[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

armas <armas 'armsa armas[t_&_'armsa[t -, 'armsa[te 'armsa[id 05_&_03 adj, s>
1. adj (armastatud, kallis) kedves, drága, édes ♦ armas ema! drága anyú!; meie armas kodumaa édes hazánk; armas sõber! kedves barátom!; armsad kuulajad! kedves hallgatóim!
2. adj (kena, meeldiv) aranyos; (lahke, armastusväärne) kedves ♦ armas nägu kedves arc; küll teil on armsad lapsed Nagyon aranyos gyerekeitek vannak!; väga armas, et tulite nagyon kedves tőletek, hogy eljöttetek
3. s (armastatu, kallim) kedves, szerelem ♦ ütle, armas, millal me jälle näeme? Mikor láthatlak újra? Mikor szerelmem?

armastaja <armastaja armastaja armastaja[t -, armastaja[te armastaja[id 01 s, adj>
1. s (armunu) szerető ♦ õnnelikud armastajad boldog szeretők
2. s (harrastaja) kedvelő, szerető ♦ korraarmastaja rendszerető, rendkedvelő
3. adj kõnek (armastav) szerető ♦ armastaja ema szerető édesanya

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

eit <'eit eide 'eite 'eite, 'eite[de 'eite[sid_&_'eit/i 22 s>
1. öregasszony, anyóka ♦ külaeit vidéki öregasszony
2. hellitl (ema) nyanya

ema <ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> anya, édesanya, anyu(ka); piltl (algataja, looja) (szülő)anya, kezdet ♦ hoolitsev ema gondoskodó anya; lihane ema szülőanya; tulevane ema leendő anya; kasuema nevelőanya; ristiema keresztanya, komaasszony; võõrasema mostohaanya; ema poolt sugulased anyai ágon rokonok; emata jäänud laps anya nélkül maradt gyerek; pääsupoegade ema a kis fecskék anyja; tütar on täiesti emasse läinud a lány teljesen anyjára ütött; kellele ema, kellele tütar kinek a pap, kinek a papné; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: ema+ (naissoost vanemasse puutuv) ♦ emapiim anyatej; emainstinkt anyai ösztön; emakuju anyafigura, pótmama; emarakk biol anyasejt; ematunne anyai érzés
ema+ (emane loom) ♦ emahunt anyafarkas; emakaru anyamedve; emakass anyamacska; emalõvi anyaoroszlán, nőstény oroszlán; ematiiger anyatigris

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

emme <emme emme emme[t -, emme[de emme[sid 16 s> lastek (ema) anyu, anyuka, mama

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

heldimus <h'eldimus h'eldimuse h'eldimus[t h'eldimus[se, h'eldimus[te h'eldimus/i 11 s> meghatódás, elérzékenyülés ♦ ema mõtles heldimusega oma laste peale az anya meghatódva gondolt a gyermekeire; teda valdas heldimus meghatódott, elérzékenyült

hell <h'ell hella h'ella h'ella, h'ella[de h'ella[sid_&_h'ell/i 22 adj>
1. (täis armastust, õrnust, hellitav) szeretetteljes, szelíd, gyengéd ♦ hell ema gyengéd anya; hell tunne gyengéd érzés; hell pilk szelíd tekintet; hellad sõnad gyengéd szavak; meid ümbritses kõige hellem hoolitsus a leggyengédebb gondoskodás vett körül minket; laul tegi hinge hellaks elérzékenyített a dal; puhus mahe ja hell lõunatuul enyhe, szelíd déli szél fújt
2. (tundlik) érzékeny; (valulik) fájdalmas ♦ jõhvikatest hellad hambad a tőzegáfonyától érzékennyé vált fogak; külmahell fagyérzékeny
3. (tundlik, haavuv, solvuv) érzékeny; (delikaatsust nõudev) kényes ♦ hell asi kényes dolog; hell küsimus kényes kérdés; kriitika suhtes oli ta haiglaselt hell betegesen érzékeny a kritikára

hellalt <hellalt adv>, ka hellasti gyengéden ♦ ema silitab hellalt lapse pead az anya gyengéden simogatja a gyerek fejét; poiss hoiab linnupoega hellalt v hellasti peo peal a fiú gyengéden tartja markában a madárfiókát

hingerahu <+rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s>
1. (erutavate v piinavate mõtete puudumine) lelki béke ♦ mu hingerahu on kadunud oda a lelki békém
2. (asu, rahulik olemine) nyugalom ♦ ema ei andnud poisile hingerahu az anya nem hagyta nyugton a fiát

hoolas <hoolas h'oolsa hoolas[t_&_h'oolsa[t -, h'oolsa[te h'oolsa[id 05_&_03 adj> figyelmes, szorgalmas, rendes, gondos ♦ hoolas peremees figyelmes/szorgalmas gazda; hoolas õpilane szorgalmas tanuló; hoolas töö rendes munka; ema hoolsad käed az anya gondoskodó kezei

