[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

eelistama <eelista[ma eelista[da eelista[b eelista[tud 27 v> preferál, előnyben részesít ♦ üha enam eelistatakse pangakaardiga maksmist egyre többen preferálják a bankkártyás fizetést; ta eelistab kerget muusikat a könnyű zenét részesíti előnyben; eelistan sellest vaikida inkább elhallgatok erről

ega <ega konj>
1. konj (eitusega seostuv ühendav sõna) sem, se, és nem ♦ tal ei ole isa ega ema nincs se apja, se anyja; ma ei tahtnud süüa ega juua nem akartam se enni, se inni; ei see ega teine se(m) ez, se(m) az
2. adv (lausungit pehmendav v. kahtlust väljendav eitussõna) nem ♦ ega ta nii noor enam olegi nem is annyira fiatal; ega sa ei karda? nem is félsz?

enam <enam adv; enam enama enama[t -, enama[te enama[id 02 pron, adj>
1. adv (rohkem v üle ettenähtud määra v hulga) több; (pigem) inkább, jobban ♦ kümme korda enam kui tízszer több, mint; kõige enam legesleginkább; enam-vähem többé-kevésbe
2. adv (eitavas lauses) (sellest peale, edaspidi, lisaks) már, többé, többet ♦ ei ole enam aega nincs már idő; ma ei ela enam siin nem lakom már itt; ma ei nuta enam többé nem sírok; sa pole enam laps nem vagy már gyerek; ei enam iialgi soha többé; ei enam sõnagi többet egy szót se
3. pron; adj (rohkem) több ♦ loodeti enamat többet vártak; enamikul juhtudel több esetben

enamjagu <+jagu j'ao jagu -, jagu[de jagu[sid 18 s> (suurem osa, enam jagu) nagyrészt, túlnyomórészt

hulga <hulga adv> (komparatiiviga) sokkal ♦ hulga enam sokkal több; hulga paremini sokkal jobban; ta jõudis kohale oodatust hulga varem a vártnál sokkal korábban érkezett

hulgas <hulgas postp, adv> vt ka hulka, hulgast
1. postp [gen] (seas, keskel) között ♦ lahkusin esimeste hulgas az elsők között távoztam; teadlaste hulgas hinnatakse teda a tudósok körében nagyra becsülik; teda ei ole enam elavate hulgas nincs már az élők között
2. postp [gen] (sees) -ban, -ben ♦ piima hulgas on vett víz van a tejben
3. adv (sees, lisaks) ♦ kohvil on konjakit hulgas konyak is van a kávéban; aina kased, mõni kuusk hulgas egyre csak nyírfák, köztük néhány fenyő

iga1 <iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> (eluiga) kor ♦ küps iga érett kor; kõrge iga magas kor; pikk iga (1) (eluiga) életkor; (2) (vastupidavus) tartós; keskiga középkorú; kooliiga iskoláskor; kutseiga sõj hadkötles kor; lapseiga gyermekkor; murdeiga kamaszkor; noorukiiga serdülőkor; täisiga felnőttkor; raugaiga aggkor; väikelapseiga kisgyermekkor; oma iga ära elama elhasználódik; pikka iga soovima hosszú életet kíván; pikka iga! hosszú életet!; ta jõudis kõrgesse ikka magas kort élt meg; poiss oli oma ea kohta liiga tõsine a fiú a korához képest túl komoly volt; kõrges eas öregkorban; noores eas fiatalkorban; teie eas az Ön korában; vanas eas öregkorban; vanemas eas naine idősebb nő; ei ole enam selles eas nincs már abban a korban

