[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

elumärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (jälg elu olemasolust) életjel ♦ haige ei andnud elumärki a betegnél nem mutatkoztak életjelek; endast elumärki andma életjelt ad magáról

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

kujutama <kujuta[ma kujuta[da kujuta[b kujuta[tud 27 v>
1. (konkreetsel kujul esitama) ábrázol, képzel, jelent ♦ mida see maal kujutab? mit ábrázol a festmény?; Austria vapil on kujutatud ühepeaga must kotkas Ausztria címere egy fekete, egyfejű sast ábrázol; romaan kujutab elu ilu a regény az élet szépségét ábrázolja; meetmed kujutavad endast riigiabi intézkedések az állami támogatást képeznek; need materjalid kujutavad endast ohtu inimese tervisele ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi egészségre; kujutav geomeetria ábrázoló geometria/mértan; kujutav kunst képzőművészet
2. (olema, moodustama) képzel, van ♦ mida ta endast kujutab? piltl mit képzel magáról?

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

moodustama <moodusta[ma moodusta[da moodusta[b moodusta[tud 27 v>
1. (mingil kujul esinema, millenagi olemas olema, endast midagi kujutama) képez, formál, alkot ♦ rühm moodustas ringi a csoport kört alkotott
2. (tekitama, põhjustama) alkot ♦ moodustage küsisõnaga lause kérdőszóval alkosson egy mondatot
3. (asutama, organiseerima, looma) alakít ♦ valitsust moodustama kormányt (meg)alakít

mööda sõitma (sõites endast tahapoole jätma) (meg)előz ♦ me sõitsime õigest peatusest mööda túlmentünk a megállón

omaalgatus <+algatus algatuse algatus[t algatus[se, algatus[te algatus/i 11 s> (kellestki endast lähtuv algatus) saját kezdeményezés, öntevékenység

peegelduma <peegeldu[ma peegeldu[da peegeldu[b peegeldu[tud 27 v>
1. füüs (tagasi pöörduma, reflekteeruma) tükröződik, visszaverődik, visszatükröződik
2. (endast peegelpilti tekitama) tükröződik ♦ kuuvalgus peegeldub vees a holdfény tükröződik a vizen
3. piltl (avalduma, kajastuma) tükröződik ♦ näol v näos v näolt v näost peegeldus hirm félelem tükröződött az arcán

purskama <p'urska[ma pursa[ta p'urska[b pursa[tud 29 v>
1. ([endast] välja paiskama) kitör, szökik, okád, lövell ♦ purskkaev purskab kõrgele a szökőkút vize magasra szökik; purskab triigitava pesu peale vett vizet fröcsköl a fehérneműre vasalás előtt; vulkaan on jälle purskama hakanud a vulkán ismét elkezdett kitörni; mägi purskab tuld a hegy tüzet okád; haavast lihtsalt purskas verd a sebből csak úgy lövellt a vér
2. (äkki midagi hooga tegema hakkama) kitör, felfortyan ♦ naerma purskama nevetésben tör ki; nutma purskama/puhkema eltörött a mécses

tilkuma <t'ilku[ma t'ilku[da tilgu[b tilgu[tud 28 v>
1. (tilkadena, tilkhaaval langema) csepeg, csöpög, szivárog, csorog, csordul, cseppen ♦ räästast tilgub vett víz csöpög az ereszről; ninast tilgub verd vér csöpög az orrából; rasva tilkus riietele zsír cseppent a ruhájára; higi tilkus laubalt verejték csöpögött a homlokáról
2. (endast [üksikuid] tilku eraldama, midagi tilkadena eritama, tilkuvalt märg olema) csepeg, szivárog ♦ räästad tilguvad csepeg az eresz; kraan tilgub szivárog a csap
3. (ka impers) (sadama) csepeg ♦ hakkas vihma tilkuma csepeg at eső

uhke <'uhke 'uhke 'uhke[t -, 'uhke[te 'uhke[id 01 adj>
1. (väärikas ja iseteadev, kellegi v millegi üle uhkust tundev) büszke ♦ uhke rahvas büszke nép; uhke olema millegi üle büszke vmire; su isa on väga uhke su üle apád nagyon büszke rád
2. (endast [liiga] palju pidav, ennast täis olev) elbizakodott, önhitt, gőgös, kevély ♦ uhke oma varanduse üle kevély a vagyonára; uhkeks minema elbizakodik, beképzelt lesz; ta on uhkeks läinud el van bizakodva
3. (tore, suurejooneline, suursugune) pompás, fényes, nagyszabású ♦ uhke loss pompás kastély; uhked ratsud pompás lovak; uhked pulmad fényes esküvő

välja minema elfogy, kizökken, kimegy, kifárad ♦ endast välja minema kijön a sodrából

välja viima
1. (kusagilt, millegi seest välja toimetama) exportál, végigmegy, torkollik, kivonul, kivisz, kizökkent, kihajt
2. (mingist seisundist väljaminekut põhjustama) ♦ kedagi rööpast välja viima kiüt a nyeregből vkit; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából