[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aastatuhat <+tuhat tuhande tuhande[t -, tuhande[te tuhande[id 02 s> évezred ♦ aastatuhandeid évezredek; aastatuhandete vältel talletatud teadmised az évezredek alatt felhalmozódott tudás; IV aastatuhandel enne meie ajaarvamist az időszámításunk kezdete előtti 4. évezredben

ajaarvamine <+'arvamine 'arvamise 'arvamis[t 'arvamis[se, 'arvamis[te 'arvamis/i 12 s> időszámítás ♦ enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

edasi pääsema (edasi liikuda saama) továbbjut ♦ ootasime jaamas paar tundi, enne kui edasi pääsesime vártunk az állomáson pár órát, mielőtt továbbjutottunk

e.m.a (enne meie ajaarvamist) i.e., időszámításunk előtt. Vrd maj

enne1 <enne 'ende enne[t -, enne[te 'ende[id 06 s> előjel ♦ hea enne jó előjel; usk ennetesse az előjelekbe vetett hit

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

enneaegne <+'aegne 'aegse 'aegse[t -, 'aegse[te 'aegse[id 02 adj, s>
1. adj korai, koraszülött, időelőtti ♦ enneaegne järeldus korai következtetés; enneaegne sünnitus koraszülés; enneaegne sekkumine korai beavatkozás; enneaegne suremus korai elhalálozás; enneaegne laps koraszülött gyermek; enneaegne mure időelőtti aggodalom
2. s (enne õiget aega sündinud laps) koraszülött

ennetama <enneta[ma enneta[da enneta[b enneta[tud 27 v> (enne, ette, mööda jõudma) megelőz, elhárít ♦ kuritegusid ennetama bűncselekményeket megelőz

ennist <ennist adv> (enne) az előbb; (hiljuti, natukese aja eest) nemrég ♦ see pole liialdus, mis ma ennist ütlesin nem túlzás, amit az előbb mondtam; alles ennist oli siin nemrég itt volt

esiti <esiti adv> (algul, esmalt, enne) eleinte, először ♦ esiti ronisime ühele väiksele künkale először a kisebbik dombra kapaszkodtunk fel

hakk3 <h'akk haku h'akku h'akku, h'akku[de h'akku[sid_&_h'akk/e 22 s> (algus) kezdet, kezdés ♦ kevade hakul a tavasz beálltakor; uue aasta hakul az újév kezdetén; enne pimeda hakku sötétedés előtt; päeva hakul a nap elején; nad olid metsa hakule jõudnud elérték az erdő szélét

halb <h'alb halva h'alba h'alba, h'alba[de h'alba[sid_&_h'alb/u 22 adj, s>
1. adj rossz ♦ halb ilm rossz időjárás, rossz idő, csúnya idő; halvad ilmastikuolud kedvezőtlen időjárási viszonyok; halb käitumine rossz viselkedés; halb lõhn rossz szag; halb õhk rossz levegő; halb enesetunne rossz közérzet; halb nägemine gyenge látás; halb kuulsus rossz híre van vkinek; halb enne baljós(latú) jel; halb tegu gonosz tett; halb tuju rosszkedv; halb seltskond rossz társaság; halb eelaimus rossz sejtelem, rossz előérzet; halb kvaliteet rossz minőség; halb lahendus rossz megoldás; halb mõju rossz hatás; halb iseloom rossz természet; halvad kalduvused vkinek rossz hajlamai vannak; halb harjumus rossz szokás; halvad teated rossz hírek; halvad tingimused rossz viszonyok; halb suhe rossz kapcsolat; halb rüht rossz testtartás; halb näitleja rossz színész; halvad sõbrad rossz barátok; halb viljasaak rossz gabonatermés; halb õpilane rossz tanuló; halb töö rossz munka; halb õnn balszerencse; halvemal juhul rosszabb esetben; mul on halb rosszul vagyok; tal on halb maitse rossz ízlése van; õlil on halb maitse rossz íze van az olajnak; ta näeb halb välja rosszul néz ki; see mõte ei ole halb nem rossz ötlet; minuga tehti halba nalja csúnyán megvicceltek; lood on väga halvad rosszul áll a dolog; kala on halvaks läinud megromlott a hal; halval ajal rosszkor, rossz időben; halvaks panema rossz néven vesz; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül
2. s rossz ♦ ta ei soovi sulle halba nem kíván rosszat neked; ta kavatses halba rossz szándéka volt