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

immitsema <immitse[ma immitse[da immitse[b immitse[tud 27 v>
1. (nõrgalt imbuma, kuhugi tungima v levima) szivárog, nedve(d)zik; (sisse) beszivárog ♦ kasest immitseb mahla a nyírfából szivárog a lé; haavast ei immitsenud enam verd már nem szivárog vér a sebből; koridorist immitses tuppa nõrka valgust a folyosóról gyenge fény szivárog a szobába; kahtlus immitses hinge lelkébe fészkelte magát a gyanú
2. (vähehaaval hõõguma v põlema) izzik, parázsik ♦ tuli immitseb turbakihis parázslik a tűz tőzegrétegben; viha immitseb nagu tuli tuha all parázslik a harag, mint a tűz a hamu alatt

ivake[ne] <ivake_&_ivakene ivakese ivakes[t ivakes[se, ivakes[te ivakes/i 12 s>
1. (väike iva, raasuke) magocska, darabka, morzsányi ♦ nisuivake búzamagocska; ivake leiba egy darabka kenyér; haige ei võtnud enam ivakestki suhu a beteg már egy morzsányit sem evett
2. kõnek (väikese hulga v määra kohta) kis; (adverbilähedaselt: natuke, veidike) kicsi, csepp, cseppnyi ♦ ivake julgust egy kis bátorságot; läksime ivake maad mentünk egy kicsit; sinu jutus ei ole ivakestki tõtt egy csepp igazság sincs abban, amit mondtál; oota veel ivake aega várj még egy cseppet; ta tuli tagasi ivakese aja pärast egy kis idő múlva vissza jött; heida ivakeseks pikali! feküdj le egy kicsit; ajame ivake juttu beszélgessünk egy kicsit; tule ivake hiljem gyere egy kicsit később

jagu <jagu j'ao jagu j'akku, jagu[de jagu[sid 18 s>
1. (osa, jaotamise v jagunemise tulemus) rész; (osasaam) rész ♦ suurem v enam jagu rukist oli lõigatud a rozs nagy részét levágták; igaüks sai saagist oma jao mindenki megkapta a zsákmányból a részét; enamalt v suuremalt jaolt nagyrészt
2. kõnek (kuuluvuse puhul, kelle-mille oma) vkié, része ♦ minu jagu az enyém; õe jagu a testvéremé, a testvérem része; raamat on sõbra jagu a barátom könyve; kübar on ema jagu a kalap az anyámé; jalgratas on isa jagu a bivcikli az apámé; said oma jao kätte megkaptad a részed; kelle jagu see on? kié ez?
3. (mõõdu, määra v aja puhul) -nyi ♦ ta on minust pea jagu pikem egy fejjel magasabb nálam; ostis talu jagu maad egy gazdaságnyi földet vett; lõhkusin nädala jao puid valmis egy hétre való fát vágtam; väljasõit lükkus tunni jao edasi az indulás egy órányit késik; panges on liitri jagu vett egy iternyi víz van a vödörben; ostsin meetri jagu riiet egy méternyi szövetet vettem; meil on tubli jagu veel minna még sokat kell mennünk; lund on juba paras jagu maas mér elég sok hó esett; üks jagu imelik lugu nagyon furcsa történet; selleks kulub üks jagu aega sok időbe fog telni; see juhtus sügisest jagu talve ősztől télig történt
4. (teose alaosa) szakasz, felvonás ♦ romaani esimese osa teine jagu a regény első részének második szakasza; kalendri teine jagu a naptár második szakasza; filmi teine jagu a film második szakasza; näidend kahes jaos két felvonásos előadás
5. sõj szakasz ♦ laskurjagu lövész-szakasz; piilurjagu őrszakasz, felderítő szakasz; neljanda jao reamees a 4./negyedik szakasz katonája
6. kõnek (liik, laad, sort) fajta ♦ õhemat jagu riie vékonyabb fajta textil; mitmest jaost seemned különböző magok; mõni jagu inimesi armastab hoobelda az emberek egy része szeret dicsekedni

