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s> (põhimõte) vezérelv; (peamine v põhjapanev seisukoht) fő álláspont; (põhisäte) fő rendelet ♦ elu juhtmõte az élet vezérelve; tema tegevuse juhtmõte cselekedeteinek vezérelve

juhtumus <j'uhtumus j'uhtumuse j'uhtumus[t j'uhtumus[se, j'uhtumus[te j'uhtumus/i 11 s> (sündmus) esemény, eset ♦ pika elu jooksul on tal olnud igasuguseid juhtumusi hosszú élete során mindenféle esemény történt

justkui <+k'ui konj, adv>, ka just kui
1. konj (nagu, otsekui) mintegy, mintha, szinte ♦ isu justkui hundil farkasétvágy, étvágya mint a farkasé; elu justkui v just kui filmis olyan az élet, mint a filmekeb; libedasti justkui õlitatult olajozottan; tormab ringi justkui arust ära rohangál, mint az őrült; vastasid justkui ühest suust egyhangúlag válaszoltak; on selleks justkui loodud mintha csak erre teremtették volna; see tuli justkui iseenesest szinte magától jött
2. adv kõnek (erinevate suhtumiste väljendamiseks) mintha, szinte ♦ sadu on justkui hõredamaks jäänud mintha csendesedne az eső; sa justkui varjad midagi mintha titkolnál valamit; sa justkui ei rõõmustagi mintha nem is örülnél; justkui raske uskuda szinte nehéz elhinni; justkui sa ise ei teaks mintha te nem tudnád; pole justkui tahtmist minna mintha nem lenne kedve menni

jutti <j'utti adv> kõnek vt ka juttis
1. (joonde, korda) rendbe ♦ ajan ise oma asjad jutti elrendezem a dolgaimat magam; elu hakkab jutti minema kezd rendeződni az élet; dokumendid said õigeks ajaks jutti az okmányok időben rendben voltak
2. (ühtejärge) egyfolytában ♦ kolm päeva jutti három napig egyfolytában

jõudsalt <j'õudsalt adv>, ka jõudsasti gyorsan ♦ jõudsalt v jõudsasti arenema gyorsan fejlődik; jõudsalt kasvama gyorsan nő; elu on jõudsalt edasi läinud az élet előrehaadt; vahemaa väheneb jõudsasti a távolság gyorsan csökken

kajastama <kajasta[ma kajasta[da kajasta[b kajasta[tud 27 v> (peegeldama, edasi andma) (vissza)tükröz; (kujutama) bemutat, ábrázol ♦ romaan kajastab talupoegade elu a regény a parasztság életét mutatja be

kallinema <kalline[ma kalline[da kalline[b kalline[tud 27 v> drágul, megrágul ♦ elu kallineb iga päevaga napról napra drágul az élet

kasin <kasin kasina kasina[t -, kasina[te kasina[id 02 adj>
1. (napp, vähene) csekély, szűkös ♦ kasin valik szűk(ös) választék; kasin teenistus csekély fizetés; kasin toit csekély élelem; kasinad teadmised csekély tudás
2. (mõõdukas, vähenõudlik) szerény ♦ kasinates tingimustes elama szerény körülmények között él; kasin lõuna szerény ebéd
3. (vooruslik, karske) tartozkodó, erkölcsös ♦ kasinat elu elama erkölcsös életet él

keema <k'ee[ma k'ee[da k'ee[b k'ee[dud, k'ee[s kee[ge k'ee[dakse 37 v>
1. (vedeliku kohta) fő, forr ♦ liha keeb pajas a fazékban fő a hús; liha on pehmeks keenud puhára főtt a hús; pada keeb forr a fazék; pesu keeb tasasel tulel lassú tűzön fő a ruha mosáskor; keev vesi forró víz
2. piltl (tegevusest, liikumisest kihama, pulbitsema, mäslema) forr, pezseg ♦ elu keeb meie ümber pezseg körülöttünk az élet; veri keeb tal forr a vére; ta kees juba vihast v viha pärast már forrt a haragtól
■LS: keemis+ ♦ keemispunkt füüs forráspont; keemissoojus füüs forráshő; keemistemperatuur füüs forráspont

kerge1 <k'erge k'erge k'erge[t -, k'erge[te k'erge[id 01 adj> könnyű, könnyed ♦ sulgkerge pehelykönnyű; õhkkerge leheletkönnyű; kerge kandam könnyű teher; kerge kott könnyű táska; kerge töö könnyű munka; kerge toit könnyű étel; kerge ülesanne könnyű feladat; kerge sünnitus könnyű szülés; kerge muusika könnyű zene; kerge stiil könnyű stílus; kerge võit könnyű győzelem; kerge tuul könnyű szél; kerge mantel könnyű kabát; kerge vein könnyű bor; kerge suvekleit szellős nyári ruha; kerge suhtumine könnyed viszonyulás; kerge kõnnak könnyű járás; kerge lugemine könnyed olvasmány; kerge nohu könnyű nátha; kerge uni éber álom; ei ole kerge kellelgi senkinek sem könnyű; kergem on öelda, kui teha könnyebb mondani, mint megtenni; klaasesemed on kerged purunema az üvegtárgyak könnyen eltörnek; elab kerget elu könnyű életet él
■LS: kerge+ ♦ kergekuulipilduja golyószóró; kergemuusika könnyűzene; kergetööstus könnyűipar

kihama <kiha[ma kiha[da kiha[b kiha[tud 27 v>
1. (läbisegi liikuma) nyüzsög; (kubisema) hemzseg; (keema, pulbitsema) pezseg ♦ kelder kihab keldrikakanditest hemzseg a pince a pincebogártól; turul kihab elu nyüzsög az élet a piacon; kõikjal kihas elu mindenütt pezsgett az élet
2. piltl (rahutu v elevil olema) zsibong ♦ terve klass hakkas kihama az egész osztály zsibongott

kihva <k'ihva adv> vt ka kihvas (rikki, nurja) tönkre ♦ kihva keerama tönkre tesz, elcsesz; oled mu elu kihva keeranud elcseszted az életem

kihvas <k'ihvas adv> vt ka kihva (ära rikutud, nurja aetud) el van cseszve ♦ mu elu on kihvas el van cseszve az életem

kindlustama <kindlusta[ma kindlusta[da kindlusta[b kindlusta[tud 27 v>
1. (kindla[ma]ks, tugeva[ma]ks muutma) biztosít, megerősít; (aineliselt) megszilárdít ♦ hoone kindlustati tugimüüridega az épületet támaszfallal erősítették meg; tammi kindlustama biztosítja a gátat; ainelist olukorda kindlustama megszilárdítja a gazdasági helyzetet
2. (kaitseehitisi rajama) erődít, biztosít ♦ kindlustatud asula sõj erődített település; piir oli kindlustatud kindlustega erődökkel biztosították a határt
3. (kindlustuslepingut sõlmima) biztosít ♦ elu kindlustama biztosítja életét; oma maja tulekahju vastu kindlustama biztosítja házáét tűzkár ellen; Ungari kaubale turgu kindlustama piacot biztosít a magyar árunak