hõiskama <h'õiska[ma hõisa[ta h'õiska[b hõisa[tud 29 v>
1. (hüüdma) kiált, elkurjantja magát ♦ rõõmu pärast hõiskama örömében felkiált; hõiskas vaimustatult lelkendezve felkiált; lapsed jooksid hõisates õue a gyerekek kiáltozva kifutottak az udvarra; keegi hõiskas mulle vastu valaki visszakiáltott nekem
2. piltl (rõõmustama, juubeldama) ujjong; (kiitlema) dicsekszik ♦ süda hõiskab rõõmust repes a szívem az örömtől; mille üle sa nii hõiskad? mire vagy olyan büszke?; viljaga pole hõisata a gabona nem ad okot a dicsekvésre; ära hõiska enne õhtut! nyugtával dicsérd a napot!

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

jaan1 <j'aan jaani j'aani j'aani, j'aani[de j'aani[sid_&_j'aan/e 22 s> kõnek (jaanipäev) Iván ♦ nädal enne jaani egy héttel Szent Ivány-éj előtt

jant <j'ant jandi j'anti j'anti, j'anti[de j'anti[sid_&_j'ant/e 22 s>
1. (sekeldus, askeldus) bonyodalom ♦ palju janti oli puidu väljaveoga a fa elszállítása sok bonyodalommal járt
2. (tembutus, rumal nali) csíny, móka, komédia ♦ niisugust janti pole enne nähtud ilyen komédiát még nem láttak; mis janti siin tehakse? mi ez a komédia?
3. (naljamäng) komédia

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

kannatusnädal <+nädal nädala nädala[t -, nädala[te nädala[id 02 s> relig (enne ülestõusmispühi) nagyhét

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kesköö <+'öö 'öö 'öö[d ö[he, 'öö[de_&_öö[de 'öö[sid_&_'ö[id 26 s> éjfél ♦ kesköö ajal, keskööl éjfélkor, az éjszaka (kellős) közepén; enne keskööd éjfél előtt; kesköö on käes itt az éjfél; kesköö paiku éjféltájban; pärast keskööd éjfél után; aeg läheneb keskööle hamarosan éjfél, hamarosan beköszönt az éjfél
■LS: kesk+öö+ ♦ keskööpäike astr éjféli nap; kesköötund éjféli óra

kõigepealt <+p'ealt adv>
1. (kõige enne, eeskätt, eelkõige) először, először is, legelőször, mindenekelőtt ♦ lapsed õpivad kõigepealt tähti a gyerekek először a betűket tanulják
2. (loendamisel: esiteks) először

külmutama <külmuta[ma külmuta[da külmuta[b külmuta[tud 27 v> fagyaszt, jegel ♦ kala külmutatakse enne turule laskmist a halat forgalomba hozatal előtt jegelik; külmutatud puuvili fagyasztott gyümölcs

loksutama <loksuta[ma loksuta[da loksuta[b loksuta[tud 27 v> (vedelikku) felráz ♦ ravimit tuleb enne tarvitamist loksutada használat előtt fel rázandó

meri <meri mere m'er[d m'erre, mere[de mere[sid 20 s> tenger ♦ tormine meri viharos tenger; tulemeri lángtenger; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán
■LS: mere+ ♦ mereand a tenger gyümölcse; merejalaväelane sõj tengerészgyalogos; merejalavägi sõj tengerészgyalogság; merekallas tengerpart; merekool tengeri iskola; merelaev tengerjáró, tengerjáró hajó; merelaevastik tengerészet; meremiil mer tengeri mérföld; meremüha a tenger zúgása; merepiir tengeri határ; merepõhi tengerfenék; merereis tengeri utazás; merereostus tengerszennyezés; meresadam tengeri kikötő; meresetted geol tengeri üledékek; mereseire tengerfelügyelet; meretase tengerszint; meretransport tengeri szállítás; merevesi tengervíz; merevetikas moszat; mereõigus jur tengerjog; mereõnnetus hajótörés