jaks <j'aks jaksu j'aksu j'aksu, j'aksu[de j'aksu[sid_&_j'aks/e 22 s> (jõud, suutmine) erő, kepesség ♦ vähe jaksu kevés erő; palju jaksu sok erő; jaksu koguma erőt gyűjt; jaksu on tal tublisti elég erős, bőven van ereje; jaks käib meil sellest veel üle még megbirkózunk vele; tal on veel jaksu tööd teha még van ereje dolgozni; kätest kadus jaks karjaiból elszállt az erő; jaks on otsas ereje elfogyott; pole enam endist jaksu ereje már nem a régi; {kelle} jaks tuleb tagasi vki ereje visszatér; inimestel pole enam jaksu az emberek kimerültek, már nincs erje az embereknek; pole jaksu joosta nincs ereje futni; häälel on jaksu erős hang; karu möirgas, mis jaks kandis bömbölt a medve, ahogy a torkán kifért

jaksama <j'aksa[ma jaksa[ta j'aksa[b jaksa[tud 29 v> bír, győz, van ereje ♦ ta ei jaksa enam tööd teha már nem bír dolgozni; haige jaksab juba voodist tõusta a beteg már fel bír kelni; karjub nagu jaksab ordít, ahogy a torkán kifér; kas jaksate edasi minna? van erőd/erőtök tovább menni?; hobune ei jaksa enam vedada a ló kimerült, a ló már nem bírja tovább húzni; ei jaksa küllakutsele vastu panna a bír/tud ellenállni a meghívásnak; ta ei jaksa osta kallist kasukat nincs pénze drága bundára; ema jaksab veel last kasvatada az anya még képes felnevelni a gyereket

jalgealune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 s> talaj a lábad alatt ♦ maa on siin märg, tuleb otsida kuivemat jalgealust itt nedves a talaj, szárazabb helyet kell keresnünk; laev õõtsus, meie jalgealune kõikus ringott a hajó, ingott a talaj a lábunk alatt; {kelle} jalgealune pole enam kindel piltl inog a lába alatt a talaj

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kaalutlus <kaalutlus kaalutluse kaalutlus[t kaalutlus[se, kaalutlus[te kaalutlus/i 11 s> (kaalutlemine) megfontolás, meggondolás; (selle tulemus) megfontolás ♦ kaine kaalutlus józan megfontolás; kaalutluseks ei olnud enam aega nem volt idő fontolgatásra

kihistuma <kihistu[ma kihistu[da kihistu[b kihistu[tud 27 v> réteg(e)ződik ♦ pesumasin trumli külge on kihistunud katlakivi a mosógép dobján rétegződött a vízkő; inimühiskond on üha enam kihistunud az emberi társadalom egyre jobban rétegződött

koomale <k'oomale adv> vt ka koomal (üksteisele ligemale, vähem laiali, enam kokku) összébb

korduma <k'ordu[ma k'ordu[da k'ordu[b k'ordu[tud 27 v> ismétlődik, megismétlődik ♦ sellised juhtumid korduvad sageli ilyen esetek gyakran ismétlődnek; korduma kippuvad küsimused (KKK) gyakran ismételt kérdések (GYIK); see ei tohi enam korduda nem ismétlődhet meg

kuss <k'uss interj, adv>
1. interj (vaigistussõna) pszt
2. adv (vait, tasa) csitt! ♦ kuss, mitte üks sõna enam! csitt (egy) szót se többet!

lauritsapäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> (10. august) Szent Lőrinc napja, Lőrinc-nap ♦ arbuus ei kõlba enam süüa Lőrinc belepisil a dinnyébe

märk1 <m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. (tähis) jel, jegy; (sümbol) karakter ♦ diakriitiline märk keel diakritikus jel, ékezetes karakter; korrutusmärk mat szorzójel; leppemärk térképjel; piirimärk határjel; rõhumärk keel ékezet; stoppmärk stoptábla; teemärk burkolatjel; vesimärk vízjel
2. (ametile, huvialale vm viitav [rõivastusel kantav] tähis) jelvény ♦ ametimärk jelvény; rinnamärk kitűző, jelvény
3. (märklaud) cél ♦ märki laskma célba lő; märki tabama célba talál
4. (märguanne) jel ♦ noogutas nõustumise märgiks egyetértően bólintott
5. (tunnusmärk, tundemärk) jel ♦ truuduse märgiks a hűség jeléül
6. (jälg) nyom ♦ väsimusest pole enam märkigi fáradtságnak már nyoma sincs