hoolima <h'ooli[ma h'ooli[da hooli[b hooli[tud 28 v>
1. (meeldimust tundma) gondoskodik, törődik; (hoolt kandma) gondoskodik; (kahju olema) sajnál, szán ♦ sa peaksid oma lastest rohkem hoolima többet kellene törődnöd a gyerekeiddel; hea peremees hoolib oma hobusest a jó gazda gondoskodik a lovairól; ta ei hoolinud suurt teiste seltsist nem érdekelte mások társasága; reisimisest hoolin vähe nem érdekel az utazás; ta ei hooli oma tervisest nem törődik az egészségével; ta ei hooli temast karvavõrdki egy szikrát sem törődik vele; teiste heaks ei hoolinud ta ajast ja rahast ha másokról volt szó, sem időt, sem pénzt nem sajnált
2. (tähelepanu pöörama) figyelmet fordít; (arvesse võtma) figyelembe vesz ♦ ma ei hooli sellest mitte põrmugi egyáltalán nem érdekel; poiss hoolis vähe ema nõuannetest a fiút nem érdekelték anyja tanácsai, a fiú nem fordított figyelmet anyja tanácsaira; peremees ei hoolinud sugugi kulutustest a gazdát egyáltalán nem érdekelték a költségek; teiste arvamustest ei tee ta hoolimagi nem érdekli mások véleménye; ta ei hooli eeskirjadest nem tartja be az előírásokat

hurjutama <hurjuta[ma hurjuta[da hurjuta[b hurjuta[tud 27 v>
1. (näägutama, ette heitma) szid, dorgál, korhol; (häbistades noomima) leckéztet ♦ ema hurjutas poega az anya megdorgálta a fiát; mind hurjutati saamatuse pärast megszidtak ügyetlenségemért
2. (eemale peletama) elzavar, elkerget ♦ hurjutas koera eemale elkergette a kutyát

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

imetaja <imetaja imetaja imetaja[t -, imetaja[te imetaja[id 01 s, adj>
1. s szoptatós; (amm) dajka ♦ imetajate tervishoid a szoptatós anyák egészségügyi gondozása
2. s (pl) zool (Mammalia) emlős ♦ imetajate klassi kuuluma az emlősök osztályába tartozik
3. adj (naise kohta) szoptatós; (emaslooma kohta) szoptatós ♦ imetaja ema szoptatós anya; imetaja emis szoptatós koca

imetama <imeta[ma imeta[da imeta[b imeta[tud 27 v> (naise kohta) szoptat, megszoptat; (emaslooma kohta) szoptat ♦ ema imetab last az anya szoptatja gyermekét; imetavad emahundid szoptató nőstényfarkas
■LS: imetamis+ ♦ imetamisaeg (1) szoptatási idő; (2) szoptatási időszak

isa <isa isa isa -, isa[de isa[sid 17 s>
1. apa, édesapa, fater, atya ♦ armastav isa szerető apa; lihane isa édesapa; kasuisa nevelőapa; linnaisad városatyák; pärisisa édesapa; ristiisa keresztapa; vaarisa dédapa; võõrasisa mostohaapa; kolme lapse isa háromgyermekes apa; isa õpetussõnad atyai intelem; isa poolt sugulane apai ágról rokon; isaks saama apa lesz; poeg on isasse läinud az apjára ütött a fiú; lapsed on isa nägu a gyerekek az apjukra hasonlítanak; puhast tõugu hagijas nii isa kui ka ema poolt apai és anyai ágon fajtiszta véreb; liikumise vaimne isa a mozgalom szellemi atyja; kosmonautika isa az űrhajózás atyja; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja
2. (esivanemad) elődök, ősök ♦ isade õpetuse järgi őseink kanítása szerint; isade traditsioone jätkama elődeink hagyományait folytatva
3. relig (katoliku vaimulik, kaitsevaim) atya, pap ♦ püha isa szentatya; isa Aleksi Aleksi atya; pihiisa gyóntató pap; taevaisa mennyei atya; isa, poja ja püha vaimu nimel az atya, a fiú és a szentlélek nevében
■LS: isa+ (meessoost vanemasse puutuv) ♦ isaarm, isaarmastus apai szeretet; isakodu szülői ház; isakohus apai kötelesség; isamaja apai ház; isatapp apagyilkosság; isatunded apai érzések
isa+ (isane loom) ♦ isahani gúnár; isahunt apafarkas, hím farkas; isajänes bak nyúl; isakala hím hal; isakalkun pulykakakas; isakass kandúr; isalõvi hím oroszlán; isamesilane here; isapart gácsér