kippuma <k'ippu[ma k'ippu[da kipu[b kipu[tud 28 v>
1. (tikkuma, tükkima) igyekszik; (kellegi juurde, sõbraks, külla) törekszik ♦ koju kippuma haza igyekszik; kõrgele kippuma felfelé törekszik; {kelle juurde} ta kipub mulle külla mindenáron ide akar jönni; {kelle} elu kallale kippuma megtámad vkit, rátámad vkire; need sindrid kipuvad toitja kätt hammustama ezek a dögök hajlamosak beleharapni a kézbe, amelyik eteti őket; jalgrattaturistid ei kipu reisima riikidesse, mida nad peavad ohtlikuks a kerékpáros turisták ritkábban mennek olyan országokba, amelyeket nem tartanak biztonságosnak; need vestlused kipuvad kiiresti kalduma veidrale pinnale az ilyen beszélgetések gyorsan fura irányba szoktak terelődni
2. (kalduma) hajlamos csinálni ♦ päev kipub õhtusse esteledik; ta kipub teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; naer kipub peale rá akar jönni a nevetés; ta kipub muretsema hajlamos ok nélkül aggódni

kirev <kirev kireva kireva[t -, kireva[te kireva[id 02 adj>
1. (kirju) tarka; (värvikirju) tarkabarka ♦ tüdrukul oli kirev kleit seljas a lányon tarka ruha volt
2. (mitmekesine, vaheldusrikas) tarka ♦ kirev eeskava tarka műsor; kirev seltskond tarka társaság; tal on olnud kirev elu tarka élete volt

kodu <kodu kodu kodu -, kodu[de kodu[sid 17 s>
1. (püsiv eluase) otthon ♦ hubane v mugav kodu kellemes otthon; lapsepõlvekodu gyermekkori otthon; maakodu vidéki otthon; suvekodu nyári otthon; sünnikodu szülőház; vanematekodu (a) szülői ház; koduta hulkur hajléktalan csavargó; kodus küpsetatud leib házi kenyér; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet / útban hazafelé; kodu poole hazafelé; kodust eemal viibima távol az otthonától; lähen homme koju holnap hazamegyek; kodus töötama otthon dolgozik; jäin täna koju ma otthon maradtam; teda ei ole kodus, ta on kodust ära ő nincs itthon; saatis tütarlapse koju hazakisérte a lányt; tundke end nagu kodus érezzétek magatokat úgy, mint otthon; ma olen igal pool kodus piltl én mindenütt otthon vagyok; (keegi) on milleski kodus otthon van vmiben; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
2. (asumisala, esinemispaik) lakóhely
3. (ajutist elu- v puhkepaika andev asutus) otthon ♦ hooldekodu gondozóotthon; lastekodu gyermekotthon, árvaház; puhkekodu üdülő; vanadekodu idősotthon, idősek otthona
■LS: kodu+ ♦ koduabiline bejárónő, háztartási alkalmazott/kisegítő; koduaed konyhakert; koduapteek házipatika; koduarest szobafogság, házi őrizet; koduaiandus házi kertészkedés; koduhaldjas folkl házitündér; koduhani házilúd; koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; koduigatsus honvágy; kodujuust túrószerű sajt, cottage cheese; kodujänes házinyúl; koduloom háziállat; kodukant szülőföld; kodukakk zool (Strix aluco) macskabagoly; kodukass házi macska; kodukindlustus lakásbiztosítás; kodukeel otthon beszélt nyelv; kodukeemia háztartási tisztítószerek; kodukino házimozi(rendszer); kodukirjand házi dolgozat; kodukittel otthonka; kodukleit házi ruha; kodukoer zool (Canis familiaris) kutya; kodukuub házikabát, köntös; koduküla szülőfalu; kodulinn szülőváros; koduleib házi kenyér; koduleht info honlap; kodumaja otthon; kodumajandus (1) (kodune majapidamine) háztartás; (2) ped (kodundus) háztartástan; kodumasinad háztartási gépek; kodupaik lakóhely; koduperenaine háziasszony, háztartásbeli; koduraamatukogu otthoni könyvtár; kodusadam anyakikötő; kodutöö (1) házi munka; (2) (õpilasel) házi feladat, lecke; koduvarblane házi veréb; koduvein házi bor; koduvägivald családon belüli erőszak; koduväljak hazai pálya; koduõlu házi sör; koduõpetaja házitanító; koduõpe otthonoktatás; koduõu otthoni udvar; koduülesanne házi feladat, lecke

kombeline <k'ombeline k'ombelise k'ombelis[t k'ombelis[se, k'ombelis[te k'ombelis/i 12 adj> (heade kommetega) erényes, erkölcsös, szermérmes ♦ kombeline tütarlaps szemérmes kisasszony; kombeline käitumine erényes viselkedés; kombeline elu erkölcsös élet

kombelõtv <+l'õtv lõdva l'õtva l'õtva, l'õtva[de l'õtva[sid_&_l'õtv/u 22 adj> (elukommetelt, moraalselt lodev) erkölcstelen, könnyűvérű ♦ kombelõtv käitumine szabados viselkedés; kombelõtv tüdruk könnyűvérű nő; kombelõtva elu elama erkölcstelen életet él

kord3 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (süsteem, korraldus) rend, rendszer ♦ ühiskondlik kord társadalmi rend; demokraatlik kord demokratikus rend(szer); feodaalkord hűbéri rend; see oli nõukogude korra ajal ez szovjet időkben volt
2. (reeglid, eeskirjad, toimimisnormid) rend, fegyelem ♦ avalik kord közrend; karm v kõva v vali kord szigorú fegyelem; päevakord napirend; nagu kord ja kohus ahogy a nagy könyvben meg van írva; annak rendje és módja szerint
3. (korrasolek) rend ♦ minu isiklik elu on korras a magánéletem rendben van; ta tervis sai korda helyreállt az egészsége

korratu <korratu korratu korratu[t -, korratu[te korratu[id 01 adj>
1. (ilma kindla korrata) rendezetlen ♦ elab korratut elu rendezetlen életet él
2. (hooletu, lohakas) rendetlen ♦ korratu välimus rendetlen külseje

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

kulgema <k'ulge[ma k'ulge[da k'ulge[b k'ulge[tud 27 v>
1. (liikuma, minema) zajlik, halad ♦ inimvool kulgeb tänavatel az utcákon zajlik a nép
2. (suunduma, ulatuma) vezet ♦ tee kulgeb põhjasuunas az út észak felé vezet; juhe kulgeb läbi seina a vezeték átvezet a falon
3. (tegevuse, sündmuse kohta: arenema, toimuma) halad, zajlik, lefolyik ♦ haigus kulges raskemate tüsistusteta a betegség súlyosabb következmények nélkül folyt le; koosolek kulges tormiliselt a gyűlés viharosan zajlott le; elu kulgeb oma harilikku rada az élet a régi kerékvágásában halad

kulissidetagune <+tagune taguse tagus[t -, tagus[te taguse[id 10 adj, s>
1. s (ruum teatris) kulisszák mögötti tér
2. adj piltl (üldsuse eest varjatud) kulisszák mögötti ♦ kulissidetagune elu kulisszák mögötti élet

kuniks <kuniks adv> (kui kauaks, kui pikaks ajaks) ameddig; (niikauaks kui, seni kui) amíg ♦ kuniks meil on vett, on meil lootust mindaddig, amíg van vizünk, van némi remény is; kuniks elu! ameddig életünk tart!; püüame, kuniks kala jätkub halásszunk, amíg van hal