nagunii <+n'ii adv> (päris kindlasti, igal juhul, ikkagi, niikuinii) úgyis, úgysem ♦ ei maksa joosta, nagunii me ei jõua enam bussile nem érdemes futni, már úgysem érjük el a buszt; seletamisest pole kasu, nagunii ta ei saa millestki aru semmi haszna a magyarázatnak, úgysem ért semmit; heitis magama, nagunii polnud pimedas midagi teha lefeküdt, a sötétben úgysem volt mit csinálni

niikaugele <+k'augele adv> vt ka niikaugel (sinnamaale, nii kaugele) odáig ♦ asi läks niikaugele, et keegi ei tahtnud enam tööd teha odáig fajult a dolog/helyzet, hogy már senki sem akart dolgozni

niivõrd <+v'õrd adv> (sel määral, sedavõrd) úgy, ennyire, annyira ♦ ei taha sellest enam kuuldagi, niivõrd ära on tüüdanud hallani sem akarok már erről, annyira elegem van már blőle; ma pole veel ühegi eksami eel niivõrd pabistanud kui täna még egyetlen vizsga előtt sem izgultam ennyire, mint ma; niivõrd tihe udu, et üldse ei näe annyira sűrű a köd, hogy egyáltalán nem lehet látni

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nooruk <nooruk nooruki nooruki[t -, nooruki[te nooruke[id 02 s>
1. (noormees) legény, ifjú
2. (alaealine) kiskorú; ped (16--18-aastane noor) kamasz; (kuni 17-aastaseni) serdülő ♦ noorukite kuritegevus fiatalkori bűnözés; nooruk pole enam laps, kuid ka mitte täiskasvanu a kamasz már nem gyerek, de nem is felnőtt

noorus <n'oorus n'ooruse n'oorus[t n'oorus[se, n'oorus[te n'oorus/i_&_n'ooruse[id 11_&_09 s>
1. (noor-olemine) fiatalkor, ifjúság, ifjúkor, fiatalság ♦ püüab säilitada oma noorust megpróbálja megőrizni fiatalságát; ta on oma noorusele vaatamata juba tuntud teadusemees fiatal kora ellenére már ismert kutató
2. (lapsepõlvele järgnev eajärk, noorpõlv, noorusaeg) serdülőkor; (kuni 17-aastaseni) kamaszkor ♦ nooruses fiatal korában; ta lapsepõlv ja noorus möödusid maal gyermekkorát és ifjúságát vidéken töltötte; ta pole enam esimeses nooruses már nem mai csirke; nutab kadunud v möödunud noorust taga visszasírja fiatalságát
3. (noorsugu, noored) fiatalság, ifjúság ♦ õppiv noorus tanuló ifjúság; noorus armastab tantsida a fiatalok szeretnek táncolni, a fiatalság szeret táncolni
■LS: noorus+ ♦ noorusaastad ifjúkor; noorusarmastus (1) (noorpõlves kogetud armastus) ifjúkori szerelem; (2) (noorpõlve armastatu) fiatalkori szerelme; noorusmälestus fiatalkori emlék; noorusunistus fiatalkori álom

nooruslik <n'oorusl'ik n'oorusliku n'oorusl'ikku n'oorusl'ikku, n'ooruslik/e_&_n'oorusl'ikku[de n'oorusl'ikk/e_&_n'oorusl'ikku[sid 25 adj> fiatalos, ifjú ♦ nooruslik hääl fiatalos hang; nooruslik nägu fiatalos arc; nooruslik figuur fiatalos alak; nooruslik pilk fiatalos tekintet; nooruslik uljus fiatalos merészség; nooruslik vanaema fiatalos nagymama; noor ta enam pole, aga nooruslik küll már nem fiatal, de fiatalos; on oma aastate kohta nooruslik korához képest fiatalos