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juba <juba adv>
1. (ajaliselt) már, máris, immár ♦ juba tulen jövök már; me juba tunneme teineteist már ismerjük egymást; ööd on juba valged már fehérek az éjszakák; päike on juba loojunud már lement a nap; toas on juba soojem már melegebb van a szobában; olin selle juba unustanud már el is felejtettem; märkasin teda juba eemalt már messziről észrevettem; aeg on juba läbi máris letelt az idő; juba ammu már rég; juba väikese poisikesena már kisfiúként; sa oled juba viies küsija az ötödik kérdező vagy; jäta juba hagyd már; aitab juba elég már; kui ema juba tuleks ha anya jönne már
2. (rõhutavalt) már, aztán ♦ seda juba ei juhtu azt már nem; tema juba sinna ei lähe ő aztán nem megy oda; meist nad juba jagu ei saa minket aztán nem győznek le; see oleks juba huvitav ez aztán érdekes lenne; hea on juba seegi, et ... már az is jó, hogy; juba see mõtegi on hirmus már a gondolati is rettenetes; kui juba, siis juba ha (már) lúd, legyen kövér
3. (isegi, koguni) még ♦ kui juba tema ei oska, siis ei oska keegi ha még ő sem tudja, akkor senki
4. (eituse või tugeva kahtluse puhul) hogyne ♦ jaah, juba sa tuled! hogyne, már jössz is!; juba nad sind aitavad! hogyne, majd ők segítenek!

juhatus <juhatus juhatuse juhatus[t juhatus[se, juhatus[te juhatus/i 11 s>
1. (suunamine, juhendamine, õpetus) útmutatás; (juhtimine) vezetés; (koosoleku juhatajaks olemine) értekezlet vezető; (nõuanne) tanács, útmutatás, javallat, javaslat ♦ {kelle} juhatusel (1) (näpunäidete järgi) vki utasításai szerint; (2) (juhtimisel) vki irányítása alatt; suulise juhatuse järgi leidma megtalálni szóbeli útmutatás alapján; juhatust saama útmutatást kap; tee ema juhatuse järgi cselekedj anyád utasításainak megfelelően; {kelle} juhatusel töötama vki irányítása alatt; koosolek möödus direktori juhatusel az őlés/értekezlet az igazgató irányítása alatt folyt
2. (juhtkond) elnökség, vezetőség, igazgatótanács; (väejuhatus) katonai parancsnokság; (juhtkonna asukoht v ruumid) igazgatói iroda ♦ kirjandusringi juhatus az irodalmi kör vezetősége; kooperatiivi juhatus szövetkezeti vezetés; ülemjuhatus sõj vezérkar; juhatuse liige elnökségi tag; astusin möödaminnes juhatusest läbi útközben beugrottam az irodába
3. (koosoleku puhul) elnökség, vezetőségét ♦ valiti koosoleku juhatus megválasztották az ülés elnökségét/vezetőségét

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

kadunuke[ne] <kadunuke_&_kadunukene kadunukese kadunukes[t kadunukes[se, kadunukes[te kadunukes/i 12 s> megboldogult ♦ minu ema, kadunuke megboldogult édesanyám

kaheksakümnes <+k'ümnes k'ümnenda k'ümnenda[t -, k'ümnenda[te k'ümnenda[id 02 num> nyolcvanadik, nyolcvanas ♦ kaheksakümnendatel aastatel nyolcvanas években; ema kaheksakümnes sünnipäev az édesanya nyolcvanadik születésnapja; suri kaheksakümnendal eluaastal 80 éves korában elhunyt, életének 80. évében elhunyt

kaisutama <kaisuta[ma kaisuta[da kaisuta[b kaisuta[tud 27 v> átölel, megölel, ölelget ♦ hellalt kaisutama szelíden ölelget; ema kaisutas last anya megölelte a gyermekét

kaisutus <kaisutus kaisutuse kaisutus[t kaisutus[se, kaisutus[te kaisutus/i 11 s> ölel(kez)és ♦ kirglik kaisutus szenvedélyes ölelés; vabastas end ema kaisutusest kibontakozott anyja öleléséből

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

katsik <katsik katsiku katsiku[t -, katsiku[te katsiku[id 02 s (hrl väliskohakäänetes)> etn (komme külastada vastsündinu ema) babaünnep, babalátogató ♦ katsikule minema babalátogatóba megy

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

keerlema <k'eerle[ma keerel[da k'eerle[b keerel[dud 30 v>
1. perdül, forog; (pöörlema) köröz ♦ karussell keerleb forog a körhinta; ratas keerleb forog a kerék; Oskari maailm keerleb ta ema ümber Oszkár világa anyja körül forog; alati keerleb kõik sinu ümber minden rólad szól; õhus keerlema köröz a levegőben
2. (käänakuid, lookeid tehes kulgema) kanyarodik

kiindumus <k'iindumus k'iindumuse k'iindumus[t k'iindumus[se, k'iindumus[te k'iindumus/i 11 s> ragaszkodás, vonzódás, vonzalom, kötödés ♦ tavatu kiindumus szokatlan kötödés; vastastikune kiindumus kölcsönös vonzalom; ema kiindumus oma poegadesse az anya kötődése a fiaihoz