mõistus <m'õistus m'õistuse m'õistus[t m'õistus[se, m'õistus[te m'õistus/i_&_m'õistuse[id 11_&_09 s>
1. (aru, arusaamisvõime) ész, értelem, elme ♦ terve v kaine mõistus józan ész; terav mõistus éles ész; mõistust on tal omajagu ő elég értelmes; üle mõistuse käima meghaladja az értelmét; pane oma mõistus tööle!, võta mõistus kokku! térj az eszedre!; kus su mõistus enne oli! hova tetted az eszedet!; tule mõistusele! ne bomolj!; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pole mõistuse juures nincs magánál
2. kõnek (teadvus, meelemärkus) eszmélet

mässama <m'ässa[ma mässa[ta m'ässa[b mässa[tud 29 v>
1. (mässu tõstma, mässust osa võtma) felkel, lázad; (hakkama) fellázad
2. (tormitsema, möllama) dühöng; (veekogu kohta) tombol ♦ meri mässab tombol a tenger
3. (rähklema, askeldama, sekeldama) küzd, vesződik ♦ mässasin mitu tundi jalgratta kallal, enne kui ta korda sain több órát küzdöttem a biciklivel, mire sikerült

niisutama <niisuta[ma niisuta[da niisuta[b niisuta[tud 27 v>
1. (niiske[ma]ks tegema, kastma) benedvesít, öntöz; (piserdama) bespriccel; põll (kastma, vihmutama, irrigatsiooni tegema) öntözni ♦ niisutab keelega huuli nyelvével megnedvesíti ajkait; pisarad niisutavad ta palgeid könnyei áztatják az arcát; hommikune kaste niisutab rohtu a reggeli harmat öntözi a gyepet; enne triikimist tuleb pesu niisutada vasalás előtt be kell spriccelni a ruhát; mulda tuleb niisutada ja taimi piserdada a földet meg kell locsolni és a növényt bespriccelni
2. piltl (alkoholi pruukides midagi tähistama) koccint, iszik, poharat emel ♦ uut korterit niisutama koccintottak az új lakásra; niisutasime kordaläinud tehingut ittunk a sikeres üzletre

norgu <n'orgu adv> vt ka norgus (lonti, ripakile, rõhutud meeleollu) ♦ enne vihma langevad nelgiõied norgu eső előtt lekonyulnak a szegfű virágai; pea vajub pettumusest norgu csalódásában lógatja a fejét; ära kaotuse pärast nina norgu lase ne lógasd az orrod a veszteség miatt; pead norgu laskma lógatja a fejét

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

oomen <'oomen 'oomeni 'oomeni[t -, 'oomeni[te 'oomene[id 02 s> (enne) ómen, előjel, baljóslatú jel ♦ hea oomen jó ómen

paneerima <pan'eeri[ma pan'eeri[da paneeri[b paneeri[tud 28 v> kok (enne praadimist jahus v riivsaias veeretama) paníroz

pime <pime pimeda pimeda[t -, pimeda[te pimeda[id 02 adj, s>
1. adj (valgusetu, valgusvaene) sötét ♦ pime öö sötét éj; väljas on juba pilkane/pilkaselt pime kint már körömsötét van; väljas kisub juba pimedaks kint már sötétedik
2. s (pimedus) sötétség ♦ jõudsime koju enne pimedat még sötétedés előtt értünk haza; kardan pimedat félek a sötétben; istuma pimedas ül a sötétben; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
3. adj (nägemisvõimetu) vak, világtalan ♦ pime poiss vak fiú; pimedad kassipojad vak cicák; laps on sündimisest saadik pime a gyermek születésétől fogva vak; pimedaks jääma megvakul; pime kana leiab ka tera piltl vak tyúk is talál szemet; pime juhib pimedat piltl vak vezet világtalant
4. s (mittenägija) vak, világtalan ♦ pimedate kool (a) vakok intézete
5. adj piltl (tegelikkuse suhtes taipamatu) vak ♦ oled sa pime, et ei märka, milline ta tegelikult on! vak vagy, ha nem veszed észre, milyen is ő valójában!
6. adj piltl (vähearenenud, harimatu, mahajäänud: inimese kohta) vak; (ajajärgu kohta) sötét ♦ poliitiliselt pime inimene politikailag vak ember; pime keskaeg a sötét középkor
7. adj piltl (ohjeldamatu, pöörane) vak ♦ pime viha vak düh
8. adj (ettenägematu, juhuslik) vak ♦ pime juhus vakszerencse
9. adj piltl (sünge, rõõmutu) sötét
■LS: pime+ ♦ pimekurt siketvak; pimelend lenn vakrepülés; pimetähn anat vakfolt