kutse <kutse k'utse kutse[t -, kutse[te k'utse[id 06 s>
1. (kutsuv hüüe) meghívó, meghívás, hívás, hívó szó; (osalema kutsumine) felkérés ♦ ametlik kutse idézés; kirjalik kutse meghívólevél; appikutse segélykiáltás; kohtukutset kätte toimetama kézbesíti az idézést; küllakutse meghívó; pulmakutse esküvői meghívó; kellegi kutsel vkinek a meghívására; kutset vastu võtma elfogadja a meghívást; kõnnu(maa) kutse a vadon hívó szava
2. (elu-) foglalkozás, szakma, hivatás; (erialase kvalifikatsiooni aste) képzettség ♦ lauljakutse énekesi hivatás; kutset omandama vmilyen szakmát tanul; ta on kutselt insener szakmája mérnök
■LS: kutse+ (osalemisega seotud) ♦ kutsekaart meghívó
kutse+ (ametiga seotud) ♦ kutseeetika szakmai etika; kutsehaigus med foglalkozási megbetegedés/betegség; kutseharidus szakképzés; kutsekaaslane kartárs; kutsekeskkool szakközépiskola; kutsekvalifikatsioon szakmai képzettség; kutsenimetus a szakmai cím; kutsenõuanne, kutsenõustamine, kutsenõustus pályaválasztási tanácsadás; kutseühendus szakmai testület; kutsetegevus szakmai tevékenység; kutsetunnistus szakmai bizonyítvány; kutsevalik pályaválasztás; kutseõpe szakképzés, szakmai képzés
kutse+ sõj

kutsumus <k'utsumus k'utsumuse k'utsumus[t k'utsumus[se, k'utsumus[te k'utsumus/i 11 s>
1. (sisemine kalduvus) elhivatottság ♦ kutsumust tundma millegi suhtes elhivatottságot érez vmi iránt
2. piltl (elu ülesanne) hivatás

küsimus <küsimus küsimuse küsimus[t küsimus[se, küsimus[te küsimus/i 11 s>
1. kérdés ♦ suuline küsimus szóbeli kérdés; kirjalik küsimus írásbeli kérdés; otsene küsimus egyenes kérdés; rumal küsimus buta kérdés; suunav küsimus kisegítő/mentő kérdés; eksamiküsimus tétel, vizsgatétel; lisaküsimus kiegészítendő kérdés; elu ja surma küsimus létkérdés, élet-halál kérdése; küsimusi esitama kérdezget, kikérdez; küsimustele vastama kérdésekre válaszól/megfelel; pöördus küsimustega minu poole a kérdésekkel hozzám foldult; kedagi küsimustega pommitama/ründama kérdésekkel megrohamoz vkit
2. (aruteldav asi, probleem) kérdés, ügy ♦ põhimõtteline küsimus elvi kérdés; tõsine küsimus komoly dologról van szó; auküsimus becsületbeli kérdés; haridusküsimus tanügy; maaküsimus földkérdés; majandusküsimus gazdasági kérdés; naisküsimus nőkérdés; personaalküsimus személyzeti ügy; rahvusküsimus nemzetiségi kérdés; võtmeküsimus kulcskérdés; küsimust püstitama v üles seadma v tõstatama feltesz kérdést; see on tundide küsimus ez órák kérdése
■LS: küsimuste+ ♦ küsimusterahe kérdésroham; küsimustering kérdéskör

lai <l'ai laia l'aia l'aia, l'aia[de l'aia[sid_&_l'ai/u 22 adj>
1. széles; (avar) tágas ♦ lai tänav széles utca; laias laastus nagyjából; kaks meetrit lai két méter széles; laiad õlad széles váll; laia äärega kübar széles karimájú kalap; lai naeratus széles mosoly; lai publik a lehető legszélesebb közönség; laia maailma minema világgá megy
2. kõnek (maneeride, käitumise kohta: suureline, tähtis, praaliv) ♦ laia jutuga mees bőbeszédű ember; laia elu elama habzsolja az életet, nagylábon él; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
■LS: laia+ ♦ laiapõhjaline széleskörű; laiarööpaline, laiarööpmeline széles nyomtávú; laiaõlaline, laiaõlgne széles vállú, vállas; laiaääreline széles karimájú

lõpp <l'õpp lõpu l'õppu l'õppu, l'õppu[de l'õppu[sid_&_l'õpp/e 22 s>
1. (ots) vég; (lõpetamine) befejezés ♦ koridori lõpp a folyosó vége; aasta lõpp az év végén; talve lõpus a tél végén; õnnelik lõpp szerencsés vég; lõpu algus a vég kezdete; sajandi lõpus a század végén; 90-ndate aastate lõpus a '90-es évek végén; rongi lõpus a vonat végén; lõppu tegema véget vet; lõpule viima véghez visz; lõppude lõpuks végül is; algusest lõpuni elejétől végig; ja jutul lõpp! most már elég ebből!; täitsa jama/lõpp kész siralom; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha jó a vége
2. keel (muutesufiks) végződés, rag ♦ käändelõpp esetrag; pöördelõpp igerag, igei személyrag
3. (otsasaamine) vég; (surm) halál ♦ raha on lõpul elfogyott a pénz; valutu lõpp szenvedés nélküli halál; see pole maailmalõpp ez nem a világ vége
■LS: lõpp+ ♦ lõppaasta utolsó év; lõpparve utolsó fizetés; lõppdokument zárdokumentum; lõppeesmärk végcél, végső cél, vége-hossza; lõppistung záróülés; lõppjaam végállomás; lõppjäreldus végkövetkeztetés; lõppkontsert záró hangverseny; lõppkuupäev lejárati dátum; lõppkulminatsioon csúcspont; lõpplahendus (1) (lõplik lahendus) végső megoldás; (2) kirj végkifejlet; lõppotsus zárójelentés, végítélet; lõpppeatus végállomás; lõpppunkt végpont; lõppraport zárójelentés, záró beszámoló; lõppriim kirj végrím; lõppsaadus végtermék; lõppsilp keel végszótag; lõppstseen zárójelenet; lõppsõna (1) (viimane sõnavõtt) végszó; (2) (järelsõna) zárszó; lõppsumma végösszeg; lõpptarbimine végső fogyasztás; lõpptoode késztermék, végtermék; lõpptulemus végeredmény; lõpptähtaeg végső határidő, lejárat; lõppvaatus utolsó felvonás; lõppviimistlus utolsó simítás, végső csiszolás; lõppvõistlus sport döntő (mérkőzés)
lõpu+ ♦ elu lõpuaastad az élet utolsó évei; lõpueksam záróvizsga, érettségi vizsga; lõpujoon sport célvonal; lõpuklass érettségiző osztály, végzős osztály; lõpumüük végkiárusítás; lõpuosa utolsó szakasz; lõpupidu (1) (koolis) érettségi buli; (2) (muul juhul) záróünnepség; lõpusirge sport célegyenes; lõpuspurt sport hajrá, finis; lõputseremoonia záróünnepség; lõputunnistus végbizonyítvány, érettségi bizonyítvány; lõputöö záródolgozat; lõpuvalss záró keringő; lõpuvile végső sípszó