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

klammerduma <klammerdu[ma klammerdu[da klammerdu[b klammerdu[tud 27 v> akaszkodik, kapaszkodik, fogó(d)zkodik, belekapaszkodik, ragaszkodik ♦ laps klammerdus ema külge a gyerek az anyjába fogó(d)zkodott; ta klammerdub saatja käsivarde kísérőjének karjába akaszkodik; võimu külge klammerduma a hatalom felé kapaszkodik; ta klammerdus silla käsipuu külge belekapaszkodott a híd korlátjába; küünte ja hammastega klammerduma millegi külge foggal-körömmel ragaszkodik vmihez

kolmik <kolmik kolmiku kolmiku[t -, kolmiku[te kolmiku[id 02 s, adj>
1. s (kolmeliikmeline rühm) hármas, trió, trójka, drill ♦ esikolmik sport élhármas; kaitsekolmik sport védelmi hármas; ässade kolmik ász drill
2. s (pl) (üks kolmest sama ema korraga sünnitatud järglasest) hármas ♦ kolmikud hármas ikrek
3. s kõnek (kolmikhüpe) hármasugrás

kordama <k'orda[ma korra[ta k'orda[b korra[tud 29 v> ismétel, megismétel ♦ korda küsimust! ismételd a kérdést!; õppeaasta lõpus ainult kordame tanév vége felé csak ismétlünk; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: kordamis+ ♦ kordamisküsimus ismétlő kérdés

kullakallis <+kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj drága ♦ mu kullakallis ema! drága édesanyám!
2. s (kullake) aranyom, drágám, édesem, angyalom, szívem, kicsi(ké)m, kisfiam ♦ ma tean, kullake! tudom, szívem!

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

laps <l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> gyerek, gyermek ♦ vastsündinud laps csecsemő; vallatu laps rakoncátlan gyerek; lasteaialaps óvodás; lastekodulaps állami gondozott; linnalaps városi gyermek; vallaslaps házasságon kívüli gyermek; võõraslaps mostohagyerek; lapsest saadik gyerekkora óta; lapsena gyerekkorában; ta ootab last gyereket vár; tal sündis laps gyermek született neki; ema imetab v toidab last anya szoptatja a gyerekét; oma aja lapsed a kor gyermekei; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti
■LS: lapse+ ♦ lapseiste gyerekülés; lapsekäru gyermekkocsi; lapselukk gyerekzár; lapsevanker babakocsi
laste+ ♦ lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; lastehaigla gyermekkórház; lasteiste gyermekülés; lastejalatsid gyermekcipő; lastekaitse gyermekvédelem; lastekeel dajkanyelv; lastekirjandus gyermekirodalom; lastekirjanik gyermekíró; lastekodu árvaház, gyermekotthon; lastekoor gyermekkórus; lastepsühholoogia gyermekpszichológia; lastepäevakodu napközi, napközi otthon; lasteraamat gyerekkönyv; lasterõivad gyerekruha; lastesaade gyermekműsor, gyerekműsor; lastesõim kisdedóvó, bölcsőde; lastešampoon babasampon; lastetoetus családi pótlék; lastevoodi gyermekágy, kiságy

mamma <mamma mamma mamma[t -, mamma[de mamma[sid 16 s> (ema) anyu, mama

memm <m'emm memme m'emme m'emme, m'emme[de m'emme[sid_&_m'emm/i 22 s>
1. (ema) (nagy)anya
2. (vanem naisterahvas) öreg néni
3. hlv (ebameheliku, ara mehe kohta) puhány
4. (lumememm) hóember

mitmik <m'itm'ik m'itmiku m'itm'ikku m'itm'ikku, m'itmik/e_&_m'itm'ikku[de m'itm'ikk/e_&_m'itm'ikku[sid 25 s, adj (hrl pl)> s (üks mitmest sama ema korraga sünnitatud järglasest) iker

mutter2 <m'utter m'utri m'utri[t -, m'utri[te m'utre[id 02 s> kõnek (ema) anya

nelik <nelik neliku neliku[t -, neliku[te neliku[id 02 s>
1. (neljaliikmeline rühm) négyes ♦ hobuste nelik rakendis négyesfogat
2. (üks ühe ema neljast samaaegselt sünnitatud järglasest) ♦ nelikud négyes ikrek; nelikuid sünnib üsna harva négyes ikrek ritkán születnek

noomima <n'oomi[ma n'oomi[da noomi[b noomi[tud 28 v> (etteheiteid tegema, manitsema) dorgál, rendreutasít, megszid, megró, megint, megfedd, megdorgál, leszid, lekap, leckéztet, lebarnít, korhol, kárhoztat, fedd, elővesz; (pehmelt) pirongat ♦ poiss sai isa käest v isalt koerustükkide pärast noomida a fiút megdorgálta apja a csíntalanságokért; vanadel ei maksaks noori igal sammul noomida nem kellene az időseknek a fiatalokat folyton dorgálniuk; ema noomis tihti tütart, et see on laisk az anya gyakran megszidta lányát lustaságáért; teda noomiti liigse tagasihoidlikkuse pärast megpirongatták túlzott visszafogottságáért