rahu1 <rahu rahu rahu -, rahu[de rahu[sid 17 s; rahu adv>
1. (riikide vahekord, kus kumbki riik ei rakenda teise suhtes vägivalda) béke ♦ rahu kestis 30 aastat a béke 30 évig tartott; see juhtus rahu ajal békeidőben történt
2. (rahusõlmimine, rahutegemine) békekötés; (rahuleping) békeszerződés ♦ relvarahu fegyverszünet, tűzszünet; vaherahu ideiglenes béke(kötés); rahu sobitama békét közvetít
3. (rahulikkus, meelerahu, vaenu puudumine, leplikkus) nyugalom, béke(sség), nyugodtság, nyugodalom, nyugta, csend ♦ perekondlik rahu családi béke; rahu naabrite vahel békesség a szomszédok között; elame rahus, kellegagi tülitsemata békességben élünk, senkivel sem veszekszünk; ta ei saa enne rahu, kui ... nem nyugszik meg, mielőtt...; minu hinges valitses rahu lelkemben nyugalom lakozott; rahu, ainult rahu! csak szép nyugodtan!
4. (rahulik ümbrus, häirimata olukord) béke, nyugalom; (hüvastijätusoovides elavale v surnule) béke; (vaikus) csend ♦ igavene rahu örök béke; hambavalu ei anna rahu a fogfájás nem hagy nyugton; ma ei taha su rahu rikkuda! nem akarom megzavarni a nyugalmadat; puhka rahus, kallis isa! nyugodj békében, édesapám!; rahu tema põrmule! béke poraira!
5. kõnek (rahulikult, paigal, rahule, tülitamata) nyugodtan, nyugton, békében ♦ ole nüüd natuke rahu! maradj nyugton egy kicsit; jäta mind rahu! hagyj békén
■LS: rahu+ ♦ rahuaeg békeidő; rahuettepanek békejobb, békejavaslat; rahuingel békeangyal; rahukohtunik békebíró; rahukonverents békekonferencia; rahumeelsus békesség; rahuolek elégedettség; rahupoliitika békepolitika; rahupreemia békedíj; rahurikkuja békeszegő, rendzavaró, rendbontó; rahurikkumine békeszegés, rendbontás; rahuvõitleja békeharcos; rahuvõitlus békeharc

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sünd <s'ünd sünni s'ündi s'ündi, s'ündi[de s'ündi[sid_&_s'ünd/e 22 s>
1. (ilmaletulek, sündimine) születés ♦ kaksikute sünd az ikrek születése; ta on sünnist saadik pime születése óta vak; enne Kristuse sündi Krisztus születése előtt; enne lapse sündi mielőtt megszületik a baba
2. (millegi tekkimine, teke, sündimine) keletkezés ♦ pilvede sünd a felhők keletkezése; uute ideede sünd az új ötletek keletkezése
■LS: sünni+ ♦ sünniaasta születési év; sünnieelne születés előtti; sünnikodu szülőház; sünnilinn szülőváros; sünnilugu születés; sünnimaa anyaföld, szülőhaza, szülőföld, hon; sünnimaja szülőház; sünnimärk anyajegy, lencse; sünniregister születési anyakönyv; sünnitoetus anyasági segély, szülési segély; sünnitrauma születési hiba

teravus <teravus teravuse teravus[t teravus[se, teravus[te teravus/i 11 s>
1. élesség ♦ kuulmisteravus hallásélesség; nägemisteravus látásélesség; enne kasutamist kontrollige alati kirve teravust használat előtt mindig ellenőrizze a balta élességét; kujutise teravus a kép élessége
2. (terav v salvav sõna v ütlemine) csípősség, gúnyosság

tiirutama <tiiruta[ma tiiruta[da tiiruta[b tiiruta[tud 27 v> (tiire tegema, ringe, keerde tehes liikuma) köröz, megkerül, bolyong ♦ tiirutasin kaua, enne kui pärale jõudsin sokáig bolyongtam, amíg idetaláltam; miks see kopter mu pea kohal tiirutab? miért köröz helikopter a fejem felett?