nunnu <nunnu nunnu nunnu[t -, nunnu[de nunnu[sid 16 s, adj> lastek
1. s (nuku kohta) baba; (lapse, tita kohta) baba; (vaikne, vempudeta inimene) csendes ember ♦ laps mängib oma nunnudega a gyerek a babáival játszik; suur poiss, ega sa enam nunnu ole! nagy fiú vagy már, nem kisbaba!
2. adj (armsake) aranyos ♦ kassipojad on nii nunnud a kismacskák olyan aranyosak; küll on nunnu kampsun ez igazán aranyos pulóver

nõupidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s> tárgyalás, tanácskozás, megbeszélés, értekezlet, értekezés; (erialane) ankét ♦ kiirnõupidamine gyors értekezlet; tippnõupidamine csúcstalálkozó; kutsuti kokku nõupidamine ülést hívtak össze; osakonnajuhatajad on direktori juures nõupidamisel a művezetők az igazgatónál vannak megbeszélésen; ta ei võtnud nõupidamisest osa nem vett részt az értekezleten; polnud enam aega nõupidamiseks nem volt idő értekezni
■LS: nõu+pidamis+ ♦ nõupidamiskoht a tárgyalás/értekezlet/megbeszélés helye; nõupidamissaal tanácsterem

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

närakas <närakas näraka näraka[t -, näraka[te näraka[id 02 s, adj>
1. s (kalts) rongy, lafanc; (kaltsud) rongyok; (vanad riided) ócska ruha ♦ kleidinärakas ócska ruha; mantlinärakas rongyos kabát; vanu närakaid ei tasu enam paigata a régi rongyokat nincs értelme megfoltozni
2. s (alatu inimene) gazember ♦ varganärakas gaz tolvaj; keegi närakas on tema peale kaebamas käinud valami gazember panaszt tett rá
3. adj (närune, näru, armetu) rongyos, lafancos ♦ närakas mantel rongyos kabát
4. adj (alatu) aljas ♦ närakas mees aljas férfi

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

orjama <'orja[ma orja[ta 'orja[b orja[tud 29 v> (kelle v mille ori olema) szolga; (rasket tööd tegema) gürcöl ♦ mõisnikku orjama a földesurat szolgálja; oma firmat orjama keményen dolgozik a cégében; oma himusid orjama vágyainak rabja; orjab hommikust õhtuni reggeltől estig gürcöl; üle jõu ei maksa teil enam orjata nem kellene erődön felül dolgoznod

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

pintseldama <pintselda[ma pintselda[da pintselda[b pintselda[tud 27 v> (värvimise kohta) pamacsol, ecsetel; (võõpama) pingál; (määrima) bemázol ♦ ära pintselda selle pildi kallal enam nii palju! már annyit azon a képen!; kurku pintseldama ecsetelik a torkát

pudel <pudel pudeli pudeli[t -, pudeli[te pudele[id 02 s>
1. üveg, palack; (lame) zsebflaska, laposüveg ♦ pooleliitrine pudel félliteres üveg; pudel veini egy üveg bor; klaaspudel, klaasist pudel üvegpalack; lutipudel cumisüveg; lõhnaõlipudel illatszeres üvegcse; rohupudel fiola; õllepudel sörösüveg; teeb v keerab pudeli lahti kibontja az üveget; jõi terve pudeli ära megivott egy üveggel; otse pudelist jooma egyenest az üvegből iszik; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal piltl zabszem van a fenekében
2. kõnek, piltl (alkoholipudel, selle sisuks olev alkohoolne jook) butélia, flaska ♦ teine pudel ei istunud enam a második flaska már nem esett jól; sageli pudeli järele haarama piltl az üveghez nyúl; pudeli põhja vaatama piltl az üveg fenekére néz
pudeli+ ♦ pudelikael üvegnyak; pudelikork üveg dugója, kupak; pudelikorv rekesz; pudeliõlu palackos sör, üveges sör, palackozott sör