noomitus <noomitus noomituse noomitus[t noomitus[se, noomitus[te noomitus/i 11 s> szidás, megrovás, figyelmezetés, intés, feddés, prédikáció ♦ hea, et ainult noomitusega pääsesin jó, hogy egy figyelmeztetéssel megúsztam; sai valju noomituse hangosan/erősen megszidták; ema pidas mulle pika noomituse anyám hosszó prédikációt tartott nekem

nukrustama <nukrusta[ma nukrusta[da nukrusta[b nukrusta[tud 27 v>
1. (nukraks tegema, nukraks muutma) elszomorít ♦ ta ei lase end millestki nukrustada nem hagyja, hogy bármi elszomorítsa; suur õnn nukrustab elszomorít a nagy szerencse
2. (nukrutsema) szomorkodik, búslakodik ♦ mis te siin nukrustate? mit szomorkodtok itt?; ära tühja asja pärast nukrusta ne szomorkodj ilyen semmiség miatt; vahel nukrustab ta ema järele néha anyja után búsakodik

nõudmine <n'õudmine n'õudmise n'õudmis[t n'õudmis[se, n'õudmis[te n'õudmis/i_&_n'õudmise[id 12_&_10? s> felszólítás, követelmény, követelés, igénylés, igény, felszólító; maj (nõudlus) kereslet ♦ majanduslikud nõudmised gazdasági követelések; ema nõudmise peale rääkis poiss kõik ära az anyja követelésére a fiú mindent elmondott; mul ei ole kellegi vastu v kellelegi mingeid nõudmisi nincsen követelésem senkivel szemben; selle kauba järele ei ole nõudmist erre az árura nincs igény

nämm <n'ämm nämmu n'ämmu n'ämmu, n'ämmu[de n'ämmu[sid_&_n'ämm/e 22 s; n'ämm nämmi n'ämmi n'ämmi, n'ämmi[de n'ämmi[sid_&_n'ämm/e 22 s> lastek ([suus peeneks mälutud] toit) pempő ♦ ema teeb lapsele nämmu az anya pempőt készít a babának/gyereknek

ohhetama <ohheta[ma ohheta[da ohheta[b ohheta[tud 27 v> sóhajtozik ♦ ohhetades ajas haige end istuli a beteg sóhajtozva felült; ema aina ohhetas ja ahhetas anya egyre csak sóhajtozott

ohkama <'ohka[ma oha[ta 'ohka[b oha[tud 29 v>
1. felsóhajt, sóhajt ♦ raskelt ohkama nehezet sóhajt; murelikult ohkama aggódva felsóhajt; ohkas kergendatult megkönnyebbülve felsóhajt; haige ajas end ohates püsti a beteg sóhajtozva felállt; tasa ohates loksuvad lained randa piltl a hullámok csendesen sóhajtozva nyaldossák a partot
2. (kurtma, hädaldama) sopánkodik, panaszkodik ♦ „Mis küll nüüd saab!“ ohkas ema „Mi lesz most!“ sopánkodott anyám; ohati halbade ilmade pärast panaszkodtak a rossz idő miatt; vanaisa ohkas oma halba tervist a nagyapa rossz egészségi állapotáról panaszkodott

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

onu <onu onu onu -, onu[de onu[sid 17 s>
1. (ema v isa vend) bátya, nagybácsi ♦ onu ikka onu a nagybácsi az nagybácsi
2. lastek ([võõras] mees) bácsi ♦ külaonu idegen bácsi; sepaonu kovács bácsi; onu, aidake mind! bácsi, segítsen!

otsaesine <+esine esise esis[t -, esis[te esise[id 10 s> (laup) homlok ♦ lai otsaesine széles homlok; kortsutas otsaesist ráncolta a homlokát; ema suudles tütart otsaesisele az anya homlokon csókolta a lányát

pahandama <pahanda[ma pahanda[da pahanda[b pahanda[tud 27 v>
1. (pahaseks tegema) dühít, bánt; (vihastama) bosszant, megharagít ♦ juhtum pahandab meid az eset bosszant bennünket
2. (pahane olema, pahaseks saama) rossz néven vesz, megsértődik ♦ kui te ei pahanda ha nem veszi rossz néven
3. (tõrelema) (meg)dorgál ♦ ema pahandab lastega megdorgálja a gyerekeit

paitama <p'aita[ma p'aita[da p'aita[b p'aita[tud 27 v> (silitama) cirógat, (meg)simogat ♦ ema paitab tütre nägu az anya cirógatja kislánya arcát

peitma <p'eit[ma p'eit[a peida[b peide[tud, p'eit[is p'eit[ke 34 v> elrejt, titkol; (hoolega ära) (el)dug; (ennast) elrejtőzik ♦ mu ema peitis raha alati sukasäärde anyám mindig zokniba rejtette a pénzt; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét

pärandus <pärandus päranduse pärandus[t pärandus[se, pärandus[te pärandus/i 11 s> hagyaték, örökség ♦ päranduseks saama midagi örököl vmit; kutsusin teid, et arutada pärandus-küsimusi azért hívtam ide, hogy az örökségéről beszéljünk; jätma päranduseks midagi örökül hagy vmit; ta jäeti isa pärandusest ilma megfosztották apai örökségétől; see piibel on mu ema pärandus ez a Biblia anyám hagyatékából való