torm <t'orm tormi t'ormi t'ormi, t'ormi[de t'ormi[sid_&_t'orm/e 22 s, adj>
1. s (väga tugev tuul) vihar ♦ lumetorm hóvihar; torm möllab vihar tombol; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. s piltl vihar ♦ aplausitorm tapsvihar; vaikus enne tormi piltl vihar előtti csönd; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben
■LS: tormi+ ♦ tormihoiatus viharjelzés; tormikahju[stus] viharkár; tormilatern viharlámpa; tormilind viharmadár; tormimärk viharjelzés; tormituul fergeteg, viharos szél, szélvész

tundemärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s>
1. (eristav tunnus) ismertetőjel, ismertetőjegy ♦ kurjategija tundemärgid a bűnöző ismertetőjegyei
2. (millegi ilming, enne) előjel ♦ haiguse tundemärgid betegség előjelei

tähtaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (määratud ajavahemik v ajahetk) határidő ♦ enne tähtaega a határidő előtt; tähtajaks határidőre, záros határidőn belül; tähtaeg saab täis lejár a határidő; tähtajast täpselt kinni pidama a határidőt pontosan megtartja; tähtaeg on möödunud lejárt a határidő

vahekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (mingite suuruste, arvude jne omavaheline suhe) viszony ♦ enne kasutamist lahjendatuna vahekorras 1:100 használat előtt 1:100 arányban hígítva; jõudude vahekord erőviszonyok
2. (seos nähtuste, olukordade vahel, suhe inimeste vahel) viszony ♦ armastusvahekord, armuvahekord szerelmi viszony; rendivahekord bérviszony; sugulusvahekord rokoni viszony; töövahekord munkaviszony
3. (seksuaalvahekord) viszony ♦ suguline vahekord közösülés, nemi kapcsolat/érintkezés

vaikus <v'aikus v'aikuse v'aikus[t v'aikus[se, v'aikus[te v'aikus/i_&_v'aikuse[id 11_&_09 s> csend, csönd ♦ täielik vaikus teljes csend; hauavaikus síri csend; tuulevaikus szélcsend; palun vaikust! csendet kérek!, csend legyen!; vaikus enne tormi vihar előtti csönd; armastan vaikust ja rahu szeretem a csendet és a nyugalmat; tema hinges on vaikus piltl a lelke mélyén csend honol

valge <v'alge v'alge v'alge[t -, v'alge[te v'alge[id 01 adj, s>
1. adj fehér ♦ valge värv fehér szín; valge paber fehér papír; valge luik fehér hattyú; valged jõulud fehér karácsony; valge vesiroos bot (Nymphaea alba) fehér tündérrózsa/tavirózsa; valge kärbseseen bot (Amanita virosa) hegyeskalapú galóca; valged roosid fehér rózsák; valged ja mustad malendid fehér és fekete figurák; valged verelibled füsiol fehérvérsejtek; valge vein fehérbor; valge liha fehér hús; valge viin fehér vodka; valge kui lubi fehér, mint a fal; (näost) valge kui kriit/lubi fehér, mintha odúban élne; valge nagu lumi fehér, mint a hó; ta ei lausu (ei) musta ega valget egy (árva) kukkot sem szól; nagu valge vares ritka, mint a fehér holló
2. adj ([küllaldaselt] valgust omav) világos, fehér ♦ valged suveööd fehér nyári éjszakák; väljas hakkas juba valgeks minema kint már kezdett világosodni
3. s (valge värv v värvus, valge riietus) fehér ♦ ta oli üleni valges tiszta fehérben volt; daam valges fehérruhás hölgy; värvib uksed valgega üle fehérre festi át az ajtókat
4. s (heleda nahavärvusega inimene [rassina]) fehér (ember) ♦ valged, mustad ja värvilised fehérek, feketék és színesek
5. s (valge malend) fehér (figura)
6. s (munavalge) a tojás fehérje
7. s (silmavalge) a szeme fehér(j)e
8. s ([päeva]valgus) világosság ♦ tõusen hommikul esimese valgega hajnalban kelek fel; suur valge väljas kint már világos; enne valget pirkadat előtt; kogu meie pere töötas valgest valgeni az egész családunk hajnaltól alkonyatig dolgozott; loeb lambi valgel lámpáfénynél olvas
■LS: valge+ ♦ valgehallitus fehérpenész; valgekaart aj fehér gárda; valgekaartlane aj fehérgárdista; valgekirju fehértarka; valgelible füsiol fehérvérsejt; valgetäpiline fehérpettyes; valgevask tehn sárgaréz