päike[ne] <p'äike_&_p'äikene p'äikese p'äikes[t p'äikes[se, p'äikes[te p'äikes/i_&_p'äikese[id 12_&_10? s; p'äike_&_p'äikene p'äikse p'äikes[t -, p'äikes[te p'äikse[id 10 s>, ka Päike
1. (Galaktika täht) nap ♦ kevadine päike tavaszi napsütés; polaarpäike éjféli nap; päike on kõrgel magasan jár a nap; päike tõuseb felkel a nap; päike paistab süt a nap; päike läheb looja v loojub lemegy/lenyugszik a nap; ei ole midagi uut siin päikese all piltl nincs új a nap alatt; Maa tiirleb ümber Päikese astr a Föld a Nap körül kering
2. (päikesepaiste) napsütés ♦ päikest võtma napozik; sügisene päike ei hakka enam peale ősszel már nem barnít a nap
■LS: päik[e]se+ ♦ päikeseenergia napenergia; päikesekell napóra; päikeseketas piltl napkorong; päikesekiir napsugár; päikesekummardaja napimadó; päikesekummardamine napimádat; päikeseküllane napos; päikesepaiste napsütés, napfény; päikesepatarei el napelem; päikesepiste napszúrás; päikeseplekk napfolt; päikesepoolne napos oldalra néző, déli (fekvésű); päikesepõletus napégette; päikeseseisak astr napforduló; päikesetuul astr napszél; päikesevalgus napfény; päikesevann napfürdő; päikesevari napernyő; päikesevarjutus napfogyatkozás

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

raasuke[ne] dem <raasuke_&_raasukene raasukese raasukes[t raasukes[se, raasukes[te raasukes/i 12 s>
1. (pisitilluke tükike) morzsa, falat, kevés, keveset, kicsi(t) ♦ koogist polnud enam raasukestki järel a sütiből nem maradt egy morzsa sem; ei ole täna veel raasukestki suhu saanud ma még egy falatot sem ettem; palusin raasuke soola kértem egy kis sót
2. (ka adverbilähedaselt: midagi väheke, pisut, natuke) ♦ kas sa saad mind raasuke aidata tudsz nekem egy kicsit segíteni?; räägi raasuke kõvemini beszélj kicsit hangosabban

raevuma <r'aevu[ma r'aevu[da r'aevu[b r'aevu[tud 27 v> (raevu sattuma, maruvihaseks muutuma) feldühödik, dühbe gurul, felbőszül ♦ ta raevub ega vali enam sõnu dühbe gurul és nem válogatja meg a szavait többé; raevunud loom felbőszült állat; raevunud rahvasumm feldühödött néptömeg

rohkem <r'ohkem adv; r'ohkem r'ohkema r'ohkema[t -, r'ohkema[te r'ohkema[id 02 pron>
1. (enam) több, többet ♦ poisse on rohkem kui tüdrukuid, poisse on tüdrukutest rohkem több a fiú, mint a lány; rohkem kui sada kilomeetrit több mint 100 kilométer; kaks korda rohkem kétszer annyi; kõige rohkem legtöbb; sport on rohkemat kui turumajandus a sport több, mint piacgazdaság; ei rohkem ega vähem sem több, sem kevesebb; kõige rohkem kolme kuu jooksul legfeljebb három hónapon belül
2. (pigemini) jobban, inkább ♦ varem meeldisid mulle rohkem operetid régebben jobban szerettem az operettet; ütles seda rohkem viisakusest inkább udvariasságból mondta ezt