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen

rahustama <rahusta[ma rahusta[da rahusta[b rahusta[tud 27 v>
1. (kellegi erutust, ärevust, hirmu vms vaigistama) nyugtat, megnyugtat, békít, megbékít; (kärsitut, püsimatut) lecsillapít; (käratsejat maha) elcsendesít; (tundeid) lenyugtat ♦ ema püüdis nutvat last rahustada az anya próbálta megnyugtatni a síró gyermeket; tülitsejaid ei ole kerge rahustada a veszekedőket nem könnyű megbékíteni; nurisejaid rahustati lubadustega az elégedetlenkedőket igéretekkel csillapították le; oma südametunnistust ei ole kerge rahustada a lelkiismeretét nem könnyű megnyugtatni; rahustav hääl nyugtató/megnyugtató hang
2. kõnek (tõrkumist, vastuhakku äärmise julmusega maha suruma) elnyom, lever ♦ pärast ülestõusu rahustati Põhja-Eestit tule ja mõõgaga a felkelés után Észak-Észtországot tűzzel-vassal pusztították

riietama <riieta[ma riieta[da riieta[b riieta[tud 27 v> (riideid selga [ja jalatseid jalga] panema) felöltöztet ♦ end riietama felöltözik; ema riietab lapse soojalt az anya jó melegen felöltözteti a gyerekét

rippuma <r'ippu[ma r'ippu[da ripu[b ripu[tud 28 v>
1. (oma raskuse mõjul allapoole langema, nii õhus püsima, kasvades allapoole kaarduma) lóg, csüng, függ, fityeg ♦ laes v laest ripub lamp a lámpa a plafonon függ; puhas pesu ripub nööril tiszta ruha lóg a kötélen; rippuvate okstega leinapaju csüngő ágú szomorúfűz; rippuvad kõrvarõngad függő fülbevaló; ema seelikusabas rippuma az anyja szoknyáján ül; miski ripub juuksekarva otsas csak az imádság tart össze/egyben
2. van (sõltuma, olenema) függ ♦ kõik ripub ainuüksi sinust minden csak tőled függ

saatma <s'aat[ma s'aat[a saada[b saade[tud, s'aat[is s'aat[ke 34 v>
1. (kellegagi v millegagi kaasas olema v käima v minema) kísér, elkísér, kikísér ♦ poiss saatis tüdruku koju a fiú hazakísérte a lányt; Mart saatis külalise väravani Mart kikísérte a vendéget a kapuba; saadab sõbra bussijaama elkíséri a barátját a buszállomásra; laeva saatis karjuv kajakaparv a hajót rikoltozó sirályok kísérték; saatis silmadega kaugenevat laeva a szemével követte a távólodó hajót; meie sportlasi saatis edu a sportolóink sikeresek voltak
2. (muusikariistal) kísér ♦ klaveril saatma zongorán kísér; koori saatis orkester a kórust zenekar kísérte
3. (läkitama) (el)küld ♦ ema saatis poja vett tooma az anya elküldte a fiát, hogy hozzon vizet; saatke kedagi arsti järele! küldjetek valakit orvosért!; saadan talle kirja levelet küldök neki; ta saadeti pensionile nyugdíjba küldték; saatke mehed siia! küldjétek ide a férfiakat!; saatis mulle uuriva pilgu vizsgálódó pillantást küldött felém; ta saadeti viimsele teekonnale az utolsó útjára kísérték; parlament saadeti laiali a parlamentet szétoszlatták; saada ta pikalt! küldd őt a fenébe!

seelikusaba <+saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s> szoknya széle, szoknyaszegély ♦ ripub ema seelikusabas piltl az anyja szoknyájához bújik

siis <s'iis adv>
1. (osutab mainitud, teada olevale ajahetkele: sel ajal, sel hetkel) akkor ♦ olime siis kõik noored akkor még mindannyian fiatalok voltunk; mida me nüüd siis teeme? akkor hát mit csinálunk?; see oli siis, kui mu ema veel elas ez akkor volt, amikor anyám még élt
2. (osutab toimuva ajalisele järgnevusele: seejärel, peale seda) aztán, azután, utána, majd ♦ esmalt minge otse, siis keerake paremale menjen egyenesen előre, majd forduljon jobbra
3. (kindla tähenduseta sõnana tugevdab eelnevat v järgnevat sõna v lauseosa v esineb täitesõnana) akkor ♦ vaatame siis! akkor nézzük!; mis siis? hát aztán?