varem <varem adv; varem varema varema[t -, varema[te varema[id 02 adj>
1. adv (varemalt, varemini, enne) korábban, előbb ♦ nädal varem egy héttel korábban; ma ei saanud varem tulla nem tudtam korábban jönni; jõudsime sinna kaks tundi varem két órával előbb értünk oda; mida varem, seda parem minél előbb, annál jobb, minél hamarabb, annál jobb; varem või hiljem előbb-utóbb, előbb vagy utóbb
2. adj (varasem) korábbi ♦ varemal ajal v varematel aegadel korábbi időkben

vastupidi <+pidi adv> (täiesti teisiti, ümberpöördult) ellenkezőleg, fordítva, ellentétben ♦ vastupidi oma mehele oli naine praktiline férjével ellentétben az asszony nagyon gyakorlatias volt; enne rääkisid nii ja nüüd risti vastupidi előbb így beszéltél, most pedig pont az ellenkezőjét

veerg <v'eerg veeru v'eergu v'eergu, v'eergu[de v'eergu[sid_&_v'eerg/e 22 s>
1. ([trüki]ridade tulp) hasáb; (tabelis) oszlop ♦ peatoimetaja veerg főszerkesztői rovat; ajakirja veergudel a folyóirat hasábjain
2. (pl) (trükise v selle osa proovikuju enne lõplikku trükkimist) hasáb ♦ veerud saadeti autorile ülelugemiseks a hasábokat elküldték a szerzőnek
3. (pl) (trükisõna kohta üldisemalt) rovat ♦ spordiveerg sportrovat

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

voolama <v'oola[ma voola[ta v'oola[b voola[tud 29 v> (vee vms kohta: ühes suunas edasi liikuma) árad, özönlik, ömlik, zuhog, zúdul, szóródik, rázúdul, ráborul, pereg, hömpölyög, folyik, folydogál, elfolyik, dől, csorog, beleömlik, áramlik ♦ enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán

õhtu <'õhtu 'õhtu 'õhtu[t -, 'õhtu[te 'õhtu[id 01 s>
1. (päeva lõpuosa) est, este ♦ vana-aastaõhtu szilveszterest; eile õhtul tegnap este; hommik on õhtust targem aludjunk rá egyet; ära hõiska enne õhtut! nyugtával dicsérd a napot!
2. piltl (väljendites aja kulu[ta]mise kohta, eluõhtusse jõudmise kohta) ♦ eluõhtul olema megette a kenyere javát
3. (hrl liitsõna järelosana) (õhtupoolikul toimuv kontsert, ettekanne vms) ♦ kirjandusõhtu előadóest, irodalmi est; klaveriõhtu zongoraest; vaidlusõhtu vitaest
■LS: õhtu+ ♦ õhtukleit nagyestélyi; õhtukool dolgozók iskolája, esti iskola; õhtutualett estélyi, estélyi ruha

äraminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> (lahkumine) távozás, eltávozás, elmenet ♦ külaline viivitas äraminekuga a vendég késlekedett a távozással; juba hulk aega enne surma rääkis taat oma äraminekust már jóval halála előtt beszélt az eltávozásról

äratus <äratus äratuse äratus[t äratus[se, äratus[te äratus/i 11 s>
1. (unest) ébresztő, kelés, ébresztés ♦ äratus on kell kuus az ébresztő hatkor van; olime juba enne äratust üleval már az ébresztő előtt fent voltunk; pani äratuseks kella helisema ébresztőre állítottam az órát
2. (rahvus- v usulise tunde kohta) ébredés; (vaimne tõuge ja virgutus) ébredés ♦ rahvuslik äratus nemzeti ébredés

ärkamine <'ärkamine 'ärkamise 'ärkamis[t 'ärkamis[se, 'ärkamis[te 'ärkamis/i 12 s> ébredés ♦ rahvuslik ärkamine nemzeti ébredés; elluärkamine (surnuist) feltámadás; enne ärkamist nägin und ébredés előtt álmot láttam