lühike[ne] <lühike_&_lühikene lühikese lühikes[t lühikes[se, lühikes[te lühikes/i 12 adj> rövid; (lühiajaline) rövid; (kasvult) alacsony ♦ lühike ja sisukas rövid és velős; lühike[ne] seelik rövid szoknya; lühike[ne] vahemaa rövid távolság; lühike[ne] naine alacsony nő; lühike[ne] elu rövid élet; lühikesed vokaalid keel rövid magánhanhzók; lühike[ne] vastus rövid válasz; ta on teistest peajagu lühem egy fejjel alacsonyabb a többieknél; ta on minust pisut lühem ő egy kicsit alacsonyabb nálam; lühikeseks ajaks egy kis időre; lühikese aja jooksul rövid időn belül; lühikeseks lõikama rövidre nyír; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

maine2 <m'aine m'aise m'ais[t -, m'ais[te m'aise[id 10 adj>
1. (maapealne, hrl vastandina hauatagusele, taevasele) evilági, földi ♦ maine elu az evilági élet; maised jäänused földi maradványok; maine teekond földi pályafutás; meie maine kodu földi otthonunk; maist teekonda lõpetama befejezi földi pályafutását
2. (liitsõna järelosana) (maakera teatud piirkonnale omane v sellega seotud) ♦ idamaine keleti; põhjamaine északi; välismaine külföldi

mekkima <m'ekki[ma m'ekki[da meki[b meki[tud 28 v> kõnek
1. (süües v juues maitsma) ízlel, kóstolgat ♦ head elu mekkima piltl kóstolgatja az élet örömeit
2. (maitse kohta) ízlik ♦ kuidas kook mekib? hogy ízlik a süti?

mesi <mesi m'ee m'e[tt m'e[tte, me[te mesi 15 s> méz ♦ kärjemesi lépes méz; pärnamesi hársméz; õiemesi virágméz; magus kui mesi édes, mint a méz; ta vurritab mett mézet perget; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; justkui mett määritaks moka peale mintha hájjal kenegetnék
■LS: mee+ ♦ meehõng mézillat; meemesilane zool (kodumesilane Apis mellifera) méh; meepott mézes csupor; meepräänik mézeskalács, mézes puszedli; meesaak mézhozam; meetilk mézcsepp; meetoodang méztermés; meevaha méhviasz; meevurr aiand mézpergető; meevõtmine mézszüret
mesi+ ♦ mesikaste bot mézharmat

nahin <nahin nahina nahina[t -, nahina[te nahina[id 02 s> (kahin, sahin) zörej, zörgés; (nohin) szipogás, szuszogás ♦ oli kuulda magamise nahinat alvók szuszogása hallatszott; elu läheb mis nahin piltl az élet úgy megy, mint az óramű; õppimine läheb nagu nahinal megy a tanulás, mint a karikacsapás

naisepõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s> (elu abielunaisena) asszonyság ♦ õnnelik naisepõlv boldog asszonyság

naljamäng <+m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (komöödia) vígjáték
2. (naljaasi, käkitegu) semmiség, játék ♦ see töö on tema käes naljamäng ez a munka semmiség a számára; sinu ülesanne on minu kõrval naljamäng a te feladatod az enyém mellett semmiség; elu pole naljamäng az élet nem játék

needma <n'eed[ma n'eed[a n'ea[b n'ee[tud, n'eed[is n'eed[ke 34 v> (rängalt kiruma, sajatama, igaveseks hukka mõistma) átkoz, kárhoztat ♦ neab oma elu átkozza az életét; needis ülemusi átkozza a főnököket; ole sa neetud! légy átkozott!; neetud olgu see päev, mil sõda puhkes átkozott legyen az a nap, amikor a háború kitört; isa needis oma poja [ära] az apa elátkozta a fiát

neelama <n'eela[ma neela[ta n'eela[b neela[tud 29 v>
1. beiszik, nyel, iszik, felszippant, fal, eszik, elnyel ♦ toitu neelama lenyeli az ételt; mul on valus neelata fájdalmas a nyelés, fájdalmat okoz a nyelés; näri peeneks, ära tervelt neela rágd apróra, ne nyeld le egyben; laps neelas nööbi alla a gyerek lenyelte a gombot; jõudsin kiiruga paar võileiba neelata gyorsan bekaptam pár szendvicset; poiss loeb palju, lausa neelab raamatuid sokat olvas a fiú, szinte falja a könyveket; ta pidi kõik solvangud alla neelama minden sértést le kellet nyelnie; sööta alla neelama bekapja a horgot; ta oleks nagu teiba alla neelanud mintha karót nyelt volna; oleks justkui aiateiba alla neelanud mintha nyársat nyelt volna; kibedat/mõru pilli alla neelama lenyeli a keserű pirulát; solvangut alla neelama sértést zsebre vág
2. piltl (endasse valguda, vajuda laskma, endasse haarama v kiskuma) elnyel; (hääle, heli kohta) elfojt, tompít; (tule, leekide kohta) elfojt ♦ lained neelasid paadi a hullámok elnyelték a csónakot; kuiv maa neelas ahnelt vihmavett a száraz föld mohón nyelte a vizet; tuli neelas aplalt õlgkatust a tűz mohón falta a szalmatetőt; luksuslik elu neelab raha a luxus élet nyeli a pénzt
■LS: neelamis+ (neelulihastega seotud) ♦ neelamishäire med nyelészavar; neelamisliigutus füsiol nyelési mozgás; neelamistakistus med nyelési nehézségek
neelamis+ füüs ♦ neelamisvõime füüs abszorbeálóképesség

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

nudima <nudi[ma nudi[da nudi[b nudi[tud 27 v> (nudiks tegema) kopaszít, nyír, levág ♦ kes su nii ära on nudinud? ki kopaszított meg így?; kevadel nuditakse lehmade sarveotsad lühemaks tavasszal a tehenek szarvát rövidebbre vágják; elu on ta iseloomu nudinud piltl az élet megnyirbálta a jellemét; liiga nuditud ilupõõsad túlzottan megnyírt díszcserjék

nuripool <+p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s> (pahem pool, pahupool) fonákja, rossz oldal ♦ elu päikeseline külg ja nuripool az élet napos és árnyékos oldala; ka headel asjadel on oma nuripool a jó dolgoknak is megvan a rossz oldla

nurjas <n'urjas adv> (nurjunud, ebaõnnestunud, untsus) sikertelen, fuccsba ment ♦ elu on nurjas az élet tönkrement; kogu päev on nurjas az egész nap sikertelen volt

nutma <n'ut[ma n'utt[a nuta[b nute[tud, n'utt[is n'ut[ke 35 v>
1. sír, itatja az egereket, rí; (pisut) pityereg; (valjusti) bömböl; (töinama) sír; (nutma puhkema) sírva fakad; (valjusti) ordít, bőg; (tugevasti) zokog; (end välja nutma) kisírja magát; (nutma ajama) ríkat ♦ valu pärast nutma sír fájdalmában; valjusti nutma hangosan sír; ohjeldamatult nutma vigasztalhatatlanul sír; hüsteeriliselt nutma hisztérikusan zokog; röögib nutta bőg; laps nutab kibedasti keservesen sír a gyerek; nutab rõõmupisaraid sír örömében, örömkönnyeket hullat; nutab või silmad peast [välja] kisírja a szemét; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses; viiul nutab piltl sír a hegedű; tuul nutab korstnas piltl fütyül a szél a kéményben
2. (hädaldama, kurtma, halisema) jajgat, siránkozik ♦ nutab oma nurjunud elu pärast siránkozik tönkrement életén