sörkima <s'örki[ma s'örki[da sörgi[b sörgi[tud 28 v> (sörki jooksma) kocog; (hobuse sõidab sörki) üget; (kellelgi kannul käima) kullog ♦ mängijad tulevad sörkides väljakule a játékosok futólépésben vonulnak a pályára; sabas sörkima hátul kullog; varss sörkis ema sabas a kis csikó kocog az anyja után

süli <süli süle süle s'ülle, süle[de süle[sid 20 s>
1. (kellegi v millegi ümber välja sirutatud käsivarte ja keha eespoolse ülaosa vaheline ruum) öl ♦ ema hoiab last süles az anya az ölében tartja a kisgyermekét; last sülle võtma gyereket ölébe vesz
2. (hrl istumisel: rüpp) öl ♦ {kelle} sülle istuma vki ölébe ül; {kelle} süles istuma vki ölében ül; istub, käed süles ölbe tett kézzel ül; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi
3. piltl (rüpp, põu) öl ♦ looduse süles a természet ölében

tarkus <t'arkus t'arkuse t'arkus[t t'arkus[se, t'arkus[te t'arkus/i_&_t'arkuse[id 11_&_09 s>
1. bölcsesség
2. (teadmised, oskused, omandatu) tudás ♦ rahvatarkus népi bölcsesség; kordamine on tarkuse ema ismétlés a tudás anyja
■LS: tarkus[e]+ ♦ tarkusehammas bölcsességfog; tarkusetera bölcs tanács, bölcsesség

toitev <t'oitev t'oitva t'oitva[t -, t'oitva[te t'oitva[id 02 adj> tápláló, laktató, kiadós ♦ last rinnaga toitev ema szoptató anya

tutistama <tutista[ma tutista[da tutista[b tutista[tud 27 v> (juustest, karvust sakutama) megcibálja a haját vkinek, megráncigálja a haját vkinek ♦ tüdruk saab ema käest tutistada az anya megcibálja a lány haját

tädi <tädi tädi tädi -, tädi[de tädi[sid 17 s>
1. (ema v isa õde) nagynéni ♦ minu lihane tädi a nagynéném
2. lastek, nlj, hlv ([vanem] naine) néni ♦ tädi Paula Paula néni; naabritädi a szomszéd néni
■LS: tädi+ ♦ tädimees nagynéni férje; tädipoeg unokabáty(a), unokaöcs, unokatestvér, unokafivér; täditütar unokahúg, unokatestvér, unokanővér

tütar <tütar t'ütre tütar[t -, tütar[de t'ütre[id 08 s> lány(a vkinek) ♦ ema ja tütar anya és lánya; kaksikud tütred ikres lányok; mul on kaks tütart két lányom van; tütretütar lányunoka (a nagyszülő lányáé); pojatütar lányunoka (a nagyszülő fiáé); ristitütar keresztlány; täditütar unokahúg, unokanővér; võõrastütar mostoha lány; tal v talle sündis tütar lánya született; kellele ema, kellele tütar piltl kinek a pap, kinek a papné
■LS: tütar+ ♦ tütarettevõte maj leányvállalat; tütarfirma maj leányvállalat; tütarlastekool leányiskola
tütre+ ♦ tütrepoeg fiúunoka (a nagyszülő lányáé)

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vader <vader vaderi vaderi[t -, vaderi[te vadere[id 02 s>
1. (ristivanem: isa) keresztapa; (ristivanem: ema) keresztanya ♦ minu poja vaderid a fiam keresztszülei
2. kõnek (kõnetamisel: kaim, vennas) koma, koma-asszony

vahel <vahel postp; vahel adv>
1. postp [gen]; adv között ♦ istub isa ja ema vahel anya és apa között ül; majade vahel a házak között; vastuolu vaeste ja rikaste vahel a gazdagok és a szegények közötti szakadék; kella kümne ja üheteistkümne vahel tíz és tizenegy óra között; kahe tule vahel piltl két tűz között, elöl tűz, hátul víz; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik; karjub nagu siga aia vahel úgy ordít, mint a fába szorult féreg
2. adv (mõnikord, aeg-ajalt) néha ♦ vahel käisime teatris néha színházba járunk; vahel on mul halb tuju néha rossz kedvem van

vahvel <v'ahvel v'ahvli v'ahvli[t -, v'ahvli[te v'ahvle[id 02 s> ostya (õhuke vahvel), gofri (paks vahvel), nápolyi (poevahvel) ♦ ema küpsetab vahvleid az édesanya gofrit süt
■LS: vahvel+ ♦ vahvelkäterätik tekst darázsszövet törölköző; vahvelriie tekst darázsszövet; vahveltopsik, vahveltorbik fagylalttölcsér
vahvli+ ♦ vahvlijäätis tölcséres fagylalt; vahvlimasin gofrisütő; vahvliraud ostyasütő

vajama <vaja[ma vaja[da vaja[b vaja[tud 27 v> szüksége van vmire, szorul ♦ laps vajab ema a gyermeknek anyára van szüksége; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; maja vajab remonti a ház felújításra szorul; ta tunneb, et keegi ei vaja teda enam úgy érzi, senkinek nincs szüksége rá