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

siin1 <s'iin adv>
1. (osutab kohale, mis on kõneleja ligidal, teada olevale kohale v olukorrale) itt ♦ ma elan siin itt lakom; mis siin toimub? mi folyik itt?; siin ja seal imitt-amott
2. (väljendab modaalseid suhteid) itt ♦ me ei saa siin enam midagi teha már semmit sem tehetünk érte, semmit se tehetünk már itt

sirguma <s'irgu[ma s'irgu[da s'irgu[b s'irgu[tud 27 v>
1. (sirge[ma]ks minema]) kiegyenesedik ♦ sõrmed ei sirgugi enam az ujjak már nem egyenesednek ki
2. ([pikemaks] kasvama) (fel)növekszik ♦ teie lapsed sirguvad suureks gyermekeitek felnövekednek; täiskasvanuks sirguma felnőtté válik; aias sirguvad noored kirsid fiatal cseresznyefák növekednek a kertben
3. (sirgena kõrguma) felemelkedik, kiemelkedik ♦ küpressid sirguvad taevasse ciprusok az ég felé nyúlnak

sisalduma <sisaldu[ma sisaldu[da sisaldu[b sisaldu[tud 27 v> találhat vmiben, szerepel vmiben, benne van vmiben, benne foglaltatik vmiben ♦ piimas sisalduv laktoos a tejben található laktóz; kirjas sisalduvad lingid ei tööta enam a levélben szereplő linkek már nem élnek

susistama <susista[ma susista[da susista[b susista[tud 27 v> (susinal rääkima v häälitsema) selypít; (sosistama) susog ♦ laps ei susista enam rääkides már nem is selypít a gyerek

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

suutma <s'uut[ma s'uut[a suuda[b suude[tud, s'uut[is s'uut[ke 34 v> (võima, jaksama) bír; (toime tulema, midagi oskama v saavutama) tud, képes/képtelen vmire/-ni ♦ haige ei suuda istuda a beteg nem tud ülni; jooksin nii kiiresti, kui suutsin futottam, amilyen gyorsan csak tudtam; ohver suudab juba rääkida az áldozat már képes beszélni; ma ei suuda enam nem bírom tovább; teen, mis suudan megteszem, amit tudok; ma ei suuda meenutada nem vagyok képes visszaemlékezni; vaevu suudab pidurdada alig bírja fékezni

tõotama <t'õota[ma t'õota[da t'õota[b t'õota[tud 27 v>
1. (pühalikult lubadust andma) megfogad, esküszik; (kindlalt lubama) ígér ♦ tõotab kätte maksta bosszút esküszik; tõotas endale, et enam ei suitseta megfogadta, hogy többé nem dohányzik; tõotatud maa relig, piltl az Ígéret földje
2. (põhjust v lootust andma, ennustama) ígérkezik ♦ saak tõotab tulla hea a termés jónak ígérkezik

ulatama <ulata[ma ulata[da ulata[b ulata[tud 27 v>
1. ([kätt] sirutades andma) átnyújt, odanyújt, nyújtogat, nyújt ♦ ulatab suhkrutoosi odanyújtja a cukortartót; ulatab aukülalisele lillekimbu virágcsokrot nyújt át a díszvendégnek
2. (ulatuma, küündima) ér, elér, leér ♦ mets ulatab maanteeni välja az erdő egészen az országútig ér; vesi ulatab rinnuni a víz a melléig ér; jalad ei ulata enam põhja a lába nem ér le a fenékig

vajama <vaja[ma vaja[da vaja[b vaja[tud 27 v> szüksége van vmire, szorul ♦ laps vajab ema a gyermeknek anyára van szüksége; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; maja vajab remonti a ház felújításra szorul; ta tunneb, et keegi ei vaja teda enam úgy érzi, senkinek nincs szüksége rá

ära tundma (aru saama kellega v millega on tegemist) felismer, ráismer, megismer, ismer ♦ oled nii muutunud, et ei tunne äragi úgy megváltoztál, hogy rád sem ismerek; haige ei tunne enam oma lähedasi ära a beteg más nem ismerei fel a szeretteit; tundsin temas ära oma kunagise õpetaja felismertem benne egykori tanáromat

üha <üha adv> (järjest, aina, ühtelugu, kogu aeg) egyre ♦ üha enam ja enam egyre inkább, mindinkább; üha paremini egyre jobban, mindjobban és jobban; inimesi tuli üha juurde egyre több ember jött; tuul üha tõuseb a szél egyre erősödik