nässu <n'ässu adv> vt ka nässus (kägarasse, lömmi, puruks, katki, korrast ära, rikki, nurja, untsu) görnyed, horpad, eltörik, elromlik, tönkretesz ♦ kohver vajus istumise all nässu behorpadt a bőrönd a feneke alatt; raadio läks nässu elromlott a rádió; selline elu ajab närvid nässu az ilyen élet tönkreteszi az idegeket; kõik läks täna nässu ma minden rosszul sikerült; vihm ajas plaanid nässu az eső meghiúsította a terveinket; algajal fotograafil lähevad pildid sageli nässu a kezdő fotós képei gyakran rosszul sikerülnek

nässus <n'ässus adv, adj> vt ka nässu (kägaras, lömmis) görnyedt; (katki, korrast ära, rikkis, untsus) törött, elromlott, tönkrement; (pulstis) kócos, gubancos, kopott ♦ vana nässus kaabulott ócska kopott kalap; nässus karvaga koer gubancos szőrű kutya; nässus elu tönkrement élet; jalgratas on nässus elromlott a bicikli; närvid on nässus tönkrementek az idegei; meie suhted on nässus elromlott a kapcsolatunk

nüri <nüri nüri nüri -, nüri[de nüri[sid 17 adj> (halvasti lõikav, tömp); piltl (juhm, tönts, tuim) életlen, vásott, tömpe, tompa, hegyetlen, egyhangú ♦ nüri naaskel tompa ár; nüri saag életlen fűrész; nüri mõistus tompa elme; nüri valu tompa fájdalom; nüri töö favágás, lélektelen munka; nüri elu egyhangú élet; suhtub kõigesse nüri ükskõiksusega mindent tompa közömbösséggel kezel; üksluine töö teeb nüriks az egyhangú/monoton munka tompává tesz
■LS: nüri+ ♦ nürininaline tompa orrú; nürinurk mat tompaszög, ferdeszög; nürinurkne tompaszögű

odav <odav odava odava[t -, odava[te odava[id 02 adj> filléres, olcsó, jutányos, garasos ♦ odav riie olcsó szövet; odav kütus olcsó üzemanyag; odav tööjõud olcsó munkaerő; odav võte olcsó húzás; odav [välja]müük kiárusítás; maal on elu odavam vidéken olcsóbb az élet; odava raha v hinna eest ostma jutányos áron vett

oht <'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> veszély ♦ otsene oht közvetlen veszély; tõsine oht komoly veszély; avariioht balesetveszély; kiirgusoht sugárzásveszély; nakkusoht fertőzésveszély; plahvatusoht robbanásveszély; tuleoht tűzveszély; varisemisoht omlásveszély; üleujutusoht árvízveszély; ohtu sattuma veszélybe kerül; ohtu vältima, ohust hoiduma elkerüli a veszélyt; {kelle} elu ohtu seadma veszélyezteti az életét; oht on möödas a veszély elhárult; siin olete väljaspool ohtu itt biztonságban vagytok; metsloomad haistsid ohtu a vadállatok érezték a veszélyt; elu on täis ohte az élet tele van veszélyekkel
■LS: ohu+ ♦ ohukolmnurk auto elakadásjelző háromszög; ohuolukord veszélyhelyzet; ohusignaal vészjelzés; ohutaju veszélyérzet; ohutuled auto elakadásjelző lámpák

ohustama <ohusta[ma ohusta[da ohusta[b ohusta[tud 27 v> veszélyeztet ♦ {kelle} elu ohustama veszélyt jelent az életére, veszélyezteti az életét; rahu ohustama veszélyezteti a békét; veekogude reostamine ohustab kalavarusid a vízszennyezés veszélyezteti a halállományt; liiklust ohustav transpordivahend a forgalmat veszélyeztető jármű

ohver <'ohver 'ohvri 'ohvri[t -, 'ohvri[te 'ohvre[id 02 s>
1. áldozat ♦ inimohver emberáldozat; jookohver müt italáldozat; lepitusohver müt engesztelő áldozat; sõjaohver háborús áldozat; vägivalla ohver erőszak áldozata; nälja ohver az éhség éldozata; maavärina ohvrid a földrengés áldozata; jumalatele toodi ohvreid áldozatot hoztak az isteneknek; tõi oma elu ohvriks feláldozta életét, életét áldozta; sellist ohvrit ma ei too nem hozok ekkora áldozatot; langes pettuse ohvriks csalás áldozatául esett
2. sport (kahing) áldozat
■LS: ohvri+ ♦ ohvriallikas áldozati forrás; ohvrialtar áldozati oltár; ohvrihiis áldozati liget; ohvrikivi áldozati kő; ohvriloom áldozati állat; ohvrituli áldozati tűz

ohverdama <ohverda[ma ohverda[da ohverda[b ohverda[tud 27 v> áldoz, áldozatot mutat be, rááldoz, feláldoz ♦ elu ohverdama életet áldoz; end ohverdama feláldozza magát; härga ohverdama müt ökröt áldoz; ohverdas heategevuseks kogu oma vara jótékonyságra áldozta az egész bagyonát; ohverdas avangus vastasele etturi sport egy gyalogot áldozott a megnyitásnál
■LS: ohverdamis+ ♦ ohverdamiskombed áldozati szokások; ohverdamispaik áldozati hely

olemus <olemus olemuse olemus[t olemus[se, olemus[te olemus/i 11 s> (tuum) természet, mivolta, mibenlét, lényeg, lény; (iseloom) természet ♦ asja olemus a dolog mikéntje; elu olemus az élet lényege; probleemi olemus a probléma lényege; milles seisneb selle meetodi olemus? mi a módszer lényege?; olemuselt hea inimene jó természetű

olu <olu olu olu 'ollu, olu[de olu[sid 17 s (hrl pl)>
1. (pl) (elu- v keskkonnatingimused) körülmények; (olustik) környezet, közeg ♦ looduslikud olud természetes körülmények; sotsiaalsed olud szociális körülmények; rahuaja oludes békeidőben; elab rasketes oludes nehéz körülmények között él; elab kitsastes oludes szűkös körülmények között él; olude sunnil a körülmények miatt; olude kiuste a körülmények ellenére; süüd pehmendavad olud enyhítő körülmények
2. hrv (olemine, olek) állapot ♦ taipas asjade tõelist olu felismerte a dolgok valódi lényegét; koputus äratas ta mõnusast poolunes olust a kopogtatás felrázta a félálom kellemes állapotából

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

omamoodi <+m'oodi adv, adj>
1. (erinevalt) sajátos; (teistmoodi) más ♦ teeb v toimib v talitab omamoodi sajátosan cselekszik; kumbki mõtleb v arvab asjast omamoodi mindketten másképpen gondolkodnak a dologról; elu veereb omamoodi az élet megy a maga útján
2. adj (erinev, iseäralik) különböző, különös, sajátos ♦ teda valdas omamoodi rõõm különös boldogság lett rajta úrrá; puuviljal on omamoodi maitse a gyümölcsnek sajátos íze van; ikka leidub tal omamoodi ideid mindig van egy különös ötlete
3. (omast kohast) a maga módján; (teatavas mõttes) bizonyos értelemben, bizonyos szempontból ♦ ta on omamoodi hea inimene jó ember, a maga módján; näitus kujunes omamoodi sensatsiooniks a kiállítás egyfajta szenzációvá vált

ootamatus <'ootamatus 'ootamatuse 'ootamatus[t 'ootamatus[se, 'ootamatus[te 'ootamatus/i_&_'ootamatuse[id 11_&_09? s> váratlan, meglepetés ♦ rünnaku ootamatus a támadás váratlansága; elu on täis ootamatusi az élet tele van meglepetésekkel; poiss võpatas ootamatusest a fiú összerezzen a meglepetéstől; see tuli talle ootamatusena ez váratlanul jött a számára; olime valmis igasugusteks ootamatusteks felkészültünk mindenféle meglepetésre