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vanaema <+ema ema ema -, ema[de ema[sid 17 s> (isa v ema ema) nagymama, nagyanya ♦ emapoolne vanaema anyai nagymama

vanamoor <+m'oor moori m'oori m'oori, m'oori[de m'oori[sid_&_m'oor/e 22 s> kõnek
1. (vana naine, vanaeit) banya, öregasszony, vénasszony
2. (ema) édesanya
3. (abikaasa, naine) feleség

vanem1 <vanem vanema vanema[t -, vanema[te vanema[id 02 s>
1. (juht, pealik) elöljáró ♦ hõimuvanem törzsfőnök; külavanem a falu elöljárója
2. (pl) (ema ja isa) szülő ♦ lastevanemate koosolek szülői értekezlet
vanemate+ ♦ vanematekodu (a) szülői ház

vannitama <vannita[ma vannita[da vannita[b vannita[tud 27 v> (meg)fürdet ♦ ema vannitab last az anya fürdeti a gyermekét

veeretama <veereta[ma veereta[da veereta[b veereta[tud 27 v>
1. gurít, gördít ♦ veeretab kivi vette vízbe gurítja a követ; ema veeretas tainast kuklid anyám zsemléket formázott a tésztából
2. piltl (kellelegi teisele siirama v lükkama) (át)hárít ♦ vastutust teise kaela veeretama áthárítja másra a felelősséget
3. piltl (rääkima, heietama, mõtteid mõlgutama) mesél ♦ hakkas oma seiklustest veeretama elkezdett mesélni a kalandjairól; veeretas süngeid mõtteid sötét gondolatokat forgatott a fejében

viisik <viisik viisiku viisiku[t -, viisiku[te viisiku[id 02 s> (üks ühe ema viiest samaaegselt sündinud järglasest) ♦ viisikud ötös ikrek

ähvardama <ähvarda[ma ähvarda[da ähvarda[b ähvarda[tud 27 v>
1. (väljendama kavatsust teha kellelegi midagi halba) fenyeget, megfenyeget ♦ naaber ähvardas mulle koera kallale ässitada a szomszéd megfenyegetett, hogy rámuszítja a kutyát; ema ähvardas last sõrmega az anya megfenyegette ujjával a gyermeket
2. (andma põhjust kartuseks, ohustama) fenyeget ♦ ettevõtet ähvardab pankrot a vállalatot csőd fenyegeti; teda ähvardab hädaoht veszély fenyegeti; ähvardab vihma tulla v sadama hakata eső fenyeget

äiutama <äiuta[ma äiuta[da äiuta[b äiuta[tud 27 v> (lauldes uinuma kiigutama) ringat ♦ ema äiutab last süles az anya ölében ringatja a gyermeket; äiutas lapse magama elringatta a gyereket; merekohin äiutab piltl a tenger zúgása elringat

öö <'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éj, éjszaka, éjjel ♦ kuuvalge öö holdvilágos éjszaka; unetu öö álmatlan éjszaka; pilkane v kottpime öö vaksötét éjszaka; valged ööd fehér éjszakák; hilisöö késő éjszaka; kesköö éjfél; sügisöö őszi éjszaka; uusaastaöö szilveszter éjszaka; eelmisel ööl múlt éjszaka; öö varjus az éj leple alatt; kogu v terve öö v öö läbi v otsa sadas vihma egész éjszaka esett (az eső); see juhtus ööl vastu pühapäeva vasárnap virradóra történt; võõras kadus öhe az idegen eltünt az éjszakában; magas ema juures ööd az anyjánál éjszakázott; töötas hilise v hilja ööni késő éjszakáig dolgozott; olin kogu öö üleval egész éjjel ébren voltam; uinus alles hommiku poole v hommiku poolt ööd csak hajnal felé aludt el; head ööd! jó éjt!, nyugodalmas jó éjszakát (kívánok)!, jó éjszakát!
■LS: öö+ ♦ ööbinokkel éjszakai távcső; ööelu éjszakai élet; ööinimene éjszakai ember; öökapp éjjeliszekrény; öölamp éjjeli lámpa; ööliblikas éjjeli lepke; ööpimedik, ööpimedus éjjeli sötétség, az éjszaka sötétsége; ööpott éjjeliedény; öötöö éjszakázás; öötööline éjszakás; öövahetus éjszakázás; öövaht bakter, éjjeliőr; öövalve (1) (öine valve[kord]) éjjeli ügyelet, éjszakázás; (2) (öövalvur) éjjeliőr