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

pastoraat <pastor'aat pastoraadi pastor'aati pastor'aati, pastor'aati[de pastor'aati[sid_&_pastor'aat/e 22 s> (kirikumõis) javadalom; (pastori elu- ja ametihoone) paplak, parókia, plébánia

piir <p'iir piiri p'iiri p'iiri, p'iiri[de p'iiri[sid_&_p'iir/e 22 s>
1. (territooriume eraldav) határ; (põllu-, krundi-) mezsgye ♦ merepiir tengeri határ; riigipiir államhatár; maakonna piirid megyehatár; Eesti ja Läti vaheline piir az Észtország és Lettország közötti határ; piiri taga a határon túl, külföldönú; piiri ületama átlépi a határt; piiri sulgema lezárja a határt
2. (mõtteline joon, eraldus-, piirjoon) határ, mezsgye ♦ silbi piir keel szótaghatár; kahe sajandi piiril két évszázad határán; elu ja surma piiril az élet s halál mezsgyéjén
3. (ülemmäär) mérték ♦ üle piiri minema tabukat dönt le; üle igasuguste piiride minden mértéken túl; ülempiir maximum, plafon; piiri pidama mértéket tart
4. (pl) (raamid, ulatus) határok
■LS: piir+ ♦ piirnorm határérték; piirväärtus mat határérték
piiri+ ♦ piiriala határmenti terület; piirijõgi határfolyó; piirikaubandus maj határmenti kereskedelem, határkereskedelem; piirikindlus végvár; piirikivi határkő; piirikohtunik sport vonalbíró; piirikokkulepe pol határmegállapodás; piirikontroll határellenőrzés; piirilepung határszerződés; piirilähedane határszéli; piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); piiririkkumine határsértés; piiritara határkerítés; piiritsoon határövezet; piiritulp (1) határcölöp; (2) határkaró; piiritähistus határjelölés; piiritüli határvillongás; piirivahejuhtum pol határincidens, határeset; piiriületus határátlépés; piirivöönd határsáv, határövezet

pillav <p'illav p'illava p'illava[t -, p'illava[te p'illava[id 02 adj> (partits) tékozló, pazarló, fecsérlő, pazar ♦ elas pillavat elu pazarló életet élt

puhuma <puhu[ma puhu[da puhu[b puhu[tud 27 v> fúj; (sisse) belefúj ♦ tuul puhub fúj a szél; puhub küünla ära elfújja a gyertyát; klaasi puhuma üveget fúj; seebimulle puhuma szappanbuborékokat fúj; pandi politseireidil puhuma bele kellett fújnia az alkoholszondába a közúti ellenőrzésen; õhupalli täis puhuma felfújja a léggömböt; puhutakse pasunaid megfújják a harsonákat; pole vaja seda asja suureks puhuda piltl nem szükséges nagy ügyet csinálni belőle; elu sisse puhuma millelegi piltl életet lehel vmibe; ministeeriumis puhuvad nüüd teised v uued tuuled piltl a minisztériumban most más szelek fújnak; ta teab, kust tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél

pulbitsema <pulbitse[ma pulbitse[da pulbitse[b pulbitse[tud 27 v>
1. (mullitades keema) bugyog, buzog, bugyborékol, pezseg; (üles purskama, selliselt voolama) árad; (kobrutama, vahutama) habzik ♦ allikas pulbitseb maast forrás bugyog a földből; purskkaev pulbitseb a szökőkút bugyog; haavast pulbitseb verd a sebből buzog a vér; südames pulbitseb rõõm piltl öröm árad a szívéből
2. piltl (kihama) pezseg ♦ elu pulbitseb pezseg az élet

pulseerima <puls'eeri[ma puls'eeri[da pulseeri[b pulseeri[tud 28 v> (tuiklema, tukslema, rütmiliselt kulgema) lüktet, pulzál ♦ süda pulseerib lüktet a szív; elu pulseerib lüktet az élet; pulseerivad tule pulzáló fények

pulss <p'ulss pulsi p'ulssi p'ulssi, p'ulssi[de p'ulssi[sid_&_p'ulss/e 22 s> érverés, pulzus ♦ rahulik pulss nyugodt pulzus; korratu pulss szabalytalan pulzus; sage pulss szapora pulzus; pulssi katsuma megméri a pulzust; uue elu pulss új élet lüktetése
■LS: pulsi+ ♦ pulsilöök érlökés; pulsisagedus pulzusszám

põli <põli põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 24 s> (elu, elamine-olemine, põlv, hea elu) élet, lét, korszak ♦ temal on nüüd hea põli neki most jó dolga/sora van

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

põrgulikult <p'õrgulikult adv> (kohutavalt, pööraselt, metsikult) pokolian ♦ elu on põrgulikult raske pokolian nehéz az élet; olen põrgulikult väsinud pokolian fáradt vagyok

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)ment ♦ päästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadít ♦ päästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

pühendama <pühenda[ma pühenda[da pühenda[b pühenda[tud 27 v> ajánl, szentel, dedikál ♦ ta pühendas oma raamatu sõbrale barátjának ajánlotta a könyvét; otstarve/eesmärk pühendab abinõu a cél szentesíti az eszközt; ta pühendas kogu oma elu teadusele életét a tudománynak szentelte; aega pühendama millelegi időt fordít vmire

püüdma <p'üüd[ma p'üüd[a püüa[b p'üü[tud, p'üüd[is p'üüd[ke 34 v>
1. (midagi v kedagi kätte saada üritama, kätte saama) fog; (kinni) elfog ♦ liblikavõrguga liblikaid püüdma lepkehálóval lepkét fog; püüab õngega kala horgászik; kliente püüdma ügyfelekre vadászik; tuult väljal püüdma piltl dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt piltl bottal üthetik a nyomát; sogases vees kalu püüdma piltl a zavarosban halászik
2. (pingutama) iparkodik, igyekszik ♦ püüab kõigest väest minden erejével igyekszik
3. (püüdlema) törekszik ♦ püüame lepingut jätkata törekszünk megállapodásnak a folytatására
4. (üritama) (meg)próbál; (proovima) próbálkozik ♦ püüab magada megpróbál aludni; püüa vähemalt! legalább próbáld meg!; püüdis endalt elu võtta próbált öngyilkos lenni

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

rahulikult <rahulikult adv> nyugodtan, nyugton, csendesen ♦ räägib rahulikult, häält tõstmata csendesen beszél, anélkül hogy hangját felemelné; asja arutleti omavahel rahulikult egymás közt békésen megbeszélték a dolgot; istu rahulikult siin ülj itt nyugodtan; elu kulgeb rahulikult az élet nyugodtan telik

raisku <r'aisku adv> vt ka raisus
1. (kaotsi, tühja, nurja, asjatult, tulutult) hasztalan, hiába, kárba ♦ aega läks asjatult raisku az idő szükségtelenül kárba veszett; minutitki ei tohi raisku minna egy percet sem szabad elvesztegetni; tal on kahju oma raisku läinud noorusest sajnálja a kárba veszett fiatalságát
2. (halvaks, kõlbmatuks, hukka, korrast ära) romlik, megromlik, elromlik, rosszabbodik, tönkremegy ♦ raisku läinud puuvili megromlott gyümölcs; põllud olid raisku lastud a földeket hagyták tönkremenni
3. (moraalselt allakäinuks, taunitavaks, käest ära, hukka) romlik, züllik ♦ hea elu ajab inimesed raisku a jó élet lezülleszti az embereket; ei temast inimest saa, läheb raisku nem lesz belőle ember, lezüllik; täiesti raisku läinud tüdruk teljesen romlott lány; oma hellitamisega sa lapsed raisku ajasid a kényeztetéseddel elrontottad a gyerekeket

raisus <raisus adv, adj> vt ka raisku
1. (kaotsis, luhtaläinud, nurjas) kárba veszett, elveszett ♦ su elu on lootusetult raisus az életed reménytelenül kárba veszett
2. (halvaks läinud, riknenud, korrast ära) tönkrement, megromlott ♦ liha oli raisus a hús megromlott

režiim <rež'iim režiimi rež'iimi rež'iimi, rež'iimi[de rež'iimi[sid_&_rež'iim/e 22 s>
1. (riigikord) rendszer, rezsim ♦ autoritaarne režiim autoritárius rendszer; diktatuurirežiim diktatórikus rendszer
2. (kindel elu-, töökorraldus, töötamis-, toimumistingimused, kasutamise kord) mód ♦ kütterežiim fűtési üzemmód; töörežiim üzemmód, működési mód; voodirežiim ágynyugalom

rikkalik <r'ikkal'ik r'ikkaliku r'ikkal'ikku r'ikkal'ikku, r'ikkalik/e_&_r'ikkal'ikku[de r'ikkal'ikk/e_&_r'ikkal'ikku[sid 25 adj>
1. (koguselt v hulgalt suur) gazdag, bő, bőséges ♦ rikkalik valik bő választék; rikkalik muusikapärand gazdag zenei örökség; tal on rikkalikud kogemused bőséges tapasztalattal rendelkezik; rikkalik lõikus bő aratás
2. (rohke, külluslik) gazdag, bő; (toidu kohta) bőséges; (lopsakas, uhke, suurejooneline) dús ♦ rikkalik fantaasia élénk fantázia; rikkalik ja mitmekesine elu gazdag és változatos élet; rikkalik taimestik dús növényzet; rikkalik hommikusöök bőséges reggeli

rist1 <r'ist risti r'isti r'isti, r'isti[de r'isti[sid_&_r'ist/e 22 s>
1. (lõikuvatest sirgjoontest moodustatud kujund v märk, samakujuline ese) kereszt ♦ hauarist sírkereszt; Andrease rist andráskereszt; Georgi rist Szent György-kereszt; Punane Rist Vöröskereszt; risti ette lööma keresztet vet; risti lööma kedagi keresztre feszít vkit; kuhugi risti tegema felírjuk (korommal / fekete krétával) a kéménybe!
2. (ristumiskoht, ristmik) kereszteződés
3. (kaardimast risti) treff
4. piltl (raskused, mured, häda, nuhtlus) kereszt ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje; elu pole muud kui rist ja viletsus nehéz a keresztje
■LS: risti+ (kujundiga seotud)
risti+ (kristlusega seotud) ♦ ristikirik kereszt alaprajzú templom; ristirahvas kereszténység; ristisurm kereszthalál; ristisõda keresztes háború, keresztes hadjárat
risti+ (ristimisega seotud) ♦ ristiema keresztanya; ristiisa keresztapa; ristilaps keresztgyer(m)ek; ristinimi keresztnév; ristipoeg keresztfiú; ristitütar keresztlány; ristivanemad keresztszülők
risti+ (kaardimastiga seotud)

rõõmutu <rõõmutu rõõmutu rõõmutu[t -, rõõmutu[te rõõmutu[id 01 adj> örömtelen ♦ rõõmutu elu örömtelen élet

saadik1 <saadik postp [elat]>
1. (millest alates) óta, -tól/-től kezdve ♦ talvest saadik tél óta; lapsest saadik gyerekkora óta; olen kella kuuest saadik jalul hattól kezdve talpon vagyok; tunnen sind juba sellest saadik, kui ... már azóta ismerlek, amikor ...; ta on väikesest saadik linnas elanud kiskora óta városban élt
2. (milleni) vmeddig ♦ oli poolest kehast saadik vees félig vizes volt; seelik on põlvest saadik a szoknya térdig ér; olen juba poolest saadik nõus félig/részben már egyetértek; kiitis siinset elu taevast saadik az egekbe/egekig dicsérte az itteni életet

sisukas <sisukas sisuka sisuka[t -, sisuka[te sisuka[id 02 adj> (sisurikas) tartalmas, értelmes, velős, magvas ♦ sisukas ettekanne tartalmas előadás; sisukas kokkuvõte velős összefoglalás; sisukas kõne magvas beszéd; elab sisukat elu értelmes életet él

sisutu <sisutu sisutu sisutu[t -, sisutu[te sisutu[id 01 adj> tartalmatlan, értelmetlen ♦ sisutu vaidlus értelmetlen vita; elab sisutut elu tartalmatlan életet él

surematus <surematus surematuse surematus[t surematus[se, surematus[te surematus/i_&_surematuse[id 11_&_09? s> (igavene olemasolu v elu) halhatatlanság ♦ hinge surematus a lélek halhatatlansága

surm <s'urm surma s'urma s'urma, s'urma[de s'urma[sid_&_s'urm/i 22 s>
1. (organismi elutegevuse lakkamine) halál ♦ enneaegne surm korai halál; hea v ilus v õnnis v kerge surm könnyű halál; hirmus v kole surm rút halál; loomulik surm természetes halál; must surm fekete halál; kangelassurm hősi halál; poomissurm, surm võllas kötél általi halál; vabasurm öngyilkosság; varjusurm tetszhalál; äkksurm, äkiline surm hirtelen halál; võitleb elu ja surma peale élet-halál harcot vív; surm suu juures v silme ees v silmaga näha szembenéz a halállal; elu ja surma küsimus élet-halál kérdése; surma kartma fél a haláltól; kedagi surma mõistma halálra ítél vkit; surma saama halálat leli; surmani truu hűséges a sírig; surmani mindhalálig; kahte surma ei sure keegi egy életem, egy halálom
2. (surm sümboolse kujuna, personifitseeritult) halál ♦ halastamatu surm kegyetlen halál; vikatiga surm a halál kaszája; suure surmaga nagy nehezen, üggyel-bajjal
■LS: surm+ ♦ surmigav dögunalmas, rém unalmas, halálosan unalmas; surmkahvatu halálsápadt; surmkindel egészen biztos; surmtõsine halálosan komoly; surmvaikne halálosan csendes; surmväsinud agyonfáradt, halálosan fáradt, hullafáradt, holtfáradt, dögfáradt
surma+ ♦ surmaeelne halál előtti; surmahaigus halálos betegség; surmaheitlus haláltusa; surmahirm halálfélelem; surmaingel halálangyal; surmajuht[um] haláleset; surmajärgne halál utáni; surmakorin halálhörgés; surmakuulutus gyászjelentés; surmalaager haláltábor; surmalaps halál fia; surmamõistetu halálraítélt; surmanuhtlus halálbüntetés; surmaotsus halálos ítélet; surmapatt főbűn, halálos bűn; surmapiin halálkín; surmapõhjus a halál oka, halálok; surmapõlgus halálmegvetés; surmariik halálország; surmasõnum, surmateade halálhír; surmatunnistus halotti bizonyítvány, halotti anyakönyvi kivonat; surmauni halálos álom; surmavaenlane halálos ellenség; surmavaikus síri csend; surmaähvardus halálos fenyegetés

surmama <s'urma[ma surma[ta s'urma[b surma[tud 29 v>
1. (tapma, elu võtma) megöl, elpusztít ♦ surmas vaenlase mõõgaga karddal ölte meg az ellenséget; surmav annus mürki halálos adag méreg
2. piltl (hävitama) elpusztít ♦ esimesed öökülmad surmasid kõik astrid az első fagy elpusztította az összes őszirózsát

surmaoht <+'oht ohu 'ohtu 'ohtu, 'ohtu[de 'ohtu[sid_&_'oht/e 22 s> (elu ähvardav oht) végveszély, halálos veszedelem, halálos veszély

surmatund <+t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s> (elu lõpp, suremise aeg) halála órája ♦ surmatunnil halála órájában

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

tapma <t'ap[ma t'app[a tapa[b tape[tud, t'app[is t'ap[ke 35 v>
1. (elu võtma, surmama) (meg)öl, (el)pusztít, (meg)gyilkol; (koduloomi) levág ♦ ta tapeti noaga késsel megölték; ennast ära tapma megöli magát, elpusztítja magát; uus ravim tapab kopsuhaiguse tekitajad az új gyógyszer elpusztítja a tüdőbaj kórokozóját; nikotiin tapab pikkamööda a nikotin lassan öl; siga tapma levágja a disznót; päevade kaupa tappis ta ainult kärbseid naphosszat csak a legyeket gyilkolta
2. (füüsiliselt v vaimselt laostama, üleliia väsitama, kurnama, piinama) pusztít, gyilkol ♦ tapab ennast tööga halálra dolgozza magát

teadlik <t'eadl'ik t'eadliku t'eadl'ikku t'eadl'ikku, t'eadlik/e_&_t'eadl'ikku[de t'eadl'ikk/e_&_t'eadl'ikku[sid 25 adj>
1. (teadvuslik) tudatos ♦ teadlik elu tudatos élet
2. (tahtlik, ettekavatsetud) tudatos ♦ teadlik pettus tudatos csalás
3. (millestki teadev, infot omav) tájékozott ♦ olen sellest teadlik, et... tisztában vagyok ezzel, hogy...; ta paistab olevat teadlik tájékozottnak látszik

teerada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> ösvény, csapás; (pargis, aias) gyalogút; piltl (elu-, arengutee kohta) út

tegelane <tegelane tegelase tegelas[t tegelas[se, tegelas[te tegelas/i 12 s>
1. (mingil alal [aktiivselt] tegutsev isik) személy, személyiség, szereplő ♦ avaliku elu tegelane, avalik tegelane közéleti szereplő, közszereplő; ametiühingutegelane szakszervezeti személyiség; kirikutegelane egyházi személy; kultuuritegelane kulturális személyiség; ühiskonnategelane közéleti szereplő
2. (tegelaskuju) szereplő ♦ koomiksitegelane képregényfigura; lemmiktegelane kedvenc karakter/szereplő; minategelane első személyű narrátor/elbeszélő; peategelane főszereplő; taustategelane háttérszereplő
3. kõnek (kuju, tüüp, sell, asjamees) alak, figura ♦ küll on tegelane! micsoda figura!

tegelik <tegel'ik tegeliku tegel'ikku tegel'ikku, tegelik/e_&_tegel'ikku[de tegel'ikk/e_&_tegel'ikku[sid 25 adj> (tõepoolest olemasolev, tõeline, reaalne, faktiline) valódi, valóságos, tényleges ♦ tegelikud väljaminekud valóságos kiadások; tegelik töö tényleges munka; tegelik elu a valódi élet

teke <teke t'ekke teke[t -, teke[te t'ekke[id 06 s> (tekkimine, kujunemine) keletkezés, eredet ♦ elu teke Maal az élet eredete a Földön; liikide teke fajok eredete
■LS: tekke+ ♦ tekkeaeg keletkezési idő; tekkelugu keletkezéstörténet

tekkima <t'ekki[ma t'ekki[da teki[b teki[tud 28 v; t'ekki[ma t'ekki[da t'ekki[b t'ekki[tud 27 v>
1. (algust saama, kujunema, moodustuma) keletkezik, születik, kialakul, előáll ♦ elu tekkis Maal miljardeid aastaid tagasi az élet évmilliárdokkal ezelőtt alakult ki a Földön; poiste vahel tekkis sõnavahetus szóváltás keletkezett a fiúk között
2. (märkamatult, ootamatult ilmuma) megjelenik ♦ seljale tekkis lööve kiütés lett a hátán; lauale tekkis pudel konjakit egy üveg konyak jelent meg az asztalon

tiib <t'iib tiiva t'iiba t'iiba, t'iiba[de t'iiba[sid_&_t'iib/u 22 s>
1. (loomadel) szárny ♦ hanetiib, hane tiib a lúd szárnya; tiiba ripsutama flörtöl; kellegi tiibu kärpima szárnyát szegi vkinek, kifogja a szelet vkinek a vitorlájából; elu möödub tuule tiivul repül az idő; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka; kedagi oma tiiva alla võtma szárnya alá vesz vkit; kellelegi tuult tiibadesse andma szárnyat ad vkinek
2. (tiiba meenutav moodustis, haru poliitikas, rühmitis) szárny ♦ poritiib sárvédő; veskitiib a szélmalom szárnya; partei parempoolne tiib a párt jobboldali szárnya
3. (hoone peaosaga külgnev osa) szárny ♦ lossi läänetiib a kastély nyugati szárnya
4. sõj (lahingukorra v rivistuse äärmine osa, flank) szárny
■LS: tiib+ ♦ tiibaltar szárnyas oltár; tiibehitis szárnyépület; tiibmutter szárnyas anyacsavar; tiibuks szárnyas ajtó
tiiva+ ♦ tiivalöök szárnycsapás

tont <t'ont tondi t'onti t'onti, t'onti[de t'onti[sid_&_t'ont/e 22 s>
1. (ebamäärane üleloomulik olend, viirastus) rém, kísértet, szellem ♦ tonte nägema rémeket lát
2. (tagasihoidlik kirumissõna: kurivaim, sunnik, sindrinahk) ördög ♦ tont võtku, vaat see oli alles elu! Az ördög vigye el, na ez aztán volt élet!

toss2 <t'oss tossu t'ossu t'ossu, t'ossu[de t'ossu[sid_&_t'oss/e 22 s>
1. (paks suits v aur) füst, gőz, pára
2. kõnek (hing, elu) lélegzet ♦ ei tea, kas on veel elus või on juba toss väljas nem tudom, él-e még, vagy már elpatkolt

trööstitu <trööstitu trööstitu trööstitu[t -, trööstitu[te trööstitu[id 01 adj> (lohutu, nukker, kurb, troostitu) vigasztalan, vigasztalhatatlan, sivár ♦ trööstitu maastik vigasztalan táj; trööstitu vaatepilt vigasztalan látvány; trööstitu elu sivár élet; trööstitu kurbus vigasztalhatatlan